Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Ez a "kijevi levél" lehet. Állítólag az van aláírva (aláróva), hogy "Láttam", vagy valami hasonló. Ezt a főnök írta oda a feltételezés szerint, magát a levelet meg zsidók írták egymásnak valami kölcsönügylet részeként. A rendszerváltást megelőzően volt erről egy magyar nyelvű cikk, amit talán Scheiber Sándor rabbi írt egy nyugati cikk kivonatolásával.
A középső része hasonlít a nagyszéksósi hun szíjvégre.
Ott ugye a szár jelet metszi a két vízszintes vonal és így lesz belőle Egy.
Az Üdő úr is az Úristennel azonos, ahogy az Egy is.
Nem lehet, hogy ebben az esetben a Nap, vagyis Lyukó jelének négy kinövése amitől Üdő úr lesz belőle,
az ugyan az a két vonal mint az Egy esetében?
Az Üdő úr az Egy olyan módosulata volna, amikor a "lábacskák" tehát nem pusztán Lyukó sugarai, hanem ugyan úgy ahogy az Egy esetében a Nap két napfordulókori magasságát jelzi a láthatáron.
Nem csak fogalmilag, hanem még rajzolatukban is hasonlók egymáshoz ennyiben?
A közép-amerikai indiánok szintén nagy vadásznak tartják az Oriont. S ha van vadász, akkor vadnak is lennie kell. Jó lenne ismerni ezeket az indián mítoszokat.
"Az volt az egyetlen zavaró benne, hogy felsorolja többször is a gyöknyelv előnyeit, aztán kijelenti, hogy
a nem gyöknyelvek fejlettebbek, mert absztraktabbak."
Bérczi Szaniszló védelmében - bár nem szorul rá - elmondhatom, hogy írása lényegi mondanivalója nagyságrenddel értékesebb, mint ez az ellentmondásnak tűnő kijelentés.
Én az absztrakcióval nem igazán tudok semmit kezdeni, mert úgy képzelem, egy véletlen-generált betűsor kellene minden egyes fogalom megalkotásához. A valóságban ez nem működik!
Új szavakat ma is úgy alkotunk, hogy valamilyen korábbi fogalmat alakítunk át, vagy a "körülírás" helyett mozaikszót csinálunk. 1-2000 év múlva senki nem emlékszik, mi volt a mozaikszó eredete.
Szerintem az ilyen elvont szavak is valamilyen módon a valóságból kiindulva keletkeztek, de ma már nem lehet az eredetükre fényt deríteni.
Nincs semmi ellentmondás. Ha 50 000 évvel ezelőtt keletkezett az írás a Közel-Keleten és már a kőkorban elterjedt a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, akkor ott lehet a 30 000 éves európai barlangrajzokon is, meg a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron is. Varga Csaba téved, amikor a Kárpát-medencébe képzeli az írás születését. Nem vette figyelembe az indián jelrokonságot és az Édent ábrázoló világmodelleket és "f" (Föld) jelet. A képen egy magyarszombatfai tál az Éden térképével. Középen van az Isten jelképe, s a lábától indul a négy szent folyó.
Lapp mítoszok világosan megmondják, hogy az Orion a két fiával (a Gemini "Ikrek" csillagképpel) vadászik az előlük menekülö csillagszarvasra.
Tollaskígyót azért feszíthették X-re (és nem keresztre), mert az Orion csillagkép X alakban is ábrázolható (ám köré pontokat szoktak rakni, talán a csillagok jelzésére) hogy megkülönböztessék a szimpla X alakú Bél hieroglifától (ami az isten földi változata, a négy szent folyó rajza).
Az alsó képen egy indián és egy őrségi edény az Orion csillagkép rajzával, az "atya" hieroglifával, a székely írás "ty" betűjével (középen). A felső képen az Orion csillagkép.
"Az Isten semleges nemű. A megnyilvánulásai által válik kétpólusuvá."
Így is lehet(ne) fogalmazni, azonban a helyzet az, hogy az istenek általában párban jelennek meg, férfi és nő alakjában.
Persze, van számos ellenpélda is...
A monoteista vallás tartja úgy, ahogy megfogalmaztad, de ez már egy későbbi istenkép.
Amúgy végülis igaz, amit írsz, mert a dualitás mellett az egység is igen fontos mondanivalója a női-férfi párosnak.
"Az anyag viszont női minőséget képvisel. He ettől eltér egy vallás az elfajulást jelez."
Én ezt pont fordítva látom, s ennek számos bizonyítéka megtalálható.
Kimutatható, hogy eredetileg a férfi az anyagi világ szimbóluma, a nő pedig a nem-anyagi dolgokat jeleníti meg.
Ez a szerep legkorábban a hindu vallásban az Upanisadok megírásakor és annak Védákhoz csatolásakor cserélődött föl. (árja törzsek hódításával egyidőben/után) Ezt követően az asszír, majd a héber vallásban történt hasonló szerepcsere.
"Alább is látszik, hogy a világtojásának létrehozása által női minőségnek tételezi a világ anyagi formáját egy merőben nem eurázsiai vallás."
