Köszönöm szépen. A kérdésem az lenne, hogy most építek egy 3 előszűrős 100 GPD s Ro-t. Akkor ehhez ha 1 liter per seces fojtás ajánlott? Így kb 1:4 hez lesz a jó/ hulladék víz mennyisége?
Az előző is 3 előszűrős volt, 75 GPDs 7 es TDS el indult a dolog majd 3 hónap után felment 10-11-re, és gh/ kh mérhető volt bár érdekes volt a cseppteszt mert nem voltszín átmenet. Kb 860 liter víz folyt le rajta pedig beépítettem öblítő szelepet is. Ennek 420 as fojtása volt ami elvileg 1:2 höz. Ami ugye nem jó. A 100 GPDs hez 550 est tudtam szerezni gondolom akkor ehhez 800- 860 ast kellene vagy 1000 ml / seceset az ajámlásod szerint.
Hogyan zajlik a mérés ami a lefolyóba megy az bele egy mérő edénybe a tiszta víz cső is ez ok. ezután átjáratom a rendszert kiöntök mindent majd mérem mikor jön le egy liter a tisztába s akkor leállítom a csapot. Majd megmérem a selejt víz mértékét. Így kalkulálom az arány. Viszont olvastam itt, hogy az elzárás után is még folyik a víz! Ezzel mi a helyzet amikor elzárom kidobom a csöveket a mérőedényekből vagy várok s pluszban kalkulálok? Melyik validabb?
Mi történhetett az előző szűrővel? 3 kerületi nem szikes csapvíz 147 es TDS. Nem tudom a membrán károsodott e vagy csak az előszűrök.
Köszönöm a kalkulátort ha jól értelmezem akkor megmérem a kimenő TDSt beírom illetve a jó víz TDS-t azt is bebiggyesztem s ha 80 alatti akkor a membrán kuka ez oké.
De miként építsek egy jó szűrőt? Az arány függ a hálózati nyomás mértékétől? Mi az ideális? HA jól számoltam de lehet hülyén akkor nekem is az 1000 ml per sec es fojtás jött ki a 100 GPDs membránhoz.
Én így számoltam: 100GDP= 380 liter/ nap kerekítve /24 = 15,83 liter per óra. Ha az 1000 ml/perces fojtást nézem s az 1 litert megszorzom 60 perccel akkor 60 litert kapok. 60 liter hez a 15,83 nem lesz 4:1 de kb 3,8:1 hez lesz. Ez jó elgondolás vagy marha nagy badarság?
Eddig mi kancsót használtunk víztisztításra, de meggyőztek, hogy nem igazán jó választás, és ajánlottak helyette egy Aquafilter FP3 HJ K1 típusú szűrőberendezést. Nem vagyok egyáltalán jártas a témában, próbáltam picit beleásni magam, de annál jobban elkeseredtem, most már fogalmam sincs, mi a jó választás. A családunk 5 tagú, főzéshez, iváshoz szeretnénk a vizet tisztítani, bár hozzáteszem, nem szeretnék túlzásokba esni sem. Klór + esetleges szennyeződések kiszűrésére keresnék berendezést. Szerintetek ami ajánlottak nekem, az jó vétel, vagy felejtős? Utóbbi esetben mi az, ami nekem jó típus?
Esetleg az is szempont lehet, hogy nagyobb fojtás mellett a membrán terhelése is nagyobb, ami az elhasználódást befolyásolhatja. Pl. 1:4 kímélő, 1:3 kevésbé kímélő.
(Fordítva írtam a táblázathoz képest 4:1 vs. 1:4, de nyilván ugyanúgy értettem.)
Sziasztok, végig olvastam a topikot nagyjából és a segítségeteket szeretném kérni.
Adott 6 bar vagy 5,5 nyomás az Ro -ra. 75 GPD s membránhoz milyen fojtószelep való? Gyárilag 420-asat adnak mindenhol. DE akárhol olvasom külföldön 550-et javasolnak. 100 GPD s membránhoz 550 es van itthon de 800-840et ajánlanak külföldön. Mennyi most a jó arány 1/3 vagy 1/4? Mikor lesz alacsonyabb TDS?
A gyári fojtó szelepet ha nagydobra cserélem akkor elvileg jobb lesz az arány ha jól számoltam nem? Minél nagyobb a szelep egy bizonyos szintig annál jobb minőségű vizet kapok de több megy a lefolyóba és fordítva?
Eléggé összezavarodtam, kérném a segítségeteket. Mert egyik Ro 3 hónapos egyik napról a másikra 7 tds ről felugrott 10-11 re és Kh, GH is mérhető.
