A vietkongoknak végük lett volna mint a botnak ha nem kapnak támogatást a béketáborból. Az amcsiknak épp az volt a gondjuk hogy nem tudták megteremteni a légifölényt. És azért nem mert a vietnami oldalon sem csak biciklik voltak.
Amúgy meg az amcsik nem a csatatéren bukták el a háborút hanem a politikában (háborúellenes mozgalmak, mint utólag kiderült KGB-s szervezésben).
egy korlátozott jelellegű, farigcsálós háborúban olcsóbb is, hatékonyabb is a hightech.
Ennek némileg ellentmondani látszik a vietnami példád, ahol a vietkongok lowtech eszközökkel a tömegre építve (olcsó volt az emberélet) harcoltak. Más kérdés a 75-ös észak-vietnami offenzíva, ahol gyors csapással lerohanós taktikát folytattak.
A Sun tzu féle farigcsálós, és a Klausewitcz féle lerohanós taktika közti különbség. A gerillaháború egyértelműen a farigcsálós taktika része, ami igyekszik legalább anyagi értelemben Pürroszi győzelmekbe kényszeríteni az ellent, A Klausewitcz féle lerohanós taktika viszont épp azt akarja kizárni hogy az ellenfél pótolni tudja a veszteségeit, és azelőtt lefejezni az ellenállást, annak termelési/szervezeti hátterét, hogy felocsúdnának a kezdeti sokkból. A lerohanós taktika megvalósításához kell a számbeli fölény, ez csak tömeghadsereggel működik, ezzel szemben egy korlátozott jelellegű, farigcsálós háborúban olcsóbb is, hatékonyabb is a hightech.
(Emiatt is szívnak most az amcsik Irakban, a hadseregük a hidegháború alatt átállt a high-tech farigcsálós, mozgékony ide-oda bevetős harcmodorra, ehelyett Irakban is, és Vietnamban is teljesen más szerepben találták magukat, mindkét helyre tipikusan olcsó tömeghadsereg kellett volna.)
Drága, hájtech, de kevés emberéletet elhasználó minőségi hadsereg ellen a gerillaharcmodor különösen hatékony, mert az eleve értékesebb technikát és embert tudja lesből megsemmisíteni, egy olcsó tömeghadsereggel szemben nem sokra megy, mert nagyon olcsó pótolni a veszteségeket. Pl. vitenami katona egy darab rpgvel leszedi a Black Hawk szállító helikopter, rögtön több millió dollár + 8 drab méregdrágán kiképzett, és kiválogatott tengerészgyalogos esik el. És még ha nem is jön be, csak egy katonát kell feláldozni és egy rpg-t ami összesen is legfeljebb 300,000 forint...
Ami a tömeghadsereg ellen szól, az a dolog nyersanyagigénye. Egy tömeghadsereg kb 9-10 T55-össel éri el azt a tűzerőt mint egy darab Abrams, ennek megfelelően a minőség és a kiképzés helyett a súlypont a nyersanyagon/energián van, ha abból bőségesen áll rendelkezésre nincs semmi probléma. Vagy egyszerűen csak gondoljuk azt végig, hogy egy több száz teherautót, tankot, repülőgépet felvonultató tömeghadsereg-darabka üzemanyagigénye, az üzemanyag biztosítása mibe kerül, főleg ha nincs saját hozzáférés olajhoz...
Nem a sok ágyú hanem a jobb ágyú (gépfegyver, stb).
Erősen leegyszerűsíted a dolgokat. A minőségi fölényt bizonyos határok között mindigis tudta ellensúlyozni a mennyiségi fölény (szélsőséges példa: egy atomrakéta kezelőszemélyzettel vs. egymillió katona -> az egymillió katona fog győzni), a túlságosan nagy minőségi fölényt pedig nem.
