De tavaly meg tavalyelőtt jóval világpiaci alatt kaptuk még, és azzal népszerűsitették magukat ezek a fizetett hazudozók, hogy támogatás van rajta.
Sokan meg (itt is) lehülyéztek amikor azt állitottam hogy nincs rajta támogatás...
Sose tudjuk meg mennyiért kaptuk igazából a gázt az elmúlt években, de egyrészt amit adóztatok azt nem támogatom, másrészt ami nekem veszteség annak csökkentése érdekében takarékosságra inditok propagandát.
Én ebben látom bizonyitottnak, hogy a lakossági gázártámogatás egy volt a sok hazugság közül.
A váltakozóáramú távvezetékekkel az a gond, hogy komoly a vezetékek és a föld együttesen egy kondenzátor-rendszertt képeznek, az pedig másképp viselkedik AC-nál mint DC-nél. Minél nagyobb a feszültség meg a távolság, annál nagyobb veszteség keletkezik rajtuk.
Ebben az egész "bukuk-e végre Gyurcsány" kérdésben egyenlőre annyi itt az on-topic, hogy a konkrétan is emlegetett gázáremelés kérdésben a Fidesznek erőt kéne vennie magán és ellen kéne állnia a kisértésnek, hogy tovább követelje az áremelés törlését. Alapvető közérdek a világpiaci gázár, hogy a nép takarékoskodjon vele és aki tud, álljon át másra. Ez nem szoci-fidesz buli, ez a bőrünkre megy és a 2*2 egyenlő négy logikája. Sajnos a Fidesz Szíjártó elvtárs ügyeletes ifjú titán (ugatógép) hangján elmebetegül demagóg ez ügyben. Csak nehogy megrészegedjenek, ha most előbb-utóbb így vagy úgy kezükbe kerül a kormány: nem engedhetünk meg magunknak a mostani után még egy olyan vezetést, ami rövidtávú népszerűségért feláldozza az alapvető gazdasági közérdeket. Gázáremelést!
"És hogy fogod ideszállítani a delejt. Kosárban?" Bomlat + nitrogénműtrágya. Nem kell szállítani a sivatagi erőművek áramát. Olyan magas energiaigényű termelést kell mellételepíteni, aminek helyben megvan az alapanyaga (levegő). A megtermelt nitrogénműtrágya (alapanyag) már könnyen szállítható és bárhol felhasználható. Talán még az energiaforrás rapszodikusságát sem veszi zokon.
3000km-en 4.7% energiaveszteség. Miért is nem lehet?
Olvastam egy konkrét megvalósításról, Svédország és Németország között a tenger alatt.
Egyébként tényleg attól jobb, hogy nem kell fázist illeszteni, igazság szerint nem tudom hogy a szokásos AC rendszer mekkora veszteséggel működik, meg azt sem hogy a HVDC-t hogy állítják elő. Egyenáramot nem lehet transzformálni...
Ebből a szempontból szvsz pont a napelem áll jobban mert atomerőmű alkatrészeket 10es szériában gyártanak, napelemet meg 100,000-es szériában...
Persze, azt el tudom képzelni hogy az atomerőmű költségeit a teljesítményéhez képest csökkenti az ha nagyobbakat építenek. Mivel abban az iparban a költség nagyobbik része a biztonsági berendezésekhez kapcsolódik ami aligha lineárisan függ a reaktor méretétől, lehet ebben valami. Az alapvető gond az az eredendő EROI (3-5 között).
A hasadóképes uránt kibányászni a 1-0.5 százalék urántartalmú anyagból, és aztán dúsítani meglehetősen energiaigényes dolog, azt meg még nem is nagyon tudjuk hogy mennyi energiaköltséget képvisel a hulladék elhelyezése. A sugárzó hulladékot, legalábbis a nagyaktivitásút hűteni is kell. Ha betemetik a föld alá és körbebetonozzák, a sugárzás energiája nem tud megszökni. Ennek hosszú távon az a következménye hogy a sugárzó anyag megolvad, és kifolyik a betonszarkofág alján...
Mégegyszer olvasd végig.A technológiai fejlödés az egyenlet egyik oldala,a másik meg az economy of scale.
Az első gőzgépekböl is olcsobb és jobb volt a 2* nagyobb mint pusztán az arányokbol következne,mig bármely technológiájú napelemböl a 2*nagyobb pontosan 2* drágább.
