Ezt bővebben úgy akartam kifejteni, hogy a klímakatasztrófa követkeményeinek a kiértékelésekor kihagyod azt az aprócska tényt, hogy az egybeesik a foszilis nyersanyagok kifogyásával. Emiatt azok a ma még természetesnek tűnő megoldások, minthogy a hollandok megemelik x méterrel a gátjaikat lehetetlenné vállnak, mert nincs hozzá működőképes bulldózer.
A globális energiamérlegben az a forcing amit értelmeztél nem feltétlenül egy jó mennyiség.
Az üvegház-hatás effektíve nem a bevitt hőmennyiséget növeli meg, hanem a kisugárzott hőmennyiséget csökkenti. Ez utóbbinak a következménye, hogy az üvegházhatással terhelt klíma egy új egyensúlyi állapotra áll be, ahol a kisugárzás megint egyenlő a besugárzással, viszont az egyensúly feltétele a kisugárzó felület, jelen esetben a Föld magasabb hőmérséklete. Ha ezt a hőmérsékletet csökkenti az olvadó jég jelenléte, akkor a Föld egy alacsonyabb hőmérsékletű, nem egyensúlyi állapotban van, és konkrétan megnő az ittragadó, és pl. jégolvasztásra fordítható hőmennyiség. Ez a hőmennyiség a CO2 cc és a lokális hőmérséklet függvénye, minél hidegebb, annál nagyobb.
Ettől függetlenül a rendszer folyamatosan fog melegedni, méghozzá a pozitív visszacsatolások miatt egyre gyorsuló ütemben, amíg a fékező erők be nem indulnak.
Ilyen fékező erő lehet a fokozott csapadékképződés, ha a csapadék jég formájában jelentkezik, és albedót emel.
Általános érvényű fékező erő lehet, ha a Föld kisugárzásának a spektruma a melegedés miatt úgy módosul, hogy árnyékolatlan sávba tolódik a kisugárzás nagy része, és evvel beál egy olyan egyensúlyi állapot, amin felfelé a több üvegház gáz már nem változtat.
(itt azért zárójelben megjegyzem, hogy rossz esetben pont beletolódik egy erősen árnyékolt sávba. Ha pl. olyan szintre melegszik a Föld, hogy azon a kisugárzás-spektrumon az oxigén is üvegház-gáz, az teljesen divergenssé teszi a helyzetet)
Az a felület eddig is pont ilyen szögben ált a naphoz képest, csak most megváltozik a színe. Ez a két állapot között mindenképpen különbséget jelent. A sarkvidéki besugárzás nagyságát nem jó alábecsülni, ott ugyanis nyáron pont annyival hosszabbak a nappalok, mint amennyivel ferdébben jön a fény.
- elektromos áram termelése esetén az energia 10..40%-át kellene szekesztrálásra fordítani (kérdés, hogy a bemenő vagy a kijövő energia %-áról van szó)
- a keletkezett CO2 80..90%-át ki lehet vonni, ha biztonságos a tárolás
- az ára 1..5 cent / kWh
- akkor éri meg, ha a büntetés > 25..30 $ / CO2 tonna
- szerintük a földben van mintegy 2000 Gtonna "likely safe" tároló - ahol a likely 66..90%-os biztonságot jelöl.
- az óceánba ennek többszörösét lehetne tárolni, de az óceán "besavanyodna"
- ha 2100-ig 220 Gt CO2-t sikerül "elásni" akkor "csak" 750 ppm lesz a CO2 koncentráció, ha 2200 Gt-t, akkor 450 ppm.
Természetesen a CCS (Carbon-di-Oxide Capture and Sequestration) csak kis része a képletnek. Kell még mellé takarékoskodás, egy rakás szél és napenergia, biomassza, valamint egy rakás szenet gázzal kéne kiváltani - amint az alábbi ábrából kitűnik:
Jelenleg évente kb 30 Gt CO2 keletkezik, és a koncentráció 380 ppm. Ahogy elnézem a dolgok alakulását lesz ebből 1000 ppm is a század végére.
Northern Siberia's thaw lakes are belching out up to five times as much methane as previously thought. And as global warming causes the permafrost to melt, lakes worldwide could emit even more methane, reinforcing climate change.
