Hát vonat az nincsen, de talán a plebsnek még a buszt is egy darabig biztosítja az állam... ha már az autója ott rozsdásodik a kert végében. Vagy veszek majd egy elektromos robogót, ha kihalt lesz az országút, az is biztonságos lesz...
Elkezdtem olvasgatni a www.peakoil.net oldalt, mert most elkezdett érdekelni ez a téma. Elég sötét képet fest, az itt olvasható cikkek többsége szerint lényegében 2015 körüli időre már arra lehet számítani, hogy a kőolajból származó benzin luxuscikk lesz. És elég józan pofák állítják ezt, nem olyan őrült próféta típusok. Még a legijesztőbb, hogy a francia kormány számára készült jelentés is 2013-ra olajkitermelési csúcsot vár (ami utána azonnal, rohamosan növekvő üzemanyagárakat jelent persze).
Ami kételkedésre ösztönöz, az annyi, hogy: miért aggódnak ugyanilyen tekintélyes szakértők az üvegházhatás miatt, miért számolnak egyre növekvő üvegházhatású gázkibocsátással, ha az olaj tényleg ennyire fogyóban van? És tényleg lehet olyan hülye a magyar és az összes európai kormány, hogy új autópályákat épít, amikor nem lesz mit elfüstölni rajta? Tényleg a semmiért vesz egy csomó ember ebben az országban fullfapad Suzuki Swiftet 120 hónapos hitel-futamidőre? Mennyire lesz a fogyasztó számára észrevehető az egész probléma, hiszen pl. 120 dolláros olajár mellett már - az irdatlan mennyiségben rendelkezésre álló - kőszénből ugyanolyan áron lehet szintetikus benzint gyártani? Összességében sokkal nagyobb katasztrófa-hangulatnak kellene lennie a világgazdaságban, ha itt pár éven belül arra kéne számítani, hogy a közúti közlekedésnek vége.
Szóval nehezen hinném, hogy 10 éven belül luxus lesz autózni. De könnyű azt elhinni, amit szeretnénk.
"A felnöttek meg mehetnek ki az űrbe ellennyomásos űrruhákba, perfluorchemicallal feltöltött tűdővel."
Ez lesz az emberiség jövője? Viccelsz?.....
Szerintem foglalkozzunk inkább az olajjal, meg az extrém kis fogyasztású kétütemű dieselmotorokkal.. Az legalább egy reális és értelmes valami most. Az élet a Szíriusz helioszférájába telepített rozsdás űrnyomortelepeken meg egyrészt elborzasztó antiutópia, másrészt műszakilag beláthatatlan távolságban van.
Harmadrészt meg amíg a Föld szép, zöld és virágzó, addig semmiféle értelme nincs. Én is olvastam Hawkingot, és bár nagyra becsülöm, zseniális tudósnak tartom, de ír ő azért hülyeséget is. A Földet kell megóvni, és szerintem ezt meg is tudjuk tenni, a természet - kemény módon - de meg fogja a túlnépesedés gondjait is oldani, és csúf antiutópiák helyett én inkább a gyerekeimnek szeretnék szép és élhető jövőt.
Mért ne? Szülővároskámban már a 20-as években volt vagy 2-3 magánautó. 2020-ra még odáig nem esünk vissza (?), gondolom, 14 év múlva a felső tízezer még javában fog autózni. Ha nem tartozol bele, akkor te persze nem. Kérdés, milyen irányban van a melód 50 km-re, lehet-e vonattal ingázni, ennyit az 1800-as évek végefelé is sokan ingáztak naponta, már megvoltak a vasút-HÉV- és villamosvonalak mentén kiépült első tisztviselőtelepek is Pest környékén. Azért mai életformánk fennmaradására nem fogadnék 14 év távlatában sem. Az első találkozás ezzel a Peak-témával sokkoló, de jobb látni, mint vakon száguldani a ködben.
