az oroszoknak több van, mint pár éve, de messze nem elég ahhoz, hogy lényegesen befolyásolná az olajcsúcs miatti válság gyötrelmeit. Még a gázkitermelést se tudják olyan fokban felfuttatni, amennyire igény lenne, ezért figyelmeztetik hónapok óta Európát, készüljön a hiányokra. Az oroszok belső fogyasztása rohamosan nő, tipikusan felélik a hirtelen jött olaj és gázjövedelmet, most van a hopp, majd jön a kopp. Putyin tudja ezt. Az USA-t nem muszáj félteni, lehet, hogy megérdemli (?) egyszerűen lejtőn van. A Csúcs miatti átáélláshoz gigantikus pénz kéne, a töredéke sem lesz annak, amit a háború után (amikor a világ legnagyobb olajtermelője volt) ölhettek bele az autópályarendszerbe, stb. Egyszerűen kevés az információd, ezért a jövőre vonatkozó "prognózisodat" arra az önmegnyugtató mechanizmusra alapozod, hogy "majd csak minden rendben lesz". Lehet is ebben hinni, amíg a tények nem mondanak mást. Sajnos már nem "mondanak", hanem üvöltenek a tények: HANYATLÁS JÖN! (sőt, évek óta hanyatlunk, csak álcázva van. Jön a nyílt fázis.)
Az amcsik is és az oroszok is nekiállnak szépen atomerõmûveket építeni. Az oroszoknak jelenleg bõven van pénzük, és az amcsikat sem kell annyira félteni.
"kérdés hogy képesek lesznek e újraszervezni a széthulott infrastruktúrát."
Ezt az oroszokra érted? Legalább ennyire izgalmas kérdés az USA esetében. (persze nálunk is) Az Energybulletin és hasonlók tele vannak cikkekkel (komoly szakemberektől, néha olajcsúccsal nem foglalkozóktól is), hogy teljes lerohadás szélén van az USA infrastruktúrája, utak, hidak, csővezetékek, miegymás. Nem meglepő: a hálózatok zöme az olcsó olaj korának csúcsidőszakában, a háborű és a 70-es évek között épült ki (pl. Interstate autópályahálózat), illetve erre fűződött fel minden más új, ami épült. Teljesen logikus, hogy az olajbőség apadásával már nincs forrás (nem "nem lesz", hanem már évek óta nincs) az infrastruktúrahálózatok megfelelő szintentartására. Az ingatlanbuborék megkezdődött kipukkanásával, a fokozódó dollárválsággal nyilvánvalóvá fog válni mindenkinek, hogy a jólét korára méretezett infrastruktúra fenntartására semmi esély. Az erőforrásaikat kimerítő, takarójukon túlnyújtózkodott civilizációk hanyatlásának (rossz esetben összeomlásának) tipikus sorsa. A Jövő Elkezdődött. Sajnos nem éppen egy szebb jövő.
Azt furcsállom (nem helytelenítem, csak meglep), hogy nem az atomot említette elsőszámú alternatívaként, hanem a vizet. Viszont az én kis naív agyamnak relytély, hogy miért nem címlapsztori öles betűkkel, ha Putyin ilyet mond:
"...az olajkorszak - tette hozzá - egyszer véget ér, és valószínűleg jóval korábban mint arra sokan számítanak."
... A 850 milliós autópark további növekedése a globális környezeti terhelés mellett gondot jelent majd gyártóknak és fogyasztóknak, mert a nyersanyag és a kőolajárak hosszabb távon emelkednek.
Milliárdosok leszünk
Fél évtized alatt 1,2 milliárdosra nőhet a globális autópark: jelenleg világszerte 850 millió gépkocsit, ezen belül 616 millió személyautót tartanak nyilván, ebből 51,6 milliót tavaly gyártottak. 2004-ben még 49,8 millió készült, ám egy év alatt csak 15 millióval nőtt a világállomány, mert közel 35 milliót kivontak a forgalomból. A legtöbb személyautó, közel 132 millió az Egyesült Államokban van, majd 56 millióval Japán következik, megelőzve a legnagyobb európai állományt: Németországban 45,4 millió személygépkocsit tartanak nyilván. A KSH összesítése szerint a 3,456 milliós, 10,5 éves átlagkorú magyarországi járműparkban 2,888 millió személygépkocsi szerepel.
szerintem a foldfelszin es az uveghazgazok eseten egyertelmu az abszoprcio. hiszen ha visszavernek a fenyt, nem lenne hosurgarzas hiszen ahhoz forro test kell. az az en tevedesem volt, hogy a troposzfera adja le a hot. valszeg az also 10 km, ahol a legkor 80-90% van adja le azt a hot a vilagurbe.
