Az utak már a római időkben is stratégiai jelentőségűek voltak, és nem csak a katonaság szempontjából. A mi elmaradottságunk egyik oka is az úthálózat hiánya volt még az 1800-as években (emlékezz csak miket írt anno Jókai az Egy magyar Nábob-ban). Ha nem tudod a búzádat kivinni az európai piacra és nem tudsz korszerű termelőeszközöket behozni akkor már az is szép lesz ha nem faekével kell szántanod... Az persze már a másik véglet amit Fletóék csinálnak amikor erőn felül építik az autópályákat a WC-re is...
Az oroszok speciális eset voltak. Ott a németek támadtak, az oroszok (némi segítséggel) szarrá verték őket (a saját területükön) majd a legyengült ellenfél után jöttek be (akiket ráadásul a másik irányból is támadtak). És akkor még nem voltak nagy hatótávolságú rakéták és atombombák. Az a helyzet és ez a helyzet nem ugyanaz a helyzet...
A támadófegyverekkel könnyű mindig lépéselőnyben maradni. A rakétavédelmi rendszerek mindig is korlázotott kapacitásúak lesznek, képesek lehetnek egy adott területet megvédeni néhány ICBM-től.
De tömeges támadás elleni védekezés még az USA-nak sem terve. Gyakorlatilag kivitelezhetetlen, már csak azért is, mert ésszerű energiaráfordítással elérhető, hogy egy-egy ICBM már közvetlenül a kiégés, a légkör elhagyása után szétváljon tucatnyi robbanófejre, és akár több száz, sőt, több ezer kamucélpontra, amely azonos radarkeresztmetszetet mutat. Ezeket mind levadászni teljesen kilátástalan.
Az ICBM-ek tömeges alkalmazása az a fegyver, amire belátható időn belül nem lesz ellenszer. Ami erre alkalmas lenne, az valószínűleg önmagában már jobb fegyver lenne náluk...
Ergo a mostani elrettentésen alapuló egyensúly meglehetősen tartósnak ígérkezik. Nem véletlenül nem is volt nyílt konfrontáció az atomhatalmak között a II.világháború óta, és nem kizárt, hogy a XIX. század lesz az első olyan, ahol a nagyhatalmak közvetlenül nagy háborúkba nem keverednek, legfeljebb korlátozott, helyi konfliktusokba. Irak várható tapasztalatai alapján talán már azokba sem...
Azt próbálom megértetni veled, hogy a két dolog nem keverhető. Nem lehet élvezni az ipari civilizáció előnyeit és eltekinteni a hátrányaitól. Ha tüzetesen szemügyre vennénk a te kisvárosi életformádat, biztos, hogy te is bőséggel fogyasztod az ipari civilizáció áldásait a vezetéke víztől a villanyon át a mobiltelefonig, internetig vagy akár a nagyüzemi állattenyésztés áldásaiig.
Ha mindenki csak addig fogná vissza a fogyasztását, mint te vagy én, akkor a probléma egy része oldódna csak meg, ha úgy tetszik, kitolódna egy évtizeddel a peak oil. Én azt ajánlom, hogy hogy nézzünk mai civilizációs szintünkön megvalósítható alternatívák után, mint pl. az atomenergia, amely ezek közül a legkevésbé környezetszennyező (szemben pl. a széntüzelés visszahozatalával). Te ezzel szemben azt ajánlod, hogy magának a civilizációnak a specializációra épülő munkamegosztását bontsuk le és térjünk vissza az ipari forradalom előtti gazdasági állapotokhoz. Erre mondom én azt, hogy ez az emberiség nagy részének kipusztulásához és a maradék végletes elnyomorodásához vezetne, ami nem áll arányban azzal a nyereséggel, hogy minden antinukleáris sötétzöld nyugodtan aludna.
Nagyon nehéz megcsinálni technikailag. Nagyon nagy feladatot kellene teljesítenie. A NATO-nak (az USA-val együtt) rengeteg rakétája van. A kínai ipar nem itt tart, hogy belátható időn belül kifejlesszen egy hatékony rakétaelhárító rendszert, ami több ezer egyszerre indított nukleáris rakétát elfog.
Ez jelenleg egy nukleáris elrettentésen alapuló státus quo-t hozott létre, de ez csak addig tart amíg fel nem találják az atomrakéta ellenszerét.
Ez nem képezi vita tárgyát, azonban nem várható még a távolabbi jövőben sem, hogy hatékony rakétaelhárító rendszer kifejlesztésére sor kerülne, főleg nem a kínaiak részéről.
