Volna egy keresem. A lenti rajzot, ha attudnad kuldeni a peti2006kukaczoznampontsk-ra, azt megkoszonnem. Mivel az abra elegge halvany, igy egy kicsit nehezebben ertem a mostani elgondolasodat. Igy viszont nem tudok semmi erdemlegeset hozzaszolni.
A páraelszívóban 2 db 165 W-os ventillátor van, ami eddig a konyhában volt, ezt szeretném a használt levegő elszállítására használni. Igazából ha nyitás felé szabályzom a szelepet a páraelszívó ventillátor és a földregiszterből jövő friss levegő között, akkor csökken a rekuperatoron és talajregiszteren áramló levegő mennyisége (nő a hatásfokuk). Ha teljesen kinyitom, akkor szerintem a friss levegő szívása meg is szűnne. Ez lenne a klíma fűtő-hűtő üzemmódjánál, a tiszta szellőzésnél én is zárni kívánnám az említett szelepet. Talán a klíma párologtató oldala felé nem is kellene szelep, elég lenne egy kisebb kimenő keresztmetszetű cső? A végére kell egyáltalán visszacsapó szelep? A klíma ventillátorát és az elszívó ventillátort úgy is egyidejűleg szeretném vezérelni, mindkettőnek 3 fokozata van. Az átáramló levegő mennyiség szabályzására milyen típusú szelepet javasolsz? (Amit meg lehetne fizetni 200 mm-es kör átmérőben). Estleg lehetne házilagosan készíteni ilyet?
Lenyegeben ez is alternativa. Az elszivo ventije nem tudom, hogy mennyire egesziti ki a klima ventijet, amennyiben a probanal bevalik, akkor o.k.
Az egy dolog, hogy hullamos csovet hasznalsz es igy megnovelted a feluletet, csak akkor az ataramlo levego mennyiseget is ugy kell beszabalyozni, hogy a 10m-es csoben eleg ideig legyen, hogy letudja adni a hot es a hullamoscsoben pedig at tudja venni hatekonyan.
Az elhasznalt levegot en egeszeben atkuldenem a klima parologtato oldalan. Amennyiben szelloztetest vegzek.
A hővisszanyerős rekuperatorra a cső a csőben ötletet átvettem tőled. Annyi különbséggel, hogy különválasztottam a talajregisztertől. (Egy 10 m-es hungarocell csatornában 200 mm-es Dospel cső halad. Az alu csőre a 10 m hosszra 12 m2 dupla felületet számoltam, mert hullámos. Ennyinek elégnek kell lenni a jó hatásfokhoz.) A különválasztás miatt nyári és téli üzemmódban is használható. A szabadkézi tervrajzért elnézést, időhiány. A klíma ventillátorán kívül az elszívás elősegítésére egy 3 fokozatú páraelszívó ventillátor dolgozik még a rendszerben. A vezérlés is így egyszerű lett. Két visszacsapó szelepen kívül 2 zsalut gondoltam (zsalu 1. zsalu 2.) amivel szabályozható a friss levegő mennyisége és a rekuperatoron átment elhasznált levegő rácsapása a klíma kültérijének elszívó nyílásaira. (ahogy írtad). Várom a véleményed!
Köszönöm, hogy ötleteiddel időt szántál rám. Sok okos dolgot írtál, még gondolkodom a megvalósításon. A cső a csőben rendszeredben, milyen átmérőkkel és felépítéssel dolgoznál? Alumínium szellőzéstechnikai csövek (Dospel, Aluvent sokféle gyártó) talajbafektetése mennyire elképzelhető. Most készítettem elő egy 3 m hosszú 125 mm-es Dospel csövet (amit kívülről vizesbázisú lakkal festettem le) talajfektetési próbára. Homokkal veszem körbe, úgy temetem vissza, megnézem kibírja-e a tömörítést. Egy darabig elfoglalt leszek. Addig is várom a válaszod.
Ha en epitenem ezt a rendszert, ketfele keppen lehetne.
1., Nyari hazhuteshez hasznalnam a lentebb emlitett megoldast. Cso a csoben. A belsocsoben aramlana ki a hazbol a levego, majd ha megtette a kort, akkor a kulso kopenycsoben tenne meg egy kort. Igy volna ideje lehulni, mielott visszakerul a hazba. Mindig jobb a benti 26C fokos levegot atkuldeni a foldregiszteren, mintsem a kinti 30-egynehany fokosat, mert az nem tudna annyira lehulni es gyorsan felmelegitene a csovek kozeleben a talajt.
