Nagyon érdekes és tanulságos volt olvasni a Rolling Stones-fanek homepage-ét. Nem akarok "ellenlábaskodni", vagy fölemlegetni holmi ostoba "Beatles kontra RS" vitát (mellesleg ez a vita nem, vagy legföljebb RS-oldalról létezik), mindenesetre azt javaslom: nyissunk mi is itt egy oldalt, azaz írjon mindenki, aki vonzalmat érez a Történelem Legnagyobb Zenekara, a BEATLES iránt! Kicserélhetnénk egymással a véleményünket, információinkat stb. Profi rajongók, figyelem! Máris a figyelmetekbe ajánlok egy hasznos weboldalt: www.rarebeatles.com
Szabolcs talán elkerülte a figyelmedet, hogy a szöveg a 'korban' íródott, amikor még nem voltak olyan okosak az emberek a kábítószereket illetően mint ma. Egyébként még csak nem is a saját véleményem írtam le hanem egy elképzelt angol srácét, aki akkor úgy vélekedett ahogy. Nekem speciel a Within You Without You az egyik kedvencem, de az akkori angol suhanc nem hiszem hogy elsőre a szívébe zárta. A fűről annyit, hogy a zenekar szemléletét bozony alaposan megváltoztatta - jó nem annyira mint az LSD. Amúgy lehet alkotni fű hatására is, de az eredményt csak tiszta fejjel érdemes másnap megítélni. Többnyire sokkal rosszabb mint ahogy emlékszik rá az ember...
Én is írtam cikket gimnazistaként,angolul, még meg is jelent egy diákújságban. Talán még megvan valahol. Nem volt egy irodalmi alkotás, de jó érzés volt hogy megírtam. Sokat segítettek a Fiúk abban, hogy aránylag tűrhetően megtanultam angolul.
A fű szerepe kicsit túlzott. A maritól az ember nem hallucinál, sőt a tudatállapota se módosul annyiban, hogy a kreativitására hatással legyen. Azért, mert valami szokatlanabb a korábbitól, az nem azért van, mert az illető közben befüvezett.
Egy valamit fontos tudni: tévedés, hogy kábítószeres állapotban alkotni lehet. (Igaz ez az alkoholra is.) Világos, hogy a Beatles szedett hallucinogén anyagokat (a fű nem az), de azok jelentősége sokkal kisebb az életmű fejlődésében, ahogy az a közhiedelemben van.
Általános iskolában nekem is gyűjtötték az újságcikkeket stb. Már akkor is rajongóként ismert mindenki. Cikket írtam róluk, rásióműsorokat szerkesztettem. tizenkét éves koromban három napon át üresüvegeket gyűjtöttem hogy összejöjjön a 900 forint egy tripla Beatles koncertlemezre...ma is azt mondom megérte.
Nekem a rajongás sok erőt és motivációt adott. Miattuk tanultam meg angolul és diplomáztam angol tanárként, miattuk vettem kezembe a gitárt és lettem egy zenekar vezetője és a programozást és a videovágást stb is azért tanultam meg, hogy rendszerezni tudjam a gyűjteményem. Magyarul eddig mindent sikerült szórakozva és nem muszájból csinálnom.
A feleségem akivel 89 óta vagyunk együtt ezt jól tudja és eleve úgy ismert meg amilyen most is vagyok. Beatles-rajongóként. Fiatalon persze mi is hatottunk egymásra és ennek hatására ő is szereti őket, de nem rajongó vagy ilyesmi. Szívesen meghallgatja a dalokat és ennyi. Viszont 100%-ban mellettem áll ás ha mondjuk 10 kilómétert kellene hőségben gyalogolni egy koncertjegyért akkor is eljönne velem. A zenék amiket szeret szerencsére mind nekem is tetszenek. Tina Turner, UB-40 stb.
Szerintem itt is a kulcskérdés az, hogy a
saját korában kell értékelni a lemezeket.
Please Please Me: Ma vettem egy lemezt.
Az első szám beszámolással kezdődik és söprő lendülete van. Ki játszik
akár csak hasonlót is manapság? A többi dal is mind bejön. Elsöprő hangzás.
A Boys is nagyon ütős, de a lassabbak is tetszenek. Do You Want To Know A
Secret? Tudádú….A kedvencem mégis a Twist and Shout. Öcsém. Ez az
ismeretlen zenekar még a dalok felét maga is szerezte és nem külsős
zeneszerzőkkel dolgoztat.
With The Beatles: Micsoda dögös borító.
