A vasút gazdaságos mûködéséhez ki kellene venni belõle a szociális feladatokat, azaz a minden faluban megálló vonatokat a fõvonalon el kellene felejteni
Ez rossz elgondolás.
1. Ezzel az adott települést megszünteted középtávon. Feltéve, hogy nincs éssszerű árú alternatíva. A peak-oil-ról gondolkodva pedig felmerült (bár nem biztos), hogy nincs
2. Valószínű, hogy szociológiailag nem a nagyvárosok KIZÁRÓLAGOS léte az optimális (ahol megáll a gyorsvonat, vagy mai szóval "intercity").
3. Egyáltalán nem biztos, hogy gazdaságilag is a tiszta nagyváros az optimum.
4. A nagyvárosban van egy (1) pályaudvar, az igen nagyokban kettő. Budapesten a komolyabb vasútállomásokkal együtt mondjuk 15. Hogy akarsz közlekedni? Felhordó hálózat kell! Építhetsz villamost, HÉV-et, üzemeltethetsz városi buszt, konflist. De a vasút is jó az ilyesmire. Nem jelenthető ki, hogy a vasút ilyet ne lásson el, mert az egyéb alternatíva a vasút vonalán DRÁGÁBB (már ma is az lehet, a mobil energia hiányában meg még inkább az). Ha annyira nagy forgalmú a vasút, csináljanak több kitérőt (a megállóba), vagy akár +1 pályát - ez mind olcsóbb, még ha pénzbe is kerül.
Az pedig, hogy az ilyen kitérőknél ne álljon a gyorsvonat (és tehervonat), részint technika (jó állapotú váltók), részint forgalomszervezés (menetrend) kérdése. Látatlanba mondom, hogy meg lehet csinálni!
Nem kell nagyon gyorsan (200km/h-val pl.) menni a pályán, elég, ha kicsi az állásidő. Ui. az átlagsebesség nem út, hanem idő szerint súlyozódik a rész-sebességekből. (Feleúton 60-nal mész és fele úton 40-nel, az átlagseb nem 50, hanem 48...)
Tehát elég, ha 70-nel tud menni az a tehervonat, ha nem áll. Egyébként sem hiszem, hogy a dolgok normális menetében számítana, hogy valami 2 vagy 5 óra alatt ér célba. A katasztrófaelhárítás (temetés, honvédelem, stb.) más ügy, de a termelés (rendszer-üzemeltetés) nagy része nem "adj-uram-esőt-de-azonnal" jellegű, ill. rosszul tervez, aki így tervez.
OFF Vigyázz ezzel a statisztikával! A mikrovállakozó EVA-t vagy TAO-IPA-t (stb) fizet. A minimál SZAJ mellett vagy helyett. Pedig ugyanolyan egyszemélyes emberről beszélünk. ON Persze emiatt (alattuk) is ketyeg a "nyugdíjbomba"
Az igazi probléma nem ez. Az első pontot a privatizáció és arugalmasabb müködáés megoldja.
A második pont megoldása az egyforma sebességű,kism éretű (20/40 lábas konténer méretű) egyedi szerelvények alkalmazása. Ez jelenleg két okbol nem müködik. Egyrészt mozdonyvezető kell minegyikre, másrészt pedig a vasúti irényítórendszert cella alapúra készítették,emlyeknek a méretét a fékút szabja meg.Ha ezt le tudod csökkenteni,akkor csökketneheted a cellák méretét,vagy képesnek kell lenned arra hogy nagy megbizhatósággal tudjad megállítani a szerelvényeidet,akkor pedig akár pár 10 méteres fékútig is elmehetsz. Ezeket negyon egyszerűen meg lehet oldani a sínbe épített lineáris gyorsítóval.Ettöl kezdve az,hogy a vonat mennyi idő alatt áll meg piusztán a sínbe épített biztonsági berendezsétől függ.
