Ja, van egy jó hírem: most építettem egy elektromos infra padlófűtést, padlószőnyeg alá (infra film 220V-os), Arduino-val vezérlem, és tervezem, hogy hamarosan ledokumentálom.
Van 1 ds1820-as hőmérő szenzorom, azzal nézem, hogy 30 foknál ne menjen feljebb, a kapcsolgatást egy relével (modul) csinálom, és van egy mozgásérzékelőm. Ha van mozgás a szobában, akkor bekapcsol, kb. 1-3 perc alatt felfűt, és utolsó mozgás + 20 percig megy, utána lekapcsol. (Ez csak kiegészítő fűtés.)
A relé azért nem az igazi, mert elég sokat kapcsolgat (akár 10-30 mp-nként), gondolkozom triac-os vezérlésen is, meglátjuk.
ACS712 van az RS-Componentsnél 2-3 nap szálítási határidőre (nekem rendszerint másnap megjön), de egyrészt ótvar drága, másrészt csak a nyers alkatrész, amit annyira nem magától értetődő szerelni (nem épp prototípus-barát).
Nincs kész rendszerem, amit át tudnék adni, de amit írsz, az abszolút megvalósítható, ha itt kérdezel, akkor én (is) próbálok szabadidőmhöz mérten válaszolni és segíteni.
Keresek olyan embereket, akik szeretnek arduinokkal foglalkozni, a hozzájuk tartozó kütyüket próbálgatni és szívesen foglalkoznának ezzel napi 8 órában versenyképes fizetés mellett Budapesten. Olyan emberek jelentkezését várom, akik szeretnének egy fejlesztői játszótéren dolgozni a következő években és ehhez a tudásuk is megvan.
Ha érdekel a hardver építés és szeretnél saját eszközöket fejleszteni, van tapasztalatod arduino mikrokontroller programozásában, szeretsz kísérletezni, van műszaki érzéked, és jól beszélsz angolul, akkor küldj nekem egy emailt az andras.csernak@americanescaperooms.com emailcímre, amiben csatolod az önéletrajzodat és írsz öt mondatot magadról.
Várom a jelentkezéseteket, és további szép napot kívánok: András
Szia én most kezdek ismerkedni az arduino világgal és szeretnék egy egyszerű termosztátot gázkazánhoz.
Irtad, hogy neked már van régóta üzemel tudnál segíteni, hogyan induljak neki egy arduino uno r3 , DS18B20 , 5v relay , LCD 1602 Board Keypad Shield For Arduino, távoli elérést esp8266 szeretném.
Szerinted ez így megvalósítható és ha van forrásod ehhez át lehet e írni?
Tehát letöltöttem a példaprogramot és mellé az includeket is. Mindenhova állítottam már include könyvtárak helyét is és bemásoltam minden elképzelhető helyre. Érdekes hogy ha megfutatom egyszerüen a programot a programból egy csomó dolgog eltünik megrövidül.
UDP, TCP, Serial client / server. Gyorsan lehet vele tesztelni a modulokat, adatkapcsolatot, mielőtt még készen lenne a saját szerver / kliens páros. Amint megjött az ESP modul, ezzel próbálgattam.
De most előre fogok lépni: az ESP-re a NodeMCU-t fogom felrakni, amely sok esetben már Arduino nélkül is tud "egyszerűbb" dolgokat (pl. MQTT-re csatlakozni és ki/be kapcsolni GPIO portot), de az Arduino felé is tudok definiált soros kommunikációt csinálni.
Így a wifi kapcsolódás, MQTT, stb. az ESP feladata, az Arduino-é pedig csak az utolsó rész (pl. kapcsolók, relék vezérlése, státusz jelentés).
Soros átvitelnél a biztonságos átvitel 0,5% hiba/sebességeltérés esetén lehetséges.
A software serial hardware alapon megy, és megszakítás alapú (azaz kötött a Rx láb helye is). És itt ezt a futó szoftvernek kell kiszolgálnia, nincs hardware rásegítés! Az ökölszabály, hogy 9600 bps felett nem használható SWSerial!
Én a proto utáni állapotokat már eleve így tervezem, csak a legszükségesebb alkatrészek + jó táp. Általában még furatszerelt alkatrészekkel is spórolok annyi helyet, hogy megérje ez a megoldás. SMD-n nyilván jóval egyszerűbb lenne, csak ott a próbapanelezés és az amatőr megoldások annyira már nem játszanak (sem tudásom, sem technológiám nincs felületszerelt alkatrészekkel való ügyködéshez).
