> csak abból az anyagból lehet csinálni, törvény írja elő.
melyik tv????
Mintegy 176 000 köbméter földtömeget mozgattak meg, 40 millió téglát húztak fel, fél milliónál több díszkövet faragtak a falak díszítésére. (A puha sóskúti mészkövet sajnos hamar kikezdte az idő s az időjárás; folyamatosan cserélik ki a jóval keményebb süttőire.)
Ja, ha már a Parlamentnél jártunk: igen, az alapozást elég jól megoldották, valamint a szellőzése mai szemmel is zseniális. Viszont arra nem tudtak gondolni, hogy az elkövetkezendő idők jó kis benzinfüstje szinte hallható csámcsogással eszi a süttői puha mészkövet, amiből a teljes külső burkolás készült...
Nézd, egy megterhelt vadászgépnek jó hosszú földalatti felszállópálya kell, ami ha rámpa, akkor elérhet akár a ligetig is :P
Szegény vadászgépek meg azóta is ott köröznek a föld alatt, mert elfelejtettek nekik lyukat csinálni, amin kirepülhetnek. Mert nyilván nem csak tervezték, hanem meg is építették, de annyira titkos volt, hogy ők is elfeledkeztek róla. Szerencsére a Barátság IV: kerozinvezetéket is eltalálták fúrás közben, úgyhogy legalább üzemenyaggondjaik nincsenek.
„Illetve a Népligetnél az Üllői út - Könyves K krt. kereszteződésénél is ilyen mélységig fúrtak, csak aztán ott megtaláltak egy föld alatti meleg víz lencsét és a Széchenyi fürdő vize hirtelen elapadt, és azt után vissza is tömedékelték.”
Széchenyi fürdő II. számú Szt. István kútja, 1257 m mélységben (77C) elapadt? J)))))
Szerintem a valódi ok az volt, hogy amikor épült az alagút, éppen a hős szovjet mérnök-elvtársak diktálták a technológiát, márpedig Moszkvában is jó mélyen jár a metró! :) Nem nagyon számított a gazdaságosság, hanem a számokban kifejezett teljesítmény, márpedig 60 m mélységhez jóval több földet kellett kitermelni a kubikus elvtársaknak. Ja, viszont még így is kész lett a tervezéstől számított 25 éven belül a metró, ami a 4-esről nem mondható el... :)
Igen, a terület mocsaras volt régen. Pár sarokkal odébb a Parlamentet is 2700db vörös fenyő cölöpre építették még Nagyjaink, ismervén a vörös fenyő áldásos tulajdonságát, hogy ha vízbe (mocsaras környezetbe) leássák akkor betonkeményre szilárdul. De én a mélygarázs előtti időkre gondoltam, 50-60-as évek amikor még a metrót (is) építették a környék alatt. Akkoriban milyen okból áshattak 60m-nél mélyebbre a téren? Azért köszi :)
Mint tudod, a Szabadság tér mai helyén állt az ún. Új épület, azaz egy börtönkaszárnya. Na ott aztán mindenféle lelet van a földben: rozsdás kardok, lótetemek stb.
Eleve van egy újkeletű (elég)mélygarázs is, meg még jön keresztbe a pirosmetró, van egy csomó Dunával párhuzamos főközmű is. A Duna egykori ártere lévén elég tré homokos rétegek is vannak a földben, szóval nem könnyű...
Ja és még az is szempont, hogy a tv-székház tornyában lévő kamerával se lehessen belátni a gödör aljára!
Illetve a Népligetnél az Üllői út - Könyves K krt. kereszteződésénél is ilyen mélységig fúrtak, csak aztán ott megtaláltak egy föld alatti meleg víz lencsét és a Széchenyi fürdő vize hirtelen elapadt, és azt után vissza is tömedékelték. Azt tudom, hogy vadászgépeket meg rakétákat akartak a föld alól indítani a Népligetnél, de a Szabadság tér környékén miért mentek olyan mélyre?
Azzal kapcsolatban tud nekem valaki információval szolgálni, hogy Kossuth téri metró állomás kb 35m mélyen van, az F-4 óvóhely 40m környékén van, akkor a "bányászok" miért dolgoztak több mint 60m mélységben a Szabadság téren? Hol lehet ennek utána nézni?
A szobor mintha az fejezné ki, hogy "hű de messze van még innen Záhony, elvtársak" vagy ilyesmi:). Persze nem tudom pontosan melyik irányba nézett az eredeti helyén.