Ezt nem is vitatom. De ennek az akadálya a vasúton nem a mozdony hajtóereje. Hagyományos mozdonyokkal is elfuvarozhatnád az árut akár 200 Km/óra sebességgel is, ha két dolog nem akadályoz: 1. A szar minőségű sínek/váltók. 2. A maximális sebességed behatárolják a személyvonatok. Ugyanis nem haladhatsz gyorsabban mint a személyvonat mert csak egy-két ponton lehetne beelőzni (azokon a nagyobb állomásokon ahol több sín van párhuzamosan). Ráadásul az egyes vonatok egyes helyeken várnak egymásra (átszállás) ami tovább bonyolítja a rendszert.
Nem a növekedés a probléma, hanem az hogy jelenleg a termék életciklusnak csak az egyik fele valósul meg. Egy fenntartható termék életciklus így nézne ki: 1. Gyártás. 2. Értékesítés. 3. Használat. 4. Begyűjtés. 5. Szétszerelés, újrafeldolgozás.
És ez a ciklus folytatódhatna szinte az idők végezetéig.
Ezzel szemben ma a ciklus így néz ki:
1. Gyártás. 2. Értékesítés. 3. Használat. 4. Elhelyezés. Azaz a leharcolt termék megy a kukába, onnan a szemétlerakóba.
Alapvetően ez a gond, és nem a növekedés. Ja, és persze a korlátozott mértékben rendelkezésre álló energia. Ennek okát azonban sokkal inkább az olajlobby tevékenységében mint valós technológiai akadályokban látom. Azaz Pl. nem lehet atomtechnológiát fejleszteni mert a zöldek megakadályozzák. Kinek jó ez ? Az olajosoknak. Jelenleg egy önszabályozó rendszer műxik (OPEC) aminek az a legfőbb célja hogy az olaj eladásából befolyó összegek maximálva legyenek. Sem az nem jó ha túl olcsó az olaj, sem az ha túl drága, mivel ez csökkenti a keresletet és esetleg előtérbe kerülnek az alternatívák.
Szvsz pillanatnyilag a szaporítóreaktor a megoldás. Ez ugyanis létező technológia, míg az űrbéli megoldások egyenlőre a sci-fi kategóriában vannak. Bár az amcsik űrfegyverkezős ötlete olyasmire utal hogy lehet hogy valóban az űrben van a megoldás, és az amcsiknak van pár olyan technológiájuk amikről mi nem tudunk. De a jelenlegi technológia mellett kissé kétlem hogy az űr túl sokat tudna rajtunk segíteni. Ami persze nem jelenti azt hogy hosszabb távon ez nem lehet megoldás sok problémára.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a járulékoknak összegszerűen a 86 százalékát 2,4 millió fő állja, akik közül nem mellékesen 800 ezren a közszférában dolgoznak.
A helyzet ennél is durvább : pl. az SZJA -bevételek 60 %-át a hivatalos jövedelemmel rendelkezők 9,8 %-a, azaz a munkaképeskorú lakosság kb. 9 %-a fizeti (az aktivitási kb. 50, míg a munkanélküliségi rátánk kb. 7,5 %)
Ez a peak egyik megoldása. Vagy képesek leszünk magunkanak egy olyan gazdasági rendszert találni,ami stabil és nem folyamatos növekedésre alapul, vagy képesek vagyunk kilépni az űrbe ahol tetszőleges mértékben szaporodhatunk és foglalhatjuk el a világegyetem minden részét.
A világűrben semmi nem hiányzik ahoz,hogye emberek éljenek ott. Van inteligenciánk (ami szükséges feléttel az űrbe való kilépséhez) odekint van energia (amennyit a nap kit utd sugározni) fémek, s annyi oxigén amennyi csak kell (oxidok formájába kötve ugyan,de energia gyakorlatilag korlátlan mennyiségbe áll rendelkezésünkre)
Ha folytatni tudjuk a jelenlegi energiafelhasználás növekedést atommal,akkor egy idő után létrejöhet az önfentartó emberi jelenlét a világűrben.Utánna már csak idő kérdése amikor utodaink elfoglalják a világegyetem maradék részét.(30 000 év alatt el lehet jutni a szomszéd naprendszerbe is).
