Év végéig 15 ezerre nő az új, eladatlan kislakások száma Budapesten. És akkor még nem beszéltünk a nagyobbakról és a vidéki eladatlan lakásokról. Emberek, családok pedig az utcán. Miért nem veszi meg a kormány az önkormányzatoknak bérleti hasznositásra. No nem piaci forgalmi értéken, de a bekerülési áron. Akkor az építési vállalkozók sem mennének tönkre és az utcára került családok, munkát vállalni akaró csövesek nagy része lakáshoz juthatna.
Mi a véleményetek?
Magyarországon jelenleg a bérlakások aránya a lakásszektoron belül mintegy 8%, amelyből az önkormányzati bérlakások aránya körülbelül 5,5%. Ez európai összehasonlításban nagyon kicsi arány. A megmaradt bérlakások azonban így is komoly pénzügyi terhet jelentenek az önkormányzatoknak, mert a kicsi és rossz minőségű lakások elsősorban szociális feladatokat látnak el. A lakásprivatizáció a legtöbb településen gyakorlatilag befejeződött, ezért a jelenlegi feladat a megmaradt állomány gazdasági és szociális szempontból is megalapozott, hosszútávú kezelésének kialakítása.
A helyi bérlakás politika aktualitását nagyban növeli a Széchenyi program keretében működtetett országos támogatási rendszer, amely révén az állomány bővítésére nyílik mód. Helyi szinten ugyanakkor komoly fejfájást okoz, hogy hogyan lehet a régi és az új bérlakások szabályozását együtt kezelni. Átfogó, az önkormányzati bérlakás szektor egészére vonatkozó koncepcióra van szükség, amely egyúttal megalapozza a bérlakás állomány optimális bővítését is.
A Városkutatás Kft. vállalja:
Az önkormányzati bérlakás-gazdálkodás jelenlegi gyakorlatának részletesebb áttekintése: a kezelés intézményi háttere, az elosztás mechanizmusa, a gazdálkodás pénzügyi szaldója, a hátralékosok kérdése.
Az új helyi bérlakás politika elveinek és célkitűzéseinek meghatározása: javaslat a lakbér-kialakítási elvekre, a lakásfenntartási támogatási rendszer alapelveire, a lakásigénylés rendszerének kialakítására.
Az új bérlakás szektor kapcsolódása a helyi lakáspolitika többi területeihez, a lakáshoz jutási, a lakásfenntartási támogatási és a szociális támogatási rendszerek viszonya.
Referenciák:
A Városkutatás számos elemzést készített a Gazdasági Minisztérium számára önkormányzati és magán bérlakás témakörben.
Folyamatban van az a munka, amelyben a Városkutatás javaslatot készít Nyíregyháza Megyei Jogú Város számára az új bérlakáspolitika koncepciójára.
[ Honlap ] [ Fel ]
Tel. +36 1 2179041 Fax + 36 1 2163001 Levélcím/ Address H-1093 Budapest, Lónyay utca 34. E-mailmri@mri.hu
Webhelyünkkel kapcsolatos kérdéseit és észrevételeit várjuk a következő címen: mri@mri.hu. Copyright Š 2003 Városkutatás Kft
Nem vitatom, hogy ma is van igazsagtalansag, de van egy olyan gyanum, hogy a mai magyar gazdagok nagyobbik resze a mult rendszerben kiepitett kapcsolatai reven gazdagodott meg, vagy 90 elottrol mentette at a vagyonat... De emellett biztos vagyok benne, hogy sokan sajat erobol, tehetseggel (vagy ugyeskedessel) gazdagodtak meg.
A kulfoldi sztarok egeszen mas lapra tartoznak. A gazdagsag a sztarsag velejaroja, akar tetszik, akar nem...