"Azaz Pl. nem lehet atomtechnológiát fejleszteni mert a zöldek megakadályozzák. Kinek jó ez ? Az olajosoknak."
Szépen felfedeztél egy jó kis összeesküvést! (nem is nevezem "elmélet"-nek) Szóval a zöldek az olajmaffia fizetett ügynökei. Tudod, kik pénzelik pl. a magyar zöldszervezetek különféle (nincs túl sok) pályázható pénzalapjait? Persze nyugati, főleg USA alapítványok közbeiktatásával? Anno egy tiszteletreméltó varabgyosbékamentő szervezet egyik nagy erkölcsi tekintélyű öregje tiltakozott dühösen, amikor a csoport (sok önfeláldozó munkával kiérdemesült) vezetője nem ítélte aggályosnak további békamentés céljára átvenni a Ford Alapítvány nem is olyan kis díját. (mármint ahhoz képest, milyen éhenkórász dolog ez az önkéntes, lelkes természetvédelem) A harag oka az volt, hogy a szaporodó békákat az autók ütik el, és a Ford alapítvány alapítója...
"Jelenleg egy önszabályozó rendszer műxik (OPEC) aminek az a legfőbb célja hogy az olaj eladásából befolyó összegek maximálva legyenek. Sem az nem jó ha túl olcsó az olaj, sem az ha túl drága, mivel ez csökkenti a keresletet és esetleg előtérbe kerülnek az alternatívák."
Ez volt a cél. Már nem működik. Az OPEC legtöbb nagy termelője már egy ideje a saját nemzeti Olajcsúcsa miatt nem képes kitermelni megengedett kvótáját, egyszerűen nincs már annyi olaja. Az alternatívák abszolút időszerűek, még az OPEC tagállamok saját céljára is, mert nemsokára némelyik importra szorul. (lásd Indonézia - ő máris) Kérdés, nem késtünk-e le a sima átmenetről. Nekem nem kérdés, lekéstünk.
Az űrbeli telep és a bioszféra kisérletek két különböző véglet. Az űrben szabadon szabályozható napfény,hő van , ami egyben lehetőség a páratartalom/vegetáció folyamatos kordában tartására. A túltermelödő co2-t lehetőség van csepfolyósítani , míg az al2o3 hevítésével lehetőség van oxigén elöállítására. Raádsául a cél nem az oxigén megtermelése,hanem élelem és a terhes nők/gyerekek számára megfelelő menedék létrehozása. A felnöttek meg mehetnek ki az űrbe ellennyomásos űrruhákba, perfluorchemicallal feltöltött tűdővel.
Mondtam már: végeztek modellkísérleteket, és több olyan kísérlet is volt, hogy zárt - nem is kicsi - üvegházi ökoszisztémába bevonultak egy évre emberek.
Nem volt képes működni, és a modellkísérletek egyértelműen azt mutatják, hogy normális, civilizált körülmények között fenntartható zárt ökoszisztéma (szervetlen anyag- és energia-bevitelre persze így is szüksége van, de technológiaila zárt) hosszú távon, tehát nem csak 1-2 évtizeden, vagy évszázadon át életképes csak több tízezer hektáros területen (vagy annak megfelelő élelmiszer-szerves anyag előállító-feldolgozó kapacitással) és milliós populációval lehetséges.
Nagyon alacsony létszínvonalon sokkal kevesebb is elég, egy lakatlan szigeten kőkorszaki viszonyok között simán elél pár ember (bár oda valójában óriási külső anyagbevitel történik, és például az esti halsütéshez elégetett oxigént sem biztos, hogy megtermelné a sziget növényzete, de jön elég máshonnan), ám ez egy űrállomáson, ahol a puszta lét is komoly technológiát és ismereteket igényel nem működik.
