Auction Details:
----------------
Item: 9 Paperbacks by Frank Herbert
Auction ID: 0821A127679
Seller's nickname: manifestbooks
Starting bid: $ 22.49
Highest bid: $ 23.49
Total number of bids: 2
First Bidder Discount: - $ 2.35
Final Sale Price: $ 21.14
A szallitasa volt meg kb $10.
Ja, ezek a konyvek voltak:
Children of Dune
Dune
Dune Messiah
The Dosadi Experiment
The Dragon in the Sea
The Heaven Makers
The Santaroga Barrier
The White Plague
Whipping Star
Tegnap este beszéltem a Keresztszüleimmel, akik megígérték egy hete, hogy megveszik nekem a könyvet, de amikor utána néztek hogy mennyibe kerülne, akkor jött a meglepetés:
kb. 50 dollárba kerülne nekik, mivel Kanadában nem lehet kapni és csak ennyiért szerzi meg a boltos.
Persze, hogy elküldjék, az további 45 dollár.
Huh, 90 dolcsiert 30-50 konyvet lehet venni. Nezz korul az aukciokon, nem kizart hogy tudsz komplett herbert gyujtemenyt is venni fele annyiert, szallitasostul.
A Dűne is olyan lesz, mint a Star Wars, minél többen dolgozzák fel, annál rosszabb lesz csak.
A "minel tobb"-bel nem lenne gond alapvetoen, miert ne irna sok okos ember sok jo konyvet. A problemat Kevin J Anderson szemelyeben lakik, aki sajnalatos modon kozos.
Egyebkent mar megkaptam az uj konyvet, de mire leforditom, addigra mar itthon is ki fogjak adni.
Nem is baj, mert igy legalabb angolozom, mashogy ugysem veszem ra magamat.
Ha meg mar magyarul megvettem, akkor ki fog derulni, hogy mennyi ostobasagot forditottam.
Egyebkent a konyv nagyon szep, csak meg nem nagyon haladok a forditasban, mert nem erek ra, mert tanulnom kell.
Azzal vigasztalom magam, hogy nyaron, majd tobb idom lesz, de addig is forditgatom.
Már elég régen jártam erre, és szépen sokasodnak a hozzászólások, miközben olvasgattam a topicot, négány gondolat bennem is feltódult.
Hogy mennyire filozofikus Frank Herbert, elég ha az ember elolvassa az egész ciklust, tele van olyan kérdések boncolgatásával, amik munkát adnak a filozofikusoknak. Nekem a kedvenc vonulatom a Bene Gesserit, szuper az egyes/kollektív ének utaztatása tisztelendő anyától tisztelendő anyáig.
A jövőre megjelenő új könyv egyrészt nem túl jó hír, másrészt viszont addig elolvashatom a teljes ciklust /ha előtte az új Alapítvány triológiával végeztem hehe/.
Engem az első rész olvasásakor főleg a történet fogott meg, de a többi részben már inkább a különböző filozófiai gondolatok. Alapban is szeretek komolyabb dolgokon gondolkozni, de szerintem aki legalább az Isten-császárt végigolvasta és tetszett neki ,annak inkább a könyvben meglévő problémafelvetések tetszettek, mert a történet már nem ért annyit, mint az első köteté ( bár szerintem egy kicsit össze lett csapva a vége, mármint a Dűnének).
A film szereposztása nagyon tetszett, de szerintem borzalmasra sikerült. A zenéje viszont tényleg nagyon jó, bár nekem nincs meg.
Tudja valaki, hogy honnan lehetne letölteni?
Én most olvasom az új Dűnét, bár elég lassan haladok, egyrészt nincs időm, másrészt nem elég jó az angol tudásom. Itt van a kezemben a könyv (az amerikai kiadás), gyönyörú arany és sötétkék nyomott a boritója. Ar ára 28 dolcsi alatt van, több mint 600 oldalas és nagyobb mint a hagyományos magyar regények méretei (16x24cm). Ja, térkép is van benne az Arrakis bolygóról.
A könyvet Kevin J. Anderson és Frank Herbert fia, Brian Herbert irta. (Irt már néhány könyvet, de eddig semmi sem jelent meg magyarul tőle: Man of the Two Worlds (közösen az apjával), Prisoners of Arion,stb...)