Ezt kell csinálni!! Munkát kell nekik adni, és átmenetileg -pár hónapig- szállást biztosítani. Ha már fizetni tudják a bérleti díjat, hiteleket stb., akkor meg mehetnek a maguk útján úgy, mint minden más ember.
kapitanyg
kapitanyg adatai 2005. júl. 4., hétfő, 22.16.08 CEST 1136. vélemény
Szeptember óta, a koldulást tiltó rendelet bevezetését követően lényegesen visszaszorult a koldusok száma, legalábbis azoké, akik más országokból, Romániából, Szerbiából, vagy a környék kisebb településeiről érkeztek Szegedre. A városban természetesen látni még elvétve koldusokat, de a helyi kezdeményezésnek köszönhetően, amely a helyi koldusokon szeretne segíteni, javult a helyzet. Szeged városának hontalanjairól ugyanis gondoskodik az önkormányzat. A kéregetők három hónap türelmi időt kapnak arra, hogy visszatérjenek a munka világába. Természetesen segítséggel, sőt lakás biztosításával. Ezeknek az embereknek a többsége így hajlandóságot mutatott a beilleszkedésre. A rendelet célja tehát nem a koldusok kiszorítása, hanem felemelése. http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=143243
Ha jol ertem, akkor a kerdes az, hogy mit csinaljunk az ures lakasokkal. A kerdes hasonlo ahhoz, hogy mit csinaljunk a szomszed autojaval, mert ritkan hasznalja es 2 is van neki es masnak is jo lenne.
Az erdemi(bb) valasz: rengetegen akartak megdazdagodni lakasok epitesebol. Nincs ennyi lakasra fizetokepes kereslet. Az nem mukodik, hogy az allam megveszi ezeket (az emberek adoforintjaibol) es valamilyen modon juttat az embereknek, mert akkor ismet erositjuk a "gondoskodo allam" utopisztikus idealjat. Ne halat adj az embereknek, hanem tanitsd meg oket halat fogni. Nincsen ingyen ebed. Az epito ceg szepen lassan el fogja ezeket adni, de ha nem az sem baj. A ceg egy kockazati toketarsasag. Ne sajnaljuk oket. En orulok neki, hogy sok a lakas, mert vegre keresleti piac alakul ki.
Érdekesnek találom, hogy a szocializmust csak tökéletesként tudnátok elfogadni, a kapitalizmus ezer hibájával együtt szimpatikus számotokra.
Vajon miért?
pl. azért, mert nem az állam mondja meg mi jár az egyénnek és mi nem. Ha valaki tehetséges, akkor boldogulhat, megcsinálhatja a szerencséjét. Cucilizmusban ez kizárt. Ott elégedj meg azzal, amit az elvátrsak adnak. Persze ha valaki igénytelen, és az neki elég, akkor akár még jól is érezheti magát. De ugye nem vagyunk egyformák. Nem mindenki elégszik meg 1 koszos lakással, egy Wartburgal, és a városi néplavórok egyikével mint éves nyaralás. ;-)
A cucilizmus a naplopóknak kedvezett. Akkor is kapott fizetést, ha a gyárban csak a falat támasztotta. Cserébe a másik ember aki helyette is dolgozott keményen, ugyanannyi fizetést kapott. Ma ezzel a mentalitással a faltámasztó repül, a másik akár sokra is viheti. Mi ebben az igazságtalan számodra?
Mindenesetre a korábbi rendszer valamiféle kiegyenlítettségre törekedett.
Legalábbis a prolik között. De ugye azt is tudod, hány háza volt a Cinegének, vagy a Kádárnak? Mindenki egyenlő volt, csak voltak egyenlőbbek is ;-) A kiegyenlítettség egyébként is elvetélt ötlet. Hogy lenne már minden ember egyenlő?? Nem minden ember egyenlő. Vannak tehetségesebbek, szorgalmasabbak, igényesebbek, okosabbak, és vannak ingyenélők, hülyébbek stb.
Talán nem kéne mesterségesen egyenlővé tenni ez utóbbiakat (megjegyzem ez nem is sikerült). Adhatsz egyenköpenyt a gyerekekre ahogy azt tették a komcsik, de attól még egy tehetséges gyerek tehetséges marad, az agresszív hülyem meg agresszív hülye. Ezen nem segít az egyenköpeny. Most ez ültesd át felnőttekre is.
