A világűr szerepe kettős lehet. Az egyik a Föld körül keringő automata űrgyár, amihez nem kell levegő, víz, nincs szemét környezetszennyezés etc. olcsó az energia (napból). Onnan leszállítani valamit a Föld felszínére a föld minden pontjára ugyanannyiba kerül, vagyis a kvázi "szállítási költség" minimális. Vagy legalábbis teljesen más mint a idáig volt.
Nyilván minél kisebb tömegű az áru az értékéhez képest annál jobban megéri ott gyártani. Pl. processzor. Valószínű hogy mosóport pl. nem érdemes így gyártani.
A másik lehetőség az űripar előtt, az az uránbányászat. Erről korábban már írtam, ha szaporítóreaktorok nélküli atomtechnológiáról beszélünk, akkor bizony a Föld készletei végesek. A világűrben viszont , akár a holdon valszeg rengeteg urán van, és a finomított, 235-re leszelektált urán értéke már elég nagy ahoz hogy megérje kimászni érte a gravitációs kútból. Ilyenkor persze újra kell számolni a folyamat EROI-ját, hiszen a lehozott uránól kinyerhető energia / amibe a gravitációs kútból való kiemelése kerül lehet hogy kisebb egynél...
A harmadik variáció ami eszembe jutott, az a hafniumhoz kötődik. Olvastam valahol, hogy az amcsik olyar predator robotrepülőgépeket fejlesztettek, amit egy hafnium izotóp bomlása látott el energiával. Ez egy olyan anyag, ami gammasugárzás hatására elbomlik és a befektetett energia sokszorosát sugározza vissza. Alighanem alapból is radioaktív, de csak enyhén, a sok energiát akkor adja le ha gamma sugarakkal bombázzák. Az ötlet lényege az, hogy Föld körül keringő naperőművekben gyorsítóval valami ehez hasonló anyagot állítanak elő, amit aztán le lehet szállítani a földre és arra alkalmas erőművekben "elégetni". Ideális esetben egy zárt nukleáris folyamatot lehet felépíteni, amiben a földön kimerült anyagot az űrben újra fel lehet tölteni, a dolog mozgatási energiaigénye pedig a nagy energiasűrűség miatt relatíve kicsi.
A gravitációs kút problémájának egy alternatív megoldása lenne, ha vissza tudnánk nyerni az energiát ereszkedéskor. Űrlift esetében ez tök nyilvánvalóan működik... De talán lehetne olyan repülőgépet is csinálni amelyik ereszkedéskor "feltölti magát".
Az atomerõmûvekkel kapcsolatban egyetértek, az ûrbe telepített kolóniát csak akkor tartom valószínûnek ha közben valaki kitalál valamit a gravitációs csapda ellen, ennek ma nem nagyon látom az esélyét, bár tény hogy bármikor jöhet egy új Einstein. A lineáris gyorsítású vasútban sem igazán hiszek: ennek az ár/haszon viszonya nagyon rossz lenne, és értelme sem sok van: a vasút sebességénél nem a meghajtás a gyenge pont hanem a sín teherbíróképessége, illetve az átbocsájtó képesség amit a különféle sebességû vonatok okoznak (a vasút akkor mûködhetne hatékonyan ha mintegy csõvezetékként mûködne, ha a tehervonat és a személyvonatok várnak egymásra az alaposan belassíthatja a rendszert). A vasút gazdaságos mûködéséhez ki kellene venni belõle a szociális feladatokat, azaz a minden faluban megálló vonatokat a fõvonalon el kellene felejteni. Plusz, jókora logisztikai átszervezés kellene és azon a pár állomáson ami megmarad nagyon gyors átrendezésre képes architektúrára lenne szükség (a fél napon át tolatgatunk címû megoldásokat el kell felejteni).
Nem is mondom hogy nincs okuk utálni az araboknak a kereszteseket (bár az tény hogy a keresztesháborút a muzulmánok kezdték anno), csak azt hogy az iszlám, különösen az elvadultabb irányzatok minden más elleni szembenállása nem mai keletû.
érdekes ábra és érdekes számok - durván 1,6 millió nettó adófizető van Magyarországon
Mindez azt eredményezi, hogy Magyarországon a befizetések döntő része a járulékfizetők 2,4 milliós csoportjára hárul, mert közel 2 millióan a minimálbérhez közeli jövedelem után fizetnek adót és járulékot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a járulékoknak összegszerűen a 86 százalékát 2,4 millió fő állja, akik közül nem mellékesen 800 ezren a közszférában dolgoznak.