Amit még kevésbé értek, az az hogy hogyan tud válogatni a hőkisugárzással a világűr meg a földfelszín között, hogy végül is kevesebb megy a világűrbe mint a felszínre? gondolom ugy, hogy minden iranyban sugaroz, meg nem csak a sugarzas csatolja ki az energiat a legkorbol, hanem pl az eso is.
az eszaki sark nem tul lenyeges, par tiz meteres lebego jeg. gronlandon, antarktiszon van a nagy mennyiseg. a felhok a parolgas novekedesevel biztos kepzodnek, csak max magasabban
Nekem pedig pont az az érzésem, hogy nem az abszolút, hanem a relatív páratartalom a meghatározó üvegházhatás szempontjából is. Gondolj csak arra, milyen az idő hajnalban egy derült és egy borult éjszaka után.
Sokkal erősebb üvegház effektust produkál a felhővé kondenzálódott víz, mint a légkörben szabadon kószáló vízmolekulák. Ebből az következik, hogy ha melegebb van és ettől kevesebb a felhő, az csökkenti az üvegházhatást, tehát a visszacsatolás negatív. Nem mellékes persze, hogy a párolgást hogyan befolyásolja a felmelegedés... ahogy melegszik az idő, nem csak a sárga, de a kék körök is növekednek.
A hősugárzás, legalábbis a klaszikus fizikai fekete-test sugárzás csak a test hőmérsékletétől függ. Feltételezem, hogy ez a gázokra is igaz. A valóságban persze lehet hogy az anyagi minőség spektrum-tartományokat alakít ki, ahol van kisugárzás, meg ahol nincs. De irányítani nem tudja a kisugárzást.
Amit nem értek, az az hogy a fenébe tud a -65 fokos troposzféra teteje több hőt kisugározni mint a föld felszíne? Amit még kevésbé értek, az az hogy hogyan tud válogatni a hőkisugárzással a világűr meg a földfelszín között, hogy végül is kevesebb megy a világűrbe mint a felszínre?
Mindegy, én nem vagyok szakértő, számomra az elcsípett dolgokból inkább tükörszerű viselkedés jött le semmint elnyelés és visszasugárzás. Ez utóbbi nem irányított, ráadásul a hőnek konvektíve épphogy felfelé kéne áramolnia nem lefelé.
NOL: Putyin: az energia a kulcs mindenhez "A közel-keleti helyzet, az iráni válság vagy akár az atomsorompó szerződés jövőjét egyetlen egy dolog, az energiától való függőség határozza meg Vlagyimir Putyin szerint, aki a Die Welt című német lapnak adott interjút." (...) "Azonban az olajkorszak - tette hozzá - egyszer véget ér, és valószínűleg jóval korábban mint arra sokan számítanak. S Oroszország éppen ezért a jövőben egyre inkább a "vízi energiára" tesz."
Gondoltam, hogy Putyin mester tud valamit, de már eljött az ideje, hogy ezt egyre nyiltabban meg is próbálja a világ tudomására hozni, ahogy energiaminisztere és a moszkvai polgármester is kendőzetlenül szólnak egy ideje a várható nehézségekről. Meglep, hogy a megújuló vizienergiát teszi az első helyre, ahogy az is meglepne, ha az orosz gazdaságnak az belátható időn belül elegendő lenne nagy összeomlás nélkül.
"Nem ért egyik sem a gazdasághoz?" Nagyon is értenek! Addig kell eladni valamit, amíg megveszik. Ha nem lép ő, elfoglalja a piacot más. Hogy 5-10 év múlva már csak néhányan tudják megfizetni az üzemanyagot? Kit érdekel! Csak fizesse a részletet! A gumigyár hamarabb fog tönkremenni, mert a garázsban nem kopik a gumi.
