Búzahiány alakulhat ki tavasszal 2006. szeptember 27. 9:54 MNO Búzahiány alakulhat ki hazánkban jövő tavasszal a magyar termény iránti fokozott kereslet miatt.
Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke szerint körülbelül 250-300 ezer tonna búza hiányzik a malmok éves őrlési szükségletéből. A jelentős áremelkedéssel járó világpiaci kereslet alapvetően időjárási okokkal magyarázható.
Az ország kenyérellátásához 1,2 millió tonna búzára van szükség, de néhány malom a magas beszerzési árak miatt elhalasztotta a készletek egy részének a feltöltését. A Gabonaszövetség azt szorgalmazza, hogy az agrártárca tavaszig "tartalékoljon" legalább 200 ezer tonnát a korábban felvásárolt intervenciós gabonából.
Eközben a liszt ára tovább emelkedik. A malmok május óta 10-12 százalékos áremelést értek el, októberben azonban újabb 10 százalék körüli árnövekedésre van szükség.
A hír gyors válasz pár héttel korábbi vitánkra, miszerint kialakulhat-e globális élelmiszerhiány az általános erőforrásválság közepette, tekintettel arra, hogy az amúgy is fogyó élelmiszertermelés egyre nagyobb részét igyekszenek most rohamosan átállítani bioüzemanyaggyártásra, a csökkenő olajkitermelés pótlására. Korábbi felvetésem, miszerint: "Ön dönt, Eszik, vagy Vezet!" nem tűnik alaptalannak. Kíváncsi vagyok, lesz-e alapanyag az utóbbi hónapokban nagy felhajtással bejelentett, főleg "eladhatatlan búzafeleslegeink" felhasználására (és az adófizetők pénzének korrupt hivatalnokok és politikusok általi elherdálására!) alapozott bioüzemanyag gyárakba. Ezek szerint vége a búza exportszubvenciója korának? A piac automatikusan megoldja a kérdést? Én hiszek a piaci mechanizmusban, de ha kevesebb kaja terem majd, mint amennyi az emberiségnek kell, ezt az alapproblémát a piac sem oldja meg, csak annyit tesz, hogy azokhoz irányítja a szűkös készleteket, akik tudnak fizetni, a többi éhendöglik. Persze ez még csak egyetlen kis hír, korlátozott földrajzi területről, meglátjuk az elkövetkező pár évben, hogy valóban globális trend lesz-e. Lester Brown és mások (pl. Kanadai Farmerszövetség, stb.) szerint igen.
Egy tipikus újságcikk azok közül, amik a republikánusok választási manipulációjának tulajdonítják a jelenlegi árcsökkenést. Értelmes szerző, lehet, hogy jól spekulál. Abban is igaza van, hogy ilyen manipuláció csak rövid távú lehet.
"kb 60$ hordója. Nem is olyan régen ez még elképzelhetetlenül drága volt. Most már olcsónak számít."
Régi tréfa: "Ma örömet szerzek a kutyámnak. Jól megverem, aztán abbahagyom."
"Miért kellene az egekben lennie?"
Mert a világvége-hívők szerint (akikhez állítólag tatozok), az olajár rohamosan égbeszökik, már holnap. Valójában az olaj ára másféle tömegárukéhoz hasonlóan állandóan ingadozik, nagyobb változások is voltak már mindkét irányba, ez semmi új. A Csúcs-hívők között is sok a spekuláció, miért csökken most, amikor a kitermelés és az export nem nőtt, sokan manipulációt sejtenek, pl. a tőzsdések önbecsapását, miszerint a bizniszvilágban már mindenki hallott a Csúcsról, de nem szeretné elhinni, mert akkor öszeomlik a növekedésközpontú világképük, ezért örömmel kapnak minden apró "jóhír"-en, pl. "szenzációs olajlelet a Mexikói-öbölben, stb. Majd meglátjuk, az ilyesmit hónapok, évek távlatából kell szemlélni, hogy a tartós trendek kirajzolódjanak. Az olaj csak egyik, bár döntő eleme az általános erőforráskimerülésnek, az alapigazság megdönthetetlen, miszerint egy véges rendszerben nem lehetséges végtelen növekedés. Ehhez képest az, hogy ma éppen 60, vagy 70 dollár az olaj, bakfitty.... Én már egy centi autópályába se javaslom a pénzt ölni.