Szóval túlságosan két szélsőségben gondolkodsz (kétmillió faszi kalasnyikovval vs. húszezer hiperelit zsoldos hájtek helikopterekkel, multirole vadászgépekkel, csúcs MBT-kkel stb.), a helyes megoldás valszeg a kettő között van. És bizonyos határok között igenis érdemes lehet kiváltani a minőséget mennyiséggel (már írtam az okokat, a sok kalasnyikovot a hazai ipar legyártja, a hájtek cucc nagy része meg import, továbbá a sorkatona részben maga viseli hadviselésének költségét, a készenléti díjat stb., profi hadsereg esetén meg az állam viseli ezeket a költségeket is). Más kérdés, hogy itt és most Magyarországon érdemes lenne-e visszaállítani a sorkatonaságot. Nekem az a véleményem, hogy amíg a GDP 3%-át el nem éri a katonai költségvetés, addig biztos hogy sokkal értelmesebben is el lehet költeni a kevés honvédelemre szánt pénzt, a sorkatonaság ilyen körülmények között luxus. Ha már a GDP 5%-át költenénk hadseregre, akkor viszont szerintem az újabb és újabb hájtek lenne luxus, és érdemesebb lenne a sorkatonaság.
Gerillaháború:
- a gerillák többnyire szélsőségesen rosszul képzettek (újabb érv a sorkatonaság mellett: Svájcban pl. ha valaki el is foglalná az országot, mivel a (férfi)lakosság nagy része képzett katona és még fegyvere is van otthon, feltehetően azonnal gerillaháború kezdődne. Ugyanez Magyarországon pl. nem várható, és nem csak a földrajzi nehézségek miatt. Nálunk iraki stílusú "városi gerillák" se lennének.)
- az amerikaiak most se vigyáznak annyira a civilekre, mint azt gondolod, iraki segédcsapataik pedig semennyire se vigyáznak senkire (egyes feltevések szerint a kínzás a mostani síita kormány börtöneiben elterjedtebb gyakorlat, mint Szaddám idején volt, a síiták rendszeresen indítanak büntetőexpedíciókat a szunnita területekre stb.)
- ha sok katonád van, a gerillák alig tudják kialakítani a helyi erőfölényt, ha véletlen gerillákra bukkansz, sokkal könnyebb helyi erőkből gyorsan összeszervezni egy ellenakciót, stb.
Nem véletlen, hogy a jugoszláviai hegyivadászok kivételével a második világháborúban is a németek mindig másod-, harmadrendű csapatokat vetettek be a gerillák ellen. Gerillák ellen se túl jó felszerelés, se túl jó kiképzés nem kell.
200 éve megindult 1000 ember az ágyúkkal szemben, ebbõl 600-at szétlõttek, a maradék 400 odaért és lerendezte az ágyúkat. A mai technológia mellett viszont már kényelmesen megoldható hogy egy se érjen oda.
Nem a sok ágyú hanem a jobb ágyú (gépfegyver, stb). Hitler a II világháború elején nagy elõnyben volt, mert az akkori német repülõgépek, tankok jobbak voltak mint bárkié akkortájt. Aztán a háború végére már fordult a kocka, és a II világháborút gyakorlatilag a technológia nyerte meg. Az Enigma megfejtése, az angol radarok, az angol és amerikai vadászrepülõk felgyorsulása, az atombomba... ezek nélkül lehet hogy másképp alakul a történelem. Különösen ha véletlenül Hitlernek jön össze az atombomba, illetve ha a nyerõ idõszakában nem függeszti fel le a sugárhajtású vadászgép fejlesztési projectjét.
Már miért is? Szaddám katonái sokkal rosszabbul képzettek és felszereltek voltak a síita és kurd gerillák ellen, mint most az amik.
De Szaddámnak nem is kellett vigyáznia arra hogy civilek ne sérüljenek. A lényeg az hogy ha az amcsik kiirtanak egy falut mert valaki a faluból támadást indított ellenük abból nemzetközi botrány lesz. Szaddámnál ez nem volt probléma.
Milyen támadó? Most egy gerillaháborúról beszélünk.
A gerillaháború lényege hogy a megszállókra támadnak rá a gerillák, méghozzá orvul, akkor amikor a legkevésbé számít rá.
