Keresés

Részletes keresés

EeToN Creative Commons License 2005.09.01 0 0 109
Gyerekkoromban irtóztam a horzsolás szótól. Nagyon jól visszaadja a hangzása a jelentését, és mindig a kb. 5 évesen teljesen lehorzsolt lábamra emlékeztet. ;)
Zozi79 Creative Commons License 2003.07.06 0 0 108
hm.. ez lehet a pontos valasz... :)
Előzmény: rumci (107)
rumci Creative Commons License 2003.07.06 0 0 107
A legpontosabb válasz: csak. A mai nyelvi rendszerből ugyanis egyik létrejötte sem következik. A transzparens pontosnak ugyanis a ponttalan lenne a megfelelője (hiszen produktív módon főnévhez csak a -tAlAn járulhat). Ugyanígy azok az árusok, akiknek van fontnyi nehezékük, azok a fontos árusok, míg akiknek nincs, azok a fonttalanok. Az, hogy ezen szavak a múltban milyen jelentésváltozásokon mentek keresztül, s milyen alakok merevedtek meg, nagymértékben a véletlenen múltak (s az aktuális kérdései amúgy is kevésbé érdekesek a potenciáliséihoz képest). Persze, analógiásan létrejöhet a fontatlan szó is, sőt létre is szokott jönni, én például – igaz, természetesen tréfás stílusértékben – szoktam is használni, de a Magyar nemzeti szövegtár tanúsága szerint a sajtónyelvben van néhány (stilárisan szintén erősen jelölt) előfordulása, illetve a Gugli tanúsága szerint van szlenggyűjteménybeli adatolása is.
Előzmény: Zozi79 (106)
Zozi79 Creative Commons License 2003.07.06 0 0 106
lehet. de akkor mi a megoldas?
Előzmény: rumci (105)
rumci Creative Commons License 2003.07.06 0 0 105
Nem. Ugyanis a fontos szó a ’fontnyi súlyú’-ból lett, jelentésváltozással: sokat nyomott a latban.
Előzmény: Zozi79 (104)
Zozi79 Creative Commons License 2003.06.30 0 0 104
annyit kellett volna mondania neki, hogy a pontosban az -os egy kepzo, a fontos pedig nem toldalekos szo.
nem?
Előzmény: SpinyNorman (103)
SpinyNorman Creative Commons License 2003.06.30 0 0 103
Nekem az egyik tanárom mesélte, milyen küzdelem volt elmagyarázni holland diákjának, hogy ugyan a pontos ellenéte a pontatlan, de a fontosé nem a fontatlan...
Előzmény: Cuerpo (99)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.06.29 0 0 102
A kutya alighanem máshova van elásva. Oda, hogy az ide-oda-amoda igy-úgy-amúgy mutatónévmások, melyeknek alapvetően kettő, de, mint látjuk, van egy harmadik is.

Az i-s változat a közelre mutató, az o-s a távolra mutató, a am- előtag pedig - szerintem és eltérően a TESz magyarázatától - egy harmadik helyet jelöl meg

sem ide, sem oda, hanem amoda .

Következésképpen itt nem érvényesül a nyelv szinte általános dichotómiája.

Az össze és a vissza semmiképp nem jöhet szóba, hisen amúgy nem sok közük van egymáshoz (a pár az oda és a vissza, illetve össze és szét).

Az összevissza két önálló szó mellérendelő összetétele, jobb ha egybeírjuk, és így szerkezetileg sem hasonlít az ide-odá-hoz.
Az más, hogy páros igekötőként is megjelenik(össze-visszacsókol, össze-visszaver), azonban ez minden bizonnyal az összevissza analógiás hatása, és nyomatékosító szerepe van.

Az összecsókol jelentése az, hogy sok csókot ad teste sok részére, és az össze-visszacsókol ezt túlozza, a visszacsókol jelentése: viszonozza a csókot, azaz az összetett igekötő tagjai között nincs tartalmi összefüggél, csak hangzásbeli.

A fel-alá szerintem meglehetősen eseti használatú dolog (mi is?). Egy sajátos mondat összetömörödésének érzem ( jár fel és alá , és a kötőjeles forma is mindenképpen a járást, futást jelentő igék környezetében fordul elő, többnyire hátravetve, és zaklatottságot vagy céltalanságot fejez ki.

Most tényleg örülni fogok, ha nekiestek az elemzésnek, mert a benyomásaimra hagyatkoztam.

Kis Ádám

Előzmény: tájbor (100)
playboy2002 Creative Commons License 2003.06.29 0 0 101
A ki-be v. a fel-alá is igekötő, nem de?
Előzmény: tájbor (100)
tájbor Creative Commons License 2003.06.26 0 0 100
Hali! Sztem ott van a kutya elásva, hogy az össze meg a vissza igekötő, a többi meg mutató névmás.
(Majd az igazi nyelvészek kijavítanak, ha hülyeséget írtam...:-))
Előzmény: Cuerpo (99)
Cuerpo Creative Commons License 2003.06.26 0 0 99
Halihó!