Tujátok mi az én jövő vízióm? 15 éven belül szédületes mértékben elkezdenek atomerőműveket építeni, ezzel párhuzamosan a vasútprivatizáció nyomán létrejövő verseny elkezdi az árúszállítást visszaterelni vasútra (a korábban leírt lineáris gyorsítós szállítórendszer negyedére-ötődére tudja lenyomni a szállítási időt !!!annyit jelentene hogy mindenki vasút mellé kezdene települni). 35 éven belül a világ életszínvonala megelözné az olajcsúcs színvonalát az energiafogyasztásal együtt , majd olyan magasságokba jut amiröl most nem is álmodunk.
Ezzel párhuzamosan ha az emberiségnek szerencséje van akkor létrejön egy olyan kritikus tömegű telep a vlágűrben,ami önfentartó és az a következő pár millió évre megoljáa a problémákat.
Lehet hogy furcsa,de a mai gyárak sokkal rugalmasabbak mint voltak a régiek 20-30 éve. Azon a gépen ami 40 másodpecenként autó alkatrészeket állít elö a szünetekbe a technikusok gépalkatrészeket gyártanak ami a gyártógépbe építenek be utánna.
Teljesen szokatlanul korrekt és normális reakció volt ez az oroszok részéről. Ezt szerintem is magasan értékelni kellene. (Na jó, azért nem kell nekikadni a MOL megmaradt részét :)) de a bocsánatkérést el lehet és el el is kell fogadni, cserébe szervezni valami orosz kultúrális hetet :)))
Azt úgyis imádnak szervezni idehaza, legalább foglalkoztatva van az a sok rendezvényszervező :)))
Meg kéne ragadni az ilyen gesztusokat és viszonozni, tekintettel az oroszok küszöbönálló "Eurázsia Erős (energiától duzzadó) Embere" pozíciójára és az általam említett potenciális döntőbírói szerepére a kicsik nemzeti sérelmekből és olajcsúcsügyi elnyomorodásból fakadó civódásaiban.
"Ma is kereszteseknek titulálják az amcsikat az arabok ha nagyon ki akarják fejezni az irántuk érzett gyûlöletüket."
Ez nem egyedülálló. A propaganda mindig a történelmi hozott anyagból dolgozik. Pl. Lengyelországban Sienkiewicz nagysikerű regénye nyomán, (amit nem is titkoltan az ifjúság hazafias, azon belül németellenes nevelésének céljából írt, még a függetlenség visszaszerzése előtt), a németeket szokássá vált főleg potenciális területrabló céljaikra utalva "kereszteslovagok"-nak nevezni. Az 50-es-60-as években a kommunista lengyel pártsajtó politikai karikatúráin az NSZK jobboldali politikusait, vagy az elüldözöttek szövetsége vezetőit nemegyszer ábrázolták középkori kereszteslovagként, ami a gyűlöletkeltés bevett eszköze volt. Nem kell ragozni, hogy ez a propagandakép nagyon kis kapcsolatot tartott a történelmi valósággal az egykori keresztes lovagrend ügyében, a sztorit Sienkiewicz is alaposan elferdítette saját magasabb céljaira.
Ehhez képest a szentföldi keresztesek barbár tetteiről a muzulmán és zsidó lakosság ellen még a saját kultúrkörünk könyvei, filmjei is rendesen beszámolnak. Mért rajonganának értük az egykori áldozatok utódai? Ettől még a propaganda persze propaganda, Bush nem "keresztes", és a neokonok zöme mégcsak nem is keresztény... (nem akarok nagyon off lenni)
1. A legtöbb ellenségünknek nem kell mindenki ellen hadakoznia. Románoknak biztosna nem, szlovákoknak dettó. A szerbek már kicsit érdekesebbek ebbõl a szempontból.
2. Igen is meg nem is. Egyrészt stabilizálták a helyzetet úgy-ahogy, ugyanakkor a nyugati komcsik nagy része kiábrándult az eszmébõl. Ráadásul onnantól kezdve folyamatosan idegeskedhettek hogy mi lesz ha valaki megint fellázad. Nem véletlenül lehettünk mi a legvidámabb barakk...
3. A török kaland persze anyagilag sem jött rosszul nekik (és alapjában véve ha van elég embered és engedélyezed a megszállt területek kifosztását a seregednek akkor nem rossz bolt egy háború, legalábbis a gyõztesnek).