Ezt nagyon jól megmagyaráztad, miért nem működik a sorkatonaság, már csak az a kérdés, hogy akkor miért is működött olyan jól vagy kétszáz évig? Akkor még mások voltak az emberek? Rég volt, igaz se volt? :-)
200 éve amikor ezt kitalálták nem voltak olyan jó kistömegpusztító eszközök mint ma.
Akkor egy csata úgy nézett ki, hogy zárt tömbben egymásnak rontottak a csapatok, és akinek több ágyúja volt... Azt mégse a sok ágyú lett nyerő. Egyébként a tömegpusztító alatt nem tudom mire gondolsz. Atombombája egyik potenciális ellenfelünknek sincs itt a környéken. A vegyi- és biológiai fegyver nem valami jól alkalmazható, és az irániak pont a vegyifegyver ellen a tömeget sikerrel alkalmazták. Még egy atomháborúban is sokat számít a tömeg, mert ugye ha a hadsereg 90%-a elpusztul mindkét félnek, akkor nem mindegy, mennyi az a 10%...
ehhez nagy tömegû és nagyon jól képzett és felszerelt katona kell.
Már miért is? Szaddám katonái sokkal rosszabbul képzettek és felszereltek voltak a síita és kurd gerillák ellen, mint most az amik. A közhiedelemmel ellentétben igazi népirtást se csináltak (meg persze az amik és főleg helyi szövetségeseik se válogatnak már mostanában annyira az eszközökben). A fő különbség az volt, hogy kb. három-négyszer annyi katonát tudott bevetni egyszerre.
Ilyen helyzetben ugyanis a támadó eléggé elõnyös helyzetben van, ha a védõ felszereltségben és kiképzésben ugyanott vagy rosszabb helyzetben van akkor nem sokat tehet.
Milyen támadó? Most egy gerillaháborúról beszélünk.
ha van két kb. hasonló méretû és gazdaságú ország, az egyik profi hadsereget fejleszt magas technikai színvonalon, a másik tömeghadsereget kalasnyikovval és mind a kettõ kb. ugyanannyit költhet a dologra, akkor egy összecsapásban jó eséllyel az elõbbi fog nyerni.
Nem, mert nem csak két véglet van. Lehet pl. kicsit elavultabb technikát alkalmazni olyan sorozott hadsereggel, ahol csak a korosztály negyede vonul önként jelentkezés alapon, a többiek meg extra honvédelmi adót fizetnek. (A svédeknél ez van, csak ott nincs asszem extra adó.) De ez is csak egy példa, nagyon sokféle lehetőség van.
Azt se felejtsd, hogy a kalasnyikovot (meg az egyszerűbb fegyvereket) otthon lehet gyártani (AK-47-esből még Afganisztán is gyakorlatilag önellátó), a hájtek sereg meg import cuccokra szorul (Amerika kivételével, de gondolom most nem Amerika választási lehetőségeiről beszélünk), tehát ilyen értelemben a kettő nem is összevethető. A sorozásnál ráadásul a költségek egy részét nem az állam viseli, hanem maguk a sorkatonák, tehát ilyen értelemben a társadalom kicsit jobban terhelhető. Ugye vannak akik lelkes örömmel áldozzák életüket a hazáért, de senki nem fizet lelkes örömmel adót.
Azt hiszem itt alapveto tevedesek vannak a sorkatonasaggal kapcsolatban. A sorkatonasag = kenyszer es az emberek altalaban semmit sem szeretnek kenyszerbol tenni. Ezert nem mukodik a sorkatonasag.
Egy profi hadsereg kell akik tamadas eseten meg tudjak vedeni az orszagot es meg tudjak mutatni az sorozottaknak (akiket a haboru miatt behivtak), hogy mit kell csinalni. Ahhoz nem kell 1-2 ev, hogy az ember tudja, hogy fedezekbe menjen ha lonek ra. Viszont ahhoz tobb is kell, hogy az ember tudja, hogyan kell a harcteren mozogni vagy hazak kozotti haborut vivni. Ha minden szakaszba 1-2 profit raknak azok mar el tudjak ugy iranyitani az sorozottakat, hogy valami hasznuk is legyen.