A multifunkciós időzítő külső trigger hatására is tud működni, ezt a kék színnel rajzolt kapcsolóval lehet adni neki, ami GND-re zárja a trigger inputot. Például egy manuális triggerhez képest késleltetni, vagy arra átbillenni stb. ez részletesen le van írva a lehetséges üzemmódoknál.
De trigger nélkül is működhet, mondjuk végtelenített loop módban, T1 és T2 időket beállítva, be-ki kapcsolva.
A példa kedvéért T1=4 óra, T2=18 sec, így tudna öblítgetni.
A másik timer hasonló az üzletekben is kapható, konnektorba dugható időzítőhöz, amivel az volt a gondom, hogy csak percekre tudtam programozni. Így a legrövidebb öblítés 1 percre adódott.
Mivel régebben olvastam itt-ott, hogy processzoros víztisztítóknál az óránként 18 sec öblítés egyfajta ajánlott vagy előforduló érték, de én nem akartam óránként 1 percig folyatni a vizet, ezért inkább 3 óránként 1 percre programoztam. Ez vízpazarlásban kb. ugyanaz. Néztem ugyanis a vízórát, havi szintre átszámítva túlzásokba sem akartam esni. Így végül arra jutottam, hogy ez nem olyan sok, de többet már nem kellene elnyomni a lefolyóba.
Később megcsináltam a másik áramkört, azt már be tudtam állítani óránként 20 másodpercre. Nagyjából legalábbis, mivel nem kvarcvezérelt, csak egy tantálkondenzátor töltésén-kisütésén alapuló áramkör.
A két fogyasztót valóban nem lehet így sorba kötni, a többit nem tudom most hirtelen vizualizálni, így este lévén már nem vagyok annyira topon, agyilag.
Még egy dolog jutott eszembe, mivel nem vagyok sem villanyszerelő sem elektroműszerész, bár valamikor régen tanultam elektronikát.
Az öblítőszelep és mágnesszelep sorba kötése nem szerencsés, mert fogalmam sincs mekkora feszültség fog esni az öblítőszelepen és ha nagy már lehet nem működne a mágnesszelep, ezért ott lenne még egy párhuzamosítás, tehát a kapcsoló után lenne egy csomópont ahol egy ág megy a szivattyúhoz a diódával (hogy abba az irányba ne folyjon áram), a másik az öblítőszelephez a harmadik pedig a mágnesszelephez.
Ha minden igaz így tökéletes. Mondom ezt laikusként :)
Köszönöm a segítséget! Az elvet tökéletesen megértettem. A kapcsolási rajz is rendben van, de az időzítő bekötésit nem értem.
Viszont kitaláltam a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást, kíváncsi vagyok a véleményedre.
Jelenleg ugye a szennyvíz ágban van az öblítő szelep, ami nyugalmi állapotban egy 1800-as szűkítő, amikor áramot kap akkor van csak 18sec-ig szűkítetlen átfolyás. Utána pedig ott van a mágnesszelep.
Fizikailag maradhat ez a bekötés, csak elektromosan kell átvezetékelni, majdnem úgy mit a te kapcsolási rajzodon.
Tehát ha jól gondolom a P1 és P2 azok a nyomáskapcsolók. A timer után egyből sorba kötve jöhetne az öblítő szelep. alatta az elágazás majd ugyan ebben az ágban a mágnesszelep (te betápszelepet írsz). A timer pedig lehet egy sima időkapcsoló, ami mondjuk 4 óránkét bekapcsol 15sec-re.
1. Kinyitóm a csapot, zár a magas nyomású kapcsoló, és indul a szivattyú, valamint nyit a mágnesszelep, az öblítő szelepen nem folyik áram, így az sima szűkítőként funkcionál.
2. Időzítő kapcsoló kapcsol be. Áram folyik az öblítő szelepen ezért 18sec-re nincs fojtószelep funkciója teljes az átfolyás. És nyit a mágnesszelep is. A dióda miatt a szivattyú nem indul, de ez kifejezett előny, legalább csendesen öblít.
3. Az a szerencsétlen eset amikor pont automatikus öblítés van, és kinyitom a csapot is. Ekkor gyakorlatilag,a szivattyú még pluszba rá fog dolgozni a szennyvízágra is. De ugye jelenleg is így működik bekapcsoláskor, tehát ez így már kompromisszumként elfogadható számomra.
És akkor jöhet a kritikus pont, a timer bekötése. Nem is kell ennyire bonyolult áramkör, mert ha jól értem ennek 8 funkciója is van.
