Néhány falat szeretnék újra lekenni, fehér volt, csak már "randa", és a minimális munkaráfordítással szeretném kicsit felfrissíteni, hogy még mondjuk 5 évig ne kelljen hozzányúlni, akkor meg lehet, h totál felújítjuk a dolgot (de most tuti nem...).
Kérdéseim: egyáltalán lehet-e ilyet, hogy csak ráfestek 1-2 újabb réteget a falra? nem? ha igen, mit kell előtte: letisztítani a falat (mivel? hogyan?) milyen festéket használjak? milyet ne?
vagy nincs más, kaparni/leszedni/javítani, stb stb, és inkább nem is akarom megcsinálni? remélem, nem. Ja, és még sosem csináltam hasonlót se.
Az acél zártszelvény szerkezet belső felületvédelmét végül a következőképp csináltam meg:
rozsdamaróval átmostam az üreges szelvényeket, kiszárítás, ledugózás, higított supralux alapozót beöntöttem, aztán körbeforgatás, szárítás. Ezután ahol lehet meghagyom a ledugózást, de olajat öntök be a lezárható részekre, ahol meg nem lehet lezárni a szelvényt (zárszerkezet stb..), oda olaj lesz beporlasztva, de az egy idő után kifolyik, ismételni kell.
Ez olyan helyre kerül, ami ugyan beltér, közvetlenül vizet nem kap, de nagy a páratartalom, a helyiségben száradnak vizes cuccok. A lecsapódó pára miatt a még le nem kezelt acél pillanatok alatt rozsdásodásnak indult.
A szerkezet le lett galvanizálva (passziválás nélkül), de az üregekben ez nem jó, csak a külső felületen.
Tüzihorgany kellett volna, de akkor görbül, után kell igazítani és csak nagyobb tételben érdemes vele foglalkozni.
Épületre, korlátok, kapu stb.. és kültérre viszont aki tartós acélszerkezeteket akar, érdemes tüzihorganyozni és lehetőleg tömör szelvényekből gyártani.
A gyári horganyzott csavarok, alátétek sem jók, egy idő után minden rozsdásodni fog, rozsdamentes (saválló) kötőelemek kellenek.
No aztán miért nem husom! Tudod Én ezt úgy értettem csak nem akartam kiírni, hogy aki úgy gondolja annak nagyon szívesen megcsinállom a kialkudott ár fejébe!
Most találtam ezt a fórumot! Veszprémben lakom szobafestő a szakmám és nagyon szívesen segítek bárkinek ha tudok bármilyen szakmai kérdésben elméletben és gyakorlatban is!
Előzőleg azt írtad, hogy fényes filmet alkotott. Most akkor mi is volt? :) Én jól felhigítottam és felkenés-száradás után egy baromi kemény felület fogadott. A port teljesen lekötötte. Ahova cseppent, onnan elég nehéz volt felszedni száradás utáni. Használtam védőszemüveget, mert a plafont is átpörgettem vele, a szemüvegen utána nem lehetett kilátni és le sem jött róla ez a szmötyi. Szóval elég agresszíven rátapad a falra. Meg mindenhova.
Én is olvastam a tájékoztatót, és én is arra jutottam, hogy nem jó ha fényes filmet képez. De ez megint olyan, hogy mi az, hogy fényes. Mert szerintem nem volt az. De lehet. Én is próbálkoztam mindenféle higítással, de szerintem ugyanazt a végeredményt kaptam. Csiszolással meg nem akartam/mertem próbálkozni.
Még mindig magam akarom csinálni a dolgokat. Lehet, hogy nem lesz olyan szép, mint te csinálnád, de a jelenlegi állapotnál (és nem a sárgulásra, meg a hibákra gondolok) sokkalta jobb lesz. Lehet, hogy nagyon kritikus vagy a "műkedvelőkkel" kapcsolatban. Tudom, tökéletes munkát nem fogok végezni, de nem is akarok. Az eredményhez képest túl nagy energiabefektetés lenne. (A kiváló még megfelel :-))
Nem dícsérni akarom magam, de a tavaly évi festésre vonatkozóan, többen megkérdezték, hogy ki csinálta. Mondtam, hogy én (+ családtagok.) Erre: "Csak nem festő vagyok?" De hát ők is laikusok voltak. Igazából, amit én tenni tudok, hogy jó alaposan körbejárom a témát, és próbálok precíz munkát végezni. Nagyságrendekkel több idő, min a profik esetén, de szerintem elég jó eredményt lehet elérni.
