Ha van megfelelő olajtér, ami elviszi a hőt, akkor biztos nem. Kipróbáltad ebben az állapotban és tudtál vele főzni, csak nem tudtad elég finoman szabályozni, nem volt stabil a hőfok, ebből én arra gondolok, hogy az üst megfelelően működik, tehát úgy tud forralni, hogy nem hevül túl a fenék.
Üdv.Azt szeretném még megkérdezni,hogy akkor az olajérzékelőt azt hova tegyem kb?Ha kiveszem a fűtőszálak közül akkor nem fog tulmelegedni az alján az olaj?
Ha nagy a kihozatal, akkor igen, de fél órára rá már alig bugyog valami az alján, amikor már kevés a cefrében az alkohol.
Úgy vagyok vele, hogy a jó főző az a főző, amivel jó pálinkát lehet csinálni - teljesen mindegy, hogy milyen a műszaki tartalom. Amíg meg vagyok elégedve vele, addig nem változtatok - még ha unortodox megoldás is és nem direkt terveztem bele :) ..
Szerintem 11 körül érnék oda. A hatos úton pl az M0 hídhoz közel van Érd irányába az a lámpás csomópont vasúti átjáróval Nagytéténynél rögtön a híd után. Ott is összefuthatunk a Duna irányába lekanyarodva a Kolozsvári u. elején. Írd meg a számodat a mykappa2.4KUKACgmailPONTcom-ra és tudunk egyeztetni majd előtte - ha neked úgy jó!
Illetve ha még aktuális hol tudnánk találkozni? Nagyon rendes vagy hogy felajánlottad. Illetve ha macerás neked a találkozó akkor ne vedd a nyakadba még ezt a problémát is akkor a Budafoki verziót alkalmazom
Na ma este übereltem tényleg minden reflux szintet :) ..
Még csak szokom az új masinát, de 80C környékén a pár napja főzött chardonnay szőlőm beutópárlatosodott, pedig eleinte aromában ott volt a toppon. Szerencsére volt még egy fél töltet lefőzetlen cefrém belőle, így visszaöntöttem hozzá. Ez viszont nyilván azzal járt, hogy koncentráltabb alkoholtartalommal bír.
Na most aztán feltorlódott rendesen az első szinten. Viszont beszédes a videó olyan tekintetben, hogy a többi három szint kb ugyanaz, mint korábban. Azaz az első szint pufferként visszafogta a többletet és a többi szinten szinte konstans kiegyensúlyozott deflegmáció folyik. A végeredmény pedig ígéretes kicsit folytottabb toronnyal.
Egy Uvaferm CM-et és egy unikénest tudok adni, ha esetleg nem találtál volna idáig, illetve Optimum White tápanyag van több is polcon jelenleg. De én nem a főváros környékén lakom - csak holnap pont viszem a gyerkőcöket gyermekvasutazni :) ..
Benke Norbert vagyok, Halasztelki. Azert irom mert nagy bajban vagyok osszeraktam a cefret szeretnem inditani es most veszem eszre hogy elfogyott a fajtaeleszto. Esetleg valakinek itt a kozelben nem lenne 2 zacskoval mert vasarnap eselyem se lesz vasarolni.
Hát a videón láthatók szerintem a kaposvári, mohácsi, veszprémi, gyulai - utóbbin pár hete egy kategória győzelem is volt, de amúgy nem vagyok érmegyűjtögető, csak pár tétellel szoktam nevezni, hogy találkozhassak barátokkal, ismerősökkel a gálákon.
Még az is lehet, de az szerezte, aki az üstöt csinálta, úgyhogy fogalmam sincs sajnos.. Viszont egész olcsó volt - talán 30ezret kért , a hagyma meg 100 fölött volt a neten mindenhol.
Igazándiból arra jöttem rá, hogy ha mindkét főzésnél alkalmazom, akkor már aromavesztést okoz - vízhűtést is csak telepakolt nagy alkoholtartalmú cefréknél volt érdemes talán alkalmazni - pl szőlőnél. Viszont a párlat töményedett vele sokat, finomításkor nekem sokszor már 70-es alkoholfok fölött jött meg vele az utópárlat és sokszor volt 70 fok feletti alkoholtartalmú a végtermék is, a leválasztást kitűnően segítette.
Elég sok érmet bezsebeltem vele versenyeken az évek alatt, így féltem, hogy az új gép a nyomába sem fog majd érni. Az egylépcsős főzés technológiai szempontból vonzott ugyan, de én inkább kisüsti/ízpárti vagyok - szóval azon is rágódtam sokat, hogy belevágjak-e.
Idén a torony összerakásáig az új gép kisüsti kétlépcsősként üzemelt hónapokig és teljesen megdöbbentett, hogy az új rozsdamentes főző a 15mm-es szétvagdosott réz csövekből álló töltettel a nyakában, a 30 centis réz gömbbel és saválló páracsővel nemhogy rosszabb, de határozottan ízletesebb pálinkát csinált, mint a DES-em. Több vele főzött pálinkámat beleraknám a TOP5 listába az általam készített pálinkáknál.
Talán ez a kialakítás lehet az oka annak is, hogy a gömb alatti tányérban magas a reflux. Eleve a gömb egy léghűtéses deflegmátor. Csapódik a falán ki pára, ami visszafolyik a tányérra és a gömbből csupán 1"-os cső megy tovább a toronyba, ami szerintem pára feltorlódást okozhat. Egy közvetlenül az üstön lévő 4"-on ráengedett fűtőterű egylépcsős gépnél jóval kisebb akadályba ütközik a gőz - pláne ha a töltet sem alul van. Szóval fentről is több csapódhat le a feltorlódás miatt, alulról viszont tolja közben folyamatosan az üst a párát és az átküzdi magát a réz tölteten. Viszont ilyen erős gőz ellenáramban szerintem megeshet talán az is, hogy a tányérból lecsöpögő pára végig csorogva a réz tölteten esetleg újra gőz fázisba lép vagy nem tudom :) . Ez az én elméletem az okára..
A főzés elején szinte egyáltalán nem buborékol - valamivel később kezd el, mint a torony többi szintje. Már rég felállt a torony, mire ez a tányér feláll. Szerintem az lehet az oka ennek, hogy a toronyból a csőköteges deflegmátorból elkezd kicsapódni, lecsorogni, de onnan a reflux csövön az üstbe megy, itt viszont -főleg olyankor a ráz gömbben még nincs akkora deflegmáció és visszacsorgás. Ahogy jobban beindul, akkor kezd "kumulálódni" a szint ennél az egy tányérnál. Ha félig van töltve az üst vagy gyenge a cefre kihozatala, akkor nem is nő meg a folyadékszint különösebben. Meg is kedveltem amúgy ezt a rendszert a betekintő ablakkal, mert rápillantva a folyadékszintből rögtön látszik, hogy milyen lesz a kihozatal és az is látszik hogy hol áll a főzés éppen.
Erősítésnek szántam, jobb up elválasztáshoz. Illetve érdekelt, hogy mit is jelent a "kiherélés" stádiuma, illetve mi van közvetlen előtte, hát ennek a közelébe sem tudtam menni ilyen tuning kisüsti alapon, gyanítom ehhez még a 4 tányér is kevés lenne.
A gömb a fóti fémnyomótól származik.
Jó cuccot raktál össze, gratulálok hozzá, az meg igazán meglep, hogy a gömb alatti tányér ilyen magas reflux szinttel dolgozik, torony nélkül ez a konstrukció nálam csak a főzés utolsó szakaszára produkál folyadékszintet.
Érdekes összeállítás :) ! És mi volt vele a célod? Egylépcsősítés vagy csak töményítés?
Amúgy az én főzőm is kicsit fura szerzet megoldások tekintetében.. Kitaláltam már a projekt tervezésekor -ez az én mániám- hogy én bizony mindenképp különálló tornyos gépet szeretnék a korábbi DES100-asom helyett. Úgy gondoltam, hogy megpróbálom három szinten buboréksapkával összeállítani. Megrendeltem Aliexpress-ről, az üstöt legyártattam az általam igényelt módosításokkal a sokak által ismert -jelenleg Pákozdon működő- szakműhellyel, míg a régi géphez használt Koszó féle tányéros hűtőm maradt véghűtőnek - ahhoz ragaszkodtam. A rendszer csövezését viszont már magam hegesztettem össze. Kiszámoltam a DES100-asom réz felületét amolyan etalonnak és annyi töltetet raktam bele, hogy a DES100-ét meghaladja. Méghozzá az üst tetején lévő 4"-os saválló nyakba ömlesztve. Mondjuk ez még annyira nem egyedi, mert ismerek olyan versenyeken rendszeresen nagyon jól szereplő pálinkafőzőt, akinek ugyanígy alul van a toronyban és az eredményei is tökéletesen bizonyítják, hogy tökéletesen működik.
Réz hagymára nem szerettem volna olyan horribilis összeget kiadni, mint amennyiért a neten találtam, ezért egy idehaza kisiparilag gyártott és általam utólag felpolírozott réz gömböt raktam rá üstsisak/deflegmátor gömbnek, mert szerettem volna a tetejére - ha már különálló tornyos. Szerettem volna egy betekintési lehetőséget is rá, ezért rendeltem aliexpressről egy betekintőablakos réz toronyelemet és azt raktam a gömb alá.
Összeállt a gép, rögtön elkezdtem a próbafőzéseket, de elég hamar rájöttem, hogy a három szintnyi buboréksapka kevés - nem működött megfelelően a töményítés. Ezzel eredetileg is számoltam, mint lehetőséggel, de nagy gond nincs - gondoltam- hozzá kell rakni egy negyedik szintet az oszlophoz - csak épp mire ideért volna Kínából a plusz elem, addigra megőszültem volna. Ezért eszembe jutott, hogy ha veszek egy buboréksapkás tányért és azt ideiglenesen berakom a deflegmátor gömb alatti ablakos toronyelemhez, akkor talán úgy is működhet valamilyen szinten a dolog, hiszen összességében így is négy szinten folyik a töményedés. Vettem is egyet gyorsan és beépítettem ideiglenesen oda.
Első próbánál kicsit megrémültem, mert ezen a gömb alatti első szinten elkezdett fokozatosan a buboréksapkák fölött felkúszni a folyadékszint az üveg közepének szintjéig, de aztán ahogy fogyott az alkohol a cefréből, szépen visszament minimálisra. Viszont amiatt, hogy itt feltorlódott a pára, a többi rektifikációs szint nagyon egyenletes lett. Végig szinte konstans a tányérokon a folyadékszint és az alkohol töménység is végre megfelelő volt a kifolyó párlatnál. A puding próbája az evés a főzőé pedig a benne készült párlat minősége és kifejezetten elégedett vagyok benne készült párlatokkal íz és illat terén. Emiatt úgy döntöttem, hogy az első szint marad ott, ahol van és nem helyezem át a toronyba.
Felmerült bennem ,hogy a feltorlódás ellen esetleg berakok 1-2 Procaps buboréksapkát arra a szintre , hogy növeljék a visszafolyási kapacitást és megakadályozzák a feltorlódást, de aztán belegondoltam, hogy mi van ha ez pont így jó, ahogy van, hiszen ez a szint így kicsit tehermentesíti az egész tornyot, egyenletesebbé teszi a lefőzést.
Fizikai magyarázatot azonban nem tudok adni arra, hogy ez miért jó vagy rossz megoldás,más miért nem alkalmaz ilyent. Nem terveltem ki előre - egyszerűen csak spontán jött és úgy tűnik, hogy jól működik azóta is . Ez is a szakma szépsége számomra - lehet kísérletezgetni a géppel, új megoldásokat kipróbálni - kicsit az én frankeinsteinemnek mondhatom :))
Akkor én is úgy akarok, mint Ti! :) Ez kisüsti. Volt egy gömböm, amibe fent a kijáratnál elhelyeztem egy hűtőspirált, alatta a csőben egy nagy buboráksapkával.
Erről később egy volt forumtárssal megállapítottuk, hogy ez nem jó így. Most visszatekintve azzal a megoldással stabil végeredményt produkáltam a többihez képest. Így nézett ki:
Én is pont úgy főzők, mint csalántea :) . Fix a palásthőmérséklet, a deflegmátor kimenő pára hőfokát pedig 80 fok fölé nem engedem jellemzően, mert utópárlati elemek fölötte már belekerülnek. Mindezt a deflegmátornál tűszeleppel szabályozom folyamatosan precízen átfolyásmérőn figyelve. A kimenő pára hőmérséklete pedig fordítottan arányos a kifolyó párlat alkoholfokával - némi fáziskéséssel az epruvetta feltöltődési mennyisége miatt. Alkoholtöménység tekintetében próbálom minél inkább a 80 fokhoz közelíteni a 90-hez képest, mert akkor érzem aromásabbnak, de 80 alá csak kivételes esetben bizonyos gyümölcsöknél merem kicsit engedni, mert könnyen belefuthatok utópárlati jegyekbe. Nekem mindig 80fok feletti töménységű párlatot készít a főzőm négy buboréksapkás szinttel.
A wc tartállyal az a gond, hogy az nem tudja bemutatni ennek a teljes működését, amit Krumpli belinkelt oldalt, azon egy puffer tartály van, folyamatos töltés-ürítéssel, az a jó példa.
Manapság az összes ilyen jellegű eszköz 10bites AD-vel van szerelve, a lázmérőtől, az autók CAN rendszerében működő szenzorokig, a doksiban álltalában bevállják, hogy ez a teljes méréstartományra nem adja a natív 0.1C pontossághoz szükséges adatot, DE kevés olyan alkalmazás van, ahol szükséges a teljes mérés tatományra, ha a 10bitet/1024 felbonás pl rávetíted a pálinka főzéshez szükséges tartományra, mondjuk 60-100C, akkor 40/1024=0.04C, szóval elég az, de 100/1024=0.09C, az is elég.
Az analók kimenet nem szükséges olyan alkalmazás esetén, mint a fűtés, mert egy fűtőbetét remekül tűri a ki/be kapcsolást és ma egy nulla átmenetes "relé" sem tétel.
Egy motor vezérlőnél vagy motoros szelepnél már más a helyzet, abban igazad van, oda kell
Van a REX-nek analóg kimenetű változata, beszerezhetetlen, nekem legalábbis nem sikerült.
A ciklusidő rossz megválasztása nem feltétlen okoz működési anomáliát, nyilván egy 1perces ciklus megfelel egy pálinkafőző ~130kG-jához tartozó tehetetlenségéhez, de nem felel meg egy sörcsap hűtéséhez. :)
A lengés a I=0 D=0 üzemállapot természetes velejárója, ez fokozatosan csökkenő amplitúdójú lengést ad a célérték körül, de akkor is, ha alacsonyak az értékek. A manuális beállítás pl motoroknál úgy megy, hogy I=0 D=0, majd el kell kezdeni emelni a P-t, addig amíg olyan szinten nem kezd lengeni, ami már rázza a berendezést, akkor vissza kell venni 75%-ra, elkezdeni emelni az I-t addig, amíg egy túllövéssel beáll a motor, majd a D emelésével lefaragni ezt a túllövést. El lehet képzelni milyen alázat és türelem kellett a panelházak időjárás követő szabályzásának beállításához ilyen alapon anno. :)
Valóban kicsit erőltetett példa, de így az automatizálásban kevésbé járatos embereknek is lesz némi fogalma.
Minek a DA-konverter? Mert a legtöbb beavatkozó elem analóg működésű. Ha digitálisan vezérled, akkor vagy nyit, vagy zár. Ahhoz, hogy egy köztes értéken tartsa, kell a DA-konverter. De ekkor is fennáll a digitális rendszer egyik hátránya. Pl. vagy 31%-ra nyit, vagy 32%-ra. Ha nem eléggé finom a felbontás, akkor nincs 31,5%. Ehhez nagyobb felbontású (több bites) AD-DA konverter kell.
És az sem mindegy, hogy milyen válaszidőt állítasz be a digitális vezérlőn. A legtöbb ilyen szerkezet nem tartalmaz változáskövető algoritmust. Így manuálisan kell paraméterezni. De annak az értéknek pontosnak kell lennie, különben jön a belengés.
A WC tartály PD szabályzó, nem PID, mégis mi a fene integrálná fel a töltést? de még annak is egy végtelen eröltetett példa, a 10 bites AD-nek meg semmi köze a lengéshez, ha tökéletesen megfelel a célnak, DA meg minek is lenne benne? Ezek ON/OFF működésű eszközök. Magában egy P vezérlő leng, annak semmi köze a bemenethez, ami után van egy digitális szűrő? maga az ötlet is egy paradoxon, arról nem beszélve, hogy egy ilyen szabályzó a gyakorlatban olyan jól működik, hogy öröm dolgozni vele.. :)
A PID betűszó, jelentése: Parciális Integráló Differenciáló tag. A PID-szabályozókat először pneumatikus működtetésű szelepek vezérlésére készítették. Változtatható hosszúságú karon egy tűszelep, ami egy fúvókát zárt-nyitott. Ez volt a legegyszerűbb PID-szabályozó. ( Krumplinak abban igaza van, hogy a WC-tartály szelepe is egy egyszerű PID vezérlővel van szerelve. Ott a P-tag a kar, amelyik a tűszelepet mozgatja, az I-tag a szelep, a D-tag a fúvóka, amin bejön a víz.) A legbonyolultabb ilyen vezérlő, ami még a 90-es években is működött nálunk 6 parciális, 3 integráló és 3 differenciáló tagot tartalmazott. Szentségeltek is a pneumatikus műszerészek, mire beállították. De ezek a szabályozók analóg működésűek voltak.
