Nem tudom, mit értesz [i]szabály[/i] alatt (legalábbis hatályos jogszabály nem foglalkozik ezzel, de még az AKH sem), de szerény becslésem szerint már az első 'a' névelő is a 'növelés'-re vonatkozott (mivel a többi rész ennek a jelzője), felesleges még egy.
Bocs, ha szóba került már korábban: egyházmegyék nevének írásával kapcsolatos gondom van. Némi töprengés után arra jutottunk, hogy a megyék analógiájára kellene kezelni, de hátramaradt a nagykötőjel és a kapitális problémája. Az OH. sajnos csak egy "szeged–csanádi megyés püspök" alakot közöl, amiből valószínűsíthető a nagykötőjel (szemben a közigazgatási megyék hagyományos kiskötős kapcsolódásával), de azt nem mertük egyértelműsíteni, hogy ebből mindjárt következnék egy "Szeged–csanádi egyházmegye" forma (és hogy nem egy "Szeged–Csanádi egyházmegye" mondjuk).
Ugyancsak problémás az olyanok írása, mint a "pusztaszabolcsi református egyházközség" pl.
Ha bírjátok cérnával, hoznék majd még egyházi intézményes/közigazgatási névírási gondokat. :)
A GoogleOptimalizálás kifejezés melléknévként, főnévként vagy igeként aposztrofálható? Mitől válik melléknévvé, főnévvé vagy igévé? Köszönöm a segítségeteket előre is.
Fokozni ugyebár mellékneveket szoktunk. A tetű az főnév. Persze, arra van lehetőség, hogy főneveket melléknévi funkcióban használva fokozzuk.
Kérdés az, hogy a szófaji átvetés hat-e a toldalékolásra. A tetű szónak két töve van, az egyik a tetű-, a másik a tetv-. A toldalékolás során a tetv- tő látszik frekventáltabbnak, azonban ez a melléknévi használat eléggé újkeletű. Például, a -sÁg képzőt nem tudom elképzelni a tetv- tövön, ugyanakkor az -s képző nem kapcsolható a tetű- tőhöz.
Mi következik ebből? Szerintem a klasszikusabb a tetvebb, de nem csodálható, ha sokaknak a tetűbb jön a nyelvére.
A helyesség kérdését felejtsük el, ha magyarok, magyar szövegben használják, értik, akkor helyes. Mindkettő.
Srácok, kérnék egy kis segítséget. Egyszerűen nem tudok dönteni az alapján, hogy mit gondolok helyesnek, meg mi néz ki rendesen leírva (címként szerepelne):
2010., Budapest, Magyarország vagy 2010. Budapest, Magyarország vagy 2010, Budapest, Magyarország vagy esetleg legyen inkább 2010 - Budapest, Magyarország ?
Lektorálni kaptam a szöveget, de ezen most megakadtam.
A mikro-, video- ügyében nézetem szerint két szempont van:
1. Egy sor jövevényszóban tapasztalhatjuk, hogy az idegen szó előtagja az utótag méretére vagy funkciójára (esetleg stb.) utaló, általában görög eredetű prefixum. Ilyenek a mikro(hullám), a video(magnetofon), az audio(csatorna), a makro(gazdaság), a kilo(gramm, -méter, -volt) etc. Ezekben az esetekben az előtag végén levő -o- mindig rövid. Figyeljünk azonban arra, hogy ez nem teszi felülbírálhatóvá azt a szabáluyt, hogy a szóvégi ó a magyarban mindig hosszú, mivel ezek az előtagok sosem állnak önállóan, még felsorolás esetén is legalább kötőjel van utánuk (video- és audiorendszerek).
2. A fenti szavakból - éppen annak segítségével, hogy a magyarosodás során idegen+magyar struktúrák jöttek létre - az előtag több esetben önállósodott. Az önállósult szavakban már érvényesül a szóvégi hosszú ó szabálya.
Példák: videó = videomagnó, mikró=mikrohullámú sütő, kiló=kilogramm, száz forint, makró=kis program
3. Ezek az utóbbi, már meghonosodott szavak is - mint minden önálló jelentésű magyar szó - klépesek összetételeket alkotni, így még akár párhuzamos alakok, illetve értelmezések is létrejöhetnek, pl. videokazetta - képrögzítő kazetta, videókazetta - videomagnó kazettája, makroprogramozás - nagy léptékekben történő programozás, makróprogramozás - (pl. Word-)makrókkal történő programozás.
Ugyebár a 'mikró' itt nem jelző, hanem egy jelöltlen összetétel tagja (mikróba való tál), ezért egybeírjuk: mikrótál. Csak akkor lenne rövid 'ó', ha az egész összetett szó idegen nyelvből jött volna, mint pl a 'fotocella'.
Az előbbiből még kimaradt. Ha a hosszú szóvégi -ó/-ő már meghonosodott, akkor kell-e az összetett szavak első tagjaként is így alkalmazni vagy ez a kialakult szokás alapján marad?
