"Az meg, hogy a köznèpi temetők 950-től indulnak... Épp minap beszéltünk a Szeged környéki 870 körülre datált honfoglalókról. Ez úgy derült ki, hogy radiokarbon vizsgálatot végeztek a maradványaikon. Amíg ezt nem tették a sírjaik datálása a hivatalos 895 utáni keltezést követtèk. Had’ ne érdekeljen ezek után, hogy hivatalosan mikor indulnak a köznépi temetők, és mikor zárulnak a késő-avar koriak."
Gyűlnek a bizonyítékok az avarok túlélésére. Kérdés: hol vannak az avar-honfoglaló összeolvadás leletei? (Szentpéteri).
A helyzet az, hogy az összeolvadásig (kb.50 év együttélés) egymás mellett élt a későavar és a honfoglaló kultúra, és még népi keveredés sem nagyon volt. Ekkor (950 k.) nagy hatalmi átrendeződés következett be, Árpád nemzetsége (Taksony) kiemelt pozícióba került az addigi primus inter pares helyzetből. Ennek következményeképp az addigi törzsi középosztály elszegényedett, összeolvadt az itteni szegény rétegekkel, és kialakult a soros temetők "divatja", ami pedig a már összeolvadt népesség kultúrája. Vagyis: a későavar kultúra is, és a honfoglaló kultúra is 950-ig tartott, utána pedig a honfoglalónak nevezett, de már közös kultúra formálódott ki.
A későavarokat a régészet tehát 950-ig datálhatná. (Indoklás az s-végű hajkarikákkal a netuddki-összesben:-)))
Nem egymást zárjàk ki, hanem azt, hogy radiokarbonos (radiometrikus) kormeghatározás nélkül, csupán leletanyagokra hagyatkozva datálhatóak a sírok/temetők. A honfoglaló elitet is benézték, akik pedig tele vannak datálásra alkalmas mellékletekkel. Ezek után kötni az ebet a karóhoz a lelet nélküli késő avar és köznépi síroknál... nevetséges. Sőt tudománytalan handabandázás.
" Fóthi képes volt elkülöníteni a honfoglalás első nemzedékének koponyáit, és ebből kiderült, hogy az első nemzedék szinte egyöntetűen a keleties típusba sorolható, vagyis rövid, széles koponyával rendelkezett. Mindez azt mutatja Fóthi szerint, hogy a honfoglaláskor a Kárpát-medencébe elsőként beérkező népesség egységes volt antropológiailag, a köznép és a vezető rétege nem különült el egymástól. És ez a nép rendkívüli hasonlóságot mutat a korai bolgárság Magna Hungaria területén, vagyis a mai Baskíriában található leleteivel.”
Ehhez néhány megjegyzés tartozik.
Mint már írtam, tudósaink a honfoglalók közé csak szubbotca népét sorolták, és nem az összes honfoglalót. Tehát Fóthi megállapítása szubbotca népére vonatkozik. Ők tényleg az Uraltól jöttek, ami viszont nem Magna Hungária, hanem inkább Baskíria, konkrétan a Bjelaja (és Ik) folyó völgye. Magna Hungária ettől nyugatra volt, olyan 200 km-re, konkrétan a volgai-bolgárok által uralt területen, Baskíria szomszédságában.
"László Gyulának ebben igaza volt. Hogy a DK Dunántúl a Volgán túlról jöttek hiányának ellenére színmagyar? Jah, kérem... ennek megmagyarázása a jövő feladata."
Meg van magyarázva. Ők a honfoglalást megérő (és a tudósok által eldatált) későavarok.
"...az “elittel” nem jött senki, azok embertani leletanyaga gyakorlatilag megegyezik a korai bolgárokéval."
Erre azert hozhatnal vakami komolyabb forrast, mert ilyet sem lattam meg mashol leirva.
"A köznép helyi, a helyben talált nèpesség."
Akkor hol vannak a korabbi temetoik? Azt tobbszor leirtak, hogy feltuno a demografiai ugras, de nem talaljak helyben a nyomat az elodeiknek a szukseges mennyisegben.
