Egyáltalán nem hülye. Olvasd el a szájton szakmai életrajzát. Abszolút USA-szempontból nézi a dolgot, ezért a Grúzoknak igyekszik tippet adni, hiszen az oroszokat bekerítő "szines forradalmak" az USA stratégiájának részei voltak a maradék olajért folytatott őrült geopolitikai hajszában. Szerintem az USA a biztos vesztese ennek a játszmának hosszú távon, (a Sanghaji klub - Oroszország. Kína, és csatlósaik) helyzeti előnyben vannak. Robb ebben elfogult, de a tippje nem marhaság, ugyanezt leírta Szaud-Arábiáról is, hogy az Al-Kaida, vagy más számára mi a kézenfekvő, olcsó, költséghatékony megoldás a rezsim megbénítására. (Ezt a védelemre való felrázásul írta, mint volt USA-terrorelhárító) Szakember. A csőrobbantást a közelmúltban alkalmazták maguk az oroszok az örmények megrendszabályozására. Hivatalosan persze ismeretlen tettesek. De megkaphatják maguk is ezt az ajándékot. Mi magyarok a cső rossz végén vagyunk.
Egy "jópofa" javaslat a Global Guerrillas szájt szerzőjétől, maga is gondolatkísérletnek, vitaindítónak minősíti mentegetőzve. Tippet próbál adni a grúzoknak, hogyan kényszeríthetnék térdre az oroszokat a "systems disruption" eszközével. Mivel az orosz állam bevétele kb. 50%-ban az olaj és gáz exportjából származik és az ország méretei miatt ehhez hatalmas csővezetékrendszer kell, itt az ideális támadási felület. Robb szerint elég lenne egy tucatnyi, maximum 3 fős diverzánscsoport, lehetőleg külföldi zsoldosok, hogy felrobbantsák a vezetékrendszer néhány gyenge pontját, ezzel tartósan 20-30%-os kiesést okozva az orosz exportban. Tippje, hogy nemcsak orosz területen lehet támadni, hanem azon kívüli vezetékszakaszokat is, pl. Lengyelországban. Kedvenc gerillaügyi szakértőm itt a mi farkunkkal is javasolja verni a csalánt, ha netán valakinek eszébe jut megvalósítani az egyébként kézenfekvő koncepciót, pár hónapig fagyoskodhatnak a magyar gázfogyasztók is. Még egy ok energiapolitikánk újragondolására, kiemelten a földgázárszubvencióéra, az importfüggőségre.
Az anyag MDS néven szabadalmaztatott, de a gazdája nem talál partnereket a gyártáshoz, mert lehetetlen feltételeket támasztanak. Megy a huzavona.
Mindenféle teszt és vizsgálat gyakorlatilag lezajlott vele még a 90-es években, azóta "áll a polcon". Már irtam róla , az ember gyógyszervegyész, és a gyógyszereiben alkalmazza a rendszert, zsirban oldódó anyagokat (pl vitaminokat) vizben oldódóvá tud tenni, igy azoknál akiknél betegség miatt nem szivódnak fel a zsirban oldódó cuccok is tud segiteni.
Én ott látnám értelmét egy hibridnek hogy amikor pesten áll az ember a dugóban és csak idõnként megy elõre lépésben pár métert akkor nyugodtan le lehetne állítani a motort és csak az elektromos motor vinné elõre a kocsit azt a pár métert - nem túl gyorsan viszont anélkül hogy a benzin/diesel motor állandóan ott járna alapjáraton.
Off Nagyítóval vadásszák a környékünkön a minősített hegesztőket és a komoly gyakorlati tudással rendelkező vasas szakembereket. Nagyon keveset találnak, a fiatal jelentkezőket meg néhány nap után szórják ki, olyan gyengék. A gépipar lemorzsolódása után a képzett szakik szétszéledtek, a nyugis, jól fizető bizt. őr és egyéb beosztásokat nem hagyják ott a koszos melóért. A képzés is gyengült, mert nincs háttéripara, nem ad használható gyakorlatot. On
"Van otthon egy kanna olyan gázolajam amiben 20% viz van... Ja és fél éve nem vált szét, és minden tulajdonságában gázolajszerű, sőt motorban is teszteltem, a kevesebb füstön kivül nemigen van különbség."