Azért kíváncsi lennék, hogy egy szabványméretű ajtó (900x2100) esetén (+keret) az égetéses folyamatot mennyiért vállalnád.
Hát igen. Hiába a jó anyagok, meg szerszámok, meg szakismeret, ha nincs meg a megfelelő szándék hozzá. Most belemehetnénk az okok fejtegetésébe, de felesleges. Az viszont biztos, hogy egy adott munkafolyamatot, esetleg többféleképpen is el lehet végezni. Talán úgy is jó a mázolás, ahogy az ismerősöd mondja, de hamarabb fog elvetemedni az adott nyílászáró, ha a kapillárisok nincsenek kitőltve. úgy mondjuk, hogy a fa, a teljes pusztulásáig "dolgozik", vagyis ha van hely akkor csavarodik zsugorodik, ha ellenben nincsenek hézagok "kapillárisok" a fa rostjai között, sokkal megnövelhető az élettartama az adott tárgynak, legyen az bármi, ami fából készűlt. Mondjuk az se mindegy milyen fa, milyen állapotban volt mielőtt feldolgozták, ki volt e száradva rendesen stb...
"Gondolj csak bele. Ha valakitől azt kérném, hogy az ajtóinkkal csinálja meg mindazt, amit te leírtál, biztos égnek állna a haja és nem is vállalni. (Vagy horribilis pénzért."
Hát biztos, hogy én vállalnám , hogy horribilis összegért az relatív, biztos, hogy olcsóbb ha magad csinálod, de nem is lesz olyan szép, legalább is amit eddig láttam műkedvelőktől, az elég siralmas volt.
"Kérdésem lenne. Ha nem akarom leégetni a meglévő festéket, akkor milyen módot válasszak a felújításra? (Mert ez az égetés nem nagyon jött be. Olyan vacak alatta a fa, hogy talán egy ép sík felület sincs.)"
Hát azt, hogy mit kell csinálni egy adott felülettel, azt nem az ember mondja meg, hanem az adott felület. Ha fel van hólyagosodva, vagy szét van töredezve a régi festék, akkor le kell égetni más út nincs, ha csak nem akarod 1-2 év múlva újra csinálni. Ha nincs ilyen komoly felületi probléma, akkor (40-es papírral) alapos csiszolás után a mélyebb hibákat kétkomponensű gittel tapaszolni (PL. Neoplast, vagy Bodyfine, a bodyfine az fehér, ha fehér felület alá dolgozol, akkor jobb) majd ismét csiszolni, ezután egy kicsit hígabb (de ne víz hígságú legyen) alapozóval le alapozni, majd a kissebb hibákat, mestertapasszal, ezután 80 papírral átcsiszolni, nem durván csak felületileg, majd egy vastagabb húsosabb anyaggal mégegyszer alapozni, ha megszáradt utána 120 papírral megin átcsiszolni, de már csak nagyon finoman, hogy ha lehet ne sértsd meg túlzottan az alapozó réteget, ezután jönne a lakkgittelés, amit te haggyjál ki mert nem tudod meg keverni a szükséges konzisztenciájú anyagot hozzá (egyébként Zománc festék, litophon, és víz keveréke az anyag, ami kell hozzá de egyszerűen tudni kell az arányokat tapasztalat alapján, tehát nem tudom neked azt mondani, hogy ennyi százalék ez meg ennyi az, mert változó összetevőkből változó minőségű gittet kapunk, és valszeg nem lesz felhordható állapotú az anyagod. persze azért kísérletezgethetsz :)) minden csiszolás után, portalanítás.
Azt írja a tájékoztatója, hogy az nem jó, ha fényes filmet képez. Úgyhogy valszeg ez volt a gond. Ilyenkor vissza kell csiszolni a ráírt tájékoztató szerint! Én úgy csináltam, hogy jó bőven higítottam kb.50-50% glettfix-víz. Nekem azért kellett, mert aztmondták, hogy a gipszkarton foltosodhat, ahogy a karton és a glett különbözően szívja a festéket. Felhordtam és simán tudtam festeni.