A mai PID-elvű szabályozók viszont digitálisak. A legtöbb, nem túl drága ilyen szabályozó általában 10bites AD-DA konvertert tartalmaz. Vagyis a bejövő analóg jelet egy 1024 szeletű tartomány alapján osztja fel. Pl. egy 50%-os jelhez az 512-es számértéket rendeli. De akad 1-2 elvetemültebb gyártó, aki még mindíg 8bites konvertert használ - 256szeletes tartomány. Emiatt a digitális PID-szabályozók sokkal könnyebben belengenek, mint az analóg szabályozók.
Sajnos ma már sehol sem tanítják a régi analóg rendszerek működési elvét.
Ha jól értem 90 Celsius fokig engeded a középpárlatot, vagy ez az utópárlat szedésének a vége? Én általánosságban 66,5-77 fokig(deflegmátor hőmérséklet, szintén digitális) megszedem az EP-t poharazgatva, innentől jön a KP, de 84 foktól szigorúan figyelem és max. 85-nél vágok, váltanom kell UP-ra, azt 90-ig engedem. 98l-es üst, középpárlat átlagban 4,5-6l egy főzés, 80-83W/W%, ízvilága nem áll távol a kisüstitől, jobban mondva nem érzékelhető az egymenetes főzésre jellemző, vékony, könnyed ízvilág, rövid lecsengés a szájban, parfümösség, illat mely többet ígér mint amit nyújt maga a pálinka stb. (bár a som nagyon intenzív illatú lett).
Egyáltalán nem "ördögtől való" gondolat ez...2010-11-ben (mint kezdő) én is sokat olvastam a "régi-idők" pálinka főzési szokásait, ahol több helyen is lehetett olvasni, jónak tűnő, hasznos tippeket...(ezekkel az eredményekkel persze nem biztos, hogy egy mai pálinkaversenyen lehetne büszkélkedni, de a családi, baráti körben állítólag igen sikeresek és kedveltek voltak)...
Ilyen volt például a "hamis birs", ami azokban az időkben igen népszerű volt...talán azért is, mert akkoriban még nem nagyon "aromáztak"...
Ezt konkrétan, a leírás szerint, egy "jellegtelen" főleg alma pálinka alszesz segítségével készítették, amibe az amúgyis "aromabomba" birs szeleteket darabolták és együtt tisztázták, finomították...
Tisztázáskor az üstbe az alszeszbe együtt "főzve" vele aszalt, vagy érett nyers gyümölcsöt érdemes tenni aroma növelés végett, ha már aromakosárba nem tudom tenni, hogy csak a gőz érje? Ha van rá jó tapasztalat, aszalt, vagy nyers legyen? (Birs alszesz lesz és aszalat vagy nyers bírs menne esetleg bele) köszi!
Sziasztok! Lenne egy kérdésem. Új pálinkafőzőnél vízzel egy lepárlást csináltam, és az üstfedőnél körpe csepegett a víz. Fog puhulni a tömítés, esetleg a békazárakon húzzak egy picit? ECO 38 literes a félgömb fedővel.
Elhiszem, gratula. Most a DES-t páracső, hűtő és spirál nélkül vettem, mert dupla akkora hűtőm van, a páracső a gyáriban nem emelkedik és fele akkora mint az enyém. Ha bírs sem sikerül, meg fogom rendelni a gyárit, mert nincs jobb ötletem, a régi savállóban és az új DES-ben csak a páracső, spirál, hűtő és epruvetta a közös, valamint én. Ha ez sem segít, lecserélem a műanyag hordókat, bár kizárt hogy ez legyen, ráaádul mindíg el vannak mosva...A cefrézést is sokáig tanulmányoztam, irányított erjesztés van, figyelve a CO-ra, nem keverve 2 nap után, légmentes zárás, kotyógó, minen amit csak meg lehetett tanulni.
Egyéb ötletem nincs...de a DES-el nagyon jónak kell lennie a birsnek...ha a cefre is jól sikerült tutira...és ha kipoharazgatod,finoman kicsepegteted az elejét.... ma főztem a birs páleszt igaz nekem Destilatori van,szinte ugyan az...de illat orgia van :) a birs íze még 5 perc után is érezhető volt a szájban...de komolyan...és ez még egy nyers pálinka :) Karácsonyra meg aztán még finomodik.Úgy néz ki idei még jobban sikerült mint a tavalyi,tavaly nem lett előfőzve,idén megpároltam az üstben puhára,így cefréztem be,jobb is lett.Kívánom sikerüljön,az íz és illat is a birsedben!
Nem tudsz kisüstivel vodkát főzni, tisztelettel írom le, ez marhaság, illattalan párlatot nem nehéz összehozni, de azért nem a magas deflegmáció felel, inkább az alacsony, pláne DES esetén.
82%-os középpárlat, 78%-on vágással olyan illatos 45%-ra higítva, 5éves vilmoskörte, hogy nem győzöm kinyalni a phárból éppen. :)
Alszesz nehéz kérdés, mert ott elég híg, de finom gyümölcs illat ott sincs, de ott mégsem ez az illattalanság van. Főzésnél ahogy a nagykönyvben meg van írva (víz alkohol fázisdiagramm) 70-75%-nál megy a középpárlat, Főző fejhőmérő 85-95 fok, Defi hőmérő 82-90 fok, Defi 90-92-nél már elméletileg UP, nem is tolom túl, ilyenkor már. 55 kifolyó alkohol körül járok.
Tisztázásnál 4,5 óra volt most a kis DESel, a régi saválló, duplafaluval 50L-essel 3,5-4 óra volt.
Egyébként ott olvastam, hogy a túlzott deflegmáció lehet a gond:
A lepárlást már kb. 3.000 évvel ezelőtt is ismerték az ősi Egyiptomban, Indiában és Kínában, és igazából a lepárlók ez idő alatt nem sokat változtak. A lepárló formája meghatározza az eredményt minél alacsonyabb a gőzvisszatartó erő, melyet a gőznek le kell győznie, mielőtt újra lehűlhetne, annál több összetevő marad benne. Tehát az alkohol esetében ekkor lesz a párlat aromákban gazdag, azonban alacsonyabb százaléktartalmú. Fordítva is igaz: minél nagyobb a gőzvisszatartó erő, annál több nehéz összetevőt veszít el a gőz és így annál tisztább lesz a végtermék (alkohol esetében így kapunk magas százaléktartalmú, azonban semleges ízű párlatot). A művészet lényege abban rejlik, hogy a kívánt eredménytől függően tudja a gőzvisszatartó erőt méretezni. Néha szükséges lehet a gőzvisszatartó erőt melyet a gőznek le kell küzdenie, mielőtt újra kondenzálódhatna valamilyen mértékben megemelni. Ilyen eset az, ha tiszta alkoholt szeretne kapni, melynél a lepárló gőz visszatartó erejének a lehető legnagyobbnak kell lennie. Ekkor a gőzből minden nehezebb összetevő távozik a kondenzálódás előtt, és tényleg csak az alkohol ér el a hűtőig. A visszatartó erő növelése érdekében elég az is, ha hideg helyen végzi a lepárlást. Ennél nagyobb lesz a gőzvisszatartó erő, ha a lepárlás során a sisakot és a páracsövet vízzel spricceli vagy nedves ruhát terít rá, és így hűti. Még nagyobb visszatartó erő érhető el, ha rektifikáló lencsét vagy rotációs kolonnát használ. Pálinka vagy illóolaj előállítása során az aromaanyagok megtartása igen fontos, ezek azonban erősebb gőz visszatartó erő esetében a páracsőnél tovább nem jutnak. Ezért aztán a legtöbb pálinkafőzők (alembik) egy felfelé keskenyedő sisakkal és páracsővel rendelkeznek. Itt a gőz teljes szélességében fel tud szállni, és szinte akadály nélkül, minden aromaanyaggal együtt a lassan keskenyedő páracsőbe, majd a hűtőbe jut."
Alszeszed illatos? Abban biztos lehetsz, olyan deflegmációt nem tudsz összehozni, hogy emiatt ne legyenek illataid. A magas deflegmáció pont illatos, ízben vékonyabb eredményt ad, de ez is csak oszlopnál inkább, kisüstivel ez nem fenyeget annyira.
Hány %-kos a higítatlan középpárlatod? Meddig tart egy főzés?
Minimális cukor, egyetértek veled, a cukor semlegesség teszi, nem vagy max 100L/1kg-ot használok. 4 éve főzök ilyen illat és ízmentes pálinkát (más is ilyennek találja, van aki kifejezetten szereti is a vodka szerűt, de én nem ezért dolgozok az ügyön) (eddig savállós kuktás volt, réz páracső, réz spirál és réz epruvetta + utolsó savállós főzésnél már + réz deflagmátor), ezért is vettem most a DES-t, mert így aztán full réz a rendszer.
Most vagy a cefrézésnél van valami, már hordókat is újat gondoltam venni, vagy a főzésnél gondolok túl nagy deflegmációt, ami miatt nemcsak a nehéz részek, hanem az aromák is visszacsöpögnek az üstbe. Pénteken kezdem a bírsalmát, (ennél nagyon komolyan kellene illatoknak jönni) a deflegmáció csökkentésére tisztázásnál ki fogom venni a defit (cefrénél eleve réz cső van a helyén) és jobban megnyomom a fűtést. Ha van egyéb ötleted, köszönöm, ha próbálsz segíteni.
25 fokra higított alszeszről beszélünk. 0,5% rézeleje (1.pohár) + 1% előpárlat (2. és 3. pohár) és utána még próbálok 3 poharat, szummában 1,5-2,5%-ot dobnék el szükség szerint, ha lenne illat.
Most 1,5%-ot dobtam el, és még külön gyűjtöttem 3 pohárral, amiből 1-nél még volt technokol, 2 pohár pedig teljesen illatmentes volt. Ezt azt utolsó kettőt behigítottam és kóstoltam is, de semmi ízük, de mivel rossz sincs ezt külön majd megiszom. Innentől középpárlatként gyűjtöttem 60 alkohol fokig, onnantól 48-50 fokig megint 5 pohárban külön gyűjtve. Illat itt sincs, majd kóstolom valamikor, ha nincs rossz íz, nem csíp, nem kapar, ezt is elfogyasztom majd, vagy esetleg megy a középpárlatba, egyenlőre még nem ízleltem, letakarva várják sorsukat.
engedem az alkoholfokot csökkenni (a hőmérsékletet emelkedni), de a toronyhőmérsékletet nem engedem 90 fokC fölé ... 79-től kúszik felfelé, ha eléri vége a főzésnek ... néha kell egy kicsit állítani a vizet, de sokáig azért nem lehet elhagyni a főzőt ...
Ja kézzel állítod, ugyanezt építettem én is ki már többször, több formában, annyi különsbéggel, hogy én egy kis vízpumpa fordulatát változtattam kézzel.
Toronynál biztos más, többször megtörtént, hogy az állandó alkoholfokot eröltettem, hogy ne csökkenjen és nem találtam meg az up-t, ezért (is) hagytam aztán fel ezzel.
Csak az számít, hogy a pillanatnyi kimenő gőz milyen erős (az epruvettában az utolsó három deci átlaga látható - az túl lomha, nem lehet aszerint vezérelni), a pára hőmérséklet jó helyen mérve (pont a kilépő cső torkolatának alján) egyértelműen meghatározza az alkoholfokot és már szedem is a páleszt ... én inkább nagyobb deflegmációval megyek, jobban szeretem azt, mint a kis deflegmációs túl magas százalékon szedett párlatot ... ez bársonyosabb ... talán közelebb áll a kisüstihez ...
Az átfolyós hűtőből (vö. saját kút) folyamatosan jön ki a víz, kettéosztom és a kisebb vízáram megy a deflegmátorba. A deflegmátor elé tettem egy nyomáscsökkentőt, majd egy Herz radiátor tűszelepet ... még így is elég érzékeny ... csukott szemmell lehelet finoman kell állítani ... a digitális toronyhőmérő azonnal reagál ...
A torony tetején a hűtő felé kilépő pára hőmérsékletére figyelve vezérlem a főzést ...
ezt a deflegmátoron átfolyó állandő hőmérsékletű víz mennyiségi szabályozásával érem el ... a deflegmátor négy nem nagy teljesítményű buboréktálca felett van ... az olajköpenyes fűtés állandó hőmérsékleten (103-105) tartja az olajat, azt nem változtatom ... a cefre forráspontja persze emelkedik ... a kifolyó lehűtoött párlat 73-75 fokos, kihígítva 46-48-ra ez felel meg az izlésünknek, ez még kicsit "kisüstis" is ...
Az a bajm hogy már főzésnél éreznem kell, ha az epruvetta fölé hajolok. De csak a technokolt érzem, mikor ez elmegy semmi nem jön a helyére. Elválasztást nem % és szeszfok alapján kellene, hanem érzékszervi alapján, tehát főzéskor is kellene adni némi jelet, illatot, szagot, ízt, de semmi, és sosem volt. Mondjuk az új DES főzővel még csak egy tisztázás volt, de ugyanúgy illat és ízaroma mentes lett. Ki fogom próbálni defi nélkül, emelve a fűtést, mert most csak csurgatom, de inkább rotring bélle, mint ceruza bél vastagsággal, 1 óra 10 perc felfűtés és 3-3,5 óra csurgatás. (23L 25 fokos lett feltéve és 5L 65fokos csurgott le a kis DES-el)
Kóstoltattam mással is, szaglászták is a régi főzővel fözöttet, ők is azt mondták nem éreznek semmit. Falun legalább a büdöset érzem, amit televágtak UP-vel. Kajszit főztem az éven, teljesen illat és ízmentes lett, ágyaznom kellett, hogy ne vodkának tűnjön.
Nem ígyvan sajnos. Az üst töltet (cefre) forráspontja folyamatosan változik (nő), ha állandó köpeny hőmérsékletet hozol létre, akkor folyamatosan változó delta T-t kapsz, ez zsákutca, mert folyamatosan változó gőz tömegáramod lesz és az egy plusz változó paraméter az oszlop tekintetében, nem véletlen csak a spec. magyar kisipari olajos főzők tudnak ilyenek lenni, a gőzös üstöknel ez szóba sem jöhet. A bevitt energia kell, hogy állandó legyen, akkor kapsz állandő gőz tömegáramot, ez a megoldás, ami elterjedt, minden ipari gép ilyen.
Ugyanez a helyzet a deflegmátor vezérléssel is, ha a cél, hogy precízen, illékonyság alapon történjen az elválasztás a deflegmátorban, ezt nem lehet megoldani hűtővíz hőmérséklet alapon, erre viszont azt mondják a szakemberek, ha a deflegmátor alatt van 3 tányér, akkor ez már lényegtelen, a deflegmátor jósági tényezőjének csak akkor van szerepe, ha magában van, ezért tesznek ide egy mezei termo szelepet Kothe, Müller, mindegyik. Szóval sokat bütykölni egy oszlop tetején a szabályzással, úgy tűnik nem érdemes.
Én mindíg megfogadom, hogy egyszerűen fogom csinálni, de nem megy, kábel köteg, vezérlő szekrény, HMI nincs, még idejében megálltam :)
Jelenleg én is egy Hagyóéhoz hasonló HMI+PLC rendszer készítésen töröm a fejem a mostani PID+ Arduino helyett, de a csőköteges deflegmátor vezérlésével azért kísérleteznem kell majd szerintem - annak ellenére, hogy van rá ötletem.
Azonban ha egyszer el is készül majd, a pálinkám nem lesz jobb szerintem tőle. A Hagyó gépről az jut eszembe, amikor még pár éve a gyümőlcspálinka-gyártó okj-re jártam és a gyak. tanárunk pont frissen szerzett egy ilyen gépet a már rutinosan kezelt Kothle mellé. Mondta, hogy szép és jó, de kiheréli a főzést, mert alig kell hozzá pálinkamesteri tudás. Rájött, hogy ez így már nem izgalmas számára - inkább közép-nagyüzemeknek ideális, ahol nem feltétlenül a hozzáértő kezeli a főzőt lehtöbbször.