200 éve amikor ezt kitalálták nem voltak olyan jó kistömegpusztító eszközök mint ma. Akkor valóban a tömeg volt a lényeg. Ma viszont az a régi cuculista vicc jut az eszembe hogy mirõl veszi észre a szovjet kiskatona hogy kitört az atomháború ? - Szemébe folyik a sisakja...
- gerillaháború zajlik, azaz egy terület tartós megszállását kívánod szalonképes módon megvalósítani (akkor sok emberre van szükséged, példa a mai Irak)
Elõször is, ehhez nagy tömegû és nagyon jól képzett és felszerelt katona kell. Ilyen helyzetben ugyanis a támadó eléggé elõnyös helyzetben van, ha a védõ felszereltségben és kiképzésben ugyanott vagy rosszabb helyzetben van akkor nem sokat tehet.
Másodszor ha itt tényleg kitör a Peak Oil akkor a szalonképesség huszadrangú tényezõ lesz, némi népirtás simán belefér a dologba.
a technológiai fölény nem túl magas (pl. horvát-szerb viszonylat) Az tényleg szívás. De szvsz ha van két kb. hasonló méretû és gazdaságú ország, az egyik profi hadsereget fejleszt magas technikai színvonalon, a másik tömeghadsereget kalasnyikovval és mind a kettõ kb. ugyanannyit költhet a dologra, akkor egy összecsapásban jó eséllyel az elõbbi fog nyerni.
Az igaz, hogy Jakab a 20 évvel ezelőtti kiképzésével nem veheti fel a harcot egy Dél-Amerikát megjárt zsoldossal. De legalább, ha lát egy eldobott gránátot, tudja, hogy hasra kell feküdni, Ezt akkor is tudni fogja ha megnézi a Rambó-t ;-)
Meghát követni kéne a kort. A mai sorozottakat nem AKM-el a kezükben kellene zavarászni a mezőn, hanem számítógép-ismeretre, elektronikus és vegyi hadviselésre meg polgári védelemre, meg katasztrófa-elhárításra kellene oktatni az alatt a hat hónap alatt. A polgári védelem nem rossz ötlet, kérdés mi marad meg az agyakban mondjuk 5 év múlva. A számítógép ismeretek/elektronikus hadviselés pedig megint olyan dolog hogy ha 3 évvel lemaradtál az épp aktuális szinttõl akkor a hajadra kenheted. Ez még a civil számítástechnikában is nagyjából így van: aki az 5 évvel ezelõtti színvonalon van mondjuk programozásban az komoly nehézségekbe ütközik az elhelyezkedés során. Pedig ez a dolog a biztonságtechnikához képest tetûlassan változik...
Az AKM-es mezőn rohangászás se olyan értelmetlen, ha az lesz a feladata háború idején, hogy egy épületet őrizzen kétszázadmagával. (Ugye sorkatona mindig van bőven.) Másfelől a mai Magyarországon még arra sincs egyelőre pénz (vagy akarat? franc se tudja mennyibe kerülhet), hogy a meglévő katonáinkat rendesen megtanítsuk lőni (többségük néhány évente lát lövészetet belülről...), szóval a számítógépes oktatás sorkatonáknak utópia. Azaz ma Magyarországon tök értelmetlen lenne így is-úgy is a sorkatonaság.
Az igaz, hogy Jakab a 20 évvel ezelőtti kiképzésével nem veheti fel a harcot egy Dél-Amerikát megjárt zsoldossal. De legalább, ha lát egy eldobott gránátot, tudja, hogy hasra kell feküdni, meg fel tudja venni a gázálarcot, ha kell. Tehát lényegesen jobbak lesznek a túlélési esélyei.