Ez így van, viszont erre belátható időn belül nem leszünk képesek, másfelől ez soha, semmikor nem lesz gazdaságos. Egy megfelelő klímájú bolygón lakásnak az életben, semmiféle technikai fejlettség mellett sem lesz gazdaságilag alternatívája egy űrállomás, így ez legfeljebb mint kényszerűség jöhet szóba - mondjuk az anyabolygó lakhatatlanná válása esetén.
Ezt valószerűtlennek tartom, mi több, a túlnépesedés miatti lakhatatlanságot is kizárnak tartom, a túlnépesedés megmarad a Föld egyes területeinek, kultúráinak promlémája, de nem lesz az emberiség létét fenyegető gond.
Ezek már túl messzire vezetnek, messze túl a Peak problémáin.
az képlet egyszerű: ha képes vagy olyan rendszert kiépíteni a világűrben,ami egységnyi embert tartalmaz, de egységnyinél valamivel több embert képes eltartani,és növekedni képes (tehát minden méreténél több embert tud eltartani) akkor a világűrben lévő emberek száma exponenciális görbe melett növekedni fog.
Mi a jellemzője az ideális szállító eszköznek? - képes alacsony költséggel elvinni 1 db 20 lábas konténert - nem kell hozzá sofőr - képes átrakás nélkül vinni az árut a célállomásig - bármely napszakban közlekedhet - min 70 km/órás átlagsebességel közlekedjen a pályán - olcsón lehessen a fővonaltol a telephelyekig a szállítópályát kiépíteni. - olcsó és megbizható jaárművekkel lehessen a szállítást elvégezni (ne legyen túl drága a berakásra várakozás)
Ezeknek a feltételeknek egy a közút nem tud eleget tenni, viszont a vasúton ki lehet ilyen feltételeket építeni. A lineáris gyorsítós vasúti megoldás ezeknek meg tud felelni,és 20 dolláros ár melett is vesrenyképes a közúti szállításal.
A világűr szerepe kettős lehet. Az egyik a Föld körül keringő automata űrgyár, amihez nem kell levegő, víz, nincs szemét környezetszennyezés etc. olcsó az energia (napból). Onnan leszállítani valamit a Föld felszínére a föld minden pontjára ugyanannyiba kerül, vagyis a kvázi "szállítási költség" minimális. Vagy legalábbis teljesen más mint a idáig volt.
Nyilván minél kisebb tömegű az áru az értékéhez képest annál jobban megéri ott gyártani. Pl. processzor. Valószínű hogy mosóport pl. nem érdemes így gyártani.
A másik lehetőség az űripar előtt, az az uránbányászat. Erről korábban már írtam, ha szaporítóreaktorok nélküli atomtechnológiáról beszélünk, akkor bizony a Föld készletei végesek. A világűrben viszont , akár a holdon valszeg rengeteg urán van, és a finomított, 235-re leszelektált urán értéke már elég nagy ahoz hogy megérje kimászni érte a gravitációs kútból. Ilyenkor persze újra kell számolni a folyamat EROI-ját, hiszen a lehozott uránól kinyerhető energia / amibe a gravitációs kútból való kiemelése kerül lehet hogy kisebb egynél...
A harmadik variáció ami eszembe jutott, az a hafniumhoz kötődik. Olvastam valahol, hogy az amcsik olyar predator robotrepülőgépeket fejlesztettek, amit egy hafnium izotóp bomlása látott el energiával. Ez egy olyan anyag, ami gammasugárzás hatására elbomlik és a befektetett energia sokszorosát sugározza vissza. Alighanem alapból is radioaktív, de csak enyhén, a sok energiát akkor adja le ha gamma sugarakkal bombázzák. Az ötlet lényege az, hogy Föld körül keringő naperőművekben gyorsítóval valami ehez hasonló anyagot állítanak elő, amit aztán le lehet szállítani a földre és arra alkalmas erőművekben "elégetni". Ideális esetben egy zárt nukleáris folyamatot lehet felépíteni, amiben a földön kimerült anyagot az űrben újra fel lehet tölteni, a dolog mozgatási energiaigénye pedig a nagy energiasűrűség miatt relatíve kicsi.
