Ne legyen üldözési mániád, még ha a fogyasztói társadalom valóban érdekes szabályok szerint működik is...
Visszakérdezek: ha az FT250 ugyan működik, de semmit nem hallasz rajta, az jobb?
Figyeld meg, 3.6MHz-en az esti zaj megnövekedésekor kik kapcsolnak ki? A modern DSP-s rádiók tulajdonosai, vagy az öreg analóg készülékek gazdái?
Ne érts félre, én is fájdalommal veszem tudomásul, hogy a szaktudásom 90%-a megint repül a kukába. De a tények makacs dolgok. A digitális világ bizonyos területeken legyőzte az analógot. Ez van.
A túlfeszültség kérdését pedig közelítsük meg egy másik irányból is: a mobiltelefonok cellái szerinted minden zivataros idő esetén elpukkannak? Pedig nem csöves masinák :)
Na látod. Van jó megoldás, legfeljebb olcsó készülékekben nem alkalmazzák.
Meg minden más. Pl. 1940-ben még tudtunk kontakthiba-mentes potit gyártani. (polcdíszem, Standard Szuper 40)
Folytatható a sor, a "kitelepülős" akkuim is mind döglött laptop-akksi belsők, a celláknak semmi baja. A töltés szabályozása a "szokásos" GP300-ból :-).
Nem kell ahhoz napkitörés, elég egy villámcsapás egy közeli fába. A másodlagos hatástól elpukkant az épület telefonközpontja, teljes elektronikus vagyonvédelmi rendszere, az informatikai rendszer 90%-a. (A szerver élte túl, sűrű dróthálóval árnyékolt szoba, kapcsolat a külvilággal csak optikai kábelen, trafós leválasztás a hálózatról.) Volt ám futkosás...
Szó szerint elfüstölt az átjátszó is, meg néhány, töltőben lévő rádió... nem is értem, miért nem R-100akárhányas cuccokkal dolgozik az FBŐ, azok bezzeg sose mennének tönkre :-).
fél OFF: Procikhoz (meg bonyolultabb elektronikus kütyükhöz) nem is biztos, hogy kell pl. parabolaantennába épített magnetron, benne van azokban az automatikus megdöglés. Pl. a kis Epson tintasugaras nyomtatók 17000 lapnál behúzzák a kéziféket, kuka. Oroszoknál a megoldás, eeprom gyárira "nullázása" ON
Kicsit eljátszva a hülye gondolattal.. Ha mondjuk "elcsattan" egy izmosabb napkitörés, vagy egy őrült szomszéd Tesla/Gauss generátora, vajon melyik készülék éli túl?
Egy asztalra kirakott full analóg FT 250, vagy egy Ft 857? Mer' az előbbi "csak" üveg, cső, rács, tekercs, és kondi.
Szerintem az előbbi még bőven megszólal (ha a táplálás megoldott). Akkor melyik is a rédijó?
Informatikus berkekben örülnek az ilyesminek.
Fogynak a RAM-ok, az egyszer csak "semmitől" megálló procik, a hibára kiálló switc-ek, routerek, amelyeket már egyetlen porton sem lehet megszólítani... Van meló :-)
Egy mai mérnök nem is érti, mi az a gömbvariométer... :)
Ma már az antennahangoló is 8db kondi, 8db tekercs meg egy rakás relé processzorral kapcsolgatva. Mondjuk ez speciel nem rossz dolog, én is egy ilyet konstruálok éppen.
Sokan meg nem értik, mit lehet nosztalgiázni egy szép variométeres hangoló körön, meg a nagy áttételű finomhangolón. Ahol még Q-kat högyözgettünk a kisebb sávszélességért.
Hát igen. Azóta 4X-es frekin járó VCO, egy tok a teljes RF bemenet, utána a két A/D meg a proci. Adás oldalon ugyanez visszafelé. Teljes félvezetőpark 10c. Egy darabos áron :)
Az SDR összefoglaló megnevezés. A legegyszerűbb esetben sem szinkrodin, hanem 2db szinkrodin vevő, 90fokban eltolt oszcillátorjellel táplálva. E két keverő kimenetén keletkező alapsávi jelekből a digitális feldolgozó program könnyedén megállapítja, melyik összetevő melyik oldalról származik. Ez csak egy kis matek kérdése.
Azok a hibák, amelyek az ősi, analóg áramkörökkel megvalósított fázistolós SSB technikát jellemezték (konkrétan a véges sávszélességű és pontosságú fázistoló áramkörök) itt nem okoznak olyan nagy gondot, mert a digitális feldolgozás halálpontos. Ennek ellenére itt is vannak bőven buktatók, de egészen jó eredményeket lehet vele elérni. Főleg, hogy olyan képességei is vannak (zajcsökkentés, automata notch) melyeket analóg eszközökkel nem, vagy csak nagyon nehezen lehet megvalósítani. Szinte elképesztően keskeny szűrőket lehet digitálisan megvalósítani, amelyek nem csengenek és ahol az analóg technika véget ér, ott a digitálisnak még van egy nagyságrendje..
Az igazi nagyágyú viszont a direkt digitalizálás, ami tényleg fenomenális. Itt nincsenek meg a 90fokos oszcijel és a keverők egyformaságának problémái, itt minden nyers matematika.
Van egy bemenő szűrő, egy A/D meg egy jelfeldolgozó processzor. Kész.
Egyben látod a teljes RH sávot, egyszerre több különféle demodulációt tudsz megvalósítani, egy A/D akár több jelfeldolgozót is ki tud szolgálni akár hálózaton keresztül, stb. stb.
Sajnos ezekhez már nem mi kellünk, hanem a matematikusok.... :(
Megrögzött analóg technika kedvelőként kénytelen vagyok foglalkozni némi digitális technikával. Megismerve a képességeiket meghajolok előttük és szomorúan tudomásul veszem, hogy kihalásra vagyunk ítélve. A francba.....
Előfordul, hogy a pilóta tanfolyamon a növendék már repül egyedül frankón, mikor még a rádió használat stresszeli rendesen. Olyan mikrofonláza van, hogy avval bénázik.
Volt már, hogy Budaörsön egy külön félreeső frekin két szoba közt gyakorolt a hölgy, hogy legyűrje félelmét a rettenetes adó-vevő hétfejű sárkánytól.
Áh, csak egy rakat gomb és tekerentyű... de legalább sikerült valakinek az amatőr-, a PMR meg az ipari rádiót egy dobozba betenni :-). Amúgy gagyi vacak, hiányoznak róla a szép színes gombok, nincsenek benne a csecse trillák, sőt az elemlámpát is kihagyták belőle :-).
...cserébe eszméletlen jó a füle, mágnestalpas antennával 300mW-tal indítja a galyatetői átjátszót...
