Keresés

Ebből semmi sem igaz, mert az igazi magyar írásban benne van a zárt ë, ä, ï :

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zárt_ë_hang_a_magyar_nyelvben

És a magyar nyelv a legkönnyebb nyelv a világon, mert csak egyszerű mondatrészek halmaza .

Inkább legyünk büszkék hogy az egyik legnehezebb nyelv a magyar.
Már amint a beszédet illeti. Mert szerintem a legkönnyebb az írás tekintetében. A legtöbb szót annyi betűvel írjuk, amennyit ki is ejtünk  - és fordítva.

Szóval semmi;  thought, throught, night, walkthrough, ...  amiknek a fele hangzóit nem mondjuk ki.

NYELVÚJÍTÁS ELŐTTI ŐSMAGYAR NYELVEN BESZÉLŐ CSÁNGÓ, SZERINTED MELYIK NYELVRE HASONLÍT?

https://www.youtube.com/watch?v=w_JzscCu7ZI  1 perces

máj

bajir

(kazah szótár)

máj [1405 k.] Ősi, uráli kori szó, vö. vogul majät, zürjén mus, musk, mordvin makso, finn maksa, jurák-szamojéd m•d: ’máj’. Ezek forrása az azonos jelentésű uráli *maksa lehetett

(etimologiai szótár)

és ez meg illik az m > b hangváltáshoz a türkben

mállás > *ballas balkas balsik

balsik a szláv blato (agyag, sár)

-ít, -tat műveltető képző

sál

(kazah szótár)

sál [1800] Német jövevényszó, vö. német Schal ’hosszú sál’. A német szó az angol shawl ’ugyanaz’ átvétele. Végső forrása feltehetőleg az újperzsa š#l, ’sál, nyakbavaló kendő’.

(etimologiai szótár)

NEM szégyellitek a magyar múlt és a magyar tudomány hitelét ilyen primitív ökörségekkel rongálni?

héderel hempereg

hentereg [1651] Származékszó. Alapszava egy önállóan nem adatolható relatív tő

hempereg [1708] ’hentereg’ Származékszó. Alapszava egy önállóan nem adatolható relatív tő

henyél [1461 tn., 1575] Szlovák jövevényszó, vö. szlovák hnit ’rothad, tétlenkedik, henyél’.

hever [1372 u.] Bizonytalan eredetű, esetleg egy önállóan nem adatolható tő származéka. A tő ismeretlen eredetű

(etimológiai szótár)

hever

[lie rest]

Khalkha Mongolian хэвтэх xew̜tʰĕx hevteh

Hokkaido Ainu hotke hotke

Manchu holtombi xɔltʰɔmpi

Nivkh худь xuɟ

Northern Yukaghir худуол- xuduol-

Northern Mansi хуюӈкве χujuŋkʷʲe

hunyorog húgy huny

villog vllám villan villany villa

suny süt sistereg

pislog pislángol pöss puska

hever hentereg henye hende

hanyatt hát

bennijünk : bennünk

benjetek : bennetek

benjük benüjk bennük

őbennük üjkbenüjk

magy. -van -ven

mind a tizünk : tizididink

mind a tizenegyünk : tizenididink

mind a huszunk : huszididink

mind a harmincunk : hormubentizididink

tökéletes osztás.

a török on-ven : magy- ven : hun ben

háromban : háromszor

azon : tizen- huszon- 456789 : +

...

tübbfajta szkita változat van lejegyezve

pl. jübek : üvek : övék

jünküt : üjket : őket

SZKÍTA B – HUN NYELVKÖNYV
https://docplayer.hu/910512-Ashkatan-b-chun-lezukuna-szkita-b-hun-nyelvkonyv.html
https://www.academia.edu/11871612/5zkita_hun_nyelvk%C3%B6nyv_ASHKATAN_Lezukuna_1_7777
https://hupdfs.com/dokumentum/9dd199/ashkatan-b%E2%80%93chun-lezukuna-szk%C3%ADta-b%E2%80%93hun-nyelvk%C3%B6nyv!-(pdf)
http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=base_topics&file=olvas&cikk=szkita-486c7ac24c01f
https://adoc.pub/nemzeti-sors-elet-tudomany-kultura-mediumok.html
http://www.e-ido.com/Europai_Ido_2009_04---06-oldal.pdf
-
Hun örökségünk, szkíta dicsõségünk
https://sites.google.com/a/lb.books-now.com/en399/359001620039-10tispoeGEneres35

