Megfelelő térerőnél, megfelelő antennával lehetséges kinyerni annyi energiát. De a tranzisztor nem tud termelni magának annál többet.
Nagyapám konyhai rádiója egy db AZ4 egyenirányító cső és egy kani vastag drótból csinált nagy rezgőkör volt. Kb egy 1,5 literes uborkásüveg méretben, 3 mm-es rézdrótból.Onnan volt levéve a fűtőfesz is. Az egyenirányítás után egy nagy kimenőtrafó etette a sok wattos hangszórót. De ez egy kb. 30 méteres antenna volt, a Kossuth adó nagy antennájától 400 méterre.
A tranzisztor is be van állítva egy munkapontba, van nyugalmi áram, van bázisfeszültség (DC-szint).
Azért kérlek előlegezzél látatlanba annyi szaktudást, hogy nagyjából tudjuk hogy működik egy bipoláris tranzisztor. Sőt, lehet még ezres nagyságrendbe alkalmaztuk is.
De nem ez a lényeg - hanem az, hogy abból indult a csevej, hogy az egész szerkót az antenna-jel táplálja - és abból nyugalmi áramot nyerni (és itt jön be, hogy nyitófeszként nem mindegy, hogy Ge, vagy Si) lehetséges-e előfeszíteni a tranyót a jel számára?
Szóval az volt a kérdés, hogy az antenna és föld között termelődik-e annyi feszültség és áram is - hogy mindez létrejöjjön egy sima bipoláris tranzisztorral?
Ezt a Lakihegyen élő és 50 évig ott dolgozó nagyapámtól hallottam. A térerő hatásait sem városi legendákból ismerem, mert gyerekként minden nyaramat ott "vidéken" töltöttem.
Fizika. Hangerő csak teljesítmény átalakításból lesz. Azt valahonnan be kell "csatornázni" Amit az antenna a földelés segítségével végez. Ezért különösen fontos a hallgató hatásfoka.
Még sem sikerült sem itthon, sem máshol ilyen adók károsító hatásait igazolni. Pedig profi ilyenre szakosodott genyó ügyvédek százai, ezrei akartak már meggazdagodni belőle.
Hááát, ha Soltról volt szó, akkor annak a közelségében a ruhaszárító drót két vége begyújtotta a 3 W-os szofit égőt - a káposztalevelek meg mondták a híreket - úgy berezonáltak a térerőtől.
Akkor még nem volt internet, ahol "egészségkárosítáááást !!!" lehetett volna kiabálni :-)))
Volt egy olyan detektoros kapcsolásom, amiben egy germánium tranyó is volt, elem nélkül olyan hangos volt, ezzel hallgatóval, hogy simán lehetett hallani a szobában.
NEM! Ez a betét sajnos egy meglehetősen durung, érzéketlen cucc. Ilyen TA-56m betét volt évekig a Rádióvilágnál kapható. Az érzékenysége nagyon kicsi, viszont durva nagy teljesítményt kibír. Létezett pont ilyen betét/hallgató 50 Ohmosban is.
kipróbáltam, tudom. Van most is valahol egy fél marék. A muszka nagyon elterjedten használta mind az 1600, mint az 50 ohmos változatot. Az orosz reprádiók is az 1600 ohmost használták.
Az 50 ohmos egy 230/24V-os trafó mögül nézve 4kohm, de aki szenvedni akar vele annak az nyilván nem megfelelő hogy egy másfélwattos Schaffer trafót kivesz a fiókból vagy a legrosszabb esetben vesz egyet 500-ért. Tekerni jó!
Gyerekként nyilván detektorost barkácsoltunk. Pénz híjján a hallgatót próbáltuk házilag összehozni. Kiderült akkor, hogy a pofon egyszerű primitív szerkezetben mennyi gógyi volt, hogy tényleg jól szóljon. Minden létező anyagot kipróbáltunk membránnak is.
