"Egyébként szerintem az ilyen jellegű különbségeket ésszerű lenne egy kontinentális kiegyenlítő hálózattal megoldani, és pl. amikor Európában éjszaka van, akkor a mongol pusztákon felállított napelemekből jön az áram..."
Ulátszik' itt divat lett, hogy mindenki jön a hülyeségeivel, anélkül, hogy költségvonzatokkal, mint vezeték, ellenállásból származó veszteségek, stb... tisztában lenne. És ha a mongoloknak lenne korlátlan delej a kert végében akkor ők termelnének, mi meg innánk a kumiszt.
Szerintem a Jupiterről is jöhetne energia, pl ez színes lenne. (A pöttyös részből az stipi stopi az enyém.)
Léteznek, vannak folyékony nátriummal működők, a mobil (elsősorban atom-tengeralattjárókban használt) kicsi és extrém teljesítményű reaktorokban meg elvadult dolgok is napi használatban vannak. Az orosz Alfa osztály tengeralattjáróiban például olvadt ólom-bizmut közeggel dolgoznak.
Ezeknek szerintem a napenergia haszonosítással szemben két problémájuk van: nagyon drága és technológiaigényesek, és bizony veszélyesek. Egy bazi nagy sivatagi naptelep meg veszélytelen, semmi károsanyag nem tud kikerülni belőle. Ez is súlyos szempont lehet.
Amíg nem teszel ide egy számítást, hogy ez a +10% miből jött, addig ez csak duma. Ez egy hatalmas baromság, Paks nem, hogy a teljes életciklusa alatt ad 10%-al több energiát, mint ami a megépítéséhez és fenntartásához szükséges, de szerintem évente sokszorosan többet ad ennél.
Még a nagyságrendek sem stimmelnek, ha nem hogy +10, de csak +100% lenne ez az arány, soha az életben nem épült volna egy szál reaktor sem ezen a nagy büdös világon. Még +1000-nél sem. Látni akarom azokat a számításokat!
Megjegyzem, mind a beruházás volumenében, mind energiaráfordításában egy évben nagyobb mennyiséget produkál ma az építőiparunk és gépiparunk, mint anno Paks megépítése volt. Ha ezek a hülye számok igazak lennének, egyszerűen nem lenne energiánk ezeket megépíteni.
Veled ellentétben én legalább jártam Pakson, sőt, kezdő villamosmérnökként a Műegyetemen ottmaradva volt szerencsém résztvenni a szabályozóberendezések korszerűsítésében. Lehet, hogy a világon nincs ember, aki pontosan ki tudná számítani, hány kilowattórát emésztett fel Paks megépítése, de hogy ezrelékekben mérhető ahhoz, amit teljes életciklusa alatt a komplexum szolgáltat, abban egészen biztos vagyok.
Megjegyzem, PAKS létesítése pont az olajárrobbanás idejére esett, az eredetileg tervezetthez képest jóval nagyobb teljesítményűre is vették, és összességében ez bizony akkor egy jó döntés volt. Anno időnként a hazai szükségletek jóval több, mint felét szolgáltatta, és messze ott a legolcsóbb az áram előállítása. A gáz-szén-lignit erőművekből rendre drágábban kerül energia.
Paks a hazai vill en termelés 39-40%-át, az igény 33-35%-át adja.
"Megépítésének költségeibe már anno sem rokkantunk bele."
Ja, csak semmi másra nem jutott, plusz akkoriban ment csődbe a teljes magyar gazdaság (persze nem csak Paks miatt, de azért az akkor nagyobb luxus volt, mint ma az autópályák...)
"miért közel zérus az energiamérlege"
a prof +10%-ot mondott, az mióta közel zérus???
Legyünk már tisztában a tényekkel., meg hogy mit beszélünk...
Igazábol amiröl szó van részemröl , a következő: A napenergia hasznosításának költség / energia görbéje meredekebb,mint az atomenergiáé (persze nem a nyomottvizeseké,hanem a soólvadékosoké v. a folyékonyfémeseké) , ezért a jövő egy pontján a napenergiás projektek természetes kihalásra vannak itélve.
A civilizáció alapja túlnyomórészt most is a napenergia. A mezőgazdaságot ez élteti, és tulajdonképpen eltárolt napenergia a felhasznált fosszilis tüzelőanyag is.
A napenergia pedig nem is olyan kis energiasűrűségű, nyáron még a mi szélességünkön is 1.2kw/h körüli a besugárzott energia maximuma, pontosabban közel ennyit napkollektorral például melegvízelőállításra már le lehet venni.
Mondom: egy családi ház a tetőszerkezetén keresztül éves energiaszükségletének többszörösét megkapja nyáron, így még nem túl magas hatásfokú hasznosítással is elegendő lehetne - ha tárolni tudnánk - amit ma még nem tudunk.
