Ha nem lenne 2000Ft-os kínai cipő, akkor végre megint gyártanánk magunk. Mégpedig a csökkenő életszínvonal és jövedelmek miatt olcsóbb munkaerővel, így a mi cipőnk sem kerülne 3500Ft-nál többe.
Az eletszinvonal es jovedelmek csokkenese miatt az a 3500 Ft-os cipo a mostani a 9000 Ft-osnak felelne meg.
Egyebkent errol mar irtam a topikon, hogy a Nyugat csak azert el jol mert lerabolta a fejletlen vilagot. Most csak az tortenik, hogy egyensulyba kerul a merleg nyelve. Ez nekunk igencsak kellemetlen de azzal, hogy bezarjuk a kapukat nem lesz jobb, csak rosszabb.
Szerintem is ez lenne a tökéletes megoldás. Ráadásul ki sem nagyon lehetne kerülni, legalábbis jóval kevésbé mint az SZJA/TB fizetést. ÁFÁ-t az is fizet aki feketén dolgozik.
Németország "adminisztratív" módszerekkel csökkentené a CO2 kibocsájtást 3,4%-al 2008 és 2012 között: azt mondják, hogy a szénerőművek által kibocsájtott széndioxid az nem számit :))
New German Rule Could Increase Greenhouse Gas Emissions
BERLIN, June 28 — Germany, one of the biggest emitters of greenhouse gases in Europe, announced changes Wednesday that would allow increases in its emissions — a move that is expected to be challenged by the European Commission.
The German cabinet decided to exclude the coal industry from the European Union's carbon trading program, under which companies must buy permits before they can release higher-than-mandated levels of carbon dioxide into the atmosphere. The move could persuade other countries to loosen their controls, critics said.
Chancellor Angela Merkel, a Conservative, and her Social Democratic coalition partners agreed to cut Germany's emissions limit by nearly 3.4 percent from 2008 to 2012. But critics said the reductions would be ineffectual if coal — a source of some of the worst industrial pollutants — is excluded.
Ebben van sok igazság, azonban a Te rendszered pőrén az ősközösséghez visszatérést jelentené, ahol akinek nincs elég gyereke, vagy azok nem akarnak-tudnak gondoskodni róla, az elpusztul.
Segelyszervezetekrol nem hallottal? Meg most is mukodnek ugy, hogy az allam egy csomo penzt elvesz az emberektol megis vannak akik adakoznak. Raadasul ezek a segelyszervezetek sokkal hatekonyabban mukodnek, mint az allam, mivel olyan emberek uzemeltetik akik valoban segiteni akarnak nem holmi burokratak.
Úgy lehet vámokat belecsempészni a nagy globalizációba, hogy eltoljuk az adókat a munkabért terhelő adókról a fogyasztási adók felé. Így az import zokni is adózik, amikor megveszik, és relatíve olcsóbbá válik a munkaerő.
Ehez egy durva eltolódásra lenne szükség. Legyen az Áfa 40%, és csökkenjen a tb/szja szint.
"Csak idő kérdése, mikor kerül sor erre az EU-ban is, és nem adok öt-nyolc évet, magas vámokkal, büntetőadókkal fognak védekezni a Kínai és más dömpingáruk ellen."
Ez nem fog bekövetkezni. Ha valami visszafogja az ipari termelés Ázsiába települését, akkor az a magas olajár okozta szállítási költségtöbblet lesz, nem vámok.
A kínai áru nem dömpingáru. Nézd meg a dömping jelentését, mielőtt ilyeneket leírsz!
"A szegény, de nagy és szorgalmas gazdaságok előbb-utóbb saját szegénységük szintjére húzzák a gazdagabb, de kisebb országokat is - ha ennek nem szabnak gátat."
Éppen ellenkezőleg. A szegény, de szorgalmas országok történelmi léptékkel mérve nagyon gyorsan meggazdagodnak. Erre számos példa van a XIX-XX. századból, de napjainkból is.
"A teljesen szabad verseny már megbukott a XIX. században, semmi másra nem vezetett, mint forradalmak tömkelegéhez."
