Természetes modszerben 1 éves tojókkal kisérleteztem- és bejött ! Akit érdekel leírom! Magdeburg 830km ker 7. a legjobb-de általában kiegészíti a fárad özvegy hímeket rossz idő és hosszu ut idején ! Ez a saját véleményem !!!
Szadlák József csinálta özvegyen 1997-2002-közt néhány tojoval /4044.95-1610 kkt sokat nyert! Voltamnála és mndent elmondott!!
Kell két-három hímet és tojót külön-külön ketrecben tartani, és amikor jönnek a versenyzők, ezekből beengedsz, függően, hogy mi jön elsőnek, hím vagy tojó. Azért, hogy ne az üres padlásba repüljön be az eleje. Ezekkel aztán jól elszórakoznak egy pár percet, nem megy el a hímek kedve sem.
Aztán úgyis jön a többi, és fél óráig nagy tömegszex van.
De mindig figyelni kell, melyik kedvetlen az érkezéskor, és meg kell próbálni feldobni a hangulatát.
Igen , valami ilyesmire gondoltam én is . Ami engem még jobban ebbe az irányba orientál, hogy jelenleg nincs klasszikus értelemben vett tenyészdúcom, s ha sikerül ezt valahogy áthidalnom akkor talán nem is lesz . És ebbe a rendszerbe be tudom illeszteni a kiöregedett jó versenyző hímeket s tojókat , esetleg az új beszerzéseket is .
A tojók kiszámíthatatlanabbul viselkednek, mint a hímek. Ha kicsit jobban vannak tartva, képesek 1,5 órát is ház körül tréningezni. Ezért nem érdemes a hímek tréningje előtt kiengedni őket, sőt sokan csak este tréningeztetik őket emiatt. Képesek szürkületig repülni, ha kicsit több kaját kapnak. Sajnos ez nem jelentette közvetlenül a hétvégi jó versenyeredményt.
" napközben a hímek legyenek az ülőkés dúcban, és a tojók a fészkeknél. Így erősödik a birtoklási vágyuk, a hím nappal szeretne fészkénél lenni, tekintve, hogy a természetes bioritmusuk azt mondja, 10-től 17 óráig nekik kellene tojáson ülni."
ez a dolog ugyan úgy működik a klasszikus hím özvegységnél is , gondolom. Én még nem láttam olyat aki a hímjeit külön dúcban tartja napközben , Ez persze nem azt jelenti , hogy nincs , biztos van is , s az is lehet , hogy ez működőképes .
Ahogy lejebb írtad előbb ki kell próbálni. Estleg ha van valaki aki már próbálta , megoszthatná a tapasztalatait.
Totálözvegységnél a tojók fognak jobban szerepelni, esetleg még a sampion listákon is az élben fognak lenni. A hímek eredménye visszafogottabb a tojókénál (sztem legalább -30%, talán rosszabb a hímekre nézve, mintha természetesben röptetnéd). Okokra nem nagyon tudok válaszolni. Talán: nem várja a tojó érkezéskor a hímet, nem elég tüzes, sőt fáradt is lehet a tojó, mikor a hím megjön, Fertőződési esély is duplán jelentkezik, mert a tojó is fertőzőforrás a találkozáskor.
Az időhiány mellett engem a gyengébb összesített eredmény volt az, ami a klasszikus özvegység felé terelt. Az 5 legjobb hím+tojó eredménye általában gyengébb, mint másnál az 5 legjobb klasszikus özvegységben repült hímek eredménye. (mindeközben a tojók, lehet h ker.sampionok)
Ha valakinek van annyi ideje, h totálözvegységen töri a fejét, annak talán jobb a tojók+hímek klasszikus özvegysége.
megismerhető a hímek és a tojók valódi képessége + tenyésztésben óriáis előnyben lehet pár év múlva, mivel a dúca legjobb versenyző hímjeit és tojóit tudja tenyészbe állítani, míg én (és más klasszikus özvegyesek) csak keressük a hímjeink megfelelő párjait.
Az megint egy megválaszolhatatlan kérdés, hogy mi lenne, ha...
A totálözvegységgel semmi probléma nincs, a németeknél - ahol a módszert sokan alkalmazzák - 14/14 vagy 13/13 helyezéses hímek-tojók egyaránt előfordulnak, tehát a galambtól függ, hogyan gondolja a versenyzést abban az évben. Példa tehát létezik a sikeres alkalmazásra számtalan, akkor mi a gond?