De az egyenlítő környékén óriási eredményességgel lehetne ezeket működteni, azért hivatkoztam a Szaharára, mert annak töredéke elég lenne teljes energiaszükségletünk fedezésére. A nap energiája irdatlan mennyiségben áll rendelkezésre.
És persze ott van még az atomenergia, szél és vízenergia is. A mókuskereket már meg sem említem. :-)))
Na, értelmes számokkal nem tudom alátámasztani a véleményemet,miszerint a napenergia nem lehet egy normális civilizcáió alapja,de a józan paraszti észt segítségül hívva néhány alapelv: A naperőművek alacsony hatékonyságúak,nagy felületüek -> a méretnövelésükkel nem csökkenthető a fajlagos költségük,sőt az inkább növekedni fog.
amiböl viszont következik hogy nem az a kérdés, hogy korlátozott a növekedési potenciálja,hanem az hogy milyen közel is vannak azok a korlátok.
Allah kíméljen meg attól hogy bölcsességed kétségbe vonjam ! Viszont arra akartam célozni, hogy egy EROI számításban a kihozott energia a számlálóban van, és annak a nagysága tág határok közt változhat a napelem esetében, ellentétben pl. egy szénerőművel.
Akkumlátor, vagy kiegészítő energiaforrás. Pl. az éjszakai áramot atomerőművek szolgáltatják, olyankor eleve kevesebb kell. Egyébként szerintem az ilyen jellegű különbségeket ésszerű lenne egy kontinentális kiegyenlítő hálózattal megoldani, és pl. amikor Európában éjszaka van, akkor a mongol pusztákon felállított napelemekből jön az áram...
Tök jó hogy megjegyeztem pár dolgot a napelemmel kapcsolatban és máris abban a szerepben találom magam, hogy a napelemet "védem"... :)))
"Ez viszont igazábol nem az olajjal függ össze,hanem a növekedés korlátjaival."
Csakhogy jelenleg a növekedés egyetlen valódi korlátja az energiaszűke. Minden más korlát visszavezethető erre.
Hogy egy primitív, leegyszerüsített példát hozzak, a sivatagokat simán lehetne sótlanított tengervízzel locsolni, ha lenne mai mértékkel mérve korlátlan mennyiségű, olcsó energia.
Persze,beáll egy újabb egyensúlyi pont.A probléma az,hogy ha a jelenlegi felállás" nem maximalizált nyereségű játékbol" maximalizált nyereségű játékká alakul akkor az elkövetkező páya,amit a földi civilizáció bejár nem lesz túl szép.
Ez viszont igazábol nem az olajjal függ össze,hanem a növekedés korlátjaival.
Talán úgy barátom, hogy a manapság a fejlett nyugati világ energiafelhasználásának kb: kétharmada teljesen szimpla pazarlás. De az USA-ban inkább négyötöde.
Erről a részről alighanem le kell mondani. Nem azt állítom, hogy minden egy-az egyben megy tovább a régi kerékvágásban, csupán azt, hogy az ipari civilizáció, és a jóléti állam valamilyen formája, a demokrácia és általában: a tartalmas, normális és biztonságos élet - legalábbis a világ fejlettebb felében - biztosítható lesz az olajkorszak után is. Nem pont úgy, mint ahogy ma élünk, de jól elleszünk. Szerintem. ;-))
Józan paraszti: A terméshozam olcsó földgáz nélkül csak kisebb lehet ->a jelenleginél kisebb kapacitásfölösleg Párhuzamosan : az olaj drágul-> az egyensúly beállásához egyre nagyobb alternatív kapacitás kell.
Nem nyugdíjasok, és nem kézzel, hanem vannak például erre "hegyezett" baktériumok. Egyszerűen be kell velük oltani a termőterület talaját, és biztosítják a talajjavítást.
Amúgy igen, ha oda jut az emberiség, akkor majd mindenki ténylegesen dolgozni fog, amíg bírja. És nem is biztos, hogy ettől az életminőségünk romlik.
mindenestre a nitrogen, ken es foszfor a megtermelt biomasszabol valamilyen uton modon kivonhato lesz es reciklalhato, en a biotechnologiai utra gondolok, nyilvan ennek is lesz nemi energiaigenye, de mindenkeppen szuksegszeru, mert a biomassza petrolkemiai folyamatokba valo beillesztesenek a gatja pontosan a nitrogen, foszfor es ken szennyezettsege.
Feltéve, ha műtrágyát használunk. Nos, ma a világ termőterületeinek kb: felén nem használnak műtrágyát, mert nem fussa rá. Használnak helyette vetésforgót, meg egyéb talajjavító technikákat. Mellesleg vannak már olyan talajjavító baktériumtenyészetek, amelyekkel teljesen kiváltható a műtrágya, és energiaigényük is szinte névleges. Sőt, már terjednek is, csak lassan. Nagy a konzervativizmus.
