Ezt ne dimenzionáld túl, villamosmérnökként szívemnek is kedves a kérdéskör, de a katonai elektronikában való lemaradásnak az égegyadta világon semmi köze nem volt a cuculizmus gazdasági bukásában.
Mellesleg az a lemaradás nem is volt olyan tragikus, hogy különösebben jelentősége lett volna. Nyílt és széleskörű katonai konfliktusra amúgy sem kerül sor a két rendszer között.
A Reagani nagy fegyverkezési versenynek annál inkább volt köze, mert a hatékonytalanná vált - és e téren folyamatosan romló - keleti tábor egyszerűen tönkrement belé, amikor az USA GDP-je közel 10%-át költötte már fegyverkezésre, az a SZU-ban 50%-volt, és ezt nem lehetett tartósan produkálni.
Ez egy tisztán gazdasági gyűrkőzés volt, de a keleti blokk fegyverzetének minősége és fejlettsége nem maradt el annyival a nyugati mögött, ami egy fegyveres konfliktusban mindent eldöntő tényező lehetett volna - és amelyet adott esetben ne lehetett volna mennyiséggel ellensúlyozni.
Ez is oka volt, a cuculista országok egy részében (Pl. nálunk) azért találkozni lehetett a nyugati életszínvonallal: gondolom mindenki emléxik a viccre amikor a balatonnál összeütközik a keletnémet melós a trabantjával és a nyugatnémet a mercedesével...
De szvsz a fõ ok nem ez volt, hanem hogy a katonai elektronikában volt végzetes a lemaradás. A kibernetika a kapitalizmus áltudománya szemlélet azért eléggé el volt terjedve, bár voltak fejlesztések a számítástechnika területén (ural gépek, stb) de igazából mindig is csak a szükségtelen rossz szintjén volt kezelve: kell a számítóközpont mert elõírták, de azért vezetünk mindent kézzel, mert ha 100 helyett 120 dolgozó van a cégnél az jó.
Aki még emlékszik a középiskolai kémiára(én nem) az ki is tudná számolni szerintem, nem kéne bedőlni mindenféle cikknek. Ha meg mégse elég hozzá akkor számoljuk ki együtt, mindenki adja hozzá a saját tudását! Van itt elég szaki a topicban!
Tehát mennyi keményitő van a gabonafélékben és abból mennyi energiabefektetéssel lesz cukor, majd alkohol?
Amúgy ezeknél a mérlegeknél elfelejtik a bioethanol gyártása során keletkező "hulladék" biomassza energiatartalmát amiből biobrikettet lehet gyártani, vagy nyersanyagként (papir) vagy takarmányként lehet hazsnositani.
Az olajpogácsa (növényolajgyártás mellékterméke) is magas fehérjetartalmú takarmány.
Mondjuk ha kicsúcsosodik a peak akkor nem fogunk biztosan ennyi húst zabálni, mert már valaki levezette, hogy 1kg disznóhús iszonyat energiába kerül, ha a takarmány "fűtőértékét" is számoljuk...
A szocialista világrendszer a teljes társadalmi kiábrándultság miatti fokozatos gazdasági tönkremenetelbe bukott bele. Lehet ezen filozofálni, de egyszerűen arról van szó, hogy az emberek fokozatosan, évről-évre, generációról generációra eljutottak oda, hogy egy olyan szekeret tolnak, amelyet nem éreznek a sajátjuknak, és az égegyadta világon semmiféle összefüggést nem láttak a saját elvégzett munkájuk, és egyéni boldogulásuk között.
Az ember nem így működik, és a szocialista rendszer fokozatosan, ahogy felpuhult, úgy rohamosan vesztette a hatásfokát, végül az önfenntartásra sem volt képes. Ez a típusú rendszer - ami végül is a rabszolgatartásnak egy egészen speciális esete - valójában csak kemény diktatúrában működik, mert jutalmazni nem tud (nincs anyagi premizálás), tehát büntetnie kell, a hatékonyság megtartásához. Amikor ez megszűnt (a SZU-ban is a Brezsnyevi érára már nem üldözték a "szabotőröket", nem figyelték árgus szemekkel az embereket, és cipelték a Gulágra a normát nem teljesítőt), azonnal elindult a hanyatlás.