Amúgy az iszlám vs mindenki szembenállás már ennél sokkal régebbi, kb. a keresztesháborúk idejére nyúlik vissza. Ma is kereszteseknek titulálják az amcsikat az arabok ha nagyon ki akarják fejezni az irántuk érzett gyûlöletüket.
Inkább azt kéne bevezetni, hogy az egészségügyi kiadásaira mindenki maga gyülytöget + a család ha tud besegít. Ha valakinek nagyon sok pénze van, akkor elvegetáltahatja magát az orvosokkal - a saját pénze rovására.
Ha nincs, akkor még számíthat a családtagjaira, vagy dönthet úgy hogy passzív eutanázia, inkább örökít a gyerekeinek némi pénzt mintsem kifossza őket a haldoklásával. Én legalábbis biztosan így döntenék.
1. ezért mondom, hogy tágabb összefüggésbe kell helyezni a dolgot, szélesebb szövetségi rendszerben is gondolkodva. Jó esetben elég lenne felmutatni, hogy ha fegyveres úton próbáljuk a vitákat megoldani, elszabadulhat a pokol egy mindenki mindenki ellen féle szövevényes háborúskodásban. Ehhez még szövetségi rendszer sem kell, elég, ha valaki látja, hogy utált szomszédja épp a magyarok ellen hadakozik, erre hátbatámadja, kihasználva az alkalmat, stb. Ahogy pl. a Rákóczi-szabadságharc csak azért törhetett ki, mert a Habsburgok hadereje nagyrészét lekötötte a francia front, stb.
2. 56-os bevonulásuk racionális volt, politikailag egyértelmű, mivel garanciát kaptak az USA-tól, hogy az minket orosz érdekszférának tekint. A bevonulással, meg a prágaival később még évtizedekre stabilizálták hatalmukat a térségbeli vazallusok felett. 56-ban még semmi nem kényszerítette őket visszavonulásra, a költség-haszon mérleg akkor még kifizetődővé tette nekik forradalmunk leverését. 89-re már forradalom se kellett, belülről dőlt össze a birodalom. A mostani megerősödés egy max. 20 éves hattyúdal, az orosz társadalom demográfiailag-egészségügyileg egy roncs, a falu kiürült, ha kitermelik a 20 évre való olajat-gázt, örülnek, ha lyuk lesz a seggükön.
3. a muzulmán veszély nagy, de nem az ideológia miatt. a törökök nem az iszlámot terjeszteni jöttek, M.o. őslakói közül szinte senkit nem akartak megtéríteni, és elég kevés betelepítés is történt, talán mert veszélyes közbiztonságú ütközőzóna voltunk. Birodalmuk európai felében végig több keresztény élt, mint muzulmán és adózási okból ezt nem is akarták nagyon változtatni. A török birodalom szervezeti modelljét a történészek inkább tekintik Bizánc örökösének, amire rátelepült. A szpáhirendszer a NY-európai korai feudális modellre emlékeztetet, bár nem 100%-ban. az oszmánoké tipikus kompország(birodalom) volt Kelet és Nyugat között.
A muzulmánok teljesen ok nélkül gyűlölik a nem muzulmán világot. Csak nem Irakot, a palesztinok, vagy libanon sorsát szívták mellre?
Hogy mit szeretnénk, az világos, más kérdés, mire van esély, főleg: mihez állnak rendelkezésünkre a források. Én úgy itélem meg, hogy leginkább a kontrollált, tervezett visszalépés az esélyes, persze nagy esélye van a kontrollálatlan visszazuhanásnak is. A "soft landing" esélyei egy más energiahordozókra épülő, de lényegében az eddigi életformát biztosító modellre szerintem és elég sok tőlem képzettebb, szélesebb kitekintésű koponya szerint (pl. Matt Simmons, Colin Campbell, stb.) nincs esély. De azt ne feledd, hogy amit én javaslok, tehát saját nemzedékünk és az azt követő számára egy kontrollált visszalépés (nem pontosan "vissza" természetesen, csak olyanféle megoldásokhoz sok téren, de nem mindegyiken) kb. a 60-as évek szintjére még mindig "egy átalakult ipari-technlógiai civilizáció", ahogy te írod. Csak másképpen átalakult, az egyszerűsödés, a kevesebb anyag- és energiafelhasználás, a tudatos visszaarchaizálódás felé átalakult, miközben igyekszik megőrizni minél többet az eltelt időszak vívmányaiból, pl. a telekommunikációs technológiák, a számítástechnika területén, bár ezek teljes fenntartása is kétséges, pl. elég nagy energiaigényük miatt. Bizonyos területeken viszont épp energiamegtakarítást hoztak, tehát ragaszkodni fogunk hozzájuk, ha lesz rá bármilyen kis esély. Ugyanabba a folyóba már biztos nem lépünk, mert az már nincs. De léphetünk sokkal rosszabba, veszélyesebbe, helyesebben beleeshetünk ilyenbe, ha sokáig erőltetjük a lehetetlent (pl. a tömeges autózás fenntartását más üzemanyaggal)
Változások mindenképp lesznek, ez természetes. Kérdés hogy a változások végén mi alakul ki: egy hanyatló agrárgazdaság vagy egy átalakult ipari-technlógiai civilizáció. Én ez utóbbiban bízom, nem igazán szeretném ha az utódaim kardokkal hajkurásznák egymást amikor épp nem 7x24 órás üzemmódban robotolnak a földeken.