Számomra csak azért érdekes ez a téma, mert eredetileg informatikusnak tanultam/készültem és mindig is vonzott ez az automatizálós dolog. Azonban azt is meg tudom érteni, aki szerint jobb az "Analóg" és egy gombot tekerget inkább :) .. Szerintem a PID vezérlés előnye inkább az egylépcsős főzésnél mutatkozik meg, hiszen ha az üst hőmérséklete konstans, akkor a a pálinka minősègét adott cefréből csak a deflegmátor konfigurálásával lehet jelentősen befolyásolni.
Volt minden féle a 4-5 év alatt. Olvasgatva a fórumot és mindíg tiszta szesz végeredményt a deflegmációt kell csökkentenem talán? Kivenni a defit az új rendszerből, és növelni a fűtést. Sem a rossz, sem a jó illat/íz aromák nem jöttek át sosem, kvázi mindíg tiszta szesz lett a végeredmény, mint a bolti vodka, csak 50 fokosban. Bármi jó ötletet tanácsot megfogadok, első körben azt szeretném kizárni, hogy tuti nem lehet az 1,15m-es 22m-es páracső, és a 15mm-es spirál a hűtőben az aromavesztés oka?
Ennek a módszernek az alapja állítólag a hajózásban terjedt el, teherhajók kikötői manőverezéséhez használták táblázatos formában, a kimenet a gázkar állása, a hiba a mólótól való távolság, 5percenként mérték a sebességet, ez a ciklusidő, a hibát, korrigáltak a széllel és a tömeggel a táblázatok több kötetet tettek ki, amíg távol voltak integráltak gyorsítottak, amikor kritikus közelségbe értek deriválni kezdtek fokozatos gázelvétel, így érték el, hogy pont ott legyen 0 a sebesség, ahol a halyónak meg kell állni a móló meleltt. Mindezt valós időben, logarléccel, nem tudom mivel. :)
Tanácstalan vagyok, kérem segítségetek. Pár éven keresztül saválló, kuktás, duplafalú olaj hőközlős főzőm volt, réz páracső, réz hűtőspirál, réz epruvettával. 4 éven keresztül sikerült teljesen aromamentes pálinkát főzni, szilvából, barackból, körtéből, tehát gyümölcstől függetlenül, mielőtt váltottam defit is vettem, de az sem segített. Az éven lecseréltem a gépet egy vajdasági DES 35-re, meghagyva a régi rendszerből a páracsövet, spirált és epruvettát, deflagmátort, de immáron 100%-ban réz a teljes rendszer. Első főzés vegyes fehér szőlőből. Legnagyobb meglepetésemre ugyanolyan illatmentes, ízmentes pálinka lett, kvázi vodka, pedig rákészültem, hogy végre illat alapján lesz az EP és az UP elválasztva, de nem jött össze. A technokol szagot még fel lehetett ismerni, de amint elment és átváltottunk középpárlatra, onnatól végig illatmentes volt, így utópárlatra is 60 foknál-nál váltottam illatolás nélkül, 50fokig 5 poharazva decinként, majd ha lesz kedvem végig ízlelem, de ízben is semleges az egész párlat. Cefrézés maximális odafigyeléssel, pektinbontóval, UVA228-al 17 fokon végig 3 hetet várva, brixet mérve, nem keverve, végig figyelve a 30 cm-es CO réteg megtartására (120L-es hordóban volt 70L cefre). Tisztázás finom csorgatva végig kis lángon 4 óra/körrel, figyelve a fejhőmérsékletre és a deflagmátorban is mérve a fokot. Mi a fene lehet a baj, hogy se illat, se íz most sem? A régi rendszerből csak a páracső, spirál és epruvetta maradt + defi, létezhet hogy ezek miatt nem jön át az aroma? Másik lehetőség, hogy bennem van a hiba cefrézésnél, de olyan sokat olvastam róla, úgy csinálom ahogy a szakértők mondják, ha már irányitottan erjesztünk, bár én tápsó, aroma felszabadítót sosem használtam, és nem hiszem, hogy ezen múlik, mert a akik vadélesztőt használják ott is van íz és aroma. köszi!
A PID és a teljesítmény csökkentése együtt nem működik, vagy az egyik vagy a másik.
Az auto tuningot lefuttadod pl félig vízzel töltött üstnél, az elmentett értékek működni fognak tele vagy 20% töltött üstre is, pl a daru vezérlője is (lehet) pid alapú, mindegy hogy 1 vagy 4t tömeg lóg rajta, nem állítják be újra, aznos sebességgel fog emelni a motor, mert ott az a cél.
Sztem ne bonyolítsd ezt egyenlőre jobban be, tedd át az érzékelőt távolabb a fűtőbetétektől, tegyél valamit az üstbe, állítsd az auto tuningot 1-re és várd ki, amíg elalszik a led, ami jelzi, hogy fut, ha elaludt, ellenőrizd le, hogy visszaállt-e 0-ra.
Érdemes még a max hőmérsékletet tuning előtt beállítani, tuning közben ne lépje túl nagyon.
Mi az, hogy "figyel" a P-tag? ami az jelenti propocionális, "konyha nyelven" ez az erősítés.
"I-tag próbálja a hibát 0-ra csökkenteni" ez mi? Az I tag konyha nyelven egy kondenzátor.
A komlett mechanizmus célja, a pid működésének a célja, hogy a hibát nullára csökkentse, az integráló tag célja ezen belül meghatározott és nagyon nem az, amit írsz.
De mi a gyakorlatban szerinted a P tag a WC tartályban? és mi a D?
Vannak kérdéseim,vagyis a csávonak aki csinálja ezt a dolgot.Megprobálom valahogy összeszedni.
1.Hogyan kell regulálni a teljesitményt?Nem érti,hogyan kell.
2.Idézem,hogy mit irt.Kolegak azt mondjak hogy a tejesitmeny csokkentese is ossze keveri az autotuningot.
Ok azt mondjak ugy lenne jo hogy lefuttatni az auto tuningot cefren. Leirni a beolvasot adatokat utana lefuttatni mar parlaton es ujra leirni az adatokat. Aztan kikapcsolni az autotuningot es minden fozes elot beirni az adatokat attol fuggoen higy elso vagy masodik fozes.
Vagy meg tenni meg egybregulatort es egy kapcsolot amivel kapcsolgatnad az elso es masodik fozes kozott. Egyi regulator elso fozesre lenne programozva a masik regularor pedik masodik fozesre.
P tag, az egységnyi hiba és a kimenet viszonyszáma (pl.: a deltaT = 10C, P=5, akkor a kimenet=50W fűtőteljesítmény),
I az integráló tag, ez idő tényező bevonásával gyorsítja a hibajel csökkenését, növeli a kimeneti értéket
D differenciáló tag fogja vissza a változást, ha a hiba túl gyorsan közeléedik a nullához, csökkenti a kimenetet, ellensúlyozza az integrálást, nehogy túlszaladjon a célértéken a nagy sietségben.)
A fűtésvezérlés egy alapvetően digitális PID-rendszerrel túl van lihegve. És fölöslegesen túlbonyolítva. Ha manuális a rendszer, egy triakos(diac-cal kiegészített) fűtésszabályzó sokkal precízebben használható. Persze, kicsit drágít rajta a logaritmikus potenciométer (azért, hogy lineáris legyen a skákázása). De alapvetően még mindíg kényelmesebb, mint a nem erre a feladatkörre kifeljesztett PID-vezérlők. (Anno, mi is rengeteget szívtunk, míg PID-algoritmus alapján akarták szabályoztatni a hűtés-fűtés vezérlését.)
A REXC100 alkalmas erre a feladatra, az Omron erőssége az extrákban jelent csak különbséget, meg abban, hogy más minőséget képvisel megbízhatóság, élettartam, dokumentáltság stb. téren, a PID vezérlés matematikája és szofvreres megoldása szabad felhasználású, nem új keletű, egyszerű dolog, azért nem terjedt korábban ebben a formában, mert nem voltak ilyen olcsók a mikrokontrollerek.
Kisüstinél a fűtés beflyásolja a főzés lefolyását, profilját. Lehet törekedni a végig emelkedő deflegmációra, az olaj állandó hőmérsékleten tartásával vagy a teljesítmény állandó értéken tartásával az állandó deflegmációra, de ezek már tényleg olyan érdések, hogy a felhasználók döntő többségének semmi dolga velük. A Hagyó által fejlesztett vezérlőn, ezt egy felületen lehet paraméterezni, állandó deflegmáció, kihozatal, alkoholfok és ezek kombinációja időben, valami ilyesmi lehetőségek vannak és előre beállított profilok gyümölcsökhöz.
Talán lehet, hogy a REX C100 nem elég precíz logikájú vagy esetleg rosszul van konfigurálva? Az a helyzet, hogy nekem nincs vele sok tapasztalatom, mert a véghűtőnél alig kellett valamit tanulnia -olyan ritkán kapcsolgat be- de sok mindent nem is lehet beállítani rajta, alig rémlik pár beállítható paraméter a leírásában. Az Omron E5CK konfigurációs táblázata több oldalas ,sokkal precízebben beállítható, más kaliberű PID tudás terén - igazándiból a beállítások felénél azt sem tudom tapasztalat híján, hogy mit jelent. Az öntanulás elég lassan ment nála, de végül elég jól belőtte, jellemzően egy fokon belüli az eltérés a valós működés közben is a megadotthoz képest.
Mondjuk számíthat a szenzor helyzete is - ahogy írod is. Normál esetben én képtelenségnek tartom, hogy egy három fázisra kötött fűtőbetét fázisonként kapcsolgatva precízebben tudja leválasztani az előpárlatot, mint egy jól konfigurált PID vezérlő által vezérelt. Finomhangoló potméterrel esetleg hasonló, ha a fűtés jól van méretezve az üsthöz.
Az EP elválasztásnál a maximális deflegmáció adódik csepegve és ez biztosítja a legprecizebb eredményt elválasztásban, én azt gondolom erről, amit írtam, hogy ilyen kifinomult technikával ennek mennie kell, fatüzelésnél nyilván kb lehetetlen, innen mindenki eldöntheti maga, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít ennek. :)
Ha így nálad működik, akkor másnál is illene, a mérőszondát kell jó helyre teni és beállítani a vezérlőt, lehet ez meg is oldja.
Jelenleg jellemzően 105-110 fok között tartom az olajtér hőmérsékletét a legtöbb főzésnél és viszonylag lent van mérve, de nem a fűtőbetét közelében. Az olajtér tetejéhez közel az indikátor óra inkább 115-120 fok körül szokott lenni. Azonban ennek az adatnak szerintem az egy lépcsősnél nincs különösebb jelentősége ilyen szempontból, mert nem ezen múlik, hanem a deflegmátoron.
Nekem mindig csepegve lassan indul jelenleg, szép lassan erősödik (mert hagyom), de ezt jelenleg ugye a csőköteges deflegmátorral tudom precízen szabályozni. Neki gondolom kétlépcsős a gépe. Ott nyilván a fűtéssel lehet csak szabályozni, de én csepegtetve nem szoktam finomítani/leválasztani akkoriban sem - csak nagyon vékony sugárban. Őszintén szólva értelmét sem látom. Nekem sosem volt olyan érzésem, hogy nem tudom megfelelően kontrollálni a fűtést a PID-del, de eleve lehet, hogy más az ő gépének karakterisztikája. Az enyémen a deflegmátor gömb alatt tele van tömve réztöltettel, 4"-os csövön megy a deflegmátorgömbbe, onnan 1"-os cső ment tovább, 20l olaj a duplafalban. Nem tudom elképzelni, hogy az enyémet ne tudtam volna belőni precízen. Sőt sokkal precízebbnek találom a korábbi gépeim PB-s fűtéséhez képest - azokkal sokat szívtam.
Amúgy még az előző gépemen -egy DES100-ason- volt egy egyedileg készíttetett réztöltetes deflegmátor, aminek a tetejének magasított volt a pereme és a léghűtésen túl átfolyós, finoman adagolható hűtővízzel hűtővízzel is lehetett hűteni "pistorius tányérként" (bár ritkán használtam vízzel). Megoldás lehet egy ilyesmi alkalmazása is szerintem, ha nála továbbra sem lőhető be precízen a PID-del, mert arra ráeresztve több vizet simán el lehet órákig csepegtetni az elejét.
Nekem is PID vezérlet a főzőm, szintén 7,5kw-os fűtéssel - bár én REX C100-al csak a (vég)hűtést vezérlem, a fűtést egy Omron E5CK-ra bíztam. Mielőtt elkészült a rektifikációs tornyom, addig kétlépcsősként használtam. Egyetlen egyszer nem volt az elválasztással gondom - pedig semmi szigetelés nincs és nem is lesz rajta. A hőmérsékeltet szoktam a PID vezérlőn pár fokkal lejjebb venni felfűtés után. Amióta egylépcsős lett, azóta pedig nem is szoktam változtatni rajta főzés közben - legfeljebb indítás előtt a cefre fajtájától és mennyiségétől függően - csak a deflegmátort piszkálom, de nagyon élesen és szerintem könnyen tudok elválasztani.
Az üstben az anyag forráspontja változik-nő, ahogy a főzés halad, mert fogy belőle az alkohol, ha egy adott hőmérsékletet tartasz az olajtérben, akkor folyamatosan csökkenni fog a csorgás mértéke, esetleg meg is áll, tehát állandóan növelned kell főzés közben ezt a hőmérsékletet vagy már az elején beállítasz egy magasabb értéket, kezdetben intenzíven fog csorogni, az up-hoz közeledve, egyre vékonyodik.
A másik megoldás, hogy nem egy adott hőmérsékletet állítasz be, hanem végig állandó teljesítménnyel fűtesz (amit egy tirisztoros szabályzóval állítasz), az stabilabb helyzetet produkál.
Én úgy kötöttem be, hogy a pid vezérlő ALARM kimenetét használom a fűtőbetétek védelméhez, ugyanúgy van egy érzékelő a betétek között, mint nálad, ha ez elér egy kritikus hőmérsékletet, akkor egy relével megszakítom az áramot. Nekem gőzös üst van, tahát nem is tudnék hőmérséklet alapján vezérelni, de ez mindegy, az elv azonos.
Viszkis kollégáink nagyobb arányban főznek árammal és kitaposták ezt az utat, ez a megoldás, amit többnyire használnak:
7.5kW-al felfűti a 100literes üstöt ~70-80perc alatt, visszaveszi kb 2-4kW-ra a főzéshez. Semmiben nem befolyásolja a főzést ez, hogy 7.5kW-ja van, csak a felfűtés idejét.
(Krumpli 2kW-al főz a 100literes üstben, én 1.5kW-al a 60literesben.)
Ez így ebben a formában, hogy a fűtőszálak között mérsz, nem alkalmas az olaj fűtésének a vezérlésére. A pid vezérléshez az érzékelőt a fűtött tömeg legtávolabbi pontja és a fűtőbetét közé félűtra kell helyezni. De jó lesz másra, azt is leírom majd, most nincs időm.
Az auto tuning az egy program, bekapcsolod (elinítod) feltöltött üstnél 15-20-30-40perc alatt lefut, feltérképezi hogy reagál a fűtésre a rendszer, elmenti a P I D értékeket és onnantól fog jól működni, nem marad bekapcsolva, de ezt meg kell nézni a doksiban, általában magától kikapcsol.
Az igaz, hogy az üst fűtését tudod piddel (vagy akár termosztáttal) állítani, de ez a megoldás nagyon megnehezíti a feladatot, éppen ezért nem is használnak semmi ilyesmit, egyszerűen a terljesítményét állítják egy szabályzóval a fűtőszálaknak PID nélkül. (ha erre gondoltál lent, akkor igazad volt, este leírom mi az oka ennek és hogy én mire jutottam, hogy használom a teljesítmény szabályzót és a pid vezérlőt együtt).
Ezért kérdezem, hogy ha üstöt-üstházat lehőszigeteli pl: 3-5 cm vastag kőzetgyapottal, az nem egyenértékű a fedőre rádobott konyharuhával, pulóverrel stb-vel?
Igen levolt,azt mondta,hogy az elején bevolt kapcsolva,de kikapcsolta mert idézem:Ha bekapcsolnam akkor gyakran ujra tanulna a futest. Itt neked nincs ra szukseged. Feleslegesen szaladgalna a homerseklet.
Nem tudom,hogy annak be kell lenni kapcsolva vagy nem?
A hőmérséklet sajna leng,pontosan ugy van ahogy mondod.Ha bekapcsolom és elkezd felfűteni,akkor 4 szer kb.tulszalad a megadott hőmérsékleten,utána meg beáll.De erre azt mondta a csávo aki csinálta,hogy amikor kikapcsolom akkor elveszlik az összes beállitás,ezért minden bekapcsolásnál ujratanul és kell neki egy kis idő mig beáll a fix hőmérséklet.
Az érzékelő a fűtőszállhoz van bedugva,sajna nem bele valo,mert nem lehet belecsavarni.
Valószínűleg a rendelkezésre álló fűtésteljesítményhez (más beállítás kéne? ... mondjuk a 7.5kW nem túl acélos ekkora üsthöz) túl sok a hűlő felület (100-as üst fedele+gömb), eltúlzott a jelenlegi deflegmáció. Erre utal a "motorboating" lengés.
