Én annak idején tinédzser fejjel azért kedveltem meg a kick-boxot, mert kellemes középútnak tartottam: van benne test-test elleni küzdelem, ugyanakkor nem kell az embernek 'ronda bütykösre' edzenie a kezeit, hogy erőset tudjon ütni és eredményt érjen el (persze most már tudom, hogy az igazi karate nem erről szól; ugyanezért nem szeretem mostanában a thai-boxot, ott a sípcsont feledzése taszít); szükség van rendesen taktikára is (vagyis észsport is), mert csak így lehet kicsalogatni az ellenfelet a kettős fedezékből, mert különben hiába püfölöm a feledzett hasát vagy a kesztűit, nem érek el sok eredményt.
Engem tehát az ész, az erő ugyanakkor vissszafogottság/sportjelleg (védőfelszerelések használata) hármassága ragadott meg.
Szűcs Zoltánhoz illetve Hugyetz Lajoshoz kezdtem edzésekre járni, semi-contactra, úgyhogy a technika is rendesen hangsúlyt kapott; igaz nem voltunk full-contact mint ahogy én azt eredetileg elképzeltem, de most már látva mennyi technikátlan küzdő püföli egymást teljes erőből a világon, nem bánom; inkább tudjak értelmesen, összetett mondatokban 'beszélgetni' (=jó taktikával, kombinációkkal, az ellenfélre reagálva küzdeni) a páston, mint hogy artikulálatlan ordításaimmal (=az erőre, és nem a technikára koncentrálva) próbáljam meg legyőzni az ellenfelet. Még ha veszítek is, jobban élvezem a beszélgetést (ebből látszik, hogy nem kifejezetten versenyzési céllal jártam le).
Egyelőre még nem jutottam olyan technikai szintre, ahol igazán érdemes lenne az erőre koncentrálni (pláne, hogy évek óta nem edzek), de valahol azért vágyom rá, hogy ezt az oldalát is felfedezzem a dolognak: kiskoromban sose verekedtem, és bár általában békés természetű voltam, ezért inkább elfojtottam az agressziómat; talán ez egy kellően szabályozott meder vagy mód lenne így utólag is azt kiereszteni magamból, és megtanulni kezelni, feloldani.
Hát igen, erre én sem számítottam (gondolom Bandi-T Jorutora gondolt, aki ismét felbukkant a Harcművészetek topicban.)
Azért megnyugtatnék mindenkit, hogy nem az említett személy által preferált stílus az uralkodó arrafelé, Jorutonak ugyanis sikerült az egész harcművész bandát meghökkentenie néhány korábbi hozzászólásával (akit érdekelnek ezek, keressen rá), volt is össznépi zendülés:).
Hát igen, ők talán tényleg lehet, hogy kissé nagyképűek; az is lehet bár, hogy csak nem ismerik az eredetét egyik-másik ágnak, és ezért keverik össze őket. Ugyanezt fordítva is tapasztaltam már, volt, aki a kick-box-ot tekintette a Thai-box elkorcsosult ágának.
A 'Kickes fiúk' alatt kikre gondolsz? A KICK - hű, hogy mondják magyarul, sanctioning body, vagyis talán szövetség (olyan, mint a WAKO, nem jut eszembe a magyar szakkifejezés) - égisze alá tartozókra?
Az vicces, hogy a Kickes fiúk Kick-box-nak tartják a Muay-Thai-t. Pedig semmi köze a Kick-box-hoz. Sőt annál sokkal keményebb, szvsz jobb technika. Kissé nagyképüek ezek a Kick-box-os fiúk!
A Thai box semmi képpen. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a magyarországon elterjedt (elsősorban európai) kickbox szövetség a WAKO kickboxnak tartja a thaibox-ot. De külön versenyeket tart.
Én nem vagyok versenyző; több évig jártam több-kevesebb rendszerességgel edzésre hobbiszerűen; sajnos munka miatt néhány éve egyáltalán nem voltam.
Szerintem pontosítsunk, hogy milyen/melyik kick-box-ról beszélünk?
Nem mindegy, hogy semi-contact, vagy full-contact, esetleg international (vagy ahogy nálunk mondják, low-kick), sőt, külföldön sokan még a Thai Box-ot, Muay Thai-t, illetve azok módosított (könyök és fejre térd nélküli) változatát is a kick-box gyűjtőfogalomhoz sorolják.
Látványossági, technikai, taktikai szempontból elég különbözőek; talán ezért a sok különböző vélemény alant.
Túl sok benne a lábtechnika, kevés a kéz. Földharc, dobások, leszorítások nincsenek. Azt hiszem, fegyverek sem.
De nem rossz, csak én nem csinálném. De tényleg nagyon látványos!
Neil