Ha tesztelted és bevált, akkor gondolom megéri rendszeresen feltölteni 20% vízzel a tartályt. Apropó - miért pont 20%? Próbáltad 30%-al? Vagy 50%-al? Lehet, hogy 50% víznél már észreveszel egy kis teljesítménycsökkenést, de ezt talán kompenzálja, hogy fele üzemanyagköltséget megtakaríthatod.
A Prius speciel pont ilyen értelmetlen hibrid. 2x annyiba kerül mint egy azonos képességű benzines autó, cserébe szinte semmivel sem fogyaszt kevesebbet. Lényegében nem látni hogy tulajdonképpen miben is tud többet, vagy mire érdemes egy ilyen autót használni. Azon kívül persze hogy divat. Meg jobban gyorsul, elektromos rásegítés mellett, dehát ez nem valami gazdaságossági szempont.
Annak lenne már értelme, ha városi hibrid kisautó, amiben van elég akkumlátor 50km-re, és benzin/dízelmotor a hosszab távú utakra, + regeneratív flkezés. Ez a hibrid viszont erősen különbözik a Prius filozófiájától.
Az hogy a tervezési projekt nem hozta vissza az árát,vagy veszteségesen adnak el autókat két különböző dolog.
Mi a bajod a delphi-s befecskendezőrendszerrel?Nem szereted afranciákat?pedig La Rochele tök jó hely.:-)És föleg miben támasztja ez alá a minőségi kijelentésedet?
Az aksis és a hibrides kijelentésed áll,a jelen állapotok között.
Pesze ne feledjük,hogy a jelenlegi irány egészen jó:a hibrid hajtás pl. dedikált földgázas motorral kiegészítve ,illetve kondenzátoros technológiával üt.
Egy cimborám elektromos hajtásokkal foglalkozik, és volt valahol a távolkeleten rendezett hibridhajtással kapcsolatos konferencián,(most a nyáron) ahol a Toyotáék bevallották(nem nyilvánosan) hogy igen szarul áll a projekt, és komoly veszteségeket okoz.(akkufejlesztések lemaradtak a tervezettől)
A jelenlegi hibridek pontosan semmire se jók, elektromosan a kicsi akkukapacitás miatt nem tudnak igazán közlekedni,de ha már hibrid mindenképp dizelhibrid, nem benzines. Dizelmotort meg nem fognak tudni a japók csinálni addig amig nem lesz egy saját fejlesztésű versenyképes befecskendezési rendszerük. ( a Delphi-t ne nevezzük befecs rendszernek, inkább csak rémálomnak...)Addig a sváboktól veszik a Bosch-t akik eladják a saját elavult rendszereiket, amivel megpróbálják hátrányos helyzetbe hozni a rizsevőket.
Szerintem amig valami forradalmit nem találnak ki az energiatárolásra, vagy nem lesz ütőképes üzemanyagcella, nincs létjogosultsága a villamos hajtásoknak. Főleg azért mert a villany nagyrészét ma még fosszilis energiahordozókból állitják elő, a töltés kisütés és hasznositás összhatásfoka meg 50% alatt lehet valahol. Ha azt beszorozzuk az aksik tömege okozta túlsúly miatti töbletenergiaigénnyel és az erőművek alacsony (30% körüli) hatásfokával, nem vagyunk előrébb mint egy takarékos dizelautóval.
Ja és nefelejtsük, hogy az aksik gyártása, regenerálása mennyire környezetszennyező és energiaigényes, és ha tömegesen akarnánk villannyal autózni a szükséges ásványi anyagok vajon rendelkezésre állnának e. Mert állitólag a peak réz sincs túl messze...
Eccerű a megoldás: Kerékpár!!
Le kell szoknunk a felesleges autózásról, takarékoskodnunk kell ezzel is... Én már 5000km/évnél tartok. Azóta sokkal több a lóvém...:-))
A hibrid-technológia szerintem sem egy igazán jövős ötlet. Volt is szerencsém hibridekhez, roppant kultúrált, igen fejlett, de valójában a fogyasztásmegtakarítás szinte csak sóhajnyi. Ez nem visz sehová, amennyit segít, annyi el is vész a nagyobb tömeg, a bonyolultabb erőátvitel miatt.
