No most a megszállt területek szerintem még nem aznosak a korona országaival. Vagy legalábbis nem akkor számított országrésznek valami, ha a terület királyává koronázták a hódítót?
Jóval későbbi esemény, de a németek álltal megszállt Mo. sem volt Németország része.
Amikor a török elfoglalta az ország egy részét, akkor bevezette a saját közigazgatását a területen, így azt a Török birodalom részének tekintették. Úgy tudom, hogy egy időben Erdély is oda adózott, elismerte a portát, de akkor sem volt a birodalom része.
Az általad felsorolt területek "annektálva" lettek hivatalosan, vagy csak egy darabig a magyarok szedtek ott sarcot?
Mert én még úgy tanultam történelemből, hogy a Fekete-tengerrel határos területek csak fennhatóság alatt álltak, de nem voltak a Magyar Korona országai. A Tirrén-tengerről nem tudtam, de akkor valószínűleg oda sem koronázták meg Lajost, így nem volt szerintem a Magyar Királyság része. Mert a szólam Magyarország partjairól, és nem magyar fennhatóságú területekről szól. Dehát utóbbiak kérészéletű dolgok voltak, és ilyen alapon a szerbek, meg a románok magyarországi '919-es megszállásait is ugyanolyan értékűnek kell tekintenünk, mint a mi három tengerünket, dehát tudom, hogy a nacionalisták ( itt az akkori propagandát értem, mert a nagyszüleim még a Horthy-érában az iskolában ezt tanulták ) csak a saját érdeküket ismerik el, így soha nem fogják a mások hasonló érveit figyelembe venni.
De akkor valaki felvilágosíthatna már konkrétan a középkori nemzetközi országjog idevonatkozó kitételeiről.
A Német Lovagrend ott volt a töri atlaszokon, az nem újdonság.
Igaz, hogy nem lekicsinyleni akarom a magyar érdemeket, hanem tárgyilagosan kezelni a dolgokat.
Én éppen egy "bozótírtó" vagyok, már régóta tervezem a megtisztítását.
Tervezem egy brigád létrehozását is, ehhez a "munkához", persze nagyon várbarátnak kell lenni, nehéz megközelítés stb.
Egyébként létezik legenda is Tállya középkori várához.
Egyszer egy tatár ostromot is sikeresen visszavertek, tehát nem csak belviszályok miatti ostromokban vett részt, a méltánytalanul elfeledett, gondozatlan vár, hanem a honvédő csatákban is.
Az eddig végzett régészeti kutatások szerint az Eger patak fölé magasodó nyúlványon már a honfoglalás utáni időszakban falusias jellegű települést hozott létre a magyarság. Házaik nyomai és a sírjaik a déli oldalon kerültek elő.
Mindenképpen korai keletkezésű az a rotunda {körtemplom} ami a püspöki székesegyház déli oldalában állt. A szakemberek ezt a "keresztelőtemplomot" feltételezik annak az objektumnak, aminek építését az államalapító István király az északi magaslatról, a "Királyszékéről" figyelte a legenda szerint.
A tőle nyugati irányban feltárt többosztatú épületet a korai püspöki palotának vélelmezik.
Még az Árpád-házi uralkodók idejére tehető a Szent István-templom keletkezése.
Maga a püspöki székesegyház több időszak jelentős átépítéseit hordozza magán. Fontosságát jelzi, hogy 1204-ben itt temették el Imre királyt. Az egyik leggazdagabb egyházmegye az egri volt, méltóságviselői folyamatosan gazdagították a székesegyházat egészen a török hódoltság koráig.
A magaslaton kaptak helyet az egri káptalan épületei valamint a kiszolgáló helységek sora.
Furcsa, de Magyarország egyik legjobban megkutatott váránál -- Egernél -- még mindig rengeteg a homályos terület. Legalább is ez derült ki a számomra, amikor a Heves megyei várkataszterben közölt legfrissebb összefoglalást elolvastam.
