Elég sok adat van benne feltüntetve a Hajdu HPAW-10 -ről is. Az utolsó oldalakon van ez a rész, ha minden igaz ezt említettétek az előző 2 hozzászólásban:
" Nincs teljesítmény csökkenés -10°C külső levegő hőmérsékletig "
Akármelyik értékesítönél rákérdezhetnél , hogy ezt hogyan éri el a höszivattyú . Levegöböl elvont höenergiával , fütöpatron rásegítéssel , vagy modernabb technológiájú befecskendezéses módszerrel . Mert nem mindegy , hogy melyik módon . Az szerint kell tudnotok számolni hogy mikor mennyibe fog kerülni 1kWh höenergia elöállítása .
van hőszivattyús forum is itt, inkább oda tartozik ez a téma. Talán tudnak javasolni is, hogy az olcsóbbak közül mit érdemes. Vagy hívogass szervízeket, hogy milyen márkákat javasolnak (Lg, Gree).
Nem is a COP a legfontosabb hanem,hogy milyen teljesítményt tud leadni -2, -7, -15C-ban! Normális gyártók termékeinél ez fel van tüntetve. Gondolom ez is egy átcímkézés és nem a feltüntetett vállalat gyártja hanem megveszik valamelyik keleti cég gépét és a saját nevükön árulják. Ha tudnánk melyik gyártó melyik gépe van átcímkézve sokkal okosabbak lennénk! :-)
Bocs, nem értek hozzá, De mielőtt vásárolsz, azért kérdezz rá a gyártónál hogy -10 foknál milyen COP értékek vannak. Ugyanis a látható adatai szerint a COP értékek +7 fokra vannak feltüntetve.
Átfutottam gyorsan a gép letölthető használati útmutatóját és abban tényleg nem látom a fagyálló folyadék előírását (nekem szerelő mondta előzetes megbeszélés alapján).
A hidrováltó méretének tekintetében nem tudom mennyire számít stabil teljesítményűnek. A rövid leírása szerint: "Nincs teljesítmény csökkenés -10°C külső levegő hőmérsékletig Üzemi tartomány akár -25°C-ig"
A 6 cm elég karcsú az aljzatbetonnak padlófűtéssel, oda bátorság berakni a 20-as csövet. Mindenképp valami spéci esztrich kell erősítőszálakkal (acél/üveg).
Egyesek szerint az üveggyapot nem sokat ér, ha tudsz szerezni pl bontott/hibás szendvicspanelt, azzal jobban járhatsz.
Nem vizes téma, de ha lesz hőszivattyúd, feszültségfigyelőt vegyél (Pl. ELKO HRN-100) , mert ha baj van hőszivattyúval az első amit mondanak, hogy szar a szekunder kör, a második meg, biztos túlfeszültséget kapott a gép (tehát nem garanciális). Ha előbb ismerem ezt, akkor a fő biztosítéktáblába berakattam volna.
Ez így biztosan nem igaz, mert akkor a Panasonic miért árulna fagyvédelmi szelepet. Maximum a hőcserélő szétfagyását nem fogják javítani, de a többit kell. Nekem tiszta vizes a monoblokkom és volt komoly garanciális javításom is. Fel se merült a kérdés, hogy mivel van töltve a rendszer.
Közben eszembe jutott, nekem a fő problémám a fagyállóval, hogy minden rendszert utána kell tölteni. Mivel anyag nem vész el, ezért valószínűleg a lakótérben párolog el a mérgező anyag.
Egyéb okokból két év alatt kétszer kellett a puffert leüríteni, igen sokba került volna, ha fagyálló van benne.
