Mi lenne, ha lenne egy olyan fórum, ahol megoszthatnánk egymással a tapasztalatainkat, a különböző anyagokat amiket több/kevesebb sikerrel használtunk, és tarthatnánk sorstársainkkal a kapcsolatot.
Ha érdekel, itt a helyed!
Sziasztok. Tanácsot kérek! Rehabilitációs szakmérnök vagyok, vagyunk vagy 60 -an az országban. A disabilty az fogyatékoság, az accesibility az pedig az akadálymentesítés.(pl akadálytalan vagy ilyesmi. ) mi a saját zárt fórumunkon ezen agyalunk. Tudnátok erre egyszerűbb magyar szót?? köszi.
Csak egyben tévedtél: ez nem tudományos fórum...;)
Amúgy most német könyv kell, vagy angol? Vagy mindkettő?
Németet kicsiknek a Zehn kleine Zappelmänner című könyvből kezdenék, utána pedig a Deutschmobil. Egy kötet két évre elég, nagyon jól lehet belőle játszani, változatosan lehet az anyagot leadni. Nekem volt egy békám, meg egy boszorkányom (ezek voltak az akkori kötet vezérfigurái). A boszi ott lógott a teremben, a béka meg báb volt. Azzal tanítottam a párbeszédeket. Szóval én szerettem. Elég rendesen nyomja a nyelvtant is amúgy, de nagyon jó feladatokkal, meg didaktikailag nagyon top dalokkal. Verseket meg dalokat a Deutsch für dich című könyvből szedtem, extra megtanultam furulyázni, hogy le tudjam őket játszani.
A tanárnő könyvének a címét nem írtam fel. Most néztem a szakdolimban (ebből a témából írtam), és sajna nem jegyeztem. Csak az óráinak a menetét, meg a hospitálásom erdeményeit. Amúgy az egri 1-es iskolában tanított, és Erzsike néni volt a neve, de ez jó 10 évvel ezelőtt volt már.
Helyesbítek: természetesen nem hat, hanem 8 évesek a gyerekek, csak félreszámoltam, nem értem, hogyan. (azzal, hogy ilyen kicsi gyerekeket nem kellene tanítani, nem biztos, hogy egyetértek, mindegy)
"nálatok nem tanították a főiskolán (egyetemen), hogy milyen szempontok alapján nézz meg, értékelj és válassz könyvet? Nálunk igen." - geschafft - sikerült a bunkósági próbád, és sajna a legelső post-om lényege sem ment át Számodra az éteren. Képzeld el, hogy Te mondjuk szeretnéd megtudni a rinocéroszok táplákozási szokásainak főbb jellemzőit, írsz egy tudományos fórumba, ahol a bejegyzésed után arról kezdenek el beszélgetni, hogy honnan ered az állat neve. Anélkül, hogy egyébként közölnék Veled, hogy nincs Számodra használható információjuk.
"keresd meg a városodban lévő, áltsuliban angolt tanító kollégákat, és konzultálj velük." - khm, kábé az "Első Németkönyvem"-hez hasonló cuccokból szenvedtették a diákokat, így megköszöntem a tanácsokat és gondoltam, rákérdezek itt... (ha Te az említett kiadványra esküszöl, akkor bocsáss meg ismét)
Viszont az említett tanárnő által összeszerkesztett majd kiadott tankönyv címe érdekelne. Elárulod?
Attól, hogy nem tudják a választ a kérdésedre, még nem kéne bunkózni....
De ha úgy, akkor én is (és előre is "bocs")....
Ha fogalmad sincs, miből taníts, minek vállaltad el? Amúgy meg nálatok nem tanították a főiskolán (egyetemen), hogy milyen szempontok alapján nézz meg, értékelj és válassz könyvet? Nálunk igen. Tanácsként azt mondom, keresd meg a városodban lévő, áltsuliban angolt tanító kollégákat, és konzultálj velük.
Mikor én kezdtem kicsiknek németet tanítani, én ezt tettem, sőt, hospitálni is bejártam. (volt egy szuper tanárnő, aki nagyon jól csinálta) Nem szégyen! Ő speciel maga állította össze az első-másodikosainak a tankönyvet. (olyan jó lett, hogy utána egy kiadsó ki is adta...)