Minden módszer jó lehet, a galamb képességein és szándékain túl a galambász rátermettségén múlik, mit tud kihozni belőle.
A dúcátalakítás kényszere minden esetben jelentkezik, bármilyen módszert akarsz bevezetni. A kétszeres özvegység, tehát külön hím- és tojóözvegyekkel való versenyzés kétszer akkora munka, hiszen duplázódik az özvegyek párjainak tartási gondja. Ezt én még megfontolásra érdemesnek sem tartom, ez valóban átlagember feletti teher. Meg hát mi a fenének tartanék h+t nemrepülő galambot valami homályos előny miatt, vagyishogy úgy talán esetleg neadjisten hátha jobban teljesít a valódi özvegy? Francba a teóriákkal.
Maga a totálözvegység pedig nem nagy befektetés, egy ülőkés helyiség kell a fészkes helyiség mellett, ahová átterelhetők a delikvensek, mikor melyik rész.
Gondolom, a technológiát nagyjából tudod, egyet kivéve, amit nem szoknak leírni, de most én megteszem. A dolog igazában fordítva helyes, napközben a hímek legyenek az ülőkés dúcban, és a tojók a fészkeknél. Így erősödik a birtoklási vágyuk, a hím nappal szeretne fészkénél lenni, tekintve, hogy a természetes bioritmusuk azt mondja, 10-től 17 óráig nekik kellene tojáson ülni. És a tojókra ugyanez az elv megfordítva.
konkrétan arra lettem volna kiváncsi , hogy egy totál özvegységben versenyeztetett hím valóban kevesebbet teljesít mint ha ugyan ez a hím klasszikus özvegységben versenyezne? És ha igen akkor miért?
Első a tett . Gondolom más dúcrendszer kell egy totál özvegységhez , s más ahhoz ha ugyanezeket a galambokat klasszikus hím özvegységben , a tojókat pedig tójó özvegységben röptetem . Valahová le kell tenni a voksot , addig hogy tegyem meg az első tettet?
Így nem érdemes kérdezni, a saját galambjaidtól függ, hogy mi a helyes módszer. Ha bírják a totálözvegységet, akkor jó, ha pedig nem, hiába kapsz itt bármilyen tanácsot, attól még nem fog működni. A galambversenyzés gyakorlati tevékenység, első a tett, a szó második, mondá Széchenyi.
Ki kell próbálnod, ez az egyetlen helyes válasz. Nem kell megrettenni az olyan nyilatkozatoktól, hogy Gipsz Jóska ezt vagy azt mondta. Az az ő dolga, hogy mit mond.
nem tart aug végéig , de nem is május végén kezdődik !
tudjuk , hogy Te övegy-hím specialista vagy , szerinted mi lehet annak az oka , amit egyre több helyről hallani, hogy a totálban , ahogy Te írod gyenguszok a hímek?
Valós ez a tojó-fölény hím-betli ? Szeretnék a jövőben tojókat röptetni , de úgy alakítom a rendszert , hogy mind a két nemnek otthon csücsül a párja. Így nem tudok létszámot spórolni, megtérül ez eredményeségben? Vagy a hagyományos totál özvegység tudja azt nyújtani mint a fix páros hím-tojó özvegység?
"Postagalambok versenyeztetése, egészségvédelme, takarmányozása, motiválása...tehát CSAK A SZAKMA! (semmi off és topicpörgetés! köszi) " (topic-nyitó barátom után direktbe)
Az , hogy a testvérek zárkózottak voltak az ismert , hogy egyszerűek az is .
De az látszik , hogy mennyire kasztosodnak az emberek .
Ha haragszol a barátomra akkor nem is leszek a barátod , alapon.
Hogy mi volt az igazság nem tudni . Ezek a dolgok azoktól származnak akik valamiért szemben helyezkednek el a Janssekkel.
Lehet , hogy csak nem estek hasra egy "szakember" előtt .
Lehet , hogy jobb szelektőrnek tartották magukat mint Werd , s lehet , hogy ezt nem is tartották véka alatt .
Lehet , hogy jobb tenyésztőnek tartották magukat mint egy genetikus .
De ez , hogy pénzéhes , mohók lettek volna az kérdéses.