Ha nem tud emelni a teljesítményen, akkor szerintem az EP idejére mindenképpen takarni kéne a felületeket, ideiglenesen csökkenteni a deflegmációt.
"a le nem takart sisak/páracső és a szél okozhat ilyet, főleg, ha nem elég a fűtés."
Azt hittem azért akarod letakarni a fedőt, hogy hőszigetelve legyen, kevesebb fűtés kelljen. Viszont ezt az üst-üstház hőszigetelésével is le lehet érni.
A megmaradó deflegmáció segít az elválasztásban, "a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad." :)
Az feltett kérdésre vonatkozóan abban egyetéthetünk, hogy nem a szigetelés terén kell keresgélni a megfelelő elválasztást, sokkal inkább a fűfés és a deflegmáció a meghatározó. Erre reflektáltam...
Amikor ezt leírtam, még nem olvastam el, hogy pid vezérlőről van szó, azzal meg lehet célozni a hőfokot és onnan emelgetni óvatosan, nem kell visszavenni.
De igaza van, a PID imulzus szélesség szabályozást végez, le lett futtatva az autotuning?
Úgy képzeld el, ha a 7.5kW folyamatosan működik 1órán keresztül, az 7.5kWh, ha 5mp on majd 5mp off akkor az 50% kitöltés, az 3.75kWh, így működik ez a szabályozás, tehát a végeredményben az történik, amit szeretnél, a rendszer az impulzusok gyakoriságának a kiszámításával szabályozza a hőmennyiséget, ennél nem tudsz jobbat összerakni.
Ha tud pontos hőfokot tartani (+/-0.1-0.2C), akkor a többi rajtad múlik, ki kell tapasztalnod. Ha leng a mért hőmérséklet, tahát bállítod 88C és azt úgy éri el, hogy felmegy 92-ra, majd vissza 80-ra és végül beáll, az nem jó, akkor nincs jól beállítva. Az is lényeges kérdés, hogy a fűtőszálhoz képest hol van az érzékelő?
A fedőt ne takard le, a jó elválasztás feltétele a magas deflemgáció, ha takarással indítod meg a megakadt csepegést, ugyanúgy az elválasztás kárára teszel.
Olajos főzőnek ez az egyik problémája, hogy nehezen tudod beállítani, túlságosan vissza veszed a fűtést, hogy a hűszigetelés ezen konkrétan nem fog segíteni, mivel a probléma a nagy tehetetlenség. Úgy próbálnám meg, hogy nagy lángon menni egy bizonyos olaj hőfojig, ott visszavenni egy olyan szintre, ahol biztos nem idul meg, majd lépcsősen emelni lassan, egyszercsak cseppenni fog ott megállni és még óvatosabban nyúlni hozzá. Persze ennek feltétele, hogy tudd elég finoman állítani.
100 literes üst,rajta van egy kb 20 literes üstfedő,azon egy kb.10 literes gömb alaku defi.Van egy 7,5 kw fűtőszál,amit egy PID SZABÁLYOZÓ REX-C100 vezérel és azon állitom a hőfokot.A 7,5 kw ot nem tudom külön szabályozni,pedig az volt a terv,csak aaki csinálta a vezérlést,azt mondta,hogy igy jobb.De ugy nézz ki,hogy nincs igaza.
Bent főzök egy fűtetlen helyiségben,ajtó nyitva,de ablak zárva,huzat nincs,az üstön a fedő és egy kb 10 literes gömb defi van.Probáljam meg letakarni a fedőt?Vagy defi nélkül tisztázzak?Na hát más nem marad mint a próbálgatás amig nem sikerűl.
Egy olajos hőátadó közegnek elég nagy ahhoz a hőtehetetlensége, hogy a szigetelés hiánya EP induláskor befolyásoló tényező ne legyen.
Feltételezve, hogy "rendes" kisüsti a berendezés, valamint sejtve, hogy szabadban főzöl, a le nem takart sisak/páracső és a szél okozhat ilyet, főleg, ha nem elég a fűtés.
Egylépcsősnél ez hatványozottan jelentkezik (szabadban), ott a (forszírozott) fűtés/deflegmátor hűtés egyensúlyt kell eltalálni.
A csepegve indulás inkább azt jelenti, hogy az alszeszt úgy melegítjük, hogy az előpárlati elemek már elérik az átgőzöléshez szükséges hőt, viszont a középpárlati elemek még nem jutnak át a hűtőig.( Ennek az egyik jellemzője a csepegve indulás, hisz a legkevesebb hőbevitellel éred el a párlat megindulását, mert ha az folyik vagy erősen folyik, akkor már bőven a kp is benne van.)
A valóságban a tökéletes állapotot nem lehet elérni, de minél közelebb kerülsz hozzá, annál jobb az ep elválasztás.
Amúgy meg lehet tanulni, des en simán ment, kezdetektől, tányérral két évig tanultam, mire rájöttem, hogy hamarabb kell visszavennem a fűtést. Sokkal hamarabb.
Nem! Az üst külső szigetelésének nincs jelentős szerepe az EP elválasztásában(különben sokan bajban lennének), egyéb tényezők sokkal inkább definiálják az előpárlat mennyiségét, lefolyásának intenzitását, máskülönben ez a "csepegtetve" előpárlat elvétel egy kicsit túl van misztifikálva..... A nem "rendes elválasztásnak" nem a külső szigetelés az okozója.
Üdv.Azt szeretném kérdezni,hogy elektromos olajos főzőnél nagyon számit a külső szigetelés az üstön az ep elválasztási szempontbol?Egyenlőre még nincs szigetelés,de nem tudom rendesen csepegtetve meginditani,igy sajna összecsusznak a dolgok és nincs rendes elválasztás.A keverő megy az elválasztás alatt,de nadj isten beállitani egy olyan hőfokot,ahol folyamatosan csepegne.Elkezd csepegni,és egy perc után már esik a hőfok,már megáll a csepegés,gondolom ezért kell az üst kűlső szigetelése?
Ha a főzésekkor jól,pontosan választottál el,akkor EP elvileg nem lesz,azt már kivetted.Viszont az utópárlatos jelleg nagyjából végig jelen lesz,sokat nem kell várni tőle.Derítés után némi tisztaszeszt ki lehet nyerni,pl likőr alapnak,de ez inkább kisérlet,gazdaságossága nem igazolható.
:)) olyan feltétellel bele is vágnék:) Legfeljebb még a birset megoldom ezzel a homokkal gazdagon töltött hűtővel, aztán hátha előbb utóbb jön valaki tapasztalata. Üdv
épp ellenkezőleg a gyógyhatása akkor jön meg igazán,ha kiforrás után hőhatásnak teszed ki,(kétszer)a hősokkot csökkented hűtéssel,a kapott cseppekből tetszőleges mennyiséget kell fogyasztani reggel,esetleg este is.
Az átfolyós hűtő fogyaszt a legkevesebbet, ha jól vann megkonstruálva, jól takarítható, kis helyen tárolható, annyiban kell félned tőle, hogy jó konstrukciót nem nagyon kapsz boltban.
A hűtő, amit mutattál, alkalmas arra, amire használni akarod, vedd meg neten, időzítsd úgy, hogy akkor érkezzen meg, amikor főznöd kell, vigyázz rá, ne legyen rajta karc, próbáld ki, 2heted lesz rá visszaküldeni, ha nem válik be, szépen letörölgeted és vissza a feladónak, majd jól megírod ide a tapasztalatodat. :)
Nem tudom belőled ( belőletek) kikényszeríteni, hogy akár meg is vásárolhatom ezt a rozsdamentes tányéros hűtőt mert (a térfogatától, és a hőátadásától eltekintve ) jól fog működni :))))) Viszonylag ritkán és főzök, és így ehhez képest sok idő, és energia megy el a réz hűtőspirál tisztítására. Ezért gondoltam rá, hogy mivel a hűtőm alja totálisan elkorrodált ez a rozsdamentes tányéros hűtő lesz a számomra megfelelő. ( valamiért az átfolyós hűtőktől idegenkedem) Köszönöm a türelmet:)) Üdv
Szilváról nem tudok nyilatkozni de a szőlő az idén az aszály miatt kevesebb asszimilálható nitrogént tartalmaz ezért az erjedés elején nagyobb mennyiségű tápsót kíván(t).
Valamennyi alkohol már képződött tehát valami alkohol toleráns fajélesztő kellene... (Uvaferm PM kapható kis kiszerelésben)
A kínai műszer, ha neked is olyan van, nem túl jó konstrukció kalibrálás szempontból, a kis csavar egy lemezt tologat és bizonytalan tud lenne a kapcsolatuk, ha elmozdul, akkor nagyon fals értéket mutat, régebben szétszedtem, de arra nem emlékszem hogy néz ki, csak arra, hogy szívtam vele.
Sajna az idén én is küszködtem a problémás erjedéssel, pedig cefrézés a nagykönyv szerint volt. Többen permetszer maradványra tippeltek, nem tudom hogy igaz lehet e. Elég sokat permeteznek felszívódó szerekkel. Én személy szerint nem tudtam újraindítani , pedig próbálkoztam már mindennel. Egy ismerősöm szintén így járt . Csak vakargattuk a fejünket.
Mármint ha nem ilyenem lenne :) ? Igen, főzőt cseréltem, de a hűtőhöz ragaszkodok - pedig már egylépcsős a főzőm, felesleges is rá ekkora véghűtő ;) ..
Ha van cukor, van élesztő, van egyéb tápanyaga az élesztőnek, nem hűlt le nagyon az anyag, akkor erjednie kell, ha nincs benne valamilyen egyéb anyag, ami gátolja.
Tápsó+élesztő+meleg, ezeket tudod tenni az ügy érdekében.
Nekem Koszó féle tányéros hűtőm van már közel két éve - tök jól működik, szeretem. Csak a réz tányérok nem túl tartósak. A mostani főzési szezon előtt szétszedtem teljes tisztításra, de már csak drótkorong vitte le az oxidot - olyan vastagon állt.
Én úgy tudom, h refraktométerrel pontos értéket csak erjedés előtt mutat. Amint alkohol van benne, már csak utólagos korrekciókkal használható. (Refractometer calculator)
Az a 180literes össztérfogat nem túl szerencsés. Nálam a Destillatori 300 literes hűtője 14 Celsius fokos kútvízzel feltöltve kibír 2 cefrefőzést úgy, hogy a tartály 3/4 részig felmelegszik, és csak az alsó 1/4 a hideg. Ha a külső hőmérséklet is 20 fok alatti.
Egy átfolyós hűtővel is megoldható a dolog. Kell hozzá 1-2 220 literes hordó, amit teletöltesz hideg vízzel, és egy közepes teljesítményű akvárium szivattyúval nyomod a hűtőre a hideg vizet. És egy másik üres hordóban fogod fel a meleg vizet.
Remélem, hogy előbb utóbb ír valaki valami okosságot a tányéros hűtőről. Addig nem merem megvenni. Sajnos a műanyaghordós hűtő se ingyen lenne, és még a meleg hűtővíz se lesz jó hatással a hordóra. Ez a rozsdamentes pedig egy hosszútávú megoldás lenne. Ráadásul sokkal könnyebb lenne tisztán tartani.
Azt édesnek kellene érezned Brix14 szárazanyag (nem cukor!) tartalomnál. Viharszerű erjedés felmelegedett, pépesíített, jó cukrú cefrénél ok. Brix17 > 14 változás nem tart napokig ilyen nagy lángon. :)
Viszonylag kevés víz áll olcsón rendelkezésemre. Ráérek minden nap főzni, így másnapra vissza hűl a hűtővizem. Nekem is nagyon tetszik ez a hűtő. Ezért lenne jó róla infót szerezni a kollégáktól. Üdv
Nekem a szezon végén hűtőügyben lépni kell. Most a gyári DES horganyzott hűtőm aljában egy veder homok tömít. A 183511-es hozzászólásban a kolléga érdeklődik egy hűtő felől. Erről a hűtőről nem tudnál (tudnátok) véleményt mondani? Nekem a korlátozott víz mennyiség miatt nem igazán jó az átfolyós hűtő. Üdv
A hűtőből kiálló réz csepegtető csövet a kifolyó nyílásnál fentről"leszűkíted" max 2/3-ig ...így is elég hely marad a párlatnak kifolyni :) és így hidegben "üzemi hőfokon" marad a cuccos...nem lesz pulzálás a vízzárban,csak figyeld meg... sisakot,páracsövet takard,így még 2 ünnep között is főzhetsz még fűtetlen helységben is.
A hűtő takarításánál nem hátrány, ha mechanikailag is elvégezhető, a könyökök ezt ellehetetlenítik.
Egyébként a takaríthatóság miatt tértünk át itt többen a csőhűtőre, ami a legtöbb szempont szerint előnyösebb, mint a hordó, főleg, ha vezetékes vízzel van táplálva.
Vettem 200l magozott darált szilvát másfél hónapja. Cukor 17 (nem volt hozzáadva cukor) Ph 2,4. Még aznap olyan intenzíven elkezdett forrni, hogy így én még cefrét nem láttam. Kavargott a hordóba magától, keverni sem kellett. Három nap múlva megállt az intenzív forrás, lezártam, a kotyogó még három négy napig kotyogott de nagyon mérsékelten.
Szombaton el kedtem főzni és alig adott valamit 4-5%. Megmértem a mardék cefre cukorfokát 14 volt. (nem gondoltam volna hogy ilyen intenzív forrás után ennyi cukor bennemarad)
Vettem élesztőt, az előírt (újraindítási) mennyiséget hozzáadtam de meg sem mozdul.
Nikkelezett sárgaréz tömszelencét a villanyszerelési szaküzletekben lehet venni. Nem olcsó, de örök, mint a nyomorúság. Lehet kapni ugyanezt műanyagból is, de akkor le kell mondani az üres gőzös tisztításról. A lemezhordóból meg egy sima forrasztólámpával ki lehet olvasztani a forrasztást a hűtőcső körül. De megteszi egy szakácsfáklya is. Valamelyiket mindenképp célszerű tartani egy otthon barkácsolónak.
Ha hidegben főzöl,a hűtőből kijövő rézcsövet fentről feléig-kétharmadáig max körbetekered pl szigszalaggal...és megszűnik a hullámzás a vízzárban...nem engedi hírtelen vissza hűlni a párlatot,feljebb a gőzt,és nem is lesz ilyen problémád,páracsövet,sisakot takard és semmi problémád nem lesz még decemberben sem :)
Szia! A hűtővel én is így jártam. Segítséget szeretnék tőled kérni, hogy hol lehet ilyen sárgaréz tömszelencét beszerezni? Továbbá a horganyzott hűtőből, hogy lehet a réz hűtőspirált úgy kiszerelni, hogy utána a tömszelence segítségével át tudjam vezetni egy műanyag hordón. Minden segítséget örömmel fogadok. Üdv
Szerencsére elég ritka, én eddig egyszer találkoztam vele.
Ami még érdekesség, hogy megfelelően tisztított és kezelt gyümölcsnél is előfordulhat, zavaró mértékben, így az ezt okozó tényező(vagy baktérium, gomba) nem csupán a talajjal köthető össze, bizonyos mértékig képes lehet a gyümölcsön is megélni.
9 éve van Destillatori 80-asom. Már az első főzések során kiderült, hogy a fedélleszorító "szerkezet" el lett szexualizálva. Amikor felmelegszik a fedél, ívben meghajlik, és kifúj-beszippant. A fedélleszorítást flexszel-nagykalapáccsal készítették. Olyan is. Többszöri nekifutásra sem sikerült korrigálni, hogy elfogadhatóan zárjon.
Különben is a "vízzárnak" titulált vályu valójában tömítésvályu, amiből kispórolták a tömítést. Ezért a KOVODEL főzők alapján némileg átalakítottam. A vályuba 30x20mm-es habszilikon szalag került. A fedél lefogatást pedig laposvasból hegesztve-csavarozva 4pontosra alakítottam. Mivel sok a kertemben a tüzelésre alkalmas növényi hulladék, így maradt vegyes tüzelésű. A horganyzott bádog hűtőhordó az idén nyárra rohadt szét, pedig belülről kapott egy ráolvasztott bitumenréteget. A rézcső spirál szinte új, így most bekerül majd egy 220-as műanyag hordóba. A spirál kivezetés sárgaréz tömszelencét kap. (A "szilózás" kókányolás, és nagyon rövid ideig bírja.)
Az akroleines erjedés oxigént igényel. Ellenben az acetonos anaerob körülmények között is végbemegy. Ezért is ritkább az akroleines párlat, és sokkal több az acetonos "félremenés".
Azokat kérdezném akiknek Destilatori 80 literes főzőjük van. Mennyire bevált gép? Hallani róla olyan dolgokat, hogy nem jó konstrukció, pl kifúj a vízzárnál, illetve gázzsámolyt nehezen lehet alárakni. Véleményeket várok és megköszönöm.