Katey Walter at the University of Alaska Fairbanks and her colleagues developed a new technique to measure the amount of methane bubbling out of two lakes in northern Siberia. In autumn, when the lakes froze over, they identified regions where methane was being released by searching for gas bubbles pushing through the ice. They then placed umbrella-shaped bubble traps over the hotspots and measured emissions daily for one year. At both lakes, the gas flux was five times as high as previously estimated. Walter's team also got similar figures from smaller studies on more than 100 other lakes in the region (Nature, vol 443, p 71)
Human activity is still the biggest source of atmospheric methane, but lakes can no longer be ignored. "Until now we didn't realise that lakes were such an important source," says Walter. Over the coming years methane flux from Siberian lakes is likely to increase, as melting permafrost releases carbon into the lakes. "Bacteria eat this carbon and burp out methane," says Walter.
Egy idő óta mintha kitolták volna a peak-et. Az eddigi ábrákon még kb 2007 volt a peak, most mintha 2011-et lehetne kiolvasni a grafikonból - bár ez nincs explicite leírva. Ugyanakkor a gáz peak - ami régebben 2030 körül volt - most szintén 2011-ben várható.
Amennyiben Első Polgár kartácsnak igaza lenne az olajpalát illetően, akkor a vékony fekete csík jelentősen megvastagodik 2010 körül és a csúcsot kitolja pár évtizeddel.
Ezúttal Eurázsia olajtermelését vesézik ki. Norvégia és Anglia valamiért kimarad, de Magyarország felbukkan egy táblázatban.
Itt megtudhatjuk, hogy Magyarországon naponta 20.000 hordó olajat termelnek ki, miközben 151.000-et fogyasztunk. Eddig összesen 0,7 Gb olajat termeltünk ki, van még 0,2 Gb ismert tartalék, és úgy gondoljuk, hogy fogunk még találni 0,6 Gb-t. Mi vagyunk a legoptimistábbak. Az összes többi ország kevesebb olajat remél találni, mint a jelenleg ismert tartalékaik, de a magyarok 3x annyit fognak találni :)
A klímaváltozás is meg vagyon említve. 15 ezer, 130 ezer, 340 ezer és 430 ezer évvel ezelőtt voltak jégkorszak-maximumok - amikoris az óceán szintje a mostaninál 100 méterrel kissebb volt. A lehűlések folyamatosak voltak, az interglaciáris periódusokba történő felmelegedés pedig gyors volt. A légköri CO2 koncentráció soha nem érte el a mostani szintet.
az energia-adóztatás csak apróbb korrekció, az egységes energiaglóbusz nem tudja széthasogatni.
Ez nincs teljesen igy, mert az energia dragulasa a szallitas dragulasat is jelenti, azaz a kereskedelmi globalizacio visszafordulasat. Azaz a jovoben nagyobb lokalis elteresek lehetsegesek.
Ha az olajpala szállítása drágább lesz, akkor a kinyerő üzemek a bányák mellé fognak települni és az olajat fogják szállítani.
Azaz az olyan tarsadalmak szamara, akik olajpala-mezokre telepultek, az olaj sokkal olcsobb lesz, mint azon tarsadalmak szamara, akik nelkulozni kenytelenek ezeket. A tobbi kozott ez komoly hatassal lesz az adoztatasra, mivel az eszak-amerikai olajpala-ipar adoztatasa es a hazai atomipar dotacioja szamos orszagban sulyos politikai elonnyel kecsegtet majd.
az egész világon nagyjából egyszerre, párhuzamosan jön a váltás,akármire is váltunk.
Ez fentiek miatt nem biztos, persze nem is kizarhato.
DE azt nem "egyszerre" tették, s nagyjából tervezhető volt. Sokkal kisebb tranziensek is mekkora problémákat okoztak, s amelyek nem is kezeltek jól (és optimálisan sem), talán nem is lehetett jól kezelni (csak optimálisan).
Magyar példák 1. Az elcsatolt országrészekből menekültek 1920-as lakhatása. 2. A mezőgazd-ban felszabaduló embertömeg, akit az ipar nem tudott felszívni. Ez gyakorlatilag kb. 1880-tól 1960-ig probléma volt. Máig nem lehet tudni, mi az optimális mego. 3. A nagy lakótelep építések (szocialista városok) is érdekes szociológiai problémákat hoztak elő. Pedig ez egy viszonylag szelíd dolog volt, ráadásul sokaknak a jóléti szint növekedését jelentette.
Vannak ellenpéldák is, amik általában háború utáni újjáépítések. Ott nem a struktúrát kell újra kitalálni, csak a "téglák" megmaradt 40-60%-át visszatenni oda, ahol voltak (esetleg kicsit előléptetni a tehetséges alkotóelemeket).