Amúgy első festésnél nálam is 3rétegre volt szükség (fehér diszperzit) a tökéletes takaráshoz, ez nem feltétlenül függ össze a glettfix-szel. Ha túlhigítottad, az is lehet baj.
Van e értelme használni: az előszobámban ahogy húztam-toltam a hengert, úgy szedte vissza a festéket. Ideges lettem és abbahagytam. Átrántottam glettfix-szel és utána simán lehetett festeni, tényleg megfogta a gyenge részeket. Szvsz ha majd a festésedre akarsz újrafesteni, felesleges használni.
Köszönöm a figyelmeztetést. Tényleg ez egy komoly szakma, de sajnos a szakemberek sem egyformák. Pl. a házban ahol lakunk és csinosítgatok, vannak elég hajmeresztő szakipari munkák. Lehet, hogy jobban ismerik az anyagokat, szerszámokat, de nem feltétlen akarnak minőségi munkát végezni!
Gondolj csak bele. Ha valakitől azt kérném, hogy az ajtóinkkal csinálja meg mindazt, amit te leírtál, biztos égnek állna a haja és nem is vállalni. (Vagy horribilis pénzért. De szerintem az ajtó nem ér annyit.) Vagy meggyőzne, hogy minek égeti. Egyszer átkeni, oszt jó lesz.
Meg ha a lakásodban minden szükséges munkáért fizetnél - és nem magad csinálnád meg - a gatyád is rámenne. Lehet, hogy még nem értek hozzá, de szerintem nem lehet olyan veszett nehéz ezeket a dolgokat is megtanulni. Meg, ahogy írtam egy "hozzáértő", teljesen más munkamenetet javasolt. Semmi olajozás, előbb alapozás, majd 2x telibe glettelés, utána csiszolás és zománcozás.
Kinek hihetek én így? (Bár te nagyon hasonlót javasolsz, mint az okos gyártők :-))
Kérdésem lenne. Ha nem akarom leégetni a meglévő festéket, akkor milyen módot válasszak a felújításra? (Mert ez az égetés nem nagyon jött be. Olyan vacak alatta a fa, hogy talán egy ép sík felület sincs.) Csiszolás, alapozás, finom csiszolás, tömítés, csiszolás, zománcozás jó?
Köszönöm a válaszod! Ezek szerint te szakmabeli vagy. A festéket nem higítottam túl, szerintem. Közel sem jártam a maximális higításhoz. Inkább az volt a baj, hogy a festék egyszerűen "lecsúszott" erről a glettfixes rétegről. Egyáltalán nem szívódott be. A Tilatex szerintem is jó festék. Lerobbantani sem lehetne. Egyébként az első higítás után is higítottam a festéket, amikor úgy itéltem meg, hogy már sűrűbb, mint a kezdeti konzisztencia. Hiba volt?
Csak a rusztikus volt egy kicsit meglepő. Nagyon gyorsan kellett teríteni, hogy egyenletesen legyen szemcsés. Ott nem működött a felhordjuk függőlegesen és után eldolgozzuk vízszintesen módszer.
Konkrétan glettfixet még nem használtam, ha elolvasod és be is tartod a használati utasítást, akkor nagyon nem lehet elrontani, de ha mélyalapozót használsz máskor, akkor a fixatív illetve a falfix nevű anyagok a legjobban beváltak, ezeket érdemes használni. Hogy mért kellett 3 réteg festék azt sem tudom, látni kellett volna, hogy mit csináltál a festékkel, nem lett e nagyon el higítva stb... A tilatext alapvetően jó festék, álltalában azt használom, vagy polifarbe-t, mostanában egyre jobb kiváló fedőképességgel és kis hígítással cirka 100 nm-re elég, ha csak a tulajnak nincs külön igénye más típusú anyagra.