Az aceton mint jelleg, előpárlattal elválasztható, gyakran csak jelző, az előpárlati elemek összességére vagy a kierjedt cefre enyhén ectes, co2-s szagára, nyilván technológiai hiba fokozza érzetét, mennyiségét. A földel, talajjal és ezek baktériumaival szennyezett cefre inkább akroleines lesz, habár forrpontja alacsony, a szét nem választhatóság elvén végig jelen van, a középpárlatban is. Az ilyen pálinka fogyasztásra nem alkalmas, az akrolein tartalma akár 1000x is lehet a megengedettnek, erősen mérgező, illata irritáló.
Nincs megfelelő kémiai ismeretem, de tapasztalatok alapján ez relevánsabb, mint hogy egy cefre "csak" acetonos legyen.
Gereblyével. Ami néhány szem marad a csutkán, azt megcsapkodom, átdörzsölöm egy nagyobb lyukú zöldséges rekeszen. Aztán ahogy szedve van a vödörbe, azt a pár szárat még ki lehet kapkodni.Néhány q-t ügyesen lehet így.
Az aceton és az etil-acetát két külön vegyület. A szaguk is eltérő. Ecetsavból csak etil-acetát keletkezik. Acetont meg főként a clostridium-bacik termelnek. Akik a "fődbű' gyünnek". Bár hasonló a szaguk, de azért elkülöníthető.
(Bár, szagügyileg ne dumáljak: brutál jó a szaglásom. Anno, a szakközépben azzal nyertem egy ötöst, hogy fogadtam a gyak.vezetővel. Nem hitte, hogy szag alapján meg tudom különböztetni a metil-alkoholt és az etil-alkoholt. )
ahol a darázs vagy madar kikezdi ott elkezd romlani vagy mi, barnul,arra gondoltam,valahol volt iras rola,hogy az nem baj,mag is benne maradhat, még ami a fa alatt van ilyen azt nem kezdtem el felszedni,csak a jo is romlik a pincében,
itt a filmen is van hogy olyan barnas részt beleraknak,
tehát ami már fekete a pincében azt dobjam ki mert az végképp nem jo bele?
Lehet félre értettem, nem egészben készülsz becefrézni csak a barnult részt hagynád benne, a gyümölcsnek minden rossz ízű hibája ront a végeredmény minőségén, ha benne marad.
Tapasztalati "szabály", hogy 10 fok hőmérséklet emelés a reakció sebességét kb. háromszorosára növeli. Ha 20 fok helyett 90 fokon van (az üstben), akkor a sebesség 37-szeresére nő. Azaz az ebből a szempontból az üstben töltött idő nagyon sokat számít.
Nálam elég sok partenokarp (zöld) bogyó volt, meg egy tőkének (lugas) nem volt elég a Mg és lett egy kevés fürtkocsány bénulás, amit válogatni kellett.
42 kg bogyó 4,5 óra alatt (de ha a sógorom szeretné megkóstolni... pedig ígérte, hogy jön segíteni)
A rigók anyáztak rendesen, mert le volt a lugas hálózva ;-)
Azt tapasztaltam, hogy nincs aceton szag ecet nélkül, de olyan sokat ez nem jelent, mert nincs benne végtelen nagy tapasztalatom. Azzal kísérletezek szilvával, hogy tartogatott cefrékből hozzak ki valami plussz terjengős erjedés ízt (mellékterméket) és volt ilyen acetonos-enyhén ecetes esetem, illetve ecetes fügém is volt, ami produkált acetonos alszeszt.
10 liter alszesz lett, 25%-os. Az elejéből biztonságképpen két decit levettem, mert határozottan hozta az acetont, utána már nem nagyon. Finomításkor meglátjuk, az alszesz szagra ízlelésre már jó.
Hogy ecetes lett volna, nem aceton? Nem tudom, az alszeszben már nyoma sincs a szagnak, amit kifogásoltam, viszont jön a füge jellegzetessége.
Értem, de nem akarom megvárni az egyensúlyi állapotot, kevés ecetet és több etilacetátot szeretnék egy adott pillanatban, azért amit kopasz szuzukis is említ.
Az E.-ot éppen kellemes illatánál és zamatánál fogva gyümölcs-, ecet- és rumesszencia készítéséhez használják.
Az iparban pl. az ammóniagyártás ilyen, magasabb hőmérsékleten gyorsabb a reakció, de kevesebb az egyensúlyi elegyben az ammónia, alacsonyabb hőfokon lassabb a folyamat, de magasabb az egyensúlyi koncentráció. A megoldás az elég magas hőmérséklet és, nem várják meg az egyensúlyt, hanem kinyerik az ammóniát, a többi meg meg vissza újabb körre.
Az egyensúly beállása nagyon lassú folyamat, ezt az iparban sem szokták megvárni (de még a megközelítését sem), nekünk meg végképp érdektelen, hogy az egyensúlyi állapotban 50 vagy 90 százalék az etilacetát.
Hőmérséklet emelése megváltoztatja az egyensúlyi helyzetet. Döntően az alkohol-ecetsav irányba.
Ez visszafelé is igaz? Ha kiforrt, az ecetesedés útján elinduló cefrét hidegben tartogatok, akkor lehet számítani arra, hogy intenzívebben nő az etil-acetát tartalom?
Pedig, ha hideg van, sokkal könnyebb az elválasztás a magasabb deflegmáció miatt. Én nem egyszer főztem "teraszon" úgy, hogy 5-6Celsius fok volt a levegő hőmérséklete. Ja és hűtővízből sem kellett annyi, mint melegebb időben.
Az aceton (dimetil-keton) és az etil-acetát két különböző vegyület!!!
Lehet acetonos a cefre erjedése. Leginkább akkor, ha földdel, rothadó levelekkel szennyezett a gyümölcs. Ezeken telepszenek meg a Clostridium-fajok - baktériumok - , amelyek anaerob körülmények között acetont is termelnek. Levegőn más folyamatok zajlanak, de a talajerő szempontjából fontos baktériumok - lebontják a cellulózt is. Szerencsére savra, alkoholra érzékenyek, így nagyon el kell rontani a cefrézést, hogy élvezhetetlen mennyiségű acetont termeljenek.
Más:
Az etil-acetát képződése egyensúlyi folyamat.
etanol + ecetsav = etil-acetát + víz
Ha valamelyik komponens túlsúlyba kerül, a folyamat a másik irányba tolódik el. Hőmérséklet emelése megváltoztatja az egyensúlyi helyzetet. Döntően az alkohol-ecetsav irányba. A relatíve gyors cefre lefőzés miatt kevesebb etil-acetát képződik, így lehet csökkenteni a már elrontott cefrézés miatti észterképződést.
Mindazonáltal pár százezred százaléknyi etil-acetát javítja az aroma-komplexitást. Pl. a császárkörte illatának egyik összetevője, amitől az jellegzetes lesz.
A szódabikarbóna meg azért nem javasolt savtompító, mert ha kicsit is túladagolják, akkor ellúgosítja a cefrét. A lúgos közegben főzéskor elbomlanak azok a gyümölcsészterek, amik a pálinka ízét-illatát adják. A szénsavas mész (kalcium karbonát) nem túladagolható, mert a fölösleg egyszerűen ott marad, reakció nélkül. A kalcium sók legtöbbje ráadásul enyhén savasan hidrolizál, így megmarad az az enyhén savas közeg, amiben nem bomlanak az észterek.
A borászati szénsavas mész étkezési minőségű, így a pálinkászok nyugodt szívvel használhatják.
A kezelt (kénezett, lefejtett, stb.) kiforrt (főleg a testes vörös) palackozott bor esetleg (jó körülmények és megfelelő kezelés mellett) sokáig eltartható.
A szőlő cefre pont nem ilyen.
Ha törkölyöd lenne, az légmentesen lezárva, temperált körülmények közt (öregapám elásta tavaszig) hónapokig kitartana.
Védelem (CO2, elég alkohol, levegőtől elzárt) nélkül a híg cefre csak ideig-óráig bírja, még hidegben is.
Otelló cefre meddig tartható el? A bor ugye akármeddig eláll. Azért kérdem, mert még kapnék, de idén itthon nem fogom tudni már lefőzni. (Teraszon tudok csak főzni, de 10 fok alatt már nem állnék neki.)
Fűtetlen pincében tárolnám. Ha lebukik a bunda, akkor már penészedéstől nem tartanék. És akkor így márciusig tenném el.
Acetonos jellegű szaga van a cefrének, ez illékony, az előpárlattal lehet leválasztani, biztos úgy van ahogy írod, hogy értékes aromák is elvesznek, de valószínű a cefre ilyen szintű leromlásával azoknak már annyi.
Szia! Nem lehet acetonos, már ha az etil-acetátra gondolsz. Az ugyanis az üstben, forraláskor keletkezik.
Ecetes lehet. Azt viszont ne előpárlattal vedd el, mert nagyon sok aromát veszítesz.
Az ecetsavat kell lekötni, persze a cefrében nagyon sokféle sav van jelen. Lehet szódabikarbónával is, de valamiért az nem javasolt, valami olyan vegyület is keletkezik, ami átdesztillál. A legjobb a szénsavas mész néven, borászati üzletben, vagy gazdaboltban kapható. Gyakorlatilag tiszta kalcium-karbonát por.
Az lehet, hogy a sok cukortól leállt vagy nagyon belassult, viszont amikor átfordul, az már jóval a leállás után történik meg, akkor amikor a gáz buborékok elhagyták az anyagot, ezt nem érdemes megvárni, a füge a magas alkohol tartalma ellenére romlékony, mert kevés a sava, hígítani is csak óvatosan.
Három hete cefréztem be, egyszer újra kellett indítani, mert leállt, de nem fordult át. Vízzel ráhígítottam, mert tavaly is úgy jártam, hogy a magas alkohol kihozatal (fügéről van szó) kiöli az élesztőt.
Rendben újraindult. Azóta egy hét telt el.
Ma este lesz a főzés...
Megpróbálom már az alszesznél is leszelektálni a nagyon nem odavalót. Utána kíváncsi leszek milyen illata lesz az alszesznek.
Segítsetek kérlek! Az utóbbi időben rendre minden párlatom beopálosodik higítás után, az utolsó alkalommal már a tisztázás után is opálos lett egy csepp víz hozzáadása nélkül is.
A főzőt és az összekötő pára csövet rendszeresen tisztítom, viszont a hűtő spirált nem tudom. A gyanúm az, hogy az évek sorá a spirálban letapadt kozmaolaj okozza a problémát. Mivel lehet egy 5m hosszú, 2mm-es lágy rézcső spirált olajmentesíteni?
Olajfogót használok, de ennek ellenére ismétlődő a probléma, ami egyre jobban bosszant.
Ha ti máshol keresnétek a problémát, akkor kérlek írjátok meg.
Én főztem egyet olyanból, ami tavalyról maradt a fán, annak az alszesze hihetetlen jó illatú lett. Most egy másodikat, annak fura. Kissé olyan, mint a birs. De keverve fogom tisztázni. Ha nem lesz jó, többet nem csinálom, de van vagy 100 kg a fán. (Tavalyig nem volt ennyi.)
A fügecefrém mostanra lett főzés érett, de szokatlanul acetonos a szaga...
Mi lehetett a baja? Illetve okoz-e problémát a minőségnél, vagy csak az elválasztásra kell figyelnem.
Elvileg mindent betartottam, válogatott gyümölcs, savaztam, hermetikusan zártam kotyogóval, borélesztővel indítottam, megkapott mindent amit kell. Soha nem volt ilyen "problémám"!
Az ha már egyszer beindult, akkor a mostani, hajnali hidegek sem hiszem, hogy leállítják. Legfeljebb lelassítja...Ismerősömnek reggel +5°C-ban is vidáman rotyogott az almája...igaz volt benne bőven, a kabai-napfényből is...:):)...
Én is kénytelen voltam behozni az utolsó adag Vilmoskörtét, mert kint már annyira hideg volt (éjszakánként lehűl és nappal nem melegszik fel eléggé), hogy több, mint 10 nap után se akart működni.
15-én szemeztem le némi muskotályt. A hordót nem bírtam mozdítani, így a teraszon maradt... Ma még keményen bugyog a kotyogója... Szerintetek hány nap még, mire kész lesz lefőzésre? Tudom, jósolni nehéz, de engem meglep, hogy majd két hete dolgozik.
Nem a fehér szaporulat rontja el, hanem az ecet fogja, ki kellene ezt főzni, leszedni a tetejét először. Ennyire nem ajánlott a hordót megtölteni, nincs elég vastag széndioxid védő réteg.
Az lenne a kérdésem, hogy a cefre tetején kiülepedett anyag fehér penész vagy élesztő?
Sajnos nyitogatva-kevergetve lett sokat, ráadásul kezdettől fogva 120 literes hordóba gyűjtöttük, így szinte biztos maradt benne oxigén minden felnyitásnál.
A termés is úgy került bele, ahogy hullott a különböző fákról. (Kb. 90%-ban őszibarackból van, ezen kívül van benne kajszibarack, meggy, szilva).
Szennyezett, vagy penészes gyümölcs nem került bele, 1 kg cukrot adtam hozzá még az elején.
Már a második 120 literes őszibarack-szilva cefrém teteje is elkezdett kismértékben fehéredni, cukor ahhoz nem lett adagolva.
Egész más így főzni, hogy van keverő. Én most egy 40 éves festékkeverőt használok, de sokkal egyenletesebben jön le az alszesz. A felhabzásra is rájöttem, én voltam/vagyok béna. A DES-nél 80 foknál indul a párlat, de 70 és 80 közt sokkal horsqbb, mpnt alatta. És benéztem, nem vettem le időben a fűtést.
Ha a motor vagy a hajtómű nem bírja, az a megsokszorozódott nyomaték igény miatt lesz, nem a változatlanul lassú, a kézi keverés szintjén lévő sebesség miatt. ;)
Tedd rá ez egészet a gázzsámolyra, ami alulról melegíti, felülről pedig a pisztollyal, mindezt huzat mentes, védett helyen.
Nagyon sok hő kell ehhez vagy oxigénes aparát. A Rothenberger forrasztó anyagát árulják a gépész boltok, azzal lehet jobban jársz, ivóvízhez is használható.
De ha már megvetted a pálcát, hozd el és én ráforraszom neked...ha megnézed azt a kis sárgaréz hüvelyt, ugyanilyen 40%-os ezüsttel van a két keverőlapát ráforrasztva. 2-mm-es nútba van beeresztve...sosem törik le.
Ezeknek a bevonatos pálcáknak 650-700°C a munkahőmérséklete, de a rézlemez is nagyon "lopja" a hőt: Tudom, mert én is ilyet használok, úgyhogy ezt csak oxigénes pisztollyal lehet eredményesen használni. De a bilincses módszer is jó lehet, ha a két fél (szembe fordított) bilinccsel, mint egy szendvicset, közrefogod a lemezt és legalább 5-centi hosszan lágyforrasszal rögzíted. A lemezen két ilyen bilincspár, már kellő szilárdságot fog adni, pláne, ha a bilincseket kicsit vastagabb lemezből vágod. Ha készen vagy a forrasztással, akkor csak leveszed a tengelyről a fogaskereket és a kész lapátot ráhúzod a tengelyre. Ott rögzíted ahol akarod, mert csak bilincsenként egy kb. 3-as fúróval átfúrod a tengellyel együtt és egy-egy rozsdamentes (ez fontos) sas-szeggel könnyedén rögzíted...
Próbáld megoldani forrasztás nélkül, szegeccsel, biliccsel ilyesmikkel. Vagy bilics és ólommentes lágyforrasszal, úgy talan bírni fogja.
Ha maradnál a keményforrasztásnál és a pb-nél, akkor szerintem csak úgy fog működni, ha a munkadarabot forrasztás előtt/alatt felmelegíted/hőn tartod egy masik hőforrással. Pl a kerti szalonnasütőnél alágyújtasz, vagy rárakod egy gázzsámolyra, ha nem félsz tőle.
Vagy keresel egy szakit, akinek van lánghegesztője, vagy awi-ja, amit úgy is használhat, mintha lánghegesztő volna, így keményforrasztani is tud vele
Tudom, ez itt már határeset, de vettem Ag40Sn forrasztóanyagot, hogy a habtörőt ráforrasszam a des-re, de sim propán-bután melegítővel nem tudom megolvasztani.
Milyen forrasztóanyagot lehet használni, ami könnyebben olvad, és nincs ólom vagy kadmium benne?
Köszönöm, megnyugtattatok. Mert végül ma sem tudtam nekiállni, itt a hegyen akkora szél van, elvinné az alszeszt. Sajnos még nincs meg a "nyárikonyhám".
Anno én jártam úgy, hogy fehér por szerűség keletkezett a cefre tetején. Felhívtam a Kokofermet, és közölték velem, az élesztő (elhalt) ami az oxigén miatt keletkezett. Általában ha nem kap a cefre oxigént akkor a hordó alján szokott lenni. Közölték, hogy nem befolyásolja a pálinka minőségét. Amióta kotyogozok, és nem kevergetem a cefrét, és nem nyitogatom a hordót nincs ilyen.
