Háát, nálam egyszer másnapra lerágták a frissen kiültetett palánták egy részének a csúcshajtását. A paradicsomok körül is állandó őrjáratot kell tartanom. Mikor megerősödtek, már nem eszik a levelét, csak a bogyókat, de a fiatal növényekét igen. Fajtafüggő is valamennyire, úgy vettem észre, hogy a Mexikói mézet kedvelik legjobban.
Dehogy riasztja! Fölzabálják, ahogy kikel, azért kell palántát nevelnem. Nem riasztónövény lesz, tapasztalatom szerint csigák esetén ilyen nincs, csak olyan, amit nem esznek meg.
Csak levélpetrezselyem lesz, a csigák miatt palántának. Tavaly bevált a módszer, és már láttam egy csomó fiatal meztelencsigát a kertben, úgyhogy számolni kell velük.
A fóliában már pár hete el van dugdosva a hagyma, mást még nem vetettem. De a retket talán már lehetne, ha nagy hideg jön, le tudom pluszban takarni fátyolfóliával. A saláta (Kobak) palántázva lesz, még ládában vannak, de szépen fejlődnek.
A kertben nagy a sár. Tegnap kiástam a paradicsomkordon szélső sorából a málnát, sikerült találni rá befogadókat. Hát nem volt ideális ásáshoz a talaj, de örültem, hogy meg tudok szabadulni tőlük, és nem kell kidobni. Már megjelent a szomszéd sorban is a málna, gyorsan kiszedtem, amit láttam. Persze nem áltatom magam azzal, hogy ezzel végleg málnátlanítva van a terület, de most tiszta.
Én annak idején az angolkertes Ágicza blogján keresztül keveredtem ide, a Gazlapot csak jóval később láttam. De nem sokat olvastam belőle, elrettentett a csicsás, izgő-mozgó vacakokkal teli külleme.
Igazság szerint nem gondoltam rá, hogy disznózsírban mossak kezet, mert a legtöbb esetben működött szappannal is. Mármint nem ennyire erős paprikáknál a szappanos kézmosás levitte a kezemről a csípőset. Én úgy olvastam, hogy a kapszaicin lúgban és alkoholban is oldódik, de lehet, hogy így kevés volt neki. Legközelebb mondjuk olajjal dörzsöljem át a kezem? Illetve persze a gumikesztyű megoldja a problémát.
Úgy értettem a menekültet, hogy az idők során mindig voltak nagy veszekedések, sértődések, és olyankor mindig azok hagyták ott, akik miatt érdemes volt ott lenni. (Valamikor ott kezdtem a fórumozást.)
De amúgy tényleg rosszul megy, pár hete ránéztem, és nagyon kevesen maradtak. Azok is inkább a duma miatt vannak ott, nem a növények miatt. Úgy 3 éve néha még írogattam oda, akkoriban sokan voltak, bár már beindult a lemorzsolódás.
Nekem is volt már kontaktlencsés paprikás eseményem, utána gondolkodtam hogy mit lehet ilyenkor tenni olajjal vagy meleg zsírral mosni kezet, azt meg lemosni utána?
Paradicsomot illetően nem tudok mit mondani (nem kísérleteztem a leírt körülmények között), de tavaly egyszer véletlenül a paprika alá folyt a víz a hordó tetejére támasztott slagból. Kb. 20-25 centi átmérőjű, 10-12 cm mély kráter lett a kifejlett növény alatt, amin volt több termés is. Hehe, a terméseken támaszkodott meg a kidőlt növény, mintha csak könyökölne :) A gyökere persze a vízben/levegőben. Szépen visszatöltöttem száraz(abb) földdel, utána az volt a legszebb a sorban.
Én kontaktlencsét hordok. Habanerot vágtam késsel. Utána ötször kezet mostam, körömkefével és dörzsi szivaccsal mostam is átdörzsöltem. Ez volt reggel. Utána elmentem munkába, ott kb 10x tuti kezet mostam, majd hazaértem, még ott is jó párszor kezet mostam, és este kivettem a kontaktlencsémet. A szememet tíz percig nem tudtam kinyitni :D.
Köszönöm a tanácsokat, ezeket felírtam magamnak. :)
Ha van még esetleg bevált fajta, azt is megírhatnád, mert a chilimag.hu-n nézegettem őket múlt évben, de elveszek a kínálatban, rengeteg van. Főleg olyanok érdekelnének, amik enyhén csípősek, bár tudom, hogy habaneroból kevés ilyen van, de semmiképp sem a legbrutálisabbakat keresem. Meg ez jó, hogy van rövidebb tenyészidejű.
Istenien gyümölcsös-fűszeres aromája van, sokak számára meghökkentő.
3000-5000 SHU közt van. (jövőre mi is felvesszük a kínálatba)
Habanero-ból próbáld ki a Maya Red-et, az eleve rövid tenyészidejű és sokkal jobban bírja a mi klímánkat. Csípőssége kb 1/3-a a RED-nek, kb 100ezerSHU.
Én szeretem az erőset, de vannak határaim :). A habanerokat vagy nagyon pici falatokban tudom enni szendvics mellé, vagy pedig krémet csinálok belőle és ízesítésre használom, akár kenyérre kenve, persze nem vastagon.
Különleges aromája van, de nem mindenki szereti. Gyümölcsös, intenzív, a mi paprikáinktól teljesen eltérő íz. Viszont az erőssége miatt nem lehet határok nélkül élvezni. Bár még savanyúságként is lehet venni kistermelőtől (Gabko chili), de ez csak annak való, aki bírja a tüzet, én nem próbálkoznék vele.
Pl múlt évben Bhut Jolokia Strai I. is volt a kertemben. Ennek a csücskét vágtam le, kb 1mm-es darabot, és úgy kaptam be egy falat kenyér mellé. Először éreztem az intenzív gyümölcsös aromát, utána meg olyan volt, mintha forró ólommal öntötték volna ki az arcomat és fuldokoltam öt percig. Szóval durva. Anyám egy hatalmas adag rizses húsba belefőzte (a pörkölt alapba), hogy milyen jó lesz egy leheletnyi csípős benne, végül alig bírtuk megenni :D.
És most találtam rá erre a Habanerora, ami elvileg megőrizte gyümölcsös aromáját, de nem olyan erős. Bár azt nem bánnám, ha enyhén csípne, de ha nem csíp, az is érdekes lehet :).
Gratula! Ma própaképpen felböködtem egy kis területet hát itt még ragad a talaj rendesen. Mondjuk nem csoda: jó agyagos vályogunk van. Remélem az áramütés nem komoly.
Pontosabban máshol is találtam magot, onnan tévedtem a biokiskert honlapjára, de előbbi helyen pont ugyanilyen drága, itt meg holnap reggel meg tudnám venni.
Habanero 'Numex suave red' - itt találtam csak magot, de most nagyon megtetszett, mert párszor volt eszemben, hogy imádom a habanero ízét, de nekem brutál erős ahhoz, hogy jóízűen falatozzam. Ez meg elvileg egy enyhén csípős változat, ilyenről eddig nem hallottam.
Szerintetek megéri most vasárnap elvetni a magjait? Tudom, kicsit késő már a csilinek.
Amikor paradicsompalántáim összenövesztik a gyökereiket erős vízsugárral leveretem a gyökereket így szépen szét lehet választani. Lehet hogy a palánták utána nehezebben indulnak meg - bár nem tapasztaltam ilyet -, de nagyjából gyökérsérülés nélkül meg lehet úszni.
Én kb. 2 napja állitottam vizbe a narancssárgákat, a fogpiszkálós módszerrel, pet palackban. Az egyik cég már elkezdte a szaporitást, igy én is belevágok. :-)
Ma vettettem agroseles Alexandru kápiát és még ma este elnyomok némi Artim nevű TV paprikát is. Holnap a Gigant is a földbe kerül. Aztán délután ha a föld engedi beindul a rotakapa.
Köszönöm, majd így csinálom :). Remélem, kicsíráznak, mert egy hétig be voltak takarva földdel, ráadásul nem is ablakban voltak. Aztán beetee jelezte, hogy fényre csíráznak, így kitakartam őket. Most várakozom és reménykedek.
A karton hengerbe gondoltam, ami a nedvesség hatására szétmállhat, így a tégla őrlemény még ott tartaná a földet a helyén a beomlást meggátolva, és mivel egy vonalban lenne ezen téglaőrleményes rész könnyebb lenne ősszel kimarkolni egy lapáttal. A nagyobb darabokat könnyebb lenne kiválogatni, mint az apróbbat.
Én úgy vagyok vele, hogy amit lehet, lehet esőben is el fogom vetni, legalább hamarabb kikelnek a magok, de, hogy aztán mi lesz, mert már lassan 2-3 hete felénk még csak egy fél napra sem sütött ki a nap.
Azért kipróbálom a kartont, és nagyobb téglatörmeléket teszek bele, ezt könnyebb majd ősszel kiszedni a talajból, de az is lehet, hogy nem is kell majd kiszedni. Egy próbát megér, itt amúgy is tele van téglával a talaj pár darab plusz vagy mínusz nem számítana. Dréncső darabokat is találtam, kissé eléggé meg van merevedve a napfény kiszívta, meg gondolom a talajban is volt pár évet. Mivel nincs olyan sok belőle, kénytelen vagyok kipróbálni a kartont, az is lehet, hogy jó lesz egy évig, bár én is kizártnak tartom, mivel tavaly már kartonnal takartam földet, így tapasztalatból tudom, hogy hamar egy hónap alatt eltűnik. Jó ötlet a műanyagcső is, csak aztán majd találjak, azért majd csak megpróbálom. A közelünkben lévő erdősávot is végig fogom nézni, már amikor majd tehetem, itt orkán erejű a szél, napok óta esik. Ráadásul munkába is kell jönni, még szombaton is. Eléggé kivagyok bukva... mármint az időjárás felelősre :))
Én nem vetettem volna a zellert tőzegpogácsába. Annyira apró a magja, hogy nem lehet keveset szórni bele, aztán, ha kikel, akkor a vékony gyökérkéket nehéz szétválasztani, mert szinte beszövi a közeget. Én virágládába szoktam a föld tetejére szórni és nagyon vékony réteg földdel betakarom. Amikor olyan 4-5 cm nagyságú, akkor szoktam kipalántázni, addigra a gyökerei erősebbek és nincs annyi veszteség.
Lejött megint 25 mm eső, és nem is néz ki úgy, hogy lenne 3 meleg, napos, szeles nap, hogy felszáradna annyira, hogy el tudnám legalább dolgozni a szántást. Vasárnap délutánra talán jó lett volna a föld, de akkor meg dolgoztam, hétfőn hajnalra pedig megérkezett az eső.
Máskor, ha március közepéig tart a havas-fagyos idő, akkor nem vagyok ideges, mert a hideg miatt nem mocorog a vezérhangya, utána meg bejön gyorsan a tavasz, és neki tudok esni.
Most viszont már régóta elég jó idő van, küszöbön a kezdés, csak az állandó eső miatt nem lehet mégsem nekifogni, ez kiakasztó.
Oké, de a sódert ki válogatná ki ősszel a földből? :)
Legolcsóbb lenne egy illegális szeméttelepen szétnézni, vagy megvárni a tavaszi lomtalanítást, valami családi házas övezetben. Biztos lehet találni darab PVC-lefolyócsöveket.
Nálam a facsemeték törzsén vannak ilyen kukázott 110-es PVC-ből vágott darabok, hogy a damilos kasza ne csapja le a kérget.
Régebben neveltem eladásra árvácskát, én is így csináltam, mint a cikkben. Ha időben eszembe jutott, akkor június első felében (inkább közepén) virágládába elveteményeztem, félárnyékos helyen tartottam. Az öntözésen kívül semmit nem csináltam. Nagyon könnyen kel, mivel elég nagy magvú.
A Globót is magról kell. Bár idén megpróbálom dughagymáról is, lett a tavalyi vetésből sok apró.
Most kipróbálom palántáról is, ahogy a zacskóra van írva. Van már egy rekesznyi palántám, 39 db, nappal az üvegházban tartom, éjszaka a növényteleltetőben. Abban nem nagyon bízom, hogy 70 dekásak lesznek, de ha csak 30, akkor is elégedett leszek.
Köszönöm, akkor ezzel nem lesz gond, hisz mi csak többnyire hétvégén jutunk a kertbe (kivéve szabadság), így biztos nem jut sok idő az egyelésre, na majd meglátjuk........, de azért mégis inkább jobb lenne, ha szép fej hagymák lennének :)
Tapasztalatom nincs. Ebből még vizsgáztam is januárban, de túl részletesen nem kellett tudni. Átfogóan vettük a kétnyári dísznövényeket, így nagyjából annyi maradt meg, hogy az árvácskát ősszel kiültetik, mert áttelel, a százszorszép is áttelelne, de kicsipkedik a galambok a bimbókat, ezért nem teszik :D. (Zöldség szakon vagyok, a dísznövényesek gondolom többet tudnak) Egyébként ebből adódik, hogy a tavaszi magvetést csak akkor alkalmazzák, ha ősszel akarják virágoztatni, tavaszi virágoztatásra már ősszel elvetik és esetleg ki is ültetik a palántákat, amennyiben szabadágyba kerül.
Viszont itt egy elég jó leírás, szakkönyv, egyetemen is ebből tanulnak (a Viola x wittrockiana az árvácska):
Az időpontokat annyira ne nézd, mert dísznövénytermesztésnél ugye arra mennek rá, hogy akkor virágozzon a növény, amikor sokan veszik a palántát, így az árvácskát kora tavaszra és őszre időzítik. Ettől függetlenül te most is vethetsz magot, a lényeg az optimális hőmérsékletek betartás (persze amennyire lehetséges).
A probléma egyébként csak az, hogy az árvácska nem szereti a nagy meleget, és ha most vetsz, akkor csak valamikor nyáron fog virágozni, de lehet, hogy a nagy meleg miatt megnyúlik :(. Legalábbis nálam a tavasszal kiültetett árvácskák rögtön megnyúlnak és elfekszenek, amikor bejön a nagy meleg.
Egyszer, amikor irigykedtem valakinél, hogy milyen szép fejes hagymája lett őszre, ami nekem nem sikerül soha, akkor említette, hogy olyat keressek, ami egyéves termesztésű. De szerintem az aprókat simán el lehet duggatni. Gondolom, erre a célra sűrűbbre kell hagyni a kelést.
Nálam is lesz Piroska, Rákóczi Piroska vöröshagyma magot (is) vettetem, viszonylag sokat - a télen nagyon akciósan kaptam magokat, remélem jók lesznek.
Magvetéssel még soha nem sikerült ehető méretű hagymát produkálnom, max. dughagyma méretűek lettek őszre. Valószínűleg nem vagyok elég kíméletlen az egyelésnél. Ezeket szoktam eldugdosni ősszel korai zöldhagymának.
Duggatnivaló fokhagymánk szerencsére mindig van bőven a sajátból, a topiktagoknak is köszönhető néhány szép fajta.
A szétszóródott bulbillikből szanaszét nőtt fokhagymák már hajtanak, azokat szoktuk enni újhagymának. Tényleg mennyei, jobban szeretem, mint vörös- vagy lilahagymából. Az ágyásokban is hajt már, de mindig kisebbek, mint azok, amik előző évben ki se lettek szedve.
mi nagyon sok hagymát használunk, nem feltétlenül megesszük újhagymaként vagy a főzéshez használjuk, hanem kell a ketchupba, a zakuszkába, lecsóba, chutneyba nagy mennyiség, szóval én meghagyom a vöröshagymát, a lila hagyma esetében vegyes a felhasználás, de gondolom marad őszre is, én ettől a mennyiségtől függetlenül a fólia alá már duggattam lila és ezüstfehér hagymát is, no ezek biztosan újhagymaként ismerkednek meg a gyomorsavval :)
fokhagymát én is vettem a piacon azt eldugtam a fólia alá, ez meg majd maradna , hogy szép nagy legyen, ha sikerül akkor még szerzek olcsón a nagybaniról és akkor mér átlagban nem olyan veszélyes az ár
Én is ebből duggattam, nagyon szeretjük, csak nagyon picit csíp. Nálunk megmarad fejesedésre, mert zöldhagymának dugdosok ősszel, abból jó korán van ehető.