Mit tudni biztosan?
-- István király megalapította a XI. század elején az egri püspökséget. Ennek helyszínéül valószínűleg az akkoriban már jelentősebb településnek számító Egert választotta.
-- A középkorban fontos szerepet betöltő katolikus egyház rövidesen megépítette szakrális objektumait és természetesen a mindennapi élethez szükséges egyéb házait. Tehát templomok és püspöki illetve káptalani lakóházak sora emelkedett az Eger patak feletti magaslaton.
Köszönjük a listát.Így egybegyűjtve nagyon megkönnyíti a tájékozódást, keresést.
Azzal egészíteném ki, hogy az évszámok nem mindig az adott évekre vonatkozó kötet évszámai, hanem a megjelenés dátumai. Pl. az 1968-as kötet 1969-ben jelent meg, az 1970-71-es 1972-ben, vagy egy évben két kötet. Ez hivatkozások visszakeresésekor okozhat zavart, amit több esetben tapasztaltam, más kiadványok esetében is.
Eger történetének megismeréséhez előbb Heves vármegye korai időszakáról kell fellibbenteni a feledés fátyolát. A történészek szerint az István király által létrehozott Újvár {később Abaúj} királyi vármegye déli részéből vált ki ez a vidék, amely magába foglalta a Bükk zordon csúcsaitól le egészen a szélesen elterülő Tisza által bezárt területet.
Az igazgatási központot jelentő Hevesen ispáni vár épült, míg az Eger patak feletti magaslaton pedig a katolikus egyház alapozta meg egyik püspökségét. Az Árpád-házi uralkodók alatt fokozatosan a teljes irányítás átkerült az egri püspökök kezébe.
Picit vacakol az Index így lemaradt, de ezúttal is gratulálok a szerzőknek! Végezetül ajánlom mindenkinek a kötetet. Remélem, hogy a karácsonyfa alá nektek is odakészíti a Jézuska! :-)
Múlt hét csütörtökön tartották az egri várban a Castrum Bene Egyesület és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gondozásában megjelent "Heves megye várai az őskortól a kuruc korig" című kötet könyvbemutatóját. A rendezvény megtartására a Dobó-bástyában kialakított - szerintem minden igényt kielégítő - előadóteremben került sor, ahol a szép számmal megjelent érdeklődőkön kívül a szerzők, így Nováki Gyula, Baráz Csaba, Feld István és Sárközy Sebestyén is jelen volt. Sajnos Dénes József nem tudott jelen lenni az eseményen, ahol Feld István és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának vezetője, Paszternák István mondott rövid beszédet, méltatva a művet és a szerzőket.
A kötet 3 nagy fejezetben veszi sorra a megye várait: - Felmért és meglévő maradványokkal rendelkező őskori, középkori és kora-újkori erődítmények, - Elpusztult erődítmények (lokalizálható, illetve nem egyértelműen lokalizálható kategóriákra bontva), - További kutatást igénylő bizonytalan, illetve tévesen várnak tartott helyszínek és objektumok
Az egyértelműen várnak tartott helyek száma összesen: 66, ami elég szép szám!
A kötetben a felmérések és alaprajzok mellett helyet kaptak - igen jó minőségű - színes fotók is, köztük számos légi-felvétel Czajlik Zoltán, illetve a Civertan Bt. jóvoltából.
A "Magyarország várainak topográfiája" sorozat következő kötetei Fejér és Nógrád megye váraival fognak foglalkozni.
Habár még nem olvastam végig a kötetet, de azért az egyértelmű, hogy a szerzők alapos munkát végeztek; számos vár esetén az eddigi adatok kerültek összegzésre, míg másutt ezeket kiegészítették, de például Oroszlánkő-vára esetében némi okleveles kutatást is végeztek, tovább gazdagítva az ismereteinket.