Égetés után lenolajjal történő beeresztés javallott, ugyanis a kapillárisokból, az égetés következtében eltpárolgott nedvességet pótólni kell, lehetőleg valamilyen szilárd halmazállípotú anyaggal, és mivel a lenolaj száradó olaj, illetve diszperz rendszerű anyag, tökéletesen alkalmas a kapillárisok (fa rostjai közötti hézagok) kitöltésére. Egy nap száradás után csiszolni, portalanítani, majd a nagyobb lyukakat kitöréseket kétkomponensű gittel (PL: Neoplasz) tapaszolni, majd csiszolni, portalanítani, ezután alapozni, majd a kissebb hibákat tapaszolni, de már egy komponensű anyag is alkalmas (Pl: Trinát mestertapasz), majd csiszolni, portalanítani, mégegyszer alapozni, száradás után finomabb papírral (Pl: 120-as) csiszolni, portalanítani, és ezután lehet zománcozni. Trinát zománc tökéletesen megfelelő, de ha szebbre akarod, akkor trinát mesterzománc kiváló minőséget ad. Gyönyörű fehér és nagyon jól takar. Persze nem ártana az eszközök használatának és a felhasznált anyagoknak az ismerete sem. Végül is ez is egy szakma. hosszú évekig tanítják az iskolában. de te tudod.
Tavaly nyáron nagy festegetés volt minálunk. Elég vacakok voltak a korábbi festékrétegek a falon, de úgy döntöttem (ostobán), hogy nem kaparom le a teljes falat, csak a nagyon máló részeket. Ezeket szépen beglettelgettem és bekentem a teljes felületet glettfixel. Itt már kicsit bizonytalan lettem, mert a tájékoztató azt írta, hogy addig higítsuk vízzel, amig fényes filmat nem képez. (Vagy fordítva?) Lényeg az, hogy bármit csináltam, fényes film lett a vége. A glettfix meg azért kellett, mert féltem, hogy a régi nedves festék le jön. (Nem glettfixezett és hengerelt falon meg is tette.) Jó is lett volna minden, de a glettfixes falat vagy 3x át kellett kennem, mire fedő réteget kaptam. Egyszerűen csúszott a festék. Supralux Tilatex Akvát használtam és fedőmek egy réteg Supralux Tilatext Rusztikust.
A legvége az lett, hogy az egyik szobát telibe gletteltem, de azt is fixáltam. Így a sok réteg festék kellett. De a szobán meg is látszik!
Kérdés: Hogy kell jól használni ezt a glettfixet? Van értelme egyáltalán használni?
Mázoláson töröm a fejem. Beltéri ajtókról van szó. Úgy gondolom hogy Trinát vagy Supralux zománcot használok majd.
Gondom csak az, hogy a munkafázisok sorrendjével nem vagyok tisztában.
A gyártók azt javasolják, hogy a natúr fát (ugyanis lesznek leégetett ajtók és meghagyott rétegek egyaránt) előbb eresszem be olajjal, utána tapaszoljam, majd alapozzam, végül zománcozzam. Felújításnál: tapaszolás, alapozás, zománcozás. (Persze a megfelelő részek után csizsolás!)
Egy festő ismerősöm pedig azt javasolta, hogy előbb az alapozás, utána a tapaszolás. És óva intett mindenféle olajozástól.
Üdvözlet, most találtam rá erre a topikra, és ha nem gond bekapcsolódnék a topik életébe. olvasgatok kicsit vissza aztán mjad hozzá is szólnék bizonyos kérdésekhez.
aki tanácsot kért a penészedéssel kapcsolatban annak a fürdőszobában adódott a problémája… gondolom nem volt a levegő nedvségi páratartalmával gond.. Ott az okozhatta a penészedését, hogy fürdés után nem mindig volt rövid szellőztetés esetleg olyan festékkel van festve a fürdőszoba ami nem légáteresztő vagy a fal szerkezete lehet olyan ,hogy sűrű szelőztetést igényel… mindenesetre az én véleményem szerint a szellőztetés hiánya miatt alakulhatott ki a penészedés…
Kedves silver!