Noel de S. úgy tartotta , hogy abban rejlik a testvérek erőssége , hogy nem tekintették elsőrendűnek az eladásokat. ami nem volt eladó attól semmi pénzért nem váltak volna meg , akár mennyit igértek érte .
Elgondolkodtató az is , akár mekkora igény is volt a galambjaik iránt soha nem emelték a létszámot 40-60 darab fölé. A minőség mindenek előtt . Ha annyira pénzt akartak volna keresni , miért nem csináltak egy nagy tenyészdúcot ? Hiszen nem volt annyi galamb amit ne tudtak volna eladni .
Ha ők " horribilis" összegért adták a galambokat akkor D. Matthys se lehetett olcsó , ha nála többet hagyott ott Anker.
Akkor D.M nem volt manicentrikus?
Hogy ezek a galambok önnmagukban megállták -e a helyüket vagy csak megízesítették a fenséges ebédet , arra elég az az öt név amit felsoroltál. Meg a többi .
Janssen: Galambjaik nagy hatással voltak a világ postagalambászatára. Halhatatlanná váltak... A galambsport nekik kőkemény üzelt. Másról nehezen mondtak elismerő szavakat. Az "igazi" csak náluk volt található. Horribilis összegért...
Ha emlékeztek néhány éve az arendonki verseny előtt Bárdosék felkérték Louis-t, ajánljon fel egy galambot árverésre a katowicei tragédiában elhunytak családjainak megsegítésére. Louis ezt elutasította.
".....itt minden a pénzről szól. Azt, hogy emberség, önzetlen nagyvonalúság, felejtsék el azon nyomban." írták az esetről.
Szóval nem adott a vén...... Még a Janssen család barátja Piet Manders közbelépése sem segített.
Hát mit mondjak?! Nem könnyeztem meg őt az emberségéért! Pedig ezzel valami nagyon-nagyot tehetett volna hozzá a Janssen névhez.
Piet de Weerd: nem különösebben kedvelte a testvéreket, úgy vélte az üzletelés a legfőbb céljük. Volt benne valami, mint a fenti példa is mutatja. De a Janssen galambok minőségét elismerte.
Piet egy érdekes dolgot is megpendített a Janssen galambok típusának változásáról:
"Akkoriban a nagy galamb volt a divat. A Janssen testvérek is nagyobb galambokat szerettek volna. S akkor csináltak valamit, hogy a galambjaik nagyobbakká váljanak. Hogy ez igaz-e? Inkább nem mondok semmit! A Merckx egyáltalán nem volt nagy. A 019-es lényegesen nagyobb volt. A Bange volt mind közt a legjobb. Az egy picike galamb volt."
Vagy:
"Louis ravasz ember volt. Értett ahhoz, hogyan tegyen a család egyre nagyobb jövedelmre szert a galambokból.
Ha a Janssen törzs létét 5 éves időszakokra bontjuk, akkor az 1950 és 1955 között sok jó galambjuk volt. 55-60-ig már kevesebb, de még mindig volt néhány jó galambjuk. Amikor a Merckx kelt, 1967-ben, már csak kb. 3 jó galambjuk volt." Ez persze Piet-i mérce szerint értendő.
Anker: Janssen-ék egyszerű emberek voltak. Magukat tartották a világ legjobbjainak. Ennek megfelelően viselkedtek a hozzájuk fordulókkal... Anker nekik egy "ázsiai" volt. Ráadásul nem látták különösebben pénzesnek sem. Persze, ez a pökhendiség Ankert is sértette, aki akkor már bejáratos volt a legnagyobb belga és holland dúcokba, és onnan szinte azt hozott, amit akart. Viszonyuk igen fagyossá vált. Pláne, amikor Anker megírta a De Duif-ban, hogy Klak-nál jobb Janssenek vannak mint Arendonkban. Ezzel végleg összerúgta a port a testvérekkel.
Egy Piet de Weerd-nek írt levelében panaszkodik is, hogy D. Postma azza vádolja, azért minősítette le a Janssen-ékat, mert nem volt pénze tőlük galambot venni. Ez feltehetően nem igaz - mármint a pénz hiánya - mert a 70-es évek elején egy Janssen fiatal kb. 10.000 Ft.-ba került. A Desmet-Matthijs-okra ennek sokszorosát költötte, és amire neki nem volt pénze, azt megvette neki - mellényzsebből - a milliomos Jef Symons.