Én is piroskát vettem :). Te hagyod megfejesedni, vagy újhagymaként fogy el? Én ezt is újhagymának vettem, mondjuk nem egy kilót, csak 20 dekát. Ezer forintért elég jó vétel volt, én Auchanban 700 körül láttam a fél kilósat (ha jó emlékszem).
A fokhagyma tényleg horror. Én szoktam úgy is ültetni, hogy megveszem a zöldség osztályon és azt dugdosom el. De a fokhagymát is többnyire újhagymaként megesszük a levelével együtt :D. Egyébként úgy is nagyon finom.
Jó drága volt, de megtetszett, úgyhogy maradok ennél :). De azért megjegyzem ezeket, amiket belinkeltél, ki tudja, mi lesz jövőre. Sajnos annyi helyem azért nem lesz, hogy több félével is próbálkozzak.
Annak a kimondhatatlan nevű sárgadinnyének le tudnád írni a nevét? :D És miért ezt választottad? Én is szeretnék idén sárgadinnyét, mert idáig csak kis területen próbálkoztam vele és csak pár teniszlabdát sikerült nevelnem, de most több helye lesz. Nem tudom, melyik fajtát lenne érdemes kipróbálni.
Átraktam mindet egy dobozba, mennek az ablakba. Ami elkezdett kicsírázni, az lehet, hogy pont kapott valami fényt, mert a szélén bújtak ki, ahova elvileg nem vetettem, csak oda kerülhetett a mag. Sikerült őket kitakarnom, majdnem mindegyikben megtaláltam az apró magokat, valamelyikben nem annyira, de talán felszínre került pár szem.
Elvileg tényleg fényre csírázik, bár én a bazsalikomot is be szoktam takarni és most is egy nem ablak melletti polcon volt, kicsírázott. A baj csak az, hogy meleg is kellene neki meg fény is, de egyszerre a kettőt nehezen tudom megoldani, mert az ablakban hűvösebb van :/. Egy résztét szerintem beteszem az ablakba.
Lenne egy kérdésem zeller témában. Egy hete vetettem el őket tőzegpogácsába, és most egy-kettő elkezdte kidugni a fejét. Namost ugye ennek rohadt pici magja van, így egy pogiba 20-40 szem tuti került. A kérdésem az, hogy ha már 1db csírát látok, akkor rakjam ablakba, vagy várjak, amíg több is megjelenik? Gondolom, hogy a végén amúgy is csak 1 db-ot kellene meghagynom, mert ezeket nem fogom pikírozni, hanem tőzegpogival együtt ültetem majd át cserépbe.
Most radiátoron vannak, hátha a melegtől jobban megindulnak, de ott meg nem éri őket a fény.
Na, ma eldugdostam fél-fél kiló stuttgarti és lila hagymát, valamint 25-25 dkg sonkahagymát, fehér hagymát és fokhagymát. A paprika, paradicsom, padlizsán helyét beosztottam, vagyis meghúzgáltam a sorokat spenót-mustár-saláták részére. Aztán úgy döntöttem, hogy bemelegítésnek ennyi elég is volt.
sajnos a tegnapi terveim kútba estek, ugyan vettem 1 kg Stuttgarti óriás dughagymát, de semmilyen betervezett vetőmagot nem kaptam, csak egy ígéretet, hogy megrendelik, most aztán várhatom a telefont :(
ja és mekkora zivatar volt nálunk, az ablaktörlő nem győzte a vizet letörölni, képzelem mekkora sár lehet a kertben, no majd pénteken megnézem
Az erkélyen is lehet folyton érő paradicsommal próbálkozni . Veszel egy 40-50 literes palánta földet, lapjával lerakod két pari palántát is beledughatsz elbírja föléjük a plafonba befursz valami csavart és máris két ágon madzagolni tudod felfele őket.
Az egy vonalban lenne, a tégladarab meg nem is olyan rossz dolog, eddig én is kiválogattam a talajból, itt a lakótelepen annyi van, mint a fene, de végül is több helyen olvasom, hogy agyaggranulátumként funkcionál, így meg ingyen kapok valami hasznosat. Én nem bánnám, ha benn maradna, persze a gyökeres, gumós növények, mint a cékla, sárgarépa és zeller nem szeretnék. Viszont a gyökerek körbenőnék, illetve levegős szerkezetet biztosítana és a vizet is megtartja magában egy darabig. Csak a levegőn veszíti el olyan hamar a tárolt nedvességét, a talajban jobban megtartja. Szerintem!
Erre én is gondoltam, lehet, hogy még is kellene vennem valahol egy jó 4-5 méter drén csövet.
Akkor már az ereszcsatorna alá tenném és elvezetném a magaságyás alá. Az is lehet, hogy még is működne, most gondoltam egy olyan módszerre, hogy ok a karton henger de teleönteném apró sóder kaviccsal, az a nedvességet is megtartaná és a karton ha beszakad akkor is tudok felülről a kavicságyra öntözni. Szerinted? Az is lehet, hogy tégla, vagy cserépőrlemény lesz, kisebb darabokban beleöntve. Az még tárolja is a vizet.
A kartoncső hetek alatt szét fog rothadni, nem bírja az állandó nedvességet.
Ahol üres, ott bírni fogja egy darabig (nem egész nyáron persze), de ameddig fel van töltve, ott egy hónapot nem fog megérni, elszakad, a víz bemossa a földet.
Hát pedig az erkélyen volt a csalán áztatás, más dohányzik én csalánozom :))))
Elrettentésnek, felfelé a cigaretta szaga száll, lefelé pedig a cigarettázást gátló anyag terjeng... De egy idő után egy védőhártya réteg kezd kialakulni rajta, így nagy töménységben nem megy a szag. De nem szokott foglalkoztatni a dolog, jó ha már tényleg olyan nagy a szaga, akkor már megy felhasználásra. De az erkélyi dézsásokra is szoktam önteni belőle.
1. Miért vágtál vissza minden fügén minden ágat? Miért érdemes?
2. nagy tapasztalatod van konténeres füge tartásról. Szerinted meddig tartható úgy, hogy képes legyen termést is adni? Milyen tápozást használsz ezeknél?
Ajándékba kaptam, így nem volt mérlegelni való, de lehet, hogy jobban be fog jönni, mint az eddigiek, melyek nagyobb méretű paradicsomok voltak, de csak maximum 1-2 db volt tövenként. Ez pedig nem sok még a déli fekvés ellenére sem.
Gondolkoztam én is egy időben a csemege kukoricán, de ahhoz nagyon sok kellene egy helyre, hogy beporozzák egymást. Kis helyen nem gazdaságos, szerintem.
Az erkély 3,5x1,5 körüli nem nagy de van már 15 db 15 literes dézsás füge, szőlő, és mindenfajta dugványozott növény, idén valahova ki lesznek ültetve, még ha az erdő közepébe is viszem el...
Jó lenne még egy kis zöldséget az erkélyre, bár ebben még nem nagyon gondolkodtam, kevés a hely. A fügék is csak azért, hogy kikísérletezzem a fajta dolgot, mire lesz saját kert, egyébként így néz ki az erkély, jó ez nem aktuális, de közelíti:
A káposztaféléket most kezdem felfedezni, de itthon nincs nagy keletje. Ilyen a borsó is, finom-finom, de nagyon puffaszt minket, inkább a bab lesz idén újra...
Huhh. Ezt a listát látva én is úgy gondolom, hogy egy kicsit eltúlzom a növénymennyiséget, de inkább több féléből szeretnék kevesebbet, mintsem mindent egyfajtából ültessek be.
A sárgarépát többször próbáltam itt a lakótelepen és leszitál földben dézsában is, egyikben sem lett semmi belőle, ez idáig a mumus növényem. :))
A cékla sem lesz golflabda méretnél nagyobb a kertemben, így tavaly annak a pár darabnak elment egy négyzetméter hely, A sárgadinnyének, ha olyan, akkor nem számolok területet, mivel felfelé fog futni. A zeller csak levél lett nákam is mindig. Tavaly a padlizsán szépen vizsgázott dézsában idén magaságyásban vizsgázik. :))
A pariról: az erélyen több évben is volt. Konklúzió, hiába bármiféle nagyobb termésű változat az ökörszivet is próbáltam, nagy hosszú száron egy vagy két darab termés tövenként. :(( Lehangoló volt, többször is. Idén paprikát (csak úgy valamilyen volt kápia magot még valamikor gyűjtöttem az egyik paprikából, azzal lesz kísérlet dézsában. Bár még nem vetettem el, hát kérdéses, bár a déli fekvésű erkélyünkön nyáron minden beerősít. Tavaly például a padlizsán május elején lett elvetve, szeptemberre lett vagy 5 kisebb termés, olyan tenyérnyi. Jut eszembe, a három tő padlizsánt bevittem a lakásba, egy hónapos tartás után a levelei lekókadtak és a gyökerek felmondták a szolgálatot. Tehát kampec.
Uborka, idén kísérletként bedugom őket a fügék alá, onnan futhatnak ki a fényre, árkon, azaz fokhagymán mángoldon át. A tavalyi rebarbarák idén még nem mutattak életjelet, mint ahogy a sarokban lévő egy darab nadálytő sem, de ezt senki kedvéért nem fogom kiszedni, az ott jó helyen van... kap megfelelő mennyiségű vizet az ereszcsatornából.
Krumplit én is próbálnék, lehet, hogy lehetne is egy kisebb otthon lévő egy darabból, csak próbaképpen. Tudom, hogy az nem teljesen tuti, de ez még amúgy is kérdéses.
A málnával próbálkoztam már többször is gyökeres tővel, hát nem voltunk puszi haverok. :((
Helyette ribiszke van és josta, saját dugványok mind.
Paradicsomból nem a legjobb ez a balkonpari. Próbaként megéri, de nagyon pici marad. Azt nem csodálom, hogy a lenti részre nem akarsz parit, mert tényleg megenné mindenki :D, de az erkélyre dézsába is lehetne esetleg valami determiált fajta, de ami valamivel nagyobb, mint a balkon parik, és akkor az teremne is rendesen.
Szedtem magot a tavalyi paradicsomokból is talán azokból is lesz valami. Így több fajta lesz, a balkonosat az erkélyre gondoltam, mivel kint a lakótelepen lelegelnék... :)
A lakótelepre idén a következőket tervezem:
- cukkini (Gömb és Goldena), tök (Spagetti, Alba és Indátlan fehér), sütőtökök
Aranyos kis növény lesz, de ne ez legyen az egyetlen paradicsomfajtád. Picurka marad, sűrű, tömött, nálunk mindig alaposan beatkásodik és emiatt elég hamar tönkremegy. Ami a képen van, a csúcs állapot. A bogyók nem rosszak, nem savasak, de elég jellegtelen ízűek.
Tegnap már odáig jutottam, hogy kikerültek az asztalra a magok, illetve próba csíráztatást tartok több maggal, biztos, ami biztos... Kimondott palántaföldet nem veszek, majd az egyik erkélyládát fogom televetni magokkal, majd külön lesznek kipalántázva... Ez a terv.
Szerintetek ha a csíráztatás bent lenne a szobában, majd szikleveles állapotban kitenném őket az erkélyre úgy megmaradnának a paradicsomok? Vagy jobb lenne őket benn tartani április elejéig? Én ilyen parit kaptam születésnapra :))
Wolldünger lesz beleöntözve, illetve a trágya helyett arra gondoltam, hogy csalánt fogok áztatni és a levelek ázalékát önteném bele egy kis fekete nadálytőt is lehetne mellé a kálium miatt. Bár lehet a zsurlóval hármasban még gombás betegségek megelőzésére is jó lenne, egy kis immunrendszer erősítésre. :))
tavaly nálunk már volt ACE55, nem volt azzal gond, persze a rengeteg eső annak se tett jót, mivel még magvásárlás előtt vagyok szívesen fogadom a tanácsokat :)
Az Ace55 kicsit kocka alakú termést hoz, mi megvoltunk elégedve vele tavaly, próbáld ki a Kecskeméti 3 F-est, ez kb 2-3 kg-t termett tövenként, de determináns, kb 80 cm-re nőlt, majd lehuzták a fürtök, próbált másodszor is megeredni de a meleg nem kedvezett neki, azért lett pár paradicsom őszre is rajta.
ma , ahogy említettem, szeretnék még magot vásárolni főleg kápiát, de nem biztos, hogy sikerül a DUMBO 34-et próbálnám ki, ahogy TINTUS is, kérdés lesz e a boltban, mert eddig sehol nem találtam
Háát, a Beta nem nagyon jött be nekem, valahogy mindig csak a Suprimax adott igazán szép mennyiséget és finom minőséget. De ha már ez van, akkor ez van :) Szerintem a karfiol sürgősen kerüljön hűvösebb helyre, nem jó neki a meleg. Mélyebbre ültetni a paprikát, paradicsomot van értelme, a karfiolt szerintem nincs, inkább ne adj neki nitrogént, de káliumot és foszfort igen, és majd szépen arányosodik.
Én a tavalyi nagy szárazság miatt gondolkodtam el igencsak a vízcsökkentésen. Sajnos két dolog nem nagyon lehetséges ilyen közegben, ahol én most kertészkedem. Hogy felvegyem valami tartályfélébe a vizet, illetve hogy közelből tudjak öntözni. A tartály sajnos attól félek a gyerekek nyári látogatása alatt nem szerencsés, illetve a közkút sem megoldott. De jó az elképzelésed neked is, én is azért gondoltam PET palackot a tetejére, hogy azzal is megakadályozzam a víz párolgását. Kíváncsi vagyok a dologra, hogyan fog üzemelni. Jó lenne a csöpögtető öntözés is, csak mivel nem saját a kert és akárki garázdálkodhat, így nehéz ezt kivitelezni.
Én most ültettem kajszibarack csemetét, fél méter dréncsövet ástam el hozzá, hasonlóan, mint tervezed. Az alját lezártam fóliával, a tetejére tettem egy kupakot, hogy a szél ne hordja tele szeméttel. Így - ha a nyár száraz lenne - közvetlenül a gyökerekhez tudok vizet juttatni.
Tegnapelőtt szombaton, amíg metszettem a szőlőt két emberrel is el kellett egy kicsit beszélgetnem a kertről, mivel nagy az érdeklődés, sajnos a metszés rovására. De azért örülök, hogy érdeklődnek. A honlapot is azért készítem, hogy hátha kedvet kap valaki ehhez a fajta kertészkedéshez. Városszépítés :))
Más! Az elkészült magaságyásomat egy a belvárosban lévő felhagyott építkezés területéről származó vastagabb deszkából készítettem, ezen deszka ott hevert a parlagon a deszka egyik oldalán már a fű is elkezdett növekedni, gondoltam újrahasznosítom. Nos még a tél folyamán nyitott szemmel jártam, felkerestem a "helyi rózsadombot", ahol is több építkezés zajlik jelenleg is, és a nagyobb zöld konténerekbe szinte tonnaszám dobálják a faléceket. Nos sajnos csak egy baj volt, kevés hozzá a biciklim. :)) Annyi magaságyást lehetne készíteni, amennyit nem szégyellne az ember, és ez újrahasznosított. A faapríték a vasút menti fák feldarálásából lett hozva ingyen. Csupán kétszer kellett fordulni hozzá és tök hülyének néztek, mikor végigbicikliztem a városon mint egy málhás tele nagy táskákkal, szám szerint 6 db volt felkötve a biciklire. Közel 50 kilót hoztam. Ugyanígy egy közeli erdőszélre nagy halmokba van összeszórva a gazdagabb negyedből csak szemétnek titulált fű és lomb nyesedéke, mely az alján aranybánya, szín komposzt volt. Onnan 5 körrel hoztam 250 liter komposztot ismét ingyen. Na persze közben nem kell kondibérlet, mivel a helyben biciklizés helyett megpakolttal egyensúlyozhatok. :)) És a ráadás bónuszként nyáron a negyedikről szambázok 50 liter fürdővízzel, vagy a kútról hozom ismét csak biciklivel a 45 litert. Szegény bicikli :((
A sárgadinnyét én Tintus féle módszerrel szeretném idén, felfuttatni lugasszerűen, mint ahogy ő is csinálta. Kétféle dinnyemagot vetek, a mézdinnyéből szedett magot, illetve egy charentais cantaloupe félét. Persze ráérek még a lugasformát kialakítani, még szerencse, hogy a dinnyéket nem most kell vetni. Jó az ötleted, hogy időarányosan ásol és veted a nekik megfelelő idejű magokat. Bár valahol olvastam, ha kissé szűz a talaj, ott először érdemes magágyat megcsinálni, majd egy kis idő elteltével, mondjuk két hét, után a kikelő gazokat kikapálni, majd a tényleges magokat elvetni, ezt valami hamis ágyásnak hívták, talán ez volt a nevel, bár nem biztos, a szakmaiságom nem az igazi.