Ez a történelem nem kellő ismerete. A világ leghosszabb békés, prosperáló időszaka volt a szabadkereskedelem időszaka. Amikor mesterségesen felszámolták, jöttek a háborúk, forradalmak, spanyolnátha, stb.
Ha az áruk nem léphetik át a határokat, akkor előbb-utóbb a katonák fogják. Alapigazság.
Attól függ. Biztos hogy egy új egyensúly alakulna ki, az is biztos hogy ezzel pár "hasznos" munkahely, különösen a szolgáltatási ágazatban megszûnne de ami inkább lényeges: az a sok millió képzetlen, ma szociális segélyen tartott ember aki ma csak mindenféle segélybõl teng-leng, munkához juthatna.
Az a korábbi ténykedése, nézd meg, most mit csinál. Már évek óta bioetanol-termeléssel (is) foglalkozik, és éppen most kezdik gyakorlatba ültetni a dolgokat.
Oláh György legjobb tudomásom szerint üzemanyagcellával, és metanollal foglalkozik. Ez teljesen más téma. Az üzemanyagcellát igyekezett propagálni, illetve elterjeszteni hozzá az alapokat, üzemanyagot.
Oláh György egy olyan rendszer összerakásán dolgozott, ahol a metánból CH4,földgáz legnagyobb alkotója parciális oxidálással metanolt CH3OH állított elő, amit már meg tud enni az üzemanyagcella.
A dolog "működik" visszafelé is, elektromos árammal elő tud álítani egy néhány százalékos töménységű hangyasav,metanol, formaldehid oldatot, amit szintén megehet az üzemanyagcella. Ez a dolog nagyon szép és jó, alapvetően az a baj vele, hogy az üzemanyag ugyanúgy foszilis forrásból származik mint a sima benzin/gázolaj.
A parciális oxidálás pedig nyilvánvalóan pocsékolja annak energiatartalmát.
Ha nem lenne 2000Ft-os kínai cipő, akkor végre megint gyártanánk magunk. Mégpedig a csökkenő életszínvonal és jövedelmek miatt olcsóbb munkaerővel, így a mi cipőnk sem kerülne 3500Ft-nál többe.
És itt a dolog meg is állna. Igen, a folyamat jelentős életszínvonal-csökkenéssel járna, de éppen ez állítaná meg a további esést - egy ponton túl újra érdemes lenne magunknak gyártani sok mindent, amit ma nem az.
A folyamat jelenlegi stádiumában arrafelé halad, hogy egy idő után minden, szó szerint minden termelés elszívjon, így előbb-utóbb úgysem maradna semmi fedezet, amivel fizetni tudnánk az import árukért. A folyamat az USA-ban messze a legelőrehaladottabb, az EU még termel, és az új, csóringer tagállamok sok területen még olcsó termelést tesznek lehetővé, így az EU külkereskedelmi mérlege még nem tragikus.
Az USA-é már az, ők már tartósan évi 7-800 milliárd dolláros külkereskedelmi deficitnél tartanak, ami nem hogy hosszú, de már középtávon sem lesz tartható. 5-10 éven belül én a dollár összeomlására számítok, hiperinflációval kísérve.
Ebben van sok igazság, azonban a Te rendszered pőrén az ősközösséghez visszatérést jelentené, ahol akinek nincs elég gyereke, vagy azok nem akarnak-tudnak gondoskodni róla, az elpusztul.
Ezen már a világ túljutott, és nem is igen fog ide visszatérni. Az öngondoskodásra és a gyerekvállalásra való nagyobb hajlandóságot én is hiányolom, és a szabályozók ilyen irányba tolását magam is jó néven venném, és ezt a jelenlegi jóléti, általános nyugdíjrendszerek világszerte várható elkerülhetetlen összeomlása ki is fogja kényszeríteni, de azért világvégét nem várok.
Nem érted a gazdaság működését, egyszerűen nem érted. Ha már nyakunkon a kötél, akkor az EU egyszerűen behozatali tilalmat fog elrendelni minden kínai árura, és ötven év börtönnel fogja sújtani a tőkeexportot, azonnal államosítja a termelést kitelepíteni akaró cégeket.