Amiben viszont általában egyetértünk: gagyikorszakot élünk, a mai autók sehol nem lesznek, mutatóba sem marad belőlük a megdöglött elektronikák és elektromechanikák miatt már 20-25 év múlva sem, miközben a 60-70-es évek minőségi nagykocsijaival még vidoran veteránozni fognak a rajongóik.
A mai korszerű common-rail dízelautók meg a teljes életciklusuk alatt egyszerűen nem tudnak gazdaságosak lenni, mert a befecskendezőrendszer közel sem fogja kiszolgálni az autót, a cseréje meg elviszi azt az összeget, amit megtakaríthatott volna a benzineshez képest...
A karburátornál jobb nincs és soha nem is lesz.. ;-)))
Ebben a veszteségben biztos vagy?Érdekelne valami link.Ugyannis a prius ártöblete nagyjábol az,ami a töblet költségekböl(aksi,motorok,bolygómű) adódik.A piacvezető posztja meg simán annak köszönhető,hogy évekkel hamarabb vágott bele mint a töbiek,ráadásul a vállalati filozófiájába is beleillik. (kezdetbe körberöhögtték az amik a toyotát)
A Toyota pl. kőkeményen veszteségre rendezkedett be a hibridautó-programjában csakhogy piacvezető lehessen.
A svábok a Bosch biztatására kitalálták az EU kipgáz normákat dizeleknél, hogy a japókat kiszoritsák, a dizelpiacról. (japók gyengék dizelbefecs fejlesztésekben)
Most beszopják, mert nem tudják megcsinálni az EU-5-öt, pedig 2007-től kéne hogy menjen, de széthullanak a CR pumpák, és injektorok az 1800bar-tól idő előtt.
A japók is csökkentik a minőséget folyamatosan, egyre több az olcsó beszállitóktól származó alacsony minőségű alkatrész, és egyre több a visszahivás...
Marketinggel pótolják a hiányosságokat ...:-))
Ne legyenek illúzióid, gagyit gyárt mindenki, aki ügyesebben palástolja az a nyerő...
Szóval szerinted a japánok bevállalnak veszteséget hogy jobb autókat gyártsanak,majd ha kiutáltak mindenkit akkor csökkentik a minőséget?Eléggi silly gondolat ha mélyebben végiggondolod..
A két támpillér egyike a kaizen, a másik pedig a qvc(quality-volume-cost), vagyis az , hogy az első a vevői elégedettésg,a második az anyagi sikeresség. Ez pedig kegyetlenül jól bejön.
Az amiknál fordítva van:ha a vállalat elég profitot termel,akkor lehet gondolni arra,hogy minőségi terméket adjunk ki,és növeljük a vevői elégedetésget.
Dehogy.Az amik és az európaiak akarnak piacot adni a japánoknak.A kijelentésed eléggé érdekes,tekintve hogy a toyota az elmult 50évben nem volt veszteséges,és ráadásul pont a japánok generálják az autóipar nyereségének jó részét.
A japán vállalatoknak a versenyelőnyük a vállalati kulturájuk és rendszerük. (az operációs rendszerük:-))
Kevesen tudják azt is hogy az olajokat egy magyar szabadalom alapján tökéletesen lehet keverni a vizzel, és utána üzemanyagként felhasználni...
Van otthon egy kanna olyan gázolajam amiben 20% viz van... Ja és fél éve nem vált szét, és minden tulajdonságában gázolajszerű, sőt motorban is teszteltem, a kevesebb füstön kivül nemigen van különbség.
Krezidiesel megadta rá a heurisztikus választ, s nekem sincs rá egzakt definícióm*.
#9512-re: A kockázati faktor jó dolog, de én a Tesco-ban semmi különös kockázatot nem látok (hány borult be), a kis(ebb méretű) kereskedelmben is több van.