Paradox módon a szocializmus megmaradhatott volna, sőt, még korlátozottan versenyképes is lehetett volna - ha marad a kemény diktatúra. Ahogy ilyen körülmények között még van is belőle mutatóba.
Tekintsük egy történelmi kísérletnek, ami bebizonyította, hogy ha az emberek személyes szabadságát nem korlátozzuk durván, akkor csak olyan gazdasági szisztéma működőképes, amely anyagilag érdekeltté tudja tenni a munkavégzésben az átlagpolgárt. Vagy egy nagy dagonyába fulladva tönkremegy az egész.
Nem tudták kielégíteni a megváltozott igényeket, pl. videomagnó, hifitorony, kamera, jó kocsi... Az alapigényeket is csak alacsonyabb szinten. Nem volt zsé, mert nem termeltek exportra(eleget). Sztem a KGST-ből elég sokat ki lehetett volna hozni, jó adottságai voltak(pl SZU, tele ásványkincsekkel, energiával).. Volt kutatás is, csak a zsé hiányzott. Nem volt elég zsé, na, ezért buktak :) Na meg a nyugat áskálódásai sem tettek jót.. A nyugatnak kellett ez a piac is, meg kellett szerezni, meg is szerezték, szétvertek mindent, és bérrabszolgákat csináltak belőlünk.
Ha még nem került elő: Kistelepülés talán nem gazdaságos, de attól a haszna megvan. Ld. még: "nem ugyanaz a szociológiai és a pénzügyi-közg. optimum", "externália", stb. Ugyanez igaz a mezőgazd üzemméretre is (persze iparáganként!), sőt, a SAJÁT iparra is.
Az akkori rendszer a lakhatással, létfentartással kapcsolatos problémákat az akkori pazarlási szinttel is simán meg tudta oldani. Amit nem tudott, azok a plusszok (fejlett technológia...) Nem mondom, hogy ezek nem fontosak, bár lehet nélkülük élni. Viszont még mindig tartom, hogy az akkori rendszer arra igenis példa, hogy európa közepén globalizáció nélkül önellátóan is simán megélhet egy ország. Főleg, hogy a népesség csökken.
Egy fenét. Azért bomlott fel mert a gazdasága nem tudta a saját igényeit kielégíteni. Azaz Pl. nem tudtunk normális minõségû elektronikát elõállítani, és ez amíg az átlagpolgár Sokol rádiójáról volt szó addig nem volt túl nagy gáz, de amikor katonai elektronikáról, számítógépekrõl, stb. akkor már igen. Egyre több olyan csúcstechnika volt amit csak külföldrõl, "kemény valutáért" lehetett beszerezni. Ma egyébként pont ettõl tartok a kínaiakkal kapcsolatban. Egyre több olyan dolog lesz amit csak onnan tudunk beszerezni.
"Ha a PC, plazmatévé, mobil lenne a meghatározó, akkor tulajdonképpen hihhetetlen boldogtalanok lehettek nagyszüleink.... meg persze lesznek azok is, akiket a változások megfosztanak a s..gükhüz nőtt autótól, a minden nyáron más földrészen nyaralástól."
Nyilván ezt csak példának hoztam fel arra, hogy rentgeteg felesleges dologra szórjuk a pénzünk, és valójában nem ezek határozzák meg az életminőséget. Ez tulajdonképpen nem baj, mert többek között én is ebből élek, de ettől még tény :)
Egy biztos, a rendszeres külföldi utakról nagyon nem szeretnék én sem lemondani, inkább sok egyéb mehet a levesbe.
Persze az életszinvonal alacsonyabb volt, de nem vennék mérget rá, hogy a mostani "szabad" világban boldogabbak az emberek. Igaz, nem volt PC, plazmatévé, mobil.
Talán jobb úgy közelíteni az emberi boldogulást, boldogságot, hogy nem a rendelkezésedre álló javak határozzák meg, hanem mekkora különbség van abban, hogy mit vársz és mit kapsz az élettől.
Ha a PC, plazmatévé, mobil lenne a meghatározó, akkor tulajdonképpen hihhetetlen boldogtalanok lehettek nagyszüleink.... meg persze lesznek azok is, akiket a változások megfosztanak a s..gükhüz nőtt autótól, a minden nyáron más földrészen nyaralástól.
