Szerintem jóval 100$ felett lenne az az olajár ami esetleg csökkentené a felhasználást. Fel is fogják szép lassan pumpálni addig, apránként adagolva, hogy hozzászokjunk. Nincs az olaj kiváltására technológiánk, és ha lassú az áremelkedés akkor nem okoz akkora sokkot, hogy az ösztönözze ezek fejlesztését.
Alternativ energiaforrások? Hány százalék hazánkban a részesedésük...??
És hány százalék lehetne? És elhangzott esetleg mostanában a megszoritó intézkedések kapcsán hogy ezen a téren fejlődnünk kéne, vagy takarékoskodnunk a fosszilissel,hogy (ha kicsit is)csökkentsük a függőségünk?
"én azt sem tartom valószínűnek hogy az egyes energetikai cégek, kormányhivatalok mondjuk az USA, Kína, Oroszország, Japán és talán az EU környékén ne filóznának ezen a problémán"
Ez valóban nem valószínű, hiszen pl. a francia kormány számára készített jelentés 2013-ra prognosztizál "peak oil" jelentést.* Tehát ezt egy valós problémának tartják, és foglalkoznak vele.
Ennyire nem egyszerű a helyzet. Az olajárnak megvan egy optimuma ami az eladók számára a maximális bevételt hozza. Neked van teszem azt X hordó olajad. Az elején mindenképpen érdemes olcsón adnod hogy a világ rákapjon a használatára. Utána viszont egy olyan egyensúlyi helyzetet kell teremtened hogy sem egy bizonyos ár alá, sem afölé nem mehet az ár. Alá azért nem jó ha megy mert akkor persze csökken a hasznod - fölé pedig azért nem mert egyrészt csökken a felhasználás, másrészt a népek belekezdenek mindenféle takarékossági, neadjisten alternatív energiatermelési/szállítási koncepciók kidolgozásába. Ugyanakkor lesz egy olyan pont - és ekkor lehet számítani az olajkészlet kifogyására - amikor már ez nem lesz szempont, mert ha el is kezdenek takarékoskodni és alternatív energiát termelni a népek az olajat akkor is meg fogják venni a legmagasabb áron is. Ekkor valóban az egekbe fog szökni az olaj ára. Kérdés csak az hogy ez mennyire lesz gyors folyamat. Ugyanakkor én azt sem tartom valószínűnek hogy az egyes energetikai cégek, kormányhivatalok mondjuk az USA, Kína, Oroszország, Japán és talán az EU környékén ne filóznának ezen a problémán, még ha titokban is. Kérdés csak az hogy ki milyen megoldásban gondolkodik...
egyébként valóban kevés hozadéka van a peak témához, a kötekedésemmel csak arra próbáltam rávilágítani, hogy ezeknek a sötétzöld elméleteknek az írói híján vannak az alapvető tudományos összefüggések ismeretének is. ez ebből az indiános sztoriból is jól látszott.
hát tévedsz barátom, az nem fű. :) megint kevered a szezont a fazonnal. valóban van az USA-nak olyan területe (konkrétan a préri), ahol fordulnak elő ligetes erdők, amelyek nem zártak, itt tud fű nőni. azonban az indiánok semmi újat nem fedeztek fel, ugyanis ezeken a területeken természetes úton is gyakoriak (lennének, ha nem oltanák őket) a bozóttüzek.. viszont ez nem az erdőövezet. azok a patások (bölény pl.), amelyek füvet legelnek, nem erdőben élnek. az erdei növényevők meg nem dús fűvel táplálkoznak, mert erdőben olyan nem nagyon van :-)
Ez már tényleg off, de pótoljuk a földrajztanárképzés hiányosságait: hasonlíts össze pl. egy magyar kocsánytalan tölgyest egy bükkössel... A tölgy ritkásabb lombja elég napfényt enged a talajszintre ahhoz, hogy ott észrevehető mértékű aljnövényzet nő. Ennek nagyobb része cserje, kisebb része fű. Óvatos, kontrollált égetéssel (amilyen az indiánoké volt), az arány megváltoztatható, a tűz elviszi a cserje nagy részét, a fű már abban az évben kinő, a cserjék csak pár év alatt, főleg, hogy legelik is a vadak. (Persze a cserjék egy része is ehető a vadaknak, a magyar erdőket is legeltették régen) Részemről lezárom az indiánkérdést, kevés hozadéka van a Peak főtémához.