2., Teli uzemmodban viszont ugy csinalnam, hogy a benti elhasznalt levegot rafujnam az elparologtatora a foldregiszterbol hozzaadott +10C fokos levegovel egyutt. Majd a lehutott levegot csovon kivezetnem a pincebol. A foldregiszterbol egy leagazason keresztul potolnam a friss levegot a hazba ugy , hogy atfujnam a kondenzalon keresztul, ott felmelegedne +10C fokrol 35-45 C fokosra es ezt vezetnem a hazba. Ebben az esetben ugyelni kell a kliman kicsapodo kondenz vizre.
De sajnos ami a legmennyiseget es a csohosszot illeti, meg mindig azt allitom, hogy az altalad tervezett homennyiseg foldregiszterbol valo kinyeresehez az altalam megadott hossz es atmero kepes csak biztositani a folyamatos uzemeleshez szukseges hot ugy, hogy legalabb +10C fokos legyen. Elmeletileg, amennyiben a fold allaga / agyagos -talajvizes/ es a cso falanak felulete es hovezetokepessege ezt lehetove teszi. De ,ha az elhasznalt levegot is felhasznalod, akkor a helyzet radikalisan javul. A tealtalad megadott meretu es hosszusagu cso csak 22nm feluletu , ami a legjobb feltetelek mellett is csak 1600-2200Wh homennyiseg kinyeresere alkalmas. Ebben az esetben sem garantalt a csobol kilepo levego 10C fokos homerseklete. Ami ujabb problemat okozhat, mivel a klimad csak 0C fokig uzemel. Hosszantarto hideg eseten a regiszter hossza nagyon is befolyasolja a kinyerheto ho mennyiseget, foleg ,ha legalabb +10C fokost akarsz. Rovid szakaszon kepes gyorsan elvonni a hot, amit a talaj csak folyamatos egyenletes potlassal vegez . Igy a talajregiszterbol kilepo levego homerseklete csokken es pont akkor lesz alacsony, amikor a legnagyobb szukseg van ra.
Ha berakja ezt a cuccot a pincébe, nem lesz gondja többet a dohossággal, mert legalábbis télen minden pára ráfagy a kültéri egységre. :)
Az más kérdés, hogy elindulhat egy még kellemetlenebb víz és páraáram a pince felé, pont azért, mert csökken a páratartalom. Mondjuk az is érdekes lesz, hogy ha elkezdenek a vizes falak befagyni. Bár ha elég sok a víz, akkor tekinthető "nyílt vizes" rendszernek is, mert állandó a hőutánpótlás a víz álltal.
Szerintem mi elbeszélünk egymás mellett. Én nem a talaj hőmemóriájára gondoltam, ami egyébként elég lomha követést mutat 1,5 m mélyen szeptemberre, 3,6 m mélyen októberre éri el a el maximumot. (olvasgasd az oktoklíma kft honlapján elérhető anyagokat) Szerinted, miért van így? Hát nem a jó talajhővezetés miatt. Egy talajkollektornál nem a napenergia felhasználásáról beszélünk. A napsugárzás csak bizonyos mélységig befolyásolja a talajhőmérsékletet, gondolom te is láttál már ilyen görbéket. 1,5 m mélyen +-5, 3,6 m mélyen +-2 fok az ingadozás. A pincém talajszintje kb. 1,8 m, ha leások 1,2 m-t. akkor már 3 m mélyen vagyok a talajszinttől. Mielőtt azt írnád, hogy a pincém ugyanúgy befolyásolja a talajhőmérsékletet, mint a nap - tévedsz! A földfelszín melegedése nem a napi átlaghőmérsékletnek köszönhető elsősorban, hanem a napsugárzás közvetlen hatásának, a földkéreg melegíti fel a levegőt.
A pincémben nem változnak a szellőztetési szokásaim. Eddig is nyitva hagytam az ablakokat és ezután is megteszem, mert nem szeretem ha bűdös, dohos szag van lent. Amúgy a gázkazánom szellőztetését is meg kell oldanom. Egyébként én is unom a magyarázkodást, úgy ha gondolod befejezhetjük.
Nyáron simán, ugyan is nyáron fűtöd, télen hűtöd a pincédet és nem fordítva mint ahogy te itt írod. Azt hiszem én itt ezt befejeztem mert nem érted mit mondunk és az okos a más kárán tanul. Majd tanulunk tőled.