"Egyébként egyet nem értek, egész kelet europában auto gyárakat építenek. Minden auto gyár tulajdonos hülye lenne ? Nem ért egyik sem a gazdasághoz?" Jó kérdés, a válasz sajnos, igen, nem értenek a gazdasághoz. Értettek-e a gazdasághoz azok a neves egyetemeken MBA-t szerzett ifjú - és néha kevésbé ifjú - titánok, akik elszórták a szélbe a befektetők milliárdjait az internet-buborék idején? A mai globalista világgazdaság a csőlátás, és a magunk alatt favágás tiszta példája. Magam se értem, hogy ha ilyen vidéki kis porszem, mint pl. én, a Neten elolvasgatok pár dolgot a Peakről, miegymásról, akkor mért nem teszik meg ugyanezt mondjuk a Hankok (vagy mi) gumigyár, stb. beruházói? Vagy ha olvassák, miért nem fektetik a tőkéjüket valami jövőben is esélyes iparágba? A történelem tele van esetekkel, amikor egy társadalom elitje fejjel ment a falnak és megvárta, míg elsepri egy összeomlás, forradalom, stb, miközben elvileg időben reformálhatott volna. (ami más esetekben sikerült is). Ha pechünk van, a mai elit (a világgazdaságé, a multiké) a kevéssé életképes fajtához tarozik.
"a fold albedoja persze valtozhat a felmelegedestol, megpedig ketfelekeppen, a felhok novelik , a jegtakaro olvadas csokkentik az albedot.
persze kerdes ez milyen nagysagrend, valszeg nem olyan jelentos."
a jégtakaró olvadása jelentős - az északi sark jégtakarója pl kb 20%-al csökkent az utóbbi 25 évben.
Kérdés, hogy a hőmérséklet növekedésével több vagy kevesebb felhő lesz. Úgy vélem, hogy kevesebb. Megnövekszik ugyan a párolgás, de növekszik a levegő telítettségi szintje is. Felhők pedig akkor képződnek, ha a víz páratartalma eléri a telítettségi szintet.
Felhő akkor képződhet, ha a relatív nedvesség-tartalom 100%. A mellékelt ábrán látható, hogy míg a 10 oC-os levegőben levő párából képződhetne felhő, a 20 oC-os levegő kétszer annyi, a 30 oC-os levegő pedig 4x annyi vizet bír magába fogadni => ez úgy tűnik mintha pozitív visszacsatolás lenne a javából: egyrészt kevesebb felhő képződik, ami csökkenti az albedot, másrészt növekszik a páratartalom - ami fokozza az üvegházhatást. Ráadásnak pedig egy kis tapasztalati megfigyelés - az utóbbi időben mintha a kialakult felhők kevesebb időt töltenének a levegőben - mintha nagyon sietős lenne, hogy egy kiadós torrenciális eső formájában elöntsék Budapestet :))
"a 70egyseg megfogott hobol, a felszini infraugarzas kiurit 6 egyseget es az atmoszpherikus sugarzas 64et. az atmoszfera uveghazgazai mar igy is a felszini sugarzas 95%at abszorbaljak. ebbol is latszik, hogy meg tobb uveghazgaz nem oszt nem szoroz sokat."
a wikipedia mintha egyszerűbben magyarázná el ugyanezt:
Termikus egyensúly esetén a naptól kapott energia (235 W/m2) megegyezik a Föld+Atmoszféra által kisugárzott energiával ( 40 W/m2 + 195 W/m2 ).
2005-ös mérések szerint az elnyelt energia 0,85 W/m2-el nagyobb mint a kisugárzott energia => a Föld melegszik (vagy a jég olvad :))
Az üvegházhatás miatt a Föld által kisugárzott energia 92%-a az atmoszférában marad. Valóban úgy tűnik, hogy ezt nem lehet jelentősen fokozni.
És mégis.
A beeső napsugárzásnak van egy kis leágazása ami az atmoszférát melegíti 67 W/m2 teljesítménnyel. Ez azért lehetséges, mert a nap nem csak látható fényt sugároz ki, hanem ultraibolya és infravörös spektrumban is sugároz:
A sugárzás maximuma valóban a látható tartományba esik, de azért jelentős hányadot képvisel az infravörös sugárzás is. Az üvegházhatás-fokozó gázok koncentrációjának növekedésével fokozódik az atmoszféra elnyelő képessége - és itt bőven van lehetőség növekedésre.