Egyáltalán hogy kerülnek a 6 évesek második osztályba? Legtöbben olyankor még nagycsoportosok. Bár én még 8-9 éveseket is békén hagynék a nyelvtanulással.
6 éves gyerekeknek tud valaki ajánlani könyvcsaládot? Tanít valaki ilyen fiatal jó képességű diákokat Közületek? Ha igen, miből? Mag van vele elégedve? Mik a hibái / előnyei? Van olyan könyvcsalád, amit semmiképpen nem ajánlotok?
You and me, Set Sail, Welcome, Fairyland, bármelyikről infó / vélemény??
Ha igen, megköszönöm, ha nem, így jártam és kösz a semmit.
Bocsi a bunkóságért, csak az igazi kérdésemre senki se akar válaszolni. :-(
Én ismerek hagyományos négyosztályos gimiseket, és ők is kilencedikesnek stb. mondják magukat. Szerintem pont azért találták ki ezt a rendszert, hogy ne kelljen állandóan azt tisztázgatni, milyen felépítésű iskolában épp elsős az a gyerek. (Bár azért a méret többnyire árulkodó.)
Második osztályos jó képességű gyerekek oktatását végzem, az első félévben a kimondhatatlanul gagyi English for you 1. kötetével szenvedtünk, sőt, nem is vették meg a gyerekek, hanem nekem kellett fénymásolgatni. :-S
A második félévtől kijártam, hogy könyvet rendeljünk a gyerkőcöknek.
Melyik kiadványt ajánljátok? Másodikosok, jó képességűek, lehetőleg valami színes, minél több extrát (dvd anyagok, mf, foglalkoztató mellékletek stb) tartalmazó csomagot keresek.
Végzős hallgató vagyok az ELTE-n és most irom a szakdolgozatomat, melynek témája a videós anyagok használata az angol nyelv oktatásában. Dolgozatomban szeretnék olyan tnárokkal beszélni akik rendszeresen használnak videós anyagokat óráikon, ezért ha valaki ebbe a csoportba esik, kérem küldjön nekme egy üzenetet hogy felvehessem vele a kapcsolatot.
Jelentem, végre pont került (részemről mindenképpen) az ügy végére.
Ígéretemhez híven megérdeklődtem a kérdést egy kedves brit születésű, bár jelenleg "hazánkban állomásozó" költő és író barátomtól, aki egyértelműen kifogástalannak értékelte a mondatot nyelvtanilag, sőt, kérdésemre megnyugtatott, hogy pontosan azon logika mentén helyes ebben az esetben a "can have" + harmadik alak szerkezet, amelyet hosszasan ecseteltem a korábbiakban (másokkal egyetértésben).
Azt gondolom, hogy ha egy minden szempontból kifogástalan angolt beszélő anyanyelvi így nyilatkozik, akkor bizony további vitának helye nincs.
Géniusz Lóci, a hiba - jelen esetben kétségtelenül - a te készülékedben van.
Remélem, a jövőben produktívabb vitákat fogunk lefolytatni. ;)
Amúgy meg sosem értettem egyet a nyelvhelyesség ilyen fokú propagálásával. Mindannyian megértettük, mit akar jelenteni a mondat, ráadásul angolok írták, akkor minek szabályokon lovagolni? Ha jól emlékszem, az angol még nem a holt nyelvek közé tartozik, hogy örökre kőbe véshessük a nyelvtani szabályait. Ki tudja, lehet, hogy 100 év múlva (vagy még korábban) már az oxfordi nyelvtankönyvek is elfogadottnak tartják majd a can have + PP alakot (mindenféle tagadó értelmű mondatkezdet nélkül is). Olyan felesleges ilyeneken fennakadni!
Szerintem helyes, pont azért, mivel az elején tagadás van, tehát a második felében már nem az kell, hanem az állító alakja az eredeti tagadásnak. Bár magamtól biztosan inkább a could-ot használtam volna benne.
