Itt sok év hagyományát ápolva bebizonyítjuk, hogy a HUSZ-on vannak, akik a fejükkel is képesek gondolkodni. Kötetlenül, akár könnyed, profán, hétköznapi témákon is.
On: több mondatban kifejtett, tényleges elgondolkodás, akár egymásra reagálva, megvitatva.
Off: egysoros felvetések (nem csak állítjuk, be is bizonyítjuk, hogy elgondolkodtunk), köszönések, csevegések, pletykák, más topikok kitárgyalása, üzengetések, élménybeszámolók, melyet nem követ elgondolkodás.
Szia Csalitszeráf! "Sokaknak volt rá szüksége, ezért a világ legjobb szívsebésze elvállalta..." És szerintem bárki lehet hálátlan.
A történet nem Istenről szól, hanem a hitről. Írhattam volna bármilyen szót, aminek az értelmezéséhez hit kell. A lényeg, hogy egy olyan dologról legyen szó, aminek konkrét bizonyítékokkal nem lehet sem cáfolni, sem alátámasztani a létezését. De mivel a hozzászólás (162285) megírásakor pont annak a szónak a jelentésén gondolkoztam, ezért így íródott meg.
Hinni bármiben lehet, sőt olyan is van, hogy struccként homokba dugjuk a fejünket. Pl. van olyan bolti élelmiszer, amit szeretek, és szándékosan nem olvasom el az összetevőiről szóló részt a csomagoláson, mert akkor nagy lenne az esély arra, hogy többet nem vennék olyat.
"De mivel egyiket sem lehet bizonyítani a gyógyult beleegyezése nélkül, így számára marad a hit."
A gyógyult beleegyezése nélkül nem is vizsgálják, kivéve, ha a sebész felszívja magát és feljelenti becsületsértésért. Azon túl, ha a beteg úgy véli, hogy a sebész ártott neki, nyitott számára az út, hogy beperelje az intézményt és az orvost, illetve az orvosi kamaránál is panaszt tegyen az ellátására. Abban az esetben viszont már egy orvosi bizottság kivizsgálja a beteg műtét előtti dokumentumait, a műtét lezajlását, illetve a műtétet követő egészségügyi állapotát és meglehetősen jól bebizonyítható vagy az egyik vagy a másik.
Amellett, hogy a sztori még mindig sántít, mert a világon soha, sehol, senkit nem műtenek meg a beleegyezése vagy a hozzátartozói beleegyezése nélkül. Ergo, ha a fontos ember nem hitt a sebészben, akkor nem is kellett a kése alá feküdjön, kereshetett volna másik orvost vagy elutasíthatja a műtétet... Ha a kése alá feküdt, és bizonyíthatóan rosszabbul lett tőle (ami kevéssé valószínű, hiszen a "halálán volt" és most meg partira jár, ahol leoltja az orvost, ergo csak jobban kell legyen), akkor továbbra is fennáll: perelhet. Mivel fontos ember, még pénze is lehet rá... ;)
Szia! Mások nevében nem tudok nyilatkozni, csak a saját véleményemet tudom elmondani. Az említett történet nem "Istent" mutatja be, hanem az emberi hitet. Azaz hiába a sebész gyógyította meg a beteget, attól még a beteg hiheti azt, hogy magától hamarabb gyógyult volna meg, de elhihette volna a valóságot is. De mivel egyiket sem lehet bizonyítani a gyógyult beleegyezése nélkül, így számára marad a hit.
Az alapkérdés az volt, hogy mit jelent a szó az átlagember számára ma. És mivel nem egy kézzel megfogható dologról van szó, így hit kell hozzá. Lehet hinni, hogy az a szó tartalmatlan, vagy hogy hazugság. De lehet hinni más verziókban is. A történet számomra annyit segített, hogy sokszor a nyilvánvaló dolgokat is figyelmen kívül lehet hagyni, ha mást akarunk hinni.
"Ha a beteg nem hitt az orvosban, de a műtét eredményes volt, akkor miért nevezi kontárnak?" Azért nevezi kontárnak, mert már eleve voltak ilyen gondolatai, de gyógyultan(!) még inkább felerősödtek azok a gondolatai, hogy nem is lett volna szükség műtétre. Egyre erősebb lett a hite abban, hogy a sebész csak ártott neki.
"Milyen alapon feltételezi, hogy a műtét nélkül hamarabb meggyógyult volna?" Ezt akarta hinni, és el is hitte.