"A regeszeti leletek alapjan a honfoglalo nepesseg kulturalisan meglepoen egyseges volt."
Nem.
Ma csak a szubbotcaival rokonítható leleteket tartják honfoglalónak. De ilyen leletek túl kevesen vannak. Honfoglalóból több volt, de azok leleteit szépen besorolták a későavarok közé. Volt tehát későavar kultúrájú honfoglaló is, meg főleg szaltovói is. TA maga mondta, hogy ha már minden áron szaltovói rokonságot keresünk a Kárpát-medencében, azt a későavarok közt találjuk meg. (Csak szerinte a későavarokat 100 év választja el a honfoglalóktól. Sztem meg egy se.)
Tehát: nincs honfoglaló köznép, az “elittel” nem jött senki, azok embertani leletanyaga gyakorlatilag megegyezik a korai bolgárokéval. A köznép helyi, a helyben talált nèpesség. Tehát a DK Dunáltúli köznépet azok a honfoglalók tanították magyarul, akik a környéken sem jártak. Ràadásul ezek olyan stréberül magoltak, hogy a saját nyelvükön semmit sem neveztek el. Ellenben a Bodrogköz, Nyitra vidék, ami dugig van az elit hagyatékával, szláv helynevekkel is tele van. Azokat nem tanították annyira, holott köztük éltek??? Ez nem elmélet, ez egy vicc.
Az meg, hogy a köznèpi temetők 950-től indulnak... Épp minap beszéltünk a Szeged környéki 870 körülre datált honfoglalókról. Ez úgy derült ki, hogy radiokarbon vizsgálatot végeztek a maradványaikon. Amíg ezt nem tették a sírjaik datálása a hivatalos 895 utáni keltezést követtèk. Had’ ne érdekeljen ezek után, hogy hivatalosan mikor indulnak a köznépi temetők, és mikor zárulnak a késő-avar koriak. Majd ha megvizsgálták azokat is reprezentatív módon, akkor visszatérünk rá.
"III. Béla csontvázát megvizsgálták genetikailag, és társították mellé a Mátyás-templomban eltemetett társait. Megállapították, hogy a II/52. csontváz apai rokonságban áll III. Béla csontvázával, ám az nem apa-fiú kapcsolat. Mivel a II/52. sír az eredeti feltárási rajzokon mélyebben volt, mint II. Béláé, ezért a korábban ide eltemetett Árpád-háziak közül kizárásos alapon II. Béla maradt, mint lehetséges rokon. Mostanság azt látom, hogy a Wikipédiától elkezdve az összes ismeretterjesztő oldalra felkerül ez az állítás, így bővítve az ismereteinket. Eddig tiszta sor, igaz? Csakhogy ha az ember utána ás a székesfehérvári sztorinak, akkor kiderül, hogy a II/52-vel jelzett csontváz eredetileg egy gyermekcsontvázat jelölt Éry Kinga katalógusában, amelynek a számozását a szerzők felhasználták. Az 1848-as feltárásokon a III. Béla sírjánál mélyebben fekvő csontváznak a feltárás dokumentációja szerint olyan csontjai hiányoztak, amelyek viszont a vizsgált Mátyás-templomban nyugvó férficsontváznál hiánytalanul megvannak, tehát az a kronológiai megállapítás, hogy a vizsgált váz temetkezési időben megelőzte volna III. Bélát, nem alátámasztható, mert vélhetően egy Mátyás-templomba később bekerült vázat vizsgáltak meg. Mégis úgy teszünk, mintha a genetika kimondta volna az azonosítás terén a végső szót, holott ezek nagyon súlyos ellenérvek."
"A nagyobb sírszámú temetők népe önmagában sem egységes, az európai sztyeppe számos pontján találunk párhuzamokat."
tovabba:
"Míg a nagyobb sírszámú temetőkből való, hosszú-keskeny koponyájú, szegényes mellékletű népesség analógiái csak Európában találhatók meg, az ázsiai térfélen hiányoznak, addig a Karos kivételével kis sírszámú, vagy magányos temetkezésekből származó, rövid-széles és magas agykoponyájú, fegyveresen, lóval eltemetett népesség nem rendelkezik szignifikáns analógiával az európai anyagban, csupán az eurázsiai kontinens Urálon túli részén."