A könyv valószínűleg jövőre fog magyarul megjelenni, én is szerettem volna kiadni, de sajnos lemaradtam a jogdíjlicitálásról. Nem mondom meg melyik kiadó adja ki, nem reklámozok másokat. A magyar kiadás ára valószínűleg elég magas lesz, egyrészt a terjedelem miatt, másrészt a horribilis jogdíj miatt. Ez van, de legalább lesz.
Még egy apró köszönet, a könyvet ajándékba kaptam attól a copyright cégtől, aki rendelkezett a jogokkal, fájdalomdíjul. Ja, az eredeti cím: Dűne: Atreides-Ház
Na, most lenne itt az ideje, hogy átmenjek csakobszába, hogy a 2000. év elején élők el ne piruljanak. Mármint azért, hogy miféle válogatott szitkokat szórnék erre a kezdetleges számítógépre, amiért teleteszi hibával a mondanivalómat... Hiába, azért mégiscsak jó volt az a Butleri Dzsihad....és ne készíts gépet!! :-))
Annyit mondok csak halkan, amennyit Kilroy korábban: kull wahad!
Anaximandroszhoz: (ez olyan szép, görögből fordított költeménycímként hangzik, mármint az, hogy nem póriasan: -nak :-))))
Bár nem vagyok filozófus (csak ha nagyon magamba tekintek...), azért számomra bizony fölvetett jó nehány olyan kérdést Herbert, amelyek régóta a bölcselők napirendjén vannak. A hűség-barátság, a halhatatlanság gondolatköre, a nő és a férfi helye és szerepe, a biológiai lény és a lélek közre-, ill. együttműködésének aránya egy élő szervezeten belül, a társadalom önszervező képessége, ill. létrehozása, alakítása. Sat, sat. Herbert ezekre és biztosan másokra is, amik most nem kattannak be nekem ide, nagyon érdekes, netán belátásra, ráismerésre, továbbgondolásra érdemes gondolatokat fejt ki.
Tyű! Be magasztos voltam! (Már persze, ahogy ez hozzám illő...)
üdv,
Ghanima
A Straight Story egészen nagyszerű szerintem is. Éppen ezért, biztos, hpgy nem fog scart kapni... :-)) Én is azon bámultam, hogy_ez_is_Lynch?? A pasas valóban nagyon kedvel egy adag színészt, nem is véletlenül, többnyire nagyon jók, bár biztos, hogy Lynch is kell ehhez.
Annak idején én is odavoltam a Dűnéért, de túlzottan mély filozófiai értelmet szerintem nem érdemes belelátni. Ami megfogott az a fantasztikus hangulata, az az aprólékosan kidolgozott világ, könyv végén az életrajzok, térkép, kislexikon.
Viszont a többi rész szerintem bortányosan rossz!
A Dűne istencsászáráig jutottam, de az már valami rettenetes! (pedig megvan a teljes sorozat) Unalmas, eseménytelen, érdektelen, semmitmondó. A Dűne messiása tele van helyesírási hibával, a fordítás se egy csoda, és az a recycled papír amire nyomták mindent alulmúl.
A folytatásokban néha felcsillan az eredeti Dűne, de az összkép meg sem közelíti.
A film egy más kategória. Nem tudom mennyire ismeritek a történetét, de először a Ridley Scott rendezte volna (korábban már írta valaki) és a látványtervező (?) is H. Giger (így írják?) lett volna mint az Alien-nél. De csak néhány látványterv, vázlat készült el, aztán a progyuszer-urak ejtették őket, mert túl drága lett volna. Dűne-fan oldalakon találtam néhány ilyen Giger készítette szénrajzot ("Harkonnen transport vehicle" mely ilyenek) és nagyon emlékeztettek az Alien-re. Elég nyomasztónak tűnt.
Na, de ezután adták a rendezést David Lynch-nek, aki akkor nagyon fent volt, a Kék bársonytól mindenki el volt ájulva. A forgatókönyvel kezdődtek a gondok progyuszer urak vagy 7x átiratták. Végre elkezdődött a forgatás, sok pénz, rengeteg statiszta, amit akarsz. Aztán progyuszer uraknak nagyon nem tetszett az egész, Lynch egy 4 és fél órás (!!!) monumentális filmet akart készíteni. Nagyon fontosak lettek volna Paul víziói, látomásai, az ilyenben Lynch verhetetlen (mondani a mondhatatlant), de ezek a hülye b..zi istenbarmai progyuszerek szinte teljes egészében kivágatták ezeket a részeket, egy akciófilm forgatására kényszerítették, és mindezek után még a VÉGSŐ VÁGÁS JOGÁT IS ELVETTÉK TŐLE!!
