Ja és még anyi,h ha például CB-el AM üzemódban elérnénk azt a 80km-t,akkor meniy a lebukás valószínűsége,meg a bemérésnek?Esetleg milyen következményeket von maga uán?
Értem,Köszönöm mindketőtöknek!Meg még anyit h a CB-re nem vonatkozik semmilyen szabály?Akármilyet akárhol vehetek,és használhatom,4w os 40csatornásat?Meg h kb ezeknek meniy a hatótávolsága átlagba?Köszönöm
CB-vel 80km-t üzembiztosan áthidalni nem lehet. Pláne a legális üzemmódban. Amatőr rádióval lehetséges de ott csak az adott összeköttetésre vonatkozó műszaki információ lehet a téma, ráadásul mindkét félnek le kell vizsgázni és csak ők beszélhetnek. (nem az asszony vagy a gyerekek) Illegálisan persze sok lehetőség van de az egy nagyon csúszós pálya, szakértelem nélkül biztos lebukás.
Nem mondod?!Ezt eddig nem tudtam:)....Tudom h van telefon,de maga ez az egész dolog érdekel,és h CB-vel vagy URH-val lenne érdemes igy beszélni,meg h mi hogy megy,mit szabad CB-vel,vagy URH-al esetleg megéri-e a Rádióamatör vizsga,hogy akkor URH-val beszéljünk vagy valami.
A 80 km-re lakó haverral olyan összeköttetés amivel akármit lehet beszélni és bármikor működik ráadásul akár csak közelít a legalításhoz az nemlétezik. (létezik, úgy hívják, telefon.)
Sziasztok!Kezdő vagyok ebben a témában,és nagyon megfogott ez a rádiós dolog,nézegettem Cb-et és URH-at is,de URH-ra ugye vizsga kell ugye,és hát..az igy kérdéses,CB-t pedig nem tudom h érdemes lenne-e,vagy menyire hatékony,meg h annak is a szabályai hogy vannak,egy cimborámmal szeretnék rádiózni aki 80km-el arréb lakik!Előre is köszi a segítséget!
Ez is olyan, aminek a fele sem igaz. Nem teljesen badarság, de nem is eszik olyan forrón a kását. A ződ is meg akar élni, kaját venni, a gyerekét taníttatni, orvost fizetni. Tehát megdolgozik a fizetéséért. Kitől mit várnak el ezért. A firkász tovább tódítja a ződ mondatait, tőle is elvárja a főnöke a címlapsztorit, hogy tudja fizetni a hiteleit.
Az tény, hogy pl. az izzólámpa igen tyar hatásfokú valami. A fénycső alapúak sokkal jobbak. De ennek a megtakarításnak is ára van. Közvetlenül és közvetve is. Meg az azokat gyártók és forgalmazók is etetni akarják a családjukat, adót fizetni, életben maradni. Mások meg a bankszámlájukat akarják etetni.
Egy csomó ketyerével már a megvásárláskor megveszed az élettartam kilátásokat.
Mert egy 299 Ft-os lámpára rá van írva, hogy 2000 órát bír. Legjobb esetben. Az 1200.- Ft-os meg 6-8000 órát ígér.
Azt se gondolja senki komolyan, hogy egy 5500-ért vett DVD kibír 30000 órát. Elég megnézni pl. az elkók adatlapjait. Ott a hőmérséklet függvényében kiolvasható az élettartam. S 3-4-szeres árkülönbözet van a minőségi kategóriák közt.
A kis fogyasztásra törekvés a kapcsüz tápokat tolja előre. Ott meg a nagy impulzusáramok fokozottan melegítik az elkókat, tehát jól megsaccolható az életük az ár függvénében.
Régen 30-40 évet kibírt egy elkó, egy termék. Viszont 2 havi fizetés volt egy Pacsirta rádió.
Most 5 gombóc fagyi ára egy MP3 lejátszó. Belső aksival, fülhallgatóval, dobozzal.
Anépet meg kábítják a környezetvédelemmel de egy csomó ketyerébe bele van építve, hogy x idő után el KELL dobni akkor is ha még műszakilag kifogástalan. Ld. nyomtató. Sok autónak csak úgy lehet cserélni a részecskeszűrőt ha a számítógépét is kicserélik vele. Nesze neked környezet!!!
Oszt ha akkora a bammeg, hogy el kell dobni a tranzisztoros, processzoros világot, mi a fityfirittyből lenne energia a 20-szor annyit fogyasztó csühes cuccokra? Meg abban is volt hitvány kutyagumi.
Most is vannak minőségi, profi termékek. Csak azt nem 20 millió ember tudja megvenni, csak 10 EZER!
Lásd Bang&Olufsen a HiFi-ben, vagy a Bugatti Veyron a sok tömegautó helyett.
Aztán meg az 1300 millió ázsiai mit gyártson? Inkább eldobható DVD játszót, mint AMD-65-öt, vagy AK-47-et. Addig jó, míg otthon maradnak!
