Kikérem magamnak! Az én nemesi őseim a kínai császárokig vezetik vissza a családfájukat!
Poén, de akár még igaz is lehet, legalábbis alteres érveléssel kihagyva néhány feledésbe merült évszázadot, meg elfogadva néhány valószínű, de nem bizonyított állítást.
Az avaroktól való származás bizonyítása régi problémát oldana meg: a székelyek különállástudata megmaradt, bár kulturális értelemben nem lehet elválasztani őket a magyaroktól. De a honfoglalás után a meghódított népekre jellemző módon katonai segéderőként alkalmazták őket.”
A székelyek feltűnően késői megjelenése a forrásokban (1210 után), szemben pl. a besenyőkkel (1075), még csak nem is valószínűsíti a "meghódított nép" státuszukat.
De esetleges "foglalkozás nevüket" (az ország "szegély"-én élők, azaz határőrök) meg igen. Különös tekintettel arra, hogy volt régebben egy "besenyő" ágnevük is.
"A települést 1075-ben, I. Géza királynak a garamszentbenedeki bencés apátságot megalapító oklevelében királyi udvarnokok településeként említik először, "Villa Hudwordiensium Bissenorum" alakban. 1209-ben "Bescene", 1214-ben "Beseneu", 1262-ben "Besseneu" alakban említik a korabeli forrásokban. "
Politikai érdek fűződik ahhoz, hogy homogén honfoglalókat vízionáljanak a tudósaink.
-----------
Hagyd már ezt.
Végig ellenörzik visszamenőlegesen az összes adatot, és azt sem szabad elfelejteni, hogy igen megnőtt a leletek mennyisége, amit fel kell dolgozni és megemlítendő az örökös pénz hiány is.
„Idehaza a kutatókat régóta foglalkoztató avarkérdés … sokáig úgy gondolták, hogy a VI-VIII. században még erős kaganátus a frankok általi legyőzése után kipusztult. Szentpéteri József régész, a témacsoport (MTA BTK Őstörténeti Témacsoport) egyik titkára szerint ezt az álláspontot alighanem felül kell vizsgálni. "A temetők leletanyaga alapján ma már valószínűbb, hogy az avar kori népesség tekintélyes része megérte a honfoglalást" - mondja. … Benkő Elek régész a középkori Székelyföldről szóló monográfiájában arra jutott, hogy a korai székelység embertani szempontból a Kárpát-medence honfoglalás előtti népességéhez állt közel. Az avaroktól való származás bizonyítása régi problémát oldana meg: a székelyek különállástudata megmaradt, bár kulturális értelemben nem lehet elválasztani őket a magyaroktól. De a honfoglalás után a meghódított népekre jellemző módon katonai segéderőként alkalmazták őket.” AVAR-SZÉKELY-MAGYAR INTEGRÁCIÓRÓL /Szentpéteri József/ "A 8–11. századi temetkezési helyek …ahol … felmerült az azonos temető közös használatának kérdése…: Győr–Téglavető-dűlő (Győr-Moson-Sopron megye, 1901–1905); Prsa/Perse II. Bérc (Szlovákia, 1930-as évek, 1941–1942, 1948–1950, 1954); Visznek–Kecskehegy (Heves megye, 1939–1940, 1942, 1968); Szarvas–Kákapuszta–Kettőshalmi-dűlő(Békés megye,1954–1955, 1963–1964); Balmazújváros–Hortobágy–Árkus (Hajdú-Bihar megye, 1959); Gyönk–Vásártér (Tolna megye, 1968–1983); Vörs–Papkert B (Somogy megye,1983–1985, 1987–1993). Ami közös bennük: mindegyik olyan késő avar kori leletanyaggal is rendelkezik, amelynek tanúsága szerint az adott népesség megélhette a magyarok letelepedését. …A betelepülők egyes –számukra azonos –társadalmi rétegeihez tagozódhattak: a) a lakosság zöme a „nincstelenek” táborát szaporította … b) a köznép vezetői pedig –a saját népességükből verbuvált katonai segédcsapatok élén – a honfoglaló magyarok társadalmának középszintű vezetőihez integrálódhattak. … A középkori Székelyföldről szóló monográfiájában Benkő Elek – összhangban az antropológusok (Fóthi Erzsébet, Bernert Zsolt, Hajdu Tamás, Kővári Ivett) ez irányú kutatási eredményeivel úgy összegzi a korai székelyekről szóló kutatásait, hogy: „a székely kapcsolatokkal gyanúba fogott népesség embertani szempontból a Dunántúl és az Alföld népességéhez, jellemzően a Kárpát-medence honfoglalás előtti népességéhez áll közel” (Benkő 2012, 69.).” SZENTPÉTERI JÓZSEF Kritikai megjegyzések az avar–magyar asszimiláció kérdésköréhez In: MAGYAR ŐSTÖRTÉNET Tudomány és hagyományőrzés, Budapest, 2014. 43-54. o.