Ha már az újításoknál tartunk. A házunk tűzfalát újraszigetelték, és láttam, hogy jó egy méteres karton hengereket fújt össze-vissza a szél. Gondoltam egy merészet, ha már a kertem felé fújja a szél, akkor jó lesz ott felhasználni őket. Mégpedig valahogy így:
Arra gondoltam, hogy egy méteres csőből lenne 2 db cső, ezt függőlegesen leásnám, majd a csövet több helyen lehetne kilukasztani, illetve az alján esetleg valami nedvességtartó anyagot, pl.: papír galacsinokat, vagy falevelet tenni, és a henger köré 4 db cukkinit ültetni (egy egy tövet égtájanként) így egy helyen kellene több vizet beönteni, mélyen kapná a nedvességet, így az közvetlenül a gyökerekhez menne, és nem a felszínt tartanám nedvesen. A vízhatékonyság fokozására a tetejét le lehetne fedni műanyag PET palackkal, így a nedvesség nem párologna. Szerintetek?
Persze én is szoktam kísérletezni. Tavaly szinte mindent ikersorosan vetettem. Vagy éppen az F1-esről szedett magból neveltem palántát. Ebben az évben kipróbálom a sárgadinnyét példának okáért. Új cukkini fajtát vetek. Új kápiát is megnézek lehetőség szerint . Gondolom lesz még más változás is.
6000 ill. 6500 K-es LED-et kell venni (én 6500K-est vettem), annak a fényspektruma olyan hogy a fő csúcs a kék fénynél van, ami a vegetatív fázisban fontos. Ha virágzásra akarunk hajtani (ami palántanevelésnél nem fontos) akkor kell olyan LED aminek a fényspektruma több vörös fényt tartalmaz. A normál melegfényű LED éppen ezért nem jó a palántanevelésnél annak 2300-3000K-es fénye van ezért kevés kék fényt tartalmaz.
Majd teszek fel képet a saját palántékról amiket LED-del világítok meg pótvilágításként napi kb 5-6 órában. Szerintem nem néznek ki rosszul.
Tudod én itt a lakótelepen kísérleti jelleggel kertészkedem, addig, amíg nem lesz saját kikísérletezem mi jó és mi nem és majd csak a biztos dolgokba kezdek bele a leendő kertben. Tehát az idei évben a kísérletek jönnek. :)) Ez egyfajta zöldséges laboratórium :D De komolyra fordítva a szót a szomszédos intézményben a fal túloldalán láttam magaságyat, amiben elég szép termények voltak. Szép dús zöldségek nőttek aránylag kis ráfordítással. Bár az enyém nem lett olyan magas és tele lett az alja tömve levéllel és korhadó fadarabokkal, ami egy dombágyás ötletéből lett a magaságyás kivitelezésébe "átoltva". Majd még folytatom, csak most dolgoznom kell :((
Én csak a hétvégén tudok a kerttel foglalkozni, mivel vidéken dolgozom, így szinte sötétben érek haza még most is, így hét közben nem tudok semmit sem csinálni, a hétvégére marad minden. Egy szerencsém van, hogy aránylag amit szeretnék majd, hogy legyen a kertben, azt elég majd csak március végén áprilisban vetni, így még van időm, de idén azon agyalok, hogy minél kevesebb vízzel és magas ágyást próbálok létrehozni, mely kicsit a kertet is feldobná... Na de itt a mindennapos esők övében elég nehéz a két hétvégi napon kifogni egy eső mentes napot. :)) A hétvégén elég hideg volt felénk 3 fokban tettem-vettem mindkét nap délelőtt. Teljesen borult volt, akármelyik percben eshetett volna, de amint végeztem az első magasággyal és elindultam fel a negyedikre ebédelni, már el is kezdett esni az eső. Tehát a délutánra szánt teendők a jövő heti 1 napos hétvégére tolódtak, ami nem túl sok idő... :(( A lóbabokat szeretném a magaságyban látni, de ez még sehol, így lehet előbb látom erkélyládában, majd ágyásban. Szerinted jó ötlet erkélyládába tenni, jó helye lenne ott? Majd aztán onnan kiültetném... Vagy jobb lenne helybe vetni?
persze jól néz ki az ásott rész, a fel nem ásott az viszont nem annyira néz jól ki :)
ez kb. 35 nm, ennél jóval többet kell még felásnom, így aztán kidolgoztam a taktikát, mindig azt ásom fel amit éppen használni fogok, konkrétan a paprika, paradicsom helye még ráér, a képen látható részt vetném be először, közben rendbe kell tenni a földiepres részt is, az se lesz egyszerű mert nagyon gyomos
Jól néz ki a föld, melyet felástál, bár tartanék már itt én is. Egyelőre csak tervezgetem a kertem, idén annyi mindent nem szeretnék elvetni és gondozni, mint tavaly. Tavaly a sok víz cipelés miatt inkább kín volt a kert, mintsem élvezet. És a nyár közepére július 10 körülre teljesen kiégett szinte minden, más években ekkor volt a kert a legszebb. Megpróbálok ma pár dolgot feltenni a honlapomra, már tavaly május óta nem tudtam feltenni oda sem semmit. Na de majd visszamenőleg megteszem. :)
Egyébként a hétvége nekem is dolgosan telt, sok mindent megcsináltam, de még mindig nem eleget, és szerencsém volt a magasággyal is tegnap, ma már ismét szakad az eső, de szerencse a magas ágyásom már a helyén van, hamarosan képek is lesznek itt:
A bulbilis változat nálam is kiveszett, már csak a magról szaporítós fajtát termelem, amilyeneket itt linkeltek. (Fajtanevet nem tudok, száz éve kaptuk valakitől.)
A palánázást kiegészítő mesterséges világítás nélkül nem lehet normálisan megoldani, vagy nem fejlődnek a palánták, mert kevés a fény ezért visszafogjuk a nedvességet tápanyagot, vagy felnyúlik gyenge lesz stb...
Én a szegény ember vizzel főz megoldást választottam, rendeltem a netről Kínából 10 Wattos LED chipeket némi barkácsolással kibányászott CPU hűtőkre felerősítettem és egy szintén kibányászott PC táppal meghajtottam. Igazából a kábelek kerültek pénzbe ill az aluprofil amire az egészet felépítettem. Így a természetes fényen kívül még 5-6 óra mesterséges fényt kapnak, nagyjából 10.000 lux a fényerősség a palánták leveleinek szintjén.
folyamatosan térképezem fel az új helyet ahova költöztünk, a múltkor mutattam a bambuszt, abból is rengeteg van és sajnos ásás közben már találtunk gyökeret a földben elég távol a növénytől
van ugye ez az ecetfa bár sokan keverik a bálványfával
aztán vannak tuják, ér nagyon sok pampafű, ezen kívül még van 3 bokornyi növény, majd azokat is lefényképezem és valahogy beazonosítjuk :)
van 2 fenyő is, azokat kivágom ne savanyítsa a talajt, hiszen az kell majd az ubinak, paprikának, parinak, a fű ügye még függőben, majd csinálok egy próbaásást és megnézem milyen mélyen van a gyökérzet, ahogy elnézem inkább dudvás az mint füves :(
tegnap jó idő volt a régi kertben megpróbáltam ásni, és sikerült is, / tudom hogy az őszi ásás az igazi de nem volt időm/ tény és való nedves föld, és ha a héten esni fog az eső akkor még rosszabb lesz, pedig valahogy rotálni kellene a tegnapi produkciót
most tervezgetem mit is vessek a frissen ásott területre, mindenképpen sárgarépa, pasztinák, petrezselyem, bár ezekből csak a répa a sikeres
láttam nagyon szép dughagymát abból elnyomok egy kilónyit, a maradék helyre mehet magról vetve lila és vörös hagyma még
no ez a terv, kérdés mit enged az időjárás, ja és a borsó is jó lenne ha a majd a földbe kerülne egyszer na így néz ki a az ásás, 40 cm mélyen tudok ásni, az elég jó, remélem lesz eredménye is
ZKI Beta a fajta. Jól látod most mindenki egy helyen van még. Arra is kíváncsi lennék hogy van-e értelme ezt picit mélyebbre raknom ha szétültetem őket. Paprikánál és parinál ez elég jól bejött. Nem tudom ez a növény mennyire szeretné ezt. Utána megy át egy másik helyre ott hűvösebb lesz és rengeteg fény.
Fény, fény, fény. E tekintetben egyet értek az előttem szólókkal, de kiegészíteném pár aprósággal. Az egyik az, hogy ha jól látom paprika van mellette? Ha igen, akkor valami biztosan nem stimmel, mert ennek a két növénynek igen nagy mértékben eltér a hőoptimuma, paprika 27-32 °C, a karfiol átlag hőoptimuma meg 13 °C. Így vagy úgy, szerintem mindenképpen tedd hűvös, netán hideg helyre, 10-15 °C közé. Nagyon gondold meg, hogy mennyi vizet adsz neki, és azt is, honnan. Eléggé gyengének tűnnek a növénykék, nehogy bearasson a palánta dőlés, szóval alulról adj neki. Szerintem mihelyt lehet (első valódi levél kezdemény megjelenése), adj neki káliumot is, a Fitohorm 39K kálium monoelemes oldat akár jó is lehet, de más is, csak vigyázz nagyon a nitrogén adagolással, az is elnyújthatja. Ha esetleg az ár/érték arányban verhetetlen hamura szavaznál, mint kálium forrásra, akkor légy nagyon óvatos, a túl sok mész pik-pak (kvázi) vas hiányt csinálhat, és akkor már nem örül a növény annak a kis lúgosságnak.
Látszik, hogy hajlik a fény felé. Naponta forgassad, és legyen a földje alig nedves. Az is lehet, hogy 2 hét múlva újra veted mikor már a több a fény, és nappalra ki lehet rakni miután kikelt, úgy márc. vége felé.
Elegge megnyultak. Ugy latom, hogy valami arnyelokja oket oldaolrol, az nem tul jo. Olyan magasra kellene rakni oket, hogy oldalrol is kapjanak fenyt, mert igy az egig nonek.
Tényleg fajtafüggő. Kétfélénk volt, az egyiknek virágok is voltak a szárán a sarjhagymák között, az el is tűnt. Most a kevésbé kényesből van egy kevés.
Jópofa növény, érdemes tartani, de nem szabad csak erre alapozni az újhagymatermést.
Kepek alapjan megjott hozza a kedvem, de a velemenyetek alapjan megsem olyan jo. Bar gondolom, ez is lehet fajtafuggo. En csak normal dughagymat szoktam eldugdosni ujhagymanak, nem varom meg, hogy megfejesedjen, mert ahhoz keveset duggatok.
Nekem is van. Újhagymának jók a sarjak, akkor finom, egyébként marha erős. Kényes a hagymalégyre, és ahogy az előttem szóló is írta, hajlamos elrothadni.
Elsősorban dísznövénynek tartom, nem is a veteményesben van, hanem itt-ott a virágok között. Ha egyes években van sok sarjam, és éppen nem ment tönkre a hagymák zöme, eldugdosom újhagymának, ha nincs fölösleg, veszek arra is Stuttgartit.
Az egy előnye, hogy évelő, és újhagymának korán kihajt, valamivel hamarabb van, mint egyéb dughagymából.
Idén nem állok jól vele, nincs fölösleg, ezért nem is jelentkeztem a topiktárs keresésére.
Nekem van belőle, de télre nem nagyon áll el. Beteg, nyálkásodik, elrothad. Az idén csak 20..25 tövet dugtam le /már kezd zöldelni/...talán a fajta megtartása miatt még 5..6 drb elgyugok..((
Én még nem próbáltam ilyet termeszteni, de ha az Allium fistulosumra gondolsz (nem tudom, hogy van-e más ilyen magyar néven, én ezt találtam), akkor néhány beszerzési forrást tudok mutatni, bár ez vetőmag, nem dughagyma:
Kedves Fórum olvasók! Nagyon szeretnék sarjhagyma dughagymát. Régen volt anyukáméknak és szeretném az én kertemben meghonosítani, de nem találok szaporító anyagot. Kérem írjon rám aki segíteni tud.
Csak a Rondot ismerem ezek közül, az kicsit későbbi fajta, de talán nem lesz baj, hogy elvetetted. Nagyon finom, bőtermő, és lassan öregszik. Magasabb, mint a koraiak, valamilyen támaszték kell neki.
Jobb helyen lakhatnak. A tavalyi tövek cserepében mindig van elrothadt termés, de nyoma sincs még a magoncoknak. Mindig vannak, de jóval később, akkor már ki is szoktam gyomlálni.
Elképzelhető, hogy voltak szétnyomódott parik, amiknek a magja belekerült a mosóvízbe, esetleg a befőzéskor, a passzírozót is belemosta. Gondolom hogy látta, hogy vannak benne magvak, és nem a sima víz csírázott ki a földben :).
Nem akarlak elkeseríteni, de ez az eper Rocalba. Vagyis, gyakorlatilag kizárt, hogy ilyen kinézetű eper magja legyen a csomagban. Lehet, hogy az a 2 cm-es valami lesz, amiből már magyar csomagolású magot is láttam.
Igazából már akkor is elégedett lehetsz, ha egyáltalán eper fog belőle kikelni. És ezt nem viccnek szánom.
Jobban jársz, ha kérsz valakitől epersarjakat, akár már most tavasszal, megbízható fajtából, aztán az őszre elszaporodik. Ebből meg csak párat nevelsz, hátha véletlenül szerencséd lesz.
Azt hittem, hogy sok kis növény lett. Egyelőre meghagyhatod, de nekem csak a jobb oldali hasonlít paprikához, a baloldali valami gyom lehet. Pár nap múlva már jobban látszani fog.
Florimo palántaföldbe ültettem. Minden pohárban 2 mag van,hogy tuti legyen.:) Bocs a késői reakcióért,eltakarta az oldalt valamilyen facebook reklám.s utána nem engedett belépni. Dehogy gyomlálom! Csak ha már megismerem. Ha megtetszik esetleg később sem.:)
Mellesleg a korulmenyek is a paprika ellen szolnak. Atlagos hoigeny optimuma 25 fok, csirazaskor ez 5-7 fokkal magasabb, tehat a 30-32 fok lenne a legidealisabb csirazashoz. De mar a 25-28 is nagyban meggyorsithatja. Nalam vasarnap reggeli vetesbol meg csak ket pari kelt ki, paprikak meg sehol. Valtozo 19-23 fok lehet, de nem merem, mert folosleges, radiatoron vannak, ugysem tudom nagyon befolyasolni.
Tavolabbrol is fotozhatsz, majd ranagyitunk. Egy a4es lapot moge raksz hatternek, az jo. A cernaszal vekonysagbol gyanus nekem, hogy nem paprikarol vab szo, de kene a kep. Milyen foldbe vetettel?
Pedig nem lenne rossz. Tegyél mögé nem túl közelre valami egyszínű, homogén hátteret és próbáld oldalról fotózni. Akkor talán oda áll élesre a gép, ahová kell.
Piros macska és Greygó. Az első csípős,a második paradicsom paprika. Olyan vékonyak mint a cérnaszál. Nem tudok kicsi dolgokról jó képeket készíteni,homályosak lesznek.