Szerintem te nem erted a gazdasag mukodeset es fogalmad sincsen a szabad piacrol (ami nem is igazan szabad). Valoszinuleg te valamilyen szocialista/kommunista utopiat kepzelsz el a gazdasag mukodesen.
Ha az EU tilalmat vetne ki az olcso kinai arukra, akkor az EU eletszinvonala meredeken zuhanna. Nem lenne tobb 2 - 3000 Ft-os kinai cipo, mindenkinek a 8 - 9000 (vagy meg tobb) Ft-os cipoket kellene megvennie. Nem kapnal 5 par zoknit 300 Ft-ert, hanem darabjat arulnak ennyiert.
Miert is lenne jo ez az embereknek? Azert, hogy teremtsunk nehany szazezer alacsony szakkepzettseget igenylo munkahelyet, mig a masik 230 millio ember ennek latja a karat? Azt csak mellekesen jegyzem meg, hogy mas iparagakban pedig elbocsajtasok lesznek ami, mint minden durva beavatkozas a szabad piacba, vegeredmenyben azt fogja erdemenyezni, hogy tobb lesz a munkanelkuli, mint eredetileg volt.
A bioetanol egyértelműen nem egy szerencsés dolog. Önmagában nagy energiaigényű az előállítása, mellette szólhat az, hogy olyan dolgokból is előállítható, ami másra nem jó. De vannak úgy technológiák. Olvass utána Oláh Györgynek például.
A növényi olajok más kategória, de a számítások itt azért nem stimmelnek, mert teljesen betuszkolják őket a hagyományos struktúrákba, számolnak a mai motorokba való alkalmazhatósághoz való átalakítással, stb.. Holott ez nem szükséges. De gondolkodj csak el: az üzletek polcain vehetsz növényi olajat, jóval olcsóbban egy litert, mint gázolajat. Kiszerelve, palackozva, kiszállítva. Olyan import növényolajat is, amin nincs is állami támogatás ott, ahol megtermelik, és a világ túlfeléről hozzák ide. Megszűrt, fogyasztásra alkalmassá tettet. Komolyan gondolod, hogy egy liter gázolaj elment a megtermelésére? Komolyan?
Én falun élek, a házamtól húsz méterre végtelen repcetábla. Ökörség, hogy ez negatív kihozatalú lenne.
Az más kérdés, hogy szerintem sem lehet erre, csak erre alapozni. Ez nem elég, a termőterület sem elég, más, hatékonyabb megoldások kellenek.
Ilyen alapon az összes nyugdíjast el kellene "altatni", mert nem gazdaságosak.
Ez nem igy mukodik. Az embereknek sajat magukrol kell gondoskodniuk. Miert varjak el a nyugdijasok, hogy az allam eroszakkal elvegye masok penzet azert, hogy ok megelhessenek?
Arrol nem is beszelve, hogy aki mar egy eleten keresztul dolgozott annak mar van valamilyen vagyona. Nem egy nyugdijas van aki a nyugdijabol segiti ki a fiat/lanyat. Tehat baromi igazsagos, hogy elvesszuk a penzt azoktol akiknek meg "nincs" (a fiatalok) es odaadjuk akiknek "van" (az oregek).
A nyugdijrendszer a csaladokat is szetveri, mivel a fiatalokban az a kep alakul ki, hogy az oregekrol az allam gondoskodik es nem a csaladon beluli fiatalabb generacio.
Az állam feladata az is, hogy élhetővé tegye az ország egészét, átjárhatóvá, hogy hasonló életminőséget biztosítson egy picike faluban is, mint egy nagyváros közepén.
Ezt hivjak kidobott penznek. Egyszeruen nincs ertelme azonos korulmenyeket teremteni. Raadasul ez nem csak egyszeri kiadas hanem folyamatos. Akkor talan mar egyszerubb lenne ezeket az embereket a varosba telepiteni, nemde?
Tovabba miert kellene az allamnak az orszagon belul egyforma felteteleket teremtenie? Ugyan ugy ahogy a vilagon vannak szegeny es gazdag orszagok ugy egy orszgon belul is vannak szegeny es gazdag reszek. Meg egy varoson belul is. Ez ellen nem lehet tenni semmit. Igy mukodik a gazdasag. Nem lehet mindenki gazdag.