"Politikai érdek fűződik ahhoz, hogy homogén honfoglalókat vízionáljanak a tudósaink."
Könyörgöm milyen politikai érdek? Trump sírva adja át az atomrakétákat, vagy hazaküldenek minden magyar orvost németországból? Esetleg instant nemzethalál, ha kiderül?
Tudod honnan ismerős ez nekem? Karinthy Tanár úr kérem c. művében vannak ilyen szövegek.
"Tényleg szembe mész a forgalommal az autópályán."
Még mindig itt tartasz?
Utaltam már rá. Politikai érdek fűződik ahhoz, hogy homogén honfoglalókat vízionáljanak a tudósaink. Aki nem ezt teszi, azt kivágják, mint a macskát ha akadémikus, ha nem (LGY, Makkay, Fodor, Róna-Tas) Ilyen névsor végére odaírni, hogy Safi, agenz, netuddki, igazán hizelgő:-)))
"Ez így komolytalan. Ilyen köröket meg pacákat óvodások is tudnak rajzolni, egy tudós embertől elvárható lenne a hogy koherensen pacázgasson, vagy ha nem, adjon magyarázatot a változásra. "
"Ez így komolytalan. Ilyen köröket meg pacákat óvodások is tudnak rajzolni, egy tudós embertől elvárható lenne a hogy koherensen pacázgasson, vagy ha nem, adjon magyarázatot a változásra. "
"Nem kell sokat kutatni. Már vagy 5 éve leírtam ide,"
Attól hogy te valamit leírsz az még nem tudományos elmélet, pláne nem bizonyított."
Ezt speciel leírta már Botalov is két-három éve.
Én meg felajánlottam jó időben Dash olvtársnak, hogy nézze át azt a 80 kusnarenkói sírt, hogy mikori, és máris bizonyított az egyébként általa meghatározott kusnarenkói szóródás időpontja.
"Bármit publikálnak, a szerető kollégáik azonnal ízekre szedik és kíméletlenül rámutatnak a hibáikra."
Aki elfogadja a honfoglaló magyar nép fiatal voltát (hét független, azaz akár más-más néphez tartozó törzs 855/57-ben kötött szövetsége), az a magyar őstörténetet már saját kútfőből is meg tudja írni. És rendkívül érdekes történet rajzolódik ki.
"“A 8. században - egy újabb keleti népmozgás hatására - a kusnarenkovói kultúrán belül kialakult a karajakupovói kultúra (8-9. század),"
Nem. A kusnarenkói kultúra 840-ben megszűnt, és ezt követően keletkezett a karajakupovói kultúra (a szóródott kusnarenkóiak és a helyi lakók kultúrájának ötvözetéből).
" amit korábban a régészek csak a kusnarenkovói műveltség egy kései változatának véltek."
Helyesen.
"Az orosz régészeti kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy a 9. század első felében a karajakupovóiak részben elvándorolnak nyugatra (honfoglaló magyar törzsek), illetve a helyben maradó, nagyállattartással foglalkozó népesség a Volgai Bolgárország területen talált menedéket (lásd Bolsije Tyigani temetőt)"
A 9. szd első fele jó (840). Ámde nem a karajakupovóiak, hanem a kusnarenkóiak vándoroltak szubbotcára. És ők sem honfoglaló magyar törzsek voltak, hanem egy, legfeljebb két törzs népe.