SZKÍTA B – HUN NYELVKÖNYV
https://docplayer.hu/910512-Ashkatan-b-chun-lezukuna-szkita-b-hun-nyelvkonyv.html
https://www.academia.edu/11871612/5zkita_hun_nyelvk%C3%B6nyv_ASHKATAN_Lezukuna_1_7777
https://hupdfs.com/dokumentum/9dd199/ashkatan-b%E2%80%93chun-lezukuna-szk%C3%ADta-b%E2%80%93hun-nyelvk%C3%B6nyv!-(pdf)
http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=base_topics&file=olvas&cikk=szkita-486c7ac24c01f
https://adoc.pub/nemzeti-sors-elet-tudomany-kultura-mediumok.html
http://www.e-ido.com/Europai_Ido_2009_04---06-oldal.pdf
-
Hun örökségünk, szkíta dicsõségünk
https://sites.google.com/a/lb.books-now.com/en399/359001620039-10tispoeGEneres35  

sövény csübing : sündör

szövet szejve szevej

sekély szig : sovány dzsovan : szűk

süllyed szogul szüjül

sürü csiri(z) csümür sereg

szűr

süvit szaguld szükik

csap sarab sarló (>csalgi)

sima siik

sarok

süpped sülly : súly sújt

seb sajog

csappan

soprun (ahol a magaslat mélybe megy, mint a meder meredeke)

söprünti szeméd

seb sért

sebesség serény sürög

aztán abból a szab- szablye szabály

a szabad (az a megszabott szabályok közt szabályos)

meg a sarab

a chatyr-t láttam nemrég azszm magasztos értelemben

ugye van még a sátor

....

a másik oldalon meg van ugye a

satu ami nyomás öszze jurug nyürög üvsza (öszve)

meg a söpör

https://youtu.be/B_MJwL3IZOw

A HUNOK MAGYARUL BESZÉLTEK, A BIRODALMUK TÖBBNYELVŰ VOLT- EGY DOMONKOSRENDI SZERZETES TANÚSÁGTÉTELEI  

az angolban nem igazán tudják magyarázni

dull

This sometimes is conjectured to be from PIE *dhul-, from root *dheu- (1) "dust, vapor, smoke,"

miközben

Latin stupor "insensibility, numbness, dullness," 

+dumb

a tompa tömített tömör

és valszeg a tompor tönk szóalakokkal áll kapcsolatban

szl. tlst, tlm, tuk

ang. thick terse dense

http://northeuralex.org/parameters/499#2/51.0/-2.1

http://northeuralex.org/parameters/20#2/51.0/-2.1

http://northeuralex.org/parameters/488#2/51.0/-2.1

http://northeuralex.org/parameters/540#2/51.0/-2.1

http://northeuralex.org/parameters/491#2/51.0/-2.1

hát

Central Siberian Yupik хата xata

Ket ӄоват qɔvat

Slovak chrbát xr̩baːt Croatian hrbat xř̩bat

a történelmi fórumon azon vitatkoztunk a Detre-féle sopru : hegyoldal lehet e valós

a legközelebb amit találtam

az a satu : létra lépcső jelentésben található a 13.század előtti türk nyelv szótárában

amelyről azt mondják ismeretlen eredetű és a török nyelvekből eltűnik

és a kazah шатқалы satkali : hegyoldal, kanyon jelentéssel

egyedüliként a török nyelvek között

az altai - magyar teremt egyezés

után a nő terem

Chukchi тын’эк təŋek

Hokkaido Ainu tuk tuk

Ket  тий cij

a MAKE tesz teremt

Chukchi тэйкык tejkək