Az a borász tudja mit csinál, áztatás alatt nem hiszem, hogy kénezni kellene, de majd megemlítem neki. :)
Borászatban élesztőhártyának hívják, amikor teljesen összeáll a fehér lepel (sous voile) és ez alatt készül a termék, vannak borok, ahol ezt szándékosan hozzák létre. Nálunk ennek nincs hagyománya, de nem okoz borhibát, ha megjelenik, a képen egy üveg oldalú boroshordó van. A penész a bor tetején nem fehér, hanem fekete, zöld, kék, az már állítólag gond. Én ennyit tudok erről, nekem a spontán erjesztett szilva már az elején fehéredik, ha sokáig megy hidegen, akkor a lé tetején kialakul a hártya.
Az jó kérdés, hogy cukor nélkül hogy, két féle módon tud az élesztő szaporodni, ivaros, ivartalan, nem tudom pontosan ez hogy történik és az se biztos, hogy nem volt ott cukor, amikor elszaporodott.
Az összes szakirodalom egyértelműen nyilatkozik ebben a kérdésben, itt a fórumon sem volt ez kérdés eddig. A metanol tartalomból tudnak arra is következtetni, hogy került e cukor a cefrébe, ugyanis abból nem keletkezik metanol, így összességében kevesebb lesz a termékben.
Kb két hete lett kész a szilva cefre, penészes a teteje.
Mi ennek az oka? Illetve ilyenkor mit lehet tenni?
Én lekapom a tetejét, és főzöm a maradékot. De itt vidéken vannak, akik 2-3 hónapig pihentetik a cefrét. Nekik miért nem oenészedik? Nem savaznak, nem használnak élesztőt, stb...
"PEKTINbontó enzim A pektin a gyümölcs szöveti szerkezetében a sejtek közötti ragasztóanyag szerepét tölti be, kémiailag heteropoliszacharid. A pektinanyagok a tiszta pektint, a gumi és nyálkaanyagokat foglalják magukba. A pektinbontás célja:. A növények sejtfalában található és a sejtek egymáshoz kötődését, tapadását előidéző pektinanyagokat elbontsuk, mert ennek hiányában ezek a gyümölcsök nehezen eresztenek levet, illetve levük viszkózus marad, ami nehezíti az élesztőgombák működését. A pektolitikus (pektinbontó) enzimek az alkalmazásával a pektin elbontásával a sejtszövet szétesik, a cefre folyékonyabbá válik, az erjedés folyamata megindul-felgyorsul, megrövidül a kezelési idő, módosul a lé aroma-összetétele és organoleptikus (érzékszervekkel érzékelhető) tulajdonságai azáltal, hogy javul az íz,illat, aromaanyagok feltáródása. A kolloid védőburok elbontása jobb kihozatalt és egészségesebb, stabilabb erjedést biztosít. E hatásokat folyékony pektin-észteráz, exo- és endogalakturonáz és pektinliáz enzimkészítmények egyedi vagy poralakú, vízben feloldott keverékének alkalmazásával érik el. Újabban a pektinbontó enzimeket amiláz és celluláz készítményekkel keverve alkalmazzák a jobb hatásfok elérésére, vagy olyan enzimeket igyekeznek előállítani, amelyek amilolitikus, pektolitikus és cellulolitikus aktivitással egyaránt rendelkeznek A gyümölcsök pektintartalma változó, pl.: a birs, az alma, a körte és a szilva sok pektint tartalmaz. Az érettségi állapot is befolyásolja pektintartalmat, éretlen gyümölcsben a pektin oldhatatlan. A pektinbontó enzimek típusai:
Pektin-metilészteráz: amely a poligalakturonsav metilésztereinek hidrolízisét katalizálja, azaz polimerizációs fok megváltoztatása nélkül a metoxil kötéseket hasítja, miközben metilalkohol és szabad poligalakturonsav képzõdik.
Pektinázok: - endopektináz hatására a pektingélek viszkozitása erősen csökken - exopektináz. a pektinlánc végérõl hasítanak le molekulákat. Pektinliáz: A természetes pektin transzeliminációs depolimerizálását katalizálja. Technologiai hatása az endopektinázok hidrolízises hatásához hasonló. Az észtermentes poligalakturonsavat nem bontja. A kereskedelmi forgalomban lévő pektináz-készítmények csaknem kizárólag Aspergillus niger tenyészetéből készülnek és különböző mennyiségben tartalmaznak poligalakturonázt és pektinészterázt. A pektinbontó enzim alkalmazásával - egyes kutatások szerint- akár 10-15% -kal növelhető a pálinka kihozatal. Túlsavazott, netán túl hűtött vagy túlmelegített cefrében a pektinbontó enzim működése gátolt, hatásfoka korlátozott. Az enzim működés optimuma 20 oC. A pektinbontó enzimekről részletesen lásd a Fő oldal alján az Emelt szint/ PEKTIN dokumentációban."
Egy fórumon, hozzászólni a témához, az nem kötekedés, ha annak tűnt, elnézést, majd megpróbálok máshogy fogalmazni.
Ok, ezt valóban félre értelmeztem, de mi van az állításod másik részével?
Ezek pektin-észteráz típusú bontást végeznek, nem képződik metanol.
keletkezik metil vagy nem?
A metil-alkoholnak, mint egészségre ártalmas komponensnek az értékét a WESSLING Hungary Kft. az elmúlt évek laboratóriumi vizsgálatának mintáiban ellenőrizte és párhuzamosan egy adatbázist épített ki, amely jelenleg mintegy 4000 pálinkaminta adatait tartalmazza tudtuk meg Nagygyörgy Lászlótól, a cég szakértőjétől. A mérési eredményekből alapján bizonyos esetekben szükség lehet a termékek ellenőrzésére, mert nem elhanyagolható mértékű a metil-alkohol megjelenése a magas pektintartalmú gyümölcsökből készült pálinkamintákban. Ilyen gyümölcsök például a körte, birs, az alma, a ribizli, de különösen magas metil-alkohol-tartalomra lehet számítani a kökény, a som, a galagonya, a berkenyék és a csipkebogyó esetében.
Ami a kötekedést illeti, Te kezdted. Elöljáróban leszögezném, sem gyengeelméjű, sem diszlexiás nem vagyok.
A hozzászólásban azt kifogásoltam, hogy a posztoló szerint a pektinbontó enzim a pektint az élesztő számára emészthető cukrokká is lebontja. Szerény tudásom szerint ez nem igaz.
Ha figyelmesen és értelmezve olvasnál, rájöttél volna, hogy NEM az élesztőről írtam a pektinbontást.
A lejáratás meg a Te reszortod, igyekszel is minden hozzászólásomba belekötni.
A személyeskedés még mindig annak a jele, hogy kifogyott az érdemi mondanivaló és nem marad más, a vita partnert próbálod meg lejáratni. Gagyi ez a megoldás, hagyd meg a bunkóknak. Az eredti hozzászólás szövegkörnyezetét figyelembe véve javaslom az idézett hozzászólás tartalmát értelmezni, sztem elírás, végig pektin bontóról volt szó.
"Ameddig a pénztárca nyitható"....aztán késöbb ha már sokat teremnek a fáid,majd veszel a "Jófogáson" egy használt jó árasított 60-80 L-es keverős nagyobb verzióját :)
"A hozzáadott borászati élesztő ezzel szemben 1. gyors, 2. a pektint az élesztő számára emészthető cukrokká bontja, 3. kevesebb metilalkoholt termel, mint a természetes pektinbontó."
Akárhonnan is olvasom, a 2. pontban azt írja, hogy az élesztő számára emészthető cukorrá alakítja. Hát nem alakítja. Nem lesz sem a galakturonsavból , sem a galaktózból, sem pedig a pentozánokból glükóz vagy fruktóz.
ECO kiváló arra, ha valaki a konyhájában szeretne főzőcskézni pár liter pálinkát a tűzhelyen, a 35-50literes üst már a következő kategória, annak már vannak "igényei". :)
Megmutathatnád, melyik az ECO konkrétan, amit nekem feldobott, annak a hűtője egy mini lábos, ami alkalmatlanul kicsi 50literhez, nézd meg mekkora a kis DES hűtője ahhoz képest.
Nem érdemes ezen variálnod, fogadnék rá, hogy a 35literes Des-el több cefrét főzöl le 12óra alatt, mint az 50literes lábossal.
Írom ezt úgy, hogy nálam többet itt a DES-t senki nem kritizálta, de a mai kínálatban még mindig a legjobb ár/érték arányú választás, ha ilyen mezőnyben indítod.
Ha netán az ECO 50 l-es lenne, akkor is egy üstházas megoldást alakítanék ki, az én dilemmám a két főző között inkább a konstrukció (kialakítás, műanyag "fogas"kerék, tömítés, tartósság-időtállóság) és a méret.
Az ECO 50-es kb annyi Ft, mint a DES 34. DES-ből nagyobbra nem igen futja.
Azt kell tudomásul venni, hogy 5kW fűtő teljesítménnyel fűtesz és azt szeretnéd, hogy az a cefrébe menjen és ne a bolygó légterét fűtse, akkor zárt térben kell fűteni, ahogy ezt tették már 100éve, üstházat konstruáltak, a DES is tudta már 50-60éve, de ma próbálják ezt elfeledtetni, eladni ezeket a vackokat, amikor az energia drágább, mint bármikor a történelemben, az idő is drágább, nem tudsz pár tenyérnyi felületen bevinni ennyi hőt, abban nincs köszönet általában, csak kínlódás és sok gázpalack csere, leégés, ezért kell egy üst és nem lábos, azt körbe fűteni fenekét-palástját.
De ez az ECO 50literes és rá van állítva közvetlen a kínai zsámolyra, ha éppen nem sikerül felborítani, így ebben a formában felfűteni akkor is egy kínlódás lesz. 10-20literes lenne még hagyján, de ezt jó messzire érdemes inkább elkerülni véleményem szerint is.
Szimpatikus a DES ( a belinkelt keverő nélküli változatát használom kb 4 éve), csak tartok attól, hogy ha az említett 11fa terem rendesen és csak a fele lesz cefre nehogy kicsi legyen.
Ez az ECO túl gagyi?, mert akkor inkább kisebb, de jó DES.
1-2 éve telepítettünk gyümölcsfákat - 2 cseresznye, 2 s.barack, 2 szilva, 2 öszib., 2 kopaszb., 1 körte - ezek még nem teremnek, de már most akad néha 30-80 kg cefre (évente változó- a családból). Eddig kölcsön 34literes (nem keverős) DES-el operáltam, most szeretnék venni sajátot.
Mivel nem szeretnék "túl sokat" áldozni rá ECO 50literes keverőst szemeltem ki (esetleg mellé 17literes a kisebb mennyiségek tisztázásához).
Nem tudom, lehet igazad van, de az is lehet, hogy éppen szembe mész mindenkivel.
A pektinek enzimatikus lebontásából keletkezik (matanol) a pektinészterázok hatására. Ezért a metanoltartalom közvetlenül összefügg az alapanyag pektintartalmával (Bekatorou, 2016).
Van még egy elírás a hivatkozásban: a pektineket felépítő természetes szaharidok (gyűrűs hexózok, pentózok) az élesztőgombák számára intaktok. Nem képesek sem aerob, sem anaerob körülmények között lebontani. A spontán metanolízist sem a gyümölcsök belső enzimrendszere végzi, hanem néhány baktérium- és gombatörzs. Kivétel az Aspergillus Niger és a Botrytis Cinerea. Ezek pektin-észteráz típusú bontást végeznek, nem képződik metanol. A kereskedelmi pektinbontókat az Aspergillus Nigerrel "gyártatják".
Köszönöm a választ. A frissen szedett szép szőlőt egyenesen a hordóimba bogyózták. Az elkevert cefrében 23 Brix et mértem. Máris be lett oltva CM el és élesztőtáp is került bele ezután kotyogóval erjedt. Akkor a válaszod alapján inkább nem piszkálom. Főzethetném hamarabb máshol is de ezt a főzdét szeretném kipróbálni.
Ha nincs melegen és volt jó cukorfoka a mustnak, egészséges volt az alapanyag, kiforrt rendesen, tehát most a lé 10%+ alkohol tartalommal rendelkezik, akkor nagy valószínűséggel nem fog megromlani, a savazással sajnos elkerülhetetlen a levegő bevitele az anyagba, így azt csak indokolt esetben célszerű utólag elvégezni. Senki nem tudja pontosan megmondani, hogy esetedben mi a jó döntés, én már nem savaznám, nem nyitogatnám, de dönteni neked kell. :)
A kierjedt Kékfrankos cefre PH ját érdemes csökkenteni savazással ha csak 1,5 hónap múlva tudom kifőzetni? Hogyan tudom megvédeni hogy biztos ne romoljon meg. Nagyon jól záródó hordókban van most. 120 literesnek mondott hordóim vannak amik ha színig vannak töltve akkor 130 liter,most úgy 110 liter van egy egy hordóban.
Ez így soha nem igaz. Minden vágás érzékszervi alapon történik, a 70% lehet jó, de lehet már UP vagy feleslegesen eldobott anyag, főző és sok egyéb paraméteren múlik.
A metil képződéstől nem kell tartanod, egy dologgal tudod mérsékelni, használsz pektin bontót.
Othello szőlőre van valami speciális okosság/javaslat? A tulaj októberben hajlandó csak leszedni, mikor a szára elszáradt, szerinte ez fontos a tőke érdekében. Megkapom, utána szemezem. Muskotályt már főztem, ott emlékszem, a javaslat az volt, hogy 70% után már UP legyen.
Othellónál van valami extra a metil-alkohol miatt?
Nincs pb-gáz sehol. Se drágábban, se olcsóbban, az egész megyében, az összes benzinkúton, de még a flaga automatában sem lapul, egy sem, ki sem nyílik az ajtaja. Benzinkutasok szerint, szeptemberben már nem hoznak, októberben meg majd megmondja a Főnök, hogyan tovább. Mindenhol az üres palacok csak...(amit meg lehetne ugyan tölteni, de nem töltik még sem, valamiért.)
Felénk április óta nem esett jelentős mennyiségű csapadék(tegnap és tegnap előtt esett), feltételezem ez a tényező nagyban meghatározta a gyümölcsökben a sav-cukorszint arányait, nem épp kedvező irányba... Bár ha BRIX mérővel leellenörzöm a szárazanyag tartalmát a gyümölcsöknek, választ kaptam volna a feltevésemre, de erre az idén még nem került sor, majd a többinél mérek....
Akkor lehet, hogy tényleg gyengébb kihozatallal rendelkeznek azok a gyümölcsök. Az ország melyik részéből való alapanyagról van szó? Felénk a legtöbb fajta szürete előtt pár héttel azért volt érdemi csapadék, ez meg is látszott a termésen, meghálálták a fák.
Az idén kezdtem egylépcsőssel főzni, az első bevetés előtt-után Péterrel konzultáltam, a korrelációkat többnyíre átlátom(fűtés intenzítás, véghűtő kimenő hőmerséklet,deflegmátor hőmérséklet, cefre minőség ect.,és mindezek összefüggése), volt már elfogadható kihozatal, jó ivású párlattal(a minőséggel nincs gondom, hozza a hozzá fűzött elvárásokat, sőt, azon felül)....
Korábbi évben is főztél már egymenetes módon? Mert a főzés vezérlésétől is függ, hogy az ember ki tudja-e főzni a teljes benne lévő értéket, vagy marad benne. Kezdőként többen panaszkodnak erre (én is), aztán rájön az ember, hogy is kell "teljes" munkát végezni.
Nálam három tétel került lefőzésre(Rana. Lepotica, Penyigei) egy-egy felöntés, egylépcsős lepárlással, mindegyik átlagon alul teljesített 7-9l/q, 48 v/v%-os. A lepoticahoz tettem kb. 8-10% somot az viszont ízben és illatban is felülmúlja a többit, egész különleges.
Nekem eddig ilyesmi nem tűnt fel, inkább az íz-illat profil más, teltebb, mélyebb, "nehezebb" eddig minden, amiről korábbi években szüreteltem. Tegnap megvolt a szilvaszüret is, pépesítés után olyan combos, karakteres illata volt, mint még soha. Majd meglátjuk, milyrn kihozatalt produkál.
Van valakinek olyan tapasztalata az idei érésű gyümölcsökkel kapcsolatban, hogy kevesebb a kihozatal (általánosságban) az előző évekhez képest(aszály?!).
Sok minden létezik a radiátor mosó kefétől, a sodronyos keféig, amikor ilyeneket kell használni rézcső könyökök közötti egyenes csőszakaszban, meg spirálban, az kompromisszum.