A gravitációs kút problémájának egy alternatív megoldása lenne, ha vissza tudnánk nyerni az energiát ereszkedéskor. Űrlift esetében ez tök nyilvánvalóan működik... De talán lehetne olyan repülőgépet is csinálni amelyik ereszkedéskor "feltölti magát".
Az atomerõmûvekkel kapcsolatban egyetértek, az ûrbe telepített kolóniát csak akkor tartom valószínûnek ha közben valaki kitalál valamit a gravitációs csapda ellen, ennek ma nem nagyon látom az esélyét, bár tény hogy bármikor jöhet egy új Einstein. A lineáris gyorsítású vasútban sem igazán hiszek: ennek az ár/haszon viszonya nagyon rossz lenne, és értelme sem sok van: a vasút sebességénél nem a meghajtás a gyenge pont hanem a sín teherbíróképessége, illetve az átbocsájtó képesség amit a különféle sebességû vonatok okoznak (a vasút akkor mûködhetne hatékonyan ha mintegy csõvezetékként mûködne, ha a tehervonat és a személyvonatok várnak egymásra az alaposan belassíthatja a rendszert). A vasút gazdaságos mûködéséhez ki kellene venni belõle a szociális feladatokat, azaz a minden faluban megálló vonatokat a fõvonalon el kellene felejteni. Plusz, jókora logisztikai átszervezés kellene és azon a pár állomáson ami megmarad nagyon gyors átrendezésre képes architektúrára lenne szükség (a fél napon át tolatgatunk címû megoldásokat el kell felejteni).
Nem is mondom hogy nincs okuk utálni az araboknak a kereszteseket (bár az tény hogy a keresztesháborút a muzulmánok kezdték anno), csak azt hogy az iszlám, különösen az elvadultabb irányzatok minden más elleni szembenállása nem mai keletû.
érdekes ábra és érdekes számok - durván 1,6 millió nettó adófizető van Magyarországon
Mindez azt eredményezi, hogy Magyarországon a befizetések döntő része a járulékfizetők 2,4 milliós csoportjára hárul, mert közel 2 millióan a minimálbérhez közeli jövedelem után fizetnek adót és járulékot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a járulékoknak összegszerűen a 86 százalékát 2,4 millió fő állja, akik közül nem mellékesen 800 ezren a közszférában dolgoznak.
Tujátok mi az én jövő vízióm? 15 éven belül szédületes mértékben elkezdenek atomerőműveket építeni, ezzel párhuzamosan a vasútprivatizáció nyomán létrejövő verseny elkezdi az árúszállítást visszaterelni vasútra (a korábban leírt lineáris gyorsítós szállítórendszer negyedére-ötődére tudja lenyomni a szállítási időt !!!annyit jelentene hogy mindenki vasút mellé kezdene települni). 35 éven belül a világ életszínvonala megelözné az olajcsúcs színvonalát az energiafogyasztásal együtt , majd olyan magasságokba jut amiröl most nem is álmodunk.
Ezzel párhuzamosan ha az emberiségnek szerencséje van akkor létrejön egy olyan kritikus tömegű telep a vlágűrben,ami önfentartó és az a következő pár millió évre megoljáa a problémákat.
Lehet hogy furcsa,de a mai gyárak sokkal rugalmasabbak mint voltak a régiek 20-30 éve. Azon a gépen ami 40 másodpecenként autó alkatrészeket állít elö a szünetekbe a technikusok gépalkatrészeket gyártanak ami a gyártógépbe építenek be utánna.
