Irdatlan olajmezőt fedeztek fel az USÁkok a Mexikói öbölben. A Chevron előzetes becslései szerint a készletek akkorák, amelyekkel a mai ismert USA olajtartalékok kb: a másfélszeresére nőnek. Az olaj ára máris esik.
Előzetes becslések szerint a ma ismert készleteket akár nagyságrendileg megközelítő összmennyiségű olaj és gázkészletek lehetnek az Antarktisz alatt is. Mindenképpen jelentős mennyiségű készletek vannak arrafelé.
Szerintem még ne éljük nagyon bele magunkat a lovas közlekedésbe. :-)))
Nagyjából én is ezt mondtam. Fronton a ló esélytelennek látszik ma és holnap. A ló a támadás eszköze, viszont még gyengén erődített (géppuskás) pontok ellen sem hatékony. Esetleg speciális körülmények között LEHET esélye. Az utolsó általam ismert jó példa a szovjet polgárháború. A 2. vh.-s magyar lovasrohamot jegyzik ugyan, de az egyértelműen elszigetelt jelenség volt. Hadiszerencse.
Inkább az a kérdés, mji lesz a TÖMEGES bevetésekkel. Egy-két hk. "elmegy", de haarckocsihadseregek hosszúidejű működtetéséhez (vagyis az efféle ANYAGHÁBORÚHOZ) nem lesz anyag. (meg a csatarepülőkhöz sem, stb.). Ez is átrajzolja a harcmező képét. S ha átrajzolja, ott sokminden megeshet. A logisztika szintén nagy tömegben eszi az (üzem)anyagot. Ott mi az akadálya a lónak? Azokon - nem jelentéktelen problémákon - kívül, hogy akkor is fogyaszt, ha áll, s a ló mögé is kell "infrastruktúra)
Szóval nem elég, hogy van olaj (diesel, biodiesel, benzin, bármi); ELÉG olaj legyen! Anélkül partizánháború, mesterlövészesdi
Teljesen ontopik. Csak azon csodálkoztam, hogy más is vevő volt a felvetésedre, olyanok is, akik nem tagjai a "Másszunk Vissza a Fára Apokaliptikus Egyháznak".
Csak tudod, az utolsó dolog ahol a virslinekvalót érdemes bevetni az a hadsereg. Tudod, ahogy a Hofi mondta anno a cuculista mentõautóról amit valamelyik "baráti" hadseregnek küldtünk: ezzel támadni még csak-csak, node menekülni...
Amúgy a lovak mezõgazdasági hasznosságáról sem vagyok túlzottan meggyõzve: addig szép hogy elmegy szénával is, talán valamivel jobb is az energiahasznosítása mint egy traktornak ha repceolajjal hajtod (bár errõl azért nem vagyok 100%-ban meggyõzõdve). Csak a ló akkor is fogyasztja az energiát ha épp nem csinál semmit. Ha egy traktort leállitasz télire annak az üzemanyagfogyasztása nulla. De ha egy lovat próbálsz pár hónapig kaja nélkül üzemen kívül tartani akkor a folyamat végén erõs amortizálódást fogsz tapasztalni... A paci teljesítményérõl már nem is szólva...
Majd kikeresem, ha ráérek, találtam a neten egy geológustól egy jó cikket M.o. ásványvagyonáról. A szénről azt írja, hogy amikor a rendszerváltás/gazdaváltás táján lényegében végetért a nagybani szénbányászat, nagyobb megkutatott kitermelhető szénvagyonnal rendelkeztünk (és rendelkezünk továbbra is), mint amikor elkezdődött a nagy kitermelésfelfutás a II. világháború után. ír az elfekvő kisebb olaj és gázlelőhelyekről is, amik az olcsó importenergia korában nem tűntek gazdaságosnak, de , mint írja: "a szükség nagy úr".
"Komolyan arról vitatkozunk a Peak Oli-on, hogy a ló ki tudja-e váltani a motoros járműveket?"