A hely biztosítása más tészte:nem volt és jelenleg se cél önfentartó emberi jelenlét biztosítása.Melesleg ez nem is hozható létre a leo-n, csak a középmagas vagy a geoastat pályán.(az árapályerő széttépi a tükrőket alacsony pályán)
Azt kell kiszámolni hogy egy ember eltartásához ezen a hajón hány ember munkája kell + a hely létrehozásához mennyi munka kell. Tehát ha az egy főnyi űrhajó kapacitás létrehozásához 5 ember munkája kellett, akkor az nem fog menni.
Ha csak 0.5, akkor igen.
Jelen pillanatban pl. repülőgépen, egy főre számítva is millió dollárokba kerül a hely biztosítása. Űrhajó/űrállmás esetében ennél már csak drágább lesz, mert sokkal komolyabb biztonsági feltételeknek kell megfelelnie. Jelen pillanatban ahoz hogy 1 fő tartózkodhasson az űrállomáson több ezer embernek kell dolgoznia...
érzésem szerint a kritikus szint pár ezer ember. Presze a bizonxitáshoz már némiképpen mályebb elemzésre lenne szükség.
Azt se feledjük,hogy nem kell zárt,önfentartó rendszerbe gondolkodni:az anyagutánpótlást folyamatosan lehet biztosítani.(végül is azért van inteligenciánk). Ha az éltefentartás kevesebb embert igényel mint amit el tud tartani akkor már lehet növeedni.
Ezt elfogadom, csak az előbbiek szellemében: az a kritikus létszám még gondos előválogatás esetén is több millió fő, és több tízezer négyzetkilométernyi élettér.
Ezek utópiák. Két évszázadon belül nem leszünk képesek pár fős tudományos kolóniáknál többet a Földön kívül működtetni, azok is teljes függésben lesznek az időszakos utánpótlástól. Az autonóm energiaellátás valóban biztosítható, azonban számos modellkísérlet, üvegházkísérletek stb.. bizonyítják, hogy kb: egy kis Földi ország méretű az a biológiai ökoszisztéma, amely az energiaellátás biztosítása esetén teljes egészében önellátó és önfenntartó tud lenni. Így például egy pár kilométeres, sőt, pár tíz kilométeres henger (a'la Ráma) nem, egyszerűen túl kicsi. A 100%-os újrafeldolgozás is illúzió, a legzártabb rendszernek is van vesztesége. Gondolj arra, hogy egy Hold méretű égitest már a légkörét sem tudja hosszú távon megtartani - pedig volt neki, sőt, a Marsnak is sokkal sűrűbb volt, de annyival kisebb a Földnél, hogy jelentős része elillant. A Föld is veszít folyamatosan anyagot, de gravitációjának köszönhetően ezt már egyensúlyba tartja a világűrből befogott utánpótlás.
Sajnos a pici, de korlátlan ideig önellátó-önnfentartó ökoszisztémák csak a mesében vannak. Egy nagyobbacska űrállomás folyamatos anyag- és eszközutánpótlás nélkül csak pár évig létezhetne.
Próbálde lgondolni a világűr lehetőségeit:kell egy gigantukis henger a létfentartáshoz és a növénytermeléshez?egy keringő kődarabbol egy néhány négyzetkm*-es tükörrel kiolvasztod.10 méteres falvastagságú acélhenger,mesterséges graivtációval (forgással) egyszerű,bombabiztos megoldásokkal.(pl. 0 fokos víz zsilipként,gőznyomsára alapuló hőmérsékletszabályozás egyszerű gépekkel).
Annak a valószínűsége hogy elérhető távolságon belül élettel rendelkező, vagy legalább terraformálható bolygót találjunk... finoman szólva alacsony. Ha pedig van rajta élet, rögtön felvet egy technikai problémát: mennyire mérgező az anyagcseréje ránk nézve, és egy morális problémát: ahoz hogy odaköltözzünk ki kell az őshonos életformákat irtani.