Fóthi képes volt elkülöníteni a honfoglalás első nemzedékének koponyáit, és ebből kiderült, hogy az első nemzedék szinte egyöntetűen a keleties típusba sorolható, vagyis rövid, széles koponyával rendelkezett. Mindez azt mutatja Fóthi szerint, hogy a honfoglaláskor a Kárpát-medencébe elsőként beérkező népesség egységes volt antropológiailag, a köznép és a vezető rétege nem különült el egymástól. ...
Az a köznép nem a honfoglalókkal jött a Volgán túlról.
???
HÁT most mondtad, hogy "a köznép és a vezető rétege nem különült el egymástól. " a "beérkező népesség egységes volt antropológiailag" !!
Ja, hogy a KM-ben idővel kooptáltak későbbi betelepülőket/betelepítetteket (a magas sírszámú soros temetők CSAK 950 után indulnak !!). De hát én is ezt mondom.
“Most miért is kekeckednél a tudomány eredményeivel??”
Ezt az “eredményt“ maga tudomány már régen felülírta. Ezt sajna az általam egyébként igen tisztelt Révész sem vette észre. Ő ugyanis még annak tudatában okoskodás ki ezt a DK Dunántúlos elméletet, hogy a köznépet is Árpáddal bejöttnek gondolta. Így persze megàllna a dolog csakhogy:
“Egyrészt a vezető sírokban egyértelműen rövid, széles koponyájú emberek maradványait találták meg a régészek... Vagyis a honfoglaláskor vezető rétege keleties típusba tartozott, – ez eddig is közismert volt – , s a honfoglaló magyarok esetében úgy tartották, hogy ez a keleties vezető réteg együtt élt egy másik eredetű réteggel, a hosszú, keskeny koponyájú, a köznép nagyobbik részét alkotó populációval.
A köznépi temetők tanúsága szerint ugyanis a hosszú, keskeny koponyájú népesség nagy számban élt a X. századi Kárpát-medencében. A X. századi köznépi temetőknél még inkább ez a népesség van többségben. Márpedig a hosszú keskeny „fejűek” legkeletebbre csak a Fekete-tengernél fordulnak elő...
Ezt a teóriát vizsgálta meg most embertani statisztikai módszerekkel a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, Fóthi Erzsébet... Fóthi képes volt elkülöníteni a honfoglalás első nemzedékének koponyáit, és ebből kiderült, hogy az első nemzedék szinte egyöntetűen a keleties típusba sorolható, vagyis rövid, széles koponyával rendelkezett. Mindez azt mutatja Fóthi szerint, hogy a honfoglaláskor a Kárpát-medencébe elsőként beérkező népesség egységes volt antropológiailag, a köznép és a vezető rétege nem különült el egymástól. És ez a nép rendkívüli hasonlóságot mutat a korai bolgárság Magna Hungaria területén, vagyis a mai Baskíriában található leleteivel.”
Úgyhogy a te DK Dunántúlos elméleted kuka. Az a köznép nem a honfoglalókkal jött a Volgán túlról. László Gyulának ebben igaza volt. Hogy a DK Dunántúl a Volgán túlról jöttek hiányának ellenére színmagyar? Jah, kérem... ennek megmagyarázása a jövő feladata.
Jól mutatja a terület jelentőségét az, hogy 2015-ben még csak 15 lelőhelyről tudtak a régészek ("Itt immár 15 lelőhely..."), mostanság már több mint 60-ról szólnak a híradások.
