Valamit elbaltáztam a beállításoknál (tanulni kell még ezt a blogozást), attól tartok, legalább az első két hozzászólás elveszett, közte a tiéd. Bocs, ha még emlékszel, leteremthetnél másodszor is (Ez a "tessék megemészteni" elég vészjósló...)
Na és persze a téma itt is nyitott. Nem aktuálpolitikailag, hanem, hogy a javasolt 7 igen jó-e az Olajcsúcs perspektívájából nézve.
Zalát a 70-es évekig kínozták, szvsz 0ra kivan zsigerelve. nemmondom, lehet 2030 körül még ráfanyalodunk, bár valószínű akkora már más technológiák lesznek és nem biztos hogy amegmaradt zalai olajat érdemes kibányászni.
A krakkbenzint a középiskolában megemlítették azért... (Legalábbis nekem). A gázolaj/benzin arányt szintén hallottam, de nem gondoltam volna drága átállítani a dolgot. Azt gondoltam, hogy hőmérséklettel, nyomással játszadoznak (én, a naív).
A kutak vizesedése a zalai olajmezőknél már előállt (kellett az olaj 1944-ben, meg később is). De az 50-60 éved alapján most kéne visszatérni rá (vagyis Zalába)???
1984 Simmons a twilight in the desert c. opusában leis írja, miért. a rablógazdálkodás miatt, az olaj túlbányászata áll elő. van minden mezőnek egy egészséges lefejtési rátája, csak az igények elszálltak, így CO2 benyomással és vízbenyomással hajtják ki az olajat, meg vízszintes fúrású kutakat is használnak. a baj csak az, hogy az olajmező nem olyan hogy van egy hodály nagy tartály a föld alatt és azt le kell csapolni, hanem az olaj általában valamilyen szivacsos közetben helyezkedik el. A túlbányászat miatt a kútfejnél előbb utóbb megjelenik a sajtolt víz. egy idő után akutat már nem érdemes használni, holott a cucc 80%-a lennmaradt. kb 50-60 év múlva vissza lahet a dologra térni, de ekkor márcsak értelmes bányászat jöhet szóba :D
másfelől. a rohadnagy igény miatt beindítják az öreg első és második generációs finomítókat is, amik roahdt gazdaságtalanaul működnek, őrületes a veszteségük amoden finomítóhoz képest. ez hihetelenül nagy pazaráls, mindegy pozitív visszacsatolásként extra nyersolaj igényeket generál. többen most meglepödnek, merthát asziszik hogy szépen a benzin lepárlással készül, holis a veszteség. igen az iskolában a frakciókra bontást tanítják. Csak nincs olyajfinomító ami így műköne mamár. az össze finomító lényegileg krakkol és egy adott üzemanyag-típusra van behúzva. Az EUban most azért rohadt drága a gázolaj, mert a 70-es években úgy döntöttek, hogy építenek egy fenenagy benzin-krakkoló kapacitást, és mérsékelt méretű gázolaj-krakkolót. egy krakkoló átállítása több éves folyamat ráadásul még rohadtul drága is...
az atommeghajtású autóval kapcsolatban uaz a probléma mint a hidrogénmeghajtásúval. működtetése mélyebb ismereteket, szakértelmet igényel, olyat amit az átlag-inetlligenciával rendelkező ember nehezen tud elsajátítani. átlagembertől nem várhacc technológiai fegyelmet, mert képtelen rá. még a roppant primkó kresz betartása is nehézségekbe ütközik.
Earlier this month, a group of chief executives from the world’s big energy companies, gathered in Venice behind closed doors to discuss the future of the oil business.
They know there are some tricky times ahead. Saudi Arabia may be able to deliver the hoped-for increases in oil production over the next 25 years, but the IEA’s targets require increases from countries such as Iran and Iraq with the second and third largest oil reserves in the world. Neither is in a politically stable enough position to attract significant foreign investment to their ageing oil sectors.
So, just as the world begins to breathe a sigh of relief, after four years when the price of oil has tripled, the resulting complacency risks starting the cycle anew. Though we may not be running out of oil as peak theorists believe, we risk running out of the ability to pump it from the ground.
The faster we consume hydrocarbons without finding significant alternatives, the sooner we will slam against the political barriers that stop some of the world’s biggest oil and gas fields from being developed.
Blogomon Nyakunkon az Olajcsúcs - Vissza a Jövőbe közzétettem legújabb bejegyzésemet: "Hét Igen? Hát, nemigen... - Gyorselemzés a Fidesz hét népszavazási kérdéséről a hosszú távú fenntartható gazdaság- és társadalompolitika , leegyszerűsítve: az olajcsúcs-tudatosság szemszögéből."
