Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Bármelyiket. Igazából nem az OKJ-s képző intézményen fog múlni, hogy a végzettséged mennyit fog érni, hanem az, hogy melyik mesterember mellett, mennyi időt töltesz kályhaépítéssel. A végzettséget sehol nem fogadja el az élet.
Ja kéthéjúnak nézem, de ha megnézed a samottokat ott van köztük az a szalai féle öntött légbevezető elem... Nem mai a kép. A srác bedobhatná a teljes képsorozat linkjét, mee 1képről nem sok minden derül ki.
Előfordulhat az is, hogy két héjú a kályha és oda rakja a paplant. Nem tudom ezt erről a képről nehéz megállapítani, ráadásul én nem vagyok kályhás csak egy érdeklődő amatőr. De a nagy szakik biztosan segítenek majd neked!
Nézd meg kérlek a képet amit feltöltöttem. ott látni hogy az uriember gyomoszöli éppen a paplant. A paplan a külső tégla burkolás és a belső füstjárati téglarakás közé építi be. Kérdésem az volt,hogy mi értelme a belső(füstjárat melletti) tégla rakásnak?
A belső téglarakást tűztérnek hívják, ez a kályha lelke ebben ég a tűz és ez tárolja el a tűz által leadott hőmennyiség nagy részét. A paplannak mint mondottam dilatációs szerepe van, ha nem használsz a kályhát szétnyomja a belső mag, kifüstöl, CO mérgezés és egyéb "finomságok" történhetnek.
Én tudom hogy mindenki olcsósítani akar, de meg kell érteni a miérteket és az összefüggéseket. Nagyon olyan érzésem van és ezt kérlek ne vedd bántásnak hogy képek alapján akarsz kályhát építeni! De az alap ismeretekre mindenféleképpen szükség van és nem árt ha van hozzáértő ember a közeledben akitől tudsz kérdezni.
De találtam egy olyan anyagot amelyik alkotórészként felhasználva (50%) más anyagokkal összekeverve és megfelelő eljárással 80%-al olcsóbb mint a samott, és jobb hőtároló, és hőálló is (semmi baja sincs a tűztérben tartva). De nem szilárd eléggé (gerendának nem igazi) ha nem préselik össze nagy nyomáson (nincs présgépem nyilván). De így is jó hőtárolónak, megkeményedik mint a beton hő hatására. Ha a receptben vannak fontos anyagok, akkor hihetetlen jó dolog jön létre és olcsó.
A tömegkályha is valószínűleg nem egyedi gyártású téglákból áll, hanem tömeggyártást használ fel.
A készítő méretre szabhatja a tömeg gyártott téglákat, és ezzel sok időt és fáradtságot is vállal, plusz anyag veszteséget is.
Ha előregyártott elemeket használ az építő akkor célszerű mindent típus elemekből készíteni, amint a LEGO is sokféle elemet gyárt. Itt szerencsére nem kell olyan sok elem.
Korlátozó tényező a tömeg, mert könnyen mozgatni 10-15 kg-os darabokat lehet, de ha két személy építi, akkor felmehet ez 40 kilóig is némi engedékenységgel, De 20 kg-os elem minden további nélkül mozgatható két nő által is.
Ha az elemek üregesek és az üreg a helyszínen kerül kitöltése valamivel, akkor ezek az elemek elég nagyok is lehetnek.
Ennyi a titok.
Mellesleg igaza van sancibácsinak az egyedi gyártású Rolls Royce tényleg jobb mint a sorozat gyártott Audi csúcs modell, de na és? A felhasználás célja a lényeg, és egy kályhának nem kell száz éveket kibírnia, mert az sem hasznos ha a piac bedugul és nem kell több kályhát gyártani. Az sem hasznos ha a kályha tovább bírja a küzdelmeket mint a ház, mert úgyis lebontják.
De van sok minden amiben hasznos az egyedi gyártás, pld. a design is ilyen, vagy a burkolat, stb.
A lényeg mindig a profit, tök mindegy hoyg egyedi vagy tömegtermék. Autót, telefont, vaskályhát, kéményt is sorozat gyártanak, és ha a minőség jó akkor ez megfelel a célnak.
A lényeg hogy a mostani terveim alapján egy maximum két nap alatt elkészülhet egy 2-5 tonnás tömegkályha is díszburkolat nélkül. Az ráér.
A kerámia paplannak kettős szerepe van egyrészről a belső samott mag dilatációját biztosítja a külső köpenyfalhoz képest ergó a belseje nem nyomja szét a külsejét, másfelől a hővezetés mértékét állítja be, valamilyen szinten szigetel, szabályozza a belső magból kiáramló hőmennyiséget egyenletesen elosztva azt.
A füstjárati téglasor nem tudom értelmezni, hogyan kérdezed! Csak sejtéseim vannak!