"Viszont ha ez megszûnne itt akkor sem dõlne össze a civilizáció: a 70-es, 80-as években amikor még a globalizáció csak ott tartott hogy a japánok gyártottak rossz minõségû zsebrádiókat és hasonlót, Nyugat-Európában és az amcsiknál elég jól mentek a dolgok, valahogy senkinek nem hiányzott a 300 forintos kínai zokni, mert a melós meg tudta venni a jó minõségû hazait is. Ja, és volt munkája..."
Vagy ha ez nem elég jó példa a globalizáció szükségtelenségére, akkor nézhetjük az akkori keleti blokkot. Az európaibb részében azért az éhenhalástól, és a megfagyástól már akkor sem kellett tartani. A rendszer viszonylag önellátó volt, sőt csúcs mezőgazdasági exportunk volt. Persze az életszinvonal alacsonyabb volt, de nem vennék mérget rá, hogy a mostani "szabad" világban boldogabbak az emberek. Igaz, nem volt PC, plazmatévé, mobil.
Biodízellel továbbra is menni fognak a traktorok. Atomenergiával termelt árammal az öntözõrendszerek. És szvsz a közlekedést is meg fogják oldani. Elõbb mint mi az ide beözönlõ arabok problémáját...
Amit én mondtam az egy kiragadott példa. Természetesen sok folyamat változik egyszerre, de a kapitalista rendszer alapjában véve önszabályozó, ha valamelyik rendszer kiesik akkor igen rugalmasan alakul át, mivel a rendszer egyes elemei önállóan gondolkodó lények (legalábbis gondolkodnak ha muszáj). Persze van ahol sok minden fékezheti ezt a folyamatot (vallás, szokások) de szerencsére az euroatlanti civilizációban ezek eléggé a háttérbe szorultak. De tény hogy van egy számunkra nagyon kedvezõtlen folyamat: az hogy ma már szinte mindent a kínaiak gyártanak. Ez azért rossz, mert szolgáltatásból alapvetõen nem nagyon lehet új értéket teremteni, ami hosszú távon minden közgizdasági számítási trükk ellenére azt fogja eredményezni hogy a tõke innen európából, illetve amerikából szép lassan de biztosan átkerül az ázsiai térségbe. Ez nekik jó, nekünk rossz. Viszont ha ez megszûnne itt akkor sem dõlne össze a civilizáció: a 70-es, 80-as években amikor még a globalizáció csak ott tartott hogy a japánok gyártottak rossz minõségû zsebrádiókat és hasonlót, Nyugat-Európában és az amcsiknál elég jól mentek a dolgok, valahogy senkinek nem hiányzott a 300 forintos kínai zokni, mert a melós meg tudta venni a jó minõségû hazait is. Ja, és volt munkája...
"USA sokkal kedvezőbb helyzetben van, ott 30 fő/km2, tehát még olaj nélkül se lesz nagy szarban."
Ehhez azért még vegyünk figyelembe két dolgot: 1. Mekkora az USA-ban az olcsó fosszilis energia és (részben az előbbinek köszönhetően) olcsó öntözővíz nélkül is jó termőképességű föld aránya az összterületen belül? Nincs adatom, de ránézésre sokkal rosszabb, mint nálunk, pár teljes és jóval több félsivatagon magam is keresztülautóztam ott (10 éve, még nagyon olcsó volt a benzin). Továbbá a mai termőterület mekkora részét teszi terméketlenné a felmelegedés, ill. mennyivel csökkenti a hozamokat? Komoly riasztásokat írnak a témában szakértők. 2. Összehasonlítva pl. Kína, vagy Lengyelország agrárnépességének arányát az összlakosságon belül (utóbbinál is valahol 23% körül) az USA-éval (2% alatt?), valamint azzal, hogy az átlagamerikai még nálunk is mennyivel nagyobb mértékben életképtelen autó nélkül (suburb-ben lakik jó messze mindentől), és fogalma sincs az akár csak részleges önellátásról, földművelésről, továbbá, hogy a nem egészen 2%-nyi farmer nagy része is elég keveset tud traktor nélkül, lova sose volt, de ha rá is jönne hirtelen, hogy kell azzal bánni, honnan lenne hirtelen annyi ló, stb. stb. Azt a pár amisht meg esetleg levadászhatják a kóbólló bandák stb. Szóval az egyik legrosszabb jövőt jósolom általában az USA-nak. Egyes régiói esélyei lényegesen jobbak lehetnek, pl. Wisconsin, vagy Vermont, és még pár egyéb környék relatíve esélyesebb az átállásra. Los Angeles, Phoenix , stb - nem kell ragozni.