Hirtelenjében rákerestem az osztó-gyüjtökre és 12 körösset találtam legnagyobbat . Én a fiaméknál 10 köröst építettem be radiátorokra egy Wilo Yonos Pico keringetövel , ami modulálni tud . Kényelmesen 8-10 Wattal végzi a dolgát . Abból indulj ki , hogy a 20x2mm-es csövel , ha 10cm-es leosztást csinálsz , akkor a 35/30-as fütövízzel durván 100Wattal tudsz füteni nm-ként . Szerintem jobb , ha rövidebb ( 60m környéke ) köröket készítesz . A tömegáramok segítségével majd beszabályozod , hogy mindenhol megfelelö legyen a kívánt hömérséklet . A hidrováltónak a méretét a höszivattyú tulajdonságainak ismeretében kellene megválasztani . Ha klasszikus , amelyiknél a külsö hömérséklettel csökken a teljesítmény , akkor oda nagyobb kell , míg a stabil teljesítményühöz elég a kisebb is . Lehet , hogy én gondolom rosszul , de én minden keringetöszivattyúval szerelt osztó-gyüjtö körbe tennék egy visszacsapószelepet , hogy ne keverje az éppen fütö osztó-gyüjtö a vizet a másik éppen nem üzemelövel . A fagyálló csak polipropilén-glikol lehet , az nem mérgezö . Nálam a napkoliban már 16 éve benne van és nincs gond . Az esetleges lyukadás esetében a nyomáscsökkenés lesz az elsö jel , hogy baj van . HMV tárolóból meg fözésre gondolom Ti sem használtok melegvizet .
A fagyvédelmi szelepet nem ismertem, köszönöm az infót, a szünetmenetes nekem is eszembe jutott már. A hőszivattyúra a garancia csak a teljes rendszer fagyállóval való feltöltése mellett érvényes.
Ha tényleg csak 5cm betont tudsz tenni, akkor nem sok esélyed van a 20as csővel. A vasráccsal együtt az már kb 3cm, alatta-felette 1cm beton az semmi. Gyenge is lesz, meg egyenes sem. Ha meg ráöntenek 2cm padlopont, az baromi drága, és ugyanúgy 7cm az eredmény mintha direkt annak indultál volna.
Ilyen vékony cucchoz vékonyabb csövet tennék, és nagyon sűrűn, mert a beton nem lesz jó hőelosztó.
Vagy ha belefér a pénzbe, akkor valami rendszerlemez. Schlueter, uponor. Komplett lakásra durva ára van, egy fürdőre én még megkockáztattam.
A fagyállóval romlik a rendszer hatékonysága, másrészt mérgező, ha HMV-t is akarsz csinálni, akkor kell a hőcserélő a balesetek elkerülése miatt. (kilyukad a csőkigyó a HMV tartályban).Idővel fel is fog higulni a fagyállód, idővel cserélni kell
Vehetsz caleffi fagyvédelmi szelepeket (Panasonic cikkszám alatt dupla áron: PAW-A2W-AFVLV) és/vagy aksiról+inverter+csőtermosztát-tal kombinálva beépítesz egy keringető szivattyú, amely ha nagyon lehűl a kinti vezeték (géphiba vagy áramszünet miatti leállás), akkor indítja a keringetést. Ennek annyi előnye van, hogy komolyabb szünetmentes úgyse árt a házban, hogy mindig legyen némi világítás.
Igen a radiátorról nekünk is ez a vélekedésünk, ezen a hőfokon csak dísz...ezért nincs a rajzon sem. Az egész rendszert fagyállóval feltöltve gondoltuk ki, sokkal biztonságosabb megoldás és hatékonyabb a hőcserélősnél. Egy "átlagos" hidrováltónál minden bizonnyal az a jó megoldás, amit írtál, de ami a rajzon van (Fixtrend) állítólag ilyen belül, (cserébe nem olcsó):
Egy osztó-gyűjtőre mennyi kört célszerű optimális esetben szerelni? (20x2mm cső, kb.: 50-70 m hosszú körök)
A hidrováltó előremenő és visszatérő ágát egyébként más módon is lehet osztani, ha jól tudom. Valami ilyesmire gondolok, jó megoldás ez is (ez árban jóval kedvezőbb, mint a fenti)?: Előre is köszönöm.