Kik ezek a földöntúli arcok? Végre nem egy ’zenekarénekesmosolyogszépruhábannevükfelírvasarokban’
koncepció. A szerzemények egyenes folytatásai az első albumnak, kicsit
bluesosabbak, néhány töltelék, de olyan brilliáns felvételek is vannak
mint az All My Loving. Ki tudott így ritmusgitározni eddig?? A dobok még
hangosabbra keverve, Ringo folytonosan üti a cineket. Állat…
A Hard Day’s Night: Mi ez az elképesztő
akkord? Örült gitárszóló a dal közepén. Megint egy üvöltős: Can’t
Buy Me Love. Ki engedi így el magát manapság? Én nem mernék így üvölteni
annyi ember előtt. Most meg átmentek akusztikusba. 12 húros gitár meg
minden. All My Loving, I’ll Be Back, Things We Said Today. És minden dalt ők
komponáltak – hihetetlen. A filmre is van jegyem. Remélem az is jól sikerült.
Imádom őket!!!!
Beatles For Sale: Töltelék. Kár hogy
így összekapkodták. Megveszem mert Beatles és ők is tudják hogy ez a lemez
csak egy termék: Beatles For Sale. Néhány leporolt slágerfeldolgozás. Azért
a Rock n Roll Music jobb mint az eredeti. Csak a dalok felét szerezték. A borítón
is olyan rosszkedvűeknek néznek ki. Hát remélem a következő jobb lesz. Ha
nem akkor valszeg igaza van a firkászoknak, hogy végük…ennyi volt bennük?
Help!: Countrys beütések. Nem az
igazi, de van rajta néhány kedvenc. A Help például nagyon jó kis dal. A barátnőm
komálja a Yesterday-t is. Szerinte örökzöld lesz. Szerintem hülyeség, de
majd rájön. A Ticket To Ride viszont zseniális. Mindent összevetve jobb mint
az előző lemez, de nem annyira mint a régiek. Persze már kicsit megszoktam,
hogy jók és így nem is hat annyira az egész. Ja a You Got To Hide Your Love
című is tök jó. A filmben is tetszett, de azért az is elég bugyutaság. Na
mindegy én akkor is bírom őket. Szerintem jobbak mint a Stones.
Rubber Soul: Na végre! Az új album. Jól
néznek ki a borítón. A sok füvecske – ha igaz amit suttognak – kicsit
megnyújtotta az arcukat. A hástó borító is klassz. Remélem nem egy újabb
country album. George nagyon cowboy kinézetű…….Ez aztán megszólal.
Kicsit félve raktam fel, de a Drive My Car bevezetőjétől kezdve az utolsó
hangig zseniális. Dögös nyitás után Norwegian Wood. Mi a franc lehet ez a
magas hangú gitár amit pengetnek. Torzított basszgitár a következő
meglepetés. Micsoda vokál. Nowhere Man – akkár én is lehetnék. Na ezt a
csemballó szólót ki nyomja? Biztos nem a fiúk…de azért klassz kis szám.
In My Life. Tényleg mi lehet a haverokkal? Michelle, Girl jó dalok, de már
unom a csajokról szóló szövegüket. George is egyre klasszabb dolgokkal áll
elő. Már a Help!-en is volt dala, de az If I Needed Someone eddig a legjobb.
Na nem tudom a kritikusok mit szólnak hozzá, de ugye hogy van még bennünk néhány
jó nóta. Szegény Mick és Keith. Fel van adva a lecke…he..he..he
Revolver: Ma megjelent az új album. Na
nem megmondtam, hogy füveznek? Hogy néz ki ez a borító! A címe meg: Pörgő.
Ezek a bugyuta napszemüvegek is itt a hátlapon. John megint felszedett egy
kicsit. Na megint beszámolnak, köhögnek meg minden. Bolondok ezek. A dal
viszont tényleg jó. Hát persze George. Mondom hogy ügyesedik. Azt mondják
szitározni is tanul. Jó lenne tudni mi az. A szöveg meg végre nem arról a
francos szerelemről szól. Néha már ciki volt azokat énekelni. Hé itt meg
valaki ásítozik, meg hogy szól ez a gitár??? Majd megkérdezem a gitáros
haverom hogy bír így szólni a szóló. Paul megint hozott néhány
klasszikust. For No One, Here There…Nem tom koncerten hogy fogják ezeket
nyomni. A Got To Get is milyen jó. Hoznak majd egy fúvósszekciót magukkal? Sárga
Tengeralattjáró…Ringo egész jól énekli. Milyen hülyeség. Jó az a
felelgetős rész benne. Eleanor Rigby. Képzelem ahogy John nézhetett mikor
ezt felvették. Hol vannak a jó öreg rockandroll számok!? Na azért elég szép
nóta. Az új barátnőm is folyton ezt dúdolja..azagyamramegy. Persze a
Tomorrow Never Knows alatt kimegy a szobából. Pedig az a legelszálltabb zene
amit valaha hallottam. Hogyan lehet ezt überelni? Asszem újra felteszem előlről…hadd
pörögjön…
Sgt. Pepper: Egy óraja csak a borítót
bámulom. Dupla tok, ajándékok és végre itt a szöveg is. Mindenki
bajuszos…röhej. Billy Shears meg ki a franc lehet? Na hallgassunk bele
Dögös nyitás és megint itt van Ringo papa.