Ha penzt adunk ezeknek az embereknek, akkor eloszor is nem hatekonyan fogjak elkolteni eppen azert mert nem dolgoztak meg erte es ezert nem ertekelik ugy, masreszt azt varjak el, hogy maskor is penzt adjuk nekik. Tehat ahelyett, hogy megprobalnanak valami mast csinalni ami jobba tenne az eletuket megmaradnak szegeny segelyekert folyamodo embereknek.
Persze ez nagyon jo az allamnak, mert igy azt a kepet festi magarol, hogy az allamra szukseg van, mint ahogy te is ezt hiszed. Fel sem merul senkiben, hogy maga az allam az akinek ezt a helyzetet koszonhetjuk.
Szerintem ennek járj utánna neten. Amerikában kutatták a dolgot, bioetanolra (az a drágább) 1.5-es szorzó jött ki. Ha tényleg 10es eroi tartozna a biodízelhez, a kőolajat sose fedeztük volna fel, mert ez a 10es érték a kőolaj kitermelés eroi-ja...
Érzésem szerint az egész kampány arra megy ki, hogy fenn lehessen tartani a mezgaz támogatásokat, illetve azokkal olcsóbbá téve forint alapon már megéri biomasszát termelni.
Először is: 1 liter gázolajjal (vagy biodízellel..) legalább 10 litert lehet megtermelni, de megfelelő gazdálkodással akár sokkal többet is (pl műtrágyázás helyett megfelelő vetésforgó, talajjavítás stb.., kisebb termésátlaggal, tehát nagyobb termőterület szükséglettel ugyan, de jóval kisebb energiaigénnyel). Egész egyszűen hazugság, hogy a szántón ne lehetne gazdaságosan energiát termelni, és ha ebből az önámításból nem tudsz kitörni, akkor nincs is miről beszélni.
Alapvetően hamis feltevésből helyes következtetésekre már sehogy sem juthatsz.
Nem érted a gazdaság működését, egyszerűen nem érted. Ha az EU gazdasága és így az emberek vásárlóereje - tehát jövedelme - visszaesik, a munkanélküliség nő, rögtön megéri visszatelepíteni egy csomó minden gyártását Kínából, és a folyamat egy szinten stabilizálja magát - nem a padló fogja meg.
Másrészt te kizárólag önszabályozó, beavatkozás nélküli rendszerekben gondolkodsz. Ha már nyakunkon a kötél, akkor az EU egyszerűen behozatali tilalmat fog elrendelni minden kínai árura, és ötven év börtönnel fogja sújtani a tőkeexportot, azonnal államosítja a termelést kitelepíteni akaró cégeket.
Teljesen tehetetlen, árral sodródó parafadugónak látod az országokat-régiókat, holott van saját akaratuk, és cselekvési szabadságuk.
Falusi, peremkerületi útépítések kapcsán: "olyan kihívások, és versenytársak vannak Európán kívül (és Európában is), hogy ez a "mindenkinek egyenlő feltételt, mindegy mibe kerül" elvet nem lehet érvényesíteni." Menj át a szomszédba (osztrák)! Olyan utakat találsz szétszórt egyedi épületekhez, hegyi vityillókhoz, hogy nálunk 1-1 kisváros főútja nem ér fel addig. Nagyobb főút mellett külön aszfaltozott kiszolgáló út van a mezőgazdasági gépek számára. Biztos azért, ne érezzék irreálisnak, hogy tőlük is leveszik a jövedéki adót. Ott sem újítják fel sűrűbben az utakat, mint nálunk. Viszont azt vallják: -Egyszer kell tisztességesen megcsinálni. Több kollégám, rokonom járt nyugatabbra is, ott is hasonló a helyzet. De ott nem engedik rá az ilyen utakra a 40 tonna rakománnyal 50-55 tonnás kamionokat, ráadásul 70-nel száguldozva.