Egyik haverom mesélte, hogy beszélgetett az egyetemen egy arab származású sráccal, aki kijelentette, hogy a magyar nyelv követhetetlen. A következő példát említette:

Létezik olyan szókapcsolat, hogy "így-úgy-amúgy", meg "ide-oda-amoda", de olyan nincs, hogy "össze-vissza-amossza". Miért?

Persze mindenki röhögött, de nem tudták neki megmagyarázni.
Várom a véleményeket...

Cuerpo

sssssss Creative Commons License 2003.06.02 0 0 98
1. letenném a voksot (tudom, hogy nem erről van szó, csak most járom a topikokat sorra...) a de viszont létjogosultsága mellett. Indok: a viszont érezhetően (motiváltan) még félig határozószónak tekinthető, így pedig érthetővé válik a sokkal kötőszósabb kötőszó melletti használata.

Továbbá: mi a helyzet ezzel: ámde. Két egyenrangú kötőszó egymás mellett, s milyen szép. Úgyhogy hagyjuk békén a de viszont-at.

2. Nem tetszik nekem ez a Nádasdy. Olyan tárgyilagosnak tűnik elsőre, de mégsem teljesen korrekt. Pl. az a "ban"-os cikke. De kötőhangokról írt cikkét is utálom.

tájbor Creative Commons License 2003.05.18 0 0 97
Vegyműv. könyv: ,,tésztakonzisztenciájú anyagok"
Zozi79 Creative Commons License 2003.05.16 0 0 96
Huú, ez nekem is hasogassa :) A tesómmal mi is mondogatjuk évek óta azt a mondatot, hogy: a jappánoknak simma a hajuk a sok zsellétől (de nem baj, majd kipisillik :)

Előzmény: phe (57)
Zozi79 Creative Commons License 2003.05.16 0 0 95
Üdv,

"de még csak nem is a vulgáris "szóvirágok" gyomlálását szeretném megkezdeni"

A 'valag' vulgárisnak számít? Szvsz ez a magyar nyelv legrondább szava.

Előzmény: Carnifex (-)
e-Musty Creative Commons License 2003.05.15 0 0 94
keszonbetegség, hangtanilag ez a gyönyörök gyönyöre
tájbor Creative Commons License 2003.05.12 0 0 93
A fizkém labor könyvemben találtam az alábbi gyöngyszemet:
Az e hézagban lévő légréteg képviseli a műanyag edényben elhelyezett folyadék és az üvegedényben áramló termosztáló folyadék közötti hátadással szembeni ellenállás oroszlánrészét (más szóval: ez a hőátadási folyamat "szűk keresztmetszete", szabatosabban: sebesség-meghatározó lépése), ezért lesz k értéke nagymértékben független az alkalmazott folyadék anyagi jellemzőitől.
tájbor Creative Commons License 2003.05.11 0 0 92
Nem állítom, hogy helytelen, csak nekem nem tetszik.
Ha valami logikát akarnék préselni bele, akkor lennie kéne olyan analógiának, hogy
x előtt-x alatt
x után-x fölött :-)
Előzmény: Oszi (91)
Oszi Creative Commons License 2003.05.11 0 0 91
Az "x óra magasságában"-t én is rendszeresen használom.
Szerintem semmi baj sincs vele.

Az "x óra körül" éppúgy egy térbeli elhelyezkedésre utaló képet alkalmaz átvitt értelemben az idöre. Nem látom be, hogy az egyik miért lenne rosszabb a másiknál.

Előzmény: tájbor (90)
tájbor Creative Commons License 2003.05.11 0 0 90
Én az ,,x óra magasságában"
és a ,,megrendezésre került"-től mászok falra.
Ráadásul naponta olvasni/hallani ilyesmit a médiában.
tájbor Creative Commons License 2003.05.11 0 0 89
A Kiskunságban is így mondják.
Előzmény: phe (59)
e-Musty Creative Commons License 2003.05.11 0 0 88
És mi van a legfrappánsabb magyar szavakkal, melyek szóösszetételekből lettek? Kedvenceim a nyomozó és a vonat, csak tessen belegondolni, miért.

Egyébiránt, tapasztalataim szerint a felsorolásvégi és és vagy előtti vessző használatával tudnak legkevésbé megbírkózni az emberek, s valóban, kicsit nekem is túlbonyolítottnak tűnik a szabályrendszer – ahhoz képest, hogy milyen is lehetne :)

Továbbmenve megkockáztatom, hogy a központozás (szintén főleg a vessző) helyes használata egyre ritkább, és ez nagyrészt betudható talán a médiá(k)nak is, annak, hogy hozzá nem értő, rendre rosszul hangsúlyozó emberek beszélnek, ezáltal elbizonytalanítva a nyelv művelőjét, azaz a usert, hogy mi is a helyes központozás, hol állok meg valóban a mondatban, hol emelek hangsúlyt és hol vetek közbe.