A jószándékú dicséretet és a kisgyermekeknek költött mesemondást mióta szokás egy kalap alá venni a gonosz, manipulatív, tudatos megtévesztéssel, a rossz szándekú hazugsággal, és a hazugságok terjesztésével?
Amúgy a kérdesekre nem válaszoltál... hiába tartod jónak őket... :)
Szia Rendszer.hiba! Jók a kérdéseid. Mindenki hihet el hazugságot (te is, én is), amíg nem tudjuk megkülönböztetni az igazságtól. A baj ott kezdődhet, ha valaki rájön az igazságra, de még mindig ragaszkodik a hazugsághoz.
Néhány gondolatomat megosztom másokkal, talán épülhetnek belőle, mint én a másokéból. Persze ebben lehetnek hazugságok is, amíg rá nem jövök, hogy az hazugság. Nincs szándékomban hazugságot terjeszteni.
Ha szigorúan veszed, akkor igen, szoktam hazugságot létrehozni. Pl. egy barátom (a testvére temetésén) megkérdezte tőlem, hogy szerintem ő most hogyan néz ki. Az válaszoltam, hogy jól. De visszamosolygott rám, és csak annyit mondott rá, hogy na persze. Másik esetben a hároméves unokahúgomnak mondtam el egy éppen akkor rögtönzött mesét az égig érő virágról. Tudnék ilyen példát sokat felsorolni, de szerintem nem ezekre gondoltál. De ha mégis ezekre gondoltál, akkor szoktam terjeszteni is. Pl.: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166330741&t=9113913
Az egészségügy nem így működik, ki finanszírozta volna azt a műtétet, ami a leghalványabb eséllyel se kecsegtet. Plusz miért lenne egy fontos ember ennyire hálátlan. De mivel látom, hogy ezt te csak úgy kitaláltad, ezért mindegy is.
Istenhez viszont abszolút nem köthető, mivel a történetbeli szívsebész a történet szempontjából egy létező, tapintható lény, nem egy láthatatlan entitás, amiről egy társadalmi csoport úgy véli, hogy van és tesz csodákat. Az nem puszta hitkérdés, hogy hiszünk-e a létező szívsebészben, annak a létező tudásában és tehetségében, illetve egy megtörtént műtétben, ami heget hagyott a testen és amit dokumentáltak az operációban résztvevő személyzet részéről.
na pont ezt akartam megfogalmazni, tökéletes. suta történet. az a lényege, annak, amit itt mindenki szeretne mondani, hogy a hitnek, pláne Istennek ebben a történetben semmi szerepe nincsen, még mögöttes tartalomban sem.
Mi mutatja ebben a történetben, hol van az leírva, hogy mit jelent az átlagember számára ez a szó: „Isten”? És ráadásul ez a történet mondanivalója????
A műtét sikerült, a beteg meggyógyult, ez csak úgy lehetséges, ha az orvos értette a dolgát, egy sikeres szívműtétet egy kontár nem tud elvégezni.
Ha a beteg nem hitt az orvosban, de a műtét eredményes volt, akkor miért nevezi kontárnak? Milyen alapon feltételezi, hogy a műtét nélkül hamarabb meggyógyult volna?
Soraidat olvasva úgy érzem magam, mintha nem is egy nyelven beszélnénk, de hogy az agyunk nem egy srófra jár az egészen biztos.
Duma. Mellébeszélés. A hazugság és a manipulációs szándék az marad, ami, függetlenül attól, hogy van-e egyetértés pl a hitben.
Minden értelmes ember megérti ezt, amit leírtam.
"A manipulatívnak szánt hazugságokat tartom ostobaságnak, s azokat meg ostobáknak, akik a nyílvánvaló valótlanságokat elhiszik, terjesztik...vagy létrehozzák."
Szerintem nem lényegtelen számodra, hogy valakivel egyet értesz, vagy sem. Ha lényegtelen lenne, akkor nem neveznél ostobának olyanokat, akikkel nem értesz egyet.
Ne a szereplők között keresd a megoldást. A leírt sorok nem "Istent" ábrázolják, hanem hogy mit jelent az átlagember számára ez a szó. Ez a történet mondanivalója. Ahogy emberünk nem hitt és nem bízott sohasem a sebészében, úgy nem hisznek az emberek abban, hogy e szó mögött akár valós tartalom is lehet. De ha létezik, akkor is csak egy gonosz, hazug kontár.