Várom a hozzászólásokat a blogon. Korábbi "Harccal a vasút felé" bejegyzésemhez is úgy provokáltam ki egy hozzászólást egy itt is ismert kollégától...
egy olyan országban ahol mind az ipari nyersanyagok, mind pedig a fosszilis energiahordozó kincs kimerült - az alapanyagok és az energiahordozók csak importból szerezhetőek be. mivel az ipari termelés világméretekben csúcsra jár, mind energiahordozóban imnd nyersanyagban súlyosan keresleti dinamikájú apiac, az árakat felnyomja a spekuláció. ebből kifolyólag ami felfuttatható és gazdaságosan működtethető nálunk, az az ún. intellectual property ipar. ennek hívószava a "magas hozzáadott érték". lényegileg arról van szó, hogy olcsó termeléshez kell ugye egy ember aki töpreng, kell egy ezer dolláros számítógép, aminek havi működtetési költsége úgy 2000-3000Ft.
A napi egyszeri fürdőzés jó dolog, csak infrastruktúrális vonzatai vannak. Kell hozzá legalább 1 a közelben lévő kút de jóesetben vezetékes ivóvíz. a fürdővizet nemárt melegíteni, meghát megkell oldani az elhasznált fürdővíz kiöntését is. A ókorban/középkorban a napi fürdőzés pontosan a kisázsiai/egyiptomi régiókban dívott, ahol ugye meleg van, a vízmelegítés így kisebb gond. másfelől a nagy közfürdők üzemeltetése igényelt némi rabszolgatartást is. energia nélkül a napi egyszeri fürdőzés úgy hogy nem akarsz rabszolgákat tartani elég macerás lészen. A XiXsz-ban a heti egyszeri fürdés volt a standard.
Igazabol mindenki tisztaban van mennyit er a munkaja igazából senki sincs tisztában vele. pontosabban elmondható hogy a jövedelemszinted annál magasabb, minél kevesebb fosszilis energia szükségeltetik a termelési folyamataidhoz. ezek után jelenleg azok kesresnek a legtöbbet, akik valamilyen intellectual property iparban vagy a bank/pénzügyi dolgoznak.
Hümm, pedig nem állnak tőlem távol az utópisztikus álmok. :-))
Az a kérdés, mit tekintünk rövid távnak. A rövid táv pár év, középtáv szerintem 1-2 évtized. Ennél hosszabb a hosszú távú perspektíva, az 1-2 évszázad már történelmi távlat - a mai fejlődési ütem mellett biztosan. Nos, a világűr nagyüzemi hasznosítása, és valóban népes kolóniák oda telepítése legfeljebb történelmi távlatban lehet realitás. Vagy még úgy sem.
Egyes, távlatosnak tűnő dolgok (pl: atommeghajtású autók, stb..) gazdasági okokból nem bizonyultak életképesnek akkor sem, amikor a műszak fejlődés már lehetővé tette megvalósításukat. És sok mindennel ez így lesz a jövőben is.
"Utópia, ködös utópia, ez évszázadokig legfeljebb az elméletileg lehetséges kategória lesz, de könnyen belefér, hogy soha, semmikor az emberiség történelmében nem lesz gazdaságilag értelmes."
Nem akarlak megsérteni, de ez szűklátókörűség. A probléma az, hogy rövid távon határozottan igazad van, és mostanában egyre inkább csak rövid távra terveznek azok, akik a profitot akarják. Van néhány cég, akiknek a vezetői tovább gondolkodnak, hosszabb távra, nagyobb távlatokban. Pl. a Bigelow ilyen. Vagy a Scaled Composits. Ők a komolyabbak, hasonszőrűek vannak még, de nem annyira jelentősek. Sajnos országszinten sem mondhatni, hogy sokan látnák, merre kellene menni.
A mostani USA holdprogram sem annyira sokat gérő, bár vannak benne pozitív részek. Az oroszoknak nincs pénzük rá, így nem is nagyon tervezgetnek. Kína lassan halad, de talán jó irányba. EU nagyon visszafogott.
A japánok minőségi problémái (pontosabban a toyota minőségi problémái) onnan erednek,hogy nem tudják eléggé gyorsan felhúzni az új gyárakat.
Most ha érdekel mályebben is bele lehet menni a témába.
Ha akarsz mélyebb előadásokat , illetve gyártási rendszerek összahasonlítását hallani csak szólj.Ugyannis pont ez a munkám.
lenne 1 kérdésem :
-adott a 2 legismertebb japán cég, a Toyota és a Sony.
- a Sony a leginnovatívabb volt az usák managament struktúrák alkalmazása szempontjából, míg a T. - többek között - az ellenkezőjéről nevezetes (pl. a 25 tagú IT-jének még sose volt nem japán tagja)
- a sony k+f helyett a pénzét más iparágakba (pl. média, kozmetika, biztosítás, stb.) költi úgy, h közben folyamatosan veszít a piaci pozícióiból - azaz a piac szerint már nem éri meg azt a felárat a Sony név..