Teljesen szokatlanul korrekt és normális reakció volt ez az oroszok részéről. Ezt szerintem is magasan értékelni kellene. (Na jó, azért nem kell nekikadni a MOL megmaradt részét :)) de a bocsánatkérést el lehet és el el is kell fogadni, cserébe szervezni valami orosz kultúrális hetet :)))
Azt úgyis imádnak szervezni idehaza, legalább foglalkoztatva van az a sok rendezvényszervező :)))
Meg kéne ragadni az ilyen gesztusokat és viszonozni, tekintettel az oroszok küszöbönálló "Eurázsia Erős (energiától duzzadó) Embere" pozíciójára és az általam említett potenciális döntőbírói szerepére a kicsik nemzeti sérelmekből és olajcsúcsügyi elnyomorodásból fakadó civódásaiban.
"Ma is kereszteseknek titulálják az amcsikat az arabok ha nagyon ki akarják fejezni az irántuk érzett gyûlöletüket."
Ez nem egyedülálló. A propaganda mindig a történelmi hozott anyagból dolgozik. Pl. Lengyelországban Sienkiewicz nagysikerű regénye nyomán, (amit nem is titkoltan az ifjúság hazafias, azon belül németellenes nevelésének céljából írt, még a függetlenség visszaszerzése előtt), a németeket szokássá vált főleg potenciális területrabló céljaikra utalva "kereszteslovagok"-nak nevezni. Az 50-es-60-as években a kommunista lengyel pártsajtó politikai karikatúráin az NSZK jobboldali politikusait, vagy az elüldözöttek szövetsége vezetőit nemegyszer ábrázolták középkori kereszteslovagként, ami a gyűlöletkeltés bevett eszköze volt. Nem kell ragozni, hogy ez a propagandakép nagyon kis kapcsolatot tartott a történelmi valósággal az egykori keresztes lovagrend ügyében, a sztorit Sienkiewicz is alaposan elferdítette saját magasabb céljaira.
Ehhez képest a szentföldi keresztesek barbár tetteiről a muzulmán és zsidó lakosság ellen még a saját kultúrkörünk könyvei, filmjei is rendesen beszámolnak. Mért rajonganának értük az egykori áldozatok utódai? Ettől még a propaganda persze propaganda, Bush nem "keresztes", és a neokonok zöme mégcsak nem is keresztény... (nem akarok nagyon off lenni)
1. A legtöbb ellenségünknek nem kell mindenki ellen hadakoznia. Románoknak biztosna nem, szlovákoknak dettó. A szerbek már kicsit érdekesebbek ebbõl a szempontból.
2. Igen is meg nem is. Egyrészt stabilizálták a helyzetet úgy-ahogy, ugyanakkor a nyugati komcsik nagy része kiábrándult az eszmébõl. Ráadásul onnantól kezdve folyamatosan idegeskedhettek hogy mi lesz ha valaki megint fellázad. Nem véletlenül lehettünk mi a legvidámabb barakk...
3. A török kaland persze anyagilag sem jött rosszul nekik (és alapjában véve ha van elég embered és engedélyezed a megszállt területek kifosztását a seregednek akkor nem rossz bolt egy háború, legalábbis a gyõztesnek).
Amúgy az iszlám vs mindenki szembenállás már ennél sokkal régebbi, kb. a keresztesháborúk idejére nyúlik vissza. Ma is kereszteseknek titulálják az amcsikat az arabok ha nagyon ki akarják fejezni az irántuk érzett gyûlöletüket.
Inkább azt kéne bevezetni, hogy az egészségügyi kiadásaira mindenki maga gyülytöget + a család ha tud besegít. Ha valakinek nagyon sok pénze van, akkor elvegetáltahatja magát az orvosokkal - a saját pénze rovására.
Ha nincs, akkor még számíthat a családtagjaira, vagy dönthet úgy hogy passzív eutanázia, inkább örökít a gyerekeinek némi pénzt mintsem kifossza őket a haldoklásával. Én legalábbis biztosan így döntenék.