Meghát követni kéne a kort. A mai sorozottakat nem AKM-el a kezükben kellene zavarászni a mezőn, hanem számítógép-ismeretre, elektronikus és vegyi hadviselésre meg polgári védelemre, meg katasztrófa-elhárításra kellene oktatni az alatt a hat hónap alatt.
az átlagember mondjuk 10 év múlva már messze nem lesz olyan kondiban hogy érdemben bármi hasznosat csináljon a golyófogáson kívül. 40 évesen pedig végképp nem ellenfél olyasvalakinek aki nap nap után ezzel foglalkozik
Ez így volt bő kétszáz éve a francia forradalom idején is, amikor kitalálták az egészet, meg ötven-száz éve is, amikor a sorkatonaság a fénykorát élte. Az a különbség, hogy a sorkatonaság akkora számbeli fölényt biztosított, hogy szart se ért a magasabb kiképzés, és ez így lenne most is. Ajánlott film (állítólag a könyv még jobb, én nem olvastam) a Black Hawk Down. Ott láthatod, mire elég a számbeli fölény a sokszoros technikai és képzettségbeli fölénnyel szemben.
A sorkatonaság idején legalább négyféle alakulat volt:
- elit alakulat, itt viszonylag nagy számban önkéntesek, 10 éve képzett hivatásosok, és a legmotiváltabb és fizikailag-szellemileg legalkalmasabb sorkatonák szolgáltak. Ezek elérték és többnyire meghaladták a mai átlag alakulat színvonalát.
- átlag alakulat, itt szolgáltak a sorkatonák, ezek voltak békeidőben is feltöltve. Talán valamivel a mostani átlag alakulat színvonala alatt voltak, de nem olyan sokkal, mint most képzeljük. (A két éve szolgáló 19 éves amerikai szerződéses katonánál mennyivel lehetett rosszabb egy két éve szolgáló 20 éves sorkatona? Még az sem igaz, hogy a szerződéses katona válogatott, a létszámhiány és a toborzási gondok közepette szellemileg biztosan alacsonyabb színvonalon, fizikailag meg legfeljebb kismértékben lehet jobb.)
- tartalékos alakulat, visszarántott tartalékosokból, alacsonyabb harcértékkel (itt is életkor szerint voltak csoportosítva, tehát volt olyan alakulat, ahova főleg 30 év körüliek kerültek hivatásos tisztek irányításával, és volt ahol főleg 40 év felettiek voltak főként tartalékos tisztek vezetésével), ezeket nyilván nem a 10 éve képzett vérprofi terrorista ellen küldjük, vagy ha mégis, akkor legalább 10x létszámfölényben. (Tartalékos mindig legalább 10x annyi lesz, mint 10 éve képzett fanatikus terrorista.)
- népfelkelő alakulat, berántott 50 év felettiekből (és 17 év alattiakból) álló, rendkívül alacsony harcértékű alakulat, többnyire tartalékos tisztek vezetése alatt, főleg hátországbeli feladatokra lehetett alkalmazni, frontra csak végszükség esetén (pl. Németország 1945)
Az amerikaiak Irakban most tapasztalják meg, hogy milyen sok olyan poszt van, ahol a rossz kondícióban lévő, nem túl alkalmas katonák is hasznosíthatók (lennének), de kénytelenek a magasan kiképzett, drága szerződéseseket és hivatásosakat alkalmazni, akikből persze messze nincs elég.
A fejlettebb technológia pedig nem sokat ér, ha
- gerillaháború zajlik, azaz egy terület tartós megszállását kívánod szalonképes módon megvalósítani (akkor sok emberre van szükséged, példa a mai Irak)
- nem alkalmazod (az atombomba kitűnő példa, de az amerikaiak mostani iraki szereplése ide is illik: ha az amerikaiak magasabb technológiájukat értelmes célra, pl. népirtásra használnák, öt perc alatt megnyerhetnék a gerillák ellen pillanatnyilag vesztésre álló harcot)
- a technológiai fölény nem túl magas (pl. horvát-szerb viszonylat)
Szóval egyáltalán nem olyan értelmetlen a sorkatonaság, mint gondolod. (Más kérdés, hogy abban a formában, ahogy létezett pár éve, tényleg semmi értelme nem volt.)