A haditechnológia mindig egymásra reagláló, egymást legyőző technológiák megjelenését jelentette.
Feltalálták a teljes lemezvértezetet a lovagoknak, erre kitalálták a puskát ami átüti azt a páncélt is. Kitalálták a középkori várfalakat, amiket katapulttal nem lehetett lerombolni, erre feltalálták az ágyút. Kitalálták a géppuskát, amivel halomra kaszálták a rohamozó lovasságot, meg a tömött sorokban támadó tömeghadsereget, erre feltalálták a tankot. A tank ellen kitalálták a tankelhárító ágyút, az RPG-t, a vadászbombázót, a vadászbombázó ellen a radart és a légvédelmi rakétát, aztán az egész ellen kitalálták az atomrakétát, amivel bármely támadó ország népességét, iparát el lehet pusztítani.
Ez jelenleg egy nukleáris elrettentésen alapuló státus quo-t hozott létre, de ez csak addig tart amíg fel nem találják az atomrakéta ellenszerét. Akkor végetér a világ atomfegyverrel való zsarolásának a lehetősége... és ilyen eszközt már építenek : lézerágyúkkal, vagy elfogó rakétákkal meg lehet őket semmisíteni becsapódás előtt.
(Volt is ebből hiszti, pár éve az amcsik kísérleteztek ballisztikus rakéták elfogására használható fegyverekkel.A patriotnál valamivel komolyabb dologról van szó - szerecsére nem működött megfelelően, egyébként máris gyorsvonat sebességével közleledne a világ a 3. világháború felé.
"Én azt próbáltam magyarázni, hogy a közkeletű vélekedéssel szemben nem lassítja lényegesen, mert az újonnan születettek egy része a járványokban és háborúkban meghaltak helyére születik, tehát azokat az erőforrásokat fogysztja, amit azok fogyasztanának, ha élnének. Ergo ha azok élnének, ezek nem születtek volna meg, vagy annyival többen halnak éhen. Tehát a járványok és háborúk nem befolyásolják komolyan a népességnövekedést."
akkor ezt rosszul tudod. összességében nem nő annyira az afrikai népesség mint amennyire a természetes szaporodás alapján kellene. egyrészt a gyerekszám akkor sem lenne kevesebb, ha a járvány vagy a háború nem vinné el a gyerekek egy részét, mivel általában nem foglalkoznak fogamzásgátlással. másrészt a járványok és a háborúk bizony drasztikusan lecsökkentik a születéskor várható élettartamot, ezáltal pedig ténylegesen is visszafogják a természetes szaporodást.
Ne ragadjunk le az egyetlen Húsvét.szigetnél, elég sok vita van róla, valójában kevés az infó, sok a találgatás. Érdemesebb megnézni a sok lehanyatlott civilizációt elemző műveket (pl. Tainter), nagyobb mennyiségnél egyértelműbbek a törvényszerűségek. Általános, hogy a civilizációk képesek olyan szintre fejleszteni komplexitásukat és erőforrásigényüket, ami egy idő után nem tartható fenn, ekkor jön vagy a hanyatlás, vagy az összeomlás. Nincs ok, ami miatt a mi mai globális civilizációnk kivétel lenne, ami miatt velünk ez még elvileg se fordulhatna elő. A sok erőforrást mindig a kultikus építmények viszik el, templomok, piramisok, nagy szobrok, autópályák. Hoppá, ez utóbbi már a mi piramisunk... "Népem inkább füvet eszik, de akkor is lesz autópályánk Hegyeshalomtól Záhonyig" mondta a Bölcs Vezér. És úgy is lett.
OK, kezdetnek add meg az általad szakembernek tekintettek szerint végleges, biztonságos lerakók helyét, számát, kapacitását. Összevetve a keletkező hulladék mennyiségével. Ne tereld el a figyelmet egy részletkérdésre.