Jó kis dúdolós dal. Hopp itt jön Johnny fiú. LSD…LSD… dögöljek meg ha
nem igazak a hírek, amit a suliban a tanárok beszélnek hogy a dal az LSD-t népszerűsíti.
Hiába tagadod Johnny… Fixing A Hole…Uramisten itt meg valaki hárfázik. A
Love Me Do még csak vagy négy éve született. Hogy változhatnak ennyire?? Azért
jó kis dal ez is, de nekem kicsit szentimentális. Mr. Kite viszont nagyon
tetszik…jó ez a vurstli hangulat. Na forsítsuk meg. Hoppá-hoppá itt van
George. Na ezt átugrom. Valahogy nem jön be ez az indiai valami.
Vera-Chuck-and Dave! Jópofa kis nóta. Tuti sláger. Na néhány töltelék jön,
de azért azok is szépen ki vannak polírozva. Ez az állatos hangorkán meg tök
jó. Ilyen hülyeségeket feltenni és mégis jópofa. Na vége is van…itt a
reprise. Hopp itt még van egy dal. Jó hosszú is…
Anyám most ment ki a szobából. Nem tudta,
hogy mi ez az oltári hangzavar nálam. Nekem viszont életem legnagyobb dala
volt. A Day In The Life…ez egyszerűen elmondhatatlan. Kicsit ciki volt, hogy
mikor megnyugtattam anyát a lemez még mindig nem kapcsolódott ki hanem
elkezdtek valamit halandzsázni a végén. Mit jelenthet? Majd megkérdezem a
suliban. A lemezt viszont még most étviszem Billhez, neki is hallania kell!
The Beatles: De rég vártam ezt a
lemezt. Persze az MMT EP is megjelent és micsoda dalokkal. I am The Walrus –
Fool On The Hill. Meg persze itt volt a nyáron az All You Need Is Love is, ami
azóta is nagy kedvenc. De hát akárhogy nézzük sok idő telt már el egy
igazi Beatles album óta. Azért rendesek hogy mindjárt kettőt adtak ki. A borító
kicsit csalódás volt, de mikor otthon kibontottam és kiesett a négy fotó
meg az a pazar poszter minden meg lett bocsájtva. Bill hívott hogy az ő
lemeze a 100256-os. Sajnos az enyém 101568-as. Kicsit elkéstem. Na mindegy. Azért
felteszem…..
Majdnem két óra telt el és nem tudom mit szóljak.
Sok jó dal van rajta, de azt sem tudom melyik melyik. Van néhány elvarázsolt
Lennon rock meg blues, meg ez a francos hangorkán itt a végén. Na ezt már tényleg
nem lehet szavakba írni. Van néhány szép ballada. Julia, I will stb. Ringo
is írt rá valamit. A nyitó dal tetszik és George gitáros dala is csúcs. A
csjomnak az Ob-la-di a kedvence. Asszem még sokat kell hallgatnom hogy megemésszem.
Addig is itt az új kislemez a Hey Jude / Revolution. Nekem speciel ez utóbbi
jobban bejön a kislemezen mint az albumon. Lehet hogy elég lett volna egy
szimpla lemez? Igen de mitt hagytak volna le? Hát a kavalkádot meg a
Revolutiont nyugodtan…
Abbey Road: Tökjó a borító is. Jól
megnőtt a hajuk. Paulon meg nincs cipő. Ki lehet ez a csaj a hátsó borítón?
Remélem nem az a japán tyúk. Yuko vagy mi. Tisztára begőzölt tőle John.
Remélem hamarosan kiheveri is kiadja az útját. Come Together – Something
– Oh! Darling – Octopus- I Want You …. Hát ez a valaha készített legerősebb
A oldal az szent. Még Ringo szerzeménye is milyen jó. Az I Want You progresszív
mint az állat. Bill mehet a Led Zepp első lemezével a sunyiba és szerintem a
Deep Purple se tud ilyen jó dalokat írni. George szerzeményei egyszerűen elképesztőek.