Én komolyan. Csak azt ne mondd, hogy off topic. Tudom, hogy a Szent Haladás Egyházában szentségtörő dolog holmi ósdi, elavult dolgok használatát javasolni, ami már bevált, meg ha kis mennyiségben is, de kéznél van, mennyivel szebb a fúziós energiáról vagy más hasonlóról fantáziálni, ami ugyan egyenlőre nem áll rendelkezésünkre, de az annyira MODERN! Ezzel az erővel kérdezhetnéd azt is, hogy pl. "komolyan azt akarod mondani, hogy fával is lehet egy lakást fűteni?! Amikor az már ELAVULT, vannak sokkal MODERNEBB fűtőanyagok is?! A lényeg az ideológia, a FEJLŐDÉS-be vetett vakhit, racionalitásra ésszerűségre semmi szükség. (pl. hogy ha ott tartunk, hogy szegény ember vízzel főz, mert fogytán az olaj, a gáz, akkor mi van tényleg a kezünk ügyében és mi tartozik az ábrándok birodalmába) Be kell látni, hogy a korábbi dolgok töredékesen, de itt vannak még, energiaigényük többnyire kisebb, a futurisztikus előremenekülés esélye energiaszűke idején pedig ö körüli.
Természetesen a lónak nem kell kiváltania "A" motoros járműveket. Csak egy részüket. Ahogy a motor soha nem is szorította ki a lovat 100%-ban, máig vannak lovas fuvarosok eldugott helyeken. Hál Istennek. Mások a vasút ellen lázadnak így, pl. az USA-ban, ahogy te a ló ellen. Mert ELAVULT. Dogmatikus fejlődéshit. Nem hiszek a FEJLŐDÉSBEN (hamarabb lesz ebből a helyzetből fejlövés), ha jön a hanyatlás be fogjuk érni MEGMARADÁSSAL is!
Még nagyobb a viszkozitása! Néhány liternél, ami ráadásul "sosefogyel", nem igazán számít, hogy jövedéki termék. A trafóolaj ára amúgy sem amiatt magas.
Off Trafóolaj alacsony fajhője miatt (+alacsonyabb fajsúly) kb. 4-szer akkora mennyiséget kell keringetnie a szivattyúnak a nagyobb viszkozitás mellett. Nem ok nélkül alkalmazzák több mint 100 éve a vizet erre a célra. On
A lónak viszont rengeteg problémája van. 1. Hatótávolság. Egy ló egy nap alatt viszonylag rövid távot tud meg tenni, legalábbis ha folyamatosan használod. Nem emléxem a pontos távra de olyan < 100 Km. 2. Sérülés esetén hiába van pótalkatrész, viszonylag nehezen javítható ;-) 3. Akkor is majdnem annyit fogyaszt amikor áll mint amikor megy.
Ezzel szemben az ellátási láncokat azért elég jól megoldották mind a németek, mind az oroszok a II világháborúban. És szvsz nem úgy hogy a németek megálltak az orosz benzinkútnál tankolni...
Szabotázstól elsõsorban békés, demokratikus környezetben kell tartni. Egy terrorista merénylet problémás ha musztafa felrobbantja magát a 7-es buszon, de háborús idõkben ha a környéken meglátnak egy musztafát akkor élbõl lelövik. Persze elõfordultak Pl. partizánok a II világháborúban is, de ehhez megfelelõ terep kellett (egyrészt hazai, másrészt hegyi).
A mai gépfegyverek és a II világháborús cuccok azért nagy kettõ...
A japán légierõnek alapvetõen három baja volt: az egyik hogy a háború végére az usákok repülõi messze jobbak voltak, másrészt pedig hogy a japán repülõgép-anyahajók igen sebezhetõk voltak (viszonylag sok volt belõlük, de Pl. a fedélzet nem volt páncélozva, a lõszerraktár sem nagyon, így elég volt egy jó találat ahhoz hogy süllyedjenek). A másik gondjuk a japánoknak a személyzet hiánya volt, elég gyorsan elfogytak a jó pilótáik. Ugyanis a japán gépek azért voltak gyorsabbak a korai amcsiktól mert azok sem nagyon voltak páncélozva így eléggé fogyóeszköznek számítottak. És amíg repülõ volt elég, pilóta már nem.