Csak mellesleg: belvárosi élteformád dicséretes. Én egy kisvárosban élek, kertes házban, de 5 percre a kis történelmi főtértől. Valójában az urbanizált életforma és a saját kert, vagy akár kisebbfajta termőföld kombinációját a sok-sok kisváros nyújthatná az emberek tömegeinek. A termőfölddel való szorosabb kapcsolattartás nem jelenti, hogy mindenkinek valami Hortobágyon kell a sarat dagasztania, távol a civilizációtól. Régen a kisvárosi lakosok zömének is volt kertje, földecskéje, szőlője, de a belvárosban, amitől nem sokan laktak távol, minden volt, amit egy (kis)város adhatott. Ez lényegében a panelesítésig így volt, még a kommunizmus első szakasza se vitte el azonnal. Mellesleg a Slow Food mozgalom, aminek alapelve, hogy helyi éttermekben, boltokban fogyasszunk környékbeli gazdáktól származó nyersanyagokból (és tájjellegű ősi fajtákból) származó élelmiszert, ne uniformizált, sokszáz, vagy ezer km-ről odakamionozott tömegárut, Nyugaton a jómódúak körében keletkezett. (nemcsak, mert nekik telik rá, hanem inkább, mert nekik volt ehhez jobb ízlése) A panelprolik a diszkontba mennek szart venni és enni. A hosszú ellátási láncok lerövidítése nemcsak sok energiát spórolhat meg és helyi termelőket juttat megrendeléshez, ill. a regionális gazdasági szövetet álljthatja helyre, hanem ráadásul a fogyasztók, mi jobbakat, finomabbakat, egészségesebbeket ehetünk. Ha te és mások netán meg tudnátok menteni a mai fogyasztói életformát, a tömeges autózást, kamionozást, pl. sokezer atomreaktorral és forradalmian hatékonyabb akkumulátorokkal, akkor nem kényszerülünk a szemét távolsági fuvarozásáról való lemondásra és a jó minőségű környékbeli kajára való visszatérésre. Szóval "meg lennénk mentve" Ez hiányzik? Szerintem lesz tömeges éhendöglés a világban, de akik megússzák, azoknak a változások nemegy jót is hozhatnak. Ettől még a dolog eléggé tőlünk függetlenül megy a maga útján, csak jelzem, hogy nekem nem fog a TESCO hiányozni, vagy a MCDonalds.
"-Miért pont én legyek az a paraszt, aki szánt-vet-arat, akinek a f...szával verik a csalánt, aki minden népréteg kapcarongya?" Nálunk is sok öreg akkor hagyta abba a tehéntartást, mikor még külön fizettek is érte. Újra meg már sokkal nehezebb nekilátni, különösen, hogy nem éri meg. Amíg 500 km-ről olcsóbban hozzák a tejet, mint amennyit itt a felvásárló ad érte? Jól mondod. A paraszt a legalsó energiarabszolga. Csodálkozol, hogy nem tolakodnak megtisztelő címedért? :-(
Én ennél jóval abszurdabb, groteszkebb és a mienkre jobban hasonlító verziót hallottam: kiirtották az összes fát a hajóik építéséhez, továbbá rengeteg erőforrást pazaroltak el teljesen haszontalan, óriási szobrok építése közben. Mire a felfedezők megérkeztek, már túl voltak a nagy népességcsökkenésen is az ottaniak.
Ez az, ami a mai fogyasztással rokon vonás lehet, hiszen a manapság elfogyasztott javak nagy része nélkülözhető, sőt nélküle is kitűnő színvonalon lehetne élni. (Pl rengeteg ceruzaelemet gyártanak azért, hogy minden gimnazista walkmant hallgathasson reggel iskolába menet. És senki nem tudja igazából, hogy X év múlva mennyire lesz kétségbeejtő szükség ugyanazakra a nyersanyagokra, amit erre használtak fel).
"Nem mondtam, hogy le kellene mondani a társadalmi munkamegosztásról, vagy, hogy a társadalomnak 100%-ban önellátó parasztból kéne állnia. Az ipari forradalom előtt már évezredek óta voltak városok"
Ó, hogyne. És szerinted mekkora része volt a társadalomnak városlakó (zömmel szegény munkás), és mekkora része zsellér?
És ki dönti el, hogy ki maradhat polgár és ki menjen vissza földet túrni?
És mekkora volt a mai Magyarország lakossága 1750-ben? Úgy kétmillió? És mi legyen a többi nyolccal?
"ábrándozik az égi mentőövről, atomerőművek tömege, stb"
Az atomerőmű kurvára nem égi mentőöv, hanem civilizációs vívmány. Olyan, mint a kerék, az eke, a szélmalom vagy a gőzgép volt a maga korában.
"A civilizációk katasztrófáit elemzők szerint lehanyatláskor gyakran nem az eggyel előző szintre térnek vissza, hanem jóval primitívebbre, nyilván épp a tudásvesztés, meg hasonlók miatt."