Mégegyszer: a végeredménnyel talán nem lesz baj (ha nem a benzin és bőrkabát forgatókönyv valósul meg), de a tranziensekkel biztosan lesz. Egy tranziens népvándorlást, termelési mód váltást, képzettségek elavulását, társadalmi pozíciók elvesztését jelenti. Eszerint lehetséges: Egyénileg újra könyökölni kell; Polgárháború; Nemzetek közötti háború. S gyakorlatilag megjósolhatatlan eredménnyel (hisz a frontok is bizonytalanul jósolhatók)
Ugyanmar. Az elmult 150 evben legalabb 6 milliard embernek epitettek lakast, hozzatartozo infrastrukturat vilagszerte. Most olyan nagy dolog lenne 3-4 mrdnak a kovetkezo 1oo evben epiteni egy ujat kicsit beljebb a parttol?
Hollandia meg mar most is a tengerszint alatt van, majd raknak meg 3 metert a gatra, oszt kesz.
Globálisan talán nem is lesz szörnyű - esetleg más. Globálisan tök mindegy, hogy az átlagos tengerszint elmozdul 2-3 m -t. Ez sok kikötővárosnak és egész Hollandiának az életet jelenti. Meg egy csomó embernek a saját "tyúkszarost". S az így elinduló ember- és tőkeáramlatok érdekesek lesznek, amíg be nem áll egy új munkapont
Ez a munkapont-beállás egyébként az általad említett rendszerre is vonatkozHAT. Nem biztos, hogy jó (biztos nem jó) a lineáris (vagy "kicsit nemlineáris") közelítés, melyszerint arrébb tolok egy paramétert deltával, akkor a munkapont is arrébb megy k*delta-val. Átbillenhet egész más munkapontba is, ami vagy jó, vagy nem (nekünk, globálisan mindegy). A tranziens meg valószínűbb, hogy nem.
De lényegtelen, ezt magad is kipróbálhatod. Ha egy fekete színû rajzlapot merõlegesen helyezel a napsugárba akkor felmelegszik. De ha párhuzamosan helyezed el akkor nem. Azaz ha párhuzamos (vagy többé-kevésbé az) a rajzlapod a sugárzással akkor a színe nem sokat oszt vagy szoroz.
Amúgy + szvsz ez a rendszer sokkal összetettebb annál hogy jósolni lehessen. Az is egy érdekes kérdés hogy a tengerek CO2 elnyelõ képessége hogy alakul, tudtommal a legszûkebb keresztmetszet ott a rendelkezésre álló ásványi anyagok (vas, foszfor), márpedig a mi civilizációnk elég sokat juttat a tengerekbe a fenti anyagokból, azaz elképzelhetõ hogy ma jóval hatékonyabb a tengereknek ez a tevékenysége mint amíg nem volt ember. De a dolog fordítva is igaz lehet: azzal hogy szennyezzük a tengereket, lehalásszuk a halakat, stb épp csökkenthetjük is a CO2 megkötõ képességet.
No,azért ez érdekesebb lehet. Mondjuk azt,hogy a jégsapka elkezd töredezni,és jéghegyek indulnak el az egyenlítő felé. Ezek a párolgás és a vízhőmérséklet csökkentésével csökkenteni tudják a párolgást,de növelni az elnyelt napenergia mennyisgét.
Nekem űgy tűnik hogy a jelenlegi nagyhatalmak, és multinac. cégek az életben maradásért küzdenek, úgyhogy a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy mi lesz itt 10-20-50 év múlva. Max. egy évben gondolkoznak előre...
de en globalis energiamerlegrol irogattam, annak meg tokmindegy, hogy lokalisan hova szallitgatja a szel a hot - mindaddig, amig elfogadjuk az energiamegmaradas torvenyeit. az, hogy a glob felmelegedes utani vilag miert is lesz olyan szornyu azt nem ertem. a sivatagok es a tundrak eltunnek, mindenhol boseges esovel locsolt, jofele szantofoldek lesznek.
Az egyenlítő környékét eddig is jobbára felhők fedték ugyanmar, most voltam az egyenlitonel egy honapja, egy fia felhot nem lattam :)
A Száhel övezet inkább az egyenlítő felé mozog semmint az ellenkező irányba. nem, a muholdfelvetelek eppen az ellenkezojet mutatjak. http://www.newscientist.com/article.ns?id=dn2811
2. egyáltalán nem lényegtelen, mert a légkör így már tetemes hőmennyiséget tud odaszállítani, amit most a jégréteg vastagsága miatt nem tehet meg.
1. sem lényegtelen, sőt nagyon nem az, elsősorban azért mert az lokálisan felvett plusz hőmennyiség, ami az előző egyensúlyi állapotban még nem volt ott.