Nagyobb kérdés, mi lesz velünk? Ideje összerakni egy újralokalizációs koncepciót. Kezdhetjük itt is csiszolgatni.
Ma azon gondolkoztam, ha tisztán megújuló erőforrásokra akarjuk a létezésünk épiteni mi az a népsűrüség amit ideális esetben el tud tartani a föld. Hazánkban a 108fő/km2 1,08fő /ha népsűrüséget jelent. Szerintem ez már felette van annak amit el tudna tartani a föld fosszilis energiahordozók nélkül, ha energiát és élelmet is ezen kéne megtermelnünk. Valamennyi segitséget jelentene a szél, napenergia hasznositás, de biztos hogy komoly takarékosságra lenne szükség.
És belenéztem a világatlaszba: India pl 300fő/km2, de Kina is 130. És náluk sokkal rosszabbak a természeti adottságok, tehát nem lehet úgy kihasználni a földet.
USA sokkal kedvezőbb helyzetben van, ott 30 fő/km2, tehát még olaj nélkül se lesz nagy szarban.
A fuziós erőművek technikai problémáit szerintem valószinűleg nem fogják a közeljövőben megoldani, úgyhogy nem nagyon kell ezekkel a veszélyekkel kalkulálni...
Ezt nem választani szoktuk, soha nem állt még annyi energia rendelkezésre, mint most. Önkontroll csak nyomokban van, még több, még olcsóbb energia kellene, hogy azt is kinőjük (elpazaroljuk).
Viszont olyat is könnyen lehetővé tesz, amivel megóvhatjuk. Ha pedig ez így van, akkor miért a rombolást választanánk, hiszen az nekünk sem jó? (Max azért mert emberek vagyunk :( )
a kontrollált nukleáris fúzió hosszú generációkra megoldhatja az emberiség energiaszükségletét, méghozzá úgy, hogy nem szennyezi a környezetet, s feleslegessé teszi a fosszilis energiahordozók használatát.
Ez nem igaz. Az olcsó, vagy (közel) ingyen energia bárhogy is állítódik elő, sokkal környezetrombolóbb, mint a mai technológiák. Nem csak az energia előállítása, hanem felhasználása is káros. Olcsósága miatt pedig lehetővé tesz egy csomó olyan (ma anyagi okoból csak kevéssé elérhető) más tevékenységet, amivel szétrombolhatjuk környzetünket.
A problema ott van, mint ahogy az a legtobb kozgazdasz peldaban szokott lenni, hogy megvaltoztatsz egy parametert ugy, hogy azt feltetelezed, hogy az osszes tobbi parameter nem valtozik meg. Ezek utan pedig megvizsgalod, hogy mi az eredmeny. Nos, ilyen a valosagban nincsen.
A peldad persze tulsagosan egyszeru igy csak azt tudom mondani, hogy a megvaltozott kurulmenyek miatt Gipsz Jakab nem fogja megvenni Enyv Jeno 6000 Ft-os cipojet. Inkabb masra forditja a penzet igy Enyv Jeno megint mehet az allamhoz segelyert.
Szvsz ez sokkal eletszerubb pelda, mint a te utopisztikus variaciod ami lenyegeben azt mondja, hogy a mostani rendszer olyan rossz, hogy barmit is valtoztatunk rajta ennel rosszabb mar nem lehet csak jobb.
Munkanélküli (Álláskeresési támogatás), 3-6 hónap, letelte után még a csökkentett összeg valamilyen néven max. 180 napig. Utána 0. a segély! Lehet menni a polgármesterhez és beállni a sor végére.
Dehogyisnem. Ugy hivjak, hogy rendszeres szocialis segely.
Az autoparkról asszem a www.magyarország.hu-n láttam adatot 2003-ig, már akkor 2,6 mill felet volt a darabszám. Jelenleg szerintem inkább 3 millánál járunk.