Amerika felfedezését egy ritka és értékes anyag iránti kereslet mozgatta. Az arany elég ritka, és értékes volt ahoz hogy megérje érte áthajózni az óceánt. De áthidalni akárcsak azt a 4.2 fényévet amire a legközelebbi csillag van... miközben lényegében minden szóbajöhető ásvány ebben a naprendszerben is rendelkezésre áll...
Az azért könnyen belátható, hogy a világűrt sokkal egyszerűbb robotokkal benépesíteni mint a földi bioszférához alkalmazkodott emberekkel. Embereknek komplett anyagcserét biztosító mesterséges környezetet kell vinni, ami a robotoknak nem kell. Robotokat viszont nem fog senki hobbiból építeni az űrbe, ahoz túl sok munkával jár, én is inkább neteznék helyette. Ha viszont megéri...
Az emberiség eddigi kirajzásai jellemzően nem olyan nagy mértékű alkalmazkodásra kényszerítették mint amire a világűr kényszerítené őket. Amerikában ugyanúgy volt föld, levegő, ivóvíz, állatok amikre lehetett vadászni. Ezek a világűrben nincsenek, mindent mesterségesen kell biztosítani. Szerintem sokkal sokkal olcsóbb és kézenfekvőbb megoldás a túlnépesedésre a népességszabályozás mint a világűr benépesítése.
A pont az egészbe ott van,hogy HA lehetséges az űrben önnfentartó telepet létrehozni,akkor utánna idő kérdsée amig unokáin elérik az alfa centaurit.Nem bányászni,energiáért,hanem egyszerűen hogy legyen hol lakniuk. Nem azért mentek amerikába az emberek hogy bányászanak,hanem hogy ott éljenek.
Miért is kellene bármit idehozni? El kell menni egy erőforrásokban gazdag, nem lerabolt bolygóra, és ott kell élni. Persze ez a közeljövőben nem túl valószínű.
Általában az energia. És nem kell az alfa centaurira menni érte: itt van mindjárt a Nap. Eszméletlen, szinte végtelen mennyiségű energia, az összegyűjtése sem igényel túl nagy befektetést. A gond csak a lehozatalával van...
1. Más megoldás mindenütt van és lesz is. A településeknek csak nagyon pici hányada rendelkezik vasútállomással.
2. Nem a település mérete a lényeg, hanem az hogy két távoli pont között ne nagyon kelljen megállni. A két ponton pedig olyan infrastruktúra kell ami lehetővé teszi a vagonok gyors mozgatását, le illetve fel pakolását.
3. Lásd 2.
4. Nem mondom hogy kisebb, helyi vasutak közlekedésre, áruszállításra nem kellhetnek (Pl. a kisvasutak mintájára, illetve a szárnyvonalak). Bár erre szvsz valamilyen elektromos/akkumlátoros vagy kondenzátoros megoldás jobbnak tűnik. A vasút szvsz inkább a repülőnek illetve a kamionnak lehet alternatívája.
Igen, csak ennek adott esetben az égadta világon semmi értelme nincs. Pl. mi a fene kerülhet olyan sokba hogy legyen értelme kibányázni ( vagy elvenni az őslakóktól :) az Alfa Centaurin és idehozni?
Vagy akár ugyanez a Mars esetében. Mi az aminek az ára kilónként elég nagy ahoz hogy érdemes legyen rááldozni azt a brutális mennyiségű pénzt (és energiát) ami egy ilyen szállításhoz kell...
Márpedig ha nincs a világűrben kifizetődő gazdasági tevékenység, akkor minek odamenni? (Azon a pár kutatón kívül persze)
Persze én ezt meg is válaszoltam, azt írtam van ilyen anyag: a 235-ös tiszta urán.
Nagyjából én is ugyanebben a modellben gondolkodtam, teljesen egyértelmű hogy a közúti árufuvarozás lenagyobb előnye a rugalmasság, ezen kellene sürgősen fejlesztenie a vasutaknak.