- Amikor emberek milliói éheznek, emberi és állati tápanyagokat, magas szervezettségű értékes szerves molekulákat (napraforgó-, repce- és egyéb olajakat) járművekben sétakocsikázás céljából elégetni erkölcstelen dolog.(Lásd búzaégetés Dániában). Fordítva: eljöhet az idő, amikor kőolajból kell élelmet csinálni (margarin).
Ez ostobaság. Ahol erre a célra használnak energiát (lásd búzaégetés) ott jóval több élelmet termelnek mint amit elfogyasztanak. Ahol meg igen ott pont az ottaniak tiltakoznak a legjobban az élelmiszersegélyek miatt, mivel már õk is rájöttek hogy ez csak ront a helyzetükön. A margarint pedig nem kõoldajból hanem növényolajból csinálják.
Ökológiai károk fenyegetnek: az őzek, a nyulak halálra zabálják magukat repcéből. Ehhez képest az erdészek külön repceföldeket szoktak bevetni vadföldnek. Ma is sok helyen tartanak nagy területen repcét és még nem hallottam emiatt tömeges õz vagy nyúl pusztulásról...
Csak a kétes agrártámogatásoknak köszönve kerülhet biotermék az üzemanyagba. Szántón csak veszteséggel lehet energiát termelni. (Több energia-input, mint output). Ehhez képest pont a zöldek szoktak olyannal érvelni hogy nem kell atomerõmû mert az energiát meg lehet termelni biológiai módszerekkel (energiaerdõ, energiafû, stb).
A padlófűtés drága, tékozló és egészségtelen technika, a gazdagok hóbortja. Fizikai ismeretek általános iskolából: a meleg levegõ alulról felfelé terjed. A padlófûtéssel energiát lehet (ne) megspórolni, csak a kiépítése (különösen utólag) picit macerás. És persze Pl. egy szõnyeg már ront a dolog hatásfokán. De felesleges ez ellen kampányolni: én még idehaza nem nagyon láttam padlófûtésû épületet. A legtöbb amit igen az a fal aljára helyezett nagyon lapos radiátor - ez viszont ténylegesen energiát spórolt a hagyományoshoz képest.
(Lásd FŰTÉS, ENERGIAMENÜ, SZELÍD ENERGIA ÖSVÉNY c. füzeteinket). Szvsz nem kellene az általános iskolában tanult fizikával ellentmondó baromságokat még füzetekben is propagálni...
Napenergiával nem lehet fűteni, csupán egy kis vizet melegíteni (mi is építünk szolár tartálykollektorokat). Minden hõszigetelés kérdése. A skandinávoknak mindenesetre sikerült...
Az elektromos hőszivattyú is - hőkivonás a levegőből, földből - értelmetlen. Messzi erőművekben szenet és gázt elégetni, a hővel villanyt csinálni, majd a fogyasztók házaiban az áramból ismét hőt – az energiaháborúk idején – esztelen dolog, .70% energiaveszteséggel jár. A villanyfűtés betiltandó.
Az attól függ hogy az erõmûben hogyan és mennyiért állítod elõ az energiát. Az sem mindegy hogy hogyan szállítod. Az erõmûben viszonylag magas hatásfokkal lehet energiát árammá alakítani, a villanyfûtés pedig gyakorlatilag 100%-ban alakítja az áramot hõvé. És az erõmûnek van egy nagy elõnye: olyan energiákat is át tud alakítani amit te odahaza nem (lásd atomerõmûvek, vízerõmûvek, szélerõmûvek, stb).
4. Szántón nem lehet energiát termelni, mert a növény csak 2-3% napenergiát képes befogni. Ha az így lenne akkor ma nem lenne élet a földön. A földi életet gyakorlatilak 100%-ban ez a 2-3% mozgatja, a jelenlegi ipari civilizáció nagy része pedig a régebben elraktározott 2-3%-ok felélésébõl él (kivéve az atom, víz, szél erõmûveket).
Tiltakozunk az élelem elégetése ellen autókban
Sorozatban nyitnak az új magyar bioüzemanyaggyárak? Majd sorozatban be is csuknak.