Egyetértünk. Az én szememben ezt a jóval primitívebb szintet propagálod te.
"Az elmúlt negyed évezred vívmányainak tulajdonítasz olyat, ami nálunk alig több, mint negyed évszázad "vívmánya": pl. a TSZ-esítés csak 56 után verte szét igazán az egyéni gazdálkodást"
Mondták már neked, hogy Magyarország nem a civilizáció csúcsa? A fejlett ipari államokban ez a folyamat a XVIII. században nagyrészt végbement. Nálunk a kommunizmus erőszakosan véghezvitte néhány év alatt azt, ami a szerves társadalmi fejlődés esetén évtizedeket vett volna igénybe.
A Húsvét-sziget csak a legnagyobb, de nem az egyetlen ilyen sziget. A sztori pedig jóval bonyolultabb a patkányok megjelenésénél, pl. a polinézek maguk is irtották a fákat, a hatalmas szobrokhoz (elfelejtettem a nevüket) rengeteg fára volt szükségük, a szobrok felállításához, szállításához, faragásához egyaránt. Lényegében a szoborállítás szokásáról való lemondással megúszhatták volna az összeomlást.
A fehérek megjelenése már csak az utolsó lökés volt, a 15-30 ezres lakosságból addigra már csak néhány ezren tengődtek, amiből végül talán kétszázan maradtak a járványok és a rabszolgavadászat miatt.
Az igazán jó példák a mezoamerikai és észak-amerikai indián összeomlások. Ott eléggé komplex társadalmak omolottak ösze.
A húsvét-szigetiek azt cseszték el, hogy túl messze mentek "otthonról". Az általuk betelepített polinéz patkány elszaporodott a szigeten és elpusztította azokat a fákat, amiből a nagyobb csónakokat meg lehetett volna építeni, ezért csak a partok mentén tudtak halászni, ott pedig minden lepusztítottak pár évszázad alatt. Emiatt a szárazföldet is tovább zsigerelték, végül kitört az éhinység és egymást kezdték gyilkolni. Persze a végső armageddon gyanúsan egybeesik az első felfedezők megjelenésével, akik ki tudja milyen vívmányokat terjesztettek el a világ legelszigeteltebb társadalmában.
"Mert hívatlan vendégek voltunk." Rosszul tudod. A magyarok mindig meghívólevéllel mentek, többnyire a király hívta őket valamelyik lázadó tartományúr megfékezésére. Ha nem hívták, nem mentek. Augsburg azért volt durva, mert a császár behívta eleinket, majd közben kibékült lázadó vazallusaival és azok erejével egyesülve közösen tőrbecsalta saját maga által behívott szövetségeseit. Persze mi barbárok voltunk, ők meg Európa. Szerintem ma is így bánnak velünk az EU-ban. Rátették a kezüket a vagyonunkra, aztán a mesés fejlesztési "segély" meg csak nem jön a saját erő hiánya miatt. Ne legyen igazam.
"A lerakókban. Gondosan kell kiválasztani ezeket a helyeket, nyilván kell tartani, hol vannak és nem kell odamenni."
De egészen konkrétan hol vannak ezek a lerakók? A világ atomhulladékának (beleértve a reaktorok teljes anyagát bezárásuk után) hány %-át helyezték el máris ilyen (szerinted létező) szakemberek széles köre által megnyugtatónak ítált lerakókban? (az iparág által fizetett szakemberek véleménye nem elég! Más meg nem sok akad.)
"De azt azért mondtad, hogy vissza kellene térni az agráralapú gazdasághoz, abból is az egyéni gazdálkodáshoz. Ezt én nem tudom máshogy értelmezni, mint hogy le kellene mondanunk a civilizáció elmúlt negyed évezredének vívmányairól."