1. A diplomácia szép dolog, de ott nemigen adnak semmit ingyen. A szerbekkel kapcsolatban lehet igazad, de a másik oldalon nekünk egy szerb-szlovák-román csapattal kell szembenézni. A horvátok meg max. a szerbekkel szemben lépnének fel, de minket tutira nem kezdenek el védeni a románok ellen például. Az oroszok leginkább szvsz a szerbekkel és a szlovákokkal lennének. A románokat viszont tényleg nem annyira kedvelik, kérdés hogy ez mire elég...
2. Ez ritkán szól a logikáról. Az 56-os bevonulásuk sem volt gazdaságilag racionális. Sőt, igazából politikailag is kétesélyes volt.
3. Ehhez képest anno 140 évig vendégeskedtek itt a törökök. És ha elfogynak az olajbevételek akkor abban a térségben nagyon sok éhes muzulmán lesz majd. Persze sokak közvetlenül nem részesültek az olajbevételekből, de közvetve (Pl. mint vendégmunkás, beszállító, stb) igen. Szvsz ez az egész térség helyzetét megváltoztatja majd, és nem kimondottan a pacifisták malmára hajtja a vizet.
Igazából én a 3. pontot tartom a legveszélyesebbnek: ez ugyanis az általam nem túl valószínűnek tartott összeomlás elmaradása esetén is igaz. Ez pedig egy nagy létszámú, szegénysége miatt elég kevés vesztenivalójú, a nem muzulmán világot szívből gyűlölő fanatikust jelent. Egy ilyen pedig sok mindenre képes (nem kell ehhez atomerőművet robbantani, elég Pl. a vízbázis megmérgezése).
Ne vedd szó szerint a modellemet. A lényeg a lényeg. Persze, hogy nem minden parszt kovácsol és fazekal, de a faluban, vagy elérhető távolságban megtalálja az erre szakosodott mesterembert. Magyarország is helyreállíthatja szénbányászatát, vasiparát, vasuti járműgyártását úgy, hogy a vasércet importból hozza be, amiért pl. búzával fizet. De volt olyan paraszti életforma, ami szinte teljesen önellátó volt, azt a szerény gúnyáját meg tudta csinálni, a gereblyéje, villája teljesen fából volt, stb. De nem ez a cél számunkra. Sokat számít már egy kis visszalépés is, NAGYRÉSZT hazai nyersanyagok, egyre nagyobb részt hazai energia, nem autózás, hanem vasút (nem 100%-ban, de a trend ez), nem lakópark, hanem falusi és kisvárosi életforma, tümegközlekedés, gyaloglás, bicikli, sok kertészkedés, stb. Visszalépés, amennyire lehet, egy anyag és energiatakarékosabb életformához. Nem a barlangba. útmutató, hogy voltak a dolgok 20-30-40 éve, de ettől még most sem fogunk ugyanabba a folyóba lépni. A lényeg, hogy kevesebb energiából hozzuk ki a lehető legjobb életminőséget. Mivel eddig a szakadék felé mentünk, ez nem fog menni fájdalmas veszteségek nélkül - lásd megszellőztetett nyugdíj"reform", stb.