Az egyenlítő környékét eddig is jobbára felhők fedték, ott a plusz páramennyiség sokat nem válatoztat a dolgokon, ahol változtat(hat) az a sivatagi övezetek. Ott viszont a légkör lefelé áramlása miatt eleve nem alakulnak ki felhők. A Száhel övezet inkább az egyenlítő felé mozog semmint az ellenkező irányba.
A megnövekvő vízpára mennyiség saját üvegházhatását meg még nem is említettem.
A fosszilis tüzelőanyagoknak meg rengeteg alternatívája van.Ha igazak a számok a szélkerék 5ös eroi-ja pl. lényegesen jobb mint az olajpaláé.
A foszilisnek azért "nincs" alternatívája, mert globális szennyező, aminek a káros következményein a szennyező/fogyasztó osztozik azokkal akinek az egészhez nem volt semmi köze. Így természetesen neki megéri, amíg az egész rendszert meg nem borítja vele. Utánna viszont ő fogja a legnagyobbat bukni, mert neki "van mit elveszítenie".
Ha az üvegházhatás miatt átalakul a Föld klímája, abból a felfordulásból nem a jelenelgi nagyhatalmak fognak jól járni, hanem pont ők fogják elveszíteni a domináns szerepüket.
nos a tengerekben kb 50szer annyi CO2 van, mint a legkorben, es amig a tengerviz el nem kezd melegedni, addig ez az equilibrium konstants valtozatlan marad. azonban a gaz-viz folyamat sokkal gyorsabb, ennek kovetkezteben mar most az evi CO2 emisszio felet elnyelik a tengerek. ugyhogy ez a folyamat stabilan a legkori CO2 felhalmozodasa ellen hat. 1. a sarkok albedoja valoban csokkehet, viszont elegge lenyegtelen az alacsony besugarzasi szog miatt. a fold tobbi reszen a felmelegedes miatti felhosodes viszont noveli az albedot es hut pont a kritikus tropusi zonakban a 2.) teljesen lenyegtelen. adott x J/sec/m2 forcing, az hogy a jeg hol van teljesen lenyegtelen ebbol a szempontbol. hogy a jegoszlop alacsonyabban van,attol a fold nem fog tobb energiatg kapni vagy megtartani a naptol. a klimaval meg nem jatszunk, a fosszilis tuzeloanyagoknak nincs alternativaja. a zoldmoszatok se jatszottak annak idejen a klimaval. fel kell noni vegre es megerteni, hogy a bioszfera egy dinamikus rendszer.
Az első amit közbeszúrnék (mert szúrja a szemem): a CO2 nem tűnik el, hanem esetleg pozitívan visszacsatol a tengerben lévő sokszoros menyiségű CO2-vel. Vagyis a melegedés esetleg további CO2 mennyiségeket szabadít fel az óceánokból. Ennek a folyamatnak nyilván van egy felső korlátja, tehát akármennyire nem melegíti fel a Földet, de a változás jelentős lehet.
A dolog időtávjáról meg annyit, hogy a jelenelegi légkör+tenger C koncentráció többszázmillió év alatt alakult ki, a C készleteknek a légkörbe való visszakergetésével ez a folyamat kezdődik előről. Ami legközelebb szintén többszázmillió évig fog tartani.
A másik a jégtakaró. Ahogy írtad is, a jégtakaró kilóméteres vastagságú, és keresztbe is elég nagy felületet takar. Melegedés hatására két dolog történik:
1.) csökken a jéggel fedett terület nagysága, és a jéggel nem fedett terület albedója sokkal kisebb, vagyis az adott területen, lokálisan durván megnő a benyelt hőmennyiség.
2.) csökken a jégréteg magassága. Mivel a hőmérséklet felfelé is csökken, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az olvadozó jégfelszín egy eleve melegebb levegőrétegbe kerül. Egy 2,5 km magas hegyen még európában is folyamatosan jég van. Ha ez lesüllyed tengerszintre, az eleve lokálisan jelent vagy +20 fokot.
Mindhárom tényező egy pozitív visszacsatolást jelent. Nagyon rossz ötlet a Föld klímájával játszani.
A franciáknál 2005-ben 1,4%-al csökkent a személyautó forgalom - 30 éve először van csökkenés. Az üzemanyagfogyasztás 1999 óta évente 0,8%-al csökken. Egyrészt az autók esznek kevesebbet, másrészt az átlagsebesség csökkent 90 km/h-ról 83 km/h-ra.
La circulation automobile baisse en France pour la première fois depuis 30 ans
Alors que la circulation automobile augmentait en moyenne de 2% par an au cours des années 1990, elle s'est stabilisée en 2004 avant de diminuer de 1,4% en 2005. Du jamais vu depuis 1974, où s'étaient fait sentir les conséquences du premier choc pétrolier (1973).
