Ha még nem került elő: Kistelepülés talán nem gazdaságos, de attól a haszna megvan. Ld. még: "nem ugyanaz a szociológiai és a pénzügyi-közg. optimum", "externália", stb. Ugyanez igaz a mezőgazd üzemméretre is (persze iparáganként!), sőt, a SAJÁT iparra is.
Az akkori rendszer a lakhatással, létfentartással kapcsolatos problémákat az akkori pazarlási szinttel is simán meg tudta oldani. Amit nem tudott, azok a plusszok (fejlett technológia...) Nem mondom, hogy ezek nem fontosak, bár lehet nélkülük élni. Viszont még mindig tartom, hogy az akkori rendszer arra igenis példa, hogy európa közepén globalizáció nélkül önellátóan is simán megélhet egy ország. Főleg, hogy a népesség csökken.
Egy fenét. Azért bomlott fel mert a gazdasága nem tudta a saját igényeit kielégíteni. Azaz Pl. nem tudtunk normális minõségû elektronikát elõállítani, és ez amíg az átlagpolgár Sokol rádiójáról volt szó addig nem volt túl nagy gáz, de amikor katonai elektronikáról, számítógépekrõl, stb. akkor már igen. Egyre több olyan csúcstechnika volt amit csak külföldrõl, "kemény valutáért" lehetett beszerezni. Ma egyébként pont ettõl tartok a kínaiakkal kapcsolatban. Egyre több olyan dolog lesz amit csak onnan tudunk beszerezni.
"Ha a PC, plazmatévé, mobil lenne a meghatározó, akkor tulajdonképpen hihhetetlen boldogtalanok lehettek nagyszüleink.... meg persze lesznek azok is, akiket a változások megfosztanak a s..gükhüz nőtt autótól, a minden nyáron más földrészen nyaralástól."
Nyilván ezt csak példának hoztam fel arra, hogy rentgeteg felesleges dologra szórjuk a pénzünk, és valójában nem ezek határozzák meg az életminőséget. Ez tulajdonképpen nem baj, mert többek között én is ebből élek, de ettől még tény :)
Egy biztos, a rendszeres külföldi utakról nagyon nem szeretnék én sem lemondani, inkább sok egyéb mehet a levesbe.
Persze az életszinvonal alacsonyabb volt, de nem vennék mérget rá, hogy a mostani "szabad" világban boldogabbak az emberek. Igaz, nem volt PC, plazmatévé, mobil.
Talán jobb úgy közelíteni az emberi boldogulást, boldogságot, hogy nem a rendelkezésedre álló javak határozzák meg, hanem mekkora különbség van abban, hogy mit vársz és mit kapsz az élettől.
Ha a PC, plazmatévé, mobil lenne a meghatározó, akkor tulajdonképpen hihhetetlen boldogtalanok lehettek nagyszüleink.... meg persze lesznek azok is, akiket a változások megfosztanak a s..gükhüz nőtt autótól, a minden nyáron más földrészen nyaralástól.
"Viszont ha ez megszûnne itt akkor sem dõlne össze a civilizáció: a 70-es, 80-as években amikor még a globalizáció csak ott tartott hogy a japánok gyártottak rossz minõségû zsebrádiókat és hasonlót, Nyugat-Európában és az amcsiknál elég jól mentek a dolgok, valahogy senkinek nem hiányzott a 300 forintos kínai zokni, mert a melós meg tudta venni a jó minõségû hazait is. Ja, és volt munkája..."
Vagy ha ez nem elég jó példa a globalizáció szükségtelenségére, akkor nézhetjük az akkori keleti blokkot. Az európaibb részében azért az éhenhalástól, és a megfagyástól már akkor sem kellett tartani. A rendszer viszonylag önellátó volt, sőt csúcs mezőgazdasági exportunk volt. Persze az életszinvonal alacsonyabb volt, de nem vennék mérget rá, hogy a mostani "szabad" világban boldogabbak az emberek. Igaz, nem volt PC, plazmatévé, mobil.
Biodízellel továbbra is menni fognak a traktorok. Atomenergiával termelt árammal az öntözõrendszerek. És szvsz a közlekedést is meg fogják oldani. Elõbb mint mi az ide beözönlõ arabok problémáját...