írtam a diplomáciát. Ha kilépünk a kárpát-medencei keretből, ahol a képlet számunkra reménytelen, még a megkisebbedett Kisantanttal is (azért a csehek, szlovének, horvátok máris nincsenek benne, sút utóbbiak potenciális szövetségesek a szerbek ellen), máris érdekellentétek és -közösségek szövevényét találjuk, amivel már lehet valamit kezdeni. A románoknak, szerbeknek megvannak a maguk ellenségei, a szlovákoknál a csehek semlegességé biztosítandó (esélyes, nem fognak másért vérezni, nem olyan fajták), a lengyeleknél is max. jóindulatú semlegesség elérésére látok esélyt, esetleg a szlovákokra való nyomásgyakorlást is lehetne tőlük kérni, de ahhoz szorosabb barátsági politika kell velük. És a döntő az oroszoknál elérhető pozíciónk, van -e valami adunk, amivel elérhetnénk, hogy a medve a mi javunkra döntőbíráskodjon, amíg meg nem döglik? A románok Moldáviában elvileg ingerlik a medvét, de ez alaposabb elemzést igényel A szerbbarátságuk tény, itt nem lehet nagyon feszegetni a húrt, de Moszkvának is sokféle érdeket kell megfontolnia.
2. A birodalmak terjeszkedésének megvan a maga logikája és logisztikai háttere. Egy határon túl a távoli terület ellenőrzése többe kerül, mint a haszna. Ezért vonultak ki az oroszok, ezért zsugorodott annyi birodalom (Róma, török, stb), még olyanok is, amik amúgy megmaradtak. Nem látom be, mit hozna az oroszoknak a megszállásunk, amikor a fent vázolt okból (a térség egyetlen nagy energiaellátója) jóval olcsóbban, kényelmesebben, elegánsabban kézbentarthatja a térséget, megoszthat és uralkodhat. Döntőbíráskodhat.
3. A muzulmánok nem közvetlen szomszédaink, vendégmunkások nálunk nincsenek. Akkor már sokkal nagyobbb veszélyforrás a cigányok. Nem kell belépni a schengeni övezetbe, mert akkor valóban gyorsan átjöhetnek hozzánk is a már európai muzulmánok. Az EU amúgy is életképtelen. Az ideológiát teljesen eltúlozzák, valójában agazdasági-túlszaporodási ok miatt keres a tömeg valami kézenfekvő ideológiát, amit hangoztatva levezetheti feszültségeit, vagy éppen csatornába terelheti. Magától értetődő, hogy a számukra kudarcos modernizáció ellenében ez a tradíció, az Iszlám. De lehetne más is. A lényeg, hogy nem a kukorékolástól van a hajnal, hanem fordítva. Ha a muzulmánok jómódban éldegélnének otthon, iszlámhitük és bármilyen ideológiájuk teljesen veszélytelen lenne ránk. Naponta leborulnának Mekka felé és annyi, nem fenyegetnének senkit. Ma egy felszaporodott dühös sáskahad, ha keresztények lennének, akkor is épp így viselkednének most, mert nem maradt nekik más kiút. De a lényeg, hogy elég messze vannak.
Már a parasztgazdaság sem volt önfenntartó. Egy egész rakás dolgot "kívülről" kellett hoznia, a közhiedelemmel ellentétben a paraszt a legtöbb eszközét nem maga csinálta hanem vette. Kezdve a ruházatának jó részével (a csizmától a süvegig), a szerszámok nagy részét (vas szerszámokat Pl. esélye sem volt csinálni egy parasztnak, ahhoz már kovács kellett, az edényeket is a fazekas csinálta). Sőt, még a professzionálisabb famunkákat is kívülről szerezték be (Pl. teknőt a cigányok faragtak). Persze egy parasztnak nem sok mindene volt, de bizony azoknak nagy részét kívülről kellett beszereznie.
A gond ott kezdődik hogy egy-két kivétellel eleve nem nagyon tudsz munkát adni az embereknek. Persze, kis sorozatban gyártott dolgokhoz, helyi építésekhez kellenek szakik, de korántsem olyan mennyiségben mint ahogy azt most a főideológusok állítják. Ha most nekiállnánk nagy tömegben szakikat képezni akkor úgy 3-4 év múlva erős szakimunkanélküliség lenne. A probléma ott kezdődik hogy nagyon szépen lehet gyártani házilag mondjuk riasztóberendezést, egyet össze tudsz rakni munkadíjjal együtt vagy 20 000 forintért. Kell hozzá pár egyszerű gép, pár ember, némi anyag, stb. A gond csak ot kezdődik hogy ugyanezt a riasztóberendezést meg tudod venni a kínai piacon 2000 forintért. A számok hasraütéssel születtek, de az arányok hasonlók. Azaz amíg egy egyedi (vagy nagyon kis sorozatú) riasztóberendezést kell legyártani addig foglalkoztathatod a szakit, és ha van elég ilyen meló akkor még hiány is lehet belőlük, de a fák nem nőnek az égig.