Nem mondtam, hogy le kellene mondani a társadalmi munkamegosztásról, vagy, hogy a társadalomnak 100%-ban önellátó parasztból kéne állnia. Az ipari forradalom előtt már évezredek óta voltak városok, és rétegzett társadalom munkamegosztással, a rendelkezésükre álló, NAGYRÉSZT megújuló erőforrásbázison. (azért a talajokat, erdőket sok helyen felélték, Mezopotámia, Mediterrán vidék, stb - a fenntarthatatlan modellek nem az olajkorral kezdődtek) Azonban az arányok csakis az egy ideig egyre olcsóbbodó fosszilis energiakészletek kiaknázásának ("energiarabszolgáknak) köszönhetően tolódtak el abba az irányba, hogy az alapzatot képező mezőgazdasági termelők, a parasztok szélsőségesen lefogytak és egyes országokban a lakosság kilencvenvalahány %-a városlakó. (bár néha az a "város" nem a mi történelmi városfogalmunknak felel meg, ahogy a panel se igazán) A rabszolgák lázadásával, fosszilis készletek csúcsainak elérésével én nem látok más utat, mint visszatérni a társadalmi munkamegosztás és a techhnikai komplexitás egy olyan szintjéhez,, amit el tud tartani a megújuló erőforrásbázis. A baj az, hogy ha ebben még lenne is egyetértés, hiányzik a tudás, mert a korábbi tudás nagyrészt eltűnt, - átmenetileg - feleslegessé vált. Nehéz lesz a rántottából tojást csinálni, nem szokta a cigány, a panelproli, meg pl. én a szántást. Természetesen nem kell mindenkinek szántania, ahogy kezdtem, csak jóval több embernek, mint ma. A civilizációk katasztrófáit elemzők szerint lehanyatláskor gyakran nem az eggyel előző szintre térnek vissza, hanem jóval primitívebbre, nyilván épp a tudásvesztés, meg hasonlók miatt. Meg azért, mert egy civilizáció se önszántából hanyatlik le, csak az események menet ekikényszeríti ezt. A lehetséges felkészülést még az is akadályozza, hogy az emberek zöme görcsösen ragaszkodik megszokott életformájához, esetleg elmulasztva a felkészülést, mert ábrándozik az égi mentőövről, atomerőművek tömege, stb. Az elmúlt negyed évezred vívmányainak tulajdonítasz olyat, ami nálunk alig több, mint negyed évszázad "vívmánya": pl. a TSZ-esítés csak 56 után verte szét igazán az egyéni gazdálkodást, küldte a parasztok gyerekeit panelba, hogy proli legyen belőlük nemzetmegtartó erő helyett.
A gazdasági rugalmasság többnyire nem olyan egyszerű kérdés. Pl. Melanéziában voltak szigetek, amik simán átálltak más erőforrásokra, és fenntartható növekedésre (kiirtották a fákat pusztító disznókat, és csak a csirkéket tenyésztették, erdőgazdálkodásba kezdtek, stb.), míg hasonló technológiai színvonalon más szigetek erre nem voltak képesek. Egyes mezoamerikai társadalmak hanyatlása pedig kimondottan úgy tűnik, hogy az elért magas színvonal visszaesését lelkileg nem tudták elviselni az emberek (a népesség kb. negyedét-harmadát érintette az éhínség), és ez a társadalmi szervezet felbomlásához majd a népesség eltűnéséhez vezetett.
Elfelejted hogy nem csak imádkoztak, hanem ha tudták, szétrúgták a fejünket (Merseburg, Augsburg). Mert hívatlan vendégek voltunk. Nem is hagytak minket beköltözni az ő földjükre. Addig mentek az őseink, amíg csak olyan népekkel találkoztak, akiket le tudtak nyomni.
"a természetes szaporodás a legmagasabb a világon, de a növekedést lassítja az AIDS és a háborúk"
Én azt próbáltam magyarázni, hogy a közkeletű vélekedéssel szemben nem lassítja lényegesen, mert az újonnan születettek egy része a járványokban és háborúkban meghaltak helyére születik, tehát azokat az erőforrásokat fogysztja, amit azok fogyasztanának, ha élnének. Ergo ha azok élnének, ezek nem születtek volna meg, vagy annyival többen halnak éhen. Tehát a járványok és háborúk nem befolyásolják komolyan a népességnövekedést.
Japán néhány hónap, talán néhány hét alatt legyárthatná atombombáját, ha akarná. Többtonnás plutóniumkészlettel rendelkezik, amiből a kínai vagy koreai atomkészlet sokszorosát, talán százszorosát tudná kiállítani.
"Most csak ezt ragadnám ki: "Az atomhulladék kezelése (lerakása) gyakorlatilag megoldott." Hol?"
A lerakókban. Gondosan kell kiválasztani ezeket a helyeket, nyilván kell tartani, hol vannak és nem kell odamenni. Még mindíg sokkal jobb megoldás, mint a széndioxid kiengedése a légkörbe.
Egyébként a tenyésztőreaktorok egyáltalán nem tartoznak a fantázia világába és fűtőanyaguk nagyrészt az eddigi atomerőművek kiégett fűtőelemei lesznek.