- Amikor emberek milliói éheznek, emberi és állati tápanyagokat, magas szervezettségű értékes szerves molekulákat (napraforgó-, repce- és egyéb olajakat) járművekben sétakocsikázás céljából elégetni erkölcstelen dolog.(Lásd búzaégetés Dániában). Fordítva: eljöhet az idő, amikor kőolajból kell élelmet csinálni (margarin).
- Ökológiai károk fenyegetnek: az őzek, a nyulak halálra zabálják magukat repcéből. A monokultúra kiszorítja a biodiverzitást. Lásd a bioetanol gazdasági és ökológiai fiaskóját Brazíliában: a cukornádtól elédesült vizekben elszaporodott a bilharziázis-féreg gazdacsigája, az emberek füle férges lett.
- Csak a kétes agrártámogatásoknak köszönve kerülhet biotermék az üzemanyagba. Szántón csak veszteséggel lehet energiát termelni. (Több energia-input, mint output). A biodízel tankoló tehát nyomott árú üzemanyagot vesz. Ez egy nagy cirkuszi szemfényvesztés: az EU kicserél 1,2 liter ásványi gázolajat (a repcetermelés energiafogyasztása) 1 liter drágább bioolajra. Így támogatja az EU a gazdákat és az autósokat ideig-óráig, helyenként a világban. Ez az eljárás nem fenntartható.
- A szubvencionált repce nem képes döntően pótolni a kőolajat, nem fogja számottevően levinni a gázolaj árát, viszont nagy károkat okozhat. Nagybani termelés kizárt: legyen az egész magyar termőföld az EU repcegyára?
(Lásd Szelíd Energia Füzetek 5: Energiamérlegek a mezőgazdaságban)
Kedves Népszabadság! Ismét értetlenül állunk energiacikkük előtt (A hőcsábász, 2006. júl. 22.), amelyben sokadszorra a föld és a nap energiájával ámítják az olvasót. Cégek reklámozzák magukat, kétes hozamú, drága és bonyolult készülékeket építenek be, hogy a bolton és a karbantartáson is sokat keressenek. Mi is energiával foglalkozunk, de más eredményre jutottunk:
1. A padlófűtés drága, tékozló és egészségtelen technika, a gazdagok hóbortja. A padlón járunk, a kályhával fűtünk. (Lásd FŰTÉS, ENERGIAMENÜ, SZELÍD ENERGIA ÖSVÉNY c. füzeteinket).
2. Napenergiával nem lehet fűteni, csupán egy kis vizet melegíteni (mi is építünk szolár tartálykollektorokat). Ha hideg van, nem süt a nap; ha süt a nap, nem kell fűteni. Valójában a ráfordítás aránytalan: lehet gyémánttal is tüzelni, ami szén, de minek?
3. Az elektromos hőszivattyú is - hőkivonás a levegőből, földből - értelmetlen. Messzi erőművekben szenet és gázt elégetni, a hővel villanyt csinálni, majd a fogyasztók házaiban az áramból ismét hőt – az energiaháborúk idején – esztelen dolog, .70% energiaveszteséggel jár. A villanyfűtés betiltandó.
4. Szántón nem lehet energiát termelni, mert a növény csak 2-3% napenergiát képes befogni.
1 liter biodízelt 1 liter gázolajjal lehet megtermelni. A nagybani repce-monokultúrák ökokatasztrófát okoznának és a termés se volna elég, ekkora fogyasztásnál. Ezek a projektek már 20 éve befuccsoltak, csak a magyarokra lehetett még rásózni. Ám a legkiábrándítóbb: az egész megújuló technika a nehéz- és egyéb alapiparra épül, önmagában nem életképes, önmagát nem tudja reprodukálni! Ebben a gazdaságban a fosszilis energiahordozókat nem lehet megújulókkal kiváltani; a bányászat, a kohászat, az építkezés, a közlekedés csak szénnel, gázolajjal, benzinnel megy – még az atomreaktor sem tudna segíteni! Ne álmodoz-zunk tehát semmiféle csodaenergiákról, ezekkel a fosszilis tartalékokkal kell élnünk, amik vannak – csupán ésszel kell őket használni. Mégis dolgozunk: a soproni gyermektáborban most állítottuk föl, a földhőcserélős hűtő után, a Napsugár energiaösvény 2. állomását: a 90 eFt-os tartálykollektort. Tessék kipróbálni! (Füzeteink ingyenesek)
A kinai dömpingáruk mögött a gyártás beruházója a dömpigáruk piacáról származik.