"– Ami az elmúlt másfél évben végbement Moldávia területén a magyar őstörténet szempontjából, az tulajdonképpen csodának is tekinthető – szögezte le elöljáróban dr. Türk Attila. – Ugyanis számos fontos és jelentős lelet került elő, s a régészetben az új és szép leletek mindig fontosak, hiszen adatokra van szükség a tudományos elképzelések igazolására. Ezektől és a kutatásoktól sokan várják azt, hogy minden, amit eddig tudtunk a magyarság őstörténetéről, alapjaiban fog megváltozni, de nekik csalódást kell okoznom. Ugyanis az eddigi tudományos elképzelések nem fordultak fel fenekestől, viszont maga az adatbázis, amiből ezeket a következtetéseket levonták, jóval bővebbé és pontosabbá vált, sőt egyáltalán létrejött. Például Etelköz területi kiterjedését, elhelyezkedését 5 évvel ezelőtt csak 3-4 lelőhellyel tudtuk alátámasztani, ma pedig már több mint hatvannal. Ez óriási előrelépés és minőségbeli ugrás tudományos szinten is."
MN: Etelköz földrajzi helye is módosításra szorul? Mennyivel tudtunk meg róla többet az utóbbi évtizedben?
TA: Etelköz meghatározásánál beszélhetünk a legkomolyabb előrelépésről. Itt immár 15 lelőhely összesen 100-120 sírjáról van adatunk. Ez nagyon sok ahhoz képest, hogy sokáig csak az 1988-ban itthon is publikált Ingul menti temető három sírja képviselte az etelközi anyagot, noha ezek keltezésén is vita folyt. Az ukrajnai helyzet rendeződésével remélem, hogy a Dnyeper középső folyása mentén, a mai Kirovohrad, Dnyipropetrovszk, Poltava térségében tovább folytathatjuk az etelközi leletek kutatását. Addig is Moldáviára koncentrálunk e téren, a helyi kollégákkal idén közös kisinyovi konferencián egyeztettünk az együttműködés feltételeiről. Annyi tudható, hogy a Dnyeper középső folyásánál élt egy olyan népesség a 9. században, akik vélhetően a Dél-Urál térségéből érkeztek, hiszen sírjaikba a dél-uráli és a Kárpát-medencei honfoglalókra jellemző tárgyak mellett találtunk szláv kerámiákat és bizánci selyemleleteket is. Ez pedig egybevág az írott forrásokkal, miszerint a magyarok kapcsolatban álltak a szláv törzsekkel és a krími bizánci kereskedőkkel. Ez a terület egyébként szomszédos a szaltovói régészeti kultúrkörrel és a Kazár Kaganátussal."
Ugye, még gondolati szinten sem foglalkoztat, hogy ezek mind "klasszikus" lelethagyók ott a Dnyeper/Dnyeszter mentén?
Ezek a DK Dunántúlon gyakorlatilag hiányoznak. Tehát a magyar toponímia nemlétező emberektől származik. Bravúros elmélet...
László Gyula nyilvánvaló manipulatív térképét össze mered vetni Révész László, a magyar régészet doyenjének tudományos közleményként megjelent cikkével?
Hogy László térképről mint vélekedett MAGA Szentpéteri ADAM főkurátor is, lásd itt:
Kritikai megjegyzések az avar–magyar asszimiláció kérdésköréhez
Szentpéteri József
"Az iskolateremtő László professzor alaposan feladta a leckét az utódoknak: amennyiben meg kívánjuk haladni ezt az egyidejűséget sugalló képet, ahhoz mindkét korszak régészeinek olyan alapkutatásokat8 kellene végezniük és publikálniuk, amelyek nyomán – a modern térinformatikai módszerek bevonásával – az egész Kárpát-medencére nézve összehasonlíthatóak lennének ennek a két, régészeti hagyatékuk alapján jól elkülöníthető korszaknak a lelőhelyei.9"
(László inkriminált térképe/hivatkozás rá a cikkben.)
Ne terelj. Itt és most semmi jelentősége, hogy mik azok a piros pöttyök. Lehetnek akár a nádi poszáták fészkelőhelyei is. A lényeg a fekete pontok. Ezek a DK Dunántúlon gyakorlatilag hiányoznak. Tehát a magyar toponímia nemlétező emberektől származik. Bravúros elmélet...
