Elképzelni is nehéz, vajon hogyan férhet el 1290 kilométernyi tenger- és óceánpart, 30 nemzeti park, 6 aktív és 61 szunnyadó vulkán, esőerdő, felhőerdő, több mint 5000 állatfaj és közel ötmillió lakos egy Magyarország felénél alig nagyobb kis országban! Nem túlzás azt állítani, hogy Costa Rica zsúfolásig van különleges látnivalókkal és természeti kincsekkel
ételfestéket használnak a színezéshez, ami teljesen elterjedt biztonságos. Egyébként a színt szokták hínárral vagy csalánnal is elérni, de az ételfesték nyilván az egyszerűbb megoldás
Miután az ír katolikus egyház 1631-ben hivatalosan is ünnepnappá nyilvánította Szent Patrik halálának évfordulóját, az ünnephez a 18. század végéig a kék szín kapcsolódott. Az 1798-ban kitört ír felkelésig ugyanis az Ír Királyság lobogójaként a kék zászlóalapra elhelyezett aranyhárfát használták. Egy nézet szerint a felkelők zöld lóherét viseltek a kabátjukon (lásd a The Wearing of the Green /A zöldviselés/ című, búskomor hangvételű korabeli népballada), így vált a zöld szín a nemzeti emlékezet és az ellenállás részévé, és ezért váltotta fel a zöld háttérszínként a kéket az aranyhárfa mögötti zászlófelületen. A zöld szín tehát többek között a lóhere és a sikertelen ír felkelés révén vált az írek és Szent Patrik napjának jelképes színévé, de a szín „más környezetből” is beemelkedhetett az ír öntudatba. Írországot hatalmas legelői miatt smaradszigetnek is nevezik, egy ősi néphiedelem szerint pedig a zöld szín viselésével elkerülhető a koboldcsípés.