Végül még a legrosszabb szavakról, pontosabban a legrosszabban használt szavakról: beruházás. Szerintetek mi a helyes: be kellene ruházni egy üzembe vagy beruházni kellene egy üzembe? Szerintem ez utóbbi, mert a beruházás szóban a "be" nem igekötő, és nem ruházni akarunk valamibe, hanem beruházni. Hm... most hogy sokat emlegettem e szót, a rühes-re kezdek asszociálni róla, mindkettő nagyon csúnyácska ám.

Vascorossi Creative Commons License 2003.05.09 0 0 87
Újabb nyelvi érdekesség: a Pajtás utcában laktam, ami még ma is az:-). Nem is értem, miért nem nevezték vissza a korábbi nevére...Bige utca....:-))
Előzmény: rumci (85)
Vascorossi Creative Commons License 2003.05.09 0 0 86
Valamiről, talán a ban/benről írták, hogy műveltnek tűnni akarók használják rosszul a ban/benes szabályt, amikor hová kérdésre ban/bennel felelnek. Szerintem ez az úrhölgyezés is inkább ilyen, amikor marha udvarias akar lenni valaki, csak épp nevetségesre sikerül.
Előzmény: rumci (82)
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 85
Akkor viszont a remek (hátamon futkos a hideg) pajtás megszólítást hiányolom, Vascorossi pajtás. :-)) A dolgozó népért, a hazáért előre!
Előzmény: Vascorossi (84)
Vascorossi Creative Commons License 2003.05.09 0 0 84
1. még most sem vagyok eszemnél:-)))
2. 13 éves koromban még nem figyeltem az ilyenekre. Engem csak a Mókus örs érdekelt:-).
Előzmény: rumci (83)
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 83
Viszont, hogy így kiderült, hogy kb. egykorúak vagyunk, nem értem, hogy nem voltál eszednél a nyolcvanas években.
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 82
Én fővárosi (pontosabban pesti) vagyok: szerintem inkább budai jellegzetesség. Pontosabban egy bizonyos, a Horthy-korszakba visszarévedő embertípus betegsége.
Előzmény: Vascorossi (81)
Vascorossi Creative Commons License 2003.05.09 0 0 81
Rumci, ugyan néztek már 16-nak, de 26 vagyok;), szóval ez a nem köszönés azt hiszem már nem életkori sajátosság...egyszerűen ellenszenvem kifejezése:-).
Egyébként azt vettem észre, hogy ezek az idétlenségek mint az úrhölgy, fővárosi jellegzetességek...mint vidéki mondom ezt.
Mondhatok helyi gyöngyszemet? Mucimag...
Előzmény: rumci (80)
rumci Creative Commons License 2003.05.09 0 0 80
Ebben az életkorban szerintem fiúnak, lánynak nehéz a nyelvi udvariassági formák közti váltás, így gyakori a nem köszönés mint menekülő útvonal. Én is átéltem persze, utórezgések még most is vannak.
Én még azt sem szeretem, amikor férfiak csókolommal köszönnek (idősebb) nőknek, ez tisztelettudóul úgy van: Kezit csókolom. Igaz, én így köszönök a nálam akár tíz-tizenöt évvel fiatalabb lányoknak (nemsokára 30 leszek).
Volt egy gimnáziumi kémiatanárom (férfi), ő mondta a lány osztálytársaimnak, ha csókolommal köszöntek neki: ha még egyszer így üdvözlik, behajtja a csókot. Rendbe is tette a dolgot ennyivel – behajtásra persze sohasem került sor. Legalábbis nem tudok róla. :-))
Látszik, hogy 1990 előtt nem voltál eszednél, ugyanis az elvtárs, kartárs, szaktárs, elvtársnő, kartársnő, ?szaktársnő csak nagyon formális beszédhelyzetben volt használatos, a nyolcvanas években már nagyon dívott az urazás. Nyilván nem pártkongresszuson. Az úrhölgytől röhögőgörcsöt szoktam kapni, annál jobban csak az úrnő ilyetén használatától viszolygok. A hölgyet, asszonyt (nem csak férjezetteknél) viszont bátran használom megszólításként (persze, családnév nélkül, de hát a Kovács úr megszólítás is eléggé tapló). Az én olvasatomban a választékos, tisztelettudó megszólítások ma magyarul nagyjából ilyenek: mérnök úr, uram, igazgató asszony, asszonyom, hölgyem. Magázáskor, önözéskor, azt hiszem, a többi megoldás elég fals.
Előzmény: Vascorossi (79)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!