Ez magyarázza azt a jelenséget is, hogy a sarkok gyorsabban melegednek - itt ugyanis ferdén esnek be a napsugarak, és a felmelegedés elsősorban a beeső infravörös napsugarak számlájára írható.
ezen a linken az is jol latszik, hogyan jon letre az egyensuly.
habar a Fold netto 70 egysegnyi energiat abszorbal/sugaroz ki, a az atmoszfera brutto 160 egyseget abszorbal/sugaroz, a foldfelszin brutto 117 egyseget abszorbal/sugaroz.
a brutto es netto ertekek kozti kulonbseg a foldfelszin es az atmoszfera kozti energia pingpong, amit az uveghazgazok okoznak.
az atmoszfera es felszin altal elnyelt brutto energia egyben meghatarozza a homersekletet is, ami magasabb annal, mint amit a netto 70 elnyelt energia okozna. ezert van elet ma a foldon.
az uveghazgazok onmagukban nem valtoztatjak a netto ertekeket, mert azt a fold albedoja hatarozza meg, amely 1 - a fold abszorbanciaja a nap sugarzasanak spektrumaban (foleg lathato feny)
az uveghazgazok az IR spektrumban abszorbalnak ( ez a fold hoje) es nem valtoztatjak meg a fold netto energiamerleget, csak lelassitjak a fold felszin es atmoszfera altal abszorbalt napfeny visszasugarzasat, letrehozva igy egy energiapuffert (=atmoszferikus es felszini homerseklet).
ha tobb uveghazgazt nyomunk ki, ez az energiapuffer noni fog, de mivel az uveghazgazok abszorbancia spektrum meglehetosen telitett (95%at fogjak mar igy is vissza a felszini sugarzasnak), ezert a koncentracioval logaritmikusan novekvo mertekben
a fold albedoja persze valtozhat a felmelegedestol, megpedig ketfelekeppen, a felhok novelik , a jegtakaro olvadas csokkentik az albedot.
persze kerdes ez milyen nagysagrend, valszeg nem olyan jelentos.
a 70egyseg megfogott hobol, a felszini infraugarzas kiurit 6 egyseget es az atmoszpherikus sugarzas 64et. az atmoszfera uveghazgazai mar igy is a felszini sugarzas 95%at abszorbaljak. ebbol is latszik, hogy meg tobb uveghazgaz nem oszt nem szoroz sokat.
A felső légkör eleve hideg, és a tömege is kicsi. Ez a tétel nem jelentős. ha repulovel megyunk, a homerseklet 1o.ooo meteren jellemzoen -51 fok. ez kb 65 fokkal kevesebb mint a foldfelszin homerseklete.
ha a ho jellemzoen a foldfelszin infrasugarzasaval tavozna, akkor ez a gradiens nem lenne meg. szvsz a legkor infrasugarzasa sokkal jelentosebb lehet. csak spekulalni tudok, hogy a legkor magasabb retegebei emelkedo, lassulo levegomolekulak hosugarzast bocsatanak ki. ezenkivul a szokesi sebesseget elert levegomolekulak vihetnek meg el hoenergiat, kerdes ezek mennyit.
Nem, az egyensúlyi állapotban a magasabb hőmérsékletű test képes annyit kisugározni, mint amennyit elnyel.
en viszont ketlem, hogy ez az egyensuly a foldfelszin infrasugarzasaval jonne letre, szvsz a legkori hovezetes es hoaramlas az inkabb, ami a vilagurbe uriti a hoenergiat. a hosugarzas toredeket adja vissza a hoenergianak.
Azt hiszem a félreértés abból fakad, hogy az üvegházhatás egyáltalán nem befolyásolja az elnyelést.
az uveghazhatas nem mas, mint abszorbancia infravoros spektrumon. a visszasugarzott hoe, ahogy irtad.
Annyiból nem korrekt, hogy az nem egy konstans érték, hanem a Földfelszín lokális hőmérsékletének a függvénye. Pont az jutott eszembe, hogy ez a hatás nem véletlenül a sarkokon erősebb. Ott egy lapos besugárzásra egy 90fokos kisugárzás jut, azért a sarkokon kialakuló termikus egyensúlyban a kisugárzás nagyobb szerephez jut, ebben pedig az üvegház gázoknak is.
Pl. az antarktiszi nyár (vagyis ott tél), amikor a sarkkörön túl eleve nem is jön fel a nap, egyáltalán nincs besugárzás, csak odaszállított hő van, ami kisugárzódik. Ezt a kisugárzást viszont fékezi az üvegház gáz. - vagyis fékezné, ha az ottani -50 fokos felszín kisugárzása beleesne a CO2, H2O,CH4 által visszavert spektrumba, ami valószinűleg nincs így.
