Na, ezért írták itt korábban azt, hogy olvasni kell mellé a könyvet, különben nem érted. És télleg... :)
Én ugyan már elég régen láttam/olvastam, de a lényege az, hogy a monolit aktiválódott, kiderült róla, hogy (legalábbis az a monolit) egy kapu ("My God, it's full of stars...!"), ami átrántotta Bowmant oda, ahonnan az építői jöttek, akik Bowman életén/öregedésén keresztül (amit lehet, hogy mesterségesen felgyorsítottak, vagy valamit szórakoztak az idővel) megismerték az emberi életciklust (azét a fajét, amit anno ők indítottak el az értelmes lénnyé válás útján), aztán mikor a test meghalt, Bowman tudatát megőrizték, és létrehozták belőle a Csillaggyermeket (az embrió/csecsemő), aki végül, közben tudatára ébredve a saját képességeinek, és annak, hogy ki is volt előtte ("I was David Bowman.", 2010) elindult vissza a Föld felé.
A 2001 tényleg jó, de azért scifi rajangónak kell lenni ahhoz, hogy végig tudja ülni valaki. Én nagyon csípem a filmet bár be kell vallanom, hogy a Jupiter és a végtelenen túl című résztől el vagyok veszve, nem igazán áll össze előttem a sztori. Szóval hol repül Bowman, hová repül, hol száll le, miért látja önmagát? Az embrió a végén??
Ami a filozofikusságot illeti...
Szerintem a Clarke regények onnan kezdve kezdtek enyhén szólva furcsává válni, ahogy az a Gentry Lee nevű akárki betette a lábát társszerzőként. Onnantól minden tele lett vallással, meg egyházzal, meg egyéb ilyen szörnyűségekkel (pl. 3001, a Rama sorozat, az elsőt kivéve).
Legalábbis én már nagyon kapartam magam, mikor a Rama II-ben pl, tíz oldalakon keresztül azon ment a filózás, hogy a keresztény isten, illetve Jézus megváltotta-e a bűneik alól a földönkívüli lényeket is, és ha igen, miért nem, meg ehhez hasonló marhaságok (de az afrikai származású csaj tripjeitől is falra tudtam mászni). Lyully. =:/
Nos, szerintem a 2001 könyvben sokkal jobb, mint a film. Nekem a film egy kissé vontatott lett(pl. intermission). De jó, hogy van, mert így ad egyfajta támaszt a könyv vizualizálásához.
én utálom kubrickot, tiszta szívemből, és ezzel együtt nagyra tartom a 2001-et - azt viszont kevesen tudják, hogy kísérleti koncepciót valósítottak meg azzal, hogy a film a könyv nélkül nehezen értelmezhető (a könyv illusztrációja inkább), ami szerintem nagyszerű elgondolás. érdekes viszont, hogy a regény és a film végül mégsem esik egybe néhány helyen - például a tma-ii a könyvben nem a jupiterhez, hanem a szaturnuszhoz esik közel.
mindenesetre igazi műalkotás a film, de azért isten ments, hogy clarke más filozófikus regényeit is megfilmesítsék. :)
Igen, Clarke-nak volt egy Őrszem c. novellája, és Kubrick filmet szeretett volna késziteni belőle. együtt megirták a forgatókönyvet, és ez alapján irta clarke a regényt.
A harmadik ürodüsszeiát olvastam. Nem tetszett. Aztán mikor megláttam a 3001-et beleolvasgattam és a Harmadik Ürodüsszeiánál is gyengébbnek találtam. Nem vettem meg.
A 2010 viszont nagyon tetszett filmen. Igaz, hogy nem 2001, de azért nagyon élvezetes szvsz. Kevésbé elvont, mint a 2001. Azt azért meg kellett néznem vagy négyszer, mire a végét is el tudtam rendezgetni magamban és kialakítottam egy koncepciót arra nézve, hogy mit is akat ez jelenteni. -:)
A 2010-ben tényleg tényleg benne A.C Clarke is? Meg kell néznem újra!
Pedig jó nagy trutymó a folytatás. Mondjuk szerintem a 2001-et is Kubrick tette jóvá, a könyv elég átlagos Clarke-színvonal (ez persze nem alacsony). Én csak azt sajnáltam, hogy a Bowman-t játszó színész belement a dologba (2010), csak a léért.
Hidd el nekem én se szeretem a piff-puff akciósci-fiket, nekem se ilyenek vannak meg videón (Kocka;Elhagyott bolygó; Dark City; 13. emelet;stb.). Csak tényleg nem tartom élvezetesnek a filmet.
Nem vicc, ha figyelmesen megnézed a filmet, akkor van egy olyan rész amikor Roy Schneider valakivel beszélget, azt hiszem a White House előtt. Clarke a szomszédos padon eteti a galambokat.
AZ utolsó (végső ?) Űrodüsszeiát olvastátok.
Van benne egy-két érdekes dolog , de alapjában nekem nagyon nem tetszett.
2001 rules , meg Kubrick , meg Clarke (az uccsója nem)
Egyetértek, a mai, túlnyomórészt amerikai sci-fi filmek többségénél a történet kidolgozása 5%, trükk 95%.
Szerintem a 2001. hihetetlenül érdekes hangulatú film, nagyon jó sztorival, először nehezen tudtam végignézni, de később a TNT-n nagyon sokszor megnéztem, és most egyre jobban tetszik. Szerintem a folytatás is jól sikerült, ráadásul Clarke is szerepel benne néhány pillanatig.
Szerintem pedig pont a Kubrick miatt volt jó a film.Így utólag most persze hogy azt mondom , de mást nem is tudtam volna elképzelni.
Kubrick nem egy videoklipprendező.
Számomra elég szomorú hogy sokaknak a filmművészet az csupán az adott idő alatt felsorakoztatott trükkök számát jelenti , és hogy csupán ezzel embereket lehet moziba taszítani , meg egyáltalán pénzt keresni.
Elolvasom már a regényt, mert anélkül nagyon lapos volt nekem a film. Kubrick a Tágra zárt szemekben is nagy bakot lőtt. Túl monoton nekem a film (lehet az egyfolytában visszatérő hanghatás miatt, meg a Kék Duna keringő se dobta fel igazából). A regény biztos jobb.
Én láttam , a TNT rendszeresen szokta adni , és nagyon nagy bajom nem volt vele.
Azé' nem egy 2001 , az tutkó , pedig vagy 20 évvel utána készült.
Ugye , mennyire nem a CGI számít ,amikor egy 1968-as filmet nem lehet überelni.
Kubrick rules még mindíg.
Az azért rendben volt amikor HAL megkérdezi Dr.Chandrától hogy fog-e álmodni.
Meg az üzenet a végén.
Kiváncsi vagyok milyen lett volna egy Kubrick verzió a folytatásból ?
Pár napja láttam a folytatást, a 2010: A kapcsolat éve c. lószart. Minden gyors benne, HAL beszéde is gyors lett, egy csomót csevegnek a karakterek, leginkább hülyeségeket. A végén a szovjetek és az amcsik békében megélnek majd egymás mellett. Nem Cubrick rendezte, de Arthur C. Clarke írta sajnos. Sose nézzétek meg!