Ez a kommersz minoseg sajnos mindenhol tetten erheto. Autoknal, villanykorteknel, stb. Ha egyszer veletlenul tenyleg kitor valami vilaghaboru fele, es megszunik az alkatresz ellatas, akkor bizony a mai civilizacionak az utana levo 4-5 ev lesz keserves, mert nagyjabol 100 evet fogunk visszarepulni az idoben. (persze az osoreg villanykorte ott abban a tuzolto szertarban meg mindig egni fog, ha lesz, mi taplalja...) Ha lesznek csoves radiok, akkor azok talan meg menni fognak, hiaba hatekonyabb a digitalis technika, ha draga hulladek lesz belole rovid idon belul. Ha tomeges elszegenyedes lesz a vilagon, es mar csak tenyleg par ezer ember jar majd autoval pl, akkor a radiozas is gyokeresen atalakul majd, felszabadulnak a frekvenciak, mindjart nem lesz akkora zaj 3,5 Megan:)
Ne legyen üldözési mániád, még ha a fogyasztói társadalom valóban érdekes szabályok szerint működik is...
Visszakérdezek: ha az FT250 ugyan működik, de semmit nem hallasz rajta, az jobb?
Figyeld meg, 3.6MHz-en az esti zaj megnövekedésekor kik kapcsolnak ki? A modern DSP-s rádiók tulajdonosai, vagy az öreg analóg készülékek gazdái?
Ne érts félre, én is fájdalommal veszem tudomásul, hogy a szaktudásom 90%-a megint repül a kukába. De a tények makacs dolgok. A digitális világ bizonyos területeken legyőzte az analógot. Ez van.
A túlfeszültség kérdését pedig közelítsük meg egy másik irányból is: a mobiltelefonok cellái szerinted minden zivataros idő esetén elpukkannak? Pedig nem csöves masinák :)
Na látod. Van jó megoldás, legfeljebb olcsó készülékekben nem alkalmazzák.
Meg minden más. Pl. 1940-ben még tudtunk kontakthiba-mentes potit gyártani. (polcdíszem, Standard Szuper 40)
Folytatható a sor, a "kitelepülős" akkuim is mind döglött laptop-akksi belsők, a celláknak semmi baja. A töltés szabályozása a "szokásos" GP300-ból :-).
Nem kell ahhoz napkitörés, elég egy villámcsapás egy közeli fába. A másodlagos hatástól elpukkant az épület telefonközpontja, teljes elektronikus vagyonvédelmi rendszere, az informatikai rendszer 90%-a. (A szerver élte túl, sűrű dróthálóval árnyékolt szoba, kapcsolat a külvilággal csak optikai kábelen, trafós leválasztás a hálózatról.) Volt ám futkosás...
Szó szerint elfüstölt az átjátszó is, meg néhány, töltőben lévő rádió... nem is értem, miért nem R-100akárhányas cuccokkal dolgozik az FBŐ, azok bezzeg sose mennének tönkre :-).
fél OFF: Procikhoz (meg bonyolultabb elektronikus kütyükhöz) nem is biztos, hogy kell pl. parabolaantennába épített magnetron, benne van azokban az automatikus megdöglés. Pl. a kis Epson tintasugaras nyomtatók 17000 lapnál behúzzák a kéziféket, kuka. Oroszoknál a megoldás, eeprom gyárira "nullázása" ON
Kicsit eljátszva a hülye gondolattal.. Ha mondjuk "elcsattan" egy izmosabb napkitörés, vagy egy őrült szomszéd Tesla/Gauss generátora, vajon melyik készülék éli túl?
Egy asztalra kirakott full analóg FT 250, vagy egy Ft 857? Mer' az előbbi "csak" üveg, cső, rács, tekercs, és kondi.
Szerintem az előbbi még bőven megszólal (ha a táplálás megoldott). Akkor melyik is a rédijó?
Informatikus berkekben örülnek az ilyesminek.
Fogynak a RAM-ok, az egyszer csak "semmitől" megálló procik, a hibára kiálló switc-ek, routerek, amelyeket már egyetlen porton sem lehet megszólítani... Van meló :-)
Egy mai mérnök nem is érti, mi az a gömbvariométer... :)
Ma már az antennahangoló is 8db kondi, 8db tekercs meg egy rakás relé processzorral kapcsolgatva. Mondjuk ez speciel nem rossz dolog, én is egy ilyet konstruálok éppen.
Sokan meg nem értik, mit lehet nosztalgiázni egy szép variométeres hangoló körön, meg a nagy áttételű finomhangolón. Ahol még Q-kat högyözgettünk a kisebb sávszélességért.
Hát igen. Azóta 4X-es frekin járó VCO, egy tok a teljes RF bemenet, utána a két A/D meg a proci. Adás oldalon ugyanez visszafelé. Teljes félvezetőpark 10c. Egy darabos áron :)