A film persze nagy bukta lett, Lynch évekig nem csinált filmet, aztán is csak valami minimális költségvetésűt. Állítólag még mindig nem tett le róla, hogy egyszer elkészíti az ő igazi, saját (6 órás) változatát, de nem hiszem, hogy ebből lesz még valami.
De mindemellett a film jelenetei zseniálisak (különösen az elején), a kor (1984-ben készült ha jól tudom) színvonalán a maximumot hozták ki.
Tényleg, a film elején, amikor betolják a Liga ügynökét az aquvariumban, az szerintetek sincsen a Dűnében? Szerintem az ilyen "hardcore Guild agent" csak a Dűne prófétájában szerepel.
Bocs a sok dumáért.
Tényleg Dean Stockwell, azóta otthon megnéztem. Az Atreusz-eredeztetést csak tippelni mertem, mert én nem olvastam azt a részt, amiben levezették, úgyhogy ebben a topicban erősen félművelt vagyok. Köszi az infót!
Dr. Yueh = Dean Stockwell, természetesen. Igencsak elismert színész az USA-ban és szerény személyem esetében is. Mellesleg a Dűne szereplőgárdája tipikus David Lynch csapat. Ha megnézitek az azóta készült Lynch filmeket (különösen ajánlom a nemrég mozikba került Straight Story-t, remélem több Oscar-t is adnak érte, mellesleg szerintem abszolút nem jellemző Lynch-re, meg is lepődtem kellemesen), mindegyikben található egy-két-három Dűne szereplő.
Az Atreides-ek neve tényleg nem véletlenül hasonlít görög névre, a családfájukat valóban a görögökig vezették vissza, benne van a könyvben (nehogy megkérdezzétek melyikben, de én a Dűne Isten-Császárára tippelnék, abban sok minden kiderült az Atreides névvel kapcsolatban Moneo Atreides és Leto Császár beszélgetéseiből).
Kicsit megzavart a szgép, lehet, hogy ez a hozzászólásom már egyszer eljutott a topikára, ez esetben, elnézést!!
Szia, bk!
Szerintem olvasd el a többit is. Egyébként teljesen egyetértek veled abban, hogy nagyon sok egy-két mondatba szorított olyan gondolata van Herbertnek, amin jól el lehet gondolkodni és érdemes is. Némelyik fejezet mottója pl. egészen zseniális tud lenni. A kedvencem az, amelyikben (ha jól emlékszem) a gyermekeknek szóló Muad Dib könyvből van az idézet, miszerint egyszer meglátott a Dűne homokján egy sínylődő növénykét és lehajolt hozzá, hogy kissé még jobban megszabadítsa a homoktól, aminek láttán a többiek elcsodálkoztak. Aztán, amikor a legközelebb arra ment, eltaposta a növényt. Amikor pedig megkérdezték, hogy miért, valami olyasmit válaszolt, hogy ilyen a sors.
Na, most hazamegyek, és jól megnézem, hogy pontos legyek, irgum-burgum!
A lényeg, hogy ez pl. meglehetősen keleties gondolat, bár azt nem tudnám hirtelenjében eldönteni, hogy zen vagy inkább tao...no és persze az, hogy nekem nagyon tetszik.
üdv,
Ghanima
Szia, bk!
Szerintem olvasd el a többit is. Egyébként teljesen egyetértek veled abban, hogy nagyon sok egy-két mondatba szorított olyan gondolata van Herbertnek, amin jól el lehet gondolkodni és érdemes is. Némelyik fejezet mottója pl. egészen zseniális tud lenni. A kedvencem az, amelyikben (ha jól emlékszem) a gyermekeknek szóló Muad Dib könyvből van az idézet, miszerint egyszer meglátott a Dűne homokján egy sínylődő növénykét és lehajolt hozzá, hogy kissé még jobban megszabadítsa a homoktól, aminek láttán a többiek elcsodálkoztak. Aztán, amikor a legközelebb arra ment, eltaposta a növényt. Amikor pedig megkérdezték, hogy miért, valami olyasmit válaszolt, hogy ilyen a sors.