És igen, bírnak ennyire pontatlanok lenni. Ezért kell egy jó szkóp, azzal pillanatok alatt kiderül, hogy hol a turpisság. Hogy mást ne mondjak, egy Nano 3.0 (kiciócókínai) 3 perc alatt több másodperc járatpontatlanságot produkált.
Lomexnél 37-40 Ft a 16MHZ-es kvarc (DIP vagy SMD), plusz két kondenzátor, persze ez fizikailag nagyobb méretű, mint a kínais, de azért nem egetverő összeg.
Most pl. az ESP8266-os modult kötöttem volna össze az Arduino-val SoftwareSerial-al. Tudom, hogy lehet hardware serial is, de akkor nehezebb a fejlesztés, hiszen váltogatnom kell, hogy az ESP-vel vagy a PC-vel (program feltöltés) kommunikálok.
Mondjuk ennyire nem gondoltam volna gagyinak a kínai kvarcot, de hát ez van, jogos.
A legjobb (legolcsóbb) Arduino ezek szerint a DIP28-as Atmega328 + kvarc + egyéb alkatrész + munka az összerakásba :-)
Egy Arduino-nál nem lenne gond, de én drótnélküli modulokat akarok, ahhoz pedig kell vagy 10-20 db.
A DHT22 a szűk keresztmetszet, a többivel nem lesz gond. Pontosabb és megbízhatóbb elemet tennék be, már feltéve, hogy nem +/-3-4 fok vagy +/-10 százalék páratartalom a tűrés.
Terrárium automatizálását szeretném megoldani a jövőben, de a költséghatékonyságot szem előtt tartva. Pár napja botlottam keresgélés közben az Arduino-ba és eléggé megtetszett, látok benne fantáziát, de hozzáértők véleményét szeretném kikérni, hogy arra, amit tervezek, alkalmas-e ez az eszköz és a feltételezett alkatrészek.
Tehát, amit szeretnék:
Hőmérséklet/páratartalom mérés (DHT22)
Fűtő egység ki-be kapcsolása, a mért hőmérséklet függvényében.
Hűtő egység ki-be kapcsolása, a mért hőmérséklet függvényében.
Párásító vagy esőztető ki-be kapcsolása, a mért páratartalom függvényében.
Világítás ki-be kapcsolása, megadott időpontokban (Real Time Clock Memory Module).
Mindehhez alappanel: UNO R3
Az eszközök kapcsolásához: 4 csatornás relémodul
Plusz, ha ráfér még, akkor valamilyen kijelző, a hőmérséklet/páratartalom értékek kijelzésére.
Megoldható mindez Arduino-val, képes mindezt egyszerre vezérelni és megbízható módon üzemelni úgy, hogy lehetőleg ne süljenek/fagyjanak/fulladjanak meg a terrárium lakói?
Próbálgatom az ESP8266-os modult, nagyon tetszik (közvetlenül gépről CP2102-vel)! Sajnos nem nagyon sikerül a software serial kommunikáció, még 9600 baudon sem, van, hogy megy, de sok a karaktervesztés és szemét.
Egy kis delay() minden karakter küldés után kicsit segít. Lehet, hogy a kínai nano-k kvarca nem elég pontos? Vagy amúgy is veszett fejsze nyele a Software Serial kommunikáció.
Vehetnék I2C-s UART modult, 2-3 ezer Ft-ért, az meg kicsit sok (többszöröse a nano árának)..
Gondoltam hogy össze rakok egy robotot otthon de még nincs hozzá nagy tapasztalatom egy kicsit konyítok hozzá de nem nagyon és azt szeretném meg kérdezni hogy amiket ki néztem alkatrészek azokról mi a vélemény? Maga a robot az úgy nézne ki hogy: távolról lehet vezérelni és lenne rajta egy ultra hangos érzékelő és amikor akadájt lát akkor ki kerülné amiket ki néztem alkatrészeknek a linkje itt lesz :D
Köszönöm, működik, csak meglepett. Amikor én építettem optocsatolós megoldást (ugyan nálam FET volt utána, nem relé), akkor én active HIGH-ra építettem, nekem az volt a kézenfekvő.