"Egy szónak is száz a vége, megfigyeléseitek Harun el Rasid és fia Al-Mamun idejéből származnak, amelyeket átkonvertáltak a módosított hidzsra számításra, jóval később! Ezért kellett az a hatalmas szinkronizáló táblázat művének bevezetőjébe. "
De hát eddig arra tanítottál minket, hogy Harun al-Rasid nem is létezett. :))
Szicilia története fogja bizonyítani, hogy ott a fatimidáknak semmi nyoma, pedig kellene, ha 1000 körül vannak a csúcson.
Al-Hakim, akinek udvarában csillagászkodik (összesen 60 évig) Yunus, 996-1021-re teendő.
Minden rendben van 194 év (200AH) eltéréssel, mert akkor már nem tudnak komoly nyomokat hagyni Sziciliában.
Al-Hakim i.sz.1190 és 1215 között fog uralkodni, száz évvel azután amikor a szeldzsuk török Malih Shah megreformálja a naptárat (i. sz. 1079)
Azzal, hogy szinkronizálta a Jazdegird és a hidzsra naptárat saját találmányával a jalalival, egy kulcsot adott a visszaszámlálók kezébe.
Egy szónak is száz a vége, megfigyeléseitek Harun el Rasid és fia Al-Mamun idejéből származnak, amelyeket átkonvertáltak a módosított hidzsra számításra, jóval később! Ezért kellett az a hatalmas szinkronizáló táblázat művének bevezetőjébe.
"Amit Ibn Yunus pontosan megfigyelt. 1/3 foknyi eltérés volt a deklinációban és a Merkur volt északra, írja. Éppen így kellett lennie a programok szerint is."
Pont ez a baj. Csak még tudtommal nem akadt Yunusnak olyan leleplezője mint Robert R. Newton.
Tényleg, Ptolemaiosszal mi a helyzet? Ő már nem dönti meg az időugrókat?"
De ő is megdönti. Nem tudom, hogy vannak e feljegyezve közeli bolygóegyüttállásai, különösen a Merkuré.
De Ibn Yunuséi azért különösen hatásosak, mert egyrészt igen pontos feljegyzések, másrészt nem kötöttek koordinátához, a bolgyók helyzete lehet pontatlan is, a bolygók helyzetének feljegyzett kis eltérése és a dátum igen behatárolja a lehetséges időpontokat.
De ami még fontosabb, a hamisítási maszlag sem működik rájuk. Olyan számításokat, ami egy csillag vagy egy másik bolygó 600-1000 évvel azelőtti Vénusz általi fedését kiszámolná, még maga Newton sem tudott volna végezni.
Ilyen pontosan csak Laplace után tudtak számolni, de még ő sem tudott ilyen pontosan.
A Merkur különösen érdekes, mert elég nagy a perihéliumának a precessziója, aminek túlnyomó részét a többi bolygó zavaró hatása okozza. Ez azonban 600 év alatt körülbelül 1 fok eltérést okoz a Merkur helyzetében. Ezt csak 1855-ben(!) tudta Leverrier kiszámolni.
Vagyis előtte senki sem tudott volna egy olyan közeli (1/3 fokos eltérésű) Vénusz-Merkur együttállást kiszámolni, mint amit Ibn Yunus feljegyzett. Senki.
Ibn Yunus feljegyzése öndokumentáló. Semmit sem ér a szokásos "középkori hamisítás" masinériád ezzel szemben.
Cremonában, Toledóban, Montecassinoban ismerték a diferenciálszámítást? :)))
Egyébként ha hipotézised meghallgatják ZAKAMÉDIA körökben is, kérjél pénzt arra, hogy Hunnivárival beszélgetsz, lekötöd, addig sem ír, és ez mindenkinek jó...
Amit Ibn Yunus pontosan megfigyelt. 1/3 foknyi eltérés volt a deklinációban és a Merkur volt északra, írja. Éppen így kellett lennie a programok szerint is."
Pont ez a baj. Csak még tudtommal nem akadt Yunusnak olyan leleplezője mint Robert R. Newton.
Tényleg, Ptolemaiosszal mi a helyzet? Ő már nem dönti meg az időugrókat?
Pedig neki 2500 éves naprapontos holdfogyatkozásai vannak. Gondolom Robert R. Newton betett neki.
No de mi van az 1000. május 19-i Vénusz-Merkur együttállással?
Amit Ibn Yunus pontosan megfigyelt. 1/3 foknyi eltérés volt a deklinációban és a Merkur volt északra, írja. Éppen így kellett lennie a programok szerint is.