A sóskáról jut eszembe: ősszel kiszedtem egy csomó sóskát, mert kellett a helye. Egy nagy kupacba raktam, mondván, hogy megy majd tavasszal a komposztra. De nagyon szépen életben vannak a tövek, érdekel esetleg valakit, aki eljönne érte Halásztelekre?
És van még egy "problémám". A ZKI-s Nagykúti csípős almapaprika csírázásáról olyan rosszakat olvastam itt, hogy duplát vetettem. Szinte 100%-ban kelt, most itt van a nyakamon egy csomó tűzdelésre váró felesleg, ha érdekel valakit... (Bocs, hogy nem a csere-berébe tettem fel, de ajándékba szívesebben adnám fórumtársnak.)
a magról szaporított földieper esetében van tapasztalatom, tavaly elvetettük a magot, kikelt, megnőtt, termett ...ja és sajnos nem volt jó fajta, mert vízíze van :(
Miért lenne OFF? Én nem csupán a látványért kertészkedem, szeretem megenni, amit termelek. :)
Egyébként semmi extra nincs az erkélyládában. Láthatjátok a képeken is hogy milyen kavicsok voltak benne, nem más a földje, csak a jó kis talaj a lakótelepről a kertrészemből. Ez a legegyszerűbb, talán már ismertek, hogy csak feleslegesen nem dobnék ki az ablakon virágföldre pénzt, mikor ott van a föld a kertemből. Csak azért vittem fel a földet a negyedikre és az erkélyládába, mivel ott kevesebb az esélye, hogy a madarak lelegelik a kikelő növényeket szikleveles állapotban, illetve fent a negyediken jobban szemmel tudom tartani a nedvesség terén és könnyebb befedni fóliával és az öntözés sem olyan macerás. Sajnos nekem a kertem hiába van a lépcsőházunk mellett, a vizet csak le kell vinnem a negyedik emeletről. Vagy hoznom kell a kútról (nyáron). Így ezt gondoltam ki, idén szerintem a hétvégén lesz retekmag ültetés. Ja meg a szőlő metszést is el fogom végezni, bár igaz, hogy éjjelre -2 fokot mond napközben nem lesz fagy és akkor meg lesz ejtve a dolog. A retkekről még annyit, hogy tavaly is április végén május elején már hamar magszárat növesztettek és akkor elnyúlt formájú lesz a gyökérzet így keményebb és erősebb az íz és az állag, ezért párat amit kihúzkodtam a képen is látható volt, hogy egyik-másik nem volt megfelelő. Ettől függetlenül kis helyen elég sok lesz.
Csak halkan megjegyzem, hogy a kikerülő retek után a nyárra céklával és mángolddal ugyanezt meg lehet tenni, a céklásról teszek majd fel képet. A mángoldot idén szeretném megpróbálni, de eddig nem találtam magot, lehet, hogy ennyit beáldozok anyagilag, vagy majd még meglátom, lehet, hogy leveles kel lesz helyette. Az is elég jól bírja a szárazabb, melegebb déli fekvésű erkélyen.
Tápoldatozni nem szoktam eddig, most novemberben vettem wolldüngert, (talán jól írom), idén lent a lakótelepre is szeretném használni illetve a fügék dézsáiba lesz szánva...
Az epres topic nem pörög, jellemzően profik látogatják. A minőség elsősorban nem trágya, hanem fajta kérdése. A szép, kemény, de vízízű ugyanolyan ízetlen marad akkor is, ha trágyázod, de legalább sok lesz belőle. Nekem az Ostara és a Kortes íze jött be.
(Az epernek van saját topikja, keresd meg, ha jobban ki akarod ismerni. A profik nagyon sokat tudnak segiteni.)
Igen, a második évben várhatsz termést. Viszont előtte már augusztusban ajánlatos a végleges helyére ültetni, ha a maximumot akarod kihozni a palántákból. Minél később kerül a helyére, annál kevesebbet terem jövőre.
A hagyományos trágyázás nem segit, nem lesz tőle jobb minőségű gyümölcsöd. (Volt ilyen irányú kisérlet is)
Célirányosan tápoldatozni kell, jól le van irva, mikor milyen koktélt kivánnak.
Fajtákról is irnak, bőtermőről, nagyokról, prémium minőségűről is.
két éve kaptunk pár tő eperpalántát most mindegyik megötszörözte magát. Ősszel szétültetem a palántákat, úgyis van egy terület ami még hasznos növényekre vár. Tavaly már kapott a terület egy kis trágyát, pvont jól jön majd az epernek.
Egyébként az eper ha jól érzi magát, nagyon gyorsan terjed az indáival.
Biztos hogy lesz tapasztalat,mert idáig nincs. :) Nekem kb 2x4m jut. A többivel egyszerre sok,mert 0-ról indulok. Ha lesz miről persze töltök képet,s írok a tapasztalatról is.
Nagyon is megenném :D. Egyelőre bolti retket eszem, de már annak is annyira örülök, hogy van friss zöldség. De a kertbe már vetettem, így talán nemsokára lesz saját :). Egyébként én a retket nem nagyon turbóznám műtrágyával, szerintem egy jobb virágföld kielégíti az igényeit, de erre majd LK megmondja a válasz :).
Én is ilyen megfontolásból vetettem, hogy miért ne :). Mellesleg palántából is csak jövőre várható a nagyobb termés. A cserepes vagy szabad gyökerűt nyár végén-ősz elején szokták kiültetni, ami télre megerősödik, és következő évben már rendesen terem. Tavasszal frigó palántát szoktak, mert az adja a legtöbb termést tavaszi ültetés esetén, de az is jóval kevesebbet, mint az előző év ősszel ültetett. A frigó az ősszel felszedett és hűtőtárolóban tartott palánta.
Szóval ha most veszel palántát, az előbb fog teremni, mint a magról vetett, de szintén nem túl sokat. Én felszámoltam a szamóca ágyásomat, mert kb 2nm-t ültettem be, amiben volt folytontermő és egyszertermő is. Az egyszertermő sokkal jobb volt, de egy nagy maréknyi jött le róla, a folytontermőről meg két-három naponta 1-2 szem, de az is nagyon finom volt. Szóval jóval nagyobb területen kellett volna, hogy értékelhető mennyiség legyen. De egyébként kiegészítésnek nem rossz, csak kevés az ágyásom, ezért inkább olyat ültetek a helyére, ami jobban megéri nekem. Azért majd a tapasztalataidra kíváncsi vagyok :).
Köszi! Közben én is kutakodtam. Megpróbálom mert miért ne. :) Szétnéztem a közelemben lévő kertészetekben 100-200Ft/palánta. A meglévőket kipótolom 10db-al, amit ültetek elöbb-utóbb abból is lesz valami. :) Nekem ez a magmennyiség rengeteg,ha valaki szeretne vele kisérletezni jelezze,s küldök szivesen.
Lehet rajta termés, de nem akarok semmi biztosat mondani, mert az általános a palántáról való szaporítás. Viszont én múlt évben vetettem február elején Fragaria alpina-t (magyarul nem találtam, de erdei szamóca lehet), a tiéd valószínűleg Fragaria x ananassa valamelyik változata, azok ilyen nagyok, és az az elterjedt.
Szóval én február elején vetettem a többi maggal együtt, majd kiültettem a kis palántákat. Sokáig nem volt rajta semmi, és most nem is vagyok benne biztos, hogy mikor kezdett el teremni, de ha jól emlékszem, akkor még nyáron, augusztusban. Viszont nagyon apró termései voltak, gyorsan rá is rohadt, ha nem figyeltem, így azt többet nem ültetek. Itt van egy leírás:
Szakmaibb forrást nem nagyon találok, mert az üzemi termesztése kizárólag palántáról történik, én is úgy tanultam róla, és magvetés szóba sem jött. Esetleg nemesítési célból elképzelhető, de aztán azt is vegetatívan szaporítják fel.
Én arra tippelnék, hogy lehet rajta termés nyár végére, esetleg ősz elejére, de nagy termést ne várj tőle. Viszont, ha megmarad, akkor jövőre már bőven teremhet, sőt a sarjakról tudod szaporítani tovább. Idén talán annyi lesz, hogy kóstolónak elég.
A magvetést én felszínre végeztem, nem temettem be.
Vettem még magokat,már csak kevés hiányzik. A magról szaporítható földiepernek nagyon megörültem.:) Azt hittem elültetem,s nyáron csak szedem vödör számra. itthon alaposabban olvasgatva nekem az derül ki a leírásból,hogy most elültetem,palántát nevelek,majd jövőre kiültetem. A földiepernél így működik?
Ugyan a kérdés nem nekem szólt, de nálam idén 7. nap jött elő az első kurtovszka, két napon belül az összes kikelt. Kb 24-25 fokon voltak a keltetőedények.
A magok tudják, mikor kell kelniük. ;) A szabadföldön kelt növényeknek lényegesen erősebb, karógyökere van, sokkal erősebbek, mint a palántáról neveltek, viszont a palántanevelés nagy előnye, hogy hamarabb teremnek...
Én is a megfigyelésem alapján jutottam a helybe vetés gondolatáig.Amik maguktól keltek magok ,tavaly már szebbek és nagyobbak voltak ,mint az általam nevelt palánták . A befőzni valókat gondoltam helybe vetni ,mert ott nekem mindegy ,hogy mikor főzöm be. De most elbizonytalanodtam :) Ráadásul majdnem mindegy ,hogy mikor vetek kint,mert úgyis akkor kel ki ha neki megfelelő az időjárás. Vagy ez nem így van ?!
Az első "eresztés" csak a mag magasságában kapott 5 ml-t, a második a betakarás után is kapott 5 ml-t, ezek közül van néhány, ami kicsit megnyúlt... (A hőmérsékletet igyekszem 15-18 fokon tartani, a természetes fénnyel, pontosabban annak hiányával nem tudok mit kezdeni...)
A tökfélék híresek arról, hogy nem szeretnek palánták lenni. Csak rengeteg öntözéssel lehet őket meggyőzni, hogy teremjenek legalább annyit, mint a helybe vetettek.
Én nem tudtam soha naponta öntözni, még kétnaponta sem, így mindig lett a palántázottakon 1 félméretű, utána meg csak senyvedeztek, közben beindultak helybe vetettek, és ontották a termést.
(Sajnos, sikerült beszerezni valami vírust, leginkább piaci palántával, így tökkel már nem foglalkozom.)
Bár részletekben már írtam, de röviden összefoglalva:
Kb. 1/3 Florasca B, 2/3 AgroCs virágföld, nem rázva, keverve. :)
A 2. pár maradó levél kibukkanásáig (vagy majdnem addig) elég a bennük lévő műtrágya, akkor jön hol ez, hol az. Pl. Vitaflóra levéldísznövényekre, Vuxal, Zöldítő komplex. Általában, ha szükségét látom, még egyszer kapnak (valami mást), csökkentett adagban. Utána kiültetés előtt 1-2 nappal még egy teljes adagot, hogy feltöltődjenek a növények, de a N ne lökje meg őket, ami ugye rontaná az eredést.
A magas N-tartalmú tápoldat nem okoz problémát, mert egyrészt csak max. 2 alkalommal kapnak keléstől kiültetésig (amit fel is tudnak használni), másrészt már az első alkalomnál is kint vannak a napon, legalábbis nappal, nincs okuk nyúlni. (Mire jön a nagy meleg, meg kissé kezdenének sűrűen lenni, akkorra pedig már kevés nekik a napi 1x-i öntözés, a vízhiány miatt nem nyúlnak.)
Érdekes megfigyelés, ezt lehet, hogy kipróbálom :). A tökféléket is múlt évben helybe vetettem, mert a palánta mindig nagy helyet foglalt. A helybe vetett növényeknek megvan az az előnye, ahogy leírtad, hogy mélyebbre hatol a gyökerük. A tökféléknél is az a helyzet, hogy ha cserépben nevelsz palántát, akkor a főgyökér fejlődése megáll a cserép aljánál, és kiültetés után sem hatol olyan mélyre, ezért a helybe vetett növény például szárazságtűrőbb is.
A paradicsom magot elvileg április 10. és május 10. között lehet elvetni szabadföldbe, idén, ha lesz helyem, talán kipróbálom parinál is. Mindig van egy koktél pari, ami magától nő mindenhol a kertben, de folytonnövőt még nem próbáltam helybe vetni.
2 vagy 3 évig használtam Tesco-s palántaföldet, de nem voltam vele megelégedve egyszer sem.
Lehet persze, hogy én rontottam el, mert azt hittem, hogy abban is van legalább egy minimális tápanyag, de nem volt, a legelejétől nyomatni kellett volna tápoldatokkal.
(De mivel a szerkezete is minden évben másfajta volt, ezért nem vettem többet, most virágföldezek.)
Február 8.-án vetettem el a chilijeimet, most már 2 lomblevelesek, vetés óta még nem kaptak vizet... ;) (Nem tocsogott akkor sem, kb. 5 ml-t kaptak magonként, de így nem nyúlnak meg, legalábbis ez a tapasztalatom.)
Amikor még vettem a szálas palántát, akkor nekem az volt a megfigyelésem, hogy a helybe vetett paradicsom 7-10 nappal ért később, mint a palántázott. De akkor a palántázott még egy kis növényke volt, a helybe vetett meg nagy bokor. (Nyár végére csökkent a különbség, mert mindkettő hatalmas lett.)
Két oka van, hogy nem több az első termések érlelése között a különbség.
1. A palánta nem sokkal palántázás után elkezd virágozni, termést fejleszteni, ami a csekély gyökérzet miatt még megterheli. A helybe vetett a virágzás idejére már jó erős gyökérzetet nevel, a termésfejlesztést meg sem érzi.
2. A palánta elkezd sok, hasonló erősségű gyökeret nevelni, egy darabig a gyökérzete hasonlatos lesz a bojtos gyökérzethez. Így viszonylag kicsi talajrészt hálóz be sűrűn, innen próbál kellő mennyiségű vizet és tápanyagot felvenni. A paradicsom természetes gyökere viszont a fő-mellékgyökérrendszer, a helybe vetett ilyet is nevel, mintha szakkönyvben olvasta volna. Így egy sokkal-sokkal nagyobb talajrészét hálóz be, sokkal mélyebben, és csak arra a részre nevel sok gyökeret, ahol pont talált valami finomat.
Én például a földdel való takarás után jól beöntözöm, aztán általában csak kelés után adok nekik vizet, akkor is alulról. Addig kitart a nedvesség.
A nagyon lassan kelők szoktak kelés előtt kapni még egy kicsit. A talajfelszínnek egyáltalán nem kell nedvesnek lenni, elég, ha a magok szintje nem szárad ki. (Fóliával vagy egyébbel nem takarom.)
Köszönöm az eddigi válaszokat, várom továbbra is, aki még írna ezzel kapcsolatban. Egyébként blog bejegyzésben szeretném összegyűjteni a válaszokat, azért kértem, amit. :)
Az erkélyen kertészkedtem én is az elején, aztán csak rájöttem, hogy nekem kert kell, persze a lakótelep egy részéből hasítva :) Így azért jobban elférek :D
Alufólia helyett nem valami átlátszó fóliára gondoltál? Kelésig mondjuk mindegy, csak ha nem veszed le időben, akkor megnyúlhatnak a növények. Amúgy tök jó ötlet, akinek csak balkonja van, az is meg tudja oldani :).
Idén még én sem vetettem retket, máskor már elég korán február elején közepén el szoktam vetni a magokat. Talán most hétvégén lesz ez megejtve, én az erkélyládába három sorban szoktam elduggatni, először két sorban a lukakat készítem el az ujjammal az erkélyláda két oldalán a peremtől úgy 2 cm-rel egymással szemben, majd a két sor között félúton a magok közébe is nyomok lukakat és csak ezek után egyesével vetem a magokat, kissé macerás de aztán mindig sikerülni szokott. Arra figyelj, hogy a legnagyobb magokat próbáld belevetni a lukakba. Készítettem róla egy sematikát is:
Az a fontos, hogy tűzz a szélekre ágakat és a tetejére alufóliát, akkor jobban megmarad a nedvesség és a madarak sem csipkedik ki a kikelő magokat!!! És majdnem elfelejtettem, nedvesen tartani talán ez a legfontosabb...