Azért kéne kiépíteni egy párhuzamos sín-párt, ahol folyamatosan, az általad leírt cellatávolság betartásával követhetik egymást a minél rövidebb szerelvények. De azért az egy-egy kocsi végigvezetése jelzőkkel, váltókkal, automata vezérléssel is szerintem túl macerás lenne. A minimumszerelvényeknek szerintem kb a mai kamionok szállítási kapacitását kéne leutánozni, eseteleg egy 2x 3x szorzóval, ami változhat is, a lényeg igazából az, hogy két szerelvény/kocsi indulása között minél rövidebb időnek kelljen eltelnie. Amolyan virtuális csövet képezne a vasút, amibe a tetején betöltöd az árut, azaljn meg "kifolyik".
Konténer szisztéma rulez.Főleg nemzetközi viszonylatban nem kell minden határon külün- külön megállítani a szerelvényt, kivenni az árut megnézni tényleg az van -e benne nem afgán menekültek stb és aztán visszazárni.
Ez a hozzászólásom nem volt túl könnyen olvasható. A lényeg:a jelenlegi termelés azt kivánja, hogy pontosan és megbizhatóan,kis szállítási egységekben gyorsan lehessen a-bol b-be szállítani .
Most olvasom ezt a Peak- es topicot... és kicsit elsápadtam, tekintve, hogy 50 km-re lakom a munkahelyemtől. Szóval szerinted lesz géperejű közlekedés 2020-ban?
Ezért lényeges a nagy gyorsulás,Minnél jobban ygorsulnak a vonatok,annál könnyebben be tudnak csatlakozni egy nagy forgalmú és sebességű gerincvonalba.És annál meredekebre tudod csinálni az iparvágányokat.
A termelés igényel igazábol gyors , pontos és megbizható szállítást.
képzeljünk el egy gyárat,ami 13 sec-enként gyárt le egy késztermékett,amibe van mondjuk egy darab olyan alkatrész amiböl 200 db egy köbmétert foglal el,és van mondjuk 20 termék.
A temrék gyártási fázisai:öntés,megmunkálás,szerelés,és ez 3 különböző telephelyen, 3 különböző országba. Namármost,a fenitekböl következik hogy egy 1 raklap magasságba megpakolt 20 lábas konténerbe 8 órányi anyag fér el, ezrét biztonsági készletként a vállalatoknál kell mindegyik lépésben min. 16 órányi készlet (a tipusok már az öntéskor különböznek)
Ez magában a szállítási freki miatt 64 órányi készlet a gyárakba,plusz még az utón lévő mennyiség. Ez a jelenlegi vasúti rendszerbe lehet akár 2*4 napnyi készlet is,bizaonytalan megérkezési időpontal. Borzalmas. Pláne,hogy utánna a szállítás idejével még be kell korrekcióznod a minimum készletedet,amivel a készletek mennyisége erobban kb. 7*-esére robban be.(arrol nem is beszélve hogy ez a szállítási freki nem tartható vasúttal jelenleg)
Ha képes vagy 8 óra alatt megtenni a távolságot mondjuk 120 km/órával,akkor rögtön már csak 1 napi készletnél tartasz vs. 4,666-al szemben. 1 négyzetméter raktárterület 60 000 ft, kell 1 raklap tárolásához min 1,3-2 négyzetméter,amiböl kiszámolhatod a beruházási költségeket.
A vasút gazdaságos mûködéséhez ki kellene venni belõle a szociális feladatokat, azaz a minden faluban megálló vonatokat a fõvonalon el kellene felejteni
Ez rossz elgondolás.
1. Ezzel az adott települést megszünteted középtávon. Feltéve, hogy nincs éssszerű árú alternatíva. A peak-oil-ról gondolkodva pedig felmerült (bár nem biztos), hogy nincs
2. Valószínű, hogy szociológiailag nem a nagyvárosok KIZÁRÓLAGOS léte az optimális (ahol megáll a gyorsvonat, vagy mai szóval "intercity").