Helyben viszont (gyakorlatilag) senki sem maradt, mert a helyükre a besenyők költöztek.
A volgai-bolgárországban nem maradhattak helyben, mert egyrészt ott nem laktak azelőtt, másrészt a volgai-bolgárország a kusnarenkóaiak menekülésekor nem létezett (860-ban jött létre). A bolsie tygani temető 10. szd-i, és volgai bolgár többségű, tehát a magyar szóródás (860) maradványa.
" Újabb feltárások során kiderült, hogy ezen kultúrák lelőhelyei jóval délebbre is megtalálhatóak, pl. az Orenburg melletti füves sztyeppei környezetben is (Filippovka). Hasonló leletek kerültek elő az Urálon túli erdős sztyeppék temetőiből (Szinyeglazovo, Karanajevo, Uelgi).”
Kusnarenkói 840 (esetleg magyar 860-as) szóródás eredményei.
Sajnos ez csak egy megvezetés, azért, hogy a honfoglalók népi homogenitását ne sértse a tudomány. Vagyis egy politikai cél alá van vetve a tudományosság.
DE hát most hoztam Fóthit 2020-ból az "inhomogenitásra".
EGY a lányeg: Levédia "keletre költözése", azaz a Volgán túlra helyezése igazolódik. Immáron 3 megközelítés szerint is (Vékony/Keszi, Komár (Erdélyi), Türk).
"Van egy könyvem, ami a 20. szd. magyar régészetével foglalkozik. "
Dzsaffar kollégának meg néhány száz könyve van a témáról. Meg ingyen van ay Arcanum az összes egyetemi, múzeumi és egyéb témába vágó kiadvánnyal. Meg el is kellene olvasni, és meg is kellene érteni őket.
Persze az mindíg egy jó érv, hogy az igazságot politikai, vallási, szabadkőműves , v egyéb okokból elnyomják. Csak te látod egyedül a szeplőtelen valóságot, mert mások sötétségbe élnek.
Szintén Türknél: (Forrás: Türk Attila: A honfoglalás kori régészeti hagyaték keleti kapcsolatrendszere. Rubicon 2016/7)
Itt meg amőbaszerűen körülöleli Bolgáriát. Nem gondolod, hogy némi magyarázat azért elvárható lenne az ügyben??? Ez így komolytalan. Ilyen köröket meg pacákat óvodások is tudnak rajzolni, egy tudós embertől elvárható lenne a hogy koherensen pacázgasson, vagy ha nem, adjon magyarázatot a változásra.
Teljességgel helytálló a megállapításod, amit három minusszal díjazott a topik szercsenmosdató törzsközönsége, akiket nem szabad seggbuta jelzővel illetni, mert megsértődnek.....ahelyett, hogy megpróbálnának gondolkozni saját jogon.
Ők tudják, hogy miért is nincsenek saját gondolataik:-((((
"Ehhez nem kell antropológusnak lenni, hogy ezt megállapítsd."
Nem bizony.
Ámde a tudósaink mégis kipöckölik a honfoglalás előtt itt élőket a sorból, a honfoglalók után ide érkezőket meg nem találják (csak elenyésző mennyiségben), így ők leragadtak a honfoglalóknál, és ebbe kapaszkodnak foggal-körömmel.
Így most az a helyzet alakult ki, hogy a józan parasztész küzd a tudósokkal.
"Nem kell sokat kutatni. Már vagy 5 éve leírtam ide,"
Attól hogy te valamit leírsz az még nem tudományos elmélet, pláne nem bizonyított.
Te tényleg nem fogod fel mennyi tanulás, tudás, tapasztalat van egy igazi történész vonatkozó elélete mögött?
Azok az emberek nem 5 perc alatt találják ki ezeket, hanem folyamatosan olvassák a szakirodalmat, konferenciákra járnak, izzadnak áznak az ásatásokon. Ha hülyeségeket beszélnek akkor a saját reputációjukat, pályafutásukat teszik kockára. Bármit publikálnak, a szerető kollégáik azonnal ízekre szedik és kíméletlenül rámutatnak a hibáikra.