A japán légierő is kifejezetten jónak számított a II. VH-ban, egész addig, amíg az usákok el nem vágták a távoli szigetekről fenntartott üzemanyag utánpótlási hálózatukat.
Együttesen reagálnék többetek felvetésére: Tehát: harckocsik, pláne helikopterek, repülők tömeges bevetésére nem számítok az energiahiányos jövőben. Elképesztően sebezhető rendszerek óriási távolságú ellátási láncokkal, az olajfinomítókat első körben lőhetik szét az ellenséges légierővel, a háborű elején, amíg van bele üzemanyag, ill. diverzánsoknak is jó célpont lehet. Ezzel szemben a ló üzemanyaga mindenfelé megterem, magán a hadszíntéren is. Géppuskák elleni roham: a lovasság előnye, hogy nem köteles előzékenyen frontálisan rohamozni a géppuskát, hogy lekaszálják, kerülni is gyorsan tud. Nehéz géppuskával nehezebb gyorsan mozogni, stb. A magyar huszárság ott volt az orosz fronton a II. világháborúban, nem tudok róla, hogy a legelején lekaszálták volna őket mind egy szálig. A németek is haszmáltak lovakat még ebben a háborúban is logisztikai célra. Azonban a II. Világháború az olajkorszak felfutó szakaszára esett, közvetlenül az abszolót csúcsot jelentő 20-25 év előtt, tehátt logikus, hogy e háború jellemzője a lovak visszaszorulása és az egyre inkább energiazabáló harci gépek fokozódó előretörése volt jellemző. Az olajkitermelési görbe leszállóágában logikusan csak visszaszorulhatnak az energiaigényes szerkók a harcmezőn is, az kerül előtérbe, ami helyi forrásokból ellátható üzemanyaggal, tehát gyalogság, lovasság. Persze a nagy kérdés, hogy egy általános hanyatlás, zűrzavar, reményvesztettség közepette mikor jut eszébe valakinek, hogy utánam az özönvíz, és mikor veti be a létező atomarzenál egy részét valami rohadt ellensége ellen. Akkor nem lesz lovasság, gyalogság, kő kövön nem marad.... Lássuk Uramisten, mire megyünk ketten!
Off Solidago = aranyvessző, 1-1,2 m magas, sárga bugás virágzatú behurcolt amerikai növény. Dísznövényként kezdték termeszteni, de a szél széthordta a magját. Mi az, hogy "megfolyósodott a radiátor"? A panelokban megelőzési céllal cserélik a radiátorokat idő előtt. Ott egyetlen lyuk is katasztrófát tudna okozni. Magánlakás kicsit más. Itt lehet TAKARÉKOSKODNI a cserével. Az alu radiátorok panelban is majdnem örök életűek, sok helyen olyant is láttam. On Olaj! A trafóolaj fajhője (gázolajé sem) nem szerepel a függvénytáblázatban, tudomásom szerint kb. negyede a vízének.
"Csak a jelenlegi piacot a fogyasztás (pazarlás) működteti, ami roppant energiaigényes...
Érdekes lesz ebből váltani egy takarékos "innovativ" rendszerre..."
Egyszer már megtette ezt a Nyugat. 1973/79 előtt sokkal pazarlóbb volt minden, az olaj pedig sokkal-sokkal olcsóbb. Az arabok gondoltak egyet, szűkítették a kínálatot, ezzel megugrott az olajár. Jött a válság meg a világvége-hangulat, de azután pár recessziós év után máshol állt be az egyensúly és sosem látott fellendülés jött a nyolcvanas években, pedig az olaj már többé sosem lett olyan olcsó, mint 1973 előtt volt. Egyszerűen a piac tudomásul vette, hogy az energia tartósan sokkal többe kerül, mint addig és alkalmazkodott.
Persze én is tudom, hogy ennek van egy határa, ami erősen függ az áremelkedés mértékétől és még inkább a sebességétől, de a piac láthatatlan keze szépen rendezi a dolgokat. Az elmúlt két-három év áremelkedése sem a mának szól, inkább a jövőtől való félelem miatti várakozások épültek be.