Anker Janssen beszerzései:
Jef Jilesen, Boxtel Hollandia
Pol Soetaert, Merelbeke Hollandia
Nic Janssen, Gronsveld Hollandia
Krijn van den Berg Oesgestgeest Hollandia
Jos van Limpt (Klak) Reusel Belgium
Mindannyian kiemelkedő minőségű állománnyal és több eredeti Janssen galambbal rendelkeztek. Anker többnyire csak az eredetiekből vásárolt közvetlen utódokat. Tehát amit nem kapott meg Arendonkban, megszerezte máshol. Ezek a galambok az 1950-60-as évek nagy Janssen favoritjainak (pl. Bange-51) egészen közeli (gyerek vagy unoka) leszármazottai voltak. Itt érezni egy kis ellentmondást. Ha az a véleménye, hogy pl. Klak-nál jobbak a Janssenok, akkor miért nem a sokadik generációs Klak galambot vásárolja? Miért az eredeti Janssenek utódait? A válasz talán Piet véleményében van, aki azt mondta, hogy ezekben az években voltak a Janssenek-nek a legjobb galambjaik. Feltételezem, Anker innen akart indulni.
Ha megvizsgáljuk az Anker dúcba érkező Janssen vérű galambok származását, azok tulajdonképpen teljesen arendonki vérnek számítanak, hiszen a szülők - néhány kivétellel - maguk is Arendonkban születtek.
De említhetném a későbbiek során Verstraete-tól behozott BOL-76-ot is, aminek az anyja Mooie Jacqeline, eredeti Janssen. Az Oude Witoger x 't schoon Licht párból.
Anker nagyon jó kapcsolatépítő volt. Megtalálta a hangot az egyszerű parasztembertől (lásd Valeer Desmet), a milliomoson át (Eijerkamp), a professzorokig (Dr. Lush). A Janssen testvérekkel való kudarca kivételes eset.... :-)
Érdekes Kertész Attila véleménye is 1987-ből:
"Ma is igen felkapott törzs, tenyészet, az arendonki Janssen testvéreké. Hiredtések tömege hivatkozik a Janssen galambokra. Valóban ilyen világraszóló galambokról van szó? - vetődik fel a kérdés. Én is láttam és fogtam kézben Janssen galambokat, leszármazottait is. Nekem olyan galambok voltak ezek, mint a többiek. Bizonyos Janssen típus leolvasható róluk, de ezért Janssenek. A Janssen állományt többek között bizonyos fokú rokontenyésztés is jellemzi. A testvérek valószínűleg nem tudatos elhatározással nyúlta ehhez a módszerhez. A génkészlet az évek során konszolidálódott, mivel az additív tulajdonságok a rokontenyésztésre alig romlanak le. Így a Janssen galambok egységes fazont, megjelenést kezdet ölteni, és kialakult a Janssen típus. A Janssen galamboknak volt mit örökíteniük, hiszen évtizedekkel ezelőtt igen erős és jó versenyzők voltak. Maguk a Janssen testvérek is elismerik, hogy ők semmiféle tudatos, tudományos elméletet nem vittek a tenyésztésbe, de annál szigorúbb szelekciót alkalmaztak és azt könyörtelenül. Akarva, akaratlanul is elértek egy homogén, stabil, állományukra jellemző génkészletet. Időközben a tőlük elszármazott galambok más állományokba való bekeresztezésekor kiugró siker született. Elindult a Janssen galambok karrierje. Kik vettek először? - azok a tenyésztők akik egyébként is kitűnő, sőt jobb versenyállománnyal rendelkeztek, mint a Janssenek. Ezek a tenyésztők előre akartak lépni. A drága pénzen vett galambokat megbecsülték, és sokféle bizonyítási lehetőséget adtak nekik a továbbtenyésztés során. Az ügy sikerét az üzleti megfontolások is támogatták, hiszen hatalmas reklám követi a Janssen-galamb vásárlásokat, tehát újabb emberek próbálkoznak a Janssen vérrel sikert kovácsolni. Érdekük bizonyítani a Janssen galambok nagyszerűségét már üzleti megfontolásból is, de bizonyosan versenyeredményekkel is, ha nem is minden esetben. Ez a folyamat nem elítélendő, mert előre viszi valamilyen formában a tenyésztés, a sport ügyét. A Professzorral elméleti úton sokszor kielemztük egy-egy híres törzs hátterét, - mitől jó vagy nem jó például egy Janssen galamb? A kérdést nehéz eldönteni, de nagy valószínűséggel csak akkor ütött be a várt eredmény, ha az az állomány, ahová bevitték a Janssen galambokat, egyébként is kitűnő volt. A megmérettetést a versenyeredmények mutatják, tükrözik legbiztosabban. Eredményt felmutatni, tartósan megvédeni, régen is, ma is és a jövőben is, csak jó állományokkal lehet. Ha továbbfűzöm a gondolatot, a végén még kiderül, hogy a jó állományokba bevitt Janssen galambok sok esetben csak "megízesítették" az egyébként fenséges ebédet, azaz egymagában a Janssen galamb sok esetben kevés volt, de erről bölcsen hallgatnak a krónikák."