Vannak jol kepzettek is, meg kevesbe jol kepzettek is. Olvasd el eritelaz beszamoloit a Katonai topikon, az iraki "mesterlovesz" tucatnyi lovest ad le ugyanabbol a poziciobol, stb. A tobbseg legfeljebb sorkatona szinten kepzett (ahogy egyebkent az iraki ferfilakossag nagy resze volt sorkatona az iraki sorozott regularis hadseregben).
Nem a képzetlen civilek robbantgatják fel õket sorra hanem nagyon is jól képzett, nagyon is jól felfegyverzett profi terroristák. Nem az átlag iraki harcol az amcsi katonák ellen hanem szerte az arab világban erre a célra kiképzett profi terroristák.
Az ókorban nem kötelesség, sokkal inkább jog volt a katonáskodás. Rómában pl. nagyon jól lehetett vele keresni, a római polgárjogi harc fontos követelése volt, hogy a jogfosztottak is katonáskodhassanak. más népeket kirabolni nagy üzlet volt mindig is, csak mint annyi mindent, az újkorban ezt lenyúlta az állam.
Szarra vertek, de azota nem tudnak rendet tartani, mert nem volt eleg katonajuk. Pl. a fosztogatasok megakadalyozasara nem volt eleg emberuk rogton az elejen.
Es kepzetlen civilek ellen nem kell hiperjolkepzett katona.
A modern ertelemben vett sorkatonasagot (bekeidoben minden fiatalt behivnak 18 vagy 20 eves kora korul 1-2-3-5 stb. evre, majd kesobb mint kepzett katona (tartalekos) barmikor mozgosithato) a francia forradalom idejen "talaltak fel". A tizenkilencedik szazad masodik feleben gyakorlatilag minden europai allamban mukodott. A hadseregek bekeletszamuk sokszorosat tudtak tartalekosokbol (bekeidoben sorkatonakent kikepzett es idonkint "frissitesre" visszarantott polgarokbol) kiallitani.
"Nem hiszem, hogy barmely kiraly vagy csaszar az elmult evszazadok alatt elt volna ezzel a modszerrel."
Nagy Frigyes? Nem vagyok történész, de talán valaki tudja, mikor, hol találták fel az általános sorkötelezettséget. Én a poroszokat gyanítom. De gyakorlatilag Spárta berendezkedése sem állt távol ettől a modelltől jóval korábban és volt még néhány katonaállam, pl. Asszíria, ahol a szabad felnőtt férfilakosság zömének bizonyára át kellett esnie valami kiképzésen már a két háború közti (rövid) "béke"-időszakokban is. A középkori Angliában a szabad parasztoknak kötelező volt a király szavára hadbavonulni, valamelyik király kárhoztatta a labdajátékokat azzal, hogy kiszorítják a régi jó sportokat, mint pl. az íjászat, amik sokkal hasznosabbak a honvédelmi képességek fenntartásában. Gyakorlatilag listák voltak a hadra kötelezhető felnőtt férfiakról, a szolgálat alól pénzzel megválthatták magukat (lásd Shakespeare - korrupció mindig volt) Ez a sorkötelesség egy formája, a kor szintjén.
Ezek ellen a kínaiak sem tudnának mit csinálni - legalábbis ha betartják az illemszabályokat és nem kezdenek tömeggyilkolásba. Persze a kínaiak megtehetik hogy egymástól fél méterre felállítanak egy-egy katonát, az akár hatásos is lehet, kérdés hogy mennyibe kerülne ez a dolog (az ott lévõ kínaiakat etetni kell, amíg ott vannak a családjuknak is enni kell - a sorozott katona sincs ingyen, csak a költségeit a szociális rendszer, illetve ennek hiján a család többi tagja viseli).
Ez teljesen más szituáció. Katonailag 10 perc alatt szarrá verték. Most is politikai oka van a szívásuknak, és ha buknának annak is az lenne. Annak nem lenne akadálya hogy szépen módszeresen kiirtsanak a területrõl mindenkit, de ez politikailag nyilván nem elfogadható. Ha viszont ott maradnak az emberek akkor azt nagyon nehéz megakadályozni hogy ne robbantsa fel magát egy öngyilkos terrorista. Sõt, meggyõzõdésem hogy ha nem profi katonák lennének ott hanem sorozottak akkor az politikailag sokkal többe kerülne az amcsiknak: egyrészt az áldozat súlya is nagyobb lenne - mivel bárki, te vagy a szomszédod is lehetne az áldozat, így pedig csak az aki felvállalja az ezzel a melóval járó kockázatot, másrészt egy kevésbé képzett sorkatona sokkal könnyebb célpont mint egy profi.