A világ szép lassan kezdi felülvizsgálni az antinukleáris törekvéseket és keményen ráfeküdtek a megújuló energiákra is. Én sem hiszem, hogy a bioüzemanyag önmagában kiváltaná a fosszilist, de ha már úgyis közpénzből tartjuk el a parasztokat egész Európában, akkor legalább biodízelt és bioetanolt termeltessünk velük, mint eladhatatlan gabona- és vajhegyeket!
Dunaújvárosban a panelokban átlag 15év után cserélik a radiátorokat, egyik jó cimborám a helyi hőszolgáltatónál csőszerelő. Napi 8 órában radiátorokat csereberél a panelokban.Erre alapoztam a kijelentésemet.
A régi békebeli öntöttvas radiátor más kategória, az tény.
A padlófűtés meg király! Én imádom, papucsban dolgozom a műhelyemben januárban, max 18 fokra fűtök, és nem fázunk.
Saját tapasztalat: 4 év után megfolyósodott a Dunaferr lemezradiátor...
Sokat gondolkozom azon, hogy trafóolajjal töltöm fel a rendszert. Mennyi a trafóolaj fajhője, vagy mennyivel kevesebb a viznél?
Állitólag Recsken annyi réz van, hogy kifizethetnénk belőle az összes államadósságunkat... Mi igaz ebből?
Meg , hogy rengeteg olaj van hazánk alatt, szénnéfúrták érte az országot a 60-70-es években, ezért találtak annyi termálvizet, de olajat nem. Olyat hallottam, hogy egy lencsealakú rétegben van az olaj általában, ami a mi esetünkben "éléreállt", és "nagyon el kéne találni" hogy kitermelhető legyen. Mi feladtuk és eladtuk a jogot az usákoknak, akik műholdról benézték , és lehet nemsoká el is kezdik kitermelni...
FVM: csak annyi bioüzemanyag termelhető, amennyi eladható 2006. szeptember 6. 15:55
Jó üzlet a mezőgazdasági növények energetikai célú felhasználása, de csak akkor, ha sikerül megteremteni a termelés, a támogatás, a piacra jutás megfelelő összhangját - jelentette ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Gőgös Zoltán a Bólyi Mezőgazdasági Napok rendezvényén a baranyai településen mondott beszédében hangsúlyozta: a termékeknek piacot kell teremteni, ehhez megfelelő önköltséggel, megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagokat szükséges előállítani. Szólt arról, hogy sok befektető jelentkezik biodízel és bioetanol előállítására, de véleménye szerint csak annyit szabad termelni, amennyit el is lehet adni.
Különböző vállalkozások a tavalyi 130 ezer hektáron termelt repcemennyiség ötszörösének feldolgozására jelentettek be igényt, az ország adottságai azonban csak 200-250 ezer hektár termesztését teszik lehetővé. A sajtó több millió tonna alkoholkapacitásról adott hírt a napokban, holott a már működő két hazai üzem is kielégíti a jelenlegi igényeket - mondta Gőgös Zoltán.
Hozzátette: Magyarországon évente 2-2,5 millió tonna gabonát lehet erre a célra felhasználni, és 800 ezer tonna alkoholt lehet előállítani, amelyből 300 ezer tonnát belföldi, 500 ezret külföldi piacokon lehet értékesíteni. Többet azért nem, mert nagyobb kapacitás esetén magasak lesznek a takarmányárak, s ez konkurenciát teremt az állattenyésztésnek.
Az államtitkár az energetika más ágairól szólva fontosnak nevezte a fosszilis energiahordozók kiváltását célzó növények termesztésével, valamint a biogázzal kapcsolatos programokat. Felhívta ugyanakkor a figyelmet rá, hogy a gázár emelkedésével komoly lehetőségek vannak az eddig hasznosítatlan növényi szárak feldolgozására, és hőerőművekben, kazánokban való elégetésére is. Az ehhez szükséges technológiák kidolgozása folyamatban van.