A talaj felső rétege bizony tárolja a napenergiát! Nézd meg az éves talajhőmérséklet diagramokat abban a rétegben, ahova te szeretnéd letenni a kollektorodat! Érdekes módon augusztusra melegedik fel és tavaszra hűl ki. Biztosan a föld magja figyeli az évszakokat és pont úgy fűt, hogy az minden évben pontosan így jöjjön ki... :) Ha ez úgy lenne, ahogy gondolod, akkor gyorsan szedjünk le egy méter földet mindenhonnan, és a talaj már nem is fog soha a felszínen megfagyni meg felmelegedni, mert a geotermikus energia úgyis kb. 10 fokon tartaná? Gondolod a föld felső kb. 100km-nyi szilárd rétegének hőszigetelése rosszabb, mint a talajkollektorodra dobott ~1m földé?
Hidd el, én figyeltem a fizika órán! Egyest se nagyon gyűjtöttem. Főtétel: (már ha jól figyeltem:) Energia alacsonyabb energiaszintű állapotból magától (értsd: külső energia befektetése nélkül) nem vándorol magasabb energiaszintű állapotba.
Fordítok: A pincédben nyitvahagyott ablakoddal télen kiengeded, nyáron pedig beengeded a hőenergiát. Biztosan erre van szükséged???
A Te hibás példád pedig tökéletesen bemutatja, hogy nagyon rossz úton jársz! Csak arra jó a légkondid, hogy elvonj 1000w/h energiát a pincédből, majd ezt a 1000w/h-át eljuttasd a házad másik pontjára. Ehhez felhasználsz a kompresszorhoz további 400w/h villamos energiát, mely hőenergia képében megjelenik ugyan a pincédben.
Házad energiaszintje =+400w/h = - 1000w/h (pincédből vonod el) + 400w/h (hőenergia amelyet kompresszorod ad le a pincében) + 1000w/h (leadott energia amit elvezetsz)!!! Vagy ez szerinted mennyi?
Hogy mi van azzal a Carnot körfolyamattal?
Érdekes, mintha pont 400w/h villamos energia kéne a kompresszorodhoz...
Légkondid a pincében:
COP = 1 (=400/400) minusz a veszteségek, amelyekkel nem számoltunk
Ha rendesen egy ablakba építed a légkondidat, akkor a Te paramétereid szerint:
Kültér energiaszintje = -1000w/h
Házad energiaszintje =+1400w/h = +400w/h (hőenergia amelyet kompresszorod ad le a belső oldalon) + 1000w/h (melyet kintről szivattyúzott)
Szükséges villamos energia = +400w/h (kompresszor működtetéséhez)
Ablakban a légkondid:
COP = 3,5 (=1400/400) minusz a veszteségek, amelyekkel nem számoltunk
És tényleg megsértődtem, bár szerintem nem kényszerítettem ki, mert éna Te kérésed szerint írtam itt le a buktatókat. Remélem mások azért okulnak belőle...
Higgy azoknak akiknél ez "a rendszer jól működik", de jobban járnál, ha megnéznéd náluk "működés" közben.
Részemről ennél több energiát nem tudok szánni rá.
Jajj te... Értsd már meg, hogy nem bántani akarunk, csak megóvni a csalódástól.
A pincéd hiába hőszigeteletlen a föld felé, ez mindkét esetben csak késlelteti a dolgot, ami folyamatos működésnél, (ami fűtéshez bizony kell) sz@rt sem ér. Nyáron és télen is be fog állni egy egyensúlyi állapot, ami nem fog tetszeni, mert iszonyat diszkomfort ráadásul tuti kívül esik a folyamat működőképességének hő-tartományán.
Nyáron ez szaunaközeli hőfok, télen pedig jégverem.
Namost ha ez a házad alatt van, biztos nem nyersz vele, bárhogy is csinálod, hacsak nem szigetelted el a pincét úgy ~30-50cm polisztirollal a háztól (aminek semmi értelme így). Ez a hő arra lenne max elég, hogy kinyerjél belőle egy ~200-300 literes HMV tartálynak elegendő mennyiséget, mert az szakaszos üzem, és nem terhelné annyira a házat ezzel. Fűtésre ez édeskevés.
Az mondod, hogy ha levinnék egy 1KW-os hősugárzót a pincébe, akkor vígan fel tudnám fűteni a pincémet akár szobahőmérsékletre is. De jó lesz, akkor majd a lakótérben is így fűtök.
Ezt tudom, de nyáron még talán elmegy és bejön annyi 35fokos levegő ami "lehűti" az 50-60fokos pincédet de télen a kinti -5fok ,hogy melegíti fel a 0fokos pincédet?
Én is agyaltam régebben ilyesmin, meg azon is, hogy zárt ciszterna vizéből elvonni ezen a módon a hőt, és majd a talaj visszamelegíti.
