Pompeji neve latinul Pompeii, olaszul Pompei. Az OH. kizárólag a magyar helyesírásban hagyományos Pompeji formát javasolja. Ez a j betűs írásmód nálunk valószínűleg német eredetű szokás, habár a j betűt nem a németek, hanem az (olasz?) humanisták találták ki. Castiglione László nevezetes könyveinek címlapján is Pompejit olvasunk. A magyar nyelvű (ókortörténeti stb.) szakirodalomban persze inkább a Pompeii írásmód járja.
A Pompeji írásmód annyiban különleges, hogy bár több híres római város nevét is magyarosan írjuk: Róma, Nápoly, Milánó, ezekhez legalább annyira tapad a modern olasz város asszociációja, mint az ókori római városé. Pompeji azonban ma is és nekünk is elsősorban az elpusztult ókori várost jelenti, és mégis, mivel olyannyira híres, nem írjuk — eltérően Veii nevétől — a túlságosan idegenszerűnek ható -ii végződéssel. (Más mgh+ii-végű városnév nem is jut hirtelenjében eszembe.)
Kérdés jogos! Az ókori település nevének autentikus formája a "Pompeii" volna, amennyiben a vulkánkitörés által elpusztítottról van szó. A kicsit mellette később (3-4. sz.) újraindult település nevét ma "Pompei"-nek írják.
Az OH. adata valószínűleg az előbbire vonatkozik, ez esetben honosodott formának volna tekintendő, mint a Párizs, a Varsó és effélék. De ezt nem ártana megerősítenie valakinek.
Köszi a gyors válaszokat, szuper, így „éreztem” én is, csak nem tudtam megfogalmazni. De most már adtál egy támpontot, hogyan közelítsek a problémához.
Amennyiben az ókori települést említjük, az autentikusnak tekinthető Pompeii forma helyett javasolja-e az OH. a Pompeji-t, és ha igen, miért? Ezenkívül mi a helyzet a romváros mellett később újjáépült, mai Pompei település nevének írásával? Köszönöm
Nem tudom, mit értesz [i]szabály[/i] alatt (legalábbis hatályos jogszabály nem foglalkozik ezzel, de még az AKH sem), de szerény becslésem szerint már az első 'a' névelő is a 'növelés'-re vonatkozott (mivel a többi rész ennek a jelzője), felesleges még egy.
Bocs, ha szóba került már korábban: egyházmegyék nevének írásával kapcsolatos gondom van. Némi töprengés után arra jutottunk, hogy a megyék analógiájára kellene kezelni, de hátramaradt a nagykötőjel és a kapitális problémája. Az OH. sajnos csak egy "szeged–csanádi megyés püspök" alakot közöl, amiből valószínűsíthető a nagykötőjel (szemben a közigazgatási megyék hagyományos kiskötős kapcsolódásával), de azt nem mertük egyértelműsíteni, hogy ebből mindjárt következnék egy "Szeged–csanádi egyházmegye" forma (és hogy nem egy "Szeged–Csanádi egyházmegye" mondjuk).
Ugyancsak problémás az olyanok írása, mint a "pusztaszabolcsi református egyházközség" pl.
Ha bírjátok cérnával, hoznék majd még egyházi intézményes/közigazgatási névírási gondokat. :)
A GoogleOptimalizálás kifejezés melléknévként, főnévként vagy igeként aposztrofálható? Mitől válik melléknévvé, főnévvé vagy igévé? Köszönöm a segítségeteket előre is.
Fokozni ugyebár mellékneveket szoktunk. A tetű az főnév. Persze, arra van lehetőség, hogy főneveket melléknévi funkcióban használva fokozzuk.
Kérdés az, hogy a szófaji átvetés hat-e a toldalékolásra. A tetű szónak két töve van, az egyik a tetű-, a másik a tetv-. A toldalékolás során a tetv- tő látszik frekventáltabbnak, azonban ez a melléknévi használat eléggé újkeletű. Például, a -sÁg képzőt nem tudom elképzelni a tetv- tövön, ugyanakkor az -s képző nem kapcsolható a tetű- tőhöz.
Mi következik ebből? Szerintem a klasszikusabb a tetvebb, de nem csodálható, ha sokaknak a tetűbb jön a nyelvére.
A helyesség kérdését felejtsük el, ha magyarok, magyar szövegben használják, értik, akkor helyes. Mindkettő.
Srácok, kérnék egy kis segítséget. Egyszerűen nem tudok dönteni az alapján, hogy mit gondolok helyesnek, meg mi néz ki rendesen leírva (címként szerepelne):
2010., Budapest, Magyarország vagy 2010. Budapest, Magyarország vagy 2010, Budapest, Magyarország vagy esetleg legyen inkább 2010 - Budapest, Magyarország ?
Lektorálni kaptam a szöveget, de ezen most megakadtam.