A léptéknövelés szabálya a vegyiparban és a biotechnológiai iparban ismert szabály. ( a cefrekészítés biotechnológia) Ha nagyságrenddel növeled a berendezés térfogatát, megváltoznak a technológiai paraméterek. Ez elsősorban a térfogat-felület arány változása miatt következik be. De van egy másik jelenség is, a közepes reakcióút megváltozása.
Témánknál maradva a 30-as hordók "szabad" felülete (a cefre felszíne) térfogatarányosan nagyobb, mint a 60-as vagy a 120-as, 220-as hordóké. Ha tehát a "gondos gazda" ész nélkül nyitogatja-kevergeti a hordót, a kisebb térfogatú hordókban aránylag több fertőzést, fertőző mikroorganizmust visz be. A levegővel együtt. Kisebb hordóban a közepes reakcióút az erjedés előrehaladtával kevésbé "nyúlik" meg, mint a nagyobb térfogatú hordókban. Tehát a kisebb hordókban a még szabad cukor közelebb lesz az élesztősejthez. Vagyis a kisebb hordó kevésbé tud felmelegedni, és hamarább lezajlik az erjedés. Viszont pont a kisebb méret miatt könnyebben félremehet a folyamat.
Egy 6x1mm-es rézcső darabot befenekeltem (esztergában zenkolás, majd a maradék lukat forrasztva), és egy 22-es zárókupakba forrasztottam. Rövid csődarabbal toldva került egy "T"-idomra. A hőmérőtok pont a "T" idom közepéig ér.
Én fehérboros vidékekről úgy tudom, a mikrotételek könnyebben félremehetnek, mint a nagyobb tételben erjesztett borok. Persze a másik oldala, hogy kicsiben könnyebb hidegben erjeszteni.
Bornál ezért az ilyen max 2hl az arany középút, nálam pl a gönci méretű hordó nagyon jó, nem melegszik fel.
Erjesztettem már 3 hl meg afelett egyben, ott gond volt a hűtés.
Készítettem többször mikrotételes üvegballonos erjesztést, nem volt azokkal se gondom szerencsére, és nyilván azok erjedtek a legalacsonyabb hőmérsékleten.
Én mindig irányított erjesztek és egyből főzöm, így lehet, hogy ezért nem is láthattam különbséget. De amúgy nem lehet, hogy az a különbség, hogy egy rosszul tömítő 30-asnál fajlagosan több cefre találkozik levegővel, mint a 60-asnál, 120-asnál? Illetve ez igaz egy jó tömítés esetén is, hiszen valamennyi levegő marad a cefrekalap fölött mindig.
Ez akár jó kiindulási alap is lehet, de akkor egy hűvös helyiségben nem pont a kisebb hordó lenne optimális amiatt, hogy a nagyobb fajlagos felületen könnyebben adja le az erjedés során felszabaduló hőt, ráadásul kisebb átmérőjű így a cefretest, ami "hőszigetelést" ad a közepén forró anyagnak?
A gumidugónak biztonsági funkciója is van (ezért nem ajánlott erősen belenyomni), ha áthabzás miatt eldugul a hűtő, akkor kinyomja a dugót és nem alakul ki veszélyes mértékű túlnyomás.
Én a hűtő csövet és a páracsövet finom sóval töltöttem fel (egyik vég összelapítva - a bedugózás bizonytalanabb - és sóval töltés közben kocogtatva a csövet, hogy a só összetömörüljön) és úgy hajlítottam meg, de ez az ovál keresztmetszet, ami a neked van, talán még jobb is. A hőmérő rögzítéséhez jobb lett volna egy T-idom, mint ahogy itt megcsinálták:
(persze nem a sisak felett, mint a képeken, hanem a hűtő felett, ahogy te is) A szilikondugó drága mulatság, így egyszerűbb, ha a csővéget az ember telenyomja FBS-sel, úgy hogy a hőmérő érzékelő szárát előtte beolajozzuk (WD40 :* ), így arra nem tapad fel a szilikon. Megkötés után hőmérő kihúz, olajtól megtisztít, később bármikor ki- behúzható roncsolás nélkül a megkötött szilikon dugóból, de még is jó lesz a tömítés.
Hosszú időre hagytam benne, februárig a szilvát, kotyogókba olajat tettem, a nagyobb hordókkal nem volt gond, több kicsit ki kellett dobni, de sima élesztős erjesztésnél 1-2hét alatt nem vettem észre ilyesmit.
"Érdekelne a teória alapja, mitől lesz annyira más."
Ha tudnám, doktorit írnék belőle ... ja nem, mert villamosmérnök vagyok. :-ppp
Sejtésem szerint a kisebb mennyiségre jobban hatnak a külső tényezők (pl. hőmérséklet) és emiatt a kevesebb anyagban az erjedés sebessége más, mint egy nagyobb hordóban levőé.
Én szőlővel próbáltam ugyanabból a gyümölcsből párhuzamosan a 30-as és 60-as hordóban erjeszteni (egyszerűen nem fértem volna el a 60-as nélkül), az eredmény számomra teljesen egyező volt mindkét méretnél (ami lehet az én hiányosságom is). Már máskor is olvastam ezt a teóriát, de nem értem mögötte a tudományt (mármint azt, hogy mitől lenne annyira fajsúlyos a különbség), és a 30-asokban erjedt anyagokkal kellően elégedett vagyok ahhoz, hogy a derekammal is "spóroljak".
De ettől még persze elismerem, hogy másnak simán lehet ezzel teljesen ellentétes tapasztalata. Érdekelne a teória alapja, mitől lesz annyira más.
Az első, ami a szemünkbe ötlik egy kondenzációs kazán prospektusát forgatva, az a gyártók által büszkén hirdetett 104-108%-os hatásfok. Az érdeklődő ezt látva érthetően megzavarodik, hiszen általános iskolától kezdve azt tanulta, hogy egy valós berendezés hatásfoka csak 100%-nál alacsonyabb lehet. Akkor pedig hogy is van ez?
Nos, a válaszhoz fontos tisztázni néhány fogalmat. A tüzeléstechnikában a tüzelőanyagokat jellemző egyik érték a fűtőérték (nevezik alsó fűtőértéknek is és Ha-val jelölik), ami megadja egységnyi mennyiségű tüzelőanyag érzékelhető hőtartalmát. A másik fontos érték az égéshő (nevezik felső fűtőértéknek is és Hf-fel jelölik), ami megadja egységnyi mennyiségű tüzelőanyag összes hőtartalmát. Az égéshő mindig több, mint a fűtőérték, mégpedig pontosan a tüzelőanyag elégetése során felszabaduló vízgőzben lévő latens vagy rejtett hővel. A kazánok hatásfokát hagyományosan a fűtőértékhez (Ha) viszonyítják. Azaz egy 90%-os hatásfokú kazán a tüzelőanyag fűtőértékének 90%-át alakítja át hasznos hővé, a többi veszteségként jelentkezik (füstgázveszteség, sugárzási veszteség). Mivel a kondenzációs kazánok kialakítása olyan, hogy az említett rejtett hőt is hasznosítják, így lehetséges a 100%-nál magasabb hatásfok hangsúlyozottan a fűtőértékhez viszonyítva. Ez a számítási mód talán kissé félrevezető, használata mégis általános, mivel így könnyen összehasonlíthatóvá válnak a kondenzációs és a hagyományos kazánok adatai.
De én gázzal fűtök, hogy kerül ide a vízgőz? kérdezhetik. Földgáz vagy PB-gáz elégetése során a hidrogén (ami a gázok legfőbb éghető alkotórésze) az égési reakcióban egyesül a levegő oxigénjével és az égéstermék vízgőz lesz. Hagyományos (tehát nem kondenzációs) kazán esetében ez a vízgőz az egyéb égéstermékekkel együtt füstgázként távozik a kéményen keresztül, és természetesen magával viszi a benne lévő rejtett hőt is. Márpedig ez jelentős hőmennyiség: a földgáz égéshője 11%-kal nagyobb, mint a fűtőértéke. Tehát ezt a 11%-nyi energiát dobjuk ki az ablakon (egészen pontosan a kéményen)! Nézzük, miképp akadályozhatjuk ezt meg.
A kondenzációs kazán kondenzál (ez talán nem meglepő), azaz a szerkezete úgy van kialakítva, hogy a füstgázok lehűljenek benne, egészen addig, míg a füstgázban lévő vízgőz kiválik, és párolgáshőjét leadja a kazánban keringő víznek. Előcsalogatja tehát a rejtett hőt és hasznosítja, sőt egy további előnnyel is rendelkezik. Mivel a kondenzációs technológia alkalmazása esetén mód van arra, hogy a füstgázok alacsony hőmérsékleten távozzanak a kazánból, javul a tüzelőanyag fűtőértékének (Ha) hasznosítása is. Ezzel szemben a hagyományos készülékekben, ahol a kondenzáció káros hatásai miatt nem kívánatos jelenség, a füstgázoknak megfelelően magas hőmérsékleten kell távozniuk. Így érthető, hogy míg a jó minőségű, szokványos kazánok hatásfoka 90-94%, addig a kondenzációs kazánok, ideális körülmények között elérhetik a 108%-os hatásfokot (a fűtőérték kb. 98%-os, a rejtett hő kb. 10%-os hasznosításával) ahol az elméleti maximum a 111%-os égéshő (Hf) lenne.
Mint látható, egy kondenzációs kazán használatával akár 14%-kal több hőenergiát nyerhetünk ugyanabból a tüzelőanyagból, de ehhez megfelelő technológiára van szükség. Vessünk hát egy pillantást magára a berendezésre, kiemelve azon részeit, melyek jelentősen különböznek a hagyományos készülékektől. A kazán kialakításának olyannak kell lennie, hogy mód legyen a füstgázt a benne lévő vízgőz harmatponti hőmérséklete alá hűteni. Ez az a hőmérséklet, melynél megindul a vízgőz kicsapódása.
Az égés közel száz százalékban alakítja hővé a gáz kémiai energiáját, akkor is, ha egyszerűen meggyújtod a cső végén. Veszteség csak annyi, ha vagy számottevő arányban korom vagy szénmonoxid keletkezik. (Egyszerűen nincs hová eltűnnie az energiának.)
A gázvezeték rendszerben a csővezetékben kialakított vízzsákok és víz leválasztó szerelvények gondoskodnak a hőmérséklet különbségből adódó kondenzáció kezelésére, ezért nem fagy el. Abban az esetben, ha a rendszert nem jól tervezték meg, le is fagy, jégdugó keletkezik.
Turbós kazán 90-95% hatásfokú, kondenzációs kazán felmegy akár 106%-ra, ezek zárt égestérű kazánok, egy különbség van köztük, hogy alacsony előremenő víz hőmérsékletnél a füstgázból a vízgőzt a kondenzációs kazán kicsapatja és a felszabaduló hőt a rendszerbe engedi, a kondenz vizet pedig a csatornába, folyamatosan csepeg, ugyanúgy ahogy a gázégő felett a hideg cefrés edény gyöngyözik felfűtés elején.
Ugye Te se gondoltad komolyan, hogy ez egy nyílt égésterűre érvényes?
A hobbifőzők (közte Te és én is) által használt kínai gázzsámolyok csak annyiból különböznek -hatásfok szempontjából- a gáztűzhelytől, hogy -jó esetben- üstház veszi körül.
Ettől még túlnyomó részben az "utcát" fűtöd, ezért is javasolt a főző (üstházának) hőszigetelése.
Sok víz nem lehet a gázban, mert akkor minden télen minden ház falán elfagyna a gázvezeték. De, ha elfogadjuk a 10%-ot (azaz 90% hatásfok), akkor is messze vagyunk az állítólagos 25-30 % hatásfoktól.
Ez nem így van sajnos, a vezetékes gázban is van víz, azt el kell párologtatni ez kb 10%-al rontja a hatásfokot, azt oldják meg a kondenzációs kazánok. A levegő előkeverés sem biztosít tökéletes égést minden esetben, ha sárga színe van a lángnak, az magában jelzi, hogy nem tökéletes az égés.
Egy gázégő -elvileg 30-35%-os hatékonyságú, de inkább 25%.
Egy gázégő elvileg közel 100%-os hatékonyságú. A gáz elég, a hő meg keletkezik. Egyszerű, mint a faék, nagyon nem lehet elrontani. (Az a pici hő hiányzik, amit a keletkező minimális szénmonoxid okoz.) A hőátadás az üstnek már más tészta, de (különösen üstház használata esetén), az is nagyon sokkal jobb ennél.
Igen, eddig nekem is 30 literesek voltak, most rámszakadt egy nagyobb adag, gyorsan vettem a 60 literest.
De lehet, tényleg nem volt jó ötlet. Bár most vettem egy szivattyút, az esővízhez is kell, szóval nem nettó pénzkidobás, nqgyrészét azzal átszívom egy 30 literesbe. (Egyszerre annyit, ami befér a főzőbe.)
Biztos lehetsz abban, hogy a gázelszámolás alapja, a fűtőérték egy valós adat, nem csak azért mert az OMH felügyeli, hanem azért mert az összes ipari fogyasztó méri, a komolyabb társasházi nagyságrendű kazánok mérik. Ha nem valós alapja lenne az elszámolásnak, amikor az megtörténik a nulladik percben hallanál róla. Vegyél indukciós tűzhelyt, azt jobban tudja a matekot. :)
Ha OBI, akkor 30 literes műanyag hordó. 1 ember elbírja, lehet vele lépcsőzni, felemelhető az üstbe való közvetlen betöltéshez, leér az aljára bármelyik keverő/aprítószár. Nálam ez mind valós szempont, mert egyedül csinálok mindent, lépcsőn kell felhozni a hűvösből a cefrét, és fúrógépbe fogott aprítószárral turmixolom a gyümölcsöt. Ja, és mióta felkerült a betöltőnyílás az üstre, közvetlenül be is öntöm a 30-asból az üstbe, pár másodperc alatt, nincs átmeregetés, kanalazás.
Amikor még bérfőzetőként egyszer be kellett emelni egyedül a csomagtartóba a teli 60 literest, akkor váltottam a 30-asokra. Azóta talán elő sem került a műhely végéből a 60-as. Nyilván ehhez az kell, hogy a saját kertem termését főzzem, tehát jellemzően 50-80 kg jön össze egy gyümölcsből, a 200 kg pedig abszolút rekord, így 5-6 db 30 literessel minden forgatókönyvet le tudok kezelni.
A tetejéről lemered (én műag. edényt használok, ami befér a 60l-es száján) a "szín" anyagot, az alját felöntöd. Gumikesztyű (a szilva még lejön a kézről, de egy bodza, vagy fekete ribizli csak a bőrrel :-p), aztán símogatás. :-)
A szilva cefre (maggal) most a 60 literes hordóban van, kb kétharmadig-háromnegyedig. Ezt én nem bírom megmozgatni, de át kéne tenni egy másik, kisebb hordóba, amit fel tudok vinni a pincéből a főzőig.
Erre ki milyen megoldást javasolna? Ma Bp-en vagyok, el tudok menni OBI-ba, Praktikerbe.
És a mag lemegy az aljára, ugye? Tehát nagyon nem kell szűrni. De ha igen, arra mi a jó megoldás?
1 liter 20 °C-os víz felforralásához körülbelül 336 kJ energia szükséges.
100l víz felforralása 33600 kJoule energiát igényel.
Egy gázégő -elvileg 30-35%-os hatékonyságú, de inkább 25%.
Azaz beviteli oldalon 134 400 kJoule energia kell.
1m3 gáz -Budapesten- 34 870 kJoule energiát jelent ... a szolgáltató szerint ... mondjuk egy 5l-es fazék víz ebben nem igen hisz, amikor több, mint 15 perc alatt forr fel. :-(
Vezetékes gázzal legálisan nem tudsz főzni (kellene hozzá terv, engedély, de úgysem kapsz). Még emelt gázárral sem az a meghatározó tétel a pálinkafőzésben.
Valaki számolt már hogy a megemelt vezetékes gázzal kb milyen költség lesz egy literre vetítve?Tudom sokmindentől függ,de egy 100l es hagyományos főzőhöz viszonyítva....??
60 literes hordóba sok a 6 rekesz szilva. Ezt, miután lemostam a fűnyírót, a nagynyomású mosót, és összelapátoltam a pince földjéről 3 nap lapátnyit, már tudom. 😃
Csak akkor van ennyi ep, ha spontán erjesztek, ha tudományosan, fajélesztővel, azonnal főzve, akkor 0.5 max 1dl, ahhoz 1-2-3. pohár elég szokott lenni.
Hello.Lenne egy kérdésem.Most fogom először használni Miklós1 poharas módszert ep elvételénél.Kérdésem az lenne,hogy a stampis pohár az ugye 3 cl?Vagy használja valaki ezt a módszert?
Sziasztok! A szilvánál tényleg rossz lesz a pálinka, ha a magja a cefréből csak a főzés előtt lesz kivéve? Amit neten láttam módszert, hogy a pépesített gyümölcsöt szűrik, az nekem nem jott be, sokkal sűrűbb a pép, és nem tennék bele annyi vizet, hogy sikerüljön.