Nem kell aggódni, a termésátlagok a műtrágya teljes kihagyásával is minimálisan fognak esni - de lehet, hogy élőmunka-ráfordításban nőni fog a szükséglet. Nos, ez a jövőre nézve nem is baj, az aktív korú népesség kb: fele a fejlett világban mindenhol inaktív, bőven van tehát tartalék.
Ez a csodálatos az amerikai gazdaságban, hogy ha az inputok megvannak (energia, olcsó kinai termék) mindig könnyedén talál valamilyen transzmissziós mechanizmust, hogy a fogyasztói termékeket szétossza. Ha nem a technológia, akkor valamilyen alapvető emberi szükséglet marginális kielégítése mentén.
Kiváncsi vagyok a health care boom finanszirozására, nem lennék meglepve, ha kiderülne, valamiféle adósságlevelek vanak a háttérben, amit a kínaiak, japánok és szövetséges OPEC országok vásárolnak.
Mindenesetre az amerikaiknak annyi eszük mindemellé van, hogy fenntartanak egy erős hadsereget, amely biztositja az inputok zavartalan csordogálását.
Miközben itt szövegelünk,a hedge fund-ok elkezdtek az olajbol kimenekülni,és valsz kelet uu-ba nyomták pénzük egy részét,mivel az olaj megomlása közben a forint elkezdett erősödni.
A katonai terepjárók és különleges járművek gyártásában jelentős tapasztalatokkal rendelkező MAN és Scania nagy esélyekkel indulhat a távol-keleti selyemúton, ahol csak az XXL-méretű kamionokkal lehet majd versenyezni. A nagy távolságokra 25,5 méter hosszú és hatvantonnás össztömegű kamionokat gyártanának, ehhez azonban nem elég a két cég egyesülése, az új méretekhez enyhíteni kell a jelenlegi - negyventonnás és 19 méteres - korlátozásokat, ami már globális közlekedésbiztonsági és útterhelési problémákat vet fel. Több cég már elkezdte az XXL kamionok próbáját, mert mindenki első akar lenni a Kínába vezető legendás selyemúton, ami természetesen nem egyirányú lesz. ...
Kicsit gugliztam erre az atomerűműves 10%-ra, de nem találtam meg a forrást, mindenestre nem túl életszerű. A fúziós energiára meg még várjunk egy kicsit, egyelőre utópia. Bár imho a korlátlan energiának árnyoldalai is lesznek, ha még megérjük.
Az igazság az, hogy egy ilyen kérdésre - már hogy egy nagy atomerőmű teljes életciklusa mekkora energiafelhasználással jár - egyszerűen nem lehet pontos választ adni. Annyira nem, hogy akár nagyságrendet is lehet tévedni. A fizikális elhelyezkedéstől, természeti adottságoktól, a felhasznált építőanyagoktól és technológiáktól függően elképesztő tág szórása lehet az építés energia és anyagigényének. Lágy talajba egy bővizű folyó partján elhelyezve a reaktort, és a turbinacsarnokok jó részét a területről kivágott őserdő gerendáiból építve például egészen más eredményt kapunk, mint amikor egy szikás talajú Közel-Keleti sivatagba, minden ipari létesítménytől és közlekedési útvonaltól távol építünk egyet.
Mindenesetre ésszel és gondolkodva építve a létrehozási energia nagyon sokszorosát tudja visszaadni, a költségek meg nem is kezelhetők értelmesen, mert a költségek egy jó része művi. És egy hordó olaj energiatartalma sem függ az árától...
Kézbentarthatatlan az is, hogy például az uránbányászat vagy dúsítás mekkora energiaigénnyel bír. Ám az sem mindegy, miféle ez az energia, mert ha a dúsítók járathatók víz, szél, nukleáris energiával hajtott erőművekkel, akkor függetlenek az olajtól, a fosszilis energiahordozóktól, és ez a lényeg.
Végül a technológiák: egészen más végeredményt kapunk, ha a most újra beindított szaporító reaktorokkal számoluk, tóriumot használunk (ami nagyjából olyan gyakori, mint az ólom), és így rögtön megkapjuk azt, hogy az emberiség mai energiaszükséglete ezekből tízezer éves nagyságrendben bőven fedezhető - az ismert készletekre alapozva, amelyek valószínűleg csak kis töredékei a ténylegeseknek.
Végül a feltehetően pár évtizeden belüli fúziós erőművek pontot tehetnek a dolog végére. Még az sem lesz érdekes, ha a megtermelt energia 90%-át benyeli a mágneses mag, nem számít, tüzelőanyag szó szerint vég nélkül, korlátlanul van, és csak elég nagy és sok erőművet kell építeni, hogy az a 10% elég legyen.
