Ez teljesen más tészta, mint a konteók és egyéb butaságok. Nyilván nem szakmád, nem akarlak terhelni vele, gondolj nyugodtan, amit akarsz, aztán amikor a margarint kiáltják ki bizonyos körök egészségesnek, akkor majd eszel sok margarint, ha meg ezeket lenyomja a vajlobbi, akkor inkább sok vajat. :)
Feltehetőleg arról sincs fogalmad, hogy mezőgazdasági kemikáliában miféle szerek voltak hosszú időn keresztül forgalomban itthon és nyugaton egyaránt... te meg nagy lelki nyugalommal etted az ezekkel terhelt termékeket, amiket mondjuk 15 nappal az utolsó permezezés után szedtek, mert az adott cuccosnak 14 nap volt az élelmezésegészségügyi várakozási ideje...
Ami az allergia-fronton nagyjából igazolt, hogy a láthatóan brutálisan terjedő gluténérzékenység döntően a modern kenyérgyártás mellékterméke. Ha mindenki klasszikus eljárással, kovásszal és lassan kelesztett (tehát méregdrága) kenyérféléket enne kizárólag, akkor a probléma gyakorlatilag eltűnne.
Nyilván szinte minden mással is ugyanez a helyzet, csak nem mindennel foglalkozik a tudomány, vagy nem tudja bizonyítani, vagy esetleg nem is akarja. A hosszabb távú hatásoknál fokozottan ez a helyzet - nyilván, ami azonnali allergiát válthat ki és valamilyen értelemben negatívan befolyásolja az immunrendszer működését, az később sokkal durvább dolgokat is kiválthat, mint néhány pattanás vagy hasfájás.
Az meg azért elég nagy probléma lenne, ha már a Lidli parkolójában feldobnád a talpad két korty 1,5%-os dobozos tejtől...
Igazat adnék neked ebben, csak sajnos a legdurvább ópiumfüggőséget okozó fölösleges gyógyszerfelírásokat a piaci alapon - undorítóan jól fizetett - USA háziorvosok követték el... Szóval ez lehet nem pénzkérdés, a sok pénznél valakik szerint csak a még több pénz a jobb.
"Minden közforgalomba bocsájtott gyógyszer, oltás biztonságos és hatékony!"
Ilyent speciel senki nem állít. Senki. Tényleg. Még a gyógyszergyártók sem. Amit sokan félreértenek, vagy nem értenek az az, hogy vannak bizonyos rögzített és így elfogadott biztonsági feltételek és protokollok amelyeknek minden forgalomba hozott gyógyszer és oltás megfelel és vannak adott minőségbiztosítási kritériumok amelyek alapján bizonyos, ugyancsak meghatározott szintű hatékonyságuk igazolható.
Én értem, hogy a Blikk és a Riposzt olvasóinak egy ilyen mondat úgy fordul le ahogy, de szerintem értelmes emberek körében azért jó ha tudjuk, hogy miről is van szó.
Nincsen olyan, hogy egy gyógyszer teljesen biztonságos és garantáltan hatékony. Soha nem is volt és nem is lesz. Erről szólnak azok a lepedőnyi papírok amik minden gyógyszeres dobozba be vannak gyűrve.
Tetszettünk volna rendes fizetést adni a háziorvosoknak. Gyanítom, hogy egy havi 8 ezer eurót kereső finn háziorvost nem tud megvenni kilóra egy tetves gyógyszergyár, hogy az ő szarát írja fel akkor is ha van jobb/olcsóbb vagy nem kell semmi.
Amúgy a korábbi véleményemhez azt is hozzáteszem, hogy szerintem sokkal több gyógyszert zabálunk a rendszerváltás óta mint előtte... nagyrészt feleslegesen.
Én határozottan állítom, hogy a fogyasztói igény volt az első.
Ahogy egyébként az is szent meggyőződésem, hogy 1989/1990-ben a magyarok tömegei nem plurális demokráciát meg nem piacgazdaságot akart, hanem múzikcentert, opelkadetet és impulse dezodort.
Szerintem felelősséghárítás nem felismerni és nem elfogadni azt, hogy bizony az polgári forradalmak, ipari forradalmak részben arról is szóltak, hogy a nép jobban akart élni és ez jellemzően a több húst, több tejterméket, jobb minőségű pékárút és több/jobb sört/bort jelentette.