Egy hozzáértővel számoltunk, és az jött ki, hogy napok alatt jégverem lenne az egészből, folyamatos használat mellett. A te pincéd is hasonlóan végzi majd. Nem fog menni.
Na azért látom meg lehet győzni, legalább a kivezetésről.
Az előző hozzászólásodban említett huzat gondolata nem épp túl összeegyeztethető a talajregiszterrel: Próbálod fűtés üzemben magasabb hőfokon tartani a talajregisztereddel a beltéri oldalát a klímának, hogy ne a kinti hideget szívja, viszont a pincédben kereszthuzatot csinálsz a kinti mínuszokból, hogy a berendezés működjön... Ezzel pont a pince falát (padlóját, és egyéb hőtároló) részét hűtöd le, aminek ki szeretnéd használni a magasabb energiaszintjét.
Amit írok lehet, hogy sértőnek találod, de te kényszerítetted ki. A fizikaórákon nem tudom mit csináltál, de biztos nem figyeltél. Vegyük a nyitott hűtőszekrény effektusodat. Elmagyarárom: ilyenkor a nyitott ajtó miatt a Carnot körfolyamat nem hatásos, mert a kondenzátor és a párologtató hőcserélője ugyan oda dolgozik a konyhába. Vegyük a fűtés esetet. Az én elképzelésemben az egyik hőcserélő a talajból von el hőt, ami nem azért van ott, mert a levegő felmelegítette még a nyáron, hanem a föld magja felől áramlik. A másik hőcselélő igaz, hogy a pincébe dolgozik, de amíg nem csökken a pince hőmérséklete a kinti szabadlevegő hőmérséklete alá addig kevésbé befolyásolja a talajregiszter de növeli a klíma készülék hatásfokát. A hőszigetelés a két hőcserélő között a talaj, ami a pince levegője és a lefektetett cső között van. Ne mond, hogy a hűtőszekrény ajtajának jobb van! Más. Mondam én, hogy nincs fűtési rendszerem ezen kívül a lakásban? Vegyük az 1 KW/h-os eszmefuttatásod. Osztályzatod egyes, mert a klíma fűtés üzemmódban 1 KW/h-nál kevesebb hőt von el a pince levegőjéből. Indoklás: a klíma úgy állít elő 1 kW/h hőteljesítményt, hogy a légtérből kiszivattyúzza azt. Ugye a veszteség, az mindig van, persze az elektromos áramból. De az hova lesz, hát hővé alakul, ha a COP 2,5, akkor ez 400W/h pozítívban. A mérleg a pincében W=-1000 W/h + 400 W/h - vagyis összesen -600 W/h, ennyi energiát veszünk ki a pince légteréből. 400 W/h befektetett elektromos energiával előállítottunk 1000 W/h hőteljesítményt.
Valószínűleg az újabb hozzászólásaimat, már nem olvastad. A 10 fok különbséget a be-ki hőmérsékletre nem értem. Úgy értelmeztem a hűtésről beszélsz. Én örülök, ha 20 fokos lesz a talajregiszterből kilépő levegő 200 mm-es cső mellett 3 m/s áramlásnál - ez 340 m3/h-t jelent. Ha a klíma 0 fokra hűti le a 20 fokot, akkor 340x6Wh összesen 2 kWh jelent, ami a klíma 3,5 -es értékéhez már illeszkedik. Mint már írtam, nem akarom a klímát maximumon működtetni. A fűtés esetnél, jobban ki aknáznám a 3,5 kW-ot. Hideg napokon a talajregiszterből, 5-10 fokosnál melegebb levegőre nem számíthatok, ezt a klíma 35-40 fokra emeli - 340x9Wh összesen 3 kW. Egyébként és 35 m-es csőhosszra gondoltam a talajban, így több mint 10s-ig is áramlana benne a levegő. Te milyen csöveket használtál, és hogyan gondolkodsz az általam elképzelt klíma üzemeltetéséről? Ez eddigi hozzászólásaid alapján adok a véleményedre. Ha túlságosan megváltoztatja a pincém klímáját B tervként bennem is felmerült a külső hőcserélő elhasznált levegőjének kivezetése a pincéből. (kb. egy 2-3 m-es egyenes mondjuk 350 mm-es csőre gondoltam.)
Tudod milyen hamar felmelegíti nyáron és lehűti télen a pincédet!!!!!!!!!!! Nem fog működni, kivéve ha annak is csinálsz egy külön talajkollektort. Vagyis csak egy ideig, ezért csak úgy lehet a padlástérbe szerelni a külső egységet ha biztosítva van a megfelelő szellőztetés.