Tudom a rajzot így könnyebb volt megrajzolni annak aki rajzolta . Valóságban ugye a két osztó-gyüjtö elöremenöt fogod a höszivattyú felöli elöremenövel szembe kötni és a két fütésköri visszatéröt meg a höszivattyú visszatéröjével szembe ? Mert a rajz szerinti bekötéssel jól megkevernéd a dolgot a fütés oldalon .
Amennyiben 35/30°C-ra lesz kiszámolva a padlófütés , akkor a radiátorokat ne használd . Föleg nem höcserélön keresztül , mert csak dísznek lesznek . Ha lehet akkor inkább sok rövidebb kört tekerj a padlóba . Kisebb ellenállás , nagyobb höleadás egy helyiségen belül . A csövek legyenek valóban 20x2mm-esek. A keringetöszivattyúk tudjanak modulálni . Természetesen fagyálló kerül a rendszerbe . Tudom , megoldható vízzel is . Ez rajtad múlik , mennyire mész a biztonságra .
Az aljzat szigetelésen már nem tudunk változtatni. Tehát akkor optimálisabb lenne 20x2 mm -es csővel készíteni 10 cm -es osztásban, a külső falak mentén esetleg 5 cm -enként. A hidrováltó után, ha 2 osztó-gyűjtős kört alakítanánk ki, akkor lehetne akár 2 x 7-8-9 padlófűtési kör is rövidebb 60-70 méter hosszal (a lenti ábra alapján), 3 körös hidrováltóval pedig a jelenlegi (lemez)radiátorokra is rá lehetni hőcserélőn át küldeni ugyanezt az alacsony hőfokú vizet (bár a radiátorokat el szerettük volna tüntetni), magasabb hőfokú csak akkor mehetne a radiátorba, ha a padlófűtési körökre keverő szelep kerülne. Jól gondolom ezeket?
Üdv ! Hát az ajzat szigetelést zsengének találom ,főleg ebben az alacsony hőfokú fűtés üzemben ! Természetesen minél nagyobb átmérőjű csővel, sűrűbb és rövidebb köröknél éred el az optimumot ! Ha hosszú a kör, végén az eleve alacsony induló hőfok miatt, és a közbeni hőleadás végett lehet "hideg "a visszatérő ! Minden nagyon át kell gondolni/tervezni, mert a javítás szinte lehetetlen utólag!
Felújítás előtt álló családi házunk fűtés korszerűsítésén gondolkodunk. Monoblokkos hőszivattyús padlófűtés mellett döntöttünk. A készülék egyfázisú 10 Kw -os, üzemeltetése minél alacsonyabb fűtővízzel a leggazdaságosabb (30/35 °C, 40,45 °C, 47/55 °C, max vízhőfok 65 °C)
A rendszer a csatolt kép alapján lenne kialakítva. A padlófűtő körök száma 16 mm -es csővel 10 cm -es osztásban az előzetes kalkulációk alapján 70-80 méter hosszal 12 -re jön ki, 90-95 méter hosszal esetleg 10 kör. 20 mm -es csővel csökkenthető lenne a körök száma 8-9 -re, de ez jelentős költség növekedés.
A kérdésem: - Melyik a jobb megoldás kevesebb hosszabb kör, több rövidebb kör, esetleg 2 osztó-gyűjtő?
- Egy osztó-gyűjtő hány körig alkalmazható jól? (egy leírásban ezt olvastam: 90 méterig max. 9 kör, 60-70 méterig 11 kör) - A 16 mm -es csővel vagy a 20 mm -es csővel lenne ajánlottab telepíteni? - A 20 mm -es csövet ajánlják több helyen ilyen célra, az a hatékonyabb megoldás az alacsony hőmérsékletű víz miatt?