Nincsen statisztikám alátámasztani, csak a családom és a közvetlen környezetem megfigyelésére hagyatkozom, de biztos vagyok abban, hogy harminc évvel a rendszerváltás után jóval többet eszünk mint a rendszerváltás előtt. Az adagok amiket megeszünk nagyobbak lettek, a heti elfogyasztott húsmennyiség szerintem többszöröse lett a korábbinak. A jólétet szerintem a tömegek a szükségesnél több fogyasztásban, vagyis zabálásban élik meg.
Amit írsz az igaz, azt vitatnám, hogy mi építettük fel. Nem mi, hanem élelmes vállalkozók, nyilvánvalóan profitszerzés céljából. Mi max. asszisztáltunk hozzá azzal, hogy megvettük.
és ez a gyógyszeriparra is igaz. azzal az árnylással, hogy kilóra megvett háziorvosok írták fel azt, amit magvettünk.
Az élelmiszer_IPAR_ nem egy távoli galaxisból ide érkezett gonosz hatalom. Ezt az ipart mi a fogyasztók építettük fel, a mi igényeinket szolgálják ki.
Az az elvárás, hogy legyen hús, tejtermék, pékárú meg minden sok-sok-sok és mindez legyen annyira, de annyira olcsó, hogy azt mindenki meg tudja fizetni.
Amit írsz az igaz, azt vitatnám, hogy mi építettük fel. Nem mi, hanem élelmes vállalkozók, nyilvánvalóan profitszerzés céljából. Mi max. asszisztáltunk hozzá azzal, hogy megvettük.
Hogy ki - és mikor - ébred tudatára a nyilvánvaló átbaszásnak, az változó. Az "az vagy amit megeszel" a keleti népek filozófiája egyenlőre még ...
Te lehet, hogy ostobaságnak hiszed, én viszont láttam amint porból - víz hozzáadásával izomrost-szerű húsutánzatot állítanak elő. Az ipari körülmények között gyártott húskészítmények legértékesebb alapanyaga (nagyjából 5-6 éves adat) a sertés bőrke pép. Szóval lehet itt ostobázni, konteózni, de attól, hogy nem veszel tudomást az ipari társadalom mindent felülíró kapzsiságáról, attól az még létezik ...
Hát én ezzel vitáznék, de nem azon az alapon mint altimus, bár szerintem neki is igaza van. Ahogy egyébként neked is.
Az eredendő bűn az volt amikor a szociális piacgazdaság azt mondta a fogyasztóknak, hogy márpedig nekik jár a bőség és a gazdagság. Évszázadokon keresztül a pórnép ette a zellert meg a karalábét és a rozskenyeret meg a halat amit fogott magának.. vagy megvette ezeket lényegében szaréhugyé bármelyik piacon. A tömegek, vagyis a népesség 99%- korábban "vígan" elvolt egy alacsony kalóriás, alacsony fehérjetartalmú, gyenge koszton és csak ünnepnapokon volt zsírosabb menü az asztalon. A ma értelemben vett jó minőségű pékárú, húsárú, gyümölcsök és zöldségek meg tejtermékek az arisztokraták, gazdag városi polgárok privilégiuma volt.
Az ipari forradalom és a polgári forradalmak, majd a szociális piacgazdaság volt az ami elhitette a tömegekkel, hogy nekik is alanyi joguk minden hétköznap karácsonyi menüt enni és úgy étkezni mint egykoron a főurak. A piac és a fogyasztók tolták rá az élelmiszeriparra azt a nyomást, hogy márpedig legyen csirke csilliárdszám, fehér kenyér gigatonnányi minden nap mindenhol, sajt, kolbász platós teherautónyi minden sarkon.
Az élelmiszer_IPAR_ nem egy távoli galaxisból ide érkezett gonosz hatalom. Ezt az ipart mi a fogyasztók építettük fel, a mi igényeinket szolgálják ki.
Az az elvárás, hogy legyen hús, tejtermék, pékárú meg minden sok-sok-sok és mindez legyen annyira, de annyira olcsó, hogy azt mindenki meg tudja fizetni.