Én előrefelé való menekülésnek nevezném inkább a gyártás távolkeletre való telepitését. A válság elodázásának, de minnél később mész fogathúzatni annál fájdalmasabb.
Brutális fogyasztáscsökkenés várható at EU-ban,(már jövőre szerintem) amit már a dömpingárakon érkező holmikkal sem lehet elodázni. Ez durva munkanélküliséget fog gerjeszteni, ami tovább gerjeszti a fogyasztáscsökkenést. Aztán meg visszaütnek a fogyasztási hitelek amiket képtelenek lesznek törleszteni az emberek... (az is egy fajta előre felé való menekülés, az embereket fogyasztási hitelek felvételére biztatni), és ez a folyamat erősödve felgyorsul és beüt a krach.
Ez hamarabb fog bekövetkezni mint az olaj durva áremelkedése.
Közgazdászok szerint a gazdaság fejlettségére az jellemző , hogy milyen magas a szolgáltatások aránya. Sose értettem.Pár év és átgondolják ezt, és átirják.
Csak az a gazdaság lehet fejlettebb amelyik nagyobb részben maga termeli meg a szükségleteit, azt a lehető leggazdaságosabban tudja előállitani (és a legkevesebb energiafelhasználással !!!) , minnél nagyobb %-ban használ megújuló (MEGÚJULÓ) erőforrásokat, és minnél jobban TAKARÉKOSKODIK...
Ezt a szót a jelenlegi gazdasági szakiknak még sokáig kell ismételgetni, hogy egyáltalán megbarátkozzanak vele, főleg a felfokozott fogyasztói világ után...
Az olajkorszaknak, és az arra alapozott sáskagazdálkodásnak vége.
Körülbelül mostantól, ami most megy az már csak erőlködés, ami csak fokozza majd az összeomláskor a "puffanást".
Már csak azt meséld el, hogy miképp fogsz természetesen és megfelelően táplálkozni, mert ez engem is érdekelne!!
Tanyára költözöl és magad termeled meg a kajádat, full vegyszermentesen és semmit sem főzöl, tartósitasz , mindent frissen fogyasztasz stb... Mesélj hogyan képzeled!
A parlagfűről meg annyit, hogy nem csak a művelés után parlagon hagyott területeken nő nálunk, hanem a Dunaparton és az erdőben tegnap láttam 2m magasakat gyönyörűen virágozva... Gondoltam lefotózom Neked!
Ezek már mutáns parlagfüvek és nem tudják hogy az erdőben nem szabadna nőniük, elnyomva minden más gazt, ahol ezelőtt a csalán és a bogáncsfélék voltak túlsúlyban. Nem lehet ezt sehogysem megállitani, egy kis "kalászában" megszámlálhatatlan mag van, és egy növényem meg szintén megszámlálhatatlan kalász...
"A másik meg az, hogy miért is kell útadót fizetnie a traktornak ami a szántóföldön dolgozik, a motoros fűrész amikor fűrészel, a motorcsónak amikor úszik és még lehetne sorolni."
Ennyi erővel megkérdezhetnénk azt is, hogy miért kell TB-t fizetnem, mikor (szerencsére) egyelőre a szolgáltatásait nem veszem szinte soha igénybe, miért kell az állami nyugdíjalapba fizetnem, stb...
Nem. Nem és nem. Van ennek egy határa, ahova el is érkeztünk. Ha nem tűnne fel, most jutott el nagyjából a világ odáig, hogy a globalizáció elég volt, eddig, és nem tovább. Svájc most készül bevezetni különadókat a tőkéjüket nem odahaza befektető cégeivel szemben.
Csak idő kérdése, mikor kerül sor erre az EU-ban is, és nem adok öt-nyolc évet, magas vámokkal, büntetőadókkal fognak védekezni a Kínai és más dömpingáruk ellen.