A házról: - beltér kb 95 m2 - ajzat: bitumenes vízszigetelés, 8 cm eps, vasháló, 4-5 cm beton, csere előtt álló járólap. A járólap felszedése után kb. 6 cm "helyünk" van, ide kerülne be vashálóra a padlófűtéscső, estrich és az új járólap. - Födémen jelenleg 10 cm üveggyapot, ide kerül még plusz 20 cm. - A 38 cm -es tömör kisméretű tégla falak kívülről 12 vagy 14 cm grafitos szigetelést fognak kapni.
A segítséget előre is köszönöm. Szép napot mindenkinek! István
Először azt csináld meg, hogy az összes kör átfolyását állítsd maximumra. Jelenleg úgy néz ki, mintha korlátozott lenne a egyes körök áramlása. 40 fokos előremenővel azért már jelentkeznie kéne némi padló langyosodásnak. Bár az általad felrakott képen a kiosztás nem nagyon bizalomgerjesztő
" Napi 24 ben nyitva az ablak. Párátlanítót is bevetek nemsokára "
Haveri körben nincs valakinek mobilklímája ? Igaz áramot fogyaszt , de nagyon jól párátlanít és a meleg is benn marad . Nem kell az ablakon kiengedni a párával .
A szélső szobában nekem is 22 fok van, miközben egy szélvédettebb szobában 23-24. Három éve nem tudom ennél jobban közelíteni őket egymáshoz.
Penész ellen legjobb a hővisszanyerős szellőzés, annak nagyon örülök, hogy 5 éve építkezéskor ezt is megcsináltuk. Télen az alacsony páratartalom ad egy kis megoldandó feladatot.
1. egy ilyen rendszernél a huzamosabb járatás az pár nap folyamatos fűtést jelent!
Amikor néztem a visszatérő hőmérsékletét én kivittem a szobatermosztátot a teraszra hogy direktbe menjen a kazán és kb 45 perc múlva néztem hogy
még mindig hideg a visszatérő. Lassabban jelenik meg hő a visszatérőn? Sajnos messze lakunk az építkezéstől így már csak korom sötétben botorkálok
és nézelődöm.
2. mennyire volt a ház áthűlve, mielőtt fűteni kezdtél? Mivel az egész tök vizes és most szárad, hónapok lesz mire rendesen beáll
3. az osztón majd kell finomhangolni, és beáll a helyiségek hőmérséklete. Feltéve, hogy volt tervezve hogy hova mennyi cső menjen, nem mindenütt annyi van amennyi elfért és kész.
Ez az a pont ami érdekelne. Én úgy gondoltam ott az osztón belőhetem külön termoszok nélkül ,tapasztalat alapján ,hogy minden helységben nagyjából ugyanannyi legyen a hőmérséklet,
de azt is hallom ,hogy azt csavargathatom hajnalig is akkor is hidegebbek lesznek a sarokszobák laminált padlóval. Ami vonzza a penészt.
Párával hogyan állsz? Szellőztetsz? Nagyon kellene szerezz egy páratartalommérőt.
Napi 24 ben nyitva az ablak. Párátlanítót is bevetek nemsokára. Nem padlófűtés téma, bár lehet kapcsolódik hozzá. Betongerendás födémünk van fel-betonnal, lemértem a teljes födém vastagság 29 cm,
persze a béléstestben van 15 cm üreg. A födémre jön 30 cm kőzetgyapot. utána a satortetőre jön páraáteresztő aminek a belső oldalán ,hát elég erősen kicsapódik a pára.
Nincs párazáró a födém és a szigetelés között,de ha felveszem a szigetelést alatta száraz a beton.
De tényleg combos a páralecsapódás, ahol vannak szelőzző nyilások a tetőn körülötte semmi.
Nem tudom kell e erőteljesebb átszellőztetés vagy ez csak most van velünk, amig ilyen párás az épület, vagy tényleg kellene ide a párazárás a szigetelés alá.