Érdekes gondolatmenet, hogy a felszín borító jég viszont "kicselezi" az üvegházhatást, mivel nem infravörös formában veri vissza az energiát, hanem látható fény tartományában, amit a CO2 pl. nem ver vissza. Így egyszerre képzelhető el nagy CO2 cc, és növekedő jégsapkák. Az empirikus tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a jégsapkák gyorsuló ütemben olvadnak, ezért a dolog inkább a jégkorszakokkal kapcsolatos magyarázatokban kaphat szerepet.
A felső légkör eleve hideg, és a tömege is kicsi. Ez a tétel nem jelentős.
ez semmikeppen, hiszen a megfogott ho, az a kimeno infrasugarzas intenzitasaval es az uveghazgaz ccvel aranyos.
Nem, az egyensúlyi állapotban a magasabb hőmérsékletű test képes annyit kisugározni, mint amennyit elnyel. Egy attól hidegebb test nem tud annyit kisugározni, ezért felmelegszik. Ez az a megfogott energia. (akkor is ha közben jéghegyeket kell felolvasztania, minél hidegebb, annál több energiát tart vissza)
tehat ha huvosebb a fold, akkor kevesebbet sugaroz vissza
Ez idáig igaz.
es kevesebb abszorbalodik.
Ennek semmi köze az előző tagmondathoz. Azt hiszem a félreértés abból fakad, hogy az üvegházhatás egyáltalán nem befolyásolja az elnyelést. Az a folyamat során végig változatlan, sőt inkább csökkenhet valamelyest, de nem számottevően.
szvsz a felhok magas albedoja a negativ visszacsatolas
a leirt veszszcenarioktol en egyaltalan nem tartanek, hiszen a Fold mar volt joval melegebb, a CO2 ccje joval magasabb mint ami jelenleg maximalisan lehetseges, es megis stabil volt a rendszer.
[i]akkor a Föld egy alacsonyabb hőmérsékletű, nem egyensúlyi állapotban van, és konkrétan megnő az ittragadó, és pl. jégolvasztásra fordítható hőmennyiség[/i]
ez semmikeppen, hiszen a megfogott ho, az a kimeno infrasugarzas intenzitasaval es az uveghazgaz ccvel aranyos. tehat ha huvosebb a fold, akkor kevesebbet sugaroz vissza es kevesebb abszorbalodik.
Igen, a felhők hűtenek. A visszaverés sokkal több energiát von el, mint amit a felszínre visszaver. Azzal hogy a Föld klímája csapadékosabb lesz, egész biztos hogy a stabilizálódás irányába mozdul el, de ez csak egy negatív visszacsatolású elem. Tudni kéne a negatív és pozitív visszacsatolású elemek súlyát... amihez viszont komoly tudományos felkészültség, és kutatások kellenek.
Nem. A föld felszíne felmelegszik, és infravörös spektrumban kisugároz. Az üvegházhatás lényege az, hogy az anyagok befelé a magasabb frekvencián átengedik, visszafelé az infrát nem engedik, visszaverik a föld felszinére, emiatt a felszín nem tud olyan gyorsan lehűlni. Ha beáll az új egyensúly, egyetlen Joul-lal sem marad itt több, de amíg nincs egyensúlyi állapot, többlet energia esik csapdába a Föld felszínén.
Felhő akkor képződhet, ha a relatív nedvesség-tartalom 100%. A mellékelt ábrán látható, hogy míg a 10 oC-os levegőben levő párából képződhetne felhő, a 20 oC-os levegő kétszer annyi, a 30 oC-os levegő pedig 4x annyi vizet bír magába fogadni => ez úgy tűnik mintha pozitív visszacsatolás lenne a javából: egyrészt kevesebb felhő képződik, ami csökkenti az albedot, másrészt növekszik a páratartalom - ami fokozza az üvegházhatást. Ráadásnak pedig egy kis tapasztalati megfigyelés - az utóbbi időben mintha a kialakult felhők kevesebb időt töltenének a levegőben - mintha nagyon sietős lenne, hogy egy kiadós torrenciális eső formájában elöntsék Budapestet :))
A sugárzás maximuma valóban a látható tartományba esik, de azért jelentős hányadot képvisel az infravörös sugárzás is. Az üvegházhatás-fokozó gázok koncentrációjának növekedésével fokozódik az atmoszféra elnyelő képessége - és itt bőven van lehetőség növekedésre. 