A kereskedelem árrése közmondásos (3 dB, vagyis egy lépcsőfok dupláz) - az árrés persze nem profit, hisz ott van a rezsi és a kutatás is (utóbbi a gyógyszeriparé, de nem a Tesco-é) - de a rezsi "szétosztása" képlékeny dolog, még egy 2 személyes vállakozásban is. A szerzői jogok (pl. filmkópiák) költségszámítása inkább a 10dB-s lépcsőfokokat jelenti, ennek megfelelően nagyobb bizonytalansággal.
*Mondjuk 50% profit-arányig egyáltalán nem extra a profit, azután lineáris átmenet 500% profit-arányig, ahonnan 1 mértékben extra... nevetséges, semmi értelme.
Ez mit jelent pontosan? Buták a tervezőmérnökök? Buták a technológusok? Rosszak az összeszerelő munkások? És ha igen, miért? Elvitték a gyártást igénytelen helyekre? Vagy épp fordítva: a jóllakott Ny-Eu ember nem motívált (lusta)? S ha elvitték a gyártást: milyen gyártmány az az autó? (Tényleg: milyen gyártmány a "japán" autó?)
Esetleg költségtervezés kérdése csak? A kis tűrés is sokba kerül, meg a nagy élettartam is, de ezek valamelyest függetlenek egymástól.
Összességében: akár hülyék, akár olcsók, ez nem az ember-genetika selejtje. Valami a "szerkezettel van": ami az oktatást, az üzemszervezést meg a motívációkat "csinálja". A világ bonyolult, s szerintem itt is belefutHATunk a 'globalizáció', 'válsg van" témákba.
Pedig történtek efféle furcsaságok, ha emlékszel Watt gőzgépeinek furcsa napkerekes hajtóművére - nos, akkor egy élelmes szélhámos szabadalmi védelmet kért és kapott az amúgy már évezrede ismert forgattyús hajtóműre. Amint lejárt a szabadalom, természetesen visszatértek ők is a legegyszerűbb - tehát legjobb - megoldásra.
Nagyon bonyolult folyamatokat (és ilyenek az összetett szoftverrendszerek is) nem nagyon lehet szabványosítani, a szabvány ez esetben végeredményben magát a konkrét implementációt szabványosítaná. Olyan ez, mint ha egy motorban előírnánk minden fő méretet és anyagot - végeredményben majdnem tökegyforma motort készíthetne utána mindenki.
Ezek a fejlődés elkerülhetetlen vargabetűi, erősen gyanítom, hogy a szellemi tulajdon és a szerzői jogok néhány évtizeden belül erősen át fognak értékelődni. Már azért is, mert jelen formájukban egyértelműen a fejlődést gátolják, olyan hihetetlen méretűre duzzadt az emberiség tudásanyaga, és a nyugati világban megélt jólét miatt olyan nagy tömegek foglalkoznak napi életben maradásért robotolás helyett szellemi termékek előállításával, hogy az így létrejövő produktum egyszerűen áttekinthetetlen. Hiába találsz ki te tényleg önállóan egy új mérőműszert, írsz egy trükkös programrészletet, vagy éppen egy jó zeneszámot - egyszerűen nem tudhatod, hogy a világ túlsó felén valaki nem állt-e már elő valami annyira hasonlóval, amire hivatkozva majd jól porrá perel. Nem tudod leellenőrizni, még akkor sem, ha a munkád helyett már ezzel foglalkozol. És például a könnyűzenében az elmúlt 100 évben sokezerszeresére duzzadt a produktum mennyisége, az emberiség történelme folyamán "előállított" zenei produktum kb: 99.99%-a az utóbbi 60-70 évben jött létre. Nincs élő ember, aki ennek csak egy szegletét, egy műfaját is teljes egészében átlátná, ismerné. A kezelendő tudásanyag mennyisége túlnőtt az emberi képességeken, miközben a jogi szabályozás még mindig olyan elvárásokat támaszt, mint ha ez nem így lenne.
Egyértelmű, hogy változás kell, és lesz is. A zeneiparban például eltörölném, de mindenképpen drasztikusan limitálnám a szerzői jogokat, éljenek meg a zenészek a koncertbevételekből, vagy a saját felvételeik kiadásából.