Na, most hazamegyek, és jól megnézem, hogy pontos legyek, irgum-burgum!
A lényeg, hogy ez pl. meglehetősen keleties gondolat, bár azt nem tudnám hirtelenjében eldönteni, hogy zen vagy inkább tao...no és persze az, hogy nekem nagyon tetszik.
üdv,
Ghanima
Most fedeztem fe a topicot (nemrég kezdtem).
Érdeklődéssel olvastam a hozzászólásokat és szeretném hozzátenni a magamét bár csak a legelső kötetét olvastam, azt viszont többször!
Szerintem az író zseni, mert sok olyan mondatot fedezek fel a szövegben amik nagy életigazságokat tömörítenek egyetlen rövidke mondatba. Tény az is hogy bármilyen filmes repró nem lehet azonos értékű az eredetivel, mert filmen a rendező gondolatait, elképzelését ismerni meg míg könyvben úgy képzelem el ahhogy nekem tetszik.
Uff már megint sokat írok. Zárom is soraim.
By
Kicsit régen olvastam Dűnét, főleg a folytatásokat, de úgy emlékszem, le volt írva valahol, hogy az Atreidesek Atreuszig vezetik vissza a családfát. De ha tévednék, akkor mea culpa, mea maxima culpa...
A Káptalanházig SZVSZ még elviselhetőek voltak a folytatások (talán mert még mindet Herbert írta :-D), bár szép fokozatosan leromlott az állag. Egy-két jó ötlet volt persze, pl. hogy a Bene Gesserit megcsinálta valahogy, hogy átvegyék a meghalni készülő nővérek agyának infóit, egyszerű homlokösszeérintéssel. A múzeumi fremenek számomra fájdalmas érzés voltak (Kull wahad! :-D), az eredeti fremenekhez képest, a történet szempontjából viszont korrekt volt a létük.
A jó Frankie bizonyára elég széles kultúrkörből gereblyézte össze a neveket. Hogy mást ne mondjak, a görög mondavilágban a mükénei uralkodóház sarjait Atreidáknak hívják, az egyik ős, Atreusz nyomán.
Az a film a Beverly Hills-i zsaru II., amiben Eddie Murphy vagánykodik.
Izé, be kell valljam, hogy azt a Beverly Hills-et én nem láttam... Nem a B.H. zsaruról van szó, ugye? Abból talán az elsőt láttam, de még csak ködfoszlányok se! Don Johnson meg valamelyik fekete nagyfiú?? Ugyhogy, te csak ne aggódj!
Viszont: halálra röhögtem magam, hogy miután - többször is, ugye - olvastam Piter de Vries, a gaz selejt mentát nevét, valahol máshol íróként láttam viszont. Lehet, hogy Herbert valamiért nem szerette ezt az írót és azért vette át a nevét ilyen rosszéletű személlyé? Valamelyik nap pedig mintha egy ausztrál film végén láttam volna viszont ezt a nevet. Talán gyakori, gondolom, holland származású ez a név?
Bázeg, Yueh is a Beverly Hills II-ben játszott a Prochnow-val, azért az a film ugrott be, mert anno röhögtem, hogy mi van fiúk, újra egy csapatban? De nem jut az eszembe a neve!!!!!! Szétrobbanok! Ha otthon lennék, betenném a filmet, de így...
Mea culpa... Hát elég égő, de nekem a Das Boot nem jutott eszembe. Gondolkodtam, hogy volt egy nívósabb film, amiben láttam, de nem ugrott be. Hát maradt a Beverly Hills. Szégyellem magam.
Igazad van, Ghanima, a navigátoroktól is hülyét kaptam. Viszont a film első pillanatai, ahogy az azóta sztárrá vált Virginai Madsen alias Princess Irulan elkezdi, hogy "The beginning is a very delicate time.." Szóval döbbenetesen jól mondja azt a pár mondatot, igazán fenségesen, a hangsúly is kitűnő (bár nem vagyok perfekt angolból). A kezdés épp olyan telitalálat, mint amilyen csőd a vége. A legvége persze megint klassz, amikor a szereposztás alatt szól a csodálatos Take my hand-című dal. Hát ezért is végletes a film.