Öröm volt látni, hogy ennyi érdeklődő gyűlt össze, akiket a vendéglátók - mutatós kancsókba töltött - egri borral és pogácsával láttak vendégül.
A topikosok közül Nagyon Várbarát és C SanMarcos volt még jelen. Sajnos nem tudtam hozzájuk előbb csatlakozni pedig ők a rendezvény előtti órákban alaposan bejárták Eger várát.
Ha valaki Szádváron jár, készíthetne pár felvételt a külső vár udvaráról, ahol Szögliget Község Önkormányzatának jóvoltából a kőhalmokat átcsoportosították az északi fal mellé, illetve a Német-bástya elé.
A legtöbb legendának van valamilyen valóságalapja, talán mint azok a rézkarcok, amelyek a valós tájat és épületeket már nagyon eltorzult alakban ábrázolják. Annyi emberen keresztül ment ez az információ, hogy képtelen a valóságot tükrözni.
A várból kivezető alagutak többségéhez hasonlóan talán ez is egy legenda. Mindenesetre óvatosságra int a "néphit szerint" kifejezés. Fényes Elek sem ír a vár és a barlang kapcsolatáról:
Évi Jelentés A Veszprémvármegyei Múzeum és Múzeumi Könyvtár 1927/28. évi fejlődéséről és évvégi állapotáról
Adatok Csesznek történetéhez.
30. oldal közepe:
"A várból alagút vitt az Aranyos patak szorosához, ahol a barlangszerű bejárás még ma is látható (gr. Esterházy E. i. m. és Fényes: Magyarország geografiai szótára. 1. 217.)"
No, ez eddig csak az én figyelmemet kerülte el?
Ti tudtatok erről a(z) -titkos?- alagútról?
(ha igen, mutassátok: linkek, rajzok, térképek..., minden érdekel!)
Olvass vissza! :-) Csak a tényeket ismertettem, ráadásul a konklúziót hibásan is írtam, mert nem a "volt", hanem "lehetett" szót kellett volna írnom az általad citált mondatomba. Zsigmond koráról én nem írtam semmit, talán nem véletlenül.
"Mindezek alapján 1350 és 1352 között volt olyan időszak, amikor a magyar, illetve a magyar befolyás alatt álló területek három tengerrel voltak határosak."
Erik ugye nem mondod komolyan, hogy ezzel a 2 éves regnummal igazolod a haromtengeres tezist. Ezt a puskaport Zsigmond idoszakara szokas durrogtatni es ott nem igaz. Attol meg, hogy a kiebrudalt nemet kiralyfi elobb magyar kiraly lett aztan nemet csaszar, attol meg a tenyen nem valtoztat, hogy az elodlegesen nemet csaszar volt egy perszonalunios katyvaszban.
Köszönöm szépen a felkérést, de mivel már az első felszólalás után kénytelen voltam elsietni a vasútállomásra, nem igazán tudok részleteket írni. Maga a Heves megyei várakat bemutató kötet igazán alapos, a jelenlegi ismereteket összefoglaló munka, minden várbarátnak ajánlom a könyvespolcára.
Most egyébként a hevesi múzeumi évkönyveket bújom, hogy majd Eger váráról összegezzem tudásomat.
:P Én csak Tamást olvastam. A lényeget szűrtem ki magamnak. :) Bár, ha más is ilyen felületesen olvas mint én, akkor most legalább felhívtad a figyelmét a lényegre. ;)
A művész neve is megér egy említést, hisz nekünk is alkotott már (köszönet érte!): FERENC TAMÁS - és milyen jó, ha a tehetség öröklődik is Ferenc Réka :)
Egyetértek Veled és kkn-el is a második bekezdésben foglaltak kapcsán!
Habár a korábbi hozzászólásból következik, azért nyomatékosítom, hogy közjogi értelemben a Magyar Királyság határát sohasem mosta három tenger, pláne nem egy időben.