"Ahogyan azt megjegyezted korábban, nem igazán műveled a régészet tudományát magas szinten.
Honnan tudod akkor ilyen pontosan, hogy mit keresnek és mit nem keresnek?"
Van egy könyvem, ami a 20. szd. magyar régészetével foglalkozik. De ettől még egyszerűbb az, hogy TA kellett ahhoz, hogy szubbotca népét "felfedezze a magyar őstörténet kutatása számára alig egy évtizede.
Azt is tudhatod, hogy Fodor most is tartja magát szaltovó magyar kapcsolatához, és ezzel sikerült is kiírnia magát a fősodratúak közül.
És szerénységem meg itt prüszköl Merva Szabinára, aki TA követőként belső fejlődés eredményének írja le a belsőfüles cserépüstöt, amiből öt van a világon, és ebből négy szaltovó különböző körzeteiben, meg az egy magyar, ami MSZ szerint nem szaltovói.
Hááát, így keresi a magyar régészet a szaltovói kapcsolatokat......és erre jó oka van. Ugyanis ahogy megszűnik a homogén honfoglaló társadalom képe, teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy a türk többségű honfoglalók nem hozhatták ide a magyar nyelvet.
"A régészet tudománya szerint a fém mütyürök kerülnek át másik helyre, a kerámia meg nem.
Ezt melyik régészeti tankönyvnen találtad? Mert szerintem veretes baromság."
Türk Attila egyik előadásából.
Úgy adta elő, mintha ez szabályszerűség lenne.
"Csakhogy ott nem éltek kazárok.
Hogyan jellemeznéd Békéscsabát? Magyar vagy szlovák területként? Csak mert élnek ott szlovákok, van szlovák gimnázium, néptánckör meg ilyenek. A Kazárok szomszédsága a Kazár birodalom szomszédságát jelenti, függetlenül a helyi etnikai viszonyoktól. "
A kérdéses terület a Don-Dnyeper vidéke. Itt 800-tól a kazárok (Kazár Birodalom) ellenségei éltek. Ezt onnan is tudhatjuk, hogy a sarkel jobb parti erődöt 810 körül építették (valakik ellen), majd ezek a valakik 20 évvel később le is rombolták ezt a kis erődöt, mire a kazárok azonnal elkezdtek építeni egy komolyabb erődöi, Sarkelt. Erről -mint írtam - megemlékezik a DAI is, megy Dzsajháni is, és nem mellesleg orosz régészek (Artamonov) meg is találták, fel is tárták azt az erődöt. Vagyis. Nem kazárok, nem is kazár alattvalók, hanem a kazárok ellenségei birtokolták az adott időszakban a Don-Dnyeper térségét (Donyec-medence).
"Próbálj már meg egy kicsit szerényebben álmodozni és jobban utánanézni a dolgoknaki! Ezek a kérdések igenis felmerültek a tudományos gondolkodásban, és utána is néztek, csak nem igazolódtak be, vagy megmaradtak elméletnek, mert sem mellette sem ellene nincsennek bizonyítékok. Innentől meg marad a józan ész és a valószínűségek latolgatása, de szigorúan elkülönítve a bizonyított dolgoktól."
Sajnos ez csak egy megvezetés, azért, hogy a honfoglalók népi homogenitását ne sértse a tudomány. Vagyis egy politikai cél alá van vetve a tudományosság.
Én soxor idéztem Bartha könyvét 1989-ből. Már akkor írta, hogy az átnyargalás (TA felkapott, elfogadott és menedzselt elképzelése) elméletét először Artamonov vetette fel, de olyannyira problematikus, hogy nem érdemes vele foglalkozni.
Erre az újabb leletek és Komarov feltűnése okán most mégis bepróbálkoznak vele. És most is a történelem zsákutcájába hajtottak bele. De így legalább sikerült meghosszabbítani a homogén (magyar nyelvű) honfoglaló társadalom szép álomképét úgy 10 évvel. Ennyivel is hátrébb tart a magyar őstörténet kutatása.