Napenergia esetén sem kerül kétszer annyiba. Ez akkor lenne igaz, ha a napelem mint technológia 100%-ban ki lenne fejlesztve és ki lenne építve a gyártási kapacitás, azaz a jelenleginél jobb minõségû, tartósabb, és fõleg olcsóbb napelemeket nem lehetne gyártani. Azonban ez valószínûleg nincs így, sõt ha lenne rá fizetõképes kereslet akkor szvsz 5 éven belül csak a lefedhetõ terület lenne a gátja a napelemek kihelyezésének.
Megint bejön a hidrogén szivárgása. Vagy a cseppfolyós hidrogén extrém tulajdonságai (3K körül folyékony, ill. szuperfolyékony). Szerintem inkább vegyületeiben kellene szállítani (PB, heptán-oktán, metanol-etanol - s ott vagyunk, ahol voltunk)
Ennél már jobb a volt szovjet-magyar távvezeték, 50Hz AC. (Albertirsánál a trafó). 750kV-on ment (állítólag mostanában kisebb fesz.). Úgy még kisebb a veszteség (bár szerintem %-ban megadva csak egy adott terhelés környezetében lehet). A sugárzási veszteséget elhanyagoltam
Nem az áramot kell szállítani, hanem a kisfeszültségű árammal remekül bontható vízből nyert hidrogént. Műanyag csővezetékhálózaton, a jól megcsinált fóliám meg ötvenszer erősebb, mint az üveg. Homokvihar amúgy sem nagyon lesz, legfeljebb sima szélvihar - lévén a szabad homokfelületet szépen leterigetjük pár millió négyzetkilométer napelem-fóliával.
De mindegy, ha be akarod bizonyítani, hogy mit miért nem lehet, akkor úgyis évvégéig sorolhatod az ellenérveket - amire úgyis mondok valami megoldást. Nem azt mondtam, hogy így lesz, csak azt, hogy tessék: akár ezt is lehet tenni. Megvannak a technológiai és fizikális lehetőségek a civilizációs energiaigény biztosítására, nem kell visszamászni a fára. Véleményemnek ez volt az eszenciája. Első körben valószínűleg úgyis az atomerőművek építése fog felfutni, mint a mi égövünkön legkézenfekvőbb megoldás.
Ez nem új:már vagy 10 éve olvasgattam rolla a T&D magazinban, és ha megnézed a jelenlegi projekteket,nem az alacsony veszteség miatt választják elsősorban.
Keress rá arra hogy HVDC. Ez a High Voltage Direct Current rövidítés neve. Egy olyan elektromos távkábel ami 450 - 500KV egyenárammal működik, és nagy távolságon is csak kis veszteséget generál. (0.16% 100km-enként).
"It has become a really hot investment destination. Almost every mining company said they want to build coal-to-petrochemicals projects," said Li Fengshan, deputy director of China Petroleum and Chemical's international cooperation department.
...
Large-scale coal-chemicals projects needed tens of millions of cubic meters of water for the production process annually, and runaway development of such projects would have an impact on the environment, the July NDRC circular said.
Ja,és ezért lényegesek azok a reaktortipusok (grafitos,folyékonyfém,soólvadék) amikben atmoszferikus nyomáson történik a reakció,mivel azoknak a mérete korlátlan mértékben növelhető,mivel a mérettel nem kell a nyomásálló tartály növelni.
Közben sikerült megfogalmazni a szél/áram vs atomenergia összefüggést.
Ha feltételezzük,hogy vane egy technológiai fejlödési görbe,ami leírja az egységnyi energia előállításához szükséges erőforrások csökkenésének ütemét,és ha elfogadjuk hogy ez tart egy pozitív számhoz, akkor megvan az idő szerinti aktuális egységára az áramnak. Ha fogjuk ezt az egységárat, és kiszámoljuk a kivánt energiamennyiség elöállításához szükséges kapacitás kiépítésének költségét,akkor a szél és napenergiánál ez min lineáris,vagy a exponenciális modon növekszk (tehát a 2* akkor kapacitás min 2* annyiba fog kerülni), mig az atomnál ez a lineárisnál kisebb növekedést jelent,illetve ez az egység költségnövekedés a mérettel meredeken csökken (tehát az atomnál 2*-es kapacitás nem 2* annyiba kerül). Ez a két körülmény kombinálva azt jelenti hogy a szél/nap hosszabb távon vesztésre van itélve az atommal szemben,mivel a szélnél/napnál csak a technológiai fejlödésben bizhatunk,mig az atomnál az economy of scale-ban is.