Mint már írtam, Florasca B virágföldet használok. Előtte a magokat nedves vécépapírban (márka: Tesco egyrétegű) csíráztatom, akkor ültetem el egyesével, mikor már lejött a sziklevelekről a maghéj.
Gombaölőt nem használok.
Műtrágyának Wuxalt kapnak, de csak akkortól, mikor kezdik kinőni a palánták a poharat (a pohár eleinte 1 decis, később ültetem át félliteresbe). A tápoldatozós időszak nem túl hosszú, átültetés után megint nem kapnak, csak akkor, ha nem tudom időben kiültetni. Látszik a palántákon, mikor van erre szükség. Akkortól viszont majdnem minden öntözésnél, 5 liter vízbe egy kávéskanállal.
Nem tudom pontosan hány éve, de elég sok. 2000 óta van kertünk, fokozatosan tapasztaltam ki, hogy jó.
Nem lesz teljesen kielegito a valszom, mert pontos adatokat nem tudok irni.
1. Tobb fodlet hasznaltam mar. Mult evben Compo Sana fuszer- es gyogynoveny foldet, iden jiffy es obi-s tozegpogacsat magveteshez, atulteteshez szinten a Compo foldjet hasznalnam.
2. Szoktam hasznalni tapoldatot. Keves novenyt nevelek igy, ezert kisebb kiszerelesu folyekony mutragyat hasznaltam anno, pl Vitaflora zoldseg tapoldatot. Egy eve probalkozom a bio modszerekkel, ezert iden Biokal 01 es Garri bio szerves tapoldatot hasznalok. A garri mult evben bevalt, a biokalt palantaknal iden probalom eloszor. Elvileg palantadoles ellen is hatasos.
3. Tapoldatot minden ontozesnel hasznalok, ezert ketszeres higitast alkalmazok. Eddig bevalt, de biztos van ennel jobb, pontosabb megoldas.
4. Amikor a palantakat atultetem cserpbe a tozegpogikkal egyutt, szorok alajhk Symbivitet. Ezt iden probalom eloszor.
Lathatod, hogy en is evek ota probalkozom uj dolgokkal, igy annyit mondhatok biztosan, hogy megvetesre es palantanevelesre erdemes inkabb dragabb, de jo minosegu, morzsalekos foldet hasznalni.
OFF Félre ne értsd, nem kivagyiságból írtam a végzettségemet, hanem azért, mert nekem sem ez a szakmám, bár kertészetet/növénytermesztést, stb. is tanultunk, de nem olyan mélységben, mint az állattenyésztést és annak kapcsolódó tárgyait... (Ez a 7. szezonom a kertben, én is az alapoktól kezdtem és nagyon sokat és sokan segítettek itt, ill. más fórumokon! ;) ) ON
Szerintem jót választottál:) Én évekig használtam Tek-land palántafölet, de a tavalyi pocsék minőségű volt. Idén Florimo palántaföldbe vetek és Florimo virágföldbe pikírozok, de már most látom, hogy szuper lesz. Ehhez nem fog kelleni semmi tuningolás:)
Én autószerelő vagyok,ezért vettem Florimot. (s azért is mert ez kaptam+nem is igazán értek hozzá.:) Örülök ennek a fórumnak,van hol,s van mit tanulnom.:)
Támadt egy gondolatom! Érdekelne, hogy palántákhoz ki milyen tápanyagot használ, feltéve persze ha használ. Szeretnék majd hivatkozni az ezt illető hozzászólásokra, szóval volna a válaszokkal kapcsolatban egy kérésem azok irányába, akik volnának kedvesek, és vennék a fáradtságot, hogy leírják, megosszák a tudásukat és tapasztalatukat (tehát a válaszokban szerepeljen a következő információ):
Milyen földet használ a palántához?
Használ-e tápoldatot/műtrágyát, egyéb megoldást talajerő növelésre?
Ha igen, akkor mit, mennyit, milyen időközönként.
Ha nem, akkor használ-e valamilyen talajerő növelő/megváltoztató módszert? Vagy csak a használt földben vannak tápanyagok, amik elégségesek?
Hány éve használja a leírt megoldást?
------
Ha esetleg linket is tud mellékelni az adott termékhez, csak még jobb lenne, de annak is örülök, hogyha az általam kért részleteket megadja, leírja.
A Yara egy jó márka, de a 15-30-15 NPK aránytól én egy kicsit tartanék (magyarán tök ismeretlen termékként nem venném meg a magas N miatt). Mondjuk, ha neked bevált, akkor lehet vele dolgozni, hiszen a puding próbája rész kipipálva. Nem nyúltak el egy kicsit a palántáid? Száruk szép erős lett, elégedett voltál vele?
Én sem fogalmaztam pontosan (nézd el nekem, hogy "csak" állattenyésztő agrármérnök a végzettségem), az elején, amíg a sziklevelek tartalékaiból élnek, nincs szükségük tápoldatra. ;)
Nálam ,mivel van ,hogy egy egy fajta paradicsomból vagy csiliből csak 2-3 tövet szeretnék,ezért szeretem a magokat egyesével vetni.Egyből abba a cserépbe v pohárba amiben a kiültetésig vannak. A paradicsomoknál szoktam kevés földet tenni és később feltöltöm még földdel. Gondolom ezért is érdemes egyből jó földbe tenni a magokat.
Én florimot használok már 3. éve nekem eddig bevált. Tápoldatozni csak a kelés után 3 héttel kezdem, az a tasztalat hogy a palántaföld nem igazán tartalmaz elég foszfort, régebben lilultak kékültek a palánták. Eddig ez bevált, miután kiültetjük a palántákat csak szerves trágyás földbe ültetjük. Amikor nekiindulnak a növekedésnek hetente kapnak csalános büdös trutyit a paprika nagyon szereti, de a paradicsomok s hálásak érte főleg a futó típusok. A hétvégén néztem a kertben már előbújtak a csalán első kis levelei.
Ez nagyon teszik :D Benéztem a linkre, majd ott az Iskolakert/ Növényeink igénye részre is, alul az utolsó előttinél, a vízigénynél a napraforgónak milyen feneket rajzoltak! :D Hehehe :D
Azért egy kis növénybiológiát tanultam az egyetemen, de köszönöm a leírást :). Pontatlanul fogalmaztam (pontosabban nem számoltam utána, hogy egy hét múlva még nem biztos, hogy megjelennek az első lomblevelek), de ahogy írtam, ha nagy hígításban adja a tápot, akkor nem lesz baja a csírának, akkor sem, ha kezdettől fogva azzal locsolja. De nem akarom senki növényét kinyírni, szóval csak első lomblevél megjelenésétől érdemes tápozni. De akkor sem adnék normál adagot, mert jobbnak tartom, hogy minden öntözésbe kerüljön minimális tápanyag, minthogy pl hetente egyszer nagyobb dózis.
Igaz, rosszul fogalmaztam. Kelés után egy hetet írtam, de az első lomblevelek megjelenésénél érdemes megkezdeni a tápoldatozást.
Egyébként ha nagyon hígítva adod a tápot, akkor a csírának az égvilágon semmi baja nem lesz, különben egy átlagos virágföldben is kipurcanna, mivel általában műtrágyával dúsítják ezeket. Én most tőzegbe vetettem, ebben nulla tápanyag van. Azzal kezdtem, hogy biokal (gyógynövénykivonat) és garri szerves tápoldat ment a vízbe, ezzel öntöztem be a talajt. A közeg pufferként is szolgál, a csíra még lehet, hogy nem veszi fel a tápanyagot, de amint elérte a megfelelő állapotot, elkezdi azt felvenni. Amikor kint a komposztban, vagy a trágyadombon elkezd csírázni a növény, az sem purcan ki a tápanyagtól. De ahogy írtam, műtrágyával jóval óvatosabban kell eljárni.
Javasolhatom, hogy ne a Volldünger-t használd? Egy jó termék, de szerintem palántához túl magas a nitrogén tartalma, attól elnyúlnak.
Ha már Kwizda, esetleg az Agriplant 4-es? Sokkal jobb benne az NPK arány, van benne mikroelem is, bár az a fejlődés ilyen korai szakaszában annyira nem szükséges.
A Fitohorm Turbo Foszfor is megoldás lehet, de ennek egy előnye+két hátránya is van: előny az alacsony N szint(+1), de szerintem egy ici-picit magas benne a foszfor(-1), ráadásul nincs benne semmilyen mikroelem(-2). Szóval akkor kell hozzá Mikromax is, de akkor már csak olcsóbb az Agriplant-4-es.
Addig, amig az első lomblevelek kezdeményei meg nem jelennek, nem kell tápoldatozni, mivel teljesen felesleges. A növény gyökerei eddig még csak kezdemények, fejletlenek. Semmi táplálékot nem képesek felszívni. A növény a szíklevelekből fedezi a tápigényét. Amint megjelennek a lomblevelek, a gyökér is elkezdi ellátni a feladatát. A sziklevelek feladata megszünik és fokozatosan elsárgulnak, lehullanak, ezután lehet a talaj tápanyagtartalmát pótolni. A tulzott tápozás azonban tulzott növekedést, laza sejtszerkezetet, így gyengébb növényt eredményez. Általában, aki tultápozza a palántát, gyakran tul is õntözi, melynek egyenes következménye a palántadőlés. A fent leírt folyamatig mindegy a nevelőközeg táptartalma. Lombleveles korban ezért is érdemes másik közegbe elvégeznim az áttűzdelést.
A célnak bőven megfelel! Palánta neveléshez és gyökereztetéshez nem kell égetően agyonkezelt föld. A szerkezete legyen aránylag laza. Főleg a homok talajhoz képest! Na meg a szőlők is köszönik szépen jól nőnek és gyökeresednek benne :) Tavaly sajnáltam a virág földet megvenni. Idén már nem. Am ez magyar föld, egyetlen hátránya, hogy nincs tökéletesen lemorzsolva. Még 1 darabka faágat is találtam benne :D De ez olyan dolog, hogy ennyi pénzért rászánom azt az 10 percet hogy annyival többet dolgozzak. Beltartalma van, NPK-t tartalmaz talán másat is. Majd lefényképezem.
Most vettem Florimo palántaföldet. Még az is rá van írva,hogy prémium. 20l 1000Ft Remélem jó lesz..:) De azér hogy tuti legyen egy-két varázsigét elmormogok.:))
A Florasca eléggé földszerű, nem is olyan könnyű, mint némely másik virágföld. És érdekes növények kelnek ki belőle, némelyiket ki is ültettem a kertbe dísznövénynek. Gondolom, a hansági tőzegből származnak, egyik évben pl. mocsári nőszirmok keltek ki.
Én meg nem hogy nem palánta földbe vetettem, hanem sima több éve túlérett, jó szerkezetű trágyát (ami tápanyagban már nem olyan mint az érett) sima kerti szürke homokkal kevertem és abba. Mégis megnőttek a palánták Kiültetés után kaptak csak lombtrágyát, addig meg csak vizet és kb 2x beöntöztem dithane-os vízzel palántadőlés ellen.
A palántaföld ehhez képest nem sovány, sőt! Inkább a fény, meleg, de főleg a pára hiánya okoz gondot a palánta nevelésnél.
Nem tudom, milyen a talaj, ahova a csicseriborsót veted; amikor próbálkoztam vele, kb. térdig érő, eléggé felfelé törő növényeim lettek. Szerintem max. 30 - 35 cm sortáv indokolt.
Két dolog veszélyezteti: a magot imádják az állatok, nekem több, mint fele a lótücskök martaléka lett, nem érte meg a kikelést. A másik gyenge pont az időjárás éréskor. Olyankor kimondottan száraz időt igényel, különben még a hüvelyben megpenészedik, vagy kicsírázik.
Palántafölddel sokszor megjártam én is. Én azt mondom, hogy ebből csak a legjobbat érdemes. Ha egy jobb minőségű általános virágföldbe vetsz, abból nem lehet gond. Én múlt évben COMPO sana fűszer- és gyógynövény földet vettem. Ez elég drága, de nagyon jó laza szerkezetű, van benne tápanyag is. Ellenben volt, hogy 500 Ft-ért vettem magvető(!) földet, amiben olyan agyag rögök, fadarabok voltak, hogy semmire nem volt jó.
Ha van a közeledben OBI, ott elég nagy a választék, valami drágább általános virágföldet, zöldség földet, palántaföldet vegyél. Lényeg, hogy jó morzsalékos legyen, ne álljon össze egy tömbbe, ezt ha kívülről benyomod a földet, érzed, hogy egybe állt-e, vagy laza.
A kelés után pár héttel viszont már érdemes elkezdeni tápozni nagyobb hígításban, ha palántaföldbe vetsz, akkor kelés után egy héttel el is lehet kezdeni szerintem. Lényeg, hogy azt se vidd túlzásba. Inkább legyen minden öntözésben nagyon kevés tápoldat. Én palántáknak Garri szerves tápoldatot vettem, zöld flakonban van. Ezt nehezebb túladagolni, mert gilisztahumusz vizes kivonata.
Köszönöm a tanácsokat! A tavalyi palántáim még megnyúlni sem voltak hajlandóak :) Eddig csak egyszerűen vettem egy zsák virágföldet és abban kezdtem a palántának valók nevelését. Viszonylag jók voltak. De tavaly kitaláltam na majd most! Ezért kimondottam palántaföldet vettem. Semmire sem mentek benne a növények. Később komposzttal kevert földbe ültettem át őket,de még így is volt olyan ami szinte nem látszódott mikor kiültettem ...
Na de akkor nem gondolkodom tovább ,marad mégis a palántanevelés, meggyőztetek
Én is most először vetek csicseriborsót. Az étkezési remekül csirázik, én ezt vetem. Úgy kell kezelni mint a zöldborsót, ezt olvastam róla, viszont melegigényes, ezért ráérünk áprilisban vetni.
Kedves Tintus! A ZKI-tol szeretnek rendelni 4-5 tasak paprika es paradicsom magot,csak jo volna tudni mennyi a szallitasi koltseg.Minden szerepel a honlapjukon,de ez meg veletlenul sem.Gondolom 1000 ft alatt biztos nem hozza ki a GLS.Ha megirnad neked mennyiert szoktak kikuldeni,mert te mindig rendelsz toluk.Koszonom.
én egy picit másképpen fogalmaznék, ha a paradicsom palánta felnyurgul az nyilván nem az ideális, ugyanakkor az ültetésnél tudunk korrigálni, azonban nem mélyre kell ültetni hanem egy árkot készítünk és elfektetve, így szépen gyökeresedik és nem kerül a gyökér a mélyebb hidegebb talajba
Paradicsomnál az a jó, hogy ha megnyúlt palántáid vannak, az sem különösebben gond, csak vigyázni kell, hogy ne törjenek el :). Kiültetésnél jó mélyre kell eldugni, hogy a hosszú szára is a föld alá kerüljön, és azon is növeszt járulékos gyökeret. Jobban jársz a megnyúlt palántával, mint a helyrevetéssel (szerintem). Helyre is lehet vetni, csak jóval később fog termést hozni.
Végülis... a tavalyelőttiek szépek voltak. De nagyon besokalltam,hogy annyira kis nyeszlettek voltak,hurcibáltam őket lelkesen és semmi hála :) Na jó azért kiültetés után megemberelték magukat és szépen termett mind.
Szerintem is próbáld meg még egyszer a palántázást, de add fel :-) Első évben amikor először "készítettem" paradicsompalántákat, nem voltak éppen szemet gyönyörködtetőek. Aztán lassan rájöttem kisebb-nagyobb fogásokra, idén elkészült a LED-es palántavilágító alkalmatosságom is, bár tavaly is volt pótvilágításuk, de akkor még csak fénycsövekkel.
Szóval ne add fel, tanáccsal jó szóval sokan fognak itt segíteni.