Elég nekem egy sima időzítő, ami 4 óránként bekapcsol 18cec-re.
A kérdés tudsz-e ebben segíteni, hogy ilyet találjak, vagy hogy az általad is linkeltet hogy kell bekötni, mivel azon van 6db bekötési pont. Márpedig 4-nél több nem kéne, ha nincs saját tápja (elemes) az időzítőnek, ha van akkor 2 bekötési pont is elég kell hogy legyen :) Ez most persze logika csak....
Ja és még egy kérdés mi az a trigger (reléérintkező)? Mert ha jól gondolom a timer az áramkör.
Szűkítővel nem nagyon érdemes öblíteni, vagy legalább nem a víztermeléssel egy időben. Az automatikus öblítés funkciója kettős:
- A fojtás megszüntetésével a víz szabadon elmegy a membrán mellett, leöblítve azt. - A pangó időszakokban felfrissíti az egész szerkezet tartalmát, hogy ezáltal is nehezítse a baktériumok életét, megtelepedését.
Víztermelés után már úgyis friss a víz, a szűkítés pedig nem igazi öblítés a membránnak, még ha csökken is valamennyit a betápnyomás. Szerintem ebbe a megoldásba nem érdemes munkát fektetni, mert nem jár gyakorlati előnnyel.
Úgyhogy nem ajánlom, csak az érdekesség kedvéért mutatnám, hogy az eredetileg párhuzamos motor és mágnesszelep diódával kapuzható lenne egyébként, a kívánt működés eléréséhez:
Timer ---> Reléérintkező:
Utána jön a trigger problémája (itt lent látszik az Input), amit jobb lenne egy külön tranzisztoros áramkörrel megoldani, mert a piros nyíllal jelzett egyszerű átkötés nem biztos, hogy alkalmas. Plusz kellene még egy védődióda is, a motor induktív impulzusainak kivédésére.
A timer amúgy jónak tűnik, de én inkább 1-2 óránkénti automatikus öblítésre alkalmaznám. Ahogy az alábbi rajz mutatja, a fojtószeleppel van párhuzamosan egy mágnesszelep / öblítőszelep, így van nálam is:
Arra gondoltam, hogy ezt kötném össze a mágnesszeleppel. És így az a szivattyú leállása után még nyitva maradna egy ideig. Ekkor a sima hálózati víznyomással fog a szűkítőn keresztül öblíteni. Viszont a bekötéssel lesznek gondjaim. Tudsz benne segíteni?
Nézzük magát az elvet jól gondolom-e?
Ugyebár a magasnyomás kapcsoló szakítja meg az áramkört, ezért kapcsol ki a szivattyú.
Tehát a mágnesszelepet át kell kötni egy másik körre, hogy az még tovább működjön, amit majd az időzítő kapcsol ki.
Az időzítő áramkört kell úgy felprogramozni, ha érzékeli hogy szakad az áramkör a szivattyú ágon, elindítja a visszaszámlálást a másik áramkörön ahol a mágnesszelep van. Viszont amikor bekapcsol a szivattyú, akkor nem kell visszaszámlálás hanem automatikusan zárja a mágnesszelep áramkörét is, hiszen nem maradhat zárva a szelep, ha már megy a szivattyú.
A kérdés hogy tud-e ilyet? vagy valami teljesen más elven müködik-e ez?
Ez most puszta logika volt, lehet hogy teljesen rosszul gondolom. Megköszönöm ha segítesz.
Az egy állítható fojtószelep, nekem a szokványos, hengeres típus bevált, évek óta:
Csak az enyém 850 ml/perces.
Szivattyú nincs nálam, kimeneti elzáró csaptelep sincs. Csak egy betápszelep van és egy másik mágnesszelep, ami a fojtószelepet áthidalja (öblítő mód).
Először az egyszerűség, illetve gyors összerakás érdekében egy konnektorba dugható időzítővel használtam, amivel 3 óránként 1 perc öblítést ütemeztem.
Volt egy kétáramkörös kézi kapcsoló, ezzel nyitottam a betápszelepet. Az időzítő nyitotta egyszerre mindkét szelepet. Amikor láttam a nyomáslökést, ezt még megfejeltem annyival, hogy az öblítőszelepre kötöttem párhuzamosan 4700 μF kapacitást, ami pont annyival késleltette az elengedést, hogy már nem ütött.