Off on:
emberek, ezt a **** zenei baromságot nem lehetne kicsinálni? Nem tudom ki ez a fickó, de talán szórakozzon mással!
Off off
Jól írtad Prochnow nevét, és ő is jó színész. emlékezzünk csak a Das Bootra!
Mindig elfelejtem annak a színésznek a nevét, aki Dr. Yueh-t játszotta, no, ő is jó volt nagyon.
A szerepjáték változat nem az én világom, de aki szereti, csak rajta. Végül is valószínűleg az olvasók közül úgyis sokan gondoljuk tovább/előbb/mellébb/hátrább, hogy mi is történne. Hiszen nagyon sok elvarratlanul maradt szálacska van a történetben, amiken nagyon jól el lehet gondolkodni.
üdv,
Ghanima
Aha, elfelejtettem pár dolgot. A pajzs tényleg jó volt, a sardaukarok silánysága mellett viszont kitartok. Egyrészt arctalan, személyiség-nélküli katonák voltak, másrészt az a vegyivédelmi ruha... szóval a kőkemény egyenruhát, és a fellépést hiányoltam. Igazából nem is volt szerepük. Jürgen Prochnow nekem nem tetszett, láttam más filmben is (pl. Beverly Hills Cop). Mint színész jó, de egyszerűen Leto-t nem így képzeltem. Sorry, de szubjektíven tudom csak megítélni. Ja, a cirkoruhákat is jól megcsinálták. A színészek között egy aprócska szerepben volt egy nagy legenda is: Silvana Mangano, mint Reverend Mother Ramallo. Anyámtól tudom, hogy anno az olasz film egyik legnagyobb csillaga volt. Stilgar szerepében is jó volt Everett McGill, mellesleg ő volt a Tűz háborújában az egyik ősember. Hát alapállásban is megvan hozzá a feje, szóval illett egy fremen vezérhez. Bocs a szereposztás elemzéséért, de szerintem ez a film egyik erőssége a zene mellett.
A zene, az igazán nagyon jó. Nekem még LP-n van meg, de most, hogy így írod, talán át kellene rakatnom CD-re, hahhh! :-)
Igen, a szereposztás is jó volt, szerintem is, de már a navigátorok röhejesek voltak, miközben a homokférgek zseniálisak. Amikor a Bene Gesseriteknek elkezdett vérezni az orruk, meg látványosan kínlódtak, hát az megint csak nagyon gyengus volt, a modulátor "feltalálásával" egyetemben. A végét viszont úgy ahogy volt, eltolta a jó Lynch. Nem tudom, hogy ez mennyiben az ő sara és mennyiben a produceré, de szerintem bleeee és fujj volt a vége.
Nekem tetszettek a sardaukarok is. Meg a testpajzs is jó volt. Emlékeztek arra, amikor Gurney (Patrick Stewart) egy görcs kis kutyával a karján indul a csatába? :] Szega -- gondolom -- elfelejtette megemlíteni Jürgen Prochnow-t, aki Leto herceget játszotta. Persze lehet, hogy csak nem tudta, hogy írják a nevét... mint ahogy én sem vagyok biztos ebben. ;]
A hírek szerint egy ideje már készülget a Dűne szerepjátékosított változata is, a Last Unicorn Games berkein belül.
A filmről annak idején olvastam egy olyan mondatot, hogy "megfilmesítették a megfilmesíthetetlent". Sok benne az igazság. Szerintem is sok hülyeség van benne, DE: a Toto-féle filmzene egyszerűen tökéletes és fantasztikus! Egyetlen gyenge pontja szerintem a Brian Eno által írt betét. Megvan CD-n, sokat szoptam, mire sikerült beszerezni. A film erőssége a szereposztás: Sting, MacLahlan, Francesca Annis, Max von Sydow, Sean Young, Linda Hunt, Patrick Stewart kitűnő! Viszont ami borzasztó: hangmodulátorok, sardaukarok, a báró, az a hülye szívdugó (a zseniális tartós méreg helyett!). Szóval életemben nem láttam ennyire végletes filmet, színvonalát tekintve.