Valaki ültetett már csicseriborsót? Kértem Tápiószeléről magot kaptam pontosan 47 szemet :-) Neten néztem hogy méterenként kb 35 magot kell ültetni a sortáv viszont 24 cm-től 75 cm-ig terjed attól függ hol olvasom. :-)
Sziasztok! Már nagyon rég jártam itt. Persze nem azért ,mert annyira kiokosodtam,hogy már nem lenne szükségem tanácsra :) Inkább valahogy az időm...A kertben már elkezdtem tevékenykedni,amennyire az idő engedi. Sajnos a kerti föld még jó saras,nem tudok rámenni. A málnát ,és a pünkösdi rózsabokrom már megmetszettem... Sajnos a csiliket már szerettem volna elvetni,de még nem jött össze,de a héten megejtem. Tavaly annyira kis szerencsétlen paradicsom palántákat sikerült nevelnem,hogy azon gondolkodtam,helybe vetem. Főleg a befőzni valót. Hülye ötlet szerintetek?
Én jó szélesre állított virágspriccelővel szoktam a tetejét megpermetezni, első alkalommal bőkezűen, majd letakarom átlátszó fóliával (nálam félbevágott genoterm). A gyakoriság attól függ, milyen meleg van, de azt látod, ha a fólia már nem annyira "izzad". Túl gyakran nem kell. Amint kibújtak a magok, a fóliát leveszem, és onnantól kezdve már CSAK a tálcába öntök vizet. A radiátorról pedig feljebb teszem az ablakpárkányra.
Kelésig folyamatosan nedvesnek kell lenniük, de ne tocsogjon a víztől. Érdemes most még letakarni valamivel, hogy a pára bent maradjon, így lényegében nem kell öntözni (ellenőrizd azért, hogy ne száradjon ki).
Kelés után a takarást le lehet szedni róluk, és szintén figyelni, hogy ne száradjon ki. Ezután érdemes alulról felszívatni a földet, mert így a talajfelszín kiszárad és megelőzhető a palántadőlés. Környezettől, talajtól függ, hogy mennyi idő alatt szárad ki a talaj, de van egy egyszerű módszer. Öntesz alájuk vizet, majd 10 perc múlva megnézed. Ha nem szívta fel az össze vizet, akkor a fölösleget ki kell önteni alóla, hogy ne rohadjanak be a gyökerek. Ezt pár naponta megismétled, függően a száradástól.
Földbe kerültek a paprika magok. Az lenne a kérdésem hogy ha a radiátoron van egy tálcán az edény akkor mennyi időnként kell locsolni és mennyi vizet adjak nekik?
Van bőven mag, ne szemenként tedd, ha folyamatos sort akarsz kelés után.
Szórd, ritkásan. Legalább centinként jusson egy szem, 3000 mag akkor is 30 m-re elég, bolti magot egyébként is legfeljebb a csomagolás után 2 évvel érdemes használni, utána már bizonytalan, hogy kikel-e.
5 m-t elszórni 10-15 másodperc, aztán kiegyelni (gyomlálással egybekötve) félóra, és nem lesz hiányos a sorod.
Mindig is klímaváltozás közepén voltunk és vagyunk. :)
Nézelődtem most egy kicsit, és úgy tűnik, a '80-as évekbeli nagy lehűlés a mexikói El Chicón vulkán kitörése miatt volt, sok kén jutott a levegőbe, ami az üvegházhatás fordítottját okozza.
Már pár éve egy klímaváltozás közepén vagyunk... Ezt még a vak is látja! Az évszakok el vannak csúszva, a telek melegednek, rövidülnek. Persze lehet majd megint lesz egy olyan ami 80 körül volt, de egyelőre nincs kilátásban, mert az éghajlat melegszik. Nagyobb gond lesz a kártevők/gombák elleni védekezés.
Az újságpapír nem annyira, mert az is lebomlik viszonylag rövid idő alatt, de elképzelhető, hogy az apró magok számára ez már nem lesz időben.
Amúgy nagyobb magokhoz viszonylag nem kártékony annyira ez a magszalag, mert pl. a retek magja egyrészt nagy, erős, a gyököcske könnyebben áttöri a papírt. Másrészt a retek gyorsan, pár napon belül csírázik, nincs ideje kiszáradni a földnek. Harmadrészt, a retekmag nem potyogós, a vetőmagtermelők nincsenek rákényszerülve, hogy féléretten arassanak, így sokkal nagyobb %-ban csíraképes. (A zöldség és sárgarépa mindhárom téren másként van.)
A csemegeszőlők egy része a mi klímánkon alapból is viszonylag fagyérzékeny, és a korai metszéssel a fagytűrés csökken, jóval -15 fölé emelkedik.
Nálam vegyesen vannak ültetve a borszőlők meg a csemegék, ezért én sem metszem február előtt.
Azt viszont látom, hogy novemberben, amint az első fagy leviszi a leveleket, a nem fagyveszélyes borszőlőknek már neki is esnek a metszőbrigádok. (Mondjuk, az ennyire korai metszés még nem is annyira veszélyes, mert olyankor még nincs nagy hideg, és jön még jó idő, a nedvkeringés félig-meddig helyre is áll a nagy fagyok idejére.)
Na, de ha megint bejön pár olyan tél, mint a '80-as években, -25-ös fagyokkal, hogy a szőlőültetvények fele tövig fagyott, utána meg fogják ezt gondolni...
(Ez volt az az időszak, amikor a médiákban a közelgő jégkorszakkal riogatták a népet, ugyanúgy, ahogy mostanában a globális felmelegedéssel.)
Viszont Nálad alapos metszés kellene, mert most bár szép ahogy kinéz, de nem fogja elbírni ezt a mennyiségű lombozatot a támrendszer. Na meg az előző évbekben is ha a metszés nagyon hanyagoltad, nem tudott kellő gyökeret fejleszteni a lombozathoz.
Néhány növény nálam is elérte az évszakra jellemző állapotát.
A 3 hetes januári fagyos idő miatt február elején még minden nagyon le volt maradva. A fák is, meg a tavaszi hagymások is, azok még csak februárban kezdtek megjelenni, más években újévkor már kint van a tulipán meg a nárcisz első levele. (Van olyan nárciszom tulipánom, jácintom, amelyik még csak most pár napja bújt ki, mások viszont már majdnem akkorák, mint máskor szoktak, egy hét alatt hihetetlen módon beindultak.)
Ma voltam almát és körtét metszeni, és nagy meglepetés ért: a kertem - a rengeteg víz meg az állandó csepergős idő ellenére - átállt nyári üzemmódra.
Ami azt jelenti, hogy nyáron, ha éjszaka esik 10 mm eső, akkor délelőtt 10 óra felé már lehet kapálni. És ezt nem egy homoktalajon, hanem egy jó vízháztartású, erősen agyagos vályogon.
Két napja még akkora ragacs volt, hogy a fél kertet a bakancsomon hurcoltam.
Erre ráesett még vagy 8 mm, tegnap este még 2.
Ma 11 óra tájban egyszer csak azt vettem észre, hogy a föld kezd szürkülni, ami a tavasz jele, csak veteményezés előtt látni ezt először. Fél egykor már rendesen világosszürke volt. Igaz, 17 fok és meglehetős szél kellett hozzá, de akkor is.
2 arasszal a talajvíz szintje felett.
Persze, ez még nem a veteményezéshez való minőség, mert éjszaka a ragacsos alsó rész fel fogja áztatni a tetejét, de ha lesz még a héten két napos nap, meg az előrejelzések jók, és csak pár mm fog esni, akkor szombaton felrotázom a fél kertet, hétfőn éjszakás vagyok, tehát hétfőn vagy kedden veteményezés, ha minden jól megy. :)
Erre utaltam én is, jó pár héttel előbbre vagyunk szerintem idén. Nálam is éledeznek a ribiszkék és a josták. A dézsában nevelkedő mézbogyóm is elkezdett hajtani már jó 4-5 leveles. Igaz még nem túl nagy, mivel éppen hogy csak egy kis ágat szakítottam a kertészetben egy amúgy is elég kicsi bokorról, így nem került semmibe. :D 2500 forintért vesztegettek egy 1 literes konténerben lévő 40 cm magas növényt. Rablásnak tartottam, így ezt láttam ésszerűbbnek. Azóta meggyökeresedett és növekszik, bár még épp, hogy csak kilátszik a földből.
Köszi, amit írsz, a metszés irányára mindig nagyon figyelek, a fügéknél is sokszor nagyon folyik a leve, ha éppen olyankor metszek, így tudom, hogy figyelni kell. Ma mindenképp valahogy a sár ellenére betipegek a szőlőmhöz és megnézem hogyan is áll. Déli falon fut így sok napfényt kap, ma is sütött rá a nap, így lehet, hogy gyorsan elindul benne a keringés. Jó lenne a héten, maximum a hétvégén. Jó eséllyel még nem indult meg a nedvkeringése.
Nálunk meg épp mostanra lett jó, kora reggel óta hajladoztam rendesen. Elvetettem a borsót, Kobak salátát, retket, valamint a leendő paprika-paradicsom-padlizsán ágyásokba egy csomó mustárt, addigra pont megnő védőnövénynek, utána pedig máris lesz takaróanyag - remélem.
A szőlő akkor kezd könnyezni, ha már megindult benne a nedvkeringés. Ha lehet, ezt az időt ne várd be, korábban végezd el a metszést. Ha mégis, akkor arra ügyelj, úgy vágd, hogy a metszlapról ne tudjon a nedv az alatta lévő rügyre ráfolyni.
Valamikor márciusban metszettem tavaly. Általában a február még elég hideg, bár metszeni már lehetne, csak lefagy a kezem :D. Én a fákkal együtt szoktam a szőlőt is, most már pár hete lehetne metszeni. Két hét múlva tervezem a metszést, mert most vasárnap nem tudok menni a telekre, utána meg igen :).
Szóval jó lesz egy-két hét múlva szerintem. De volt olyan, hogy áprilisban metszettem, na az már elég késői, de baja nem volt, csak könnyezett kicsit. Azért kiszáradni nem fog.
Tavaly te mikor metszetted a szőlőd? Én tavaly meghagytam minden vesszőt, mivel a lugasformához kellett, de idén mindenképp metszek, egy- vagy két hét múlva szerintem jó lesz, te mikor tervezed?
Szeretek korán túl lenni rajta, mert később van más elfoglaltság :). Bár a barackot érdemesebb közvetlenül virágzás előtt metszeni, a többit már lehetne metszeni lemosózással együtt, ha nem esne folyton.
Ráadásul nekem hetente jó esetben csak egy napom van metszésre, de egy nap alatt meg nem tudom az összes fát megmetszeni, mert némelyik nagyon nagy. Viszont ilyen időben hamar be fognak indulni a rügyek, remélem nem kapnak fagyot virágzáskor.
Tél végén egy darabig még nem könnyezik, tavasszal már igen.
Hétvégén a férjem megmetszette az 5 tő szőlőnket, a szomszédasszony most metszi az övét, neki sok van. Mi hideg helyen lakunk, ezt is figyelembe kell venni. Szóval Nálad már bőven lehet, ha oda tudsz menni, de lehet, hogy már folyni fog. Kibírja.
Nem értek annyira a szőlőhöz, ezért csak az olvasottakból indulok ki:
"Az ősz folyamán visszavágott vesszők rügyei érzékenyebbek a téli fagyokra és az esetleges fagykárt sem tudjuk több rügy meghagyásával ellensúlyozni..."
"Téli metszéskor is számolnunk kell a fagykárokkal, így inkább csak előmetszés javasolható, 20- 25%-kal több rügy meghagyásával."
"Hagyományosan a szőlőt tél végén februárban és kora tavasszal, márciusban metsszük."
"Déli kitettségű domboldalakon kezdhetjük meg először a munkát kora tavasszal. Fagyzugos helyeken várjunk, amíg a rügyek duzzadni kezdenek. Kis területen a késő tavaszi metszés előnyös lehet, hiszen látható a rügyek épsége."'
"Olaszországban csemegeszőlő esetében a későbbi metszés eredményeképpen eltolódott a virágzási idő, a fürtök egységesebben termékenyültek, kevesebb lett a madárkás fürt. Emellett az érési idő 2-3 héttel eltolódott a korai és normál metszési időhöz képest."
Mindegyik metszési időpontnak megvan az előnye és hátránya (ez a forrásban fel van sorolva). Nyilván nagy területen nem lehet egy-két napra időzíteni, ott folyamatosan kell metszeni, de kiskertben szerintem jobb a tavaszi metszés. De nincs nagy tapasztalatom, mert 10 tőkét művelek és mindig tavasszal metszem.
Idén úgy néz ki minden egy kicsit előbb jön majd, felénk már hetek óta nem volt negatívban a hőmérő. Így már a hóvirágok és a kankalinok már lassan elvirágzanak a nárciszok lassan nyílnak. Szerintem ebből gondolva elég korai, illetve a TV-ből hallottam, hogy már a mandulafák is valahol virágzanak...
köszi! Bár azt hallottam, hogy a tél végén jobb, mivel általában nagyon könnyezik a szőlő vesszeje, és a hidegebb téli napokkor megfagyhatnak ezek a részek... Szerintem március első felében lesz megmetszve, vagy még február végével a következő hétvégén. Bár még az előtt szeretném, hogy a rügyek növekedésnek indulnak, ne növessze őket feleslegesen a növény.
A szőlő egyáltalán nem érzékeny erre. Sokan keverik a téli fagyokat a késő tavaszi faggyal.
Ha metszés után fagy van nem gond.
A gond az, ha tavasszal a vegetációs időben fagy meg a szőlő.
Ehhez viszont az kell, hogy csak nagyon későn metszd a szőlőt, mert a csúcs dominancia miatt, a tőkéhez közel lesznek alva maradt rügyek is. Így ha fagy után metszed le az elfagyott rügyes vesszőt, akkor az alva maradtak kihajtanak.
Van aki már november végén elkezd metszeni, mégse fagy el januárban a szőlője.
Évek óta figyelem a gyümölcsfák virágzási idejét van, hogy 3 hét különbség is van az évek között az időjárástól függően. A barackfélékkel kezdődik volt év, hogy márc.17-én kezdődött volt, hogy április 10-én csak. Tehát van még időnk, hogy a metszést lemosózást megcsináljuk.
Ahogy juhosttt is írja, fagymentes időben már lehet metszeni. Arra szoktak figyelni, hogy nagy fagy már ne legyen metszés után, nehogy elfagyjanak a rügyek. Szőlő tudtommal érzékeny erre. Most már nem igazán várható fagy (remélem).
A gyümölcsfákat is már illene megmetszeni, de hetek óta nem lehet. Pontosabban jó lenne összekapcsolni a lemosó permetezéssel, szőlőnél szintén nem ártana. Bár valaki elhagyja a lemosót, mert főleg az olajos permetezéssel a hasznos állatok telelő alakjait is el lehet pusztítani. Mindenesetre egyfolytában esik, így permetezni még nem tudtam. Lehet, hogy idén annyira bio leszek, hogy ezt is elhagyom. Csak metszés után mégiscsak sebfelületeket hagyunk a növényen, akkor meg minden egyes sebet le kéne kezelni sebkezelővel. Az meg kicsit sokáig tart.
Felénk a Rába és Csörnöc is rettentően fenn volt már pénteken, ma ahogy jöttem a vonattal már az egész környéken hömpölyög a víz, otthon a lakótelepen sem más a helyzet. Hétvégén szombat éjjel is szakadt az eső. Már három hete tervezem a kertbe lépést, de egyelőre nem tehettem semmit sem, pedig jó lenne a szőlőt is lassan megmetszeni, egyébként még a környéken nem láttam, hogy más is megmetszette volna a lugas szőlőjét, de egyben tőletek is kérdem, ti mikor szoktátok a szőlőt megmetszeni? A magas ágyásomat sem tudtam még földbe süllyeszteni, de lehet, még a héten sem, nagy a sár...
sajnos az időjárás nálunk sem volt kegyes a kertészkedőkhöz, elég nagy a sár és még ez fokozódott vasárnap az eső miatt, hideg, nyirkos idő volt, az ázott talajra ha most rámegyek még több kárt csinálok mint hasznot, ettől függetlenül vettem magokat, pl. csípős étkezési paprikát a neve REKORD, és retekmagot is, megpróbálom
Igen, ezt én sem értettem. De elsősorban nem velem szúrtak ki, mert kb 300 méterre van a másik kertészet. Ráadásul ismernek. Igazából az volt a baja, hogy még nem árazták be, de azért csak kitalálhatott volna rá egy árat.