Viszont ez, bár állitólag nem teljesen így történt... :) , ám tanulságos példa ... pl a kormánypárti "keresztény-konzervatív lelkülettel" bírók gondolkodásmódjára...
Napjainkban is ... :((((
Az idézőjel szándékos... Szerintem a magukat keresztény értékrendünek vallók közül kb tízezerből talán egy, aki magáénak vallja a Jézusi tanítások szellemiségét, erkölcsiségét... S tán még ennél is kevesebb az, aki betertja a Tízparancsolatot.
A manipulatívnak szánt hazugságokat tartom ostobaságnak, s azokak meg ostobáknak, akik a nyílvánvaló valótlanságokat elhiszik, terjesztik...vagy létrehozzák.
Hogy vélem megegyező vagy ellentétes véleményen van, irreleváns.
Elsőre azt akartam írni, hogy ennek a vidám topikban a helye, de aztán rájöttem, hogy ezen sírni tudnék, mert jelenleg ugyanilyen rangkórságos kivagyiságok vannak hatalmon.
ezen gondolkodtam el, bár se Istent, se Máriát nyomokban sem tartalmaz ;) (viccnek volt titulálva.....)
A második világháborúban Magyarország hadat üzent az USA-nak. A magyar nagykövet bement a washingtoni külügyminisztériumba, majd átadta a hadüzenetet. Ezután a következő beszélgetés zajlott le: Amerikai külügyminiszter: - Mi az Önök államformája? Magyar nagykövet: - Királyság. - És ki a királyuk? - Nincs királyunk, hanem kormányzónk van. - Ki a kormányzó? - Vitéz Horthy Miklós tengernagy. - És van Önöknek tengerük? - Az nincs. - Értem. Van az USA-val szemben területi követelésük? - Nincs. - Van valamilyen országgal szemben területi követelésük? - Igen. Ausztriával, Csehszlovákiával, Romániával... - Értem. És azokkal szemben is hadat viselnek? - Nem, ők a szövetségeseink.
Szia! Mi a különbség a tanmese és a kamu között? Előbbi általában szintén nem valós történet, de okulásképpen íródott. Utóbbi meg egyszerűen be akarja csapni a hallgatóit valamilyen önérdektől vezérelve. A két dolog közötti fő különbség a "mesék" megszületésének okai: tanítani, vagy megtéveszteni akar. Nekem nehéz a szívsebész sztorijába azt belelátnom, hogy bárkit is be akarna csapni. De lehet, hogy ez csak azért van, mert tényleg ostoba vagyok, és nem ilyen dolgokkal kellene foglalkoznom, hanem azzal, hogy miként lehetne nagyobb vagyont és hatalmat szerezni. Mert ugye ez a normális gondolatmenet ebben a világban.
Mondjuk azt sem értem, isten hogy került bele, mert szólhat a nagyképűségről, a hálátlanságról, az orvosi (okos emberi) kétségekről.. és egy bugyuta íróról, de isten nincs benne.
Tudjuk, vannak híres szívsebészek (egyet ismerek), akik imádkoznak műtét előtt, de szerintem ez csak fedősztori, ha nem sikerülne a műtét.
Szemész ismerősöm mondta, hogy hiába a tapasztalat, hiába a tudás, minden emberi szövet más és más, ezért kiszámíthatatlan egy műtét kimenetele. (Mondjuk ő is együtt imádkozik a betegeivel műtét előtt, ha kérik.)
Egyébként szerintem egy sikeres műtét után ritka, hogy valaki ilyen pökhendi és hálátlan lenne. Na jó, egy emberről el tudom képzelni. Tugggyuk kiről. Már ha csak azt nézem, hogy Iványiékkal mit tett...... :(
Szia, a történet kitalált. Nem ismerem pontosan a világnézetedet, ezért nem is tudom, hogy te miért látod így ezt a pár sort. Számomra a környezetem adja a viszonyítási alapot. Itt bőven van példa arra, hogy utólag a megmagyarázhatatlan csodákat is saját érdemként kezelik az emberek.
A történet egyik fő mondanivalója az, hogy hitbéli dolgokat nem lehet bizonyítani. Akkor sem, ha nagy eséllyel igaz. Azaz, van lehetőség kételkedni, és másban hinni. Csakhogy a ma embere általában már nem úgy gondolkodik, hogy mit hiszek, hanem úgy, hogy "én tudom", holott a tudása sem bizonyítható.