A szomszédokkal szvsz nem sokat fog tudni kezdeni a 10 millió magyar, legalábbis ha tömeghadseregben gondolkodsz. Hogy az oroszok miért akarnának minket elfoglalni ? Mert csak. Ezzel is nő a birodalom. De én őszintén szólva inkább a muzulmán világtól tartok. Ott sem annyira a gazdasági mint az ideológiai szükségszerűségek miatt.
Egyrészt egyetértek, magam is szorgalmazom honvédelmi képességünk sürgős helyreálljtását, főleg szomszédügyben. Azonban velük inkább történelmi rendezetlen számláink vannak (Trianon: részünkről jogos sérelem, ők meg nem tudják nekünk megbocsátani, amit ellenünk elkövettek). Fenntarthatóságilag kb. ugyanazon a szinten vagyunk szomszédainkkal. Minimális eltérésekkel, de ide is, oda is, tehát ez nem kéne, hogy háborús ok legyen, Viszont a nacionalista kölcsönös utálat jó levezetője lehet az esetleges tömeges elnyomorodás okozta népfrusztrációnak, egy román, szerb, vagy szlovák politikai elit a nyilván felé irányuló népharagot kézenfekvően próbálhatja a "gonosz" szomszéd felé terelni, bűnbaknak megtéve esetleg a náluk élő magyar kisebbséget, amelynek termékeny földjei ráadásul jó préda lehet a pannelből menekülő többségieknek. A honvédelmi erő sürgős helyreállításán túl nagyon jó diplomácia is kellene, az "ellenségem ellensége a barátom" elv mesteri alkalmazása, de mi ebben hagyományosan gyengék vagyunk, nem úgy, mint pl. a románok. Azért a magyar-bolgár-albán-bosnyák-dnyesztermelléki, stb. barátságot én sürgősen erősíteném. Meg a magyar-oroszt mindenekelőtt, mert egy jópár évre ennek lesz döntő jelentősége (lásd "Energiamezők Magyarország alatt") Az oroszok mért akarnának minket elfoglalni? Több a jó termőföldjük, mint amennyit hasznosítani tudnak, népességük rohamosan fogy, erőforrásuk általában minden téren nekik van sok, az energiát ők adják nekünk, stb. Inkább döntőbírák akarnak majd lenni az elkövetkező 2-3 évtizedben, amíg lesz exportálnivaló energiájuk (újkeletű hatalmuk alapja) a térség kis népei közötti civódásban, mint Hitler a 30-as években. Ha lesznek új "bécsi döntések", azok inkább moszkvaiak lesznek. Én gyorsan újraaranyoznám azt a fránya szabadság téri emlékművet.
Egyelőre a mai diplomagyár sajnálatos módon azon alapul, hogy a képzetlen v. nem megfelelően képzett kétkezi munkás rétegeknek nem tudnak munkát biztosítani. A képzés viszont "ingyen" van, javarészt a mi adóforintjainkból az állam finanszírozza. Amíg tanul a gyerek, csak elvan valahol, mire végez, talán lesz valami. Diplomás munkanélküli! De ugyanúgy nem kell asztalos, paraszt, stb. Ami kell, eladó minimálbéren, aki eladja a külföldi sz..rt. Érdekes módon fellendülőben vannak a vasas szakmák. A környékünkön nem találnak elegendő jó képességű lakatost, hegesztőt, de külföldre is sokat keresnek. Ez a fajta képzés viszont már lecsúszott a recski bánya fenekére.
