Volt egy ember, aki kereste/kutatta a magyarokat sírokat külföldi temetőkben. Ő olvasott rá a to mori névre, azt hitte -Ő is))-, h talált valaki földit. Kisvártatva rájött, h a memen is ott volt ÁM előtte, csak az ink-riminalisztikai szöveget közvetlen megelőző betűvéseteket csalárd, jó erkölcsbe ütköző módon eltakarta testi szemei elől a moha és páfrány, a lomb, a mállás/erózió, morzsalékosodás, és az idő vasfoga is kivette belőle a részét..
Ismét metaforák, ismét számomra megfejthetetlen utalások. Azért is szűken, konkrétan: 1) Tomori majdnem-főpap vezette (húzódozása ellenére, ideiglenes parancsnoknak választva) a kb. 22 ezres királyi sereget Mohácsnál a kb. 300 ezres (ebből fegyveresen harcoló kb. 70 ezer) oszmán sereg ellen. Mivel a sereg elit-része lengyel és cseh fizetett zsoldos volt, a saját korában nem használták a "magyarok" v. "magyar sereg" kifejezést, a fogalom ismeretlen volt. Tomori már tavasztól óriási munkát végzett, talán az egyetlen, aki mindent megtett, még egy kicsit többet is, mint amit lehetett) 2.) Tomori Viola néprajzos a 30-as évek végén, 40-esek elején. - Hevesi András reménytelen szerelme. (Hevesi ugyanis csak a 80 kilós nőkre gerjedt, és TV ennek megfelelt.) - Más Tomoriról, a metaforákon kívül nem tudok. És amit nem tudok, ami nekem kitalálhatatlan, az néha dührohamra késztet, néha beírásra.
Nem fetétlenül az agyadban -mert az lám önreflexiójában feltárta 'anamnézisét'-, sokkal inkább a szokásaidban, többé-kevésbé rögzülő beállítódásaidban(inprinting).
"Haladjon a korral, süssön Váncza sütőporral."
/Nekem meg csak az érdekes-értékes-ritka-keresett és reveláns gondolatok hiányoznak sokszor mindig, amidőn a releváns papír-írószer boltok, valamint a nyomtató-festékpatron lerakatok csordultig/dugig vannak. De, h a monitor lenne a múzsa?? Az, -ám!!:-)/
Mindenképpen csatlakozni érdemes valamilyen (online vagy nyomtatott :) közösséghez, akiknek szimpatikusak a dolgai neked - és nem mellesleg elfogadják a műveid, stílusod stb. Enélkül nagyjából semmi esélyed, ha nem vagy zseni, vagy kiváló reklámszakember.
Oh, mikor már feladtam, hogy választ kapjak költői kérdésemre, újra élet rázódott a fórumba. Örvendek.
Köszönöm az újabb ötleteket publikálás kategóriában. Én is gondoltam efféle webes tárhelyekre, de igazából nem találtam meg a tökéleteset...már ha ilyen létezik, bár semmi sem tökéletes, vagyis bizonyára nem létezik, de a tökéletesre legjobban hasonlítóra sem leltem még rá.
(Az is igaz, hogy mindezek mellett valamiféle megmagyarázhatatlan okból kifolyólag az én agyamban a publikálás - az az igazi - elválaszthatatlan a papírtól, a nyomdaszagtól meg a könyvkötéstől, de sejtem, hogy ez ma már elavult hitvallásnak tűnik, és az eredetileg felvetett problémámban nem tértem ki ilyen részletes igényekre, és amúgy is ki vagyok én, hogy részletes igényeim legyenek. Csak gondoltam megosztom, mert olyanom van most.)
2008. november 15., 09:00 Kortársunk a reneszánsz – reneszánsz kérdések, mai válaszok Tudományos konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Reneszánsz Év 2008 keretében .. Szabó T. Anna költő, író, műfordító Reneszánsz szerelmi minták felbukkanása Szabó Lőrinc műfordításaiban .. http://www.pim.hu/object.6edf89fa-201a-4205-99c7-190cf2ae4e72.ivy
2008. november 24., 19:00 LégyOtt - Nyugat 100 – Babits Mihály Ebben a hónapban Lévai Balázs beszélgetőpartnerei Lator László és Szabó T. Anna
Kicsoda és milyen módon és milyen fokon valódi? És mit jelent valódinak lenni? Effektív módon létezni. A szavakat beváltani. A mindennapi kötelességet megtenni. Az óra követelményét felismerni és megtartani. Új és nagy mérték. Kicsoda milyen mértékben tudott átvalósulni és megvalósulni. Nem úgy általánosságban. Ténylegesen, minden órában, nem elvileg, hanem konkrétan itt és most és ma. Nem nagy szájjal beszélni róla, és hirdetni és írni róla és szónokolni. Ez svihákság. Ha az ember ezt a kérdést bárkinek fölteszi, máris lemérte. Ki az, aki maximálisan önmagát megvalósultnak tarthatja, nincs adóssága és nem tartozik sem a más, sem a maga létének és nem tévelyeg állétezések zavarában. Ki az, aki a turba-ból kimászott? Önmagát mindenkinek meg kell valósítania. Alku nincs.Ebben az átvalósulásban a tükör a varázslat, ami a világ, a jázmin és az olaj, a káprázat. Valódinak kell lenni. Létemet az utolsó fillérig be kell váltani. S mivel az egyetlen valóság Isten, hozzá hasonlóvá kell válnom, minden egyéb elporlad és elmúlik és az enyészetben eloszlik és amikor az ember meghal, csak azt viszi magával, ami valódi, a többi a nemlétezőben marad. Csak azt vihetem át, ami tiszta. Amit, ha megkopogtatok, cseng. Ami üres és így meg nem zavarható. A derű. Megfoghatatlan és meghatározhatatlan.