A lejjebb berakott Ibn Yunus táblázatotban további Vénusz együttállások, sőt fedések is vannak és pontosak is. Azok is hazavágják az időugráselméleteket.
De a Merkurt különösen érdekesnek találtam.
Talán majd rájössz, hogy miért (hogy én is a te stílusodban sejtetgessek). :))
Szánalmas mellébeszélés az utólag kitalált naptárkezdetekre hivatkozni, hiszen semmi adat nincs azokra nézve. Jézusról nincs egyetlen kortárs feljegyzés sem, főleg a születéséről nincs, amivel datálni lehetne. A zsidó naptár kezdetéről nem is beszélve.
"Szóval ezért hullámzik a kitalált 198 év, 190 és 200 év között, mert az eredeti, hagyományos kronológia ilyen pontatlanságokkal kénytelen szembenézni, mindjárt a kezdeteknél."
He-he. :)))
Éppen ezt írtam előbb.
Szánalmas mellébeszélés az utólag kitalált naptárkezdetekre hivatkozni, hiszen semmi adat nincs azokra nézve. Jézusról nincs egyetlen kortárs feljegyzés sem, főleg a születéséről nincs, amivel datálni lehetne. A zsidó naptár kezdetéről nem is beszélve.
A csillagászati kronológia azért tud segíteni, mert a nap- és holdfogyatkozásokat, valamint a bolygóegyüttállásokat, megbízhatóan tudja előre - vagy vissza - számolni. Ez a lehetőség adta a kulcsot az emberiségnek ahhoz, hogy a leghatalmasabb világvallás megteremtőjének, Jézus Krisztusnak megtudhassuk a születési dátumát, legalábbis kb. egyéves pontossággal behatároljuk. "
Szóval ezért hullámzik a kitalált 198 év, 190 és 200 év között, mert az eredeti, hagyományos kronológia ilyen pontatlanságokkal kénytelen szembenézni, mindjárt a kezdeteknél. Az lenne a legviccesebb, ha mindig pontosan követné a pontatlanságokat, és az ÖSSZES TÉVESEN BEAZONOSÍTOTT nap- és holdfogyatkozást.
Heródes halálának az időpontját kell megkísérelni megfejteni, és aztán már van egy adat a további kutatásokhoz. Heródes halála a történészek szerint i.e. 4 tavaszán volt, a zsidó húsvét előtt. A zsidó húsvét abban az évben április 11-ére esett. Érdekes, hogy a Heródes halálának időpont-megállapításakor is a csillagászat segített. Heródes életének utolsó időszakában beteg volt, továbbá nagyon féltette hatalmát. Nem sokkal a halála előtt egy lázadás tört ki ellene, amit sikerült elfojtania, és a lázadás vezetőit egy este máglyán megégettette. Flavius (I. század) a híres zsidó történetíró szerint a kivégzésekor holdfogyatkozást lehetett látni. A csillagászati kronológiának köszönhetően sikerült megállapítani, hogy a keresett égi látványosság az i.e. 5. szeptember 15-én bekövetkezett teljes holdfogyatkozás volt, mely 20 óra után kezdődött. Heródes a lázadók vezéreinek kivégeztetése után elutazott a Holt-tengerhez, hogy betegségét ott gyógyítsa, azonban nem járt eredménnyel a kúra. Ezután visszautazott Jeruzsálembe. A városban már halálhíre kelt, és legkisebb fia, Antipater (akit apja börtönben tartott) már az uralkodását próbálta előkészíteni. A zsarnok és féltékeny uralkodó ezért saját fiát megölette (csakúgy, mint előtte már másik két fiát). A történelmi feljegyzések szerint a zsarnok uralkodó saját fiának megöletése után öt nap múlva meghalt. Utóda hosszadalmas és nagy szertartással szállíttatta Heródiumba, és ott eltemettette. A felsorolt sok eseményre bizonyára volt idő, i.e. 5. szeptember 15. és i.e. 4. április 11-e között, amikor a zsidó húsvét előtt meghalt Heródes. Így az első fontos dátum megállapítást nyert, és ebből következik, hogy Jézus születését hamarabb kell keresnünk! Több elképzelés szerint a születési időpontot azonban nem szabad i.e. 8-nál régebben keresnünk, és az előzőekben feltárt események miatt pedig i.e. 4 a másik dátum, ami között keresnünk kell egy égi jelet."
Ez azt jelenti, hogy 190 múlva semmiféle Vénusz-Merkur együttállás nincs? :))
Hát igen. A 190 év időugráselmélet az jó ötlet volt a Holdra (és kisebb pontossággal a Marsra és a Jupiterre), de a Vénuszra és a Merkurra már teljesen csődöt mond.