Nem tudom, hogy te mit ertesz sorkatonasag alatt, de en azt, amikor bekeidoben behivjak a lakossagot (altalaban a fiatal ferfiakat) katonanak. Mindezt kenyszerrel.
Nem hiszem, hogy barmely kiraly vagy csaszar az elmult evszazadok alatt elt volna ezzel a modszerrel. Pesze a toborzast ne keverjuk a sorkatonassaggal.
Alapvetően az volt a gond, hogy a gerillák hátországát kellett volna legyőzni Északon. Amíg az nem volt meg, addig sok jóra nem számíthattak, mert amikor sikerrel járt egy akciójuk, pár hónapon belül ismét romlott a helyzet.
De érted miről vitatkozom lcoderrel, szerintem nem lehet ilyen egyértelműen kijelenteni, hogy csak a profi hadsereg jó. (Egyébként az USA hadseregben is a profik mellett ott van a NG, azaz a félprofik is. Tkp. a NG tagjai afféle önkéntes sorkatonák. Tehát még az sem áll, hogy az USA teljesen profi haderőre állt.)
Most írtad, hogy katonailag megnyerték a háborút. A régi módszerrel. Most meg az új módival nem bírják megnyerni Irakot vagy Afganisztánt még katonailag sem. Akkor?
Clinton gondolta, hogy összeszed némi pénzmagot a gazdag és jószándékú emberektől a globális felmelegedés elleni tevékenységre. A minimális adomány 15.000 dolcsi volt, de a végén 7,3 milliárd dollárnyi pénz gyült össze. Sir Richard Branson - a Virgin csoport CEO-ja pl 10 évnyi profitot igért a nemes cél érdekében - amit kb 3 milliárd dollárra taksálnak. A Google megígérte, hogy az adományozók ingyen hirdethetnek. Barbara Streissand is adott 1 milliót. Sőt mi több a jobb-oldali médiacézár Ruppert Murdoch is beszállt 0,5 millióval. http://www.nytimes.com/2006/09/23/world/23aid.html?_r=1&oref=slogin
a Fox tv-csatorna (a Murdoch médiabirodalom tagja) interjút ajánlott Clintonnak, amelyben beszélhet a CGI-ről. A Fox riportere - Chris Wallace keveset kérdez a CGI-ről, annál többet bin Ladenről, Szomáliáról, 9/11-ről és a Clinton éra hibáiról. Clinton úgy érzi, hogy csőbehúzták, felkapja a vizet, de végül lealázza Wallace-t és a Bush adminisztráció félelem-politikáját.
Fox News Sunday, Interview With President Bill Clinton, 9/22/06
A vietkongoknak végük lett volna mint a botnak ha nem kapnak támogatást a béketáborból. Az amcsiknak épp az volt a gondjuk hogy nem tudták megteremteni a légifölényt. És azért nem mert a vietnami oldalon sem csak biciklik voltak.
Amúgy meg az amcsik nem a csatatéren bukták el a háborút hanem a politikában (háborúellenes mozgalmak, mint utólag kiderült KGB-s szervezésben).
egy korlátozott jelellegű, farigcsálós háborúban olcsóbb is, hatékonyabb is a hightech.
Ennek némileg ellentmondani látszik a vietnami példád, ahol a vietkongok lowtech eszközökkel a tömegre építve (olcsó volt az emberélet) harcoltak. Más kérdés a 75-ös észak-vietnami offenzíva, ahol gyors csapással lerohanós taktikát folytattak.
A Sun tzu féle farigcsálós, és a Klausewitcz féle lerohanós taktika közti különbség. A gerillaháború egyértelműen a farigcsálós taktika része, ami igyekszik legalább anyagi értelemben Pürroszi győzelmekbe kényszeríteni az ellent, A Klausewitcz féle lerohanós taktika viszont épp azt akarja kizárni hogy az ellenfél pótolni tudja a veszteségeit, és azelőtt lefejezni az ellenállást, annak termelési/szervezeti hátterét, hogy felocsúdnának a kezdeti sokkból. A lerohanós taktika megvalósításához kell a számbeli fölény, ez csak tömeghadsereggel működik, ezzel szemben egy korlátozott jelellegű, farigcsálós háborúban olcsóbb is, hatékonyabb is a hightech.
(Emiatt is szívnak most az amcsik Irakban, a hadseregük a hidegháború alatt átállt a high-tech farigcsálós, mozgékony ide-oda bevetős harcmodorra, ehelyett Irakban is, és Vietnamban is teljesen más szerepben találták magukat, mindkét helyre tipikusan olcsó tömeghadsereg kellett volna.)