De nálam a két szelep áramköre elkülönült annyiban is, hogy a betápnál egy mosógép 230 V AC mágnesszelepét használtam fel, míg az öblítőszelep 24 V DC, amit egy külön trafó + Graetz-híd + pufferkondi látott el. Tehát így nem jelentett problémát a 4700 μF kapacitású kondi töltése, kapcsolása, szikrázása, miután nem ott kapcsoltam, hanem a primeroldalt.
A kétáramkörös kapcsoló másik felével megszakítottam az öblítés körét, hogy normál víztermelés közben ne aktiválódhasson.
Sokáig működött így a rendszer, míg rávettem magam egy normálisabb vezérlés kikísérletezésére majd megépítésére. De manapság már valószínűleg egyszerűbb lenne ilyesmit rendelni:
Tehát amelyik alkalmas a ciklikus módra, T1 és T2 idők beállítására. Ez persze csak az alap lenne, további áramkörökkel kiegészítve, igény szerint.
Vagy van most már pár dolláros Arduino-másolat, állítólag az is tökéletes. Csak én a szoftveres technikákról már lemaradtam, mert régebben kezdtem a szakmát.
A késleltetett mágnesszelep zárás jó ötlet! A kérdés csak az, hogy a csap elzárása miatt, mennyivel lesz nagyobb a nyomás a rendszerben. Bár ha a szivattyút egyből zárod, és csak a mágnesszelep zár később akkor elvileg teljesen jó tud lenni. Igaz ekkor szűkített keresztmetszeten fog átfolyni a víz. Vagyis azt kéne még megoldani, hogy amikor leáll a szivattyú akkor kapjon áramot ez a öblítő szelep ha azt visszakötném, mert akkor pont nyitna és a sima hálózati nyomással mosná át a rendszert.
Te milyen elektronikával oldottad meg az időzítést?
Régebben nézegettem én is ezeket, de arra jutottam, hogy ez így van kitalálva. Amikor feszültséget kap, 18 másodperc késleltetéssel húz meg a mágnesszelep, a bele integrált elektronika segítségével. Az adatlapokon is szerepel a 18 sec névleges érték.
Ilyen egyszerű módon (külön vezérlőegység nélkül) nem is lehetne másképp megoldani. Nyilván nem húzhat meg a feszültség lekapcsolása után. Ez a megoldás nekem sem tetszett, pláne amikor a saját rendszeremen is láttam, hogy az öblítőszelep zárásakor a mozgásban lévő víz egy nyomáslökést mér a membránra, ilyenkor a kifolyó vizet is megdobja, illetve az ütés hangja is hallatszik.
Lehet, a membrán ezt simán elviseli, de azért nem egy szimpatikus dolog. Az öblítést ezért úgy oldottam meg, hogy késleltetve zárjon, a betápszelephez képest.
Egyébként az alacsony nyomást érzékelő szelep a bemeneti vízhiány elleni védelmet képezi. Víz nélkül károsodhat a szivattyú, ha üresen felpörög. Vagy elkezdi szívni a vizet a hálózatból (amikor épp nincs, bármi okból), az sem tesz jót.
Ez és a túlnyomásérzékelő elektromosan sorba van kötve a motorral. Túl alacsony nyomásnál az egyik szakítja meg a szivattyú áramkörét, túl nagy nyomásnál a másik.
És szerintem ez működhet fordítva. Azaz nem a csap elzárása után dolgozik, mivel ekkor egyből leáll a szivattyu, hanem a megnyitáskor.
Gyanítom úgy működik, hogy ilyenkor szűkítés nélkül átfolyik rajta a víz. azaz eldob mindent a szennyvíz ágon. Erre csak azért gondolok, mivel nincs sima mechanikus szűkítő a rendszerben. Márpedig ha jól gondolom kéne lenni a szennyvíz ágon.
Szóval arra gyanakszom ez működik rosszul. A kérdés hogy valóba így lehet-e, tehát ennek csap elzárásakor kéne-e működnie?
Mivel ez magyarázná azt a 10+sec-es induláskori nem megfelelő működést, gyakorlatilag az összes víz a szennyvíz ágon távozik.
Viszont amint kinyitom a csapot, leesik a nyomás, indul is egyből a szivattyú, de érdekes mód a nyomás kb 5seccel később "érkezik" csak meg. Ez mitől lehet? Eléggé zavaró.
Ha jól gondolom a szivattyú teljesen zár amikor nem működik. (mivel ha kihúzom a konnektorból, és nyitom a csapot nem folyik víz)
A szennyvíz ágon van egy elektronikus csap ami lezár, hogy gondolom ne folyjon el arra a víz, amikor a csapot elzárom, illetve van egy elektronikus elfolyás szabályzó is. Ami számomra érdekes, hogy ez miért elektronikus? Elvileg 1800-as.