1. ezért mondom, hogy tágabb összefüggésbe kell helyezni a dolgot, szélesebb szövetségi rendszerben is gondolkodva. Jó esetben elég lenne felmutatni, hogy ha fegyveres úton próbáljuk a vitákat megoldani, elszabadulhat a pokol egy mindenki mindenki ellen féle szövevényes háborúskodásban. Ehhez még szövetségi rendszer sem kell, elég, ha valaki látja, hogy utált szomszédja épp a magyarok ellen hadakozik, erre hátbatámadja, kihasználva az alkalmat, stb. Ahogy pl. a Rákóczi-szabadságharc csak azért törhetett ki, mert a Habsburgok hadereje nagyrészét lekötötte a francia front, stb.
2. 56-os bevonulásuk racionális volt, politikailag egyértelmű, mivel garanciát kaptak az USA-tól, hogy az minket orosz érdekszférának tekint. A bevonulással, meg a prágaival később még évtizedekre stabilizálták hatalmukat a térségbeli vazallusok felett. 56-ban még semmi nem kényszerítette őket visszavonulásra, a költség-haszon mérleg akkor még kifizetődővé tette nekik forradalmunk leverését. 89-re már forradalom se kellett, belülről dőlt össze a birodalom. A mostani megerősödés egy max. 20 éves hattyúdal, az orosz társadalom demográfiailag-egészségügyileg egy roncs, a falu kiürült, ha kitermelik a 20 évre való olajat-gázt, örülnek, ha lyuk lesz a seggükön.
3. a muzulmán veszély nagy, de nem az ideológia miatt. a törökök nem az iszlámot terjeszteni jöttek, M.o. őslakói közül szinte senkit nem akartak megtéríteni, és elég kevés betelepítés is történt, talán mert veszélyes közbiztonságú ütközőzóna voltunk. Birodalmuk európai felében végig több keresztény élt, mint muzulmán és adózási okból ezt nem is akarták nagyon változtatni. A török birodalom szervezeti modelljét a történészek inkább tekintik Bizánc örökösének, amire rátelepült. A szpáhirendszer a NY-európai korai feudális modellre emlékeztetet, bár nem 100%-ban. az oszmánoké tipikus kompország(birodalom) volt Kelet és Nyugat között.
A muzulmánok teljesen ok nélkül gyűlölik a nem muzulmán világot. Csak nem Irakot, a palesztinok, vagy libanon sorsát szívták mellre?
Hogy mit szeretnénk, az világos, más kérdés, mire van esély, főleg: mihez állnak rendelkezésünkre a források. Én úgy itélem meg, hogy leginkább a kontrollált, tervezett visszalépés az esélyes, persze nagy esélye van a kontrollálatlan visszazuhanásnak is. A "soft landing" esélyei egy más energiahordozókra épülő, de lényegében az eddigi életformát biztosító modellre szerintem és elég sok tőlem képzettebb, szélesebb kitekintésű koponya szerint (pl. Matt Simmons, Colin Campbell, stb.) nincs esély. De azt ne feledd, hogy amit én javaslok, tehát saját nemzedékünk és az azt követő számára egy kontrollált visszalépés (nem pontosan "vissza" természetesen, csak olyanféle megoldásokhoz sok téren, de nem mindegyiken) kb. a 60-as évek szintjére még mindig "egy átalakult ipari-technlógiai civilizáció", ahogy te írod. Csak másképpen átalakult, az egyszerűsödés, a kevesebb anyag- és energiafelhasználás, a tudatos visszaarchaizálódás felé átalakult, miközben igyekszik megőrizni minél többet az eltelt időszak vívmányaiból, pl. a telekommunikációs technológiák, a számítástechnika területén, bár ezek teljes fenntartása is kétséges, pl. elég nagy energiaigényük miatt. Bizonyos területeken viszont épp energiamegtakarítást hoztak, tehát ragaszkodni fogunk hozzájuk, ha lesz rá bármilyen kis esély. Ugyanabba a folyóba már biztos nem lépünk, mert az már nincs. De léphetünk sokkal rosszabba, veszélyesebbe, helyesebben beleeshetünk ilyenbe, ha sokáig erőltetjük a lehetetlent (pl. a tömeges autózás fenntartását más üzemanyaggal)
Változások mindenképp lesznek, ez természetes. Kérdés hogy a változások végén mi alakul ki: egy hanyatló agrárgazdaság vagy egy átalakult ipari-technlógiai civilizáció. Én ez utóbbiban bízom, nem igazán szeretném ha az utódaim kardokkal hajkurásznák egymást amikor épp nem 7x24 órás üzemmódban robotolnak a földeken.