Hm! A pontos leírásod alapján, a jelek szerint egyidőben valóban nem mosta soha sem három tenger Anjou Lajos király birodalmának határait. kkn szerintem arra kívánt inkább utálni (ha nem majd kijavít), hogy egyesek a sosemvolt hamis nagyság álmait kergetve hibás következtetéseket vonnak le Magyarország mai, Kárpát medencebeli szerepéről. Az ez elleni felszólalást jómagam helyesnek tartom! Ez persze nem jelenti a múltbeli érdemek lekicsinylését. Amúgy én "Nagy" Lajos tevékenységét kimondottan negatívan ítélem meg, de ez legyen az én problémám. :-) Anjou Lajos balkáni tevékenységének következtében, 1389-re sikerült úgy meggyöngíteni az ottani fejedelemségeket, cárságokat, hogy Rigómezőnél már képtelen voltak ellenállni az oszmán hódításnak, mint ahogy ütközőállamok híján a Magyar királyság is képtelennek bizonyult.
1.) A "három tenger mosta" kapcsán az alábbiakról ne feledkezz el: - 1348. februárja után pár hónapig, illetve 1350 és 1352 között magyar megszállás alá került a Nápolyi Királyság (Tirrén-tenger, Adriai-tenger) - 1350-es évek – Drág máramarosi vajda birtokba veszi Moldvát Nagy Lajos nevében. Tőle Bogdán szerzi meg a területet, aki szembefordul Nagy Lajossal. Moldova vajdáit több hadjáratban sikerült legyőzni, de a terület csak rövid ideig maradt magyar fennhatóság alatt, majd lengyel befolyás alá kerül. (Fekete-tenger, ld.: Moncastro) - 1358 – Zárai béke: Nona, Zára, Scardona, Sebenico, Trau, Spalato, a környező szigetek és Raguza magyar kézre kerül (Adriai-tenger) - 1365 – Bulgária északi része, a vidini (bodonyi) cárság magyar fennhatóság alá kerül. A hódítás csak néhány évig tartott, amikor is a bolgár cár magyar hűbéresként visszakapta az országrészt (Fekete-tenger) (Lengyelországot szándékosan nem taglalom, mert akkoriban a Német Lovagrend uralta a Balti-tengerrel határos országrészt.)
Mindezek alapján 1350 és 1352 között volt olyan időszak, amikor a magyar, illetve a magyar befolyás alatt álló területek három tengerrel voltak határosak.
2.) Dugovics esete nem a történelemhamisítás, hanem a legenda kategóriája. A különbség az, hogy az előbbi esetben szándékosan ferdítenek a tényeken, míg az utóbbi esetben a népi emlékezetben rögzülnek tévesen bizonyos történések, vagy csupán egy megtörtént esetet kötnek egy fiktív személyhez.
3.) A "Horthy-ék" kapcsán nem tudom mit értesz, de ha arra gondolsz, hogy a kormányzósága alatt tevékenykedő történészektől, esetleg amatőröktől, propagandistáktól ered az 1.)-es pontban ismertetett hagyomány, akkor ez nem fedi a valóságot.
4.) A történelmet sokféleképpen oktatják (ld.: 1989. október 23. napja előtt és azt követően), de a vonatkozó ismeretek nem mindig azon alapulnak, amiket tanulunk. Mindazonáltal kortól függetlenül mindig érdemes odafigyelni az őseink emlékezetében megmaradt történelmi hagyományokra, legendákra.
Most legalább okadatolva is le van írva, eddig csak azt olvastam, hogy nem valós személy Dugovics Titusz.
Dehát nem ez lesz az első történelemhamisítás. Horthyiék "három tenger mosta Magyarország határait" szólamát is még a mai egyszeri emberek többsége is készpénznek veszi, mert a történelmet nem tanulta, de a nagyszülők által beszéltekre emlékszenek a nemzedékek. Én is találkoztam olyan kollégával, aki hülyének nézett, amikor azt mondtam neki, hogy nem igaz.