Hja kérem... mint a kerékpáralkatrészeknél... tartós - olcsó - könnyű ... választhatsz kettőt. Nem, hármat nem :)
Szóval ha a nép sokat akar olcsón akkor bizony ott be kell vetni a vegyipar teljes arzenálját. Éppenséggel senkit nem ölnek meg, senki nem fordul le a székről egy zsömle után, senki nem hal meg habzó szájjal egy pohár te után és nem kékül el az arca senkinek egy csirkecombtól. De hogy ne lennének hosszú távon káros hatásai ezeknek az élelmiszeripari technikáknak azt szerintem manapság már senki nem merné kijelenteni.
Ha más nem hát az a káros hatása, hogy az élelmiszeripari termékek beltartalmi értéke már rég nem az mint egykoron volt. Erre szoktam azt mondani, hogy már rég nem húst eszünk hanem csak egy illúziót. Ahogy a bor sem bor már, hanem csak a bornak az illúziója.
De ha csinálunk igazi bort akkor a nép húzza a pofáját, hogy miért kerül ez ennyibe... hiszen 600Ft-ért milyen _FINOM_ az a másik.
Nyilván nem akut tünetekkel járó mérgezésről beszélünk, hanem egy folyamatosan elkövetett emberiségellenes bűncselekményről az élelmiszerIPAR részéről. A sok szar adalékanyag ami a profitorientáció okán kerül az ételbe hosszú távon hat. Kikerülni teljesen már nem lehet őket, tudatos fogyasztóként max. az étrended zömét beszerezni olyan forrásból ami garantáltan nem műanyagból készül.
Talan az elvarasaimmal van baj, azok tul alacsonyak? Az biztos, hogy en meg egy szupermarket korul se lattam halomban halottakat, akik beleharaptak a parkoloban egy ott vasarolt zsomlebe, es felfordultak tole. En pl. kovetkezetesen kerulom az edesitoszereket, de ha uj termeket veszek le a polcrol, akkor ellenorzom az osszetetelet, es kesz. Nem veszem meg, ha latok az osszetevok kozott edesitoszert. Hasonloan kerulom a margarint is, a hideg is kiraz tole. De pl. a vese-velotol is, vagy epp a pajslitol :). Az is valoszinusitheto, hogy van olyan termek amitol pl. egyes emberek hasmenest kaphatnak. De pl. a vajhal is ilyen.
Lehet, hogy Hepcinek igaza van az allergia fronton, habar pl. azt, hogy felnotteknek nem kellene tejet inniuk, tejtermeket enniuk, evek ota halljuk. Ezek nelkul nyilvan lehet elni, de en pl. a sajtok, joghurt ... fogyasztasat nehezen hagynam abba. Mindenesetre az allergia oldalat ennek a kerdesnek tenyleg vizsgalni kellene.
Nehéz ezt így összegezni, elsősorban preferált stílus kérdése.
A nagyok vitán felül jó minőséget tudnak, megvan a vevőkörük is, más kérdés, hogy a borok zöme számomra túlsúlyos.
A kisebb, klasszikusabb villányi stílust követők közül Jekl Béla és Bella Zoltán, vagy a modernisták közül talán Wassmannék - a már általad is említett Bakonyin kívül.
Iványi Zsófival nekem fenntartásaim vannak, utoljára valami bordílere akart rámbeszélni borokat tőle, drágán, billegő tételeket.
(a brett általános volt, de akadt illó-probléma is velük) Nálam ő a "naív festő" kategória, aki megpróbál erényt kovácsolni a hiányosságokból. Natúr körökben divatos, én félve nyúlnék a palackja után - szemben Wassmannékkal akiknek a biodinamizmus mellett is sikerül hibamentes borokat készíteni.
Ruppert Ákosnak vannak még kedves tételei és Rácz Mikit is dícsérik.
lesz. Klasszikus édes nem, az majdnem kierjedt - én pedig nem akartam durvulni vele, ezért 16 v/v% alk. mellett nagyjából 8g cukor maradt benne, 8,7 összsav és 45 körüli extrakt mellett.
A száraz (ami annak is készült) 13 v/v% alk, 2,5g cukor, 6,9 összsav. Ez gyorsabban tisztul, tavasz végén - nyár elején tervezem letölteni. Az másikat lehet, hogy hordózom és várok vele egy évet ...
Egyébként amit írsz az pontosan megegyezik azzal a mondással, hogy "teljesen organikusan nem lehet szőlőt művelni, emiatt a bio szőlőművelés csak porhintés"
Nem az... mert bármennyire is tudjuk, hogy a nagy célt, a tökéletes eredményt nem tudjuk elérni, de ettől még minden lépés abba az irányba fontos, hasznos és jó.