Esztet én pörlháborítónak tartarosz, amit az amik Iraqba művenek, nékem űk nem amicéim, ahogy a szovjetovicsok se valának annólagosan, én a nőolajvezetéket szeretöm tömni Dömdödömmód, nem pedig a kapitalistákok pézösbugyrát, ahunnan az őrdög ugráland kifele, én a szögíny embörök között lelök barátra, mer azok megosztyák még az uccsó szárazkönyerüket is, nade a burzsoázisták csak a sajját oázisukba szippanytúcizzák befelé az adó kedvezést, élményferedőzésöket tartanak, amíg mög százmilljók a szomjanhalászat peremin egyensúlyozódnak partravetött bálnacet képibe, mer alig gyüttek ki a gyomrábú, máris se italborsör-étekelemózsia se várgya üket, csak az éhkopp tátott szájája nyeldeklik feléjük, hogy a halál jól mögögye az éhönhalászokat, de azza nem lakik jó ám, mer a legirhesödött testöknek nem sok a táplálóértéke, s akkó asztán mi lösz ha a halál ekezd mégéhösebb lenni, hogy a fene ögye mög aztat, aki kitanálta a halál nevű nemélőlényt, de akkó má ögye mög a halált is, lögyön az nekije a feketeleves, de azér még kéne éni egy kicsinyég. Nem? De.
Teljesen kiürülök a végére. Legjobb esetben idejekorán, mert akkor még lesz rá időm megnyugodni az újabb illúziókban, amiket nyilván sikerül kiépítenem...
21180: "Ezért gondoltam valamilyen pályázatra elsőként, ahol olyasféle csodálatos nyeremények vannak, mint például publikálási lehetőség."
Utána valóban már az online helyekről volt szó. De nem biztos, hogy a saját hely a legjobb - visszajelzés meglevő közösségektől várható, beszélgetés, társalgás ott tud kialakulni. A saját honlaphoz mindazzal a funkcióval, amikkel ezek bírnak, valamilyen módon sok időt el kell tölteni: vagy írni vagy felhasználni kell megtanulni egy meglevő rendszert. A fentieken aránytalanul könnyebb boldogulni.
Először egyébként amúgy is a Dokk.hu-t akartam mondani.
Nem erre gondoltam, hanem megbízhó tárhelyre, ahol a kezdőfiatal író bemutathatja novelláit, de jelszóval védheti is őket. És copyrightja is van. Te még ennél is bonyolultabb intertechnikai dolgohoz is értesz, ne mondd, hogy a legeslegjobb e célú tárhelyhez nem.
Körülbelül ezek azok a feltételek, amelyek között Európában sikerült megközelíteni az abszolút hazugságot, vagyis, amikor felmerül a kérdés, hogy lehet-e igazat hazudni? A hazugságtechnikává át alakult leleplező technikának ugyanis igaza van, de úgy ahogy annak van igaza, aki hazudik. Ez az önámítás olyan magas és komplex fokozata, amelyről minden kísérlet, amely ezt le akarja leplezni, visszapattan.
Olyan ember persze, aki az önámítás tevékenységét minden finom rezdületében nyomon tudná követni, nincs, hiszen ami az önámításra jellemző, az nem a durva és feltűnő nagy mozdulat, hanem éppen az alig látható, az árnyalat, a milliméterekben való mozgás, ahogyan a féreg mozog. Ez azonban nem is fontos. Amire szükség van, és ami biztosíték, hogy az ember magát az értelmi tisztesség (intellektuelle Redlichkeit) lehetőleg állandó hőmérsékleten tartsa, és ez úgyszólván a legtöbb, amit e pillanatban a behódolt rossz lelkiismeretétől és a lázadó direkt moráljától megcsömörlött ember elérhet.
A modern életrend egyetlen kérdése: miképpen tudaz ember megszabadulni azoktól a hazugságoktól, amelyekkel magát körülépítette, amelyeket magában megszilárdított, egyénileg, társadalmilag, zenéjében, költészetében, gondolkodásában, értékelésében, látásában.
Ahol az egyik oldalon életéhség, a másikon sértettség, az egyik oldalon karrier, a másikon irigység, az egyik oldalon korrupció, a másikon bosszú, az egyik oldalon hitványság, a másikon lázadás szemben áll, ott keletkezik a világ.