Nem lehet. A sorkatonaság arra épül hogy behívod a fiatalokat 1-2 évre, kiképzed, majd utána bármikor mozgósíthatod õket úgy 50-60 éves korig. Ezzel alapvetõen az a baj, hogy az átlagember mondjuk 10 év múlva már messze nem lesz olyan kondiban hogy érdemben bármi hasznosat csináljon a golyófogáson kívül. 40 évesen pedig végképp nem ellenfél olyasvalakinek aki nap nap után ezzel foglalkozik. Persze másképp volt ez akkor amikor a népesség nagy része kinn dolgozott a földeken. A másik dolog pedig az hogy egy pici atombomba is el tud pusztítani 300 000 kiválóan kiképzett sorozott katonát, azaz nagy tömegben nem az gyõz akinek sok katonája van hanem aki technológiailag jobb.
A Gipsz Jakab 40 éves bérszámfejtõ akit behívtak ugyanúgy nem ellenfél a 10 éven át kõkeményen képzett, fanatikus profi terroristának mint ahogy a két évig képzett 20 éves Beton Jenõke sem...
Szlovakia (es szerintem az osszes kornyezo allam) a GDP kozel 2%-at (talan 1.8%-ot) kolti honvedelemre, mi 1.2%-ot. A kulonbseg ennel sokkal nagyobb, mert ezek pont az eszkozbeszerzesre stb. szant penzek nagyreszt. Nalunk sokkal vizfejesebb a sereg mint mashol, a 33K katona kozel fele miniszteriumi stb. dolgozo, iroasztal melletti katona. A mi seregunk rosszabbul kikepzett, stb. stb.
De mindegy, tok jo illuzio ez a "masok se koltenek sokat a seregre" cimu mese...
Szvsz félreértettek az olvtársak. A kiképzés legfőbb célja az volt, hogy megtörjék az embert. Ha ez sikerült, akkor (majdnem) bármit megcsinált gondolkodás nélkül.
Az én szvsz meg lehet. Csak nem úgy, ahogy az elvtársak csinálták az elmúlt évtizedekben. Nekik sikerült beültetni azt, hogy katonaság=naplopás. A tiszi állomány nagy része alkoholista volt. De egész hatékony sorozott katonaságra is vannak példák, nem kell messzire menni, Németország, 1939-45
"hogyan hajtsd végre kérdés, ész, gondolkodás nélkül a parancsot." Hát épp ez a kiképzés lényege!!! A seregben nincs (sincs) demokrácia. A hülyeség meg kiváló stressz-oldó...
Bizony, sok embernek jót tett az - nemegy olyan volt, aki 18 évesen még mindig anyuci pici fia volt, még felöltözni se tudott egyedül. A másik meg erőszakos, egoista, aki megtanulta, hogy a többségre is tekintettel kell lenni.
Én azt mondom, hogy bizony, egy 6 hónapos alapkiképzés mindenkire ráférne. Ugyanis nem harcolni kell megtanulni, hanem elviselni a háborút...
Biztos, hogy egy bolygón élünk? :-)) Csak olvaslak, de inkább nem is reagálok. Sorozzunk be mindenkit, a határőrséget képezzük ki gerillahadviselésre, a gyerekeket meg az oviban tanítsuk meg jatagánnal bánni. Hogy lehet onnan lentről az ellent egy mozdulattal tökön szúrni.
Mert elkerülhetetlenül jönni fog a világvége, tatárhadak, lóról nyilazás, tömegmészár, etc...
Gondolom az ágyad alatt szamurájkard és puska van folyton, csőre töltve. Hátha...
Szvsz hatékony hadserget ma nem lehet képezni sorozással. Ez a poroszos tömeghadsereghez jó ahol a honvéd fõleg golyófogónak kell, de terroristákkal vagy akár csak profi katonákkal szemben kb. annyit ér mint ha számháborút játszó gyerekeket küldenél ellenük. Az ég óvjon minket attól hogy ilyen sorozott katonák védjenek Pl. egy atomerõmûvet, de ha lehet határt se nagyon...