Ezért nem lehetett 1 embernek 2 lakása, azt akarták, előbb mindenkinek legyen 1
Csak nem jött össze. Az átlag várkozási idő 85-ben 25-30év volt!!! Szép jövőkép. Emellett viszont semmi más lehetőséged nem volt, mert nem voltak hitelek, és nem volt semmi. Ráadásul 25év múlva max. egy lepusztult lyukat kaptak, amit sok esetben át se vettek, mert lakhatatlan volt. Az viszont bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy II.-kerület, Rózsadomb, XII. kerület stb. már akkor is létezett, és nem lakótelepekkel volt beépítve. ;-) Akkor is megvolt az elit, a gazdagabb, a magasabb olsztályréteg, az más kérdés, hogy erről nem sajtóztak neked naponta.;-)
Lehet, hogy az nem volt igazságos rendszer, de ez sem igazságosabb, SŐT!
Érdekesnek találom, hogy a szocializmust csak tökéletesként tudnátok elfogadni, a kapitalizmus ezer hibájával együtt szimpatikus számotokra. Vajon miért?
Bár nem nekem szól a kérdés. Az igazság nagyon szubjektív. Mindenesetre a korábbi rendszer valamiféle kiegyenlítettségre törekedett. Ezért nem lehetett 1 embernek 2 lakása, azt akarták, előbb mindenkinek legyen 1 .
Persze voltak akik sumákoltak, umbuldáztak, de azért ezt stikában tették, apró szégyenérzettel. Ma gátlástalanul beolvassák, hogy D. Beckam mennyi milliárdot keres, aki annál kevesebbet kap az még érezheti magát akár szegénynek is, akinek lenyúlja az állam az adóját, hiába keres 10x annyit, mint az átlag. Jól ki van ez találva.
Ez borzasztóan igazságtalannak tűnik a te szempontodból. De lehet más nézőpontot is találni. A nagymamád házát épen hagyta a bomba, aki beköltözött bérlőnek hozzá, azét meg lerombolta. Ha fordítva történik akkor mivel egészíti ki a nyugdíját a mamád?
neki sem lenne elég az isten pénze sem. No erről ennyit.
Igen hát a megoldás éppen ezért az lenne, ha a munkaképes de lecsúszott embereken munkalehetőség/tanulási, képzési lehetőségek biztosításával segítenénk. Ez esetben, ha valóban akar dolgozni, akkor ki fog tudni lábalni a nehéz helyzetből. Ellenben, ha csak adományozunk, akkor gyakorlatilag mások munkával megkeresett pénzén ingyenélést biztosítunk számukra, ami egy munkaképes ember esetében társadalmilag igazságtalan.
Más lapra tartoznak azok az emberek, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, vagy munkaképtelenek, betegek, gyerekek stb. Őket minden lehetséges eszközzel -segélyekkel, pénzel, ruhával lakásmegoldással, gyógyszertámogatással stb.- támogani kell(ene), és ezt minden jóérzésű ember, kötelességének kellene hogy érezze.
De Annácska nem szelektál, hanem demagóg módon mindenkit aki szegény támaogatna mások pénzén, akár a naplopókat, ingyenélőket is. Arra egyébként jellemzően nem adott választ, hogy a támogatási elképzelésének finanszírozását miből képzeli el. Pedig vagy háromszor megkérdeztem.
Mindenesetre ott olyan segélyrendszer van,ami biztosítja, hogy ki tudják fizetni a bérleti díjakat.
Most ne hasonlítsd már Amerikát vagy a gazdag nyugati államokat ehhez a posványhoz ami itt van. Magyarországon az átlagéletkor folyamatosan nő (hogy mást ne mondjak). Egyre több a nyugdíjas, egyre kevesebb az aktív kereső. Ebből már eleve nem lehet rendes szociális hálót építeni. Jobbat lehetne, de jót nem. Ismét megkérdezem tehát: MIBŐL akarod fedezni az elképzeléseidet?