...
Les Français achètent donc moins de carburant. Depuis 1999, la consommation diminue de 0,8% en moyenne chaque année. Et ce pour deux raisons: d'une part, les voitures sont moins gourmandes, qu'il s'agisse de modèles essence ou diesel, et d'autre part, les conducteurs roulent moins vite (leur vitesse moyenne est passée de 89,5km/h en 2002 à 83,1km/h en 2005).
"ha az osszes jegtakaro elolvadna a foldon, a vilagtengerek 7o metert emelkednenek. ezt vhol olvastam regen."
ezt én is olvastam mostanában => jó kiindulási pont :))
"10J/sec cel a vilag ossz jegtakaroi 1.5 milliard masodperc, az 11oo ev alatt olvadnak el, ugyhogy a globalis homerseklet gyakorlatilag nem emelkedik.
nos ez szerintem egy eleg jelentekeny puffer ahhoz, ne nagyon aggodjunk a kovetkezo 100-200 ev miatt..."
1.) ha 1100 év alatt 70 métert emelkedik a víz szintje, akkor 100 év alatt 6,36 métert. Ez már elég ok az aggodalomra.
2.) nem kell a jégnek feltétlenül elolvadnia ahhoz, hogy emelje az óceán vízszintjét. Elég ha az eddig szárazföldön tartózkodó km-es vastag jég becsúszik az óceánba
3.) a globális hőmérséklet gyakorlatilag emelkedik. A jégtábla közvetlen szomszédságában valóban 0 oC-os lesz a víz hőmérséklete, de ettől még lehet 40 oC-os az egyenlítői óceán; különben pedig amikor a Föld átlaghőmérsékletéről beszélünk, akkor alapértelmezetten a levegő hőmérsékletét értjük ezalatt. Természetesen az óceán hőmérséklete befolyásolja a levegő hőmérsékletét, de ahogy az utóbbi 100 évben nőtt 0,7 oC-ot az átlaghőmérséklet, úgy a következő 100 évben is nőhet 2..5 oC-ot (vagy többet)
persze egy ilyen jegtabla nem nagy ugy, van vagy par 1o meter vastag.
az antarktiszi jegtakaro 3 km vastagsagu atlagosan.
ha az osszes jegtakaro elolvadna a foldon, a vilagtengerek 7o metert emelkednenek. ezt vhol olvastam regen.
ez azt jelenti, hogy az ossz jeg elolvadva egy kb 45 meter magas vizoszlopot tenne a fold minden pontjara. ez negyzetmetenkent 45 m3 viz, azaz 45.ooo l. a jeg iolvadashoje 335 kJ/l, tehat negyzetmeternekent a foldnek extra 15 GJ energiat kell abszorbalnia az ossz jegtakaro elolvadasahoz.
jelenleg a foldet eri 2,4 J/sec/nm2 forcing az uveghazgazokbol.
legyen az osszes karbon elegetesevel adott CO2 forcing + egy kis metan a sarkokrol 10 J/sec/nm2! ez durva tulbecsles, valszeg ennek kb fele lesz, mert a CO2 abszorbanciaja logaritmikusan csokken a koncentracioval, azaz 4szer annyi CO2 csak 3x annyi forcingot jelent.
10J/sec cel a vilag ossz jegtakaroi 1.5 milliard masodperc, az 11oo ev alatt olvadnak el, ugyhogy a globalis homerseklet gyakorlatilag nem emelkedik.
nos ez szerintem egy eleg jelentekeny puffer ahhoz, ne nagyon aggodjunk a kovetkezo 100-200 ev miatt...
a metan viszont par evtized utan oxidalodik, a CO2 pedig par evszazad alatt eltunik.
ja, es meg az oceanok fajhojet hozza sem szamoltam...
"Klassz lesz majd ha a "tiszta szén" erõmûvek által bepumpált CO2 egyszer megtalálja az utat kifelé..."
ha nem robbanás-szerűen tör ki, vagy nincs lakott vídék a közelben, akkor nem történik semmi különös. Sajnos nem részletezik, hogyan történik a CO2 szekesztrálás, csak annyit tudunk, hogy nagynyomású gáz és folyadék keveréket pumpálnak a föld mélyébe.
Erdekes momentum a tiszta oxigén előállítása. Tudomásom szerint ezt levegő cseppfolyósításával szokták megoldani.
Ezek után kérdés, hogy ezek a folyamatok a megtermelt energiának hány százalékát képviselik.