Egyébként van olyan hallgató valóban, amiben a két lágyvas a tekercsekkel úgy dolgozik, hogy a két pólus adja a két mágneses pólust. A ház nem mágneses. A membránnak csak a közepe aktív mágnesesen. Előkerestem régi igazi, 1920 körüli gyártásút és ilyen. Az orosz katonai hallgatóbetétek is. Egy háborús Standard (Orion) hallgató viszont az előbb leírt.
Amit biztosan tudunk, hogy a vasmag magához rántja a lemezt, vagy pontosabban légrés alakul ki, ebben az esetben, a távtartás miatt. Ez elvileg csak úgy lehetséges, mint a patkómágnes esetében is, amikor az É-D végein záródnak az erővonalak, ha odatapasztjuk valami vashoz.
Ez viszont azt sugallja, hogy a gyűrőmágnest képező kör É-D "sarkait" köti össze a két L vasmag, majd a membránon keresztül záródnak az erővonalak.
Nekem még gyerekként volt a videóban lévőhöz hasonló, katonai fejhallgató, csak nem alumínium, hanem bakelit volt a külső rész. Ha az eredeti acélmembrán helyett konzervdoboz lemezét tettem rá, azzal is szólt éppen, de kb. fele hangerőnek saccolnám.
2 kohm körül lehetett, a detektoros rádió szólt vele rendesen (mármint a rendes lemezével inkább).
Volt a telefonokba való 600 ohmos hallgatóbetét is, annak az alján volt csak egy téglalap alakú mágnes. Ha jól rémlik, az is szólt valamit, de talán csak gyengén.
Nem ötlet kell, hanem gyakorlat. Ha használhatót akarsz, nem csak látványt. Kritikus a membrán anyaga. Azért, hogy a nagyon gyenge mágneses erő hallható hangot adjon, nagyon vékonynak kell lennie. A mágneses jellemzői is fontosak. Egy "bilivas" membrán töredéke hangot adja egy oda készült ötvözetnél. Kritikus a légrés a membrán és a lágyvas pólusok között. Tipikusan pár század. Megint a hatásfok miatt. A 2 tekercs a két póluson sorba van kötve, általában 0,05-ös zománchuzal.
Használhatót lehet csinálni, de sok játék, kisérletezés. Jót csak nagyon jó anyagokból, sok (esetleg) gépmunkával.
Nagyon szép régi hallgatókat kapni néhány ezer forintos árban.
Nem egészen. A lágyvas pólusok azonos pólust képeznek. A membrán széle az egyik pólusa az alul lévő állandó mágnesnek, a másik a lágyvas a tekercsekben. Ennek az erőterét gyengíti vagy erősíti a tekercsekben keletkező mágneses erő. Hol hozzáadódik hol elvesz belőle. A membrán a vonzás miatt mechanikusan "elő van feszítve".
Ha a két lágyvas pólus ellentétes erőt képviselne, a membrán nem közeledne-távolodna a belső résztől, mert záródva a lemezben a környezetéhez képest nem mozdulna. Így hangot sem adna.
Tűnődtem rajta, lehet hogy nem U alakú a vas, hanem két L, egyiket É másikat D-re mágnesezi a két mágnes csík. Az erővonalak pedig a rés-membrán-rés útvonalon záródnak. A tekercselés pedig úgy van bekötve, hogy egyik fél periódusban segít a mágnesnek, másikban ellene dolgozik.
Az ajtócsappantyúkban van lágyvas lemez is, mágnes is, két darabból ki lehetne alakítani.
Volt bennük mágnes, hogy ne kelljen DC árammal előfeszíteni (tisztán lágyvas rendszert AC-vel meghajtva mindkét fél periódusban vonzaná a membránt). A tekercsek U alakú lágyvason voltak, és külön mágneseket illesztettek mellé.
A képen a két ívelt lemezcsík a mágnes.
A membrán a legnehezebb probléma, vékony acéllemez, vagy valami műanyag jöhet szóba, kis vaskoronggal a közepén. A mágnes vonzza, kell legyen tartása, hogy ne tudja berántani.
A külső burkolat alumínium, csak tartó szerepe van. Készülhet műanyagból is, 3d printerrel.
