Ha téged nem zavar, és mást sem veszélyeztetsz az uvar kellős közepére is halmozhatod. Senkit nem fog érdekelni. Ha szétteríted úgy is jó, csak ne lepődj meg, ha nem igazán úgy nő majd ott a fű ahogy máshol.
Igen, ez jó lenne, ha lehetne. De sajnos most nem oldható meg az alap előre elkészítése. Másik, de hasonló téma: Ha egy meglévő szerkezeti fal alatti alapot szeretném megcsinálni, szakaszosan, azt sem tudom egyben betonozni. Ilyenkor mi a bevett szokás? Kieg.infó: az épület >100év, kőfal, kőalap, vizszintes szig. hiányzik. Az eredeti falak lelesznek gyalulva ->új alap+szig.+PTH fal+hőszig. Viszont egy falhoz nem tudok hozzányulni, ennek kellene betonalap+vizsz. szigetelés.
Ja hogy vályog. Annyit biztos nyernél vele, hogy nem fázna a talpad :D majd megmondják az okosok, de a legegyszerűbb úgy ahogy van ráragasztani a régi járólapra.
Minden dolog átereszti a párát, valamilyen szinten még a párazáró is úgy tudom.
Ez a rész vályogfalas, fával fűtünk nem tudom, hogy megtérülne-e belátható időn belül az aljzat hőszigetelése. Pára szempontjából sem javasolták itt a fórumon korábban az aljzat szigetelését. Vagy a járólap már amúgy is párazáró?
Sima járólaphoz való ragasztóval tették le, semmi baja. Persze az lenne az igazi, ha fel lenne törve egy fél méteren, és kapna egy hőszigetelést alulról az egész ház (már ha nem emelet).
Én máshogy gondolkodtam. 2 métes aluléc libellával és csemperagasztó. Pici szintezőkupacokat raktam és beszinteztem a tetejüket. Két napra rá megkötöttek és volt mihez igazodni. Valamint berajzoltam a legmélyebb pontot és onnan kezdtem önteni. 10-es fogazott simitó, tüskés henger és tüskés cipő. Amikor mindenütt le van öntve a 2 méteres léccel át kell húzni, figyelve a libellára/vízszintre. És kell 3 ember. Én egyedül csináltam de szenvedtem rendesen.
Szeretném szigetelni a házam és belefutottam egy komoly dilemmába.
Az LB knaufos területi képviselő meg akar győzni arról hogy zsákos színező anyagot vegyek és azt fessem le a végén egy egalizáló festékkel. 4mm szemcseméretű anyagról beszélünk , szemben a vödrös 1,5 mm-es anyaggal.
Az összes kőműves ismerősöm tiltakozik, szerintük a vödrös jobb.
Érvek a zsákos mellett:
- vastagabb réteg, nagyobb mechanikai védelem
- jobb a pára áteresztése
-festve nem algásodik
Vödrös melleti érvek:
- egyszerű bekeverés
- víztaszító egy rétegben
- kicsivel olcsóbb
- nem fél tőle a kőműves
Az LB knauf állítása szerint a zsákos vakolatnak van egy pára pufferoló hatása. Így nem algásodik.
A vödrös a teljes vízzárása miatt a felületén pár év alatt algásodik, mivel ott kicsapódik a hajnali pára.
Köszi, ez bíztató. Eredetileg 1 cm-t számoltam a burkolat/ragasztóra. Ragasztónak van valami minimális vastagsága? Mert ugye akkor a legmagasabb ponthoz képest kell kiindulni.
Esetleg a legmélyebb pontokat kiegyenlítem. Vagy burkolás előtt az is jó, ha ragasztóval húzok a megfelelő helyekre egy réteget kiegyenlítő helyett?
Esetleg azt lehetne megcsinálni ,hogy megkeresni a legmagasabb pontot rátenni a szerszámot amivel húzzák majd a terülőt és felrajzolni a falra. Ezzel végig vízszintben körbe menni mind a négy falon és akkor kb tudni fogja ,hogy mennyi önterülő kell.
Ha az a beton ami 1,5 centit lett elbaszva tegnap, azt nem tudod most még frissiben lehúzni, megkaparni átgereblyézni tüskés simítóval, akármivel, valahogyan?
Ha kerámia burkolatos lesz, akkor ezt az egyenetlenséget a ragasztóval ki lehet azért hozni, csak jó minőségű flexi ragasztó kell.
Nekem volt egy 1.5 centis teknő a nappaliban középtájt, és az 50 m2-t leburkoltam a ragasztó vastagságának variálásával. Padlófűtés van alatta, sosem volt bajom vele.
Meg annyit, hogy egy-masfel centit ha hidegburkolat lesz egy gyakorlott(!) burkolo siman kiegyenlit, a csemperagasztoval, de laminalt, szalagoarketta vagy padloszonyeg ala ez az egyenetlenseg sok.
Én az aljzatkiegyenlítőt választanám. De ahhoz a betonnak meg kell kötnie és ki kell száradnia, ehhez meg kell várni az utókezelés végét és a száradási időt. Tisztább sokkal és nem rázza meg a betont a benne lévő csövekkel együtt.És a géppel a sarkokban nem tudsz dolgozni, ott kézzel kell csinálni.
De a kiegyenlítést is el lehet rontani, nem is kicsit és ha megint ketten álltok neki, kapkodtok ugyanez lesz a vége!
Én csak azért is mondom ezt, mert ugyanebben a cipőben voltam 5 éve. A megvásárolt épület hátsó része vegyes km tégla-vályognak bizonyult.
Ezt a 70 m2-t letoltam a fenébe, mert a helyette megvásárolt 30-as tégla csupán 300e Ft-ba fájt, mivel a munkát én csináltam meg.
Ha a váloygot alá kellene alapozni (a vályogfal jó széles, és +10-10 cm szélességben kell, valamint ráraksz egy széles koszorút, akkor sokkal egyszerűbb egy új falazatot rakni a helyére.
Barátom ugyanakkor vett egy vályogházat, mikor mi. Mondtam neki, hogy dózer, és újra kéne falazni, de ő inkább csak bővitette. A mai napig sziv csak vele, mert egyik évben megcsináltuk a komplett tetőt és mennyezeti hősziget, másik évben az ablakokat, harmadikban a padló vizszigetelését és hőszigetelését. Most ott tart, hogy a vályogfal penészedik mint a fene, mivel minden más szerkezet hőszigetelt-légzárt lett.
A vályogháznál vagy fizeted a sok fűtési költséget, és rosszabb komfortban élsz benne, vagy minden szerkezetet teljesen meg kell bolygatni, hogy ne legyen lehetősége a párának kicsapódni. Ezeket viszont csak drágábban tudod megcsinálni, mint a téglánál, a vályog tulajdonságai miatt.