A leendő magyar honvédségnél nem feltétlenül ott kéne folytatni, ahol a szoci végén abbahagyták. A legkorszerűbb hadseregszervezési, kiképzési módszerek tanulhatnak a 4. generációs hadviselés elméletéből és gyakorlatából. Ne értsétek félrre, de pl. érdemes elemezni a Hezbollah sikerőnek titkait, ahogy azt szakértők ezrei a világban teszik is. Tudtommal pl. az izraeli hadseregben is és próbálják saját reguláris hadseregüknél is hasznosítani a tapasztalatokat, amennyire lehet. Ha a leendő magyar véderő feladata globális energia- és éghajlati válság miatt felbolyduló világ, új népvándorlás kezelése lesz, nyilván nem a régi poroszos iskola lesz a jó modell. A határőrség pl. garantáltan kvázi gerillahadviselésre képzendő ki. Azt nem lehet a 80-as évek magyar szoci MN-módszereivel.
Én még voltam. Akkori eszemmel semmi értelmét nem láttam. Mai élettapasztalatommal már annak a késő szocizmuskori operetthadseregben eltöltött 18 hónapnak is sok hasznos dolgot tulajdonítok személyiségfejlődésemre nézve. Ahogy a dolgozatírásnak, vagy a vizsgáknak se minden diák látja az értelmét éretlenül, az némelyiküknek (-künknek) értelmetlennek tűnik/tűnt a maga idején. Utólag már nem annyira. Nincs ideális hadsereg, nem lehet kellemes sorkatonaság, legalábbis a többség számára. Ettől még kell, hasznos. A profi hadsereg elképzelése elválaszthatatlan az olcsó olaj, a jólét, a fogyasztói társadalom korától. A válságban, a kínkeservesen feje tetjéről a talpára álló gazdaságban (ahol újra megbecsüljük a termelést, nem csak a fogyasztást, ahol becsüljük a hazai mezőgazdaságot és ipart, ahol szégyen a lopás és a spekuláció (bár ettől persze még fennmarad!), talán normális lesz, hogy kell honvédelem is és hogy az egyénnek ki kell vennie a részét ebből is. Nem vagyok benne biztos, hogy egy ilyen egészségesebb felfogású, fenntarthatóbb gazdaságot és társadalmat el tudunk érni, lehet, hogy nem vállaljuk ezt az utat és inkább homokbadugott fejjel várjuk meg az összeomlást. Én a reális gazdasághoz és társadalomhoz való visszatérést javaslom.
Én nem voltam katona, de akik voltak azok azt mondták 2 dolgot lehetett összesen megtanulni odabenn. Hogyan viseld el a hülyeséget, és bármilyen hülyeség, hogyan hajtsd végre kérdés, ész, gondolkodás nélkül a parancsot.
"A gazdaságon kívüli haszna a honvédelmi nevelésnek és katonai kiképzésnek evidens." Ez azt jelenti, hogy vagy nem voltál katona, vagy te voltál a kiképzőtiszt. Amit hazánkban évtizedeken keresztül sorkatonai kiképzés címén műveltek, az maga volt a röhej és a tönkremenés. Gazdaságilag is és ütőképesség szempontjából sokkal jobb az alaposan kiképzett profi hadsereg.
Még mindig kedvenc "vessző"paripámhoz (azazhogy igazihoz), két érdekes kép a sajnálatos szeptemberi eseményekről:
1. lovasroham a pesti aszfalton, 21. század, úgy az Olajcsúcs idején (amikor a többségnek erről még fogalma sem volt)
2. Jól látom, hogy a rendőrnek KARDJA van???? Huszárság? A fenti képen is látszik.
Tud valaki infóval szolgálni, hány lovasrendőr van hazánkban, hol képzik ki őket, mire, (milyen típusú feladatokra, bár egyet most látunk), mikor hozták létre alakulatukat, mivel indokolták, stb.? Van-e lovasság a határőrségnél? Van-e a világon valahol hadsereg, ahol nem parádé célra komolyan lovasságot tartanak fenn?