Drága, hájtech, de kevés emberéletet elhasználó minőségi hadsereg ellen a gerillaharcmodor különösen hatékony, mert az eleve értékesebb technikát és embert tudja lesből megsemmisíteni, egy olcsó tömeghadsereggel szemben nem sokra megy, mert nagyon olcsó pótolni a veszteségeket. Pl. vitenami katona egy darab rpgvel leszedi a Black Hawk szállító helikopter, rögtön több millió dollár + 8 drab méregdrágán kiképzett, és kiválogatott tengerészgyalogos esik el. És még ha nem is jön be, csak egy katonát kell feláldozni és egy rpg-t ami összesen is legfeljebb 300,000 forint...
Ami a tömeghadsereg ellen szól, az a dolog nyersanyagigénye. Egy tömeghadsereg kb 9-10 T55-össel éri el azt a tűzerőt mint egy darab Abrams, ennek megfelelően a minőség és a kiképzés helyett a súlypont a nyersanyagon/energián van, ha abból bőségesen áll rendelkezésre nincs semmi probléma. Vagy egyszerűen csak gondoljuk azt végig, hogy egy több száz teherautót, tankot, repülőgépet felvonultató tömeghadsereg-darabka üzemanyagigénye, az üzemanyag biztosítása mibe kerül, főleg ha nincs saját hozzáférés olajhoz...
Nem a sok ágyú hanem a jobb ágyú (gépfegyver, stb).
Erősen leegyszerűsíted a dolgokat. A minőségi fölényt bizonyos határok között mindigis tudta ellensúlyozni a mennyiségi fölény (szélsőséges példa: egy atomrakéta kezelőszemélyzettel vs. egymillió katona -> az egymillió katona fog győzni), a túlságosan nagy minőségi fölényt pedig nem.
Szóval túlságosan két szélsőségben gondolkodsz (kétmillió faszi kalasnyikovval vs. húszezer hiperelit zsoldos hájtek helikopterekkel, multirole vadászgépekkel, csúcs MBT-kkel stb.), a helyes megoldás valszeg a kettő között van. És bizonyos határok között igenis érdemes lehet kiváltani a minőséget mennyiséggel (már írtam az okokat, a sok kalasnyikovot a hazai ipar legyártja, a hájtek cucc nagy része meg import, továbbá a sorkatona részben maga viseli hadviselésének költségét, a készenléti díjat stb., profi hadsereg esetén meg az állam viseli ezeket a költségeket is). Más kérdés, hogy itt és most Magyarországon érdemes lenne-e visszaállítani a sorkatonaságot. Nekem az a véleményem, hogy amíg a GDP 3%-át el nem éri a katonai költségvetés, addig biztos hogy sokkal értelmesebben is el lehet költeni a kevés honvédelemre szánt pénzt, a sorkatonaság ilyen körülmények között luxus. Ha már a GDP 5%-át költenénk hadseregre, akkor viszont szerintem az újabb és újabb hájtek lenne luxus, és érdemesebb lenne a sorkatonaság.
Gerillaháború:
- a gerillák többnyire szélsőségesen rosszul képzettek (újabb érv a sorkatonaság mellett: Svájcban pl. ha valaki el is foglalná az országot, mivel a (férfi)lakosság nagy része képzett katona és még fegyvere is van otthon, feltehetően azonnal gerillaháború kezdődne. Ugyanez Magyarországon pl. nem várható, és nem csak a földrajzi nehézségek miatt. Nálunk iraki stílusú "városi gerillák" se lennének.)
- az amerikaiak most se vigyáznak annyira a civilekre, mint azt gondolod, iraki segédcsapataik pedig semennyire se vigyáznak senkire (egyes feltevések szerint a kínzás a mostani síita kormány börtöneiben elterjedtebb gyakorlat, mint Szaddám idején volt, a síiták rendszeresen indítanak büntetőexpedíciókat a szunnita területekre stb.)
- ha sok katonád van, a gerillák alig tudják kialakítani a helyi erőfölényt, ha véletlen gerillákra bukkansz, sokkal könnyebb helyi erőkből gyorsan összeszervezni egy ellenakciót, stb.
Nem véletlen, hogy a jugoszláviai hegyivadászok kivételével a második világháborúban is a németek mindig másod-, harmadrendű csapatokat vetettek be a gerillák ellen. Gerillák ellen se túl jó felszerelés, se túl jó kiképzés nem kell.