Gondolom hogy nézhettek a többiek mikor eljátszotta nekik. A B oldal is
klassz. Nagyon jó dalok. Az egyeveleg is tuti. A Because vokál hihetetlen.
Ringo röpke dobszólója is nagyon tetszik..ta….. ta….. ta….. ta…..
ta….. ta….. ta….. ta….. ta… durumdurum.. ta….. ta….. ta…..
ta…Amerikában valami idióta kitalálta hogy Paul halott és szerinte a borító
a bizonyíték. Hülye amcsik. Amúgy meg tudod ki hiszi el hogy feloszlanak? Hülyeség.
Aki ilyen jó lemezt tud csinálni minek oszlana fel? Különben is januárban még
koncerteztek is. Kár hogy nem tudtam róla időben. Állítólag filmre vették
és talán lemez is készül hozzá. Majd ott megnézem. Mindenesetre ez a lemez
tuti!
Let It Be: Hagyjatok békén. Ne szóljatok
hozzám. Paul bejelentette hogy kilép. Akkor mégis igazak voltak a hírek.
Rohadt élet. A lemezt Bill hozta át. Én meg sem akarom venni. Az én pénzemen
nem gazdagodnak tovább. Ez a fekete borító is milyen gyászos. Piros alma
stb. Hogy néznek ki itt a hátsó borítón…Ringo és John már legalább egy
hete nem fürödhetett. Paul is ezzel a szakállal. Jim Morrison is így néz
ki. Tisztára begőzölt mindenki.
Na vége az utolsó lemeznek. Kiscsit nyers az
Abbey Road után. Azt mondják ez előbb készült. Majd utánnanézek. Ha igen
akkor érthető, hiszen a fehér albumra minden dalukat rányomták. Az a csoda
hogy néhány hét alatt írtak ennyi új dalt. Mert azért van itt néhány szép
szerzemény. A Let It Be, az Across The Universe (bár ezt már a Bill
Greenpeace lemezén hallottam, csak mintha másképp lenne azon…) a Two Of us,
a Long and Winding Road is tuti. Bár ez utóbbiban kicsit sok a vonós. A
rockos dalok közül is van néhány ami bejön.: One After 909… lehet hogy mégis
megveszem a lemezt. Végül is ez az utolsó és hát mind megvan. Érdemes
lenne őket újra meghallgatni. Melyik volt az első? Please Please Me…milyen
hétköznapi borítója van. Kicsit már idejétmúlt a zene is. Azért Twist
and Shout még mindig király…ÁÁÁ ÁÁÁÁÁ ÁÁÁÁ ÁÁÁÁ ÁÁÁÁ SHAKE IT UP BABY NOW!!!!!
Nos, ha már kérdezted: a jelenlegi párommal másfél éve vagyok együtt, tűri, időnként lázadozik, de a McCartney-koncert pl. az Ő ajándéka lesz (nemsokára 30 leszek, a francba...). Nagyon meg szokott lepődni, hogy rajtam kívül másokat is érdekel a Beatles, McCartney-t viszont nyálcsorgásnak tartja (bocs).
A "korábbiakkal" is hasonlóan élményem van.
A témához annyit, hogy soha nem állítotam fel sorrendet, nincs "a legjobb".
Más.
Nagyon nem szeretem a hülye amerikai minta után használt betűcímeket. A film címe nem AHDN, hanem A Hard Day's Night, a lemez címe nem AR, hanem Abbey Road. Jobb így olvasni, jó látni leírva, közelebb visz az érzéshez... (Ez persze egy teljesen begyepesedett vénember siráma...)
Beatles mánia: ez érdekes kérdés, mert nem igazán tudom hogy az-e vagy sem. Megvannak a sorlemezek és néhány szólókiadvány. Videók, könyvek-módjával. Más zenéket is hallgatok, sőt néha hetek telnek el Beatles nélkül. A családom jól viselte, viseli, sőt még a gimnáziumban is köztudott volt a Beatles iránti "elkötelezettségem". A barátnőmmmel sikerült megszerettetni zenéjüket, ebben azért néhány sajátkészítésű válogatás is közrejátszott. Ő nem lett rajongó, de kedveli őket-sőt még a koncertre is szívesen eljön velem, ha sikerül jegyet szerezni rá. Tetszett neki az AHDN is, amikor megnéztük közösen.
A Beatles megkedvelésében azért segített egy-két gimnáziumi barátom is, hiszen nekik sok kazettájuk volt, és így eljutott ez-az hozzám is. Akkor még nem igazán volt ennyire elterjedt a CD...A könyvek nagy része antikváriumokból került hozzám.