A kérdés, hogy működik a rendszer.
Az alacsony és magas nyomású kapcsolok mikor adnak jelet?
Magas nyomású gondolom akkor jelez, ha zárom a csapot és megnő a nyomás határérték főlé. Ekkor zárja az elektronikus csapot a szennyvíz ágon, illetve leállítja a szivattyút. A jel folyamatos marad egészen addig amíg nem esik le a nyomás?
De az alacsony nyomású kapcsoló az minek? vagy ez csak azt figyeli nehogy túl nagy legyen a víz hálózati nyomása? Azaz folyamatosan adja a jelet?
De a kérdés továbbra is adott miért nem jelenik meg egyből a nyomás a tiszta víznél?
Kenderkóccal szoktam hasonlókat elintézni, mivel az úgyis kéznél van, így adja magát. Egyéb helyeken teflonszalaggal természetesen. Noha olvastam a Loctite zsinórról, de amennyit én használom, azért nem nagyon érné meg beszerezni.
Vagy van a Gumiám paszta, abból is a zöld és a piros. A zöld szokványos szilikongumi lesz, kötés után (fehér anyag).
A piros viszont a csőszereléshez való ragasztó, igaz épp utóbbit még nem próbáltam a gyakorlatban:
A PP-szűrőt nem préselik, valamilyen melegen habosító-csévélő művelettel állítják elő, pontosan már nem emlékszem.
RO-készülékbe ezt a fajtát szokás alkalmazni, bár elvileg lehetne száltekert is, nem hinném, hogy sokat számít.
Ami számít, hogy minél kisebb a résméret, annál jobban csökkenti a membránra eső nyomást, ami már nem jó.
Továbbá sem ezüstözött, sem KDF betét nem kell a membrán elé. Ezek, valamint a kerámia betétek RO-membrán nélküli víztisztítókban használatosak.
A membránnak ilyenekre nincs szüksége, mert semmi élőlény, vírus, baktérium nem jut át rajta. Ugyanakkor az ezüst még káros is lehet, ha eltömíti a pórusokat. Bár erről még nem láttam információt, de az például köztudott, hogy a vaslerakódás tönkreteszi a membránt.
3. Lehet beépítenék + előszűrő házat és akkor az utolsó szűrőt nem 1 mikronos lenne, hanem még utána egy 0,3-as, van-e jelentősége a membrán élettartamát illetően?
Személyesen nem, de az is csak egy hagyományos konstrukció, új köntösben. Maga a köntös (a díszburkolat) nem bír különösebb gyakorlati jelentőséggel, a mosogató alatt.
A bajonettzáras megoldás laikusoknak jó, mert egyszerűvé teszi a betétcseréket, de nem csereszabatos más gyártókkal, ezért a pótalkatrész beszerzése némi kötöttséget jelent a jövőre nézve. (Gondolni kell a rendszeres beszerzési forrásra, de akár árat is emelhetnek később.)
Az elavult kétutas szelep hibaforrást rejt magában és vízpazarlás lehetőségét, főleg alacsony hálózati nyomás esetén. A bizonytalan zárás miatt sokáig csorgathatja a vizet a lefolyóba, a tartály telítődése után is. Megfelelő nyomást igényel a "jó" működéshez (idézőjel, mert nagyon jó nem lehet).
A tartályban baktériumok szaporodhatnak, ami nem intézhető el a 6-12 hónapos betétcserékkel. A tartály után egy szenes betét gondoskodik a poshadt vízről, de az önmagában nem jelent gyógyírt, ha berohad a tartály. Automatikus öblítőrendszer hiányában, főleg nyári melegben és ritka használat esetén (pl. egész nap dolgozik a család) ilyen előfordulhat.
Mi a aqualife kft nél vásároltunk viztisztitó berendezést......... Nem volt jó ötlet csunyán átvágtak és lehuztak minket senkinek nem ajánlom őket!!! 8 * áron adják , szervizelésnél meg már nem is jelentkeznek ... egy másik cég vette át a szürő karbantartását. Akinmek nincs fölösleges pénze ehez a céghez ne menjen!!!
Sziasztok! Tanácsot kérnék, hogy szerintetek egy 40 m-es fúrt kút vize, hogy lehet 92 mg/l nitrát tartalmú és magas nitrit tartalmú? Lehet a talajvíz szivárog vissza? Köszönöm