Véletlenül ezt fordítottam, mert érdekelt a téma, de fordíthattam volna mást is, Tobback vagy melyik új-régi bajnok nyilatkozta, hogy "soha többé totálözvegység". Ami működik, abban a használója szeretne hinni. Ez olyan, mint amikor a pógár megvesz egy új kocsit, aztán utána kezdi lapozgatni a katalógusokat róla, hogy milyen fasza, van ilyen.
"Nagy előny az, hogy 400-500 kilométeres versenyeken minden héten kosárba kerülhetnek, az első versenytől az utolsóig. Május végétől augusztus végéig tartó szezonról beszélünk. "
hát nemtom, de ezt nagyjából a hímek is tudják, tehát nem értem miért pont ezzel indokol a tojók mellett.
pl. a győrieknél a klasszikus özvegy hímesek vannak túlsúlyban a tagszövetség élvonalában és pár éve még olyan program volt, ahol a 600-as hosszútávokat 450-es közbenső hetekkel pihenték ki a galambok. sprintprogram nem volt és az élversenyzők hétről-hétre pakolták galambjaikat. na jó a szezon nálunk nem tart augusztus végéid. (szerencsére)
most az, hogy a totálban ráunt a hímekre, mert gyenguszok voltak...hát igen...előfordul. az is megérne egy diplomamunkát Kaposváron.
lehet hogy még a mai napig se tudjuk pontosan , hogy milyen tulajdonságokat keresünk a galambokon.
úgy gondolom , hogy kellettek ezek a mankók , amik kézzel foghatóak voltak .
A fontosnak vélt tulajdonságokhoz hozzá kell -kellett rendelni látható és kézzel fogható tulajdonságokat , jegyeket.
Így már könnyebb szelektálni és ami a legfontosabb ezek tenyészthetőek .
Sőt , ezek beilleszthetőek tenyésztési eljárásokba .Meg lehetett határozni az öröklés menetét .
Nyilván ezeket ki is lehet kerülni , s ezek ismerete nélkül is létre lehet hozni értékes állományt , sikeres galambokat .
Mégis szinte mindig és mindenhol keresték a küllemi jegyeket ami kapcsolható egy jó galambhoz , pont ez a bizonytalanság ami körülveszi a spotot. Bekosarazunk , és utánna csak azt látjuk amikor lezuhan a tetőre . Hogy mi történik útközben az még csak sejtés szinten van .
Gondolom nem sokára eljön az az idő amikor sokkal többet fogunk tudni a hazatérés körülményeiről .
Az is lehet , hogy majd visszasírjuk ezt misztikumot.
Nagyon értelmes, és életképes ötletnek tartom ezt a fórumot! Elismerésem a kitalálójának!
Ankerrel kapcsolatban kissé elgondolkodtam a lentebb olvasottak miatt.
Könnyű egy olyan szakembernek (genetikusnak) aki pórázon, vagy kantárjánál fogja a kisérleti alanyát. A vizsgált teljesítmény értékeket minden pillanatban látja, és közben is be tud avatkozni, ösztönző hatást gyakorolni. A postagalamboknál ez lehetetlen. Rengeteg hibapontot, és szerencsefaktort rejt minden próbálkozás. Alfi is ezért foglalkozott inkább a küllemi megjelenés analizálásával, mert ez még egy kiaknázható lehetőség volt egy genetikus számára.
Érdekes dolog tudni, hogy milyen színű szülőktől milyen színű utódok születnek, de ez annyira nem lényeges a versenyek alkalmával.
Sikeres tenyésztéssel kapcsolatban Ő is csak ott tartott, hogy "jót a jóval".
Jansenék meg forszírozták a kapcsolatteremtést vele. :)