Momentán az a "vita" tárgya, hogy Géniusz Lóci (kinek nevének jelentése ~"a hely szelleme") kolléga nem hajlandó valami miatt elfogadni azt, hogy az angolban van olyan szabály, amely felül képes írni egy másikat.*
Konkrétan azt nem hajlandó elfogadni, hogy attól, hogy létezik olyan szabály, amelynek értelmében "can have" + harmadik alak nem állhat kijelentő mondatban (ami tény), attól még az úgynevezett áthelyezett tagadás "szabályának" (ezzel kapcsolatban arra jutottunk, hogy inkább ajánlás, mint kőbe vésett szabály) megfelelően képzett tagadó mondatban - ahol a tagadás a mondat első felébe kerül - igenis állhat "can have" + harmadik alakú ige, hiszen a mondat az egészét tekintve tagadó jelentésű, tehát teljesül az a kritérium, hogy nem kijelentő módú mondatban áll ez a szerkezet.
Én személy szerint azért sem értem az ő ellenkezését, mert az egész téma onnan indult el, hogy az egyik kolléga rácsodálkozott egy ilyen szerkezetre, amelyet valamilyen nyelvoktató forrásban olvasott helyes mondatként. Tehát eleve onnan indultunk, hogy ez így jó... :P
* Másik példa erre a jelenségre a "know" ige használata olyan Present Perfect idejű mondatban, amely amúgy folyamatos szerkezetű kellene, hogy legyen, ám mégis csak egyszerűben használjuk, mert ez az ige nem használatos folyamatos szerkezetben.
Lásd:
I have known them for years. (helyes)
I have been knowing them for years. (helytelen)
Itt az ige jellege (úgynevezett Stative Verb) írta felül azt a szabályt, amely szerint az olyan mondatokat, amelyeknek jelentése "valamennyi ideje van/nincs folyamatban valami", folyamatos Present Perfect igeidővel használjuk.
A probléma inkább abban van, hogy az angol ugye eredetileg a britek (na jó, meg az amerikaiak, ausztrálok) nyelve volt, ma meg már az egész világ nyomatja, és hát kisebbségbe került az eredeti angolnyelvű közösség, aki helyesen használná. Így ma már a nyelv alakulására erőteljes hatással vannak a különféle tört angolt beszélő nagyszámú népek. Unokatesóm olaszos, azzal a módszerrel szokott utánanézni egy neki rémlő idióma, nyelvtani szerkezet létezésének, hogy beírja a gugliba, és megnézi, milyen környezetben, hányszor dobta ki, illetve van-e rá egyáltalán találat. Ilyet az angollal már rég nem lehet csinálni, mert bármilyen (oxfordi nyelvtankönyvek szerint) eszement baromságot beírok, legalább néhány tízezer eredményt kapok rá. A Cutting Edge haladó tankönyve az egyik leckéjében tárgyalja is a jelenséget. Ott pl. azt írják, hogy az egyes szám harmadik személyben nagyon gyorsan el fog tűnni az -s rag, mert hiába van az úgy az angol nyelvtan szerint, ha többmilliárd ember rendszeresen elfelejti használni. Valahol nincs ezzel semmi baj, hiszen a nyelv a kommunikáció eszköze, amíg megértjük egymást, teljesen mindegy, milyen irányban változik. Eddig is változott, ezután is fog, annak dacára, hogy lelkes nyelvészek próbálják kőbe vésni a szabályait és betartatni.
Találtam valami érdekeset, ami véleményem szerint azt támasztja alá (nem mintha nem lennék meggyőződve korábbi, ezirányú állításom helyességéről... :), hogy igenis állhat kijelentő szerkezetben a "can have" + harmadik alak, amennyiben a mondat az egészét tekintve tagadó jelentésű.
Mellesleg kb. másfél órája folyamatosan kutakodok, hogy hol van az feketén-fehéren leírva, hogy az "I don't think he can have" + harmadik alak helytelen, de eddig semmi eredmény. (Talán nem véletlenül.) Cserébe rengeteg véleményt elolvastam az úgynevezett "Transferred Negation" intézményéről. :)