Szerintem is, de most volt rá időm. :) Következő két hétben a vasárnapjaim is tevékenyek lesznek, így döntenem kellett. Három hét múlva sem lenne rossz, de annyira előre meg nem látok az időben. Sajnos nem a naptárhoz, hanem a szabadidőmhöz kell igazítanom a dolgokat. Azért talán nem lesz rossz így sem.
A paprikákat évek óta április közepén-végén ültetem ki a kertbe. Múlt évben áprilisban nem akartak eladni nekem paprikát a kertészetben, mondván, hogy ugyan van nekik a fóliában, de csak két hét múlva fogják értékesíteni. Mondom, de nekem most kell. Nem adta el :D. Elmentem a másikba, ott megvettem, kiültettem, nem lett baja. Kettőn volt egy kis fagyás, de kiheverték. Mivel május közepétől vizsgaidőszakom van, így évek óta nem tudok májusban ültetni. Szóval ez van, így kell megoldanom.
Betettem pár problémás magot csíráztatni jó nedves papírtörlőre lefedve celofánnal műanyag dobozkákba. Ahol nem kelt rendesen a mag utólag ültetek még előcsíráztatott maggal.
A fene egye meg nem tudom házikerti magokat minek agyoncsávázni....
Nekem tavaly egy egész zacskó F1 mag nem tudott kikelni, mert olyan vastagon volt rajta az a zöld izé, hogy szinte golyónak látszottak. Megreklamáltam, azt mondták minden rendben volt a magokkal.
Nektek nincs problémátok a tmtd-vel csávázott magokkal? (zöld bevonatos) Egy csomószor nem tud normálisan kikelni a növény, mert amikor kihajt a szikelvelek nem tudják kirepeszteni a maghéjat. Ha idejében észreveszem akkor megpróbálom kiszedni kézzel ami vagy sikerül vagy nem vagy leszakad a növény két sziklevele vagy nem.... grrrr...
No igen, pontatlanul fogalmaztam, azt kellett volna írnom, hogy kikelhet. A 10-16 °C végül is nem tévedés, a borsó hő optimuma 16 +/- 7 °C, akkor a legérdemesebb vetni. Arra próbáltam rávilágítani, hogy egyértelműen nem lehet elutasítani a vetést, ahol elég meleg van ott kikelhet, a hőoptimum középértéke a legjobb. Köszönöm a pontosítást.
Elvetettem ma a magokat palántának: paprika (Faludi és Bohócsapka), paradicsom (Chocolate cherry, Yamali blue, Sárga körte, Principe borghese, Green Zebra, Ruthje, Glacier és egy apró finom koktél pari, ami kertben nő mindig, most nevelek belőle palátát), bazsalikom (Genovese), zeller (Albin), karalábé (Szentesi kék) és végül büdöske (Tagetes patula 'nana' és 'Orange Flame'). A magokat előző este beáztattam langyos vízbe, amibe raktam egy kis Biokalt (ez ilyen gyógynövény kivonat, amit magcsávázásra, palántadőlés ellen, később pedig lombtrágyaként használnak).
Aztán jártam a telken is. A homoktalaj előnye, hogy simán tudtam kapálni, gazolni, hiába esett az eső még reggel is. Vetettem fodros levelű metélőpetrezselymet, duggattam hagymát, amit majd zöldhagymaként fogyasztunk, illetve 3x2 méter kaprot is szórtam. Ezeket mind letakartam fátyolfóliával, ennek a legnagyobb előnye, hogy az összes macska szeret rajta feküdni.
Megnéztem, mi van a Kelvedon csodájának a zacskójára írva.
Vetés után 8-12 napra kel, 10-16 °C-os talajhőmérsékletnél. Vetési időre márc-áprilist írnak.
Eddig ehhez tartottam magam (saccra persze, nem mértem a talajhőmérsékletet), és bevált. Nyilván hidegebb talajban is csírázik, de lassabban, és hosszabb idő, míg előbújik. Addig ki van téve mindenféle hatásnak, vagy kijut a felszínre, vagy nem.
Legyünk pontosak: a velőborsó (BAttila által belinkelt oldalon) csírázása 4-5 °C-on indul meg. Egy másik forrás szerint 4,4 °C-on kezd csírázni. Ha ezt eléri a talaj hőmérséklete, akkor kikel. Nem tudom, hogy nálatok hány fok van, náluk van ennyi, viszont a talaj nedvességtartalma bőven van olyan magas, hogyha rámennék kapálógéppel, akkor az jó eséllyel egy nagy lottyanással eltűnne, amikor ráérnék a földre :D
A Tesco-vécepapirnak dupla haszna is van, mert én a palántának való magokat a gurigájába vetem, és ki ültetésnél a gyökerek sem sérűlnek, a papir gurigával együtt ültetem a palántákat.
Tavaly előtt kipróbáltam a garafarmnak volt ilyen zacsija. Én is kapával meghúztam a sekély árkot belefektettem a magszalagot de hát ennek se egyforma szintje volt. Elég jól kelt nem kellett egyelni. Viszont nem occsó. A mag alatti fátyol papír meg felszívódott az újságpapír valószínű erősebb lenne.
Köszönöm a választ, nem akarok sokat vetni, meg a kertem is kicsi. Az újság papir , a sok locsolás hatására talán szét bomlik? a ragasztó anyag pedig csiriz: liszt- és víz.
A Garafarm zacskójában állítólag 3000 szem mag van. Ennyit nem csinálok . Répa sort is csak 3-5 métert. Egyéb növényeknek is kell a hely.
Utánanéztem, a Szentesi kék és a Szentesi nyári kék tenyészideje között 15 nap a különbség.
15 nap körül azért szokott lenni a különbség a legfejlettebb és a legelmaradottabb között.
Akkor már érdemesebb egyszerre csinálni a két fajtát, és a nyári azért mégiscsak minőségibb termést ad.
Idén én is ezen gondolkodom, mert mint írtam, ha a korai megnő, már ízmentes és rágós is (nem fás, azért erre ki van szelektálva).
Még az is szerepel az idei tervek között, hogy a március közepi (vagy idén áprilisi?) veteményezés idején helybe vetéssel megy a nyári karaláb, mert lassabban kel ugyan, de a palántázás mellőzése miatt folyamatos lesz a fejlődése, nem veszítek időt. (Már sok éve palántát csinálok, de a nyárinál most vissza akarok térni a helybe vetéshez.) Mivel a kelés nem lesz egyenletes, ezért a sűrűn kelőket átpalántázom, így időben is ki lesz tolva a betakarítási idő... God machine...
Egyszer vettem magszalagot, ha jól emlékszem salátát. Nem vált be, nagyon hézagosan kelt.
Flanell módszere jó.
Nekem nincs türelmem ritkítani, és csak egy vagy két 5-6 méteres sort vetek, így drazsírozott magot veszek, és szépen egyenként lerakosgatom. Biztos, hogy a magszalag gyártásnál kevesebb munka. Vetés előtt a tenyerem élével tömöríteni szoktam a talajt, hogy a drazsék ne tűnjenek el a laza talajban a mélyben, egyenletesen betakarom, és szorgalmasan öntözöm. Eddig mindig nagyon szépen kikelt, és pont jó lett a répák távolsága, ha a csigák végül nem rágták le.
A fa szerkentyű miatt a láda és a radiátorlemez között 2 cm. légrés van. Nálam nem folyamatos a radiátor melege a buderus kondenzációs kazánomnak egyedi programot írtam be, vagyis bizonyos időkben 19,5 más időkben 21,5 fokot kell tartania a lakásban. Nyilván van több óra mikor a radiátor nem melegít. Persze amikor melegít akkor 27-28 fok van a keltetőkben és fűtés nélküli ciklusokban nem hül le a szoba hőmérsékletére csak valamennyit de pontosan ezt most nem tudom már.
Hát, sajnos, azt kell mondanom, hogy feleslegesen dolgozol.
Ez csak akkor megbízható módszer, ha gyakorlott kertészkedő vagy, és emellett naponta figyelemmel tudod kísérni a kertet, szükség esetén öntözöl is. Na és persze, ha ilyentájt az unalom esz meg, és mással nem tudod elfoglalni magad.
Ha ebből bármelyik nem áll fenn, akkor az a biztos módszer, hogy különböző mélységbe vetsz, és valamelyik majd jó lesz. Aztán majd gyomláláskor ritkítod.
Nekem évente 4-6 sor van ezekből (soronként 40 méter), és úgy szoktam, hogy kapa hegyével húzok egy V-alakú árkot, aztán a magot úgy szórom, hogy az árok aljára és oldalár is kerüljön. Aztán vagy az egyik lesz jó, vagy a másik. (Ezt nagyapámtól láttam, meg ő is a nagyapjától.)
Mivel ennyit nem fogok nekihasalva, kézzel, óvatosan takargatni, ezért csak végigmegyek a soron, és bakanccsal húzok rá földet, 200 m-t betakarok 5 perc alatt. A módszer üzembiztonságára jellemző, hogy így is, nulla öntözéssel is tökéletes szokott lenni a kelés.
A magszalaggal az az egyik baj, hogy minden szem ugyanolyan mélységbe kerül. Ha sok földet teszel rá, akkor a világ végezetéig sem találnak ki a napfényre, ha túl kevés földet teszel, akkor kiszárad a vetés adott szakasza.
Mivel 100 %-os csírázási arány nem létezik, ezért hiányos lesz a sorod.
A papírszalag miatt esetleg görbe lesz a gyökér, mert a papíron nem feltétlenül tud áthatolni.
Ha nem megfelelő a ragasztó, akkor nem, vagy rosszabb arányban kel a mag.
"Én egy bizonyos határig nem szoktam ódzkodni a financiális forrásaim agráriumba történő invesztálásától," - Ezen jót nevettem :D. Köszönöm a leírást, nyáron figyelni fogok a jó fajtaválasztásra. Tavaszra még jó lesz ez a 'Szentesi kék'. A szakaszos vetést úgy értem, hogy hetente vetek 5 magot (vagyis palántánként 3-4 maggal számolok a biztonság kedvéért), aztán egy hét múlva megint ötöt, és így tovább). De összesen csak 15 palántát fogok csinálni, ez tavaszra nekünk elég is, még fiatal állapotban megesszük. Csak eddig gond volt, hogy ültettem egyszerre 10 palántát, egyszerre lett használható mindegyik, de max 2-3 db fogyott el, így egy része mindig elöregedett a földben. Ezt akarom megelőzni most.
Nyárra majd a tanácsok alapján keresek valami nyári fajtát.
Köszönöm a segítséget. Az a kérdésem, hogy jól látom, hogy a keletető láda közvetlen a radiátoron van?
Nekem csak a paprikával van gondom főleg ha februárban szeretném elvetni, mert van olyan fajta aminek a márciusi vetés későnek bizonyult pl. a tulipán.
Láttam, hogy hőmérő van a ládával hány fokon tartod? Éjjel is fűtesz neki?
A Szentesi kék egy rövid tenyészidejű fajta. Az ilyenek általában csak egészen fiatalon jók (már amennyire), ha hagyod megnőni, akkor már ízetlenek lesznek. Ha később termeled, a nyári melegben, akkor már egészen kis méretnél is semmit érő. (Ez konkrétan a Szentesi kékre is igaz. A Szentesi nyári kék az jó nyárra.) Az Idealt nem ismerem.
Én egy bizonyos határig nem szoktam ódzkodni a financiális forrásaim agráriumba történő invesztálásától, minden második évben veszek 39 Ft-ért a Tuskóban három csomag karalábémagot: egy korait (ami rövid tenyészidejű, hűvösebb időben is jól nő), egy nyárit (ami bírja a nyári hőséget és szárazságot), és egy tárolható, késői fajtát.
Eddig nyáron és ősszel még mindegyikkel meg voltam elégedve.
Fiatal koromban, egy újév hajnalán a kápolnásnyéki szétvert vasúti váróteremben olvastam a falra írva:
Mint ahogy a Gigant késői, a kékek között is van, késői és korai is. Elsőnek javasolnám a Szentesi fóliás kék nevűt, azt már lehet most is vetni (elsősorban hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre ajánlják).
A vetésre muskátli földet használok általában a PH-ja miatt aztán pikírozásra spec földet kapnak ,Ezt a kertészemtől hozom és 2 miliméteres bogyók vannak belekeverve amik a szükséges tápanyagot tartalmazza és palánta nevelés ideje alatt 1 evőkanál/10 liter viz adagban öntözéssel illetve a lombozatra spricceléssel kapnak további Woldünger anyagot.
Köszönöm a szavazást :). Azt hiszem, ilyen szentesi kékem már volt, de nem emlékszem már biztosan fajta nevekre. Elmúlt években palántát vettem, most szakaszosan szeretném vetni palántának, mert egyszerre sokkal nem tudunk mit kezdeni, aztán öregen meg már nem olyan jó. Rossz karalábém még nem volt, mindig leszedem még zsenge állapotban, akkor még nyersen is finom :). Fehérből nekem is a Gigant jött be eddig, de mást még nem is nagyon próbáltam.
Hát igen, ahogy leírtad, az tényleg nagyon tuti, a fűnyesedékért nagyon "irigyellek" is, az tényleg a csúcsok csúcsa. A lótrágyát frissen vagy érlelés után szerzitek? Vagy érlelni szoktátok?
Ezt a képet már lefigyeltem.:) Olyan hosszú erőset már vettem. A lecsót szeretem nagyon,én szín erős paprikából csinálom.:) Csemegézni ilyen apróbb fajtára pályázom.. Köszi! :)
Savanyúságnak a feleségem káposztával töltött verziót készített. A paprika Garam F1/Cassovia F1 (erős, halvány zöld/sárga); Csangó F1 (zöld/piros kápia jellegű). A kápia jellegű nem bírta annyira jól, a második évben megpuhult a paprikája. Az erősek viszont ropogósak maradtak a második évben is. A harmadikat nem érték meg :D
Korábban bevágtam néhány képet a tavalyi termésről a 57254 hsz-ben. Azon láthatók is, hogy milyen a termés.
Kedves Fórumtárs! Valamiért nem megy nekem a levélküldés. Négyszer írtam meg,s mikor aláírtam,eltűnt az egész.:( Kiírom a címet,s az én emailemről küldök egy rövidített verziót.:)
Erre a célra nálunk nagyon bejött a Jalapeno. Itt fokhagymával van töltve, de aztán meguntam a magozgatást, és csak úgy üvegbe pakoltam, nagy sikere van.
Egyszerűen így alakult. Van lótrágya lelőhelyünk, plusz mindent komposztálunk, környék összes kaszált füvét (jó sok!) begyűjtjük takarás céljából. Évek során sikerült a sívó homokból jó kis termőtalajt varázsolni. Mindig ázik egy hordóban csalánlé, hagyma-fokhagyma héjak-szárak, plusz ha szükségét érzem, áztatok be kis lótrágyát is, ha szükségét látom valamelyik növénynél, ezeket vetem be. Műtrágyát/tápoldatot nem használunk, mert nekünk megfelel az a minőség, amit így ad a kert. Ha ezt érted bio jellegen, akkor a válaszom igen. De pl. permetezek szükség esetén, mert azt a mi környezetünkben muszáj.
Ma a kerítésen kívülről benéztem a kertemre, sehol nem áll rajta víz.
Viszont párszáz méterrel odébb a ház szabadba nyíló pincéjében víz van, a ház melletti járda alatt olyan 60 centivel van a szint. Ez még annyira nem veszélyes éppen, de azt jelenti, hogy a kert legmélyebb pontján a felszín alatt 10 centire van a talajvíz szintje.
Ezen a részen akartam kezdeni a szántás elmunkálását, ha egyszer - jó esetben 2 hét múlva - már nem egy ragacs lesz a föld, szóval kicsit át kell terveznem a dolgokat. Száraz időben is csak ott lehet rotázni, ahol a talajvízszint felett maradnak a kések 25-30 centivel.