"szerint az indiánok, mint kegyetlen vademberek állandóan harcaban állnak egymással,"
senki sem beszélt arról, hogy az indiánok kegyetlenebbek lennének, mindössze arról, hogy ugyanúgy harcban álltak egymással. vagy szerinted a különböző törzsek közötti dokumentált háborúk kitalációk? :-)
"Az indián azért tette ezt, mert több hasznát vett ea füves aljú erdőnek, mint a cserjésnek, mert a füves jóval nagyobb patás vadállományt tud eltartani, tehát megnő a vadbőség,"
tudsz olyan _erdős_ társulást ahol elegendő a napfény arra, hogy dús fű is nőjön? :)
Hát, indián és indán között nagy különbségek vannak.... A Közép-Amerikai kultúrák véres kegyetlensége még a nem túl kényes gyomrú konkvisztádoroknak is sok volt, ez ténykérdés.
A Te kedves Észak-Amerikai de facto ősközösségi kultúráiddal meg Cortez, Kolumbus és általában a spanyolok meg még csak nem is találkoztak. Az a brit-francia gyarmatosítók "kiváltsága" lett 1-2 évszázaddal később.
"Ez igy nem igaz, Kina pl. mar szaz eve is igen surun lakott videk volt, megis a nepesseg tulnyomo resze a falvakban lakott. "
valóban, rosszul fogalmaztam: szóval a magas népsűrűség városodással és városiasodással jár. azért is volt hülyeség amit mondtam, mert egészen az ipari forradalomig mindenütt falun élt a lakosság többsége.
Tulajdonképpen miről vitatkozunk most? Az Észak-Amerikai indiánok azon része, amelyik szerintetek akkora harmóniában élt a környezetével, az gyakorlatilag ősközösségi gyűjtögető kúltúrában élt. Érdemben nem művelt földet, nem tenyésztett állatokat, vándorolt, vadászott. Persze, hogy viszonylagos harmóniában élt, és igen kevesen is volt. Viszont ez a kultúra fejlődésképtelen, a mindenféle Csingacsgukkok és Winettouk gyakorlatilag a társadalmi és műszaki fejlődés pontosan ugyanazon fokán álltak a fehér gyarmatosítók megjelenésekor, mint amin őseik álltak a Bering szoroson való 10-15 ezer évvel korábbi átcsoszogáskor.
Ez számomra nem annyira szimpatikus, az ember fejlődjön és legyen kíváncsi. Attól ember.
A letelepedett, valódi kultúrát létrehozó Pueblo, folyóvölgyi, Közép-Amerikai vagy Perui kultúrák meg ugyanolyan tudatos természetátalakító tevékenységet folytattak, mint mi is, sokszor hasonlóan részben negatív következményekkel - az egyéb adottságok miatt azonban igen komoly történelmi lemaradással. Cortez megérkeztekor legnagyobb jóindulattal is csak az Egyiptomi Óbirodalom szintjén álltak, és az igavonó állatok teljes hiánya kérdésessé is teszi: át tudták volna vajon belátható időn belül lépni ezt a szintet? Éppúgy nem ismerték a kereket sem.
Kekeckedsz, jóember. Ér valamit a felvetés, mert az egymást irtó indiánok kitétel itt a fórumion is abban a hamis összefüggésben merült fel, hogy a fehér hódítók terjesztették a sztereotípiát, mely szerint az indiánok, mint kegyetlen vademberek állandóan harcaban állnak egymással, egy férfi pl. csak akkor éri el a felnőtt státuszt, ha megöl egy embert harcban, stb. Ennek kontrasztja a saját "civilizált társadalmuk" volt szerintük, ahol alapvetően béke honol, eltekintve az apró nézeteltérésektől. Ezek a tévhitek máig elég kiirthatatlanok. Valójában a Kolombuszt kiküldő Európában valóban borzalmasan nagyobb volt a háborúskodás, a halálos ítéletek és a csonkításos büntetések száma, (utóbbi az indiánoknál nem volt), auz indiánok mutatója a mondjuk 10 ezer főre eső erőszakos halál terén lényegesen jobb volt. A skalpolást is a hódítók terjesztették el. Az egyetlen kivétel amit ismerünk, az irokézek kínzócölöpe, amit az indiánok nagyrésze soha nem alkalmazott és ott is kultikus szerepe volt, relatíve kevés áldozzattal, bár ettől még éppúgy elítélendő.