Amit én mondtam az egy kiragadott példa. Természetesen sok folyamat változik egyszerre, de a kapitalista rendszer alapjában véve önszabályozó, ha valamelyik rendszer kiesik akkor igen rugalmasan alakul át, mivel a rendszer egyes elemei önállóan gondolkodó lények (legalábbis gondolkodnak ha muszáj). Persze van ahol sok minden fékezheti ezt a folyamatot (vallás, szokások) de szerencsére az euroatlanti civilizációban ezek eléggé a háttérbe szorultak. De tény hogy van egy számunkra nagyon kedvezõtlen folyamat: az hogy ma már szinte mindent a kínaiak gyártanak. Ez azért rossz, mert szolgáltatásból alapvetõen nem nagyon lehet új értéket teremteni, ami hosszú távon minden közgizdasági számítási trükk ellenére azt fogja eredményezni hogy a tõke innen európából, illetve amerikából szép lassan de biztosan átkerül az ázsiai térségbe. Ez nekik jó, nekünk rossz. Viszont ha ez megszûnne itt akkor sem dõlne össze a civilizáció: a 70-es, 80-as években amikor még a globalizáció csak ott tartott hogy a japánok gyártottak rossz minõségû zsebrádiókat és hasonlót, Nyugat-Európában és az amcsiknál elég jól mentek a dolgok, valahogy senkinek nem hiányzott a 300 forintos kínai zokni, mert a melós meg tudta venni a jó minõségû hazait is. Ja, és volt munkája...
"USA sokkal kedvezőbb helyzetben van, ott 30 fő/km2, tehát még olaj nélkül se lesz nagy szarban."
Ehhez azért még vegyünk figyelembe két dolgot: 1. Mekkora az USA-ban az olcsó fosszilis energia és (részben az előbbinek köszönhetően) olcsó öntözővíz nélkül is jó termőképességű föld aránya az összterületen belül? Nincs adatom, de ránézésre sokkal rosszabb, mint nálunk, pár teljes és jóval több félsivatagon magam is keresztülautóztam ott (10 éve, még nagyon olcsó volt a benzin). Továbbá a mai termőterület mekkora részét teszi terméketlenné a felmelegedés, ill. mennyivel csökkenti a hozamokat? Komoly riasztásokat írnak a témában szakértők. 2. Összehasonlítva pl. Kína, vagy Lengyelország agrárnépességének arányát az összlakosságon belül (utóbbinál is valahol 23% körül) az USA-éval (2% alatt?), valamint azzal, hogy az átlagamerikai még nálunk is mennyivel nagyobb mértékben életképtelen autó nélkül (suburb-ben lakik jó messze mindentől), és fogalma sincs az akár csak részleges önellátásról, földművelésről, továbbá, hogy a nem egészen 2%-nyi farmer nagy része is elég keveset tud traktor nélkül, lova sose volt, de ha rá is jönne hirtelen, hogy kell azzal bánni, honnan lenne hirtelen annyi ló, stb. stb. Azt a pár amisht meg esetleg levadászhatják a kóbólló bandák stb. Szóval az egyik legrosszabb jövőt jósolom általában az USA-nak. Egyes régiói esélyei lényegesen jobbak lehetnek, pl. Wisconsin, vagy Vermont, és még pár egyéb környék relatíve esélyesebb az átállásra. Los Angeles, Phoenix , stb - nem kell ragozni.
Nagyobb kérdés, mi lesz velünk? Ideje összerakni egy újralokalizációs koncepciót. Kezdhetjük itt is csiszolgatni.
Ma azon gondolkoztam, ha tisztán megújuló erőforrásokra akarjuk a létezésünk épiteni mi az a népsűrüség amit ideális esetben el tud tartani a föld. Hazánkban a 108fő/km2 1,08fő /ha népsűrüséget jelent. Szerintem ez már felette van annak amit el tudna tartani a föld fosszilis energiahordozók nélkül, ha energiát és élelmet is ezen kéne megtermelnünk. Valamennyi segitséget jelentene a szél, napenergia hasznositás, de biztos hogy komoly takarékosságra lenne szükség.
És belenéztem a világatlaszba: India pl 300fő/km2, de Kina is 130. És náluk sokkal rosszabbak a természeti adottságok, tehát nem lehet úgy kihasználni a földet.
USA sokkal kedvezőbb helyzetben van, ott 30 fő/km2, tehát még olaj nélkül se lesz nagy szarban.