Mielott nekilatsz a csovek lefektetesenek, eloszor jo lenne utanna szamolni, hogy mennyi levegot kell szallitanod a csovekben. Adott a 3,5kW teljesitmenyu klima. Foldregiszterben legyen az elerheto atlaghomerseklet 10C fok . 0C fokig uzemelteted, tehat 10C fok a belepo es a klimabol kilepo levego kulonbozete . 1m3 10C fokkal lehutott levegobol 3Wh-t nyersz. Tehat ilyen beallitasnal 1160m3/h levegot kell szallitani a csoveken. 200mm-es csonel ez durvan 10m/sec. sebesseg. ahhoz hogy ilyen sebessegnel feltudjon a levego melegedni, vagy kellokeppen lehulni, legalabb 8-10 masodpercig a csoben kellene lennie, ami azt jelenti, hogy legalabb 100m hosszu 200mm-es csovet kellene leasnod a pince talajaba.
Ennel sokkal olcsobb es legalabb ugyanolyan hatasfoku a talajregiszter kor alakban kikepezve dupla csovel. Ehhez csak maximum ket venti kell. Belso csoben vezeted ahazbol az elhasznalt levegot, a kulso csoben pedig a friss levegot a hazba. Kor alakban azert van kiepitve, hogy amennyiben csak huteni akarsz, akkor rovidre zarod a ket kort es akkor csak a koron keresztul kering a haz levegoje igy huti a hazat.
Amit építeni szeretnél az egy "nyitott ajtajú hűtőszekrény", melynek mindenképp negatív lesz az energiamérlege. Az 1kW/h napi teljesítmény egy passzívházban biztosan jó, de máshol... Az 1kW/h nyereséghez a légkondi szerinted mennyi energiát fog elvonni a pincédtől? 1kW/h-át? Add még hozzá a légkondi által felvett teljesítményt, amit áramból elfogyaszt. Már ez több lesz, mint más módon 1kW/h fűtési energiát előállítanod. Add még hozzá a befektetésed értékét...
Szerintem, nincs értelme tovább beszélni a dologról, ha szerinted működik és kész. A 243-as hozzászólásodban azt kérted, mondjuk el a buktatókat, részemről én ennek eleget tettem. Én megpróbáltalak észérvekkel eltántorítani szerintem hibás elképzelésedtől, nem sok sikerrel. A döntés a Tied!
Mégegyszer szépen kérlek, kérdezd meg a hozzáértőket.
Tudom, hogy ezzel az elvvel nem lehet egy lakás fűtését-hűtését megoldani. Általánosan nem alkalmazható. Az én helyzetem speciális. Adott egy nagy pince, amiből fűtés-rásegítésként szakaszos működéssel, maximum napi 1 kW/h teljesítményt vonok ki. Szerinted ez hány fokos változást okoz az én pincémben? Pontosan egyébként én sem tudom, majd mérek és közzé teszem. Egyébként az elgondolásomat azért tettem közzé, hogy meghallgassam mások véleményét. Már eddig is több ponton változtattam.
Én csak ajánlom, te cselekszel. Kérdezd meg a nyilas profikat a klímás topikban, szerintem aki több 10 éve ezt csinálja nap mint nap, azt érdemes lenne meghallgatni! (Ha a 'jóakaró' harmadik szomszéd azt mondja: hallotta a kocsmában több embertől, hogy jó kútba ugrani, attól még nem biztos, hogy meg kéne tenned...)
Én ezzel tisztában vagyok. De a rendelkezésre álló hőkapacitás (ami a pincében rejlik számomra elegendő. A pince és a földszint jól szigetelt nem a lakótér fűti télen, hanem a föld hője (120 m2 földfelület, sőt az oldalfalak többsége is földszint alatt van). Úgyanígy nyáron a földfelület hűti. Nem tudsz lebeszélni, hallottam mástól is, hogy működik a dolog.
Na így már érthető, NE TEDD, mert az energiamérleged negatív lesz!!! Nem szabad így a pincében (se a padláson, se sehol a házon belül) elhelyezned a légkondit, mert fűtés esetén teljesen elvonod a hőt a pincéből, míg hűtésnél felfűtöd. Ez az egész épületre kihat, nemcsak a pincére!
. A klíma ventillátorán kívül az elszívás elősegítésére egy 3 fokozatú páraelszívó ventillátor dolgozik még a rendszerben. A vezérlés is így egyszerű lett. Két visszacsapó szelepen kívül 2 zsalut gondoltam (zsalu 1. zsalu 2.) amivel szabályozható a friss levegő mennyisége és a rekuperatoron átment elhasznált levegő rácsapása a klíma kültérijének elszívó nyílásaira. (ahogy írtad).