"Ha kell, akkor majd szépen elfoglaljuk a Szaharát, sé telerakjuk napelemmel. És nem a fordítottja fog történni."
És hogy fogod ideszállítani a delejt. Kosárban? Az olajnak, gáznak pont az az előnye, hogy nagy energiasűrűség kis ráfordítással hordozható. Mire idejönne a Szaharából a delej, eldisszipálna jó része. A szupravezető témát meg most hagyjuk most élünk itt és nem a XXV században vagy egy Nemere könyvben.
És hogy fogod megoldani, hogy a homok ne csiszolja szét a fedőüveget, mert a fóliádat szétviszi mint a szart.
Láttál te már homokvihart akár képről is? (Átélni már meg sem kérdezem.)
Egy példa egy kisebb fajtáról. http://www.sunbelt-software.com/stu/iraq/sandstorm.htm http://www.defenselink.mil/photos/Apr2005/050427-M-5607G-001.jpg
"Megjegyzem, a világ egyáltalán nem úgy fejlődik, mint elméleted alapján kellene, pont nem a nyersanyagokban és energiahordozókban leggazdagabb vidékek a legfejlettebbek - sőt, leginkább fordítva."
Megjegyzem Asimov 46?-ban írta az Alapítvány trilógiát, ez az evidencia már ott is le volt írva. Nincs új a nap alatt.
Mit például a super phoenix (1,5 gigawatt),a bn600( 600 mega), igaz?
Esetleg ha felidézzük azt,hogy a ruszkik miért is szerették a csernobili tipusu reaktorokat,akkor rájöhetünk hogy azok is a fenti két tipus sellemzőivel birtak (nagyon olcsón lehet agyon nagy reaktort építeni , ha grafitmoderátort használsz és a vízt csak az energia elvezetésére használod.)
No ne fölényeskedj, ha már nem tudtad kimosdatni magadat. Ha egy atomerőmű teljes életciklusa alatt +10% energiát állítana elő a ráfordítotthoz képest, akkor az nem mellédumálás, ha azt mondom, közel zérus a többlet. Mert az bizony közel zérus. Ekkora többletre méretezni sem lehet, mert elég kicsit más környezeti középhőmérséklet pár évig a hűtőknél, és máris negatív az energiamérleg.
Műszaki ember ilyen sületlenségeket le sem ír, ilyen pontossággal ki sem lehet számítani ezeket az adatokat. Ez sima össze-vissza beszélés. Az az energiatöbblet sokszoros, nagyon sokszoros. Több ezerszeres.
A mai nap használatban levő reaktorok között pedig bizony szép számmal van nem nyomottvizes, van gáz és nátriumhűtésű egyaránt, semmiféle utópia nincs ezekben, napi használatú dolgokról van szó. A nyomottvizes reaktor elterjedtségének magyarázata, hogy ez illeszkedett legkönnyebben a már ismert hőerőművi környezethez, és ilyen jellegű technológiával volt a legtöbb tapasztalat. De szó nincs róla, hogy más ne lenne használatban.
Elvileg. Csakhogy nem tengeralattjárók erőműveiről, hanem energetikai létesítményekről beszélünk. Gyakorlatilag az a pár reaktor, ami épül, mind nyomottvizes, és vagy 20-30 évre teszik minimum, mire a technológia leváltható lesz, már az ipar állításait alapul véve. A többi propaganda és/vagy spekulácó.
Ez már ma sem igaz, ha igaz lenne, akkor Szaúd-Arábia termelne, mint állat, mi meg szárított tevexarral fűtenénk.
Az erősebb bizony elveszi, amire szüksége van. Ha kell, akkor majd szépen elfoglaljuk a Szaharát, sé telerakjuk napelemmel. És nem a fordítottja fog történni.
Megjegyzem, a világ egyáltalán nem úgy fejlődik, mint elméleted alapján kellene, pont nem a nyersanyagokban és energiahordozókban leggazdagabb vidékek a legfejlettebbek - sőt, leginkább fordítva.
Aha, tehát nappal lekapcsolod az atomerőművet(vagy méginkább a teljesítményét a légör melegítésére használod),aminek az üzemeltetése nagyon olcsó,és helyette napelemet használsz.