Az élelmiszer-biztonsági előírások alapvetően arra mennek ki, hogy igazolhatóan toxikus anyagok ne kerülhessenek az élelmiszerbe. Ezt illetőleg tényleg nagyon sokat fejlődött az élelmiszeripar az elmúlt 60-80 év során. Ellenőrzött és szabályzott élelmiszeripari technológiában valóban nem lehet olyan adalékanyagokat, segédanyagokat, eszközöket használni amikről tudományosan igazolva van bármilyen káros hatás.
De ez így önmagában hangozhat nagyon biztatónak is de lehet erősen megtévesztő. Ez ugyanis alapvetően azt jelenti, hogy ha X molekulának a toxikológiai vizsgálata kimutatta, hogy N gramm mennyiségben toxikus hatású akkor az élelmiszer-biztonsági szabályzatba belekerül, hogy mondjuk X/10000 a határérték ami az adott élelmiszerbe belekerülhet. Lehet persze ez a határérték nulla is. Ez az egyes hatóanyagok, szerek, molekulák esetében eltérő. Olyan mint a borászati kén amiről pontosan tudjuk, hogy nem toxikus még akkor sem ha merőkanállal elszed meg, de van egy határérték, mondjuk száraz fehérboroknál a 200mg/l vagy aszúbornál 400mg/l.
Ezeket a határértékeket jellemzően az egyes hatóanyagok toxikológiai vizsgálata alapján határozzák meg. Ezek a vizsgálatok pedig jellemzően egér, patkány kísérleteket jelentenek. Ez az a biztonsági vizsgálatot végző toxikológiai tudomány amiről néha írok mert a faterom és az egyik öcsém ilyen vállalkozást visznek.
Szóval az igaz, hogy manapság az élelmiszeriparban jóval szigorúbb ellenőrzés, jóval több kötöttség és jóval komolyabb elvárások vannak mint régebben. A fejlődés ezen a téren tagadhatatlan.
Ugyanakkor... amiről nem szokott a szakma beszélni az az, hogy hát ezek a kísérletek messze nem fednek le mindent. Például az, hogy egy X molekula N mg/testtömeg kg dózisban nem öli meg egy patkány állomány 50%-át és K mg/testömegkg mondjuk vemhes állomány esetében nem okoz embrionális elváltozást az nem jelenti azt, hogy N/100 mg/testtömegkg/hó dózisban nem fogok rákot okozni az élettartam 70%-nál.
Azért nem beszélnek róla, mert ilyen széles spektrumú kísérletet senki nem finanszíroz jókedvéből, mert valami obszcén módon drága és hosszadalmas minden szar molekulának a teljes élettani hatását hosszú távon vizsgálni. Arról nem is beszélve, hogy még egy rövidebb és olcsóbb kísérlet során sem biztos, hogy rögzítésre kerül, hogy egy ártalmatlannak bizonyuló szer mondjuk fejfájást okozott a patkányok 10%-nak. Egyszerűen azért mert a nem kiabál ki a patkánydobozból minden tizedik állat, hogy hasogat a feje.
Persze tudományosan semmi biztosat erről nem tudunk mondani és a spekuláció nem éppen a tudományos módszertan alapja.
De a gyanú az adott és bizony simán lehet, hogy egy-egy segédanyag, adalékanyag éppenséggel nem öl meg, de mondjuk meghajtja az ember hasát vagy fejfájást okoz.
Következetesen képviseled ezt az álláspontot, de szerintem nincs igazad. Már csak abban sem, ha fosás szempontból vizsgáljuk a kérdést, legyen az bor, alkoholmentes ital, esetleg "étel".
"Nagy valoszinuseggel allitom, hogy a legolcsobb, legkommerszebb szupermarketi elelmiszerek is abszolut megfelelnek az emberi fogyasztasra biologiai szempontbol."
Én meg azt állítom, hogy ebben nagy valószínűséggel nincs igazad. Bár nehezen bizonyítható a konkrét ok a konkrét esetekben, de a különféle valós és félig képzelt allergiák népbetegséggé válása bármilyen élelmiszerbiztonságot elvileg szolgáló törvénynél vagy szervezetnél erősebb bizonyíték arra, hogy az állításod nem áll meg a lábán.