Viszont ne feledd hogy odakinn az energia gyakorlatilag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A másik fontos dolog, hogy a környezetszennyezés mint szempont nem létezik, mivel nincs környezet amit szennyezhetnél. A lejutás persze gond - igazából az a legfőbb probléma.
HírTV: Kétszáz millió éghajlati menekült Az ivóvízkészleteknek a globális felmelegedés okozta elapadása miatt hatalmas menekültáradatra lehet számítani a fejlődő országokból - olvasható a Tearfund nevű angol segélyszervezet most közzétett jelentésében.
Vettem egy könyvet: Homer-Dixon: Környezet, szűkösség, erőszak
Nem túl optimista , és a peak oil témát nem is emlegeti, csak a megújuló erőforrásaink kimerülésével foglalkozik, olyanokkal mint: termőföld, édesvizkészletek, erdők, stb.
A könyv 99-ben iródott 15 év kutatómunka eredményeként.
Végülis a peakoil.net-ből - és főleg az amerikai képviselőház előtti meghallgatási jegyzőkönyvből* - én azt szűrtem le, hogy valóban 5-10, de legkésőbb 20 éven belül a kőolajtermékek az igényekhez képest igen szűkösen fognak rendelkezésre állni. Most nyilván nem fogom emiatt felkötni magam, de nekem ez az infó pl. bőven elég ok arra, hogy én már új Otto-motoros autóra pénzt nem fogok költeni, hanem a meglévőt használom amíg ki nem kell vinni a roncstelepre (vagy amíg hátra nem kell tolni a kert végébe;-)
Az egyetlen biztató, ezzel szemben álló cikk az Exxon és az Aramco azon álláspontját tartalmazza, hogy még 140 évig minden rendben lesz. Meg az, hogy a Mitsubishi 2010-re elektromos autót szándékozik gyártani. Szóval szerintem új középkor nem lesz, csak a 400 lóerős autók kerülnek múzeumba, meg többen járnak majd vonattal. A közutakat meg elektromos autók meg elektromos robogók népesítik majd be.
Igen, a mostani technikai lehetőségeinkkel tudnánk űrállomást építeni a Lagrenge pontokba, és csillagászati költségekkel tudnánk utánpótlást is szállítani. Az USA is tudott 6 holdexpedíciót indítani, viszont az adott időszakban GDP-je 5-7%-át költötte erre folyamatosan - ezt végiggondoltad?
És ha ott van az űrállomás, akkor honnan kerül oda az a bizonyos feldolgozandó törmelék? Odareppen? Expedíciók kellenének a kisbolygóövezetbe, befogni megfelelő méretű és összetétetű aszteroidákat, és ide juttatni.
Utópia, ködös utópia, ez évszázadokig legfeljebb az elméletileg lehetséges kategória lesz, de könnyen belefér, hogy soha, semmikor az emberiség történelmében nem lesz gazdaságilag értelmes.
Nem bolygókrol beszélek.A föld pályályán keringő,illetve a trójai pontoban lévő törmelékröl,ami egy bolygóhoz képest kicsi,de egy bolygó felületének nettó anyagához képest nagy.
A holdra se különüsebben érdemes lemenni,a marsra pedig teljesen értelmetlen.4km/sec-re van a földtől,annyibol a holdon le és felszálsz,majd visszajösza a leo-ra.
Jelenleg az iss-t a jelenlegi technikával "némi" kockázatvállalásal el lehetne pl. juttatni a föld-hold trójaiba,ahol már alap szintű űripari tevékenységet lehet vele folytatni.(van finom,porrá örölt kő és fém a trójaiba).
A következő évtizedbe nincs erre lehetőség.Ez egyértelmű . De 15 éven belül megindul a valódi atomkor,és akkor meglátjuk.
Maradjunk annyiban, hogy egyelőre még nem is találtak sehol uránt, semmilyen formában és koncentrációban - igaz, nem is nagyon kerestek.
Viszont ha van, akkor valamelyik bolygón van, oda el kell menni, le kell szálni, kibányászni.....
Majd pár száz év múlva térjünk vissza a kérdésre. Most a csúcs pár évtizeden belül a Holdra visszatérés, majd egy esetleges Mars expedíció lehetne, szigorúan tudományos célzattal.
És igen, az érték-előállítási lánc a kérdés. Nomármost, mivel az ember fizikálisan és mentálisan a Földi körülmények közötti létre fejlődött ki, így ezeket a körülményeket kellene mesterségesen biztosítani máshol is - és nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez túlzottan gazdaságos még gyökeresen más technikai lehetőségek mellett sem lesz.
A pillanatnyi probléma a fosszilis energiahordozók kifogyása, és a mostani lehetőségeink tükrében erre a problémára nem hogy nem a kozmoszban lesz a megoldás, de egyenesen az oda vezető utat nehezíti tovább.