Csak nem tanítottak azon a földrajz szakon olvasni... A cserjeszint az erdőben az égetés ELŐTT van, természettől fogva (van talaj, van víz, van valamennyi fény - van cserje) Az indián azért égette fel a cserjeszintet x évenként, hogy a kitisztuló erdei talajt ellephesse a fű (a szukcessziós folyamat első lépcsőinek egyike, a cserjés nem azonnal tud felújulni). Az indián azért tette ezt, mert több hasznát vett ea füves aljú erdőnek, mint a cserjésnek, mert a füves jóval nagyobb patás vadállományt tud eltartani, tehát megnő a vadbőség, nem kell messzire járni vadászni, a szarvasok helybejönnek az indián által megterített asztalra (legelőre) Ez egyértelműen egy tudatos tájgazdálkodás volt az indiánok részéről, de a lehető léegkisebb erőfeszítéssel. Akkor pont jó volt, ma nem javasolnám alkalmazását. Egyébként a füves erdőalja visszacserjésedése már a megnőtt legelő vadállomány miatt sem volt túl gyors (élő fűnyírók), ezért nem kellett túl gyakran felperzselni. Az egész üvegházgázkibocsátása elhanyagolható lehetett a későbbi iparéhoz képest. Ezekről és a többi vitapontról a National GEOGRApHIC is rendszeresen beszámolt.
Na igen. A legrosszabb alternatíva valóban a Nájckingdom-féle mezőgazdasági kultúra lenne. Annál egy fokkal jobb a Mad-Max-féle verzió amikor minden elpusztul és csak pár túlélő csoport van. De az elfogadható forgatókönyv szerintem is az atomos megoldásnál kezdődik.
Észak-amerikában nem jellemző hogy erdőt irtottak volna - már csak azért sem mert minek, ha egyszer nincs számottevő mezőgazdaság. Dél-Amerikában persze igen, és bizony ott nagyon is kipusztult az a (kicsi) terület. Ha jól emléxem az adatokra olyan 60-80 év alatt regenerálódott. De mivel kevés ilyen volt és kicsi területeket érintett, így bőven volt idő regenerálódni a területnek. Ma már más a helyzet... A lényeg az, hogy 8-10 millió ember egy USA méretű területen akkor is harmóniában marad a természettel ha az egész népesség SUV-val jár WC-re akkor is. Ma viszont egy nagyobb városban élnek ennyien.
Nem próbálok. Te próbálod antinukleáris buzgalmadban összemosni az atomenergia békés célú felhasználását, mint okot a hidegháború eröltetett, tömeges atomfegyverkezésének következményeivel.
"most meg majd nekiállok ráérős időmben (ha lesz) polgári atomszemetet keresni a Neten nem kommunista országokban! Mi a tipped: lesz ilyen?"
Ha lesz is, az rendszerhiba lehet csak. A szakosított nemzetközi szervezetek (NAÜ, Euratom), a kezdetektől ellenörzik a legcsekélyebb hulladékot is, mert sose lehet tudni, mit használ fel valamelyik harmadik világbel diktatúra atomfegyver-alapanyagként vagy piszkos bombaként.
"Az atom nekem elkerülhetetlen rossz az olajcsúcs miatt. "
Kapaszkodj meg: nekem is. Az általad vizionált középkori agrártársadalom pedig az elkerülhető rossz. És leginkább azért látom elkerülhetőnek, mert van atomenergia, mint kisebbik rossz.
US hopes for Arctic oil and gas bonanza set back by expert study
By Sheila McNulty in Houston
Published: November 2 2006 02:00 | Last updated: November 2 2006 02:00
The US has overestimated the Arctic's potential as an energy source and must look elsewhere to meet rising demand, according to a study released yesterday by Wood Mackenzie, the international energy consultants, and Fugro Robertson, the geosciences company.
Andrew Latham, Wood Mackenzie's vice-president of energy consulting, said: "This assessment basically calls into question the long-considered view that the Arctic represents one of the last great oil and gas frontiers and a strategic energy supply cache for the US."