Mára felismerte mindenki, hogy a minden korlátozás nélküli, teljesen szabad verseny sokkal alacsonyabb szociális-társadalmi infrastruktúrákat üzemeltető országokkal csak egyvalamihez vezethet: a saját efféle strúktúráink tönkremeneteléhez. A szegény, de nagy és szorgalmas gazdaságok előbb-utóbb saját szegénységük szintjére húzzák a gazdagabb, de kisebb országokat is - ha ennek nem szabnak gátat.
A teljesen szabad verseny már megbukott a XIX. században, semmi másra nem vezetett, mint forradalmak tömkelegéhez. A teljesen szabad versenyben a "győztes mindent visz" elve érvényesül, ami a vesztesnek semmit nem hagy. Még a puszta életben maradás is kérdőjeles, ezen lokálisan túlléptünk, kialakultak a szociális rendszerek, a társadalmi szolidaritás elvárt minimumai.
Ezeket most a szétesés fenyegeti. Mellesleg Kína gazdasági növekedésének a keresleti oldal szűkítésével történő visszafogása jót tenne mind a saját gazdaságainknak, mind a környezet megóvásának. Itt erre ugyanis már azért odafigyelnek, ott meg egyáltalán nem - és ez a Peakhoz is kapcsolódik.
A globalizáció korának legvégén vagyunk, az utolsó felvonás vége felé járunk. A következő jelenet már a lokalizáció beindulása címet fogja viselni.
A másik meg az, hogy miért is kell útadót fizetnie a traktornak ami a szántóföldön dolgozik, a motoros fűrész amikor fűrészel, a motorcsónak amikor úszik és még lehetne sorolni.
Az útadót egyébként duplán beszedik a súlyadóval, a regisztrációs díjal etc. Ez csak egy sáp. Azért a benzint terhelik, mert azt lehet, és abban az értelemben ez helyes is, hogy takarékoskodásra késztet. Szerintem jobb lenne szelekció nélkül minden importált/kitermelt foszilis nyersanyagra a C tartalom függvényében helyből kivetni egy adót, és utánna már külön az üzemanyagot és a földgázt egymáshoz képest nem bizergálni.
"Az állam feladata az is, hogy élhetővé tegye az ország egészét, átjárhatóvá, hogy hasonló életminőséget biztosítson egy picike faluban is, mint egy nagyváros közepén. Vagy éppen a nagyváros külvárosaiban - mert már ott is drágább lenne a tömegközlekedés különben, mint a legsűrűbben lakott területeken."
Ezen a topikon off, de szerintem pont ez az a gondolkodási mód ami a 21. században már nem tartható. Egész egyszerűen olyan kihívások, és versenytársak vannak Európán kívül (és Európában is), hogy ez a "mindenkinek egyenlő feltételt, mindegy mibe kerül" elvet nem lehet érvényesíteni. Vagy lehet, de annak AHT hiány, versenyképesség romlás lesz a vége.
Az embereknek meg kell tanulnia alkalmazkodni a viszonyokhoz, ahelyett hogy az alkalmazkodásra nem hajlandóak által okozott folyamatos pluszköltségeket a társadalom produktív (és alkalmazkodó) részével fizetteti meg.
Nem. Összekevered az államot a gazdasággal. Az államnak nem az a legfőbb feladata, hogy marha gazdaságos legyen. Ilyen alapon az összes nyugdíjast el kellene "altatni", mert nem gazdaságosak. A betegen született gyerekeknek meg Tajgetosz. Soroljam..?..
Az állam a feladatait oldja meg a lehető leggazdaságosabban - ezt igen, ezt el lehet várni, de maguk a feladatok sok esetben pusztán gazdasági szempontból akár kimondottan irracionálisak is lehetnek - mégis szükségesek, helyesek.
Az állam feladata az is, hogy élhetővé tegye az ország egészét, átjárhatóvá, hogy hasonló életminőséget biztosítson egy picike faluban is, mint egy nagyváros közepén. Vagy éppen a nagyváros külvárosaiban - mert már ott is drágább lenne a tömegközlekedés különben, mint a legsűrűbben lakott területeken.
Éppen az a cél, hogy elkerüljük, hogy a világból egy falanxter legyen.