Szépeket én is tudok mondani, de megfelelő gazdasági háttér és anyagi fedezet nélkül az még nem válik realitássá...
Ez itt az én hazám. Ne akard tőlem elrekvirálni. Örülj neki, hogy van internetvonalad, most kiírhatod magadból a baromságaidat.
De remélem, még az sem saját, csak egy internetkávézóban /4oo.- Ft/óra/ pötyögtetsz.
Nem tudom, hogy csak gúnyolódtál, vagy valóban nagyon rossz körülmények között él a rokonod/öcséd. Mert, ha igen és nem segítesz rajta, mert Te is szegény vagy, akkor a hozzáállásod nem normális.
Ha pedíg nem vagy szegény,azért beszélsz így, akkor pedíg egy érzéketlen gazember vagy, ha nem segítesz rajta.
Egyébként ha van is 15 000 eladatlan lakás a piacon, azok valószínűleg vagy túl drágák, vagy nagyon rossz helyre vannak építve, esetleg rossz a tervezésük (spóroltak az építészen, pedig a legnagyobb kárt a rossz tervezés okozhatja), illetve túlépítették a területet és pl egyik ablakból a másikba lehet belátni. Nem baj, ha egy két vállalkozó egy kicsit bukik a saját mohósága miatt, legalább tanul belőle. Nálunk is van egy-két olyan társasház, amit már évek óta nem tud a vállalkozó eladni, mert túlépítette az építési telket és az árból meg nem akar engedni. Én az ilyeneket nem sajnálom, pláne úgy hogy azóta már 5-6 hasonlót építettek, amit el is adtak.
Nocsak, hányan járunk hasonló cipőben az annakidején államosított lakásokkal.
Az önkormányzati (akkor még tanácsi) bérlakásállomány jókora része ilyen elvett lakásokból jött létre. Persze a panel-lakótelepek már nem. Az un. kárpótlás pedig igen nevetséges összegekkel zajlott, ám voltak akik a kárpótlási jegyekkel is igen jól tudtak privatizálni. Na ezek nem a kárpótlási jegy eredeti jogosultjai voltak, ezt tudjuk.
fámaszutra, az általad leírt polgármester csak úgy tudott ilyen rendeletet érvényesíteni, ha ebben segédkezet adott neki a képviselőtestület nagyobbik fele! Sem a polgármester sem a testület nem hűbérurai egy településnek. Ők vannak a faluért és nem fordítva! Tizenhat évvel az önkormányzatiság után el kellene kezdeni végre a népeknek is érvényesítenie a jogaikat, kiállni magukért és nemcsak bólógatni az esetleges konc érdekében.
Kis településen jobban ismerik egymást az emberek, tessék olyan képviselőket választani, akikben megbíztok.
A 70-es 80-as években tényleg volt egy eszement törvény, hogy egy családnak csak egy lakóingatlana lehetett. De elég leleményességre kényszerített bennünket a rendszer, ezért nagyon ritka volt a a tanácsnak ilyen okból megvételre kötelezően felajánlott ingatlan. Ezzel együtt ilyen baromságot tényleg nem sírunk vissza.
Megvan: Az eladatlan lakásokat a vállakozó 2 (ebben nem vagyok biztos de max 5) év után köteles kiadni bekerülési ár/240 áron (magyarul 20 év alatt jönne vissza a pénze). A bekerülési árat számlákkal kell biztonyítani. :-) Ha ennek nem tesz eleget akkor megy rá az ingatlanra ugyanez az összeg jelzálog formájában évente terhelve. 50 % elérésénél végrehajtás.