A fuziós erőművek technikai problémáit szerintem valószinűleg nem fogják a közeljövőben megoldani, úgyhogy nem nagyon kell ezekkel a veszélyekkel kalkulálni...
Ezt nem választani szoktuk, soha nem állt még annyi energia rendelkezésre, mint most. Önkontroll csak nyomokban van, még több, még olcsóbb energia kellene, hogy azt is kinőjük (elpazaroljuk).
Viszont olyat is könnyen lehetővé tesz, amivel megóvhatjuk. Ha pedig ez így van, akkor miért a rombolást választanánk, hiszen az nekünk sem jó? (Max azért mert emberek vagyunk :( )
a kontrollált nukleáris fúzió hosszú generációkra megoldhatja az emberiség energiaszükségletét, méghozzá úgy, hogy nem szennyezi a környezetet, s feleslegessé teszi a fosszilis energiahordozók használatát.
Ez nem igaz. Az olcsó, vagy (közel) ingyen energia bárhogy is állítódik elő, sokkal környezetrombolóbb, mint a mai technológiák. Nem csak az energia előállítása, hanem felhasználása is káros. Olcsósága miatt pedig lehetővé tesz egy csomó olyan (ma anyagi okoból csak kevéssé elérhető) más tevékenységet, amivel szétrombolhatjuk környzetünket.
A problema ott van, mint ahogy az a legtobb kozgazdasz peldaban szokott lenni, hogy megvaltoztatsz egy parametert ugy, hogy azt feltetelezed, hogy az osszes tobbi parameter nem valtozik meg. Ezek utan pedig megvizsgalod, hogy mi az eredmeny. Nos, ilyen a valosagban nincsen.
A peldad persze tulsagosan egyszeru igy csak azt tudom mondani, hogy a megvaltozott kurulmenyek miatt Gipsz Jakab nem fogja megvenni Enyv Jeno 6000 Ft-os cipojet. Inkabb masra forditja a penzet igy Enyv Jeno megint mehet az allamhoz segelyert.
Szvsz ez sokkal eletszerubb pelda, mint a te utopisztikus variaciod ami lenyegeben azt mondja, hogy a mostani rendszer olyan rossz, hogy barmit is valtoztatunk rajta ennel rosszabb mar nem lehet csak jobb.
Munkanélküli (Álláskeresési támogatás), 3-6 hónap, letelte után még a csökkentett összeg valamilyen néven max. 180 napig. Utána 0. a segély! Lehet menni a polgármesterhez és beállni a sor végére.
Dehogyisnem. Ugy hivjak, hogy rendszeres szocialis segely.
Az autoparkról asszem a www.magyarország.hu-n láttam adatot 2003-ig, már akkor 2,6 mill felet volt a darabszám. Jelenleg szerintem inkább 3 millánál járunk.
"Azonban ez nem jelenti azt, hogy nem lehet napenergiát használni fűtésre vagy inkább fűtésrásegítésre. Minden naperővel megspórolt Joule tiszta haszon"
Sajnos nem tiszta haszon. Először a minimális spórolást elősegítő rendszert százezrekből (sőt inkább milliós tétel) fel kell építeni. CSak ezután kezdi el az ingyenenergiát hozni.
". Napenergiával nem lehet fűteni, csupán egy kis vizet melegíteni (mi is építünk szolár tartálykollektorokat). Ha hideg van, nem süt a nap; ha süt a nap, nem kell fűteni. "
Már ne haragudj, de ez hülyeség. Valóban igaz, hogy nagyobb a felhős-ködös idő részaránya a hidegebb hónapokban. Azonban ez nem jelenti azt, hogy nem lehet napenergiát használni fűtésre vagy inkább fűtésrásegítésre.
"Valamilyen segelyt mindig fog kapni az ember." Munkanélküli (Álláskeresési támogatás), 3-6 hónap, letelte után még a csökkentett összeg valamilyen néven max. 180 napig. Utána 0. a segély! Lehet menni a polgármesterhez és beállni a sor végére.
Az hogy szja/tb helyett áfa van, még a fogyasztást sem csökkenti szükségszerűen hiszen a potenciális foszasztónak több pénze marad fogyasztani, de ha mégis akkor is csak abba az irányba hat, hogy kisebb legyen a külker hiány, akár egész régió, Európa szintjén.
A legjobb ebben az, hogy effektíve vámként működik, úgy hogy az exportot nem bünteti, csak az importot adóztatja.