1. A diplomácia szép dolog, de ott nemigen adnak semmit ingyen. A szerbekkel kapcsolatban lehet igazad, de a másik oldalon nekünk egy szerb-szlovák-román csapattal kell szembenézni. A horvátok meg max. a szerbekkel szemben lépnének fel, de minket tutira nem kezdenek el védeni a románok ellen például. Az oroszok leginkább szvsz a szerbekkel és a szlovákokkal lennének. A románokat viszont tényleg nem annyira kedvelik, kérdés hogy ez mire elég...
2. Ez ritkán szól a logikáról. Az 56-os bevonulásuk sem volt gazdaságilag racionális. Sőt, igazából politikailag is kétesélyes volt.
3. Ehhez képest anno 140 évig vendégeskedtek itt a törökök. És ha elfogynak az olajbevételek akkor abban a térségben nagyon sok éhes muzulmán lesz majd. Persze sokak közvetlenül nem részesültek az olajbevételekből, de közvetve (Pl. mint vendégmunkás, beszállító, stb) igen. Szvsz ez az egész térség helyzetét megváltoztatja majd, és nem kimondottan a pacifisták malmára hajtja a vizet.
Igazából én a 3. pontot tartom a legveszélyesebbnek: ez ugyanis az általam nem túl valószínűnek tartott összeomlás elmaradása esetén is igaz. Ez pedig egy nagy létszámú, szegénysége miatt elég kevés vesztenivalójú, a nem muzulmán világot szívből gyűlölő fanatikust jelent. Egy ilyen pedig sok mindenre képes (nem kell ehhez atomerőművet robbantani, elég Pl. a vízbázis megmérgezése).
Ne vedd szó szerint a modellemet. A lényeg a lényeg. Persze, hogy nem minden parszt kovácsol és fazekal, de a faluban, vagy elérhető távolságban megtalálja az erre szakosodott mesterembert. Magyarország is helyreállíthatja szénbányászatát, vasiparát, vasuti járműgyártását úgy, hogy a vasércet importból hozza be, amiért pl. búzával fizet. De volt olyan paraszti életforma, ami szinte teljesen önellátó volt, azt a szerény gúnyáját meg tudta csinálni, a gereblyéje, villája teljesen fából volt, stb. De nem ez a cél számunkra. Sokat számít már egy kis visszalépés is, NAGYRÉSZT hazai nyersanyagok, egyre nagyobb részt hazai energia, nem autózás, hanem vasút (nem 100%-ban, de a trend ez), nem lakópark, hanem falusi és kisvárosi életforma, tümegközlekedés, gyaloglás, bicikli, sok kertészkedés, stb. Visszalépés, amennyire lehet, egy anyag és energiatakarékosabb életformához. Nem a barlangba. útmutató, hogy voltak a dolgok 20-30-40 éve, de ettől még most sem fogunk ugyanabba a folyóba lépni. A lényeg, hogy kevesebb energiából hozzuk ki a lehető legjobb életminőséget. Mivel eddig a szakadék felé mentünk, ez nem fog menni fájdalmas veszteségek nélkül - lásd megszellőztetett nyugdíj"reform", stb.