Azért sír a vállakozó, mert betervezi a 100% hasznot és azt hitelek vagy saját tőke felhasználásából el is költi még a bevétel realizálása előtt. Magyarul elkezdi felhúzni a következő házat, mielőtt biztos lenne benne, hogy egyáltalán lesz-e rá pénze. Amikor aztán csak 70% haszon jön be, akkor ő azt 30% veszteségként éli meg és sír, hogy nem megy az üzlet valamint szorgosan nem fizet az alvállalkozóknak, csúszik a határidőkkel, nem csinálja meg a garanciális javításokat. Végső esetben kimenti a pénzt a cégből, felszámolást indít maga ellen, alapít egy új céget és tiszta lappal újraindul. Nekem mostanában minden álmom, hogy az építőiparnak írjak szoftvert. Vörös homlokpántot teszek majd fel amire az lesz ráírva japánul, hogy BOSSZÚ!
Végigolvastam a topikot. Nagyon tanulságos. Sajnos optimális megoldást nem látok. Kicsit nyugatabbra kéne lakni ahhoz, hogy a tőkeerős állam lépni tudjon ilyen esetekben.
Történet:
A polgármester valamilyen pénzből vett egy telket.
Építtetett rá egy nagyon soklakásos társasházat, aztán hozatott egy rendeletet, hogy mostantól csak max. 2-lakásos házak épülhetnek a faluban...
Ugyanitt még a rendezési terv módosítása előtt az önkori saját ingatlanára tervet készíttetett egy többlakásos társasházhoz, a rendelet hatálybalépése után árverezésre bocsátotta az üres ingatlant, a jogerős építési engedéllyel. Valamit tudhattak...
Történet:
Múlt rendszer. A nagyszüleim házát a kommunizmusban kisajátították. Beköltözött 3 család. Majd lepukkanva visszaadták, kb 30 év múlva. Egy család bennmaradt, havi 23 Ft-ot fizettek halálukig, úgy, hogy közüzemi díjak közül a vízszámlát még a 80-as években sem fizették.
Utána a nagyszüleim 1 lakást (szoba-konyha) még kiadtak. Mikor tulajdonba kerültünk nekünk kellett a bérlőnek új bérletet keresni és a vizet a mi költségünkön vezettették be az új lakásba, különben nem költöztek volna ki, mert a törvények őket védték.
Felújíttattuk a házat, de a törvények köteleztek, hogy egy lakássá kell átalakítanunk.
Jött a rendezési terv, ami most azt mondja műemléknek javasolja a házat (pedig semmi jele már a történelmi stílusnak rajta, homlokzatfelújításkor (a kisajátítás előtt) elvesztette).
Újraállamosítás!
A házat természetesen megint fel kellene újítani, de még egy ablakcserére is engedélyt kell kérnünk. (egy engedélykérelem illetéke 10000 Ft)
Történet:
Rokonaim örököltek. El kellett válniuk, hogy a két lakásuk lehessen, anno...
Az üres lakásokkal nem kell csinálni semmit. Majd ha megunja a vállalkozó akkor elkezdi csökkenteni az árát és ha eléri a megfelelő szintet sittysutty eladja. Lehet, hogy bekerülési áron, lehet, hogy egy kicsit alatta. Lesz egy kis vesztesége na bumm. Az árcsökkentéssel olyanok is lakáshoz jutnak akiket eddig a magas ár gátolt. Vagy felvásárolja egy vállakozó olcsón (mondjuk egy 50 lakásos társasházban felajánlja, hogy megveszi a 10 eladatlan lakást bekerülési ár-10% -os diszkont áron) és olcsón kiadja őket. Megint csak a kis jövedelmüek járnának jól. Vagy akár maga az építkezési vállakozó is kiadhatja...
Ez a borzalmas ebben a piacgazdaságban. Nem igények vannak és azokat valaki meglátja és kielégíti, hanem termelnek, építenek termesztenek vmit, aztán állandóan megy a rinya hogy mit csináljanak vele.
Valahol azt olvastam, hogy manapság valakit fogyasztásra ösztönözni a második legnagyobb bűn a gyilkosság után. 1 fertőben élünk.