The report concluded the US could no longer consider the Arctic as a strategic energy source and must look to nations in the Organisation of Petroleum Exporting Countries, such as Venezuela and Russia. It noted that being forced to look outside its borders carried broader, geopolitical concerns relating to security of supply.
The US has long estimated 25 per cent of the world's undiscovered resources are in the Arctic. But Fugro-Robertson's assessment of global "yet-to-find" energy resources is 864bn barrels of oil equivalent.
On this basis, the Arctic's "yet-to-find" potential, of 166bn barrels of oil equivalent, represents a fifth of global potential.
Beyond that, the study said most of those unfound resources were gas, and that the big finds were outside the US.
The study determined 85 per cent of the discovered resources and 74 per cent of the exploration potential was gas. That means there is only about one-quarter of the oil volumes previously assessed in key north American and Greenland basins.
Mr Latham said: "This oil/gas mix is not ideal because remote gas is often much harder to transport to markets. In addition, export and technology constraints are expected to delay production of a large portion of the commercial gas until 2050."
The study determined that the big finds were in Russia and Greenland.
The team said it analysed individual basins and their petroleum reservoirs. Estimates with the US varied because of different modelling tools, though it considered the US approach optimistic.
"While these results are disappointing to the US . . the Arctic still holds great potential for individual oil and gas companies with the advanced technology, money and time to develop the challenging re-sources and build the infrastructure required to transport it," Mr Latham said.
Egyebkent a Mississippi-volgyi sirhalom-epito kultura hanyatlasanak egy masik lehetseges oka a talaj kizsigerelese (adott szinvonalon). Azt hiszem az europaiak megjelenese pont egybeesett egyeb okokbol zajlo hanyatlassal, es nem teljesen biztos, hogy a jarvanyoknak ebben milyen szerepuk volt. Figyelembe veve azonban, hogy a jarvanyok par evtized alatt szinte teljesen elneptelenitettek a spanyol gyarmatokat, mindenkeppen drasztikus hatassal kellett h. jarjanak a Mississippi-volgyiekre is.
Van amivel nem - vagy nem teljesen - ertek egyet, lehet h. csak a hangsulyok masok, de azert beirom.
hol vannak azok a VÁROSOK
Vannak nyomai varosias kulturanak, persze ahogy irtad igen alacsony szinvonalon, es nem valami nagy nepsuruseggel (bar ujabb becslesek tobbnyire magasabbak a mai USA teljes teruletere vonatkozoan, egyes becslesek Kolombusz idejen 5-10 millios nepesseget tartalmaznak, ami persze meg mindig igen alacsony nepsuruseg). Gyors kereses utan egy link.
"óriási népesség" városokban tud élni.
Ez igy nem igaz, Kina pl. mar szaz eve is igen surun lakott videk volt, megis a nepesseg tulnyomo resze a falvakban lakott. Inkabb ugy fogalmaznek, hogy ha nagy a nepsuruseg, akkor a nepesseg kozpontjai (=varosok) is nepesebbek lesznek.
a járványokat nem érdemes túlmisztifikálni. kb. ugyanakkora pusztítást okozhattak, mint Európában a pestis.
Kulon-kulon igen, de itt legalabb 5-10 kulonbozo sulyos korokozo jelent meg majdnem egyszerre. Mexiko vagy Peru nepessege pl. egesz bizonyosan a toredekere esett a spanyol uralom elso nehany evtizedeben, es ennek az oka egesz biztosan nem a spanyolok kegyetlensege volt. Gyakorlatilag a nepesseg tobbezer eves immunizacios hatranyban volt az europaiakkal szemben. Persze a vita szempontjabol mindegy, hogy 5 milliorol esett 1 milliora (a XVIII. szazadra) a bennszulott nepesseg az USA-ban, vagy 1.5 milliorol, a lenyeg, hogy a mai USA ritkan lakott videk volt. (Kozep-Mexiko kivetelevel az egesz kontinens az volt egyebkent, az akkori Eurazsia mas videkeivel osszevetve, sot meg most is ritkabban lakott Eurazsia mersekeltovi es tropusi videkeinel.)