írtam a diplomáciát. Ha kilépünk a kárpát-medencei keretből, ahol a képlet számunkra reménytelen, még a megkisebbedett Kisantanttal is (azért a csehek, szlovének, horvátok máris nincsenek benne, sút utóbbiak potenciális szövetségesek a szerbek ellen), máris érdekellentétek és -közösségek szövevényét találjuk, amivel már lehet valamit kezdeni. A románoknak, szerbeknek megvannak a maguk ellenségei, a szlovákoknál a csehek semlegességé biztosítandó (esélyes, nem fognak másért vérezni, nem olyan fajták), a lengyeleknél is max. jóindulatú semlegesség elérésére látok esélyt, esetleg a szlovákokra való nyomásgyakorlást is lehetne tőlük kérni, de ahhoz szorosabb barátsági politika kell velük. És a döntő az oroszoknál elérhető pozíciónk, van -e valami adunk, amivel elérhetnénk, hogy a medve a mi javunkra döntőbíráskodjon, amíg meg nem döglik? A románok Moldáviában elvileg ingerlik a medvét, de ez alaposabb elemzést igényel A szerbbarátságuk tény, itt nem lehet nagyon feszegetni a húrt, de Moszkvának is sokféle érdeket kell megfontolnia.
2. A birodalmak terjeszkedésének megvan a maga logikája és logisztikai háttere. Egy határon túl a távoli terület ellenőrzése többe kerül, mint a haszna. Ezért vonultak ki az oroszok, ezért zsugorodott annyi birodalom (Róma, török, stb), még olyanok is, amik amúgy megmaradtak. Nem látom be, mit hozna az oroszoknak a megszállásunk, amikor a fent vázolt okból (a térség egyetlen nagy energiaellátója) jóval olcsóbban, kényelmesebben, elegánsabban kézbentarthatja a térséget, megoszthat és uralkodhat. Döntőbíráskodhat.
3. A muzulmánok nem közvetlen szomszédaink, vendégmunkások nálunk nincsenek. Akkor már sokkal nagyobbb veszélyforrás a cigányok. Nem kell belépni a schengeni övezetbe, mert akkor valóban gyorsan átjöhetnek hozzánk is a már európai muzulmánok. Az EU amúgy is életképtelen. Az ideológiát teljesen eltúlozzák, valójában agazdasági-túlszaporodási ok miatt keres a tömeg valami kézenfekvő ideológiát, amit hangoztatva levezetheti feszültségeit, vagy éppen csatornába terelheti. Magától értetődő, hogy a számukra kudarcos modernizáció ellenében ez a tradíció, az Iszlám. De lehetne más is. A lényeg, hogy nem a kukorékolástól van a hajnal, hanem fordítva. Ha a muzulmánok jómódban éldegélnének otthon, iszlámhitük és bármilyen ideológiájuk teljesen veszélytelen lenne ránk. Naponta leborulnának Mekka felé és annyi, nem fenyegetnének senkit. Ma egy felszaporodott dühös sáskahad, ha keresztények lennének, akkor is épp így viselkednének most, mert nem maradt nekik más kiút. De a lényeg, hogy elég messze vannak.
Már a parasztgazdaság sem volt önfenntartó. Egy egész rakás dolgot "kívülről" kellett hoznia, a közhiedelemmel ellentétben a paraszt a legtöbb eszközét nem maga csinálta hanem vette. Kezdve a ruházatának jó részével (a csizmától a süvegig), a szerszámok nagy részét (vas szerszámokat Pl. esélye sem volt csinálni egy parasztnak, ahhoz már kovács kellett, az edényeket is a fazekas csinálta). Sőt, még a professzionálisabb famunkákat is kívülről szerezték be (Pl. teknőt a cigányok faragtak). Persze egy parasztnak nem sok mindene volt, de bizony azoknak nagy részét kívülről kellett beszereznie.
Mindez azt eredményezi, hogy Magyarországon a befizetések döntő része a járulékfizetők 2,4 milliós csoportjára hárul, mert közel 2 millióan a minimálbérhez közeli jövedelem után fizetnek adót és járulékot. Ez egyben azt is jelenti, hogy a járulékoknak összegszerűen a 86 százalékát 2,4 millió fő állja, akik közül nem mellékesen 800 ezren a közszférában dolgoznak.