Az aceton mint jelleg, előpárlattal elválasztható, gyakran csak jelző, az előpárlati elemek összességére vagy a kierjedt cefre enyhén ectes, co2-s szagára, nyilván technológiai hiba fokozza érzetét, mennyiségét. A földel, talajjal és ezek baktériumaival szennyezett cefre inkább akroleines lesz, habár forrpontja alacsony, a szét nem választhatóság elvén végig jelen van, a középpárlatban is. Az ilyen pálinka fogyasztásra nem alkalmas, az akrolein tartalma akár 1000x is lehet a megengedettnek, erősen mérgező, illata irritáló.
Nincs megfelelő kémiai ismeretem, de tapasztalatok alapján ez relevánsabb, mint hogy egy cefre "csak" acetonos legyen.
Gereblyével. Ami néhány szem marad a csutkán, azt megcsapkodom, átdörzsölöm egy nagyobb lyukú zöldséges rekeszen. Aztán ahogy szedve van a vödörbe, azt a pár szárat még ki lehet kapkodni.Néhány q-t ügyesen lehet így.
Az aceton és az etil-acetát két külön vegyület. A szaguk is eltérő. Ecetsavból csak etil-acetát keletkezik. Acetont meg főként a clostridium-bacik termelnek. Akik a "fődbű' gyünnek". Bár hasonló a szaguk, de azért elkülöníthető.
(Bár, szagügyileg ne dumáljak: brutál jó a szaglásom. Anno, a szakközépben azzal nyertem egy ötöst, hogy fogadtam a gyak.vezetővel. Nem hitte, hogy szag alapján meg tudom különböztetni a metil-alkoholt és az etil-alkoholt. )
ahol a darázs vagy madar kikezdi ott elkezd romlani vagy mi, barnul,arra gondoltam,valahol volt iras rola,hogy az nem baj,mag is benne maradhat, még ami a fa alatt van ilyen azt nem kezdtem el felszedni,csak a jo is romlik a pincében,
itt a filmen is van hogy olyan barnas részt beleraknak,
tehát ami már fekete a pincében azt dobjam ki mert az végképp nem jo bele?
Lehet félre értettem, nem egészben készülsz becefrézni csak a barnult részt hagynád benne, a gyümölcsnek minden rossz ízű hibája ront a végeredmény minőségén, ha benne marad.
Tapasztalati "szabály", hogy 10 fok hőmérséklet emelés a reakció sebességét kb. háromszorosára növeli. Ha 20 fok helyett 90 fokon van (az üstben), akkor a sebesség 37-szeresére nő. Azaz az ebből a szempontból az üstben töltött idő nagyon sokat számít.
Nálam elég sok partenokarp (zöld) bogyó volt, meg egy tőkének (lugas) nem volt elég a Mg és lett egy kevés fürtkocsány bénulás, amit válogatni kellett.
42 kg bogyó 4,5 óra alatt (de ha a sógorom szeretné megkóstolni... pedig ígérte, hogy jön segíteni)
A rigók anyáztak rendesen, mert le volt a lugas hálózva ;-)
Azt tapasztaltam, hogy nincs aceton szag ecet nélkül, de olyan sokat ez nem jelent, mert nincs benne végtelen nagy tapasztalatom. Azzal kísérletezek szilvával, hogy tartogatott cefrékből hozzak ki valami plussz terjengős erjedés ízt (mellékterméket) és volt ilyen acetonos-enyhén ecetes esetem, illetve ecetes fügém is volt, ami produkált acetonos alszeszt.
10 liter alszesz lett, 25%-os. Az elejéből biztonságképpen két decit levettem, mert határozottan hozta az acetont, utána már nem nagyon. Finomításkor meglátjuk, az alszesz szagra ízlelésre már jó.
Hogy ecetes lett volna, nem aceton? Nem tudom, az alszeszben már nyoma sincs a szagnak, amit kifogásoltam, viszont jön a füge jellegzetessége.
Értem, de nem akarom megvárni az egyensúlyi állapotot, kevés ecetet és több etilacetátot szeretnék egy adott pillanatban, azért amit kopasz szuzukis is említ.
Az E.-ot éppen kellemes illatánál és zamatánál fogva gyümölcs-, ecet- és rumesszencia készítéséhez használják.
Az iparban pl. az ammóniagyártás ilyen, magasabb hőmérsékleten gyorsabb a reakció, de kevesebb az egyensúlyi elegyben az ammónia, alacsonyabb hőfokon lassabb a folyamat, de magasabb az egyensúlyi koncentráció. A megoldás az elég magas hőmérséklet és, nem várják meg az egyensúlyt, hanem kinyerik az ammóniát, a többi meg meg vissza újabb körre.
Az egyensúly beállása nagyon lassú folyamat, ezt az iparban sem szokták megvárni (de még a megközelítését sem), nekünk meg végképp érdektelen, hogy az egyensúlyi állapotban 50 vagy 90 százalék az etilacetát.
Hőmérséklet emelése megváltoztatja az egyensúlyi helyzetet. Döntően az alkohol-ecetsav irányba.
Ez visszafelé is igaz? Ha kiforrt, az ecetesedés útján elinduló cefrét hidegben tartogatok, akkor lehet számítani arra, hogy intenzívebben nő az etil-acetát tartalom?
Pedig, ha hideg van, sokkal könnyebb az elválasztás a magasabb deflegmáció miatt. Én nem egyszer főztem "teraszon" úgy, hogy 5-6Celsius fok volt a levegő hőmérséklete. Ja és hűtővízből sem kellett annyi, mint melegebb időben.
Az aceton (dimetil-keton) és az etil-acetát két különböző vegyület!!!
Lehet acetonos a cefre erjedése. Leginkább akkor, ha földdel, rothadó levelekkel szennyezett a gyümölcs. Ezeken telepszenek meg a Clostridium-fajok - baktériumok - , amelyek anaerob körülmények között acetont is termelnek. Levegőn más folyamatok zajlanak, de a talajerő szempontjából fontos baktériumok - lebontják a cellulózt is. Szerencsére savra, alkoholra érzékenyek, így nagyon el kell rontani a cefrézést, hogy élvezhetetlen mennyiségű acetont termeljenek.
Más:
Az etil-acetát képződése egyensúlyi folyamat.
etanol + ecetsav = etil-acetát + víz
Ha valamelyik komponens túlsúlyba kerül, a folyamat a másik irányba tolódik el. Hőmérséklet emelése megváltoztatja az egyensúlyi helyzetet. Döntően az alkohol-ecetsav irányba. A relatíve gyors cefre lefőzés miatt kevesebb etil-acetát képződik, így lehet csökkenteni a már elrontott cefrézés miatti észterképződést.
Mindazonáltal pár százezred százaléknyi etil-acetát javítja az aroma-komplexitást. Pl. a császárkörte illatának egyik összetevője, amitől az jellegzetes lesz.
A szódabikarbóna meg azért nem javasolt savtompító, mert ha kicsit is túladagolják, akkor ellúgosítja a cefrét. A lúgos közegben főzéskor elbomlanak azok a gyümölcsészterek, amik a pálinka ízét-illatát adják. A szénsavas mész (kalcium karbonát) nem túladagolható, mert a fölösleg egyszerűen ott marad, reakció nélkül. A kalcium sók legtöbbje ráadásul enyhén savasan hidrolizál, így megmarad az az enyhén savas közeg, amiben nem bomlanak az észterek.
A borászati szénsavas mész étkezési minőségű, így a pálinkászok nyugodt szívvel használhatják.
A kezelt (kénezett, lefejtett, stb.) kiforrt (főleg a testes vörös) palackozott bor esetleg (jó körülmények és megfelelő kezelés mellett) sokáig eltartható.
A szőlő cefre pont nem ilyen.
Ha törkölyöd lenne, az légmentesen lezárva, temperált körülmények közt (öregapám elásta tavaszig) hónapokig kitartana.
Védelem (CO2, elég alkohol, levegőtől elzárt) nélkül a híg cefre csak ideig-óráig bírja, még hidegben is.
Otelló cefre meddig tartható el? A bor ugye akármeddig eláll. Azért kérdem, mert még kapnék, de idén itthon nem fogom tudni már lefőzni. (Teraszon tudok csak főzni, de 10 fok alatt már nem állnék neki.)
Fűtetlen pincében tárolnám. Ha lebukik a bunda, akkor már penészedéstől nem tartanék. És akkor így márciusig tenném el.
Acetonos jellegű szaga van a cefrének, ez illékony, az előpárlattal lehet leválasztani, biztos úgy van ahogy írod, hogy értékes aromák is elvesznek, de valószínű a cefre ilyen szintű leromlásával azoknak már annyi.
Szia! Nem lehet acetonos, már ha az etil-acetátra gondolsz. Az ugyanis az üstben, forraláskor keletkezik.
Ecetes lehet. Azt viszont ne előpárlattal vedd el, mert nagyon sok aromát veszítesz.
Az ecetsavat kell lekötni, persze a cefrében nagyon sokféle sav van jelen. Lehet szódabikarbónával is, de valamiért az nem javasolt, valami olyan vegyület is keletkezik, ami átdesztillál. A legjobb a szénsavas mész néven, borászati üzletben, vagy gazdaboltban kapható. Gyakorlatilag tiszta kalcium-karbonát por.
Az lehet, hogy a sok cukortól leállt vagy nagyon belassult, viszont amikor átfordul, az már jóval a leállás után történik meg, akkor amikor a gáz buborékok elhagyták az anyagot, ezt nem érdemes megvárni, a füge a magas alkohol tartalma ellenére romlékony, mert kevés a sava, hígítani is csak óvatosan.
Három hete cefréztem be, egyszer újra kellett indítani, mert leállt, de nem fordult át. Vízzel ráhígítottam, mert tavaly is úgy jártam, hogy a magas alkohol kihozatal (fügéről van szó) kiöli az élesztőt.
Rendben újraindult. Azóta egy hét telt el.
Ma este lesz a főzés...
Megpróbálom már az alszesznél is leszelektálni a nagyon nem odavalót. Utána kíváncsi leszek milyen illata lesz az alszesznek.
Segítsetek kérlek! Az utóbbi időben rendre minden párlatom beopálosodik higítás után, az utolsó alkalommal már a tisztázás után is opálos lett egy csepp víz hozzáadása nélkül is.
A főzőt és az összekötő pára csövet rendszeresen tisztítom, viszont a hűtő spirált nem tudom. A gyanúm az, hogy az évek sorá a spirálban letapadt kozmaolaj okozza a problémát. Mivel lehet egy 5m hosszú, 2mm-es lágy rézcső spirált olajmentesíteni?
Olajfogót használok, de ennek ellenére ismétlődő a probléma, ami egyre jobban bosszant.
Ha ti máshol keresnétek a problémát, akkor kérlek írjátok meg.
Én főztem egyet olyanból, ami tavalyról maradt a fán, annak az alszesze hihetetlen jó illatú lett. Most egy másodikat, annak fura. Kissé olyan, mint a birs. De keverve fogom tisztázni. Ha nem lesz jó, többet nem csinálom, de van vagy 100 kg a fán. (Tavalyig nem volt ennyi.)
A fügecefrém mostanra lett főzés érett, de szokatlanul acetonos a szaga...
Mi lehetett a baja? Illetve okoz-e problémát a minőségnél, vagy csak az elválasztásra kell figyelnem.
Elvileg mindent betartottam, válogatott gyümölcs, savaztam, hermetikusan zártam kotyogóval, borélesztővel indítottam, megkapott mindent amit kell. Soha nem volt ilyen "problémám"!
Az ha már egyszer beindult, akkor a mostani, hajnali hidegek sem hiszem, hogy leállítják. Legfeljebb lelassítja...Ismerősömnek reggel +5°C-ban is vidáman rotyogott az almája...igaz volt benne bőven, a kabai-napfényből is...:):)...
Én is kénytelen voltam behozni az utolsó adag Vilmoskörtét, mert kint már annyira hideg volt (éjszakánként lehűl és nappal nem melegszik fel eléggé), hogy több, mint 10 nap után se akart működni.
15-én szemeztem le némi muskotályt. A hordót nem bírtam mozdítani, így a teraszon maradt... Ma még keményen bugyog a kotyogója... Szerintetek hány nap még, mire kész lesz lefőzésre? Tudom, jósolni nehéz, de engem meglep, hogy majd két hete dolgozik.
Nem a fehér szaporulat rontja el, hanem az ecet fogja, ki kellene ezt főzni, leszedni a tetejét először. Ennyire nem ajánlott a hordót megtölteni, nincs elég vastag széndioxid védő réteg.
Az lenne a kérdésem, hogy a cefre tetején kiülepedett anyag fehér penész vagy élesztő?
Sajnos nyitogatva-kevergetve lett sokat, ráadásul kezdettől fogva 120 literes hordóba gyűjtöttük, így szinte biztos maradt benne oxigén minden felnyitásnál.
A termés is úgy került bele, ahogy hullott a különböző fákról. (Kb. 90%-ban őszibarackból van, ezen kívül van benne kajszibarack, meggy, szilva).
Szennyezett, vagy penészes gyümölcs nem került bele, 1 kg cukrot adtam hozzá még az elején.
Már a második 120 literes őszibarack-szilva cefrém teteje is elkezdett kismértékben fehéredni, cukor ahhoz nem lett adagolva.
Egész más így főzni, hogy van keverő. Én most egy 40 éves festékkeverőt használok, de sokkal egyenletesebben jön le az alszesz. A felhabzásra is rájöttem, én voltam/vagyok béna. A DES-nél 80 foknál indul a párlat, de 70 és 80 közt sokkal horsqbb, mpnt alatta. És benéztem, nem vettem le időben a fűtést.
Ha a motor vagy a hajtómű nem bírja, az a megsokszorozódott nyomaték igény miatt lesz, nem a változatlanul lassú, a kézi keverés szintjén lévő sebesség miatt. ;)
Tedd rá ez egészet a gázzsámolyra, ami alulról melegíti, felülről pedig a pisztollyal, mindezt huzat mentes, védett helyen.
Nagyon sok hő kell ehhez vagy oxigénes aparát. A Rothenberger forrasztó anyagát árulják a gépész boltok, azzal lehet jobban jársz, ivóvízhez is használható.
De ha már megvetted a pálcát, hozd el és én ráforraszom neked...ha megnézed azt a kis sárgaréz hüvelyt, ugyanilyen 40%-os ezüsttel van a két keverőlapát ráforrasztva. 2-mm-es nútba van beeresztve...sosem törik le.
Ezeknek a bevonatos pálcáknak 650-700°C a munkahőmérséklete, de a rézlemez is nagyon "lopja" a hőt: Tudom, mert én is ilyet használok, úgyhogy ezt csak oxigénes pisztollyal lehet eredményesen használni. De a bilincses módszer is jó lehet, ha a két fél (szembe fordított) bilinccsel, mint egy szendvicset, közrefogod a lemezt és legalább 5-centi hosszan lágyforrasszal rögzíted. A lemezen két ilyen bilincspár, már kellő szilárdságot fog adni, pláne, ha a bilincseket kicsit vastagabb lemezből vágod. Ha készen vagy a forrasztással, akkor csak leveszed a tengelyről a fogaskereket és a kész lapátot ráhúzod a tengelyre. Ott rögzíted ahol akarod, mert csak bilincsenként egy kb. 3-as fúróval átfúrod a tengellyel együtt és egy-egy rozsdamentes (ez fontos) sas-szeggel könnyedén rögzíted...
Próbáld megoldani forrasztás nélkül, szegeccsel, biliccsel ilyesmikkel. Vagy bilics és ólommentes lágyforrasszal, úgy talan bírni fogja.
Ha maradnál a keményforrasztásnál és a pb-nél, akkor szerintem csak úgy fog működni, ha a munkadarabot forrasztás előtt/alatt felmelegíted/hőn tartod egy masik hőforrással. Pl a kerti szalonnasütőnél alágyújtasz, vagy rárakod egy gázzsámolyra, ha nem félsz tőle.
Vagy keresel egy szakit, akinek van lánghegesztője, vagy awi-ja, amit úgy is használhat, mintha lánghegesztő volna, így keményforrasztani is tud vele
Tudom, ez itt már határeset, de vettem Ag40Sn forrasztóanyagot, hogy a habtörőt ráforrasszam a des-re, de sim propán-bután melegítővel nem tudom megolvasztani.
Milyen forrasztóanyagot lehet használni, ami könnyebben olvad, és nincs ólom vagy kadmium benne?
Köszönöm, megnyugtattatok. Mert végül ma sem tudtam nekiállni, itt a hegyen akkora szél van, elvinné az alszeszt. Sajnos még nincs meg a "nyárikonyhám".
Anno én jártam úgy, hogy fehér por szerűség keletkezett a cefre tetején. Felhívtam a Kokofermet, és közölték velem, az élesztő (elhalt) ami az oxigén miatt keletkezett. Általában ha nem kap a cefre oxigént akkor a hordó alján szokott lenni. Közölték, hogy nem befolyásolja a pálinka minőségét. Amióta kotyogozok, és nem kevergetem a cefrét, és nem nyitogatom a hordót nincs ilyen.
Az a borász tudja mit csinál, áztatás alatt nem hiszem, hogy kénezni kellene, de majd megemlítem neki. :)
Borászatban élesztőhártyának hívják, amikor teljesen összeáll a fehér lepel (sous voile) és ez alatt készül a termék, vannak borok, ahol ezt szándékosan hozzák létre. Nálunk ennek nincs hagyománya, de nem okoz borhibát, ha megjelenik, a képen egy üveg oldalú boroshordó van. A penész a bor tetején nem fehér, hanem fekete, zöld, kék, az már állítólag gond. Én ennyit tudok erről, nekem a spontán erjesztett szilva már az elején fehéredik, ha sokáig megy hidegen, akkor a lé tetején kialakul a hártya.
Az jó kérdés, hogy cukor nélkül hogy, két féle módon tud az élesztő szaporodni, ivaros, ivartalan, nem tudom pontosan ez hogy történik és az se biztos, hogy nem volt ott cukor, amikor elszaporodott.
Az összes szakirodalom egyértelműen nyilatkozik ebben a kérdésben, itt a fórumon sem volt ez kérdés eddig. A metanol tartalomból tudnak arra is következtetni, hogy került e cukor a cefrébe, ugyanis abból nem keletkezik metanol, így összességében kevesebb lesz a termékben.
Kb két hete lett kész a szilva cefre, penészes a teteje.
Mi ennek az oka? Illetve ilyenkor mit lehet tenni?
Én lekapom a tetejét, és főzöm a maradékot. De itt vidéken vannak, akik 2-3 hónapig pihentetik a cefrét. Nekik miért nem oenészedik? Nem savaznak, nem használnak élesztőt, stb...
"PEKTINbontó enzim A pektin a gyümölcs szöveti szerkezetében a sejtek közötti ragasztóanyag szerepét tölti be, kémiailag heteropoliszacharid. A pektinanyagok a tiszta pektint, a gumi és nyálkaanyagokat foglalják magukba. A pektinbontás célja:. A növények sejtfalában található és a sejtek egymáshoz kötődését, tapadását előidéző pektinanyagokat elbontsuk, mert ennek hiányában ezek a gyümölcsök nehezen eresztenek levet, illetve levük viszkózus marad, ami nehezíti az élesztőgombák működését. A pektolitikus (pektinbontó) enzimek az alkalmazásával a pektin elbontásával a sejtszövet szétesik, a cefre folyékonyabbá válik, az erjedés folyamata megindul-felgyorsul, megrövidül a kezelési idő, módosul a lé aroma-összetétele és organoleptikus (érzékszervekkel érzékelhető) tulajdonságai azáltal, hogy javul az íz,illat, aromaanyagok feltáródása. A kolloid védőburok elbontása jobb kihozatalt és egészségesebb, stabilabb erjedést biztosít. E hatásokat folyékony pektin-észteráz, exo- és endogalakturonáz és pektinliáz enzimkészítmények egyedi vagy poralakú, vízben feloldott keverékének alkalmazásával érik el. Újabban a pektinbontó enzimeket amiláz és celluláz készítményekkel keverve alkalmazzák a jobb hatásfok elérésére, vagy olyan enzimeket igyekeznek előállítani, amelyek amilolitikus, pektolitikus és cellulolitikus aktivitással egyaránt rendelkeznek A gyümölcsök pektintartalma változó, pl.: a birs, az alma, a körte és a szilva sok pektint tartalmaz. Az érettségi állapot is befolyásolja pektintartalmat, éretlen gyümölcsben a pektin oldhatatlan. A pektinbontó enzimek típusai:
Pektin-metilészteráz: amely a poligalakturonsav metilésztereinek hidrolízisét katalizálja, azaz polimerizációs fok megváltoztatása nélkül a metoxil kötéseket hasítja, miközben metilalkohol és szabad poligalakturonsav képzõdik.
Pektinázok: - endopektináz hatására a pektingélek viszkozitása erősen csökken - exopektináz. a pektinlánc végérõl hasítanak le molekulákat. Pektinliáz: A természetes pektin transzeliminációs depolimerizálását katalizálja. Technologiai hatása az endopektinázok hidrolízises hatásához hasonló. Az észtermentes poligalakturonsavat nem bontja. A kereskedelmi forgalomban lévő pektináz-készítmények csaknem kizárólag Aspergillus niger tenyészetéből készülnek és különböző mennyiségben tartalmaznak poligalakturonázt és pektinészterázt. A pektinbontó enzim alkalmazásával - egyes kutatások szerint- akár 10-15% -kal növelhető a pálinka kihozatal. Túlsavazott, netán túl hűtött vagy túlmelegített cefrében a pektinbontó enzim működése gátolt, hatásfoka korlátozott. Az enzim működés optimuma 20 oC. A pektinbontó enzimekről részletesen lásd a Fő oldal alján az Emelt szint/ PEKTIN dokumentációban."
Egy fórumon, hozzászólni a témához, az nem kötekedés, ha annak tűnt, elnézést, majd megpróbálok máshogy fogalmazni.
Ok, ezt valóban félre értelmeztem, de mi van az állításod másik részével?
Ezek pektin-észteráz típusú bontást végeznek, nem képződik metanol.
keletkezik metil vagy nem?
A metil-alkoholnak, mint egészségre ártalmas komponensnek az értékét a WESSLING Hungary Kft. az elmúlt évek laboratóriumi vizsgálatának mintáiban ellenőrizte és párhuzamosan egy adatbázist épített ki, amely jelenleg mintegy 4000 pálinkaminta adatait tartalmazza tudtuk meg Nagygyörgy Lászlótól, a cég szakértőjétől. A mérési eredményekből alapján bizonyos esetekben szükség lehet a termékek ellenőrzésére, mert nem elhanyagolható mértékű a metil-alkohol megjelenése a magas pektintartalmú gyümölcsökből készült pálinkamintákban. Ilyen gyümölcsök például a körte, birs, az alma, a ribizli, de különösen magas metil-alkohol-tartalomra lehet számítani a kökény, a som, a galagonya, a berkenyék és a csipkebogyó esetében.
Ami a kötekedést illeti, Te kezdted. Elöljáróban leszögezném, sem gyengeelméjű, sem diszlexiás nem vagyok.
A hozzászólásban azt kifogásoltam, hogy a posztoló szerint a pektinbontó enzim a pektint az élesztő számára emészthető cukrokká is lebontja. Szerény tudásom szerint ez nem igaz.
Ha figyelmesen és értelmezve olvasnál, rájöttél volna, hogy NEM az élesztőről írtam a pektinbontást.
A lejáratás meg a Te reszortod, igyekszel is minden hozzászólásomba belekötni.
A személyeskedés még mindig annak a jele, hogy kifogyott az érdemi mondanivaló és nem marad más, a vita partnert próbálod meg lejáratni. Gagyi ez a megoldás, hagyd meg a bunkóknak. Az eredti hozzászólás szövegkörnyezetét figyelembe véve javaslom az idézett hozzászólás tartalmát értelmezni, sztem elírás, végig pektin bontóról volt szó.
"Ameddig a pénztárca nyitható"....aztán késöbb ha már sokat teremnek a fáid,majd veszel a "Jófogáson" egy használt jó árasított 60-80 L-es keverős nagyobb verzióját :)
"A hozzáadott borászati élesztő ezzel szemben 1. gyors, 2. a pektint az élesztő számára emészthető cukrokká bontja, 3. kevesebb metilalkoholt termel, mint a természetes pektinbontó."
Akárhonnan is olvasom, a 2. pontban azt írja, hogy az élesztő számára emészthető cukorrá alakítja. Hát nem alakítja. Nem lesz sem a galakturonsavból , sem a galaktózból, sem pedig a pentozánokból glükóz vagy fruktóz.
ECO kiváló arra, ha valaki a konyhájában szeretne főzőcskézni pár liter pálinkát a tűzhelyen, a 35-50literes üst már a következő kategória, annak már vannak "igényei". :)
Megmutathatnád, melyik az ECO konkrétan, amit nekem feldobott, annak a hűtője egy mini lábos, ami alkalmatlanul kicsi 50literhez, nézd meg mekkora a kis DES hűtője ahhoz képest.
Nem érdemes ezen variálnod, fogadnék rá, hogy a 35literes Des-el több cefrét főzöl le 12óra alatt, mint az 50literes lábossal.
Írom ezt úgy, hogy nálam többet itt a DES-t senki nem kritizálta, de a mai kínálatban még mindig a legjobb ár/érték arányú választás, ha ilyen mezőnyben indítod.
Ha netán az ECO 50 l-es lenne, akkor is egy üstházas megoldást alakítanék ki, az én dilemmám a két főző között inkább a konstrukció (kialakítás, műanyag "fogas"kerék, tömítés, tartósság-időtállóság) és a méret.
Az ECO 50-es kb annyi Ft, mint a DES 34. DES-ből nagyobbra nem igen futja.
Azt kell tudomásul venni, hogy 5kW fűtő teljesítménnyel fűtesz és azt szeretnéd, hogy az a cefrébe menjen és ne a bolygó légterét fűtse, akkor zárt térben kell fűteni, ahogy ezt tették már 100éve, üstházat konstruáltak, a DES is tudta már 50-60éve, de ma próbálják ezt elfeledtetni, eladni ezeket a vackokat, amikor az energia drágább, mint bármikor a történelemben, az idő is drágább, nem tudsz pár tenyérnyi felületen bevinni ennyi hőt, abban nincs köszönet általában, csak kínlódás és sok gázpalack csere, leégés, ezért kell egy üst és nem lábos, azt körbe fűteni fenekét-palástját.
De ez az ECO 50literes és rá van állítva közvetlen a kínai zsámolyra, ha éppen nem sikerül felborítani, így ebben a formában felfűteni akkor is egy kínlódás lesz. 10-20literes lenne még hagyján, de ezt jó messzire érdemes inkább elkerülni véleményem szerint is.
Szimpatikus a DES ( a belinkelt keverő nélküli változatát használom kb 4 éve), csak tartok attól, hogy ha az említett 11fa terem rendesen és csak a fele lesz cefre nehogy kicsi legyen.
Ez az ECO túl gagyi?, mert akkor inkább kisebb, de jó DES.
1-2 éve telepítettünk gyümölcsfákat - 2 cseresznye, 2 s.barack, 2 szilva, 2 öszib., 2 kopaszb., 1 körte - ezek még nem teremnek, de már most akad néha 30-80 kg cefre (évente változó- a családból). Eddig kölcsön 34literes (nem keverős) DES-el operáltam, most szeretnék venni sajátot.
Mivel nem szeretnék "túl sokat" áldozni rá ECO 50literes keverőst szemeltem ki (esetleg mellé 17literes a kisebb mennyiségek tisztázásához).
Nem tudom, lehet igazad van, de az is lehet, hogy éppen szembe mész mindenkivel.
A pektinek enzimatikus lebontásából keletkezik (matanol) a pektinészterázok hatására. Ezért a metanoltartalom közvetlenül összefügg az alapanyag pektintartalmával (Bekatorou, 2016).
Van még egy elírás a hivatkozásban: a pektineket felépítő természetes szaharidok (gyűrűs hexózok, pentózok) az élesztőgombák számára intaktok. Nem képesek sem aerob, sem anaerob körülmények között lebontani. A spontán metanolízist sem a gyümölcsök belső enzimrendszere végzi, hanem néhány baktérium- és gombatörzs. Kivétel az Aspergillus Niger és a Botrytis Cinerea. Ezek pektin-észteráz típusú bontást végeznek, nem képződik metanol. A kereskedelmi pektinbontókat az Aspergillus Nigerrel "gyártatják".
Köszönöm a választ. A frissen szedett szép szőlőt egyenesen a hordóimba bogyózták. Az elkevert cefrében 23 Brix et mértem. Máris be lett oltva CM el és élesztőtáp is került bele ezután kotyogóval erjedt. Akkor a válaszod alapján inkább nem piszkálom. Főzethetném hamarabb máshol is de ezt a főzdét szeretném kipróbálni.
Ha nincs melegen és volt jó cukorfoka a mustnak, egészséges volt az alapanyag, kiforrt rendesen, tehát most a lé 10%+ alkohol tartalommal rendelkezik, akkor nagy valószínűséggel nem fog megromlani, a savazással sajnos elkerülhetetlen a levegő bevitele az anyagba, így azt csak indokolt esetben célszerű utólag elvégezni. Senki nem tudja pontosan megmondani, hogy esetedben mi a jó döntés, én már nem savaznám, nem nyitogatnám, de dönteni neked kell. :)
A kierjedt Kékfrankos cefre PH ját érdemes csökkenteni savazással ha csak 1,5 hónap múlva tudom kifőzetni? Hogyan tudom megvédeni hogy biztos ne romoljon meg. Nagyon jól záródó hordókban van most. 120 literesnek mondott hordóim vannak amik ha színig vannak töltve akkor 130 liter,most úgy 110 liter van egy egy hordóban.
Ez így soha nem igaz. Minden vágás érzékszervi alapon történik, a 70% lehet jó, de lehet már UP vagy feleslegesen eldobott anyag, főző és sok egyéb paraméteren múlik.
A metil képződéstől nem kell tartanod, egy dologgal tudod mérsékelni, használsz pektin bontót.
Othello szőlőre van valami speciális okosság/javaslat? A tulaj októberben hajlandó csak leszedni, mikor a szára elszáradt, szerinte ez fontos a tőke érdekében. Megkapom, utána szemezem. Muskotályt már főztem, ott emlékszem, a javaslat az volt, hogy 70% után már UP legyen.
Othellónál van valami extra a metil-alkohol miatt?
Nincs pb-gáz sehol. Se drágábban, se olcsóbban, az egész megyében, az összes benzinkúton, de még a flaga automatában sem lapul, egy sem, ki sem nyílik az ajtaja. Benzinkutasok szerint, szeptemberben már nem hoznak, októberben meg majd megmondja a Főnök, hogyan tovább. Mindenhol az üres palacok csak...(amit meg lehetne ugyan tölteni, de nem töltik még sem, valamiért.)
Felénk április óta nem esett jelentős mennyiségű csapadék(tegnap és tegnap előtt esett), feltételezem ez a tényező nagyban meghatározta a gyümölcsökben a sav-cukorszint arányait, nem épp kedvező irányba... Bár ha BRIX mérővel leellenörzöm a szárazanyag tartalmát a gyümölcsöknek, választ kaptam volna a feltevésemre, de erre az idén még nem került sor, majd a többinél mérek....
Akkor lehet, hogy tényleg gyengébb kihozatallal rendelkeznek azok a gyümölcsök. Az ország melyik részéből való alapanyagról van szó? Felénk a legtöbb fajta szürete előtt pár héttel azért volt érdemi csapadék, ez meg is látszott a termésen, meghálálták a fák.
Az idén kezdtem egylépcsőssel főzni, az első bevetés előtt-után Péterrel konzultáltam, a korrelációkat többnyíre átlátom(fűtés intenzítás, véghűtő kimenő hőmerséklet,deflegmátor hőmérséklet, cefre minőség ect.,és mindezek összefüggése), volt már elfogadható kihozatal, jó ivású párlattal(a minőséggel nincs gondom, hozza a hozzá fűzött elvárásokat, sőt, azon felül)....
Korábbi évben is főztél már egymenetes módon? Mert a főzés vezérlésétől is függ, hogy az ember ki tudja-e főzni a teljes benne lévő értéket, vagy marad benne. Kezdőként többen panaszkodnak erre (én is), aztán rájön az ember, hogy is kell "teljes" munkát végezni.
Nálam három tétel került lefőzésre(Rana. Lepotica, Penyigei) egy-egy felöntés, egylépcsős lepárlással, mindegyik átlagon alul teljesített 7-9l/q, 48 v/v%-os. A lepoticahoz tettem kb. 8-10% somot az viszont ízben és illatban is felülmúlja a többit, egész különleges.
Nekem eddig ilyesmi nem tűnt fel, inkább az íz-illat profil más, teltebb, mélyebb, "nehezebb" eddig minden, amiről korábbi években szüreteltem. Tegnap megvolt a szilvaszüret is, pépesítés után olyan combos, karakteres illata volt, mint még soha. Majd meglátjuk, milyrn kihozatalt produkál.
Van valakinek olyan tapasztalata az idei érésű gyümölcsökkel kapcsolatban, hogy kevesebb a kihozatal (általánosságban) az előző évekhez képest(aszály?!).
Sok minden létezik a radiátor mosó kefétől, a sodronyos keféig, amikor ilyeneket kell használni rézcső könyökök közötti egyenes csőszakaszban, meg spirálban, az kompromisszum.
A léptéknövelés szabálya a vegyiparban és a biotechnológiai iparban ismert szabály. ( a cefrekészítés biotechnológia) Ha nagyságrenddel növeled a berendezés térfogatát, megváltoznak a technológiai paraméterek. Ez elsősorban a térfogat-felület arány változása miatt következik be. De van egy másik jelenség is, a közepes reakcióút megváltozása.
Témánknál maradva a 30-as hordók "szabad" felülete (a cefre felszíne) térfogatarányosan nagyobb, mint a 60-as vagy a 120-as, 220-as hordóké. Ha tehát a "gondos gazda" ész nélkül nyitogatja-kevergeti a hordót, a kisebb térfogatú hordókban aránylag több fertőzést, fertőző mikroorganizmust visz be. A levegővel együtt. Kisebb hordóban a közepes reakcióút az erjedés előrehaladtával kevésbé "nyúlik" meg, mint a nagyobb térfogatú hordókban. Tehát a kisebb hordókban a még szabad cukor közelebb lesz az élesztősejthez. Vagyis a kisebb hordó kevésbé tud felmelegedni, és hamarább lezajlik az erjedés. Viszont pont a kisebb méret miatt könnyebben félremehet a folyamat.
Egy 6x1mm-es rézcső darabot befenekeltem (esztergában zenkolás, majd a maradék lukat forrasztva), és egy 22-es zárókupakba forrasztottam. Rövid csődarabbal toldva került egy "T"-idomra. A hőmérőtok pont a "T" idom közepéig ér.
Én fehérboros vidékekről úgy tudom, a mikrotételek könnyebben félremehetnek, mint a nagyobb tételben erjesztett borok. Persze a másik oldala, hogy kicsiben könnyebb hidegben erjeszteni.
Bornál ezért az ilyen max 2hl az arany középút, nálam pl a gönci méretű hordó nagyon jó, nem melegszik fel.
Erjesztettem már 3 hl meg afelett egyben, ott gond volt a hűtés.
Készítettem többször mikrotételes üvegballonos erjesztést, nem volt azokkal se gondom szerencsére, és nyilván azok erjedtek a legalacsonyabb hőmérsékleten.
Én mindig irányított erjesztek és egyből főzöm, így lehet, hogy ezért nem is láthattam különbséget. De amúgy nem lehet, hogy az a különbség, hogy egy rosszul tömítő 30-asnál fajlagosan több cefre találkozik levegővel, mint a 60-asnál, 120-asnál? Illetve ez igaz egy jó tömítés esetén is, hiszen valamennyi levegő marad a cefrekalap fölött mindig.
Ez akár jó kiindulási alap is lehet, de akkor egy hűvös helyiségben nem pont a kisebb hordó lenne optimális amiatt, hogy a nagyobb fajlagos felületen könnyebben adja le az erjedés során felszabaduló hőt, ráadásul kisebb átmérőjű így a cefretest, ami "hőszigetelést" ad a közepén forró anyagnak?
A gumidugónak biztonsági funkciója is van (ezért nem ajánlott erősen belenyomni), ha áthabzás miatt eldugul a hűtő, akkor kinyomja a dugót és nem alakul ki veszélyes mértékű túlnyomás.
Én a hűtő csövet és a páracsövet finom sóval töltöttem fel (egyik vég összelapítva - a bedugózás bizonytalanabb - és sóval töltés közben kocogtatva a csövet, hogy a só összetömörüljön) és úgy hajlítottam meg, de ez az ovál keresztmetszet, ami a neked van, talán még jobb is. A hőmérő rögzítéséhez jobb lett volna egy T-idom, mint ahogy itt megcsinálták:
(persze nem a sisak felett, mint a képeken, hanem a hűtő felett, ahogy te is) A szilikondugó drága mulatság, így egyszerűbb, ha a csővéget az ember telenyomja FBS-sel, úgy hogy a hőmérő érzékelő szárát előtte beolajozzuk (WD40 :* ), így arra nem tapad fel a szilikon. Megkötés után hőmérő kihúz, olajtól megtisztít, később bármikor ki- behúzható roncsolás nélkül a megkötött szilikon dugóból, de még is jó lesz a tömítés.
Hosszú időre hagytam benne, februárig a szilvát, kotyogókba olajat tettem, a nagyobb hordókkal nem volt gond, több kicsit ki kellett dobni, de sima élesztős erjesztésnél 1-2hét alatt nem vettem észre ilyesmit.
"Érdekelne a teória alapja, mitől lesz annyira más."
Ha tudnám, doktorit írnék belőle ... ja nem, mert villamosmérnök vagyok. :-ppp
Sejtésem szerint a kisebb mennyiségre jobban hatnak a külső tényezők (pl. hőmérséklet) és emiatt a kevesebb anyagban az erjedés sebessége más, mint egy nagyobb hordóban levőé.
Én szőlővel próbáltam ugyanabból a gyümölcsből párhuzamosan a 30-as és 60-as hordóban erjeszteni (egyszerűen nem fértem volna el a 60-as nélkül), az eredmény számomra teljesen egyező volt mindkét méretnél (ami lehet az én hiányosságom is). Már máskor is olvastam ezt a teóriát, de nem értem mögötte a tudományt (mármint azt, hogy mitől lenne annyira fajsúlyos a különbség), és a 30-asokban erjedt anyagokkal kellően elégedett vagyok ahhoz, hogy a derekammal is "spóroljak".
De ettől még persze elismerem, hogy másnak simán lehet ezzel teljesen ellentétes tapasztalata. Érdekelne a teória alapja, mitől lesz annyira más.
Az első, ami a szemünkbe ötlik egy kondenzációs kazán prospektusát forgatva, az a gyártók által büszkén hirdetett 104-108%-os hatásfok. Az érdeklődő ezt látva érthetően megzavarodik, hiszen általános iskolától kezdve azt tanulta, hogy egy valós berendezés hatásfoka csak 100%-nál alacsonyabb lehet. Akkor pedig hogy is van ez?
Nos, a válaszhoz fontos tisztázni néhány fogalmat. A tüzeléstechnikában a tüzelőanyagokat jellemző egyik érték a fűtőérték (nevezik alsó fűtőértéknek is és Ha-val jelölik), ami megadja egységnyi mennyiségű tüzelőanyag érzékelhető hőtartalmát. A másik fontos érték az égéshő (nevezik felső fűtőértéknek is és Hf-fel jelölik), ami megadja egységnyi mennyiségű tüzelőanyag összes hőtartalmát. Az égéshő mindig több, mint a fűtőérték, mégpedig pontosan a tüzelőanyag elégetése során felszabaduló vízgőzben lévő latens vagy rejtett hővel. A kazánok hatásfokát hagyományosan a fűtőértékhez (Ha) viszonyítják. Azaz egy 90%-os hatásfokú kazán a tüzelőanyag fűtőértékének 90%-át alakítja át hasznos hővé, a többi veszteségként jelentkezik (füstgázveszteség, sugárzási veszteség). Mivel a kondenzációs kazánok kialakítása olyan, hogy az említett rejtett hőt is hasznosítják, így lehetséges a 100%-nál magasabb hatásfok hangsúlyozottan a fűtőértékhez viszonyítva. Ez a számítási mód talán kissé félrevezető, használata mégis általános, mivel így könnyen összehasonlíthatóvá válnak a kondenzációs és a hagyományos kazánok adatai.
De én gázzal fűtök, hogy kerül ide a vízgőz? kérdezhetik. Földgáz vagy PB-gáz elégetése során a hidrogén (ami a gázok legfőbb éghető alkotórésze) az égési reakcióban egyesül a levegő oxigénjével és az égéstermék vízgőz lesz. Hagyományos (tehát nem kondenzációs) kazán esetében ez a vízgőz az egyéb égéstermékekkel együtt füstgázként távozik a kéményen keresztül, és természetesen magával viszi a benne lévő rejtett hőt is. Márpedig ez jelentős hőmennyiség: a földgáz égéshője 11%-kal nagyobb, mint a fűtőértéke. Tehát ezt a 11%-nyi energiát dobjuk ki az ablakon (egészen pontosan a kéményen)! Nézzük, miképp akadályozhatjuk ezt meg.
A kondenzációs kazán kondenzál (ez talán nem meglepő), azaz a szerkezete úgy van kialakítva, hogy a füstgázok lehűljenek benne, egészen addig, míg a füstgázban lévő vízgőz kiválik, és párolgáshőjét leadja a kazánban keringő víznek. Előcsalogatja tehát a rejtett hőt és hasznosítja, sőt egy további előnnyel is rendelkezik. Mivel a kondenzációs technológia alkalmazása esetén mód van arra, hogy a füstgázok alacsony hőmérsékleten távozzanak a kazánból, javul a tüzelőanyag fűtőértékének (Ha) hasznosítása is. Ezzel szemben a hagyományos készülékekben, ahol a kondenzáció káros hatásai miatt nem kívánatos jelenség, a füstgázoknak megfelelően magas hőmérsékleten kell távozniuk. Így érthető, hogy míg a jó minőségű, szokványos kazánok hatásfoka 90-94%, addig a kondenzációs kazánok, ideális körülmények között elérhetik a 108%-os hatásfokot (a fűtőérték kb. 98%-os, a rejtett hő kb. 10%-os hasznosításával) ahol az elméleti maximum a 111%-os égéshő (Hf) lenne.
Mint látható, egy kondenzációs kazán használatával akár 14%-kal több hőenergiát nyerhetünk ugyanabból a tüzelőanyagból, de ehhez megfelelő technológiára van szükség. Vessünk hát egy pillantást magára a berendezésre, kiemelve azon részeit, melyek jelentősen különböznek a hagyományos készülékektől. A kazán kialakításának olyannak kell lennie, hogy mód legyen a füstgázt a benne lévő vízgőz harmatponti hőmérséklete alá hűteni. Ez az a hőmérséklet, melynél megindul a vízgőz kicsapódása.
Az égés közel száz százalékban alakítja hővé a gáz kémiai energiáját, akkor is, ha egyszerűen meggyújtod a cső végén. Veszteség csak annyi, ha vagy számottevő arányban korom vagy szénmonoxid keletkezik. (Egyszerűen nincs hová eltűnnie az energiának.)
A gázvezeték rendszerben a csővezetékben kialakított vízzsákok és víz leválasztó szerelvények gondoskodnak a hőmérséklet különbségből adódó kondenzáció kezelésére, ezért nem fagy el. Abban az esetben, ha a rendszert nem jól tervezték meg, le is fagy, jégdugó keletkezik.