Az olajpala semmire nem jó. Az eddigi kísérletek elszállnak költségvetésileg és elképesztő környezetpusztulással jár. Szén van, nyilván használni fogják, az éghajlatra gyakorolt hatás borítékolható. Termőtalajaikat baromi nagy arányban elerodálták, amúgy is az USA igen nagy része félsivatag, a felmelegedés miatt egészen az lesz és megszűnik az öntözés lehetősége. Van már 300 millió lakosuk, annyinak egyáltalán nem olyan sok az ottani erőforrás. A településszerkezet elautósítása miatt (sprawl) reménytelenül nagy az egyfőre jutó közlekedés- és ezáltal energiaigény. A szarból-faforgácsból gipszkartonból épített házaikat az egyre szaporodó és fokozódó erejű viharok úgy fújják el, mint a farkas a kismalacok szénakunyhóját. Lakásállományuk zöme ilyen. Még sorolhatnám. Az olcsó alaj korában pusztulni hagyták a régi, fenntartható épületállomány, településszerkezet és infrastruktúra (pl. vágányhálózat) zömét, az olajkor infrastruktúrája, épületállománya, stb. pedig haszontalan és fenntarthatatlan lesz az olajcsúcson túl. A lakosok zöme gyökértelen, nincs olyan helyi identitásuk a suburbökben, mint nálunk egy faluban, vagy városban. A fajok eléggé gyűlölik egymást (na, ezzel mi se dicsekedhetünk!) Nem egy leányálom készül ott.
"Egészen pontosan" tudja a fene. Nagyjából azt várom, hogy nézzünk szembe az utóbbi évtizedek gazdasági modelljének zsákutca jellegével, hogy ez az irány a szakadékba visz. Állítsuk gazdaságképünket és jövőre vonatkozó elvárásainkat a fejük tetejéről a talpára, legyenek ezek reálisak, összhangban a lehetőségekkel, és a fenntarthatóság elvével. Nem elvi okból, hanem gyakorlatiból, hogy olyan gazdaságunk legyen, ami nekünk, gyerekeinknek, unokáinknak, stb. is megadja, amire alapvetően szükség van az élethez. El kell felejteni a mai szélhámos gazdasági modell varázsigéit, a "növekedést", a "versenyképességet", a "tőkebevonást" (ezek közül több az ellenkezőjét jelenti, mint Orwellnél 1984-ben a minisztériumok nevei). A globális tőkéért folytatott lóverseny, mint szemléltető modell helyett javaslom modellként bevezetni (az egész nemzetgazdaság és a világgazdaság modelljeként is) a tradícionális önfenntartó parasztgazdaságot, ahol a gazdálkodás célja, hogy a család minden tagjának évről-évre megtermeljék az ennivalóját, ruháját, tüzelőjét, stb. és ha lehet, valami tartalékot is felhalmozzanak az időnként törvényszerű nehéz időkre, rossz termés, nagyon hideg tél, stb. Tudom, hogy ez a modell nem abszolút írja le a gazdaságunkat, főleg most, az átmenet idején, de mint ideál jobb, mint a végtelen növelkedés hosszú távon bukásra ítélt koncepciója.
Tehát: ha a globalizáció fenntarthatatlan, a kiút a lokalizáció, tudatosan, nemcsak kényszerből. Ennek sok pozitív eleme is lesz, újra produktív munkahelyek teremhetnek, nem leszünk úgy kiszolgáltatva távolról jövő csővezetékek és ellátási láncok esetleges megszakadásának. (hát ez még odébb van, egyenlőre nagyon is ki vagyunk) Társadalmi téren is zsákutca sok, az olajbőség által lehetővé tett megoldás, a kicscsalád, sőt tömeges szingliéletforma, a női karrier, stb. Visszakényszerülünk a többgenerációs nagycsaládhoz, nyudgíj épp, hogy csak lesz, nem fog telleni tömeges diplomagyártásra és nem is lesz értelme, ha a kisember belátja, hogy gyermeke a diplomával is csak ugyanazt csinálhatja, amit anélkül, akkor jobb egyből asztalosinasnak adni, minek annyi pénzt kidobni és időt elpazarolni a "diplomára", amikor addig is kereshet a családra, vagy művelheti a földet. És így tovább... Hagyjuk abba a fa vágását magunk alatt, fogjuk fel, miből tudunk itt megélni saját erőből, ill. mit kell ahhoz tenni, hogy ilyen pályára álljunk. Természetesen a külkereskedelem nem tűnik el, csak fokozatosan csökken, de gondolom, soha nem nullára. Ahogy a nyugdíj se tűnik el, csak lecsökken, az ellátottak köre és az átlagos összeg is. Egyetemek is maradnak, idővel gondolom, úgy 10-15% fogja elégezni. A többieknek lehet mindenféle olcsó, esti, hétvégi felnőttképzés a vidéki iskolaépületekben, praktikus ismeretekkel, akár még "diplomát" is lehetne osztani, de ez már nem a mai költséges, gnem gyakorlatias modell. Orvosok is lesznek, marad egészségügyi ellátás, de ki kell csavarni az ágazatot a gyógyszeripar kezéből és ésszerű anyagi korlátok között kell tartani. Nem mehet tovább, hogy előbb vágnak, aztán számolnak. Nem tudom, erre vonatkozott-e a kérdésed, én ezt látom kívánatos főiránynak. Az atomenergia kérdése itt nem döntő, még ha beépítem is a modellembe, a lényegen nem változtat. (én inkább kihagynám) Az sem képes fenntartani a mai fogyasztói, tömegesen autózós életformát, a végtelen növekedést, a fogyasztói paradicsomot. Az atom se csodaszer.