3. Egyáltalán nem biztos, hogy gazdaságilag is a tiszta nagyváros az optimum.
4. A nagyvárosban van egy (1) pályaudvar, az igen nagyokban kettő. Budapesten a komolyabb vasútállomásokkal együtt mondjuk 15. Hogy akarsz közlekedni? Felhordó hálózat kell! Építhetsz villamost, HÉV-et, üzemeltethetsz városi buszt, konflist. De a vasút is jó az ilyesmire. Nem jelenthető ki, hogy a vasút ilyet ne lásson el, mert az egyéb alternatíva a vasút vonalán DRÁGÁBB (már ma is az lehet, a mobil energia hiányában meg még inkább az). Ha annyira nagy forgalmú a vasút, csináljanak több kitérőt (a megállóba), vagy akár +1 pályát - ez mind olcsóbb, még ha pénzbe is kerül.
Az pedig, hogy az ilyen kitérőknél ne álljon a gyorsvonat (és tehervonat), részint technika (jó állapotú váltók), részint forgalomszervezés (menetrend) kérdése. Látatlanba mondom, hogy meg lehet csinálni!
Nem kell nagyon gyorsan (200km/h-val pl.) menni a pályán, elég, ha kicsi az állásidő. Ui. az átlagsebesség nem út, hanem idő szerint súlyozódik a rész-sebességekből. (Feleúton 60-nal mész és fele úton 40-nel, az átlagseb nem 50, hanem 48...)
Tehát elég, ha 70-nel tud menni az a tehervonat, ha nem áll. Egyébként sem hiszem, hogy a dolgok normális menetében számítana, hogy valami 2 vagy 5 óra alatt ér célba. A katasztrófaelhárítás (temetés, honvédelem, stb.) más ügy, de a termelés (rendszer-üzemeltetés) nagy része nem "adj-uram-esőt-de-azonnal" jellegű, ill. rosszul tervez, aki így tervez.
OFF Vigyázz ezzel a statisztikával! A mikrovállakozó EVA-t vagy TAO-IPA-t (stb) fizet. A minimál SZAJ mellett vagy helyett. Pedig ugyanolyan egyszemélyes emberről beszélünk. ON Persze emiatt (alattuk) is ketyeg a "nyugdíjbomba"
Az igazi probléma nem ez. Az első pontot a privatizáció és arugalmasabb müködáés megoldja.
A második pont megoldása az egyforma sebességű,kism éretű (20/40 lábas konténer méretű) egyedi szerelvények alkalmazása. Ez jelenleg két okbol nem müködik. Egyrészt mozdonyvezető kell minegyikre, másrészt pedig a vasúti irényítórendszert cella alapúra készítették,emlyeknek a méretét a fékút szabja meg.Ha ezt le tudod csökkenteni,akkor csökketneheted a cellák méretét,vagy képesnek kell lenned arra hogy nagy megbizhatósággal tudjad megállítani a szerelvényeidet,akkor pedig akár pár 10 méteres fékútig is elmehetsz. Ezeket negyon egyszerűen meg lehet oldani a sínbe épített lineáris gyorsítóval.Ettöl kezdve az,hogy a vonat mennyi idő alatt áll meg piusztán a sínbe épített biztonsági berendezsétől függ.
Ezt nem is vitatom. De ennek az akadálya a vasúton nem a mozdony hajtóereje. Hagyományos mozdonyokkal is elfuvarozhatnád az árut akár 200 Km/óra sebességgel is, ha két dolog nem akadályoz: 1. A szar minőségű sínek/váltók. 2. A maximális sebességed behatárolják a személyvonatok. Ugyanis nem haladhatsz gyorsabban mint a személyvonat mert csak egy-két ponton lehetne beelőzni (azokon a nagyobb állomásokon ahol több sín van párhuzamosan). Ráadásul az egyes vonatok egyes helyeken várnak egymásra (átszállás) ami tovább bonyolítja a rendszert.