Miután a forrást nem tudtam megnyitni, egy másikat olvastam, de abban nem találtam utalást a világ anyagi formájának női minőségére.
Ellenkezőleg, inkább férfi minőség kerül előtérbe:
"Kezdetben semmi sem volt, csak Amma, aki négy kulcscsontból egy zárt tojáshoz hasonló képződményt teremtett. A négy alkotórész jelentette a négy fő elemet: a vizet, a levegőt, a tüzet és a földet, amelyek az egész világ jövőjét magukban rejtették. [...]
...a világtojásban rezgésbe jött, két méhlepény keletkezett, mindegyikben egy fiú-lány ikerpár, azaz négy nommo, az egyik jó tulajdonságokkal, a másik rosszakkal. Az utóbbi ikerpárból a fiút ogo-nak, a nővérét yasigi-nak hívták. A másik jó ikerpárból a fiút nommo-nak, leánytestvérét nommǫ titiyayne-nak nevezték. Ennek az utóbbi ikerpárnak a fiú tagját általában „A Nommo”-nak nevezik."
Tehát a két ikerpár négy tagja inkább férfi minőséget hordoz, ha egyszer nommo-nak nevezi őket. (az egyik fiútestvér után)
Ezután egy darabig Ogo játssza a főszerepet, majd a rendet a nommo-k állítják helyre.
Közben egy Noé bárka-szerűség is része a történetnek, ahol a másik fiú Nommo lesz a vezéralak.
A Kutyaként ábrázolt alak viszont hasonlít Anubiszra, aki szintén az alvilág és a holtak patrónusa.
Így a nemi hovatartozását nem lehet pontosan meghatározni.
Mellesleg Jézusnak is volt egy ikertestvére: Tamás (az iker)
"felmerülhet a Gemini "Ikrek" csillagkép is, mint lehetséges magyarázat. Csak nem tudom, hogy ez a csillagkép szerepel-e az indián mitológiákban és hogyan."
Ez is lehetséges.... Bár ez az istenpár nem kapcsolódik a vadászathoz.
Én sem ismerek a csillagképpel kapcsolatos legendát.
Ezt a gyöngyszemet külön idézem, annyira jellemző ez az írásfelfogás az indoeurópai és finnugrista "tudósokra".
Nem írás, de árnyalt kifejezési mód. A hülyeség csimborasszója:
"Fontos még az „írásról” is szólni, mivel e kérdéskör pontos ismeretének a hiánya téves következtetésekre vezetett. Voltaképpen a dogonoknak nincs igazi írásuk: minden dolog vagy fogalom ábrázolása szimbólumokkal történik. Azonban ez a jelképrendszer nagyon gazdag és sokoldalú, így mindent ki tudnak vele fejezni. Ez a rendszer végső soron a mitológiából származik, és rendkívül árnyalt."
Írod: "Az édeniek sem mentek Amerikába". De igen, csak lassan.
Az Éden nagyon régen volt. Később az innen kirajzó csoportok benépesítették a Kaukázustól Indiáig terjedő és a tőle északabbra lévő területeket, ahol több évezredes, vagy évtízezredes kultúrák erősödtek meg, lassan átterjedve a sztyeppre és Szibériára.
A tengerparti útvonalon ehhez képest gyorsan eljutottak a népek Kínáig s ők alkothatják ma a délkínai népeket.
A sztyeppi europid, vagy kevert csoportok Szibériából mentek át Amerikába indiánnak. Tehát végső soron a Közel-Keletről, az Éden területéről kiindulva. Ez maradt meg abban a bibliai híradásban is, hogy a kiűzetés után az Édentől keletre telepedett le Káin (ha jól emlékszem a dologra). Elia Kazan filmje is innen vette a címét.
Igen, nagyon jól látod, hogy a neandervölgyiek okkerhasználata a vallásra utal.
A Közel-Keleti írásszületési elmélet mellett nem csak a genetikusok hipotézise szól az afrikai kiindulásunkról. Ezt valóban megkérdőjelezik újabban. Ha van bennünk 5% neandervölgyi genetikai összetevő (ha jól tudom), akkor az azt is jelentheti, hogy nem csak Afrikából származunk, hanem Eurázsiából is. A Közel-Kelet mégsem vethető el, mint az írás születésének helye.
A Közel-keleti írásszületés gondolatát támogatja a Föld jel is (és a véle rokon világmodellek nagy elterjedtsége), amely az Ararát körüli Éden térképe a négy szent folyóval. S e folyók kiemelt tisztelete a vallásokban is megtalálható. Mert itt ébredt öntudatára az emberiség, itt alkotta meg a világról és a társadalmi együttélésről a vallási szabályokat s ezért másolgatták mindenütt a mandaláikat. A székely írás a világmodellek (mandalák) jelkészletéből alakult ki. Ez a világmagyarázat nyilván csak egy szintézise volt a korábbi vallási elképzeléseknek, de aztán innen és ez terjedt el Eurázsiában és Amerikában is.
Az is igaz lehet, hogy az egymástól nehezen elválasztható prehunok és preszkíták (vagyis a mi őseink) egy része ment át Amerikába indiánnak. Nyilván több hullámban.
.