Összességében azért rajongónak tartom magam, szeretem a zenéjüket, életfelfogásukat, de nincsen(sajnos...) Beatlefané-hoz hasonló gyűjteményem. Ez idővel reményeim szerint még bővülni fog, de más zenék irányába is nyitott vagyok, így például lemezvásárláskor erősen el kell gondolkodnom, hogy mit is veszek.
Kissé hosszúra nyúlt ez a hozzászólás, de nem tudtam tömörebben megválaszolni Szabolcs kérdését.
Amikor az első LIB-albumomat megvettem a Németh Oszinál (volt néhány dal, amit még nem ismertem akkor), otthon szent áhítattal hallgattam meg. Aztán jött a One after 909, és már amikor legelőször hallottam, akkor is tudtam a szövegét és a dallamát. És azóta sem tudom, honnan ismertem. Talán egész kiskoromban hallottam és akkor előjött. Vagy reinkarnálódott bennem valaki, aki ismerte a 69-es változatot.
No igen, szegény Phil Spectort nagyon fikázzák érte. Pedig a Sgt. Pepper's keverésébe annyira beleszólt Lennon, hogy sajna hallatszik is rajta. IMHO túl van technikázva.
Légy üdvözölve.
Nem semmi nicked van. De én bírom ezeket.
Ez spontán, vagy jelent is valamit?
Komolyan, nem cikiből.
Pl. az enyém tök spontán, mert a Bogyó már foglalt volt. Ez jutott először eszembe, ez lett.
Légy üdvözölve.
Nem semmi nicked van. De én bírom ezeket.
De ez spontán, vagy jelent is valamit?
Komolyan, nem cikiből.
Pl. az enyém tök spontán, mert a Bogyó már foglalt volt. Ez jutott először eszembe, ez lett.
No, persze.
Én is szeretem a Sgt. pepper's-t. Jobban is, mint némely másikat. De egyetértek Themanwho-val, hogy egyes helyeken túlzottan kiemelik a többi közül.
Válogatásként nagyon jó lemezeket lehetne összeállítani, pl. a Penny Lane/Strawberry is először kislemezen jelent meg. Igazából a MMT is középlemez, nem tudom besoroljuk-e a "normál" Lp-k közé.
Szóval, a szigorúan vett, nem válogatásos nagylemezek közül nekem egyértelműen az Abbey Road a legjobb. Figyelembe véve a sorrendiséget, s azt, hogy itt nem sok töltelékszám van. Éppen ezért, nagyon jó lemez lehetet volna a Fehér albumból is, ha kicsit töményebb. Így is nagyon jó, de lehetett volna jobb is, néhány számot én kihagytam volna a fanatikusoknak.
Úgy vettem észre, sok más osztja a véleményemet az Abbey Road-ról, annak ellenére, hogy a Revolvert, meg a SGT-t hallom mindig kiemelni. Persze lehet, hogy arról van szó, hogy a saját korához viszonyítva voltak annyira újszeűek ezek a lemezek. Így jobban elfogadható, de szerintem ha "még az értelmiségiek szívét is meghódította"(idézet egy rádióműsorból) a Bors őrmester, akkor az Abbey Road-nak is meg kellett, hogy hódítsa. Szerintem sikerült is.
2. Szerintem is a Bor-sörmester, de azért szeretem. (Ez volt az első CD, amit mevettem tizenöt éve. Még nem is volt CD-játszóm.)
Az én feleségem is igen jól tűri a dolgot, de hát én sem vagyok mániákus, csak úgy, mint Bogyó2.
A múlt héten rendeztem a könyveimet, és találtam 3 példányt az első Beatles-bibliából, egyet pedig a második kiadásból. Meg egy Halhatatlan Beatlest dedikálva, egy csomó régi újságkivágást... Húsz éve én is úgy kaptam őket, mint most Orsi.
a rubber soul rendben van. tele van normális, egészséges és jólmegcsinált popdalokkal, nincs vele semmi gond. egyébként szerintem azért nem szokás korszakalkotónak nevezni azt a lemezt.
Szerintem a Rubber Soul a legtúlértékeltebb. Összességében szerintem közepesnek nevezhető. A Help!-et én jobba is szeretem egy fokkal, azok a dalok jobban tetszenek, igaz a Rubber Soul szebben szól.
Ehhez képest sokszor nem a Revolvert, hanem a Rubber Soult nevezik korszakalkotónak, meg "fordulatnak", meg forradalminak...