Ha a technológia evolúcióját nézzük ,akkor azt látjuk ,hogy a sorozatgyártás a széles tömegek számára elérhetővé teszi az anyagi javak többségét.Az egyedi gyártás persze megmarad,de -mint mondták már - a munkabér költsége miatt csak szűk réteg számára lesz elérhető.
Kis hazánkban itt még nem tartunk ,de biztosan be fog gyűrűzni ...
Mit kell tenni a fennmaradás érdekében?
Meg kell keresni azokat a réseket amelyeket az ipar- a kis kibocsátás- miatt nem tölt ki.
A régi gyártású kisméretű tégla más mint a mostani lényegesen, más volt a gyártási technika.
Teszteltem sokfélét, ha nagy a hő szétmegy magától is (a régi is nem csak az új).
Nekem van itt ebben a régi házban egy csomóféle régi tégla, meg kaptam bontásból is. Beraktam tűztérbe, hogy kiderüljön mit bír, de mind szétment nyilván.
Ha csak hőtárolónak használják, vagy azért mert olcsó szükség megoldásnak elmegy, másod harmad vonalban, de van sokkal jobb is hasonló árban.
Amit régen csináltak az akkor jó volt. De van fejlődési lehetőség.
Szociális okokból a járatokat kisméretű tömör téglákból építjük, valamint a hamuládát is. Bontottam 70 éves, folyamatosan használt cserépkályhát, egyben szedtem ki belőle a téglát. Ha meg a tégla széthullik ha hozzáérsz az sem baj, mert a kályhában nem piszkálja senki.
Ez a kályha nem volt drótozva, 50 évig üzemelt nélküle. Amikor szétszedtük omlott szét, de menet közben semmi bajt nem okozott, hogy nem volt drótozva. Ez csak úgy egy off, hogy talán drót sem kell...:-)))
"És olyan dúrván hazudozott, terelt (pl: tégla hőszigetelő anyag), hogy nagyon kilógott a lóláb, hogy a többi kályha lejáratása, "
Itt egy mintapélda.
Bármilyen hihetetlen , minden téglagyár arra büszke hogy a téglájának milyen a szigetelő képessége.
A hőtároló képesség, hőátvezetés, hőlökésállóság, hőállóság, szilárdság, stb stb tucatnyi fizikai paraméter alapján állítható hogy a kisméretű átlag téglát nem kályha építésére gyártják. Írtam ezerszer hogy vannak erre alkalmas téglák, de az nálunk nem kapható.
A samott tégla nyilván nem tartozik ide, és a magnezit tégla sem.
Tehát ha azt állítja valaki hogy hazudok (ez sértés), ami valótlan állítást jelentene kulturáltan megfogalmazva, de egy szakmai fórumon inkább a Tévedés-t jelenti, akkor a vita partnernek műszakilag alátámasztott cáfolatot illene megtennie.
Amikor egy építő a Leier lukas téglából épített kályhát, akkor is indokolni kellene hoyg miért tette (hátha igaza van, de nincs).
Szóval én a tégla kérdést megvizsgáltam, és nem tartom célszerűnek a kályha építésére mert van nála jobb egy tucatnyi.
De azt nem mondtam hogy nem lehet vele csinálni valamit ha valakinek ezt tetszik, de lelke rajta. Aztán kínlódik mindennel, de ez már az ő döntése.
Ha valaki védi a téglát értelmetlenül mint a spártaiak a szorost pár óráig, az nagyon szép esete a vakhitnek.
"De azért engem érdekelne - és szerintem őt is - , hogy véleményed szerint például mi volt jó ötlet."
Bizony érdekelne mit mondtam ami jónak mondható.
Összeszámoltam hirtelen, összesen 8 azaz nyolc olyan dolgot találtam ki ami új dolog és még nem hallottam róla sehol, tehát nem másolat.
Ezek mind a tömegkályha kategóriában használható technikai részletek.
A 7. és a 8. még nincs kipróbálva, most építem át ezek miatt a kályhát gyorsan és akkor ezek is érvénybe lépnek.
A huzatfokozó és a kémény átalakítás ebben nincs benne.
Természetesen igaz az hogy az elmélet előrébb van mint a gyakorlat. De hol van ez másképpen?
Biztos az is hogy szebben épít bárki aki már tízet megcsinált, hát ez komoly hátrány lenne ha építeni akarnék, de nem ez a célom, bár egész jól belejöttem ebbe is, mert szórakoztató dolog építgetni valamit (vannak szerszámaim is)
Vitatkozni meg csak a vitaképességgel megáldott fórumozóval lehet, aki cseszeget az nyilván nem olyan, tehát nem lehet vele vitatkozni.
Én is véleményeztem kritikusabban azt aki nyilvánvalóan hibás dolgokat ír, bármilyen meggyőződéssel is írja.