"Viszont a Kolombusz-kori indiánok egymás közti harcainak jóval kevesebb áldozata volt, mint a kor európai hatalmainak a háborúiban. (lehet mondani, hogy azért, mert nem ismerték a fém fegyvereket és a puskaport, de önmagában tény)"
meg is válaszoltad miért nem jelent semmit a felvetésed. :)
De kiirtották. Az égetéses művelésnek mindenhol az volt a célja hogy az erdős szteppéből erdőmentes sztyeppe legyen, mert a zsákmányállat nem él meg az erdőben, csak a sztyeppén. Ennek mintegy mellékhatása volt az erdők visszaszorulása, vagy legalábbis nem továbbterjedése...
Ausztrália sivatagos éghajlatát pl többek közt ennek köszönheti.
"Aztán tizenezer évvel később már tényleg lelkesen irtották egymást is. Ugyanúgy marakodtak, mint bármilyen más népcsoport, az Észak-Amerikai indiánok fene-nagy harmóniája sem terjedt ki odáig, hogy egymást ne tekintsék ellenségnek. Egységes fellépésre sem voltak képesek, ha képesek lettek volna, másképp is alakulhatott volna a földrész sorsa."
Közben ne felejtsük, hogy az egész indián-téma az olajcsúcs-topicra úgy kerül, hogy a korábban lehanyatlkott civilizációk, ill. erőforrásbázisukat kimerítő, felélő népek tanulmányozása esetleg hasznos lehet saját civilizációnk sorsának megtippelésére egy gyanúsan erőforráskimerüléses helyzetben.
Tehát az indiánok természettel való példás harmóniája, vagy egymás elleni ellenségeskedése ügyében a legalapvetőbb, egyúttal magától értetődő tény, hogy ők is az emberi faj részei, nincs olyan erénye, vagy bűne pl. a fehér fajnak, ami az indiánok között ne fordulna elő. Az indián is lophat, ölhet, élhet a természettel harmóniában és ki is merítheti erőforrásait. Minderre van példa. Nem jobb és nem rosszabb másoktól eredendően. Viszont a Kolombusz-kori indiánok egymás közti harcainak jóval kevesebb áldozata volt, mint a kor európai hatalmainak a háborúiban. (lehet mondani, hogy azért, mert nem ismerték a fém fegyvereket és a puskaport, de önmagában tény)
Nem értitek az erdőégetés lényegét. Evidencia, hogy Észak-Amerikában sokfelé rendszeresen égették az erdőt az indiánok. EZZEL NEM IRTOTTÁK KI! A nagy fáknak csak kívül megperzselődött a kérge , a bozótos aljnövényzetet vitte el a tűz. A bozót kitisztításával a talajszinten fű nőhetett, ami jóval nagyobb vadállományt tarthatott el a fűlegelő vadakból (szarvasok). Tehát az indiánok lényegében kasza helyett használták a tüzet. Ma nem feltétlenül javasolnám, de nekik akkor bevált. Ez nem volt akkor primitív természetfelélés, csak tudatos gazdálkodási modell.
Próbálsz kitérni. Szóval, ha van USA- Cseljabinszk, akkor maradjunk a polgári atomnál. Rájöhettél volna már, hogy most meg majd nekiállok ráérős időmben (ha lesz) polgári atomszemetet keresni a Neten nem kommunista országokban! Mi a tipped: lesz ilyen? Nekem előre azt súgja valami, hogy igen. DE EBBŐL NEM KÖVETKEZIK, HOGY PL. KÖVETELNÉM PAKS LEÁLLJTÁSÁT! Nem hiszem, hogy olajcsúcs idején nélkülözhetnénk az atomenergiát, főleg, hogy már ma is ilyen nagy az aránya a hazai áramtermelésben. Csak nem tartozok azok közé, akik önként és dalolva követelik a "száz reaktort, ezeret" hanem úgy látom, hogy itt egy jókora ujjunkat kell levágni kényszerűségből. Az atom nekem elkerülhetetlen rossz az olajcsúcs miatt. Nagyon rossz, ahogy a szénbányák újranyitása is, de azt se ússzuk meg.
a lappokat én is akartam említeni mint európai példát, de ott vannak a legközvetlenebb nyelvrokonaink is nyugat szibériában. "ők is harmóniában éltek a természettel. "
szerintem ebben semmi tiszteletre méltó nincs, nem jófejségből "nem cseszték szét a környezetet" - ami Magyarországra sem igaz ebben a formában, hanem azért mert túl kevesen voltak és nem voltak technológiailag elég fejlettek. ha fejlettek akkor szétcseszik ők is.