És már a hordóban a cefre. Ha pár nap alatt lemegy az aljára, akkor majd igyekszem kivenni valahogy, ha azt mondjátok, ki kellene venni. Ha nem, akkor a kész cefréből már könnyen kijön, mert az hígabb, egyneműbb, akkor már lehet, hogy működik a szűrő.
Vásárolt egy égőt, amire az volt ráírva, hogy 7.5kW és lehet kapni ugyanazt még vagy 3féle felirattal 5-8kW között, a valóságban pedig 5.5kW körül ég maximumon.. :)
Én megértettem, az általad ajánlott szelep 0-2 bar között állítható 10 fokozatban.
Háztartási gáztűzhely hagyományos nyomáscsökkentővel üzemel 20 mbar kimenő nyomással. A gáztűzhely 4 égőjének+sütőjének az össz teljesítmény 10,5 kW. A kolléga 7,5 kW-os égőt vásárolt 30 mbar-os nyomáscsökkentővel. Ezt szeretné lejjebb állítani, erre nem megfelelő egy olyan szelep aminek a minimális kimenő nyomása kb. ezzel egyenlő.
Miért kellene pontosan mérni ahhoz, hogy 20-25 százalékra hígítsd az alszeszt? :o Hígítani mérőhengerrel szoktam, de én mindig csak egy üveggel hígítok egyszerre. De amúgy mi történik, ha 45 helyett 44 vagy 46 százalékosra sikerül hígítani? :o Pontosan mérni a profiknak kell, mert náluk ezen sok pénz múlik. Nálunk semmi...
Begyújtáskor zárd el a légrést és csak akkor nyisd ki, amikor már ég! A tűszelep egy ellenanyával fixálható, azt húzd meg! A zsámolyba 1,4-es fúvóka kell, ha nem olyan, akkor cseréld ki, vagy fúrd fel!
Én azt az fémet visszahúzom, hogy a legkisebb legyen a rés begyújtáskor, és a legnagyobb lánggal gyújtom be. A begyújtáshoz házisárkányt használok, hogy ne kelljen a palást alá benyúlnom. Amúgy a palástot flex-szel alakítottam, nálam a des a gázzsámolyon ül, nem a palástban, így nincs körbe leégés a cefre fölött.
Réges rég, egy távoli galaxisban, mikor még csak a bérfőzdék voltak a legálisak...
Az első bérfőzdés alkalommal, voltam vagy 16 éves vegyiparista, látom, hogy a fínom középpárlat szép magasról csurog egy bazi nagy üstbe. Kérdem a főzőmestert: - Jani bá', nem kéne valamennyire betakarni azt a szedőedényt? A falu túlsó végén is érzik a szag.
- Áááá, dehogy, fiam. A pálinkának levegőznie kell.
Következő évben megyünk megint. A szedő tetején szépen megmunkált rézfedő, rajta egy tölcsér, abban a "szűrőpelenka". Az öreg csak vigyorgott. Pálinkaillat meg csak a szedőhelyiségben volt.
Igen. Én 62 től szedem 30 -ig álltalában. Finomításkor kihigítom 25-re, elveszem az elejét ( mert EP-UP ) és az UP nál vigyázni kell, mert kb 73-nál vágni kell.
Örülök, hogy bevált. A feladatra specializált megoldások általában teljesítményben nyerők, a laposvas meg abban nyerő, hogy egyszerű eszközökkel könnyen előállítható.
Én addig fejlesztettem a sajátom, hogy most, oldalról merőlegesen bevezetve van az üstnek egy része, ami pang, bosszúból felhúztam 2 lapátot egy tengelyre, ami szembe dolgozik, majd osztok meg képet, még nem próbáltam ki, ha végre főzök is valamit, a napokban nagyon el kezdett szúrni a hiány. :)
Szia, jut eszembe 3-an ittuk meg az érlelt mintát amit adtál. És nagyon finom volt. Egyedül is jó lett volna, de kíváncsi voltam két rokon férfi véleményére is. 3 elismerés jár neked.
Jut eszembe: propeller profilú keverőlapát. Fel lett avatva cseresznyével és körtével is, 100 fokig fűtött üstnél és a fenéknél mérve 150 fokos olajtöltetnél sem kapott oda a cefre a fenék és palást találkozásánál, nem kellett semmit dörzsizni főzés után.
Múltkor volt itt a fórumon vita arról, hogy vajon jobb-e a többi profilnál, érezhető különbséget ad-e pl. az egyszerű hajlított laposvashoz képest: szerintem már a vizespróba alapján is egyértelmű volt, a cefrés próbák viszont teljesen nyilvánvalóan megmutatták, hogy jobb átkeverést biztosít, nincs pangó cefre a üstfenék lapáttól távolabbi részén sem.
Köszönöm ismét, nagyon jó koncepció és kiváló lett a megvalósítása is.
Én még nem láttam sehol kellő alapossággal igazolva a 20 fokos lejövő párlat teóriát. Ha a hűtőről szilikon tömlő megy közvetlenül a gyűjtő edényhez, amibe tölcséren át vezetjük be a párlatot, akkor nem tud az sehová párologni még 26-30 fokosan sem (lásd még darázscsapda). Amit mi sem igazol jobban, mint az a tény, hogy főzéskor nincs párlatillat a helyiségben. Ennél sokkal rosszabb forgatókönyv, amikor lapos, széles edénybe, pl. vájlingba szedik a középpárlatot, ilyet viszont sokat látni mindenfelé. Na az 20 fokosan is illatozik, ott biztos nagyobb az aromavesztés, mint a tölcsérrel kvázi ledugózott keskenyszájú üvegekkel (pl. 5 literes csatosüveg, demizson stb), "meleg" párlat esetén.
a kis erjesztő hordó problémásabb, én azt vettem észre, zsákhoz nem tudok mit hozzá fűzni, kotyogót használok
Erjesztéshez nem kell vizet adni, csak annyit, amennyit a feldolgozási technológia kíván, aromát nem hiszem, hogy csökkenti, más kérdés, hogy a leégés elkerülése miatt hozzáadott víz elhasználja a deflegmációt
Ez mindenki t érint.
Ez is.
Én nem hiszek ebben, hogy van aromás kozmaolaj, az egy erjedési melléktermék penetráns büdös és rettenetes az íze ezt tapasztaltam.
A kisüsti 1. főzés az alkohol gyűjtésről szól, én sem hiszem, hogy az utolsó 5dl 5%-os hiányozni fog.
Peltier elem kiegészítőnek jólehet, nem tudom ez az 50w teljesítmény mennyit hoz a gyakorlatban, kíváncsi lennék rá.
Passz, a szőlőmag olaj nem túl illatos, nem is hiszem, hogy átmegy.
Semmiképp se tenném, a héten főztem a cefrét nyári almából, jó lenne ha az az almáspite illat megmaradna a végén is, ami főzés közben jött a csőből. Tavaly nem sikerült :(
Mivel nem az egész télen át főzhető almából és plusz mesterséges aromából szeretnék illatos pálinkát kisüstivel, és az alszeszt sem szeretném felütni friss gyümölccsel, kb ilyesmiken gondolkodtam. Kérdeznélek benneteket, hogy ezek közül mi az ami kipróbált és felesleges:
Cefre erjesztéskor a fő erjedés után, amikor már nincs jelentős gázképződés, a cefre lezárása vizes zsákos módszerrel (a 20 literes erjesztő hordóba nálam egy 60 literes kukás zsák megy bele, amit felöntök vízzel), így sokkal illatosabb, frissebb cefrém van főzés előtt.
Inkább több pektinbontó, mint hozzáadott víz. A thumperesek tapasztalataiból okulva: minden hozzáadott víz aromacsökkentéssel jár. Ha jó a kierjedt cefre, akkor az alszesz hígítása is meggondolandó, mert az EP kevés lesz, az UP elválasztáshoz meg jobb a magasabb szeszfok.
Üstház és keverő ez inkább csak engem érint. Az egyenletesebb, gyorsabb felmelegítés, és a párlat alkotórészek jobb különválása, így a jobb elválasztás érdekében.
Pistorius használata cefrefőzésnél is, nem csak tisztázó főzésnél, hogy a nehezebb, olajos részek az üstben maradjanak. Lehet, hogy ez is általános, csak én nem csináltam eddig.
Különbséget tenni a kozmaolajok(alkoholok) között, nem mindent leszűrni: az aromadúsabb elején jövőket inkább megtartani, a végén jövőket kizárni, ahogy a bácsi mondja: https://www.youtube.com/watch?v=aVd4943gZn0
Nem csutkáig lefőzni a cefrét, mert kell e fenének a végén jövő vizes-olajos cucc, lehet hogy a végén az fog keresztbe tenni az egésznek. Helyette a hagyományos sisakra locsolós meggyújtós módszer, vagy 18-20%-nál abbahagyni a cefre főzését. Persze ez gyümölcsfüggő, mert alacsonyabb szeszfokú cefrénél nem sok mindent főznénk le, ha elzárnánk 20-nál + meg aztán ott van a birs, ami rendre gyenge cefre, de mellette illatbomba még a végén is. Cefre főzés végénél inkább külön üvegbe gyűjtögetni az alszeszt meg szagolgatni, minthogy minden menjen egybe.
Izabella, othello és barátainál cefre készítésnél kiszűrni a magokat, vagy egy-két nap erjesztés után a lesüllyedt magokról lefejteni a cefrét, mert a magolaj később elfedi a kékszőlős illatot
Krumplitól sok kóstolót kapok, ő hoz egy egyenletes minőséget a gömbjével és a technikájával.
Nekem is gömböm van, arányaiban kisebb, de én most nem vagyok elégedett.
Régebben folyamatosan variáltam valamit, vízhűtéssel, buborék sapkával, terelő lemezekkel, összességében eredményesebb voltam, de hogy mitől, azt nem tudom megfogalmazni.
Ha összeöntesz 1liter 90%-ost és 1liter 40%, abból lesz 2 liter 65%. A 65% önmagában nem hangzik rosszul, viszont a 40%-os már igen, és annak a mellék ízei benne lesznek az egészben. Erre gondolok, hogy a maga a töményítés eredménye lehet tömény szesz, de az magában nem garantálja a jó elválasztást.
Sztem a legegyszerűbb megközelítés, ha a végtermék alkohol fokát nézed.
Szilvából 35%-os alszesz és az alszeszből 70-75%-os középpárlat, az kisüstiből a magasabb kategória az átlagot tekintve. Persze ez nem egy pontos mérés, de viszonyításnak elég.
Az epruvettát (amit a hűtőre lehet bilincselni) is csak levegőztetővel (szűkítő furatokkal, vagy olyan, ami az én hűtőmön van) lehet használni, mert különben lüktet.
Van 2 is.Van amit a hűtőre lehet csatolni,meg van egy ami talpon áll.Arra a bimbo féleségre ami a hűtőhöz van csatolva,van rá furva lyuk,de lehet,hogy akkor nagyobb átmérőjű lyuk kellene rá.
Ha már van keverőd,használd.Az az elejétől,és minden helyzetben hasznos.A hűtőnél tapasztalható lüktetés,hőfokváltozás ellen tisztázásnál cserépgolyókat javasolnék.
Én most megcsináltattam elektromos fűtéssel az űstöt,megvagyok vele elégedve.Teljesen automata,megadok egy fix számot,a felé nem megyen,folyamatosan kapcsolgatja magát,de ezt ugy is ismeritek.Van keverő is beépitve,most már azt is használni fogom elválasztáskor,jövő hét után megy az üstre a szigetelés körbe,Dróthálós paplan ami kőzetgyapotbol van,remélem jo lesz.2 gondom van,az egyik,hogy nem tudom miért,lüktet a hűtő,igy nem fogom tudni beállitani ep elvételekor,hogy csak csepegjen.Miért lüktet?A másik,hogy még csak alszeszt főztem vele,ha tisztázni fogok,akkor amikor a páracső már meleg lesz,akkor keverő bekapcsp,fűtés vissza,csak nem tudom,hogy mennyire vegyem vissza hőfokot.Gázzal nagyábbol megtudtam találni,de evvel megint valahogy be kell állitani.
De ez az illat kérdés onnan is érdekes, hogy az enyémben pl miért kevés, beszéljünk a szilváról. Nem up-s, pistorius vizesen, lehet túl magas volt a deflegmáció?
Meg lehet, itt sok évvel ezelőtt volt is rá mérési módszer. De a fűtés intenzitásától is függ, nem csak a készüléktől. Általában a kisüsti rendszereknél a nagy léghűtéses felületek (sisak, stb.) nagyobb deflegmációt eredményeznek. Ahogyan a fűtés csökkentése is.
Nem toronnyal főzök, kisüstivel, de viszonylag nagy a sisak és elektromos a fűtés, finoman állítható. Ep elvétel alatt csepegjen, utána állítsd be ceruzabél vékonyságra, megindulás után 2-3óra a főzési idő általában. Lehet lejjebb lesz nálad, attól függ mennyire hűtöd a tányért. Abba folyamatosan folyik a víz vagy feltöltöd és párolog?
Ja mert te toronyal főzöl. De nálam nem olyan a főző van, nálam tuti lentebb lesz fok. És akkor a leforgása az csöpögjön, épphogy folyón? Valami videó amin pont jól látszódik?
Kifőzök annyi szeszt, mint másik főzőből 40-ig engedve, nem szesz van kevesebb nekem, hanem reflux, mert pontosabb az elválasztás.
Nem én vagyok ügyes, a főző deflegmációs képessége kell ehhez, Te a pistorius tányérral kb ugyanezt fogod csinálni. A szesz nem egyenletesen jön végig, ha alacsonyabb a deflegmáció, akkor folyamatosan csökken a szesz aránya a párlatban, ha magasabb, akkor csak az up határán kezd meredeken csökkenni a kijövő szesz, mert már kifogy az üstből.
Ennek a gondolatnak a vége az oszlopos főző, azzal minden szeszt ki lehet préselni az üstből pl úgy, hogy nem megy a kifolyó töménység 85%-alá.
Menni fog az, amikor először felmerül benned, hogy ami kijön az kezd változni, cserélj gyüjtő edényt és még utána akár többször, így ami lejött már biztonságban lesz, később pedig lesz időd nyugodtan kóstolgatni.
38l eco pálinkafőzőt kaptam kölcsönbe Pistorius tányéral és aroma toronyal. Orom az nagyon okés de a kóstolás , azt inkább hagyjuk mert édes párti vagyok. Szóval nem lesz egyszerű dolgom. A cefre már megvan, 75fokról indult 15ig engedtem és tényleg annyira jó édes az illata. Hétvégén pedig jön a alszesz 25 fokra felhigítom a aroma toronyból ki a réz töltetet és szilvával, kis szeder, mazsola egy kicsivel vissza töltöm azt lehet. Ez a terv, csak az illatott nagyon szeretném megkapni majd a pálinkámba.
Nekem 72-80% körül jön az up, utána még csepegtetve tudok valamit kicsavarni. Ha jól választ el a főző, akkor tömény lesz a párlat, tiszta és mennyiségileg is rendben lesz, ha kevésbé jól választ el, akkor még 40%-nál sem fogod megtalálni a határt, ahhoz, hogy meglegyen a mennyiséged, bele kell menni az up-ba.
Ezért kell az érzékszervi vizsgálat, nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy utópárlat xx foktól... A készüléktől, a fűtés intenzitásától és még a környezeti hőmérséklettől is függ.
Kóstolgatnod kell, illatolni és ahol úgy érzed, hogy valami nem stimmel, kesernyés, ott azonnal váltani. Jó esetben ez 55-75% kifolyó körül megtörténik, ha nem érzed egyértelműen a határt, legközelebb fűts gyengébben.
És az illat? Ha még jó akkor lehet ha pedig már kezd nehezebb illata lenni már külön választani? Vagy pl 38 l alszesz nélkül mekkora az a mennyiség amelyik a jó pálinka lesz?
Ilyet senki nem tud mondani, ez főző berendezés, fűtés erősség és alapanyag függő, érzékszervi alapon tudod csak megoldani, kóstolni kell, kitapasztalni a főzőt, akkor lesznek támpontjaid, hogy mikortól számíts rá.
Az illat, ha benne van az alszeszben, akkor biztos, hogy benne lesz a párlatban is.
Ha nem érződik a párlatból ki, az azért lehet, mert túl sok a nehéz, kevésbé illékony komponens, nem sikerült jól az elválasztás.
Az illat szóban benne van, hogy illékony, biztos, hogy a kp elején-közepén jön, utána jönnek a "nehéz gőzök", amik már kevésbé illékonyak, majd az UP, ha az up körüli komponensekből sok kerül bele, akkor nem lesz illata a terméknek vagy csak nagyon szerény, fedett, ezért fontos, hogy az végén is jó elválasztást produkáljon a berendezés és meg lehessen találni az éles határt, fűtésen is sok múlik ilyenkor.
Ebben a stádiumbam(éppen most) bő 1L középpárlat folyt le... 