Csak arra lettem volna kíváncsi, mit mondott a fődinnyész, magára vállalta-e a dolgot, vagy hivatkozott valamire, meg úgy egyáltalán.
Olyan esetem nekem is volt vagy három éve, hogy az előző évben vett (viszonylag olcsó) tulipánhagyma nem olyan színű lett, mint a csomagoláson, meg egyébként is az ígért 50 centi helyett 15-20 centisek, szóval semmi nem jött be a csomagoláson lévőkből. (Jobb években szokott lenni 1000 szál tulipánom, tehát nem arról volt szó, hogy én rontottam el valamit.)
A gőz kieresztése céljából írtam egy felháborodott levelet, ám mivel nem bíztam benne, hogy kapok egy új csomaggal, ezért nem költöttem bélyegre, neten küldtem el a Holland Parknak.
Egy nagyon kulturált bocsánatkérés jött válaszként, és az volt a magyarázat, hogy Hollandiából kapták a hagymát, és feltehetőleg a hollandok keverték össze. Ja, és a lényeg: kérte az illető a címemet, és megígérte a kárpótlást, kérdezte, milyen hagymát szeretnék jóvátételként.
Mivel már szezon vége volt, kardvirágot kértem, az még nem volt különösebben elkésve.
Egy héten belül ott volt a doboz - ingyen, természetesen -, 8 csomag kardvirággal, a többség drága fajta.
Hát nem tudom, én életemben kétszer vagy háromszor vetettem borsót februárban, de először a hideg talaj miatt nem fejlődtek, utána meg bejött egy hosszabb hideg idő, akkor meg az volt a baj. Még a fagy sem ártott a kikelt pár centis növényeknek, amikor később jött a hideg, de akkor is leálltak.
Lehet, hogy valami védett helyen, ahová odatűz a nap, érdemes februárban, de én úgy tapasztaltam, hogy március eleje előtt felesleges. (Pedig mivel öntözés nélkül termelem, én is a minél korábbi kezdés híve vagyok.)
Pár nap mulva teszek fel képeket a kimaradt a kimaradt magokból,s azok mennyiségéről. Ha valakit érdekel szivesen elpostázom. Viszont nem kaptam cseresznyepaprika magot, s valami más erős is érdekelne. Esetleg savanyúságnak alkalmas csili.
Festékfilc a megoldás az nem jön le mindenféle viztől :-) Kihajtott az első paprikám egy fehérözön :-) este lejön a szekrény tetejéről és megy a napozóba :-)
Nagyon közeledik a tavasz kutyasétáltatás közben ezt a mandulafát találtuk:
Megkérdezhetem, hogy miért? Bio jelleggel szeretsz kertészkedni? Vagy a természetes utat kedveled ? Esetleg elutasítod a műtrágyát/tápoldatot? Érdekelne :)
Hát kimentünk ma nagy reményekkel (borsóvetés, hagyma duggatás, ilyesmik), amelyek dugába dőltek, mivel kicsit sem alkalmas még a talaj. Talán jövő héten.
Egyszer én is próbálkoztam hasonlóval, de kíváncsi voltam a zöld húsúra is, hát vettem abból is. Tapasztalatlan voltam, úgyhogy sima filctollal írtam rá a poharakra, melyikben milyen mag van, és az öntözővíz naná, hogy lemosta a feliratokat. Nem zavartattam magam, egy vállrándítással megfogadtam, hogy becsszóra nem szedek le egyikről sem másik fajtát, mint amit terem. Aztán jött a kopp. Ugyanis volt olyan sárgadinnye ami 1. éréskor zöld, éretten sárga volt. 2. éréskor halványzöld, éretten sötétzöld 3. éréskor halványzöld, éretten sötétzöld volt. :D Végigkóstoltam az összeset... csak azért is. Aztán évekig ránézni is alig bírtam a sárgadinnyére. :)
Én e-mailben érdeklődnék magok iránt. Persze csak akkor, ha nem lehet palántát kapni ;)
Jólvanna, mondom, hogy csak csilik:)) Azt meg Te nem szoktál. A többit vasárnap vetettem, de csak a paprikákat. A paradicsomot megesküdtem, hogy március előtt nem. Itt a panelban a paprikákkal is nagyon kell matekozni a fényért, és fűtetlen helyiség sincs, semmi értelme nem volna. Na jó, 2-3 Lugas F1-et csak azért, hogy legyen korai. Meg mert szeretném kipróbálni azt a tavaly itt látott PET palackos módszert.
Ne őrits meg.....már itt tartasz ?! tükörbe néztem s mintha sárga lennék ?! :)))
Én jövő héten vetek mindent mert hétfőn kapom meg a paprika és pari friss magokat amiket az AGROSEL webáruház összerakott . Fene se tudta, hogy itt van Kaposváron a webáruházuk megdícsérem a tulajt mert tegnap adtam le a rendelést és személyesen ő ma reggel szólt, hogy a helyi gazdaboltban mától átvehetem.
Addig is kifertőtlenítem az edényeimet, előkészítem a dithant, eszközöket, felszerelem a radiátorokra a távtartó szerkezeteket amiket gyártottam, hogy 27-28 fok körül tarthassam a kelési hőmérsékletet.
Beteszek ide egy tavalyi képet ....mert tetszik. Idén is ez a cél !
Tulajdonképpen azért fújtam fel a pofámat mert tavaly 7 féle sárgadinnye magot próbáltam a vetéstől a kiültetésig pontosan azért, hogy eldöntsem, hogy egy év múlva melyik finomakkal érdemes foglalkozni, végigkísérték a jelölő kártyák és mikor a beérett terméseket leszedve összehasonlítást tettem a tasakon levő képekkel hát bizony voltak gondjaim, hogy a gondos munkám ellenére én kurtam el valamit vagy mi nem stimmel. Aztán most válogatva a garafarmos tasakokat láttam az ellentmondásokat, hogy vagy még arra is lusták voltak, hogy két különböző dinnye névhez különböző képekkel adják a tasakot vagy ha egyforma a dinnye akkor mi a francnak kell más-más-néven futtatni őket?. Most ezzel az akcióval pont kerül az I -re.
Tavaly a tulipán és a habanero februári vetéssel későn érett be, ezért hoztam előrébb egy hónappal a csiliket. A többi paprika még csak most lett elvetve.
Akkor iden lesz dinnyed boven, es meg ki is valaszthatod, hogy neked melyjk a legjobb :). En ezt nem vallaltam volna, mert ennyi dinnye az osszes agyasomat elfoglalna :D.
Sut a Nap, talan ma lehet kerteszkedni :). Helyette en ma egesz nap az egyetemen ulok este hatig. :( Remelem azert holnap is szep ido lesz. A magok (be)vetesre keszen allnak.
Jó lesz az! Nálam a csilik jártak hasonlóan. Idén egy hónappal előbb vetettem, azaz január végén, és hát mostanában nem sok napsütésben volt részünk. Így kicsit nyurgák, de már azért lombosodnak is lassan. De nézzük a jó oldalát: nem kell majd nagyot hajolni a szüretkor:)
Gratulálok! Én is hónap elejétől készültem a borsóvetésre, de végül nem jött össze - amikor jó idő volt, mindig volt valami itthon, amiért nem sikerült kimenni. Én azért vetem (vetettem volna) korán, mert letermés után oda még savanyítani való paprika kerül. De talán még ma-holnap is jó lesz, nedvesség az van most bőven.
Ha jól tudod előadni magad és kitartó vagy, akkor ingyen maghoz juthatsz! :D Na meg féltek, hogy Tintus komolyabban kiveri a balhét amit nem akar a cég, ezért ez olyan "szájbefogás" alapon küldtek mindenből párat, hogy legyen. (semmi személyeskedés Tintus felé, csak én a másik oldalról is értem a dolgot)
Bár ennyi magból annyi dinnyét lehet vetni, amelyből bőségesen jut eladásra is még ha minden nap csak dinnyét eszik egy család akkor is :) Nekem fajtánként max 1 csomag ha elfogyik és még így is annyi dinnye terem, hogy a jószág is eszik belőle.
Most folyamatosan elég jó időt mondanak, a február tényleg kimondottan meleg volt, úgyhogy jól döntöttél :). Néha be kell vállalni a rizikót, és néha be is jön :).
Én már harmadik éve használom a Jiffy korongokat és nagyon jó tapasztalatom van róla. Nem tiszta tőzegből, hanem tőzegmohából préselik össze. A paprika, a paradicsom, az uborka, a cukkini, a tök, a padlizsán abban kelt ki. Utána a nagy tejfölös pohárba palántaföldbe ültettem át (persze a tőzegből nem szedtem ki a növénykéket), majd amikor már jó meleg volt, akkor mentek a helyükre a kertbe. Első lépésként megszívattam vízzel, a kikelésig nem kellett a vizet pótolni( a kis mini üvegházban voltak, nekem az Aldiból van), aztán pedig a tetejét levéve kétnaponta egy kicsit megpermeteztem őket. Ezer darabos kiszerelésben vettem a gazdabolt.hu oldalon, úgy került olyan 15 ezer párszázba, házhoz hozták, nem kellett rohangálni sehová.
Kikeltek a paradicsomagok, amiket múlt héten szombaton ültettem el. Van egy kis probléma: a szekrény tetején tartottam őket amíg kikelnek viszont tegnapig nem tudtam folyamatosan figyelni - volt itthon némi fennforgás fűtésszerelés stb-, kb egy nap késéssel szedtem le őket a "magasból. Most kivittem a világosabb és hűvösebb előszobába és kapják a fényt a maszek összeállítású LED-es palántavilágító lámpából. Hát remélem kinövik ezt a kezdeti nyurgulást.
Február elsején vetettem el a borsót (kifejtő). Ma megkapargattam a sorokat, 5 centis gyökerük (vagy csírájuk?) van már. Eddig úgy tűnik, hogy jó ötlet volt a korai vetés. Egész februárban 5-10-15 fok körüli hőmérséklet volt itt délen. Valamelyik nap 17 fok volt. Éjszaka 3-6 fok körül.
Egyszer volt csak fagy, -2 fok, de csak a talaj felső 2-3 centije fagyott meg.
Hamarosan vetek velőborsót is. Lassan itt az ideje, csak ne esne már annyit.
Mivel nincs talaj, nincs sok gaz sem :). Viszont a fóliát fel kell mosni néha, ezt a soroksári üzemgazdaságban (ott is van hasonló az egyetemnek), a nappalisok szoktak hipós vízzel felmosni. Mi szerencsére csak megtekintettük. Habár nagyon jól összerakott rendszer, nekem nem nagyon jön be a kőzetgyapot és a folyamatos tápoldatozás, elég természetidegen. Viszont termésmennyiséget tekintve a legjobb, meg persze talajból fertőző dolgok sincsenek, nem kell vetésforgót tartani, és a talajuntság is ismeretlen fogalom itt.
Pár napja jeleztem kifogásoltam a sárgadinnye magok tasak képeit a garafarm-nál. Meg jött a válasz. Ha valakinek kellenek magok küldjön bátran válaszlevelet van bőven mag, próbálkozzatok e kitűnő behűtött gyümölcs fajtáival :))))
Igen, az öntözésnél az aktuális talajállapotot kell figyelembe venni, nem nagyon lehet a kétnapi öntözést tartani. Ha esik az eső, ugye alapból nincs értelme, illetve ha kötöttebb a talaj, jobb a víztartó képessége, akkor szintén fölösleges. Homokon mulccsal el lehet érni ezt a víztartó képességet, nekem a zöldségeket a 40 fokban is elég volt 2naponta öntöznöm, de ahol fedetlen volt a talaj, ott akár reggel és este is szükség volt kisebb vízpótlásra, ráadásul a talaj betonkeményre tömörödött és elfolyt a felszínén a víz.
Homoktalajjal nincs saját tapasztalatom, de kötött talajon való viselkedése alapján azt mondanám, hogy a rajta lévő termés mennyisége és a talaj nedvességtartalma alapján öntözz.
Vagyis, ha van valami nedvesség a talajban, termés pedig csak kevés van rajta éppen, akkor nem kell öntözni. Amikor éppen sok félméretű zöld van rajta, vagy főleg ha éppen érik egy nagyobb adag, akkor kell a sok víz. (Két naponta azért soknak tartom, még homokon is. Legfeljebb, ha nagyon keveset kap egyszerre, vagy 35 fokok vannak huzamosabban.)
Hmm...lehet, hasonló volt a gond nálam is, már nem nagyon emlékszem, de mintha pirosodott volna a végén. Mondjuk akkor már nem kóstolgattam. Köszönöm a választ. :)
Nekünk Black Pearl van (legalábbis teljesen úgy néz ki, név nélkül vettem a piacon), az éretlenül fekete. Míg fekete, nem annyira erős, míg növésben van a termés, épp, hogy egy kicsit csíp, de bepirosodva már alig bírom megenni.
Igen, azt hiszem szét kell szedni, és két kört csinálni. Úgy olvastam hogy a málnát érés idején két naponta locsolni kell. De mi van a folyton érő málnával ? Azt egész nyáron két naponta kell locsolni ?
eleve úgy vásároltam a chilket, hogy volt rajtuk termés, nagyon szépek voltak, az egyik sárga a másik narancs sárga termésű volt, nem kóstoltam csípett e :)
Hát hogy 10-ből 9-en gondolnák így... Szerintem csak 6-an, 7-en.
Viszont hogy a gumó az vetés lenne, azt szerintem 10-ből legfeljebb 0,5-en gondolják. :)
De hát mint írtam, nálatok is van egy nagyjából mindenki által használt nyelvhasználat, ahogy nálunk is (a magok ültetésével), ettől az még nem helytelen, ha mindenki tudja, miről van szó.
Nyilván az emberek elég nagy része tudja, mi a hivatalos verzió. De mivel ez nem egy profi szakemberek számára létesült oldal, ahol ragaszkodni kellene a szakzsargonhoz, ezért szerintem nyugodtan használja mindenki a saját tájegységére jellemző kifejezéseket.
(Ahogy írtam korábban: tudom én, hogy a macska a tankönyv szerint elleni szokott, de én akkor is úgy mondom, hogy megfialt... És ha valakinek ez nem tetszik, az legyen az ő problémája.)
Ha fennáll a kimosódás veszélye, akkor lehet, hogy a szalag jobb lenne, sűrűbb kiosztással, ott egy helyen csak harmada víz megy ki, mert a csőnél 3 lyuk van egy ponton.
De különben a homok jobban elissza a vizet, így a gyakoribb, de kisebb mennyiségű víz sem számít annyira hibás dolognak, mint kötött talajon.
Hát igen, mondjuk a tiszta tőzeg nem a legjobb. A nagyobb növényeket (paprika, pari) át fogom ültetni cserépbe, így csak a tűzdelést spórolom meg.
Most igazából a magvetéssel járó földezést akartam megspórolni. Azért itt a lakásban fogok egy nagy tálcát, csomó cserepet, földet szórok bele, a többiek meg kiakadnak mindig, hogy úszik a lakás (pedig takargatok mindent meg takarítok, de mindig van egy cserép, ami kiborul). Most ezt szeretném megelőzni :D. Máskülönben én sem szórakoznék ezzel.
Hogy aztán mennyire szuperálnak, majd kiderül. A tőzeg egyébként nagyon jól tartja a vizet, leginkább emiatt alkalmazzák. Valóban van egy olyan hibája, hogy ha hagyjuk kiszáradni, akkor viszont nehezen szívja meg magát megint. Hogy sikerül-e megelőznöm a kiszáradást és a túlöntözést, az kiderül a közeljövőben. Mindenesetre neten találtam jó és rossz tapasztalatokat is.
A tőzeg magában nem nagyon alkalmas palántanevelésre. Hamar kiszárad. Nem tartja a nedvességet. Ha túlöntözzük, akkor tocsog és kész a palántadőlés. Ezek csak piaci termékek. Kertészetekben is, ahol tőzeget alkalmaznak, ott is keverik komposzttal, homokkal.
itt még növésben.
ezek julius 15-i felvételek voltak.
A földiepernél így működik? 
április 9.-i helyzet volt az egyik ablakban.
valahol Szentesen van kertészetben.