Turbós kazán 90-95% hatásfokú, kondenzációs kazán felmegy akár 106%-ra, ezek zárt égestérű kazánok, egy különbség van köztük, hogy alacsony előremenő víz hőmérsékletnél a füstgázból a vízgőzt a kondenzációs kazán kicsapatja és a felszabaduló hőt a rendszerbe engedi, a kondenz vizet pedig a csatornába, folyamatosan csepeg, ugyanúgy ahogy a gázégő felett a hideg cefrés edény gyöngyözik felfűtés elején.
Ugye Te se gondoltad komolyan, hogy ez egy nyílt égésterűre érvényes?
A hobbifőzők (közte Te és én is) által használt kínai gázzsámolyok csak annyiból különböznek -hatásfok szempontjából- a gáztűzhelytől, hogy -jó esetben- üstház veszi körül.
Ettől még túlnyomó részben az "utcát" fűtöd, ezért is javasolt a főző (üstházának) hőszigetelése.
Sok víz nem lehet a gázban, mert akkor minden télen minden ház falán elfagyna a gázvezeték. De, ha elfogadjuk a 10%-ot (azaz 90% hatásfok), akkor is messze vagyunk az állítólagos 25-30 % hatásfoktól.
Ez nem így van sajnos, a vezetékes gázban is van víz, azt el kell párologtatni ez kb 10%-al rontja a hatásfokot, azt oldják meg a kondenzációs kazánok. A levegő előkeverés sem biztosít tökéletes égést minden esetben, ha sárga színe van a lángnak, az magában jelzi, hogy nem tökéletes az égés.
Egy gázégő -elvileg 30-35%-os hatékonyságú, de inkább 25%.
Egy gázégő elvileg közel 100%-os hatékonyságú. A gáz elég, a hő meg keletkezik. Egyszerű, mint a faék, nagyon nem lehet elrontani. (Az a pici hő hiányzik, amit a keletkező minimális szénmonoxid okoz.) A hőátadás az üstnek már más tészta, de (különösen üstház használata esetén), az is nagyon sokkal jobb ennél.
Igen, eddig nekem is 30 literesek voltak, most rámszakadt egy nagyobb adag, gyorsan vettem a 60 literest.
De lehet, tényleg nem volt jó ötlet. Bár most vettem egy szivattyút, az esővízhez is kell, szóval nem nettó pénzkidobás, nqgyrészét azzal átszívom egy 30 literesbe. (Egyszerre annyit, ami befér a főzőbe.)
Biztos lehetsz abban, hogy a gázelszámolás alapja, a fűtőérték egy valós adat, nem csak azért mert az OMH felügyeli, hanem azért mert az összes ipari fogyasztó méri, a komolyabb társasházi nagyságrendű kazánok mérik. Ha nem valós alapja lenne az elszámolásnak, amikor az megtörténik a nulladik percben hallanál róla. Vegyél indukciós tűzhelyt, azt jobban tudja a matekot. :)
Ha OBI, akkor 30 literes műanyag hordó. 1 ember elbírja, lehet vele lépcsőzni, felemelhető az üstbe való közvetlen betöltéshez, leér az aljára bármelyik keverő/aprítószár. Nálam ez mind valós szempont, mert egyedül csinálok mindent, lépcsőn kell felhozni a hűvösből a cefrét, és fúrógépbe fogott aprítószárral turmixolom a gyümölcsöt. Ja, és mióta felkerült a betöltőnyílás az üstre, közvetlenül be is öntöm a 30-asból az üstbe, pár másodperc alatt, nincs átmeregetés, kanalazás.
Amikor még bérfőzetőként egyszer be kellett emelni egyedül a csomagtartóba a teli 60 literest, akkor váltottam a 30-asokra. Azóta talán elő sem került a műhely végéből a 60-as. Nyilván ehhez az kell, hogy a saját kertem termését főzzem, tehát jellemzően 50-80 kg jön össze egy gyümölcsből, a 200 kg pedig abszolút rekord, így 5-6 db 30 literessel minden forgatókönyvet le tudok kezelni.
A tetejéről lemered (én műag. edényt használok, ami befér a 60l-es száján) a "szín" anyagot, az alját felöntöd. Gumikesztyű (a szilva még lejön a kézről, de egy bodza, vagy fekete ribizli csak a bőrrel :-p), aztán símogatás. :-)
A szilva cefre (maggal) most a 60 literes hordóban van, kb kétharmadig-háromnegyedig. Ezt én nem bírom megmozgatni, de át kéne tenni egy másik, kisebb hordóba, amit fel tudok vinni a pincéből a főzőig.
Erre ki milyen megoldást javasolna? Ma Bp-en vagyok, el tudok menni OBI-ba, Praktikerbe.
És a mag lemegy az aljára, ugye? Tehát nagyon nem kell szűrni. De ha igen, arra mi a jó megoldás?
1 liter 20 °C-os víz felforralásához körülbelül 336 kJ energia szükséges.
100l víz felforralása 33600 kJoule energiát igényel.
Egy gázégő -elvileg 30-35%-os hatékonyságú, de inkább 25%.
Azaz beviteli oldalon 134 400 kJoule energia kell.
1m3 gáz -Budapesten- 34 870 kJoule energiát jelent ... a szolgáltató szerint ... mondjuk egy 5l-es fazék víz ebben nem igen hisz, amikor több, mint 15 perc alatt forr fel. :-(
Vezetékes gázzal legálisan nem tudsz főzni (kellene hozzá terv, engedély, de úgysem kapsz). Még emelt gázárral sem az a meghatározó tétel a pálinkafőzésben.
Valaki számolt már hogy a megemelt vezetékes gázzal kb milyen költség lesz egy literre vetítve?Tudom sokmindentől függ,de egy 100l es hagyományos főzőhöz viszonyítva....??
60 literes hordóba sok a 6 rekesz szilva. Ezt, miután lemostam a fűnyírót, a nagynyomású mosót, és összelapátoltam a pince földjéről 3 nap lapátnyit, már tudom. 😃
Csak akkor van ennyi ep, ha spontán erjesztek, ha tudományosan, fajélesztővel, azonnal főzve, akkor 0.5 max 1dl, ahhoz 1-2-3. pohár elég szokott lenni.
Hello.Lenne egy kérdésem.Most fogom először használni Miklós1 poharas módszert ep elvételénél.Kérdésem az lenne,hogy a stampis pohár az ugye 3 cl?Vagy használja valaki ezt a módszert?
Sziasztok! A szilvánál tényleg rossz lesz a pálinka, ha a magja a cefréből csak a főzés előtt lesz kivéve? Amit neten láttam módszert, hogy a pépesített gyümölcsöt szűrik, az nekem nem jott be, sokkal sűrűbb a pép, és nem tennék bele annyi vizet, hogy sikerüljön.
És már a hordóban a cefre. Ha pár nap alatt lemegy az aljára, akkor majd igyekszem kivenni valahogy, ha azt mondjátok, ki kellene venni. Ha nem, akkor a kész cefréből már könnyen kijön, mert az hígabb, egyneműbb, akkor már lehet, hogy működik a szűrő.
Vásárolt egy égőt, amire az volt ráírva, hogy 7.5kW és lehet kapni ugyanazt még vagy 3féle felirattal 5-8kW között, a valóságban pedig 5.5kW körül ég maximumon.. :)
Én megértettem, az általad ajánlott szelep 0-2 bar között állítható 10 fokozatban.
Háztartási gáztűzhely hagyományos nyomáscsökkentővel üzemel 20 mbar kimenő nyomással. A gáztűzhely 4 égőjének+sütőjének az össz teljesítmény 10,5 kW. A kolléga 7,5 kW-os égőt vásárolt 30 mbar-os nyomáscsökkentővel. Ezt szeretné lejjebb állítani, erre nem megfelelő egy olyan szelep aminek a minimális kimenő nyomása kb. ezzel egyenlő.
Miért kellene pontosan mérni ahhoz, hogy 20-25 százalékra hígítsd az alszeszt? :o Hígítani mérőhengerrel szoktam, de én mindig csak egy üveggel hígítok egyszerre. De amúgy mi történik, ha 45 helyett 44 vagy 46 százalékosra sikerül hígítani? :o Pontosan mérni a profiknak kell, mert náluk ezen sok pénz múlik. Nálunk semmi...
Begyújtáskor zárd el a légrést és csak akkor nyisd ki, amikor már ég! A tűszelep egy ellenanyával fixálható, azt húzd meg! A zsámolyba 1,4-es fúvóka kell, ha nem olyan, akkor cseréld ki, vagy fúrd fel!
Én azt az fémet visszahúzom, hogy a legkisebb legyen a rés begyújtáskor, és a legnagyobb lánggal gyújtom be. A begyújtáshoz házisárkányt használok, hogy ne kelljen a palást alá benyúlnom. Amúgy a palástot flex-szel alakítottam, nálam a des a gázzsámolyon ül, nem a palástban, így nincs körbe leégés a cefre fölött.
Réges rég, egy távoli galaxisban, mikor még csak a bérfőzdék voltak a legálisak...
Az első bérfőzdés alkalommal, voltam vagy 16 éves vegyiparista, látom, hogy a fínom középpárlat szép magasról csurog egy bazi nagy üstbe. Kérdem a főzőmestert: - Jani bá', nem kéne valamennyire betakarni azt a szedőedényt? A falu túlsó végén is érzik a szag.
- Áááá, dehogy, fiam. A pálinkának levegőznie kell.
Következő évben megyünk megint. A szedő tetején szépen megmunkált rézfedő, rajta egy tölcsér, abban a "szűrőpelenka". Az öreg csak vigyorgott. Pálinkaillat meg csak a szedőhelyiségben volt.
Igen. Én 62 től szedem 30 -ig álltalában. Finomításkor kihigítom 25-re, elveszem az elejét ( mert EP-UP ) és az UP nál vigyázni kell, mert kb 73-nál vágni kell.
Örülök, hogy bevált. A feladatra specializált megoldások általában teljesítményben nyerők, a laposvas meg abban nyerő, hogy egyszerű eszközökkel könnyen előállítható.
Én addig fejlesztettem a sajátom, hogy most, oldalról merőlegesen bevezetve van az üstnek egy része, ami pang, bosszúból felhúztam 2 lapátot egy tengelyre, ami szembe dolgozik, majd osztok meg képet, még nem próbáltam ki, ha végre főzök is valamit, a napokban nagyon el kezdett szúrni a hiány. :)
Szia, jut eszembe 3-an ittuk meg az érlelt mintát amit adtál. És nagyon finom volt. Egyedül is jó lett volna, de kíváncsi voltam két rokon férfi véleményére is. 3 elismerés jár neked.
Jut eszembe: propeller profilú keverőlapát. Fel lett avatva cseresznyével és körtével is, 100 fokig fűtött üstnél és a fenéknél mérve 150 fokos olajtöltetnél sem kapott oda a cefre a fenék és palást találkozásánál, nem kellett semmit dörzsizni főzés után.
Múltkor volt itt a fórumon vita arról, hogy vajon jobb-e a többi profilnál, érezhető különbséget ad-e pl. az egyszerű hajlított laposvashoz képest: szerintem már a vizespróba alapján is egyértelmű volt, a cefrés próbák viszont teljesen nyilvánvalóan megmutatták, hogy jobb átkeverést biztosít, nincs pangó cefre a üstfenék lapáttól távolabbi részén sem.
Köszönöm ismét, nagyon jó koncepció és kiváló lett a megvalósítása is.
Én még nem láttam sehol kellő alapossággal igazolva a 20 fokos lejövő párlat teóriát. Ha a hűtőről szilikon tömlő megy közvetlenül a gyűjtő edényhez, amibe tölcséren át vezetjük be a párlatot, akkor nem tud az sehová párologni még 26-30 fokosan sem (lásd még darázscsapda). Amit mi sem igazol jobban, mint az a tény, hogy főzéskor nincs párlatillat a helyiségben. Ennél sokkal rosszabb forgatókönyv, amikor lapos, széles edénybe, pl. vájlingba szedik a középpárlatot, ilyet viszont sokat látni mindenfelé. Na az 20 fokosan is illatozik, ott biztos nagyobb az aromavesztés, mint a tölcsérrel kvázi ledugózott keskenyszájú üvegekkel (pl. 5 literes csatosüveg, demizson stb), "meleg" párlat esetén.
a kis erjesztő hordó problémásabb, én azt vettem észre, zsákhoz nem tudok mit hozzá fűzni, kotyogót használok
Erjesztéshez nem kell vizet adni, csak annyit, amennyit a feldolgozási technológia kíván, aromát nem hiszem, hogy csökkenti, más kérdés, hogy a leégés elkerülése miatt hozzáadott víz elhasználja a deflegmációt
Ez mindenki t érint.
Ez is.
Én nem hiszek ebben, hogy van aromás kozmaolaj, az egy erjedési melléktermék penetráns büdös és rettenetes az íze ezt tapasztaltam.
A kisüsti 1. főzés az alkohol gyűjtésről szól, én sem hiszem, hogy az utolsó 5dl 5%-os hiányozni fog.
Peltier elem kiegészítőnek jólehet, nem tudom ez az 50w teljesítmény mennyit hoz a gyakorlatban, kíváncsi lennék rá.
Passz, a szőlőmag olaj nem túl illatos, nem is hiszem, hogy átmegy.
Semmiképp se tenném, a héten főztem a cefrét nyári almából, jó lenne ha az az almáspite illat megmaradna a végén is, ami főzés közben jött a csőből. Tavaly nem sikerült :(
Mivel nem az egész télen át főzhető almából és plusz mesterséges aromából szeretnék illatos pálinkát kisüstivel, és az alszeszt sem szeretném felütni friss gyümölccsel, kb ilyesmiken gondolkodtam. Kérdeznélek benneteket, hogy ezek közül mi az ami kipróbált és felesleges:
Cefre erjesztéskor a fő erjedés után, amikor már nincs jelentős gázképződés, a cefre lezárása vizes zsákos módszerrel (a 20 literes erjesztő hordóba nálam egy 60 literes kukás zsák megy bele, amit felöntök vízzel), így sokkal illatosabb, frissebb cefrém van főzés előtt.
Inkább több pektinbontó, mint hozzáadott víz. A thumperesek tapasztalataiból okulva: minden hozzáadott víz aromacsökkentéssel jár. Ha jó a kierjedt cefre, akkor az alszesz hígítása is meggondolandó, mert az EP kevés lesz, az UP elválasztáshoz meg jobb a magasabb szeszfok.
Üstház és keverő ez inkább csak engem érint. Az egyenletesebb, gyorsabb felmelegítés, és a párlat alkotórészek jobb különválása, így a jobb elválasztás érdekében.
Pistorius használata cefrefőzésnél is, nem csak tisztázó főzésnél, hogy a nehezebb, olajos részek az üstben maradjanak. Lehet, hogy ez is általános, csak én nem csináltam eddig.
Különbséget tenni a kozmaolajok(alkoholok) között, nem mindent leszűrni: az aromadúsabb elején jövőket inkább megtartani, a végén jövőket kizárni, ahogy a bácsi mondja: https://www.youtube.com/watch?v=aVd4943gZn0
Nem csutkáig lefőzni a cefrét, mert kell e fenének a végén jövő vizes-olajos cucc, lehet hogy a végén az fog keresztbe tenni az egésznek. Helyette a hagyományos sisakra locsolós meggyújtós módszer, vagy 18-20%-nál abbahagyni a cefre főzését. Persze ez gyümölcsfüggő, mert alacsonyabb szeszfokú cefrénél nem sok mindent főznénk le, ha elzárnánk 20-nál + meg aztán ott van a birs, ami rendre gyenge cefre, de mellette illatbomba még a végén is. Cefre főzés végénél inkább külön üvegbe gyűjtögetni az alszeszt meg szagolgatni, minthogy minden menjen egybe.
Izabella, othello és barátainál cefre készítésnél kiszűrni a magokat, vagy egy-két nap erjesztés után a lesüllyedt magokról lefejteni a cefrét, mert a magolaj később elfedi a kékszőlős illatot
Krumplitól sok kóstolót kapok, ő hoz egy egyenletes minőséget a gömbjével és a technikájával.
Nekem is gömböm van, arányaiban kisebb, de én most nem vagyok elégedett.
Régebben folyamatosan variáltam valamit, vízhűtéssel, buborék sapkával, terelő lemezekkel, összességében eredményesebb voltam, de hogy mitől, azt nem tudom megfogalmazni.
Ha összeöntesz 1liter 90%-ost és 1liter 40%, abból lesz 2 liter 65%. A 65% önmagában nem hangzik rosszul, viszont a 40%-os már igen, és annak a mellék ízei benne lesznek az egészben. Erre gondolok, hogy a maga a töményítés eredménye lehet tömény szesz, de az magában nem garantálja a jó elválasztást.
Sztem a legegyszerűbb megközelítés, ha a végtermék alkohol fokát nézed.
Szilvából 35%-os alszesz és az alszeszből 70-75%-os középpárlat, az kisüstiből a magasabb kategória az átlagot tekintve. Persze ez nem egy pontos mérés, de viszonyításnak elég.
Az epruvettát (amit a hűtőre lehet bilincselni) is csak levegőztetővel (szűkítő furatokkal, vagy olyan, ami az én hűtőmön van) lehet használni, mert különben lüktet.
Van 2 is.Van amit a hűtőre lehet csatolni,meg van egy ami talpon áll.Arra a bimbo féleségre ami a hűtőhöz van csatolva,van rá furva lyuk,de lehet,hogy akkor nagyobb átmérőjű lyuk kellene rá.
Ha már van keverőd,használd.Az az elejétől,és minden helyzetben hasznos.A hűtőnél tapasztalható lüktetés,hőfokváltozás ellen tisztázásnál cserépgolyókat javasolnék.
Én most megcsináltattam elektromos fűtéssel az űstöt,megvagyok vele elégedve.Teljesen automata,megadok egy fix számot,a felé nem megyen,folyamatosan kapcsolgatja magát,de ezt ugy is ismeritek.Van keverő is beépitve,most már azt is használni fogom elválasztáskor,jövő hét után megy az üstre a szigetelés körbe,Dróthálós paplan ami kőzetgyapotbol van,remélem jo lesz.2 gondom van,az egyik,hogy nem tudom miért,lüktet a hűtő,igy nem fogom tudni beállitani ep elvételekor,hogy csak csepegjen.Miért lüktet?A másik,hogy még csak alszeszt főztem vele,ha tisztázni fogok,akkor amikor a páracső már meleg lesz,akkor keverő bekapcsp,fűtés vissza,csak nem tudom,hogy mennyire vegyem vissza hőfokot.Gázzal nagyábbol megtudtam találni,de evvel megint valahogy be kell állitani.
De ez az illat kérdés onnan is érdekes, hogy az enyémben pl miért kevés, beszéljünk a szilváról. Nem up-s, pistorius vizesen, lehet túl magas volt a deflegmáció?
Meg lehet, itt sok évvel ezelőtt volt is rá mérési módszer. De a fűtés intenzitásától is függ, nem csak a készüléktől. Általában a kisüsti rendszereknél a nagy léghűtéses felületek (sisak, stb.) nagyobb deflegmációt eredményeznek. Ahogyan a fűtés csökkentése is.
Nem toronnyal főzök, kisüstivel, de viszonylag nagy a sisak és elektromos a fűtés, finoman állítható. Ep elvétel alatt csepegjen, utána állítsd be ceruzabél vékonyságra, megindulás után 2-3óra a főzési idő általában. Lehet lejjebb lesz nálad, attól függ mennyire hűtöd a tányért. Abba folyamatosan folyik a víz vagy feltöltöd és párolog?
Ja mert te toronyal főzöl. De nálam nem olyan a főző van, nálam tuti lentebb lesz fok. És akkor a leforgása az csöpögjön, épphogy folyón? Valami videó amin pont jól látszódik?
Kifőzök annyi szeszt, mint másik főzőből 40-ig engedve, nem szesz van kevesebb nekem, hanem reflux, mert pontosabb az elválasztás.
Nem én vagyok ügyes, a főző deflegmációs képessége kell ehhez, Te a pistorius tányérral kb ugyanezt fogod csinálni. A szesz nem egyenletesen jön végig, ha alacsonyabb a deflegmáció, akkor folyamatosan csökken a szesz aránya a párlatban, ha magasabb, akkor csak az up határán kezd meredeken csökkenni a kijövő szesz, mert már kifogy az üstből.
Ennek a gondolatnak a vége az oszlopos főző, azzal minden szeszt ki lehet préselni az üstből pl úgy, hogy nem megy a kifolyó töménység 85%-alá.
Menni fog az, amikor először felmerül benned, hogy ami kijön az kezd változni, cserélj gyüjtő edényt és még utána akár többször, így ami lejött már biztonságban lesz, később pedig lesz időd nyugodtan kóstolgatni.
38l eco pálinkafőzőt kaptam kölcsönbe Pistorius tányéral és aroma toronyal. Orom az nagyon okés de a kóstolás , azt inkább hagyjuk mert édes párti vagyok. Szóval nem lesz egyszerű dolgom. A cefre már megvan, 75fokról indult 15ig engedtem és tényleg annyira jó édes az illata. Hétvégén pedig jön a alszesz 25 fokra felhigítom a aroma toronyból ki a réz töltetet és szilvával, kis szeder, mazsola egy kicsivel vissza töltöm azt lehet. Ez a terv, csak az illatott nagyon szeretném megkapni majd a pálinkámba.
Nekem 72-80% körül jön az up, utána még csepegtetve tudok valamit kicsavarni. Ha jól választ el a főző, akkor tömény lesz a párlat, tiszta és mennyiségileg is rendben lesz, ha kevésbé jól választ el, akkor még 40%-nál sem fogod megtalálni a határt, ahhoz, hogy meglegyen a mennyiséged, bele kell menni az up-ba.
Ezért kell az érzékszervi vizsgálat, nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy utópárlat xx foktól... A készüléktől, a fűtés intenzitásától és még a környezeti hőmérséklettől is függ.
Kóstolgatnod kell, illatolni és ahol úgy érzed, hogy valami nem stimmel, kesernyés, ott azonnal váltani. Jó esetben ez 55-75% kifolyó körül megtörténik, ha nem érzed egyértelműen a határt, legközelebb fűts gyengébben.
És az illat? Ha még jó akkor lehet ha pedig már kezd nehezebb illata lenni már külön választani? Vagy pl 38 l alszesz nélkül mekkora az a mennyiség amelyik a jó pálinka lesz?
Ilyet senki nem tud mondani, ez főző berendezés, fűtés erősség és alapanyag függő, érzékszervi alapon tudod csak megoldani, kóstolni kell, kitapasztalni a főzőt, akkor lesznek támpontjaid, hogy mikortól számíts rá.
Az illat, ha benne van az alszeszben, akkor biztos, hogy benne lesz a párlatban is.
Ha nem érződik a párlatból ki, az azért lehet, mert túl sok a nehéz, kevésbé illékony komponens, nem sikerült jól az elválasztás.
Az illat szóban benne van, hogy illékony, biztos, hogy a kp elején-közepén jön, utána jönnek a "nehéz gőzök", amik már kevésbé illékonyak, majd az UP, ha az up körüli komponensekből sok kerül bele, akkor nem lesz illata a terméknek vagy csak nagyon szerény, fedett, ezért fontos, hogy az végén is jó elválasztást produkáljon a berendezés és meg lehessen találni az éles határt, fűtésen is sok múlik ilyenkor.
Az eperfa általánosságban nekem sem jött be, egy tétel viszont kiváló vele: sárgabarack. Ha teheted, ezt a párosítást feltétlenül próbáld ki, hálás lesz.
Az akác tényleg a legjobb választás (a cseresznye mellett), nem csak a jó párosíthatóság miatt, hanem azért is, mert jóval tovább marad intenzív az akác által adott íz és szín, mint bármelyik másik fajtánál. További bónusz, hogy a párolgási vesztesége is jóval kisebb, mint a többi "egzotikus" fajtának (pl. boróka, cserkó).
Mondjuk lassan kóstolható lesz a cseresznye-cseresznye párosításom is, akkor valószínűleg lesz majd megint egy cseresznyés korszakom, mint ahogy a meggy-cseresznye párosítás után is volt (abból maradt még 1 ujjnyi, szent ereklyeként őrzöm, valami nagyon különleges alkalomra).
Láttam régi malomipari fa gépeket, azoknak a fogaskerekei, lényegesebb gépelemei Grappáppából készültek, az volt az indok, hogy annak a trópusi fának a száliránya összevissza keveredik, ezért nem hasítható, nem is reped.
Az akác azért reped-hasad, mert rosszul szárítják. Egy öreg épületasztalos mesternél láttam: Bazi nagy akácrönkök kéreggel kereszt alakban rakaszolva, és mindkét bütü vastagon bekenve bitumennel. Így kb. 10-12 év alatt száradt ki teljesen, de nem repedt meg. Legalábbis az öreg ezt mondta.
Ami meg a használhatóságát illeti, Makovecz Imre épített (építtetett) egy templom kápolnát, aminek vázszerkezete rétegragasztott akác. Ívnyílása kb. 30 méter.
Minden fa reped, de az akác különösen hajlamos rá, ezért nem szívesen csinálnak belőle vékonyabb lapokat (nagyobb veszteségi hányad), ami a bútorgyártáshoz kellhet.
Az a "nyóccögletű" remekmű a kazánipar tákolmánya. A táblavágási hulladékból kreálta a dizájner. Azért szögletes, mert így a hulladék hulladéka is optimalizált. De a saválló lemez sem olcsó. A hegesztéséhez feltétlen AWI kell. Persze, lehet taknyolni bevonatos ívelektródával, de az már gányolás. Mire elkészül egy normálisan kivitelezett saválló berendezés, árban ott van, mint a rézberendezések.
Igazad van, bizonyos arány alá menni nem szerencsés. A videon a francia főző direkt gőz befúvásos, nem hiszem, hogy az aránynak itt nagy jelentőségé lenne. Szögletesre eddig egy terméket láttam, az tényleg vicc kategória, a KO lemez ára a munkadíjhoz képest nem magas, nem érdemes ezért variálni sztem. Én azt gondolom, igényesség kérdése, hogy kerül-e egy hengerített palástra egy domború tartályfenék, nem nagy tételről van szó, már ki lett itt írva is régebben az összeg, 10db-nál már 10eFt alatt van talán, de kisipari szinten készítenek rádiuszos síkfeneket, én is csináltattam 1db 12eFt volt. Itt sok minden a gyártók részéről inkább szándék kérdése.
Miért kavarna be? De belül sem ártana valahogy megtámasztani a keverőtengelyt, különben igen hamar felzabálja a szimmeringet is és az átvezető szelencét is.
A Foamsolt eredetileg pont a főzéshez találták ki, de cefrehabzás ellen is tökéletes. Ha beleraktad a cefrébe, akkor a főzőbe is átkerül. Tú in van :-)
Az milyen ötlet hogy a rézkupolába egy lyukat fúrok az átvezető rézfiktingnek, belűlről megcsavarozom. Átvezetek rajta egy rozsdamentes tengelyt amire rá teszek keverőt, kívülre még szimeringet és tekerőt! Vagy be kavar a kupola működésbe?
Jártam jónéhány régebbi építésű kisüsti főzdében. A legtöbb helyen a fixen beépített üstök sem voltak túl magasak. Többnyire az átmérő: üstmagasság arány 2:1 vagy 3:1 volt. A legtöbbjük pedig gőzköpenyes üst volt. A beépítés miatt az üstpalást felső része részben takarásban volt a hő szempontjából. A széles üstfenéknek van még egy előnye, főleg finomítás szempontjából: a fűtés intenzitásával könnyebben szabályozható a forrás erőssége. Persze, bérfőzdében ez kevésbé szempont, de a házi főzőknél kimondottan előny.
Régebben ezeket a főzdei berendezéseket kisipari módszerekkel, ezszközökkel készítették. Egy rézlemezt könnyű megmunkálni. Néhány megfelelő formájú kalapács és egy tőke segítségével akármekkora domborított feneket el tudtak készíteni precízre is. A vágási hulladék sem veszett kárba, mert abból a kisebb alkatrészek, vagy más holmik készültek. A vörösréz lemez könnyen alakítható, hajlítható, peremezhető. Így szinte bármi kialakítható belőle komolyabb szerszámgép beruházás nélkül. Nem úgy, mint a manapság divatossá vált rozsdamentes vagy saválló acélokból. Ezekhez komoly, és drága megmunkáló gépek kellenek. Vagy a kisiparosoknál divatos szögletesre hegesztés - szabás hulladékra optimalizálás metódusa. Ugyebár ha kisebb átmérőjű kört vágok ki, akkor kevesebb lesz a hulladék. Ergo, kisebb fenekű köcsögöt kapsz ... Ahhoz, hogy meglegyen a térfogat, hozzávarrnak a lapos fenékhez derékszögű illesztéssel egy jó magas palástot. Hogy nem a legjobb konstrukció? Kit izgat? A liter megvan, lehet fizetni.
Ha megnézed a főleg franciáknál, olaszoknál használatos "Alambic ambulant" berendezéseket - amik biza mobilok - még a magasságra sem figyeltek. Persze, azokat a gépeket döntően a borvidékek törkölyeinek kifőzésére alkották.
A foamsol nem tudom a főzésnél hogy hat, de a cefrézésnél nagyon jó. Sárgabarack félig se volt a hordó és kifutott. Na, elegem volt, vettem foamsolt és azóta a hordót 3/4- ig tölthetem nem fut ki.
A felhabzás ellen is van többféle módszer a habzásgátló olajokon kívül. Például ezért építettek régen felfelé bővülő habdómot ("sisak", egyes kufárok szerint "aromatorony") az üstfedélre. A felfelé törő hab kitágult, a tágulás miatt szétesett. A német, osztrák, olasz, francia gyártók meg még a fedelet is eleve magasabbra építették. Lehet, hogy sok anyag kell hozzá, de nem kell vegyszereket használni. Habtörésre használható még a keverőtengelyre szerelt habtörő lapát.
A legfontosabb szabály azonban: nem szabad ész nélkül aládörrenteni a fűtéssel. Akkor nem fog a hab felszaladni.
A gabona 60% körüli keményítőtartalma (és az ipari savas hidrolízis) teszi minden másnál olcsóbbá a gabonaszeszt. Ehhez még egész évben folyamatosan rendelkezésre áll az alapanyag, csak az éves karbantartásra kell leállni.
A "régen" kitétel a Sztahanov-et. és Pióker-et. előtti időszakra vonatkozott. De az ő "tevékenységük" fényesen igazolta a régi mondást. Többnyire csak sz.rt csináltak nagyon gyorsan.
Ipari szinten valóban olcsóbb. De leginkább azért, mert megfelelő berendezések állnak rendelkezésre. És többnyire az egyébb feldolgozási melléktermékeket használják ipari szeszgyártásra. Lásd pl. a kisvárdai: burgonyakeményítő gyártás, az ászári kukoricakeményítő gyártás, vagy amíg volt cukoripar, a melaszból szeszgyártás. Utóbbit használta még az aminosav-gyártási ágazat is.
Egy kazánban a megengedett túlnyomás 100x akkora, mint egy pálinkafőzőben (2bar>0.02bar). Semmilyen biztonsági szelepet nem tudsz a pálinkafőző sisakjában használni, a zárást kell úgy elkészíteni, hogy kifújjon a tömítés alatt, ez nem bonyolult, ha nem 16 csavarral, karimával van megoldva, akkor le is fúj, szilikon habszalag alatt pl.
És még egy hogy félek a túl nyomástól pl ha habozás miatt dugulna, az a szilikon tömítés elengedne ha véletlenül nagy lenne a nyomás vagy a csatok kioldanak? Vagy ha egy lyuk a kupolája és olyan réz biztonsági szelep ami a kazánoknál van ki fújna?
A lényeg az, hogy rézzel mindenképpen érintkezzen a gőz.
Ez többszöri lepárlásnál -pl. egylépcsős rendszerek tálcáin levő réz buboréksapkák- intenzívebben megtörténik. Az, hogy emellett még rozsdamentes anyagok is vannak ott, mellékes.
Köszönöm! És amikor a tornyos több tárcsás rendszereket láttam ott a rézkupolákat kis rozsdamentes csavarok fogják, azse baj mert ott is gőz van? Vagy az annyira kicsi?
Felfűtési idő növekedést azért nem okoz, mert nem fűtöd fel a belső részt, a köpenyt forrásba hozod és indul a desztillálás, később indul a belső és végig némi lemaradással fog menni, amikor a külsőből elfogy a szesz és eléri a 100fokot, a belső valamivel alacsonyabb. A gőzös üstben ha intenzíven fűtöm fel, megindul úgy, hogy csak a palást forr, a belseje lemarad 5-10C fokot, ha nem állítom a keverőt nagyon intenzívre
A kihozatalod meg azért nem csökken jelentősen, mert az alkohol nagy része a lében van. Első szilva főzésem úgy alakult, hogy csak a levet főztem ki, nagyon jó lett, szóval nagyon e miatt ne aggódj. :)
Azért nagy átmérőjű az üst, mert a nagy átmérőjű fenekén így nagy felületen történik meg a hőátadás, az üstház kialakítás olyan, hogy csak a feneket fűtik, a palást felület elenyésző.
Ebből az következik, hogy kevésbé lesz hajlamos a leégésre, több hőt vesz fel és időegység alatt több gőz képződik, egyszóval ez a praktikus, hatékony, az egész konstrukció logikus, egy mobil főzőnél meg főleg előny, hogy nem egy toronnyal kell közlekedni.
Olyan vidékeken, ahol nem talicskázták a főzőt, hanem pl befalazták, vagy komolyabb szintre emelték a konstrukciót, már nem volt szükség erre a kialakításra, mert az üst palást is könnyen fűthetővé vált, egy helységben nem is célszerű oldal irányban terpeszkedni, ha van belmagasság, a párlat minőséget illetően valószínűleg igényesebbek voltak, mert különböző feltétekkel probáltak javítani az elválasztás minőségén. Ez a konstrukció meg így logikus, jóval komolyabb hagyományos berendezések.
Bemész a gazdaboltba, veszel a kutyának tápot és mellékesen 4 kg árpát röhejesen olcsón a nem létező tyúkocskának. Az árpát berakod egy vödör vízbe, áztatod benne egy napig, közben kétszer lecseréled rajta a vizet. A beáztatott árpát azután berakod egy nagypárna huzatba, azt meg egy sörösrekeszbe, a sörösrekeszt meg a fürdőkádba. Naponta kétszer átöblögeted a magokat a zuhanyrózsával, a felesleges víz simán lefolyik, a nedves párnahuzattal visszatakargatod. Ha a család közben fürdeni szeretne, csak ki kell emelni a sörösrekeszt. Néhány nap múlva jönnek a gyökerek, aztán meg a csíra. Amikor a csírák megjelennek, akkor még egyszer átmosod, aztán ledarálod az egészet húsdarálón, és már meg is van a zöld maláta, ami szétszed mindent
Az biztos, hogy egy széles üst ugyanakkora térfogatnál jelentősen megnöveli az előállítási költségeket gyártói oldalról nézve: sokkal több drága réz, nagyobb sisak, vastagabb/hosszabb páracső kell rá stb. Ennek ellenére vagy hagyományokból és/vagy azért ragaszkodhatnak ehhez a formához, mert minőségében más lesz az így lefolyt pálinka.
Egy sima üstben a fortyogó cefre fölött megmérve a hőt főzés vége felé felmegy 100 C fölé. Nem sokkal, csak 102-103 fokra. Ez azért lehet, mert vagy rossz minden hőmérő, vagy mert a sisak-páracső-hűtőcső ellenállást jelent az üstből feláramló gőzök számára. Az ellenállás enyhe nyomásnövekedést okoz, a nyomásnövekedés pedig forráspont emelkedést.
Az egész beszélgetés abból indult ki, hogy endrepp szerint az üstben a félmegoldás rézedény leégésgátlóm a nyitott vízterű főzőkhöz hasonlóan nem vagy csak nagyon lassan tudja elérni a víz forráspontját, illetve nagyon egyenetlen lesz a hőeloszlás a főzőn belül. Elméletileg egyetértek vele, főleg azzal, hogy üstház hiányában még sokkal rosszabb lesz ez a hőeloszás, aztán hogy a rézedényem miért nem okoz jelentős felfűtési idő növekedést, vagy kihozatalbeli látványos csökkenést, azt nem tudom.
Vásárlás előtt állóknak még a különböző üsttípusokról:
Nem hamar akarták, hanem minél többet akartak az adott kapacitással. A "nem számít, milyen szar lesz" (de sok legyen) elv mindig is létezett a szeszfőzésben, ha valaki nem magának főzött (lásd a skót példát, ami 300 éve volt...). Bármilyen okádék szeszből is sokat el lehet adni, ez is 600 éves tapasztalat. Még ma is van kereslet az undorító házipálinkára, de ha csak 30-40 évet visszamegyünk, akkor meg a többség csak olyat ivott. Ezért mondom, hogy nem ismerem az ottani közeget, ki mennyit akar/akart főzni a legális házi méretű üstjével. A lapos üst talán eleve nem is bosszulja meg a rövid főzési időt, amíg csak cefrefőzésre (és persze megfelelő hűtővel) használják. Lehet, hogy ez mint "téfrogatcsökkentett nagyüst", tényleg egy jó kapacitásnövelő megoldás, amikor a térfogat korlátozott.
Akinél rutin, semmi macera nincsen a gabona szesz készítéssel...főleg nyáron simán lehet malátát is készíteni hozzá egyszerre akár több főzethez is... darálón a legapróbb rosta teljesen jó a kukoricához is...simán elcsirizesedik úgy is ...2 thumper meg pont arra való,hogy egyszerre kiváló vágásokkal elkészüljön a whiskey...semmiféle aroma nem kell hozzá,csak pörkölt tölgyfa hordó...a többit meg az idő és a hőmérséklet változások megteszik.
Ja hát a szőlő pálinka készítés egyszerű(bb) mint a faék...egy jó whiskeyhez képest.
Régen (sőt, még nem is olyan régen) az időtényező nem számított. Mindennek meg kellett adni a módját. "Hamar munka ritkán jó" - ismerős? Évszázados-évezredes tapasztalat.
Csak ma erőszakolják belénk a minnél hamarabbi tevékenységvégzést. Nem számít, milyen szar lesz, csak azonnal legyen meg.
Pedig a gabonaszesz sem olcsó már. Pont ezen polemizáltunk a kollegákkal nemrégiben.
Az igaz, hogy egy mázsa kukorica (takarmánykukorica!!!) 15ezerbe kerül, de rengeteg munka van vele. Meg kell őrölni. Nem darává, hanem lisztté. Az elcukrosításhoz kell amiláz enzim, ami nagyon nem olcsó. Vagy vesz söripari malátát, ami szintén nem olcsó. Aztán a kuk.lisztet fel kell főzni, hogy az enzim belátható időn belül elcukrosítson. Vagy hetekig áztatva nedvesíti be a keményítőt. Erjesztés. Majd jön a főzés, ami nem egy sima kétlépcsős kisüsti, hogy elvegye az erősödő kukoricaízt. Háromszori lepárlás, magas vágási pontokkal. Végül lesz kb. 40 liternyi ízetlen-szagtalan tisztaszesz, amihez még kell valamiféle aromásítás is.
Ellenben októberben vesz a "fődmíves" 2 mázsa szuperül beérett szőlőt. Mire hazaér vele, már be is indult az erjedés. Kifőzi, és van 40-45 liternyi kiváló, ízes, illatos pálinkája.
Mire összerázza a járulékos költségeket, kiderül, hogy egálban van a kétféle szesz. Csak a gyümölcspálinka készítése kevésbé macerás, mint a gabonaszeszé.
Az teljesen biztos, hogy tapasztalati úton, csak az a kérdés, hogy nem a gyors, nagy lángon főzés volt-e az "evolúciós nyomás" akár ma, akár régebben. Gondolom náluk se lehet otthon akármekkora üstöd, bár azt nem tudom, arrafelé mennyire akarnak sokat főzni a megengedett üstmérethez képest.
Nekem ez úgy hangzik, mint amikor az 1700-as években üsttérfogatra adóztattak a skótoknál, úgyhogy nekiálltak lapos üstöket gyártani, hogy adott térfogatot minél gyorsabban tudjanak kifőzni. Nem is emlékszem szeszfőzés történetében máshol ilyen lapos üstökre. Nem lehet, hogy a Balkánnál is a házi üstméret korlátozása miatt alakult így?
Nem vitatom, hogy ennek az eszköznek lehet helye egy párlat készítő műhelyében, de meg semmit nem takarítasz vele, a parazita üst elnevezés félrevisz, ez egy hasonló deflegmátor-rektifikátor, mint a többi, léghűtéses és spéci abból a szempontból, hogy parkoltatja a refluxot, de kb ennyi.
A thumperok remekül használhatóak ezeknél az italoknál és úgy látszik az időtényező, régebben is fontos volt.
Nem véletlenül hívják "parazita-üstöknek", mert azoknak nincsen külön fűtése, az energiát a főzőüstből nyerik.
Az energia pedig, amit az egy alágyújtással lehet megtakarítani, napjainkban egyre drágább...persze lehet háromszor is kifőzni az alapanyagot, hiszen vannak márkás Whiskyk, amelyeket ma is így főznek.
De talán azért fordulnak nálunk is egyre többen a gabonacefrék felé, mert sok helyen rossz a gyümölcstermés és mivel azokból, a gyümölcsnél többszörös mennyiségű és így jóval olcsóbb italt nyernek, sajnos a kapzsiság is tetten érhető...
A Balkán üstök nem olyanok, mint a PerfectHome fazekak. Széles, lapos üst, alíg 10-15 centi magas folyadékszinttel. Kicsi a folyadék hidrosztatikai nyomása, nem emeli a forráspontot csak minimálisan. A széles üst miatt az ülepedő anyag sem túl vastag. De ez az a szempont, amit a mostani főzőberendezések tervezésekor lazán figyelmen kívül hagynak.
Köszönöm most már kezdem érteni ezt is akkor!Viszont ez akkor jó ha vodkát gint, rumot és whiskyt is szeretnék készíteni a főzővel majd!És ha ezeket 3szor főzőm le egymás után sima kisüsti főzővel nem lesz jó?A thumper akkor csak az energiát spórolja meg nekem. Vagy ahhoz már mindenképpen kell a thumper?
Köszönöm válaszod!Jó tudni akkor hogy már az alszeszből is lehet tudni ezt.Akkor az a 2-3 helyen lévő kis leégés az még semmi mert az alszesz nem volt egyáltalán elszineződőtt!
Thumperrel,thumperekkel nem tudsz(jó) pálinkát főzni ...whiskihez jó,kiváló ahhoz találták ki...kipróbáltam pálinkához is,meg se közelít egy jó 2 menetes Destilatory-s pálinkát...
......így......kettő darab edény, egy beöntő nyílással és 2-csőcsatlakozással...(egy-be, egy-ki)...az egyik edény kisebb, a másik nagyobb és mindig a lepárló üst térfogatához vannak méretezve...sajnos, miután nemrég a rézlemezek ára, több mint a duplájára emelkedett, az árak is eszerint alakulnak...szerencsére egy jól elkészített thumper, nem "fogyóeszköz", tehát sokáig lehet használni...:)
..."ez a thumper rendszer teszi egylépcsősé a pálinkafőzést?"...
Tegyük tisztába...a thumperok (két thumper) a pálinkafőzéstnem teszi egylépcsőssé...(mint ahogy a 3-Pistórus tányér sem)...általában vodkánál, ginnél, rumnál és whiskynél használják (ták), ahol a technológia megköveteli a háromszori lepárlást...lehet gyümölcscefrét is (egy thumperrel) ilyen módon lepárolni, de a kapott eredmény egyesek szerint, nem pont ugyanaz, mint a "kisüsti" módszerrel készült, csak hasonlít hozzá...igaz, csak egyszer kell alágyújtani és egyeseknek így is ízlik...
Most mi számít leégésnek? Ha vastagon az egész aljára leég és alig lehet kisikálni vagy már az is mint a keverősöknél 2-3kis részen icipici leégés nyom de könnyen lejön. Mert ha már ez is leégésnek számít akkor keverősön sem gondolkodom. Nyilván az első totál leégés.
Nekem van a 100L-es Destilatorihoz,leégésgátlós üst,és fenékkaparós üst is +-ban kiegészítve a függőleges tengelyen keverő lapáttal...a lényeg...egyikben sem égett le még soha semmi sem...még a sima leégés gátlósban sem,amiben többnyire törkölyt szoktam főzni,de más sem égett le benne.
A gáz ár emelkedés miatt tesztképpen kipróbáltam faeperrel,és a barackot is így főztem...lényeg vékonyabbra vágott száraz fával legyen adagolva,és így könnyen lehet még az elején a csepegtetést is szabályozni...utána már mehet a fa bátrabban persze ésszel.Hatékonyabb a gázos főzésnél,pláne akinél van ágfa,potyadék fa... nullából kihoztam a főzéseket így.
A gőztér nem fogja forrásba hozni a belső edényt. Az edény fűtött feneke lesz forrásponton, mivel nincs üstház, csak ott jön létre hőátadás (ezért ég ott le) és a forrás is csak ott zajlik, onnan távolodva csökken a hőmérséklet. Mivel egy teret tökéletesen kizártál az edényből, az keveredni a lével nem tud, így oda hő csak hőátbocsátással jut be, ezért ott a főzés alatt lényegesen alacsonyabb hőmérséklet lesz jellemző. Hosszú főzési idővel, türelemmel lesz valami, de a szesz egy része a belső edényben benne is marad. Meddig tart nálad egy főzés a belső edény nélkül?
Köszönöm válaszaid! Tényleg jobb lenne a keverős de az 50nel több egy új eco-snál. Használt 38l nézek most ecost 65ért akkor inkább azt. Keverőt meg valahogy döntve beépíteni a teteje körül!
Annyiban azért különbözik egy nyitott vízteres főzőnél, hogy ott tényleg a víz forráspontja behatárolja a lehetőségeket. Itt mivel egy légtérben van minden, tud 100 C fölé menni.
Furcsa módon nem vettem észre jelentős veszteséget kihozatalban ezzel a belső edénnyel. Az előzetes préseléssel szerintem többet vesztek, mint főzés alatt. Kifőzés után se tűnik ránézésre/illatra úgy, hogy valami értékes maradt volna a cefrében. Persze ha ipari mennyiségeket főznék, akkor év végére jelentős mínusz halmozódhatna fel, de így házi körülmények között a veszteség jelentéktelen. A leégésgátló lemez meg valamiért működik a Balkánon. Biztos észrevették volna az elmúlt 200 évben a nehezen kordában tartható fatüzelés mellett, hogy cefre főzés után sikálni kell a főzőt, de úgy látszik nem kell. Lehet, ennek az az oka, hogy a sima leégésgátló lemezen rajta van az a középső kúp + az üsfenekek domborúk + hogy az üstjeik más arányúak. Az átmérő/magasság arány nem 1:1 mint a mi főzőinknél, hanem 2:1 vagy 3:1.
....nem igazán könnyítetted meg a helyzetedet... Ennyi erővel vehetnél egy már bevált alap készüléket, keverővel pl. DES 35L amivel viszonylag problémamentesen lehet főzni hobbi szinten.
Ezzel a betét megoldással a belső részből nem tudod maradéktalanul kifőzni az alkoholt, mert ott a hőmérséklet törvényszerűen a külső töltet forráspontjánál alacsonyabb lesz. Gyakorlatilag egy nyitott vízteres főzőt konstruáltál, ami nem működik, illetve jelentős kompromisszummal, amit nem érdemes bevállalni.
Az üst fenekébe rácsot tenni, az is felejtős, ott áramlást kell elősegíteni, nem pedig lefolytani.
A keverő, ami megoldja ezt a kérdést tökéletesen és az üstház.
Nem rézlapot raktam bele, hanem egy belső réz edényt. A hazipalinka.hu-n réz szűrő rács néven lehet kapni leégésgátlót, de azt írták róla, hogy nem tuti megoldás, ezért nem vettem meg. Jobb megoldás lehet az olyan rézrács, amit a Balkánon használnak fatüzelésű főzőkhöz. Ennek a közepén van egy réz csonka kúp ugyanúgy átlyuggatva, a kúpon feljövő gőzök főzés közben valamennyire át is keverik a cefrét. 2 percnél látni, hogy néz ki:
Ha fatüzeléssel nem ég oda nekik, csak jó lehet. Nem tudom, hogy nálunk lehet-e kapni hasonlót valahol.
Én egy teljes réz edényt készítettem a főzőbe, amibe keresztbe még berakram két réz csövet, hogy egyenletesebben melegítse fel a cefrét. Küldök képet, úgy egyértelműbb. Hátránya, hogy cefre főzés előtt ki kell préselnem a cefrét: a sűrű rész megy az edénybe, a lé pedig az edény és a főző fala közé. Volt már olyan (kis mennyiségű cefrénél), hogy vízzel töltöttem fel az edény és a főző fala közti részt. Nyíltterű duplafalúzás. Préseléshez kis szőlőprést használok, amibe berakok két kis hálót (Pennyben lehet kapni a zöldséges részen ökobio bevásárló szatyor néven). Szóval elég macerás így, de nem ég le a cefre
Kettő kell belőle, úgy nagyon jó. De nem olyan egyszerű, mint egy tornyos. Ember kell hozzá, aki érzi mi történik. Néha le kell ereszteni belőle a forró luther vizet, menet közben, kb. vége előtt, aztàn a szintén vége előtt félretett szesszel ismét felönteni menet közben. Ha ezt nem érzed, vagy meredeknek gondolod, hagyd. Rutin kell hozzá, én nem érzek nehézséget, de 18 éve főzök, most utoljára egy finom kiskörtét. 100 l/ 8 liter 46-47%.
Sziasztok! Inkább mégsem adnám el, körülnéztem a használt piacon, egy szakadt Des kerül majdnem ennyibe. Modiknak esetleg tudna valaki szólni, hogy a pálinkás adok-veszeken törölje a hsz.-omat, meg itt is? Légyszi. Megtartom, aztán várok a jobb időkre, enni nem kér, helyet nem foglalja túlságosan, elfér. Vacak lett a pénz, sajnos. De lesz csere kereskedelem. 😉
Légyszíves mondjátok már meg nekem hogy ez a thumper rendszer teszi egylépcsősé a pálinkafőzést. Az agroinfon láttam 60ezer ért. Köszönöm a válaszokat előre is!
Még szép, hogy működik. A fermentációs iparban nagyon régóta bevált eszköz. De ott függőleges tengelyre szerelve, a keverőnél kisebb fordulatszámon hajtva. 2 egyenes lapát, átmérője az üstátmérő 2/3-a.
Cefre garantáltan leég benne. Nem kozmál, odaég. Ürítése egy rettenet: legalább 2 izompacsirta kell hozzá.
A "fűtése" tulajdonképpen egy kis villanyrezsó az üst aljára ragasztva.
Talán finomításra valamennyire használható, de arra meg túl drága.
Jobban jársz, ha a meglévő üstöd alá applikálsz egy nagyobb elektromos rezsót.
A hűtővíz keringtetés meg nagyon fillérb.szó módszer. És nem is túl hatékony. Pont akkorra melegszik át az egész, mikor a legnagyobb szükség lenne a hideg vízre. Egy jól megtervezett Liebig-hűtő (gy.k. csőhűtő) nem sok vizet fogyaszt.
Rézműves úr hegesztett 2 tartót az üstházra, 4 inbusz csavar oldásával levehető a motor, + az üstben a keverőlapátokat belülre csavarozta, így át mozgatja a cefre közepét. Hamarabb fel elégszik, megindult és nem ég le.
Lepetica szilvát vettem s kaptam. 350kg. 5-ik napra kész, 4 adagban főztem, kb. 70 és 80 literes volt 1 tétel. Egy 11.5-s PB palackról mind a 4 főzetet megcsináltam, majd a 75 liter alszeszt is ezzel a palackkal finomítottam ki, és pont kifogyott. Ja a MOL-nak hála ez 10,9 kg-s töltet volt. Tavasszal sikerült lehőszigetelni a Destilatori 100-as főzőmet, tavaly kapta a motor +keverő lapáttal kiegészítést. Itt adtátok az ötleteket, köszi!
Ha még is vennél pálinkafőzőt, szerintem mindenképp keverőset vegyél. A fb Marketplace-n elég sokan hirdetnek főzőt. Pistorius tányér kedvezőbb árban van az agroinform.hu-n
Hát csak otthonra magamnak akarok ami van fa egy keveset. Szilva , Barack, cseresznye van 2-2fa.Sokat nem akarok vele ölni ezért kérdezném, mennyivel jobbítja az ízeket. A deflegmátor még nem is olyan sok dal a finomító már igen. És ha a deflegmátor köré tennék vízköpenyt annak van értelme szerinted(tetek)?
Nem tudom, hogy milyen főződ van, nem tudom megmondani, mire számíts, ezért csak azt tudom elmondani, hogy én ezekkel mit tapasztaltam. Két éve vettem egy ECO 17 literes főzőt, azt, amelyiknek rendes réz sisakja van. Kicsit később vettem hozzá azt a párlattisztító egységet (léghűtéses deflegmátor). Csak tisztázó főzésnél használtam (elvileg akkor hasznosabb +), mert cefrefőzésnél úgy meg kellett emelnem az edény fűtését ahhoz, hogy ceruzabél vastagságban folyjon a párlat, hogy gyakrabban lesült a cefre a főző aljára. Persze ha keverős főződ van, akkor nincs ilyen gond. Az ECO 17-esnek alapból nincs keverője, így később készítettem hozzá egy belső réz edényt a lesülés elkerülése miatt, de az más történet. Úgy érzem, hogy ez a párlattisztító egység egyébként nem okozott megrendítő változást a főzés folyamatát/a pálinkám minőségét tekintve. Szerintem azoknak lehet hasznos, akiknek kukta alakú rozsdamentes 17 literes főzőjük van és plusz rézfelületet szeretnének. Később barbár módon én azt csináltam vele, hogy átmérő 50 mm-nél levágtam a párlattisztító alját, ill. a sisak tetejét és keményforrasztással összeforrasztottam őket, így legalább cefre felfröccsenéskor kisebb lett az eldugulás veszélye (a magas sisakok egyik funkciója ez). Tisztázó főzésnél ezt a párlattisztító egységet úgy kell használni - ha jól emlékszem pont ebben a fórumban olvastam az egyik bejegyzésnél - , hogy az alszesz felfűtésekor megpróbáljuk ebben a "körtében" tartani a párlat gőzöket és (a fűtés csökkentésével) nem tovább engedni kb. negyed órát. Ekkor szépen "sorban állnak" majd a különböző forráspontú párlatrészek és élesebben elválaszthatók lesznek egymástól. Vagy valami ilyesmi.
A finomító lencsét (Pistorius tányért) nem vettem meg, hanem magamnak tákoltam egyet most tavasszal (közben egy év alatt a rézlemez ára felment 50%-al). Na ez már lényeges változást okozott, szinte olyan, mintha beszélne hozzám :) megmondja, mikor mit csináljak. Szinte teljesen külön életet él a főző hőmérsékletétől, beáll egy hőfokra (nálam a hűtővíz hőmérsékletét mérve 74-76 fokra) és majdnem az utópárlat megjelenéséig fixen azon a hőmérsékleten marad úgy, hogy közben nem kell cserélnem benne a hűtővizet. Ha a víztartójából nagyon elpárolog a víz, akkor a véghűtő tetejéről vizet leszedve utána töltögetek úgy, hogy max csak 1 fokot csökkenjen közben a Pistorius vízhőmérséklete, a főzés legvégén meg már rá se töltök. Azt látom, - azon kívül, hogy kb. belövi, hogy mikor lesz utópárlat - hogy az alszeszből sokkal nagyobb arányban tudom vele kinyerni az alkoholt, mint nélküle, arányaiban kevesebb az utópárlat mennyisége, mint korábban. + mivel már részlegesen lehűti a felszálló párákat, kevesebb hűtővizet kell cserélnem a véghűtőnél. A vele készült pálinkám középpárlatának szeszfoka magasabb (eddig: cseresznye 82, kajszi 79%). Azoknál a gyümölcsöknél, mint a kajszi, ahol a jó aromák egy része az utópárlat közelében jön elő, mindenképp hasznosnak tartom. Láttam a neten árulni olyan Pistorius tányért, aminél a felső lemez túl domború, nem tudja ellepni a víz, na az szerintem felejtős, azt nem szabad megvenni.
Des, Destilatori. Te tudod mennyit szánsz rá, és mennyi az éves cefre mennyiség, nekem bevált. Az egylépcsős főzőket magasabb áron adják, de akár azt is. Akinek van, majd ad tippet.
"Kisebb tömegű, ám drágább PB-gázpalackot forgalmaznak augusztus 8-tól a MOL-kutakon, ami nem tartozik a rezsicsökkentett kategóriába. A 10,9 kilós palack ára 7800 forint lesz - írja az ugytudjuk.hu."
Az a Des üstházának a konstrukciós sajátossága (problémája), hogy a füstgáz kivezetése magasan van, lent kellene lennie, kb mint az égő, akkor maga az üstház nem viselkedne kéményként és egyenletes lenne a hőeloszlás, azt biztos jól látod, egy jobb keverő ezt ellensúlyozná. Kb ilyen a jól működő füstgáz kivezetés.
Igen, van huzatmegszakítóm, anélkül az égőn a láng " futkározott" a nagy szélben. Felette kivezetés a falon át, könyök felfele és plusz 1 méter füstcső.
Pont ilyenem van a 100-as DES-en, de nem használom. Ahoz még a keverőt is át kellene alakítani hajócsavarosra, amely teljesen mozgásban tartja az üst tartalmát. Ugyanis a szigeltelés annyira megtartja a hőt, hogy a felső részen odakozmál a cefre az üst falára. legfőképp a füstcső oldalánál.
Hello.Lenne egy kérdésem.Akarok venni egy 200 literes hűtőt.Van spirálos 200 literes és tányéros is lesz majd hamarosan 180 literes.Tányérost gondoltam,mert egyszerűen ki lehet pucolni főzés után.Van a tányéros hűtőnek valami negativuma?
Közben rájöttem, hogy hordó ügyben nem is blogoltam.
Valahogy helyrehoztam a cseresznye hordót, nem tudom mi segített. Lehet az, hogy a szerb csajszi javaslatára végzett cukros kezelés utáni kudarc miatt leszartam az egészet és kint hagytam a szabadban, nap is sütötte néha. Aztán egyszercsak bezárta a pórusokat, lehet a napsütés:)
Azóta első töltet van benne.
A kőrisről lerobbanó abroncsokhoz kértem szegecseket, Apám szeretett volna megküzdeni a feladattal, sikerrel, abba majd most teszek valamit.
Legnagyobb csalódás: eperfa. Semmi értelme, nem javít a pálinkán, csak ront.
Boróka: érdekes!:)
Spapda a cseresznyét vélte a legjobbnak, nem rossz, majd valami jobb alapanyag kell bele, mert irsai túl harsány neki, a hordó pedig visszafogott, lágy.
Aminek viszont nem gond az Irsai sem és simán legyűrte, és egyben a legjobbnak tartom a felhozatalból: akác.
Így van, az emelt gáz tarifa 21,416 Ft/MJ, az *3.6= 77.1Ft/kWh, (lent 16Ft/Mj számoltam tévesen, köszi a javítást )akkor még inkább igaz, hogy árammal olcsóbb fűteni, ha valaki átlépi a gáz limitet.
A megtérülésen kívül érdemes figyelembe venni: kezd hiánycikk lenni a palack, nagyobb kényelem ha ritkábban kell cserélni, energiatudatos gondolkodás stb...
De megtérülésre is van már példa, Néne olcsón hozta ki a hőszigetelést.
Ha csak azért szeretnél hőszigetelni, hogy 2000Ft helyett, 1700Ft-ba legyen 1 főzés, mert többet nem fogsz megspórolni, akkor főzni kell sokat, hogy ebből pozitívan gyere ki. Mondjuk 30.000Ft-ért készítesz üstházat hőszigetelve, akkor 100 főzés után leszel nullán.
Érdemes egyébként ezt az emelt áram tarifa 70Ft/kWh számot jól megjegyezni. Most az emelt tarifás gáz valahol 57Ft/kWh van.
Eljött az a pillanat, hogy a régi cirkók helyett jobban megéri hősugárzóval fűteni, ha valaki túllépi a gáz keretet. Tehát tavasszal-ősszel az enyhe időben hősugárzó bekapcs és annyit el kell fűteni a 70Ft-os áramból, hogy a gáz fogyasztás bemennyen az I. tarifa sávba, de csak annyit, ugyanis egy gyenge hatásfokú cirkó már 70Ftnál jóval drágábban állít elő egy kWh fűtőenergiát, a hősugárzó hatásfoka meg 100%.
Egyedi gyártmány (ahány üst, főző, annyi féle, nincs két teljesen egyforma) minden apró részlet megbeszélve, a megrendelő igénye szerint legyártva, saját(vitt) alkatrészt is beépítenek, és nincs okoskodás, hogy "mi ezt így szoktuk", ilyet vagy olyat nem csinálok stb.
Nem kellett "fordulnia"...eddig is az elektromos üzemeltetése volt az olcsóbb...ezt már évekkel ezelőtt, több cég is kisérletekkel bizonyította, csak kevesen akarták elhinni. Persze csak a jól szigetelt elektromos üstök a takarékosak, mert ott szinte nincsenek veszteségek...igaz a drágább árammal már "érdekes" lesz, de legalább az lesz...:):)
Csak úgy, információként, nálunk Szlovákián a gázpalackokat megtöltik az LPG telephelyeken. ( lehet, nem mindenütt. ) Jelenleg 0,9 € a literje, egy üres palackba kb 25 liter nyomnak. Nem olcsó, de van. ( Idáig )
Túl nehéz lenne nekem. Eladom, aztán majd valami lesz. Főzni se nagyon tudok miből, redhavenek alig teremtek idén. Körték, almák szépek, de azt meg megesszük majd, sokáig eláll a téli körte, zöld alma.Úgy gondolom, hosszú ideig nem lesz pozitív változás gázpalack terén, ez a fő gond.
Ha ilyen problémám lenne, építenék hozzá egy külső fatüzelésű gőz generátort, 0.5bar max üzemi nyomásra. Biztonságot kell nagyon komolyan venni, minősített szerelvényekkel, többszörös nyomáspróbával, megfelelő anyagvastagságokkal, keresztmetszetekkel, amik nem fáradnak el a tüzeléstől. Ugyanaz a feladat, mint az üst aljában, 8-10liter állandó vízszint, stb.. Az üstből meg néha el kell engedni a kondenzt.
Ha, valami nincs, vagy nem elérhető, ez sem hatékony többé. Annak lenne igen jó, akinek bekötött földgáza van, nekem nincs, nem is akarok. Ha még esetleg építek, akkor fatüzeléses olajos duplát, majd egyszer....
Hűtő, thumper nélkül. Csak a főző. 400-ba alku nélkül vihető. Sisak erős, jó kondícióban, 2-3 éves. 3 embert hozz kivinni, én meg előtte szét csavarozom az ajtót+segítek kicipelni.:)
A költséghatékonyság, mindig kifizetődő. A 300-400liter cefre/ palack gáz hatásfokú 2 lépcsős gépemről váltottam anno, a 800-900 liter cefre/ palack egylépcsős nagykonyhai gépre anno. Jól tettem. Mert nincs palack. 5 palackkal lavírozok, egy az asszonynak főzni kaját, másik 4 a főzőnek van. Falusi boltba elmentem cserélni, 3-at, hogy mind legyen tele, azt mondta, kettőt kicserél, többet nem, és azt mondta boltos néni, örüljek, mert az egész faluba egy hónapba 12 db gázpalack megy, és aki viszi, azt mondja:- ne szóljon, ha kifogy a készlet, osszák be, mert ennyi van egy hónapra, nincs több. ( egy falunak, 300-350 a lakosság) Na, bumm. De, máshol sincs palack. Ameddig megy, addig megy, még idén pár litert lefőzök, félre teszem a rossz időkre, aztán szerintem befejezem a témát, lehet, egy életre, ha valakit érdekel, eladó lesz a gőzös 100 literes jó állapotú, jól működő nagykonyhaim. (thumperek nélkül, azokat emléknek, vagy dísznek is megtartanám.)
Nem kell túlságosan felokosítani! Neked kell "okosnak lenned" a főzés folyamán(és az alapanyag kiválasztásánál, cefrézésnél ect.) Én 1.5M alatt kihozom ezt a rendszert(hagyományos kisüsti/egylépcsós) legalább ilyen minőségben, pár nap múlva teszek fel róla fotót ha érdekel, a szállításra várok....
Nézem, az enyémhez hasonló, DES 37 literes főzőjének a képeit, ezen használnak szilikon-tömítést. Amit én használok destilatori, azon itt egy kúpos vég van, és nem írták, hogy kellene tömítés.
Még valami: a nagy átverés az, hogy ezekel az egylépcsősökkel milyen könnyű jó pálinkát főzni. Koránt sem. Megfelelő alapképességek nélkül bukás. Ráadásul egy egylépcsős berendezés - főleg a szitatányéros - szabályozása nem a legegyszerűbb. Folyamatos kontrollt igényel. És tudni kell, mikor mihez nyúljon a főző.
A számítógép egy nagyon együgyű jószág. Csak azt csinálja, amit előírnak neki. Tehát tökéletesen tudni kell, hogy mit programozunk be. Kell a főzőmesteri tapasztalat. És a folyamatos kontroll. Hiába állít össze egy receptet a tavalyi szilvacefre alapján, ha az idei másabb. Új recept kell. Megint más az alma, körte, vagy a barack viselkedése.
Ami meg azt a berendezést illeti, kicsit olyan az érzésem, hogy eladásra készült. Belezsúfolva minden, hogy minnél drágább legyen. Azt még érteném, hogy jó nagy aromakosár került a fedélre, de minek arra még egy túlméretezett vízterű fejhűtő? Külön rotaméteres vízbetáplálással. Az aromakosaras technika lényege az, hogy a felszálló gőzök oldják ki az aromaanyagokat, és vigyék át a hűtőn keresztül a párlatba. Ha ezt visszafolyatják az üstbe, adtunk a sz.rnak 1 pofont. Azt nem írja, hogy milyen rendszerű a desztilláló kolonna. Gyaníthatóan szitatányéros. De minek 5 tányér? Normális főzési sebesség mellett bőven elegendő a 3 tányér. Az gyenge érv, hogy ki lehet kapcsolni. Jobb lett volna inkább úgy hirdetni, hogy utólag is rendelhető plusz tányérelem. A duplikátoron lévő szilikon nívócső meg egyenesen életveszély. Csak egyszer felejtse el lezárni a csapokat a gazda, kész a nagy bumm.
Éremesebb lett volna a gyártónak modulrendszerű formában forgalmazni.
felöltöm, áramot adok neki, majd megnyomom a start gombot és 4 óra múlva ott van az üvegben a kész pálinka.
2 mFt-ért nagyon sok pálinkát lehet venni és akkor végképp nincs vele semmi gond.
Még a whisky főzdékben is nagy szerepe van a főzőmesternek, pedig ott sok éven át folyamatosan főznek ugyanolyan cefrét. Pálinkánál még nagyobb az ember szerepe a végtermékben.
Sziasztok, Szeretnék venni egy főző készüléket 2M forint környékén.
Mi a véleményetek az alábbi oldalról? Negatív tapasztalat a termékek után van? palinkafozo.hu
Mi a különbség egy 1,8M ft ba kerülő pl: aromatornyos és egy 2,4M ft ba kerülő között? Triász Lehet esetleg olyat kapni valahol vagy felokosítani úgy hogy teljesen automata szabályzású legyen? PL: felöltöm, áramot adok neki, majd megnyomom a start gombot és 4 óra múlva ott van az üvegben a kész pálinka.
Feljegyzem köszi, bele kell ebbe tanulni. A gyümölcsöt mindig nagyon szerettem. (gyerekként disznóvágáskor is lekváros kenyeret ettem, mert szeretem) Eddig apu permetezett, de ő lassan 80 éves, de minden mást megcsináltam. Ha kellett 1 nap alatt felástam 2 fóliát a melegben, mert apu nem bírta,ja meg kis alacsony volt a belmagasság. Én sokat tanultam és dolgoztam, így a kert a szülőké volt. De pár éve visszakaptam, és szerencsére rátaláltam erre a fórumra.
Nekem bevált. Főleg a gyenge, homokos, kis víztartóképességű helyeken látványos.
Trágyát meg inkább az ültetés után a legfelső rétegbe kellene.
Legújabb verzió szerint, ha alul van, akkor a bomlástermékei (amik gázneműek és felfelé indulnak a föld szemcséi között) nincsenek jó hatással az induló gyökerekre. Ha meg felül van a gázok kiszellőznek a gyökérzóna felett, a tápanyagok meg bemosódnak lefelé az esővel ... ha esik.. :D
Mospilan szintén, fontos a jó időzítés, amikor a szirom kezd hullni akkor ajánlott, a kis, 1-2-3 mm-es termés kezdeményeket szúrja meg. A nyári permetezést meg akkor szoktam elvégezni moly ellen, amikor meglátom az első ragacsos trutyis szúrás nyomokat, így elveszik egy kevés szilva, de garantáltan csak egy kevés és elég 1 permetezés, nekem ez vált be.
Nem ástam nagy gödröt, 50x50x50, alá marha trágya, rá pár lapát föld, de az ugyanígy homokos talajba ültetett fáink meg semmire nem mentek, szóval ez helyfüggő is.
Valamint a faültetésnél kiássátok az ajánlott 1 m3 gödröt? Én kisebbet ástam amikor ültettem pár éve, a szomszéd nagyobbat ásott, sűrűbben locsolja, így nagyobbak a kajszi fái.
Nekem Stanley, President, Empress van. Virágmonília nem bántja őket nálam, mellette a meggy nagyon érzékeny rá.
Szirom hullás közben, után közvetlen szilvadarázs ellen 1x, majd júniusban szilvamoly rajzáskor permetezem 1x Mospilannal, augusztusban az esős idő előtt monília ellen 1x, tavaszi-őszi lemosó, ez összesen 5 permetezés, én ez alá nem tudok menni.
A P. vírus rezisztens, semmi nyoma rajta, a S. és az E. alsó levélzet enyhén foltosodik tavasszal, de nem terjed el és nem befolyásolja a termést, ezek csak vírus toleránsak. Ez a 3 fajta sorban érik, először a S., majd E.-P. Nagyon finomak, az E. és P. óriási lesz, szaftos, édes és aromás fagyar héjjal, nálam nehezen érnek be, ameddig lehet hagyom. Beszterceit kivágtam, az nagyon vírusos lett.
Virágmonília ellen az összes csonthéjast permetezni kell. A korai cseresznye nem kukacosodik, a későbbiek igen. A szilvát virágzás után a poloskaszagú szilvadarázs, később a szilvamoly három nemzedéke ellen kell(ene) permetezni (ha lenne mivel).
Köszönöm, igen az is szempont, hogy ne vagy csak ritkán kelljen permetezni. Igaz a 2 pumpás mellé most vettem egy motoros gépet. Csak nem vagyok otthon, hogy mikor mi ellen mivel permetezzek. A cseresznyét kétszer permeteztem és szerencsére nem volt kukac, igaz keveset evett a család így sok cefre lett.
Nálam a penyigei, lepotika, stanley, jojo, bevátak, a penyigeit kiemelném ellenállóságával teljes permet nélkül terem(atöbbit muszály prmetezni) és a pálinkája, lekvárja, az egyik legfinomabb.
Kajszi: gönci, kurézia, kyoto, bergeron ezek permettel működnek, de szerintem ellenálló barack nincs.
Adjatok tippeket. Egy kis hobbim van, ahol mindenféle gyümölcsfákat ültettem, lassan teremnek. Most a mellettem levő hobbi eladó 1500 m2. Ha megveszem gondoltam kajszit és szilvafákat ültetek csak mert könnyebben leszedem mint a meggyet. A föld: barna-fekete kicsit kötött. Javasolt fajták?
Pár főzés az egylépcsőssel és minden a helyén van..."hiába na" ehhez is véna kell. Várom a kedves minuszolókat, ne spóroljatok! 
...így...
...kettő darab edény, egy beöntő nyílással és 2-csőcsatlakozással...(egy-be, egy-ki)...az egyik edény kisebb, a másik nagyobb és mindig a lepárló üst térfogatához vannak méretezve...sajnos, miután nemrég a rézlemezek ára, több mint a duplájára emelkedett, az árak is eszerint alakulnak...szerencsére egy jól elkészített thumper, nem "fogyóeszköz", tehát sokáig lehet használni...:)
kok két kis hálót (Pennyben lehet kapni a zöldséges részen ökobio bevásárló szatyor néven). Szóval elég macerás így, de nem ég le a cefre
Most ilyen nyomáson főzök, szerinted hatékonyabb lenne 0,2-0,3 bár-nál? 
Hűtő, thumper nélkül. Csak a főző. 400-ba alku nélkül vihető. Sisak erős, jó kondícióban, 2-3 éves. 3 embert hozz kivinni, én meg előtte szét csavarozom az ajtót+segítek kicipelni.:) 