Eszedbe se jusson mészre diszperzitet felhordani, mert jobb esetben csak megsárgul a dipó, viszont ha vastag a mész réteg, akkor a diszperzit meghúzza a meszet. A nagy könyv szerint az „alap mészre” lehet piszperzitet felvinni, de átstocolni (átkaparni) mindenféle képen kell. Ebben az esetben sem kizárható a glettelés, mivel az apró mész szemcsék fenn maradhatnak a falon. Az öreg szakik (kaparás után) a mész por megkötésére egy vizes bázisú (műanyag alapú „MOZAIK” csemperagasztó 2,5kg, kevés dipó valamint víz keverékével szokták a falat átkenni. – Biztos ami biztos alapon –
Glettelés ( Rigips 3.6 ) után csiszolás javasolt majd egy réteg diszperzit, ezt követően „flekkelés” ( az apróbb hibák eltüntetésére (( dipo+gipsz –vigyú gyorsabban köt-)) majd a fedő réteg.
A purhab nem hinném, hogy vizet szívna magába hiszen a lemosásához hígítót vagy valamilyen szeszt javasol.
Még annyit 4 cm-nél szélesebb hézagba ne használjuk.
A legfontosabb a felület megfelelő elő- és utónedvesítése, a purhab megdagadásához és kikeményedéséhez ugyanis nedvességre van szükség. A levegő páratartalma ehhez nem elég! A nem megfelelően nedvesített hab minősége gyenge, sokkal kisebb a keletkező habmennyiség és fennáll a hosszabb ideig tartó utándagadás veszélye is (a hab még napokig növeli térfogatát).
Arra a célra amire te szeretnéd nem tudom alkalmazható-e… de amit selaci írt anno szerintem az jó megoldás
A penészedés ott kezdődik, ahol legalább 72 órát meghaladó időtartamig, 75% feletti a páratartalom. Mit tehetünk a penész ellen?
Ha kordában tartjuk a páratartalmat, akkor ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tesszük a penész kialakulását. Fontos tehát a gyakori szellőztetés, hogy a lakásban felgyülemlett pára kiszellőzhessen.
Penész kialakulása
A penész egy olyan gomba, ami mindenütt jelen van, ha akarjuk ha nem. Apró penész-spórák repülnek a levegőben mindenfelé. Ám a penészesedés nem indul el mindaddig, amíg a penész nem talál megfelelő "táptalajra". A penészfoltok ott jelentkeznek először, ahol a hosszabb időn át magas a páratartalom, ami az egyik elengedhetetlen feltétele a penészfolt kialakulásának.
A penészfolt sima hypóval lemosható és száradás után megcsiszólni esetleges felületi egyenetlenséget kijavítani és festeni beltéti festékkel.
Ha ez a penészedés annak ellenére alakult ki, hogy a szellőztetés mindig megfelelő volt akkor a festés elött mindenképpen a penészedést le kell mosni vagy hipoval vagy penészgátló lemosó oldattal (MERKUR-F PENÉSZGÁTLÓ LEMOSÓ OLDAT) után a felület esetleges javítása…
Ezek után jöhet a festés(mosásálló falfesték, amely speciális gombásodásgátló adalékot tartalmaz, mosható és a penészgombák hosszabb ideig nem fejlődnek ki rajta
Pl. Polifarbe gyártótól a „Fungi”
Trilak: MERKUR-F DISZPERZIÓS PENÉSZGÁTLÓ
Visszatérve az acél zártszelvény belső felületkezeléséhez:
Purhabbal kinyomva a zártszelvény belsejét megoldható a probléma, valaki csinált már ilyet ? A purhab kültéren nem tudja megszívni magát vízzel ? Ez esetben csak rosszabbodik a helyzet, mivel kiszáradni, kiszellőzni sem tudna a szelvény.
Egy 2 m hosszú szelvény kitöltéséhez, kétoldalról min. 1 m hosszú csövön kéne át/kinyomni a purhabot. Működik ez így, meghosszabbítva a rövid kinyomócsövet ?
Mészre természetesen lehet diszperzitet festeni csak fordítva nem (diszperzitre meszet).
A fal kaparást érdemes elvégezni, ha már többször volt meszelve, sőt diszperit festés alá érdemes min.1 sori glettelést (csiszolást) elvégezni. a diszperzites falfestéskor a fali hibák jobban kiütnek.( ezért javasolt a 2 sori glettelés).
Jó munkát !