Minket jó eséllyel megesznek a muzulmánok ha elfogy az olaj. Egyszer már jártak itt török vendégek. Ráadásul itt van a szomszédban Oroszország plusz egy rakás "baráti" szomszéd. Ha van olyan hely ami veszélyes egy összeomlás esetén akkor ez az.
Arról nem beszéltem, hogy nekik van a legerősebb hadseregük, tehát meg is tudják védeni a magukét. Nekünk meg... szóval mi a kicsiny szomszédainktól se tudnánk megvédeni magunkat egy összeomlás esetén, nemhogy valami nagyhatalomtól (pl. Oroszországtól).
Ez tévedés. Ott sokkal nagyobb, még kiaknázatlan természeti erőforrás áll rendelkezésre. Észak-Amerika rendelkezik a világ legnagyobb szén- és olajpala-készletével, ha már a peaknél járunk, de éppenséggel termőföld, erdőségek, ércek, stb. stb. is jóval nagyobb számban állnak rendelkezésre. A fenntarthatóságot egyáltalán nem csak a fogyasztás oldaláról kell szemlélni!
Szóval a helyedben maradnék. Magyarország fenntarthatóságát lényegesen nagyobb fokúnak ítélem, mint Észak-Amerikáét. Ettől persze már csak Lengyelországé nagyobb... Maradok.
Az USA-nak a 20-as évek óta kész haditervei vannak Kanada megszállására, a terveket évente frissítik. Ma aktuálisabb , mint valaha, tekintettel Kanada energiahordozó- és egyéb erőforráskészleteire. Amikor az USA-ban végleg eltörlik a demokratikus alkotmányt és az ellenzékiekkel megtöltik a már most tervezés alatt álló koncentrációs táborokat (Dick Cheney cége kapott megbízást a kivitelezésükre), az USA biztos lerohanja Kanadát, hogy elvegye, amit lehet és mellékesen ezáltal exportálja saját gigantikus problémáit a szomszédba is. Ma Kanada átállási esélyei egy fenntarthatóbb modellre valamivel nagyobbak, mint az USA-é (de csak az alacsonyabb népsűrűség, ill. a kicsit európaibb mentalitás és jogi megoldások miatt, mert pl. a településszerkezetben a sprawl ugyanaz), de ez egy csapásra eltűnhet a fenti ok miatt.
A jelenlegi problémáinknak még semmi köze az erőforrásokhoz. Sőt, igazából pont az olcsó olaj az egyik problémánk, pontosabban az hogy minden termelői tevékenység Kínában zajlik. Nálunk, ahogy európában és amerikában is, kialakult egyfajta jóléti rendszer, ahol 2 dolgozóra jut vagy 8 eltartott (állami bürokrata, nyugdíjas, munkanélküli, rokkantnyugdíjas). Ezt sok dolog erősíti, Pl. a minimálbér. Ha 65 000 forint alatt nem lehet főállásban elhelyezkedni akkor az azt jelenti hogy ha van Pl. egy 8 általánost végzett nemzetiségi akkor ő jó esetben nem kap munkát, mivel azt a melót még szállítási költséggel együtt is olcsóbban megcsinálja egy indiai melós aki ugyanarra képes mint a nemzetiségi ugyanakkor neki nincs minimálbér (és az egyéb költségei is kisebbek, Pl. nem kell neki fűteni, olcsóbb a kaja, stb).
Mindez azt eredményezi, hogy Magyarországon a befizetések döntő része a járulékfizetők 2,4 milliós csoportjára hárul, mert közel 2 millióan a minimálbérhez közeli jövedelem után fizetnek adót és járulékot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a járulékoknak összegszerűen a 86 százalékát 2,4 millió fő állja, akik közül nem mellékesen 800 ezren a közszférában